Liet. „salà“, la. „sala“ „kaimas“

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXXI (1994) NYELVI NORMALIZÁCIÓS KÉRDÉSEK GRAŽINA SMALINSKIENĖ LIE. SALA, LA. SALA „KAIMAS“ Nyelvjárási szavak lie. sala, la. sala „kaimas“ homonimapárokat alkot a su közös keleti balti földrajzi terminussal lie. sald, la. sziget „sziget“. Egyes etimológusok a lie, sala, la. sziget „falu“ szókat su összevetik a sl. *selo „mező, szántóföld”, s. v. a. só „lakás; terem” (Būga I 333; Trautmann 248; Pokorny 898). Mindezeket a szavakat az su indoeurópai gyökmi *sel- „lakóhely“ (Pokorny 898). ; A norvég baltista és szlavista Chr. Stango „Lexikalische Sonderūbereinstimmungen zwischen dem Slawischen, Baltischen und Germanischen“ című monográfiájában a szl. megfelelője *selo, s. v. a. sal, lie. sala, la. A sziget bemutatne be ása kétségeket vet fel, különösen ir a balti és germán lexémák párhuzamosságát illetően (Stang 46—7). Ši Az izoglossza nem lehet teljesen megbízható, amíg nincs megbízható szláv *selo etimológia. A balti szavak eredete vitatott.**ERROR** ]} ir 天天爱彩票提现GG񎔅 uppern? Wait malformed? Need JSON only. Apologies. Nielsen? We need final valid exact. Last should Próbáljuk meg ezt a problémát részletesebben elemezni. A tárgyalt balti nyelvi lexémák elválaszthatatlanul vizsgálandók a homonim szavaktól: lie. sala, la. sala „minden oldalról vízzel körülvett szárazfölddarab”. Nem kizárt, hogy ezek a szavak: lie. ir sald, la. sala A „kaimas“ etimológiailag rokon. Lit. sala, let. sala A „minden oldalról vízzel körülvett szárazföldterület” eredete világos. Ezek a szavak ir lit. dtsala „a folyó partba való į bevágódása” összefüggéssu be hozhatók a lit. sdlti „folyni, áramlani“, selčti „lesben állni, lopakodni“, pr. salus „patakocska (esőtől)“ (Būga II 305). Az utóbbi szavak indoeurópiš ai eredetűek. gyökér *sel- „ugrálni; hasadni“, vö. gör. drop „ugrálok, hasadok“ (*seljo), lat. salia, -ire, -ui (-ii), -tum „ugrálni; hasadni“ (Pokorny 899), A nyelvjárásir okban ismertek e homonim szavak más jelentései is: lit. sala „mocsárban, lápban található magasabb, száraz földdarab; mezőparcella; szántóföld, a rétek közötti talajdarab; tisztás az erdőben; nyári búzaföld közepén lévő gyepes terület; egyféle ar fűből vagy más növényekből álló területdarab, ar gyepcsomó” (kelet-aukštaitiai utenai és ir vilniusi nyelvjárások, valamint dél-aukštaitiai — LKŽ XII. la. 59); sziget „magasabban fekvő, száraz földdarab a mocsárban; erdőtalaj, erdőszél, a házaktól távol eső szántófölddarab, határrész; kis lucfenyves, fenyves, különböző fák ar csoportja az erdőben; szántóföld, földdarab” (aukštaitiai — ME III 664; EH II 423). Megjegyezve, hogy a lit. sala, fn. a sala földrajzi szakkifejezés, figyelembe kell vennünk į az ilyen terminusok szemantikai szerkezetének fejlődésére jellemző tipológiai törvényszerűségeket. A balti földrajzi terminusok kutatói L. Nevszkaja szerint a kiemelkedő domborzatot (magaslati területet) megnevező szavak, amelyek ir közé tartozik a lit. sald, la. sala, gyakran jelentéseket vesz fel „rét; mező”. Ez egy, a szerző által feltételesen így nevezett jegy aktualizálásával történik: 12. A litván nyelvészet kérdései, XXXI. A 177 „gazdasági szempontból”. Lit. sziget, la. a sziget invariáns „minden oldalról vízzel körülvett szárazfölddarab” jegye a következő módosulásokat veszi fel: „meződarab”, „szántóföld, "rétdarabok közötti földdarab- ", „tisztás az erdőben”, „gyepes terület a tavaszi vetésű ar rozsföld közepén”, „egyazon növényfaj foltja” (Hesckas 155). Vö. szláv nyelvjárások ostréw szemémái, amelyek elvesztették a „vízzel körülvett” jegyet: „erdővel benőtt hely a mocsárban”, „erdőterület a térben”, „szántóföldek közötti meződarab” (Toncroit 51). Egy ilyen szemantikai átmenet alapján „vízzel körülvett magaslat” — ,szántófko öld, szántás“ — „rét“ -> „erdő“ könnyen feltételezhető a homonimák litván sala, lett. sala „falu“ kialakulása. Megemlítendő a paraszti települések kialakulásának sajátossága: a falvak többnyire folyók és tavak mellett alakultak ki, ir saját szántóik, rétjeik, erdeik és mocsaraik közepén — helyezkedtek el, vö. lett szala „falu (a mocsár közepén)”, amely Taurkalnéban ismert 17). Ką (Bpeiinax a lett homonimák elterjedését mutatja, vö. salė, lett szala „falu” elterjedése? Lit. A használati helyek ilyenek: 1) už Litvánia területének határai — Daugavpils, Kraszlava környéke, Breslauja, Apsas, Lazūnai (ez utóbbi litván–belarir usz határvidéki zóna litván nyelvjárásaiban a sela szlavizmus ir LKA I 46, ez mintha ir azt mutatná, hogy a lit. sala szintén jövevényszó lehet, mivel itt – Lazūnait kivéve – következetesen keményítik az e magánhangzó előtt 5, álló mássalhangzót!. A lazūnai nyelvjárásban, amint látható iš LKA I 46 (žem. (žemaičių tarmė), Nr. 9) labiau paplitęs kaimo pavadinimas Ūlyčia, ūlyčia*); taip pat lietuvių 2) baltarusių paribio zonoje, ir Lietuvos teritorijoje — Rimšė, Tverečius, Dysna, Mielagėnai, Paringys, Adutiškis, Švenčionys (šiose vietose vartojamas ir slavizmas ūlyčia, ūlyčia, ūlyčia) (LKŽ XII 59; LKA I 46 (žem. Nr. 9)). La. sziget (sola) ismert az aukštaitis nyelvjárásban (Viškai, Aulėja, Skaista, Ižvaltas, Pilda, Zvirgzdinė, Varaklianai, Barkava, Tilžė — ME III 664; EH II 423; ADT I - 76). Į a vidzemei nyelvjárás keleti részét (Taurkalnė) la. sziget a felső-aukiš štaitiai nyelvjárásba (Bpe#inak 17). Amint látható, ezek az elterjedési adatok nem mondanak ellent a homonimák litván salė, la. sziget „minden oldalról vízzel körülvett szárazfölddarab” különálló szemémáinak, iš amelyekből a homonimák keletkezhettek litván sala, la. sziget „falu”, a földrajz számára. J. Endzelīns a la. sziget „falu” kialakulásának magyarázatakor szintén egy másik homonimapár tagjára támaszkodott, mégpedig a következő jelentésekben: „erdőterület, erdőszél, az otthontól távol eső szántóföldi parcella, határszél; ar kis lucfenyves, erdeifenyves, különböző fák facsoportja az erdőben”. A Sala a lett nyelvben csak köznévként ne ismert, helynévként azonban, vö. Salas ir paraszti tanya (Metriena, Jaunruoze, Zasa), Salas erdő (Zasa). A Męlna-sala helynév – paraszti tanya (Lubana) – nehezen különíthető el a Mėlna-sala erdőtől (Liauduona), továbbá Męlna-sala falutól (Silajaniai), uradalomtól (Rugajai), paraszti tanyától (Atašienė Balva), valamint a Mėlna-sala erdőtől (Aknysta, Dignaja, Prauliena) (LV II 413). A Liep(u) ar sala(s) tanyafalunév Endzelin véleménye szerint valószínűleg annak a hárserdőniš ek a nevéből ered, amelyben a települést alapították (vö. Liepu-sala lakott hely (Barkava), paraszti tanya (Baltinava, MarA sela szót úgy 1 adják meg ir M. Niedermanno szótárában (III 633). 2 Ezekkel a szavakkal a nyelvjárásokban csak az utca típusú falvakat nevezik meg. Az LKA-ban ez nincs rögzítve. 178 kalnė), Liepu-salas parasztgazdaság az erdőben (Malupė) LV II 366). Endzelin véleménye szerint az ilyen tulajdonnevekből absztrahálódott a sala „falu” köznév (EM III 664). Ilyen helynevek a litván névanyagban is szép számmal vannak, különösen a keleti és déli Litvánia területén, vö. Sala falu (Smalvos, Daugai, Igliauka ASŽ II 270, Lazūnai VK); Sala szórványtelepülés (Antazavė VK); Sala erdő (Rodūnia, Suginčiai, Anturkė, Leliūnai, Kuktiškės, Gelvonai, Degučiai, Kriaunos VK); Sala mező (Smalvos, Rodūnia, Labanoras VK); Sald föld (Antazavė, Čiobiškis, Joniškis (Molėtai) VK); Salėlė falu (Ceikiniai ASŽ II 270); Salos falu (Linkmenys, Lazdijai, Rokiškis ASŽ II 271); Salos mezőváros (Rokiškis, Fehéroroszország, Smurgainiai VK); Salos szórványtelepülés (Alanta, Obeliai, Sudeikiai ASŽ II 271), Salos mező (Dubičiai, Šalčininkai, Breslauja, Rimšė VK); Salos szántóföld (Rimšė VK); Sėlos rétje (Breslauja VK); Salos erdő (Dūkštas VK); Liepsalos viensėdis (Papilys ASŽ II 161). Dauguma šių Latvijos ir Lietuvos toponimų yra išsidėstę toje teritorijoje, kur paplitę žodžiai lie. sala, la. sala jelentése „falu“. Az ilyen helynevek elnevezése leggyakrabban az általuk jelölt objektumok földrajzi fekvésén alapul, például a Sūla falu — Ignalinai járásban a Linkmenys környékén, három tó között helyezkedik el; a XVII. század végén A rigai kerület Salas uradalma több faluból alakult ki, amelyeket egymástól terméketlen homokdűnék és mocsarak, bozótosok és tűlevelű erdők választottak el (Jluenuns 137). Úgy tűnik, kijelenthető, hogy az itt tárgyalt homonimák iš valójában azonos etimológiájú, azaz szemantikai homonimáknak tekintendők. Ebbe a homonimafajtába ezeket a szavakat ir V. Urbutis (Urbutis 176). Ebben az esetben a lit. sald, lett. sala „falu” olyan lexéma, amely kizárólag a keleti balti nyelvekre jellemző. RÖVIDÍTÉSEK ADT — Augšzemnieku dialekta teksti: Latgaliskas izloksnes. Riga, 1983. ASŽ — Litvánia Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának kézikönyve, V., 1976. D. 2. Biiga —Būga K. Válogatott írások. V., 1958—1961. 1—3. köt. EH —Endzelins J., Hauzenberga E. K. Miilenbachs Lett nyelvi szótárának kiegészítései és javításai. Riga, 1946, 2. o. LKA — A litván nyelv atlasza. V., 1977. 1. köt. LKŽ — A litván nyelv szótára. V., 1981. 12. köt. LV — Endzelins J. A Lett SZSZK helynevei, Riga, 1961. 1. rész. 2. o. ME — K. Miilenbachs Lett nyelv szótára / szerkesztette, kiegészítette és folytatta J. Endzelins. Riga, 1927–1929, 3. o. Pokorny — Pokorny J. Indogermán etimológiai szótár. Bern és München, 1959, Stang.—Stang Chr. S. Lexikai különmegegyezések a szláv, balti és germán nyelvek között. Oslo–Berlin–Tromsø, 1972. Trautmann — Trautmann R. Balti–szláv szótár. Göttingen, 1923, Urbutis — Urbutis V. A litván nyelv lexikai homonimáinak kialakulási módjai: a filológiai tudományok kandidátusa. disszertáció V., 1955, VK —A Litván Nyelvi Intézet névanyagának kartotékja, 12* 179 Bpeiinak — Bpeiigax A. ĮĮmanekiias JEKCHKA Jia TTAJIbCKHX FOBOPOB BepXHeJIaTbINICKOTO MnajieKTA Ho ee HCcTOpHuecKHe CBS3H: Asroped. AMC, ... KaHA. OHJIOJI. RaykK. Pura, 1969.; Jinenuna — Jlnenmus 3. O Tanax mocenenuii nateiickux KpecTbhAH B XII B. // Cenbekane nocenenns IpubGanruku XIII— ss. XX M., 1971. C. 123-141. Hesckas — Hescxkas JI. I". Banruiickas reorpaduveckas TepmuHONorms. M., 1977. Tonerot — Tonctoit H. H. K probléma M3yyenus CIaBSHCKHX MECTHBIX TEDMHHOB // Helyi földrajzi terminusok. Kérdések: földrajz. C6. 81. M., C. 1970. 46-53. EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK gr. — görög vö. — vesd össze ide. — indoeurópai pr. — porosz la, lett sl, — szláv lie. — — litván Ss. v. a. — ófelnémet latin — latin LIT. SALA, LETT. SALA „DORF“ Összefoglalás Man bemüht sich in diesem Tanulmány erről: bizonyítani, hogy lit. sziget, lett. sziget „falu“ középnémet. szl. *selo , mező, szántóföld”, ófelnémet. sal A „ház, terem” nem állítható melléjük; az utóbbiak az ide-vel vannak. Gyökér *sel. „Lakótér” zu összekapcsolása. Ugyanahhoz az etimológiához tartoznak, mint a homonim litván szavak sala, lett sala, sziget”. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a szavak földrajzi terminusok, és a tipológiai Azon törvényszerűségeket figyelembe venni, amelyek az Az ilyen terminusokra jellemzőek. L. szemantikai struktúra fejlődésére A gélt jelölő de szavak nem ritkán a jelentéseket „Wiese; Feld” kapnak. Lit. sala, lett. sala , sziget” a következő módosítást kapják: , „Acker”, „von rétekkel körülvett Szántóföld”, , erdei , tisztás®, rét im Nyári gabona vagy im Rozsföld”, „egy Darab Azonos növények Nevszkaja In azt állítja, hogy az egy magas fekvésű Átmenet „Talajkiemelkedés im MocsárTM — „Ackėr, Feld“ —> „Wiese“ > „Wald“ ist leicht die Entstehung der Homonyme lit. sald, lett. sala „Dorf“ zu erratėn. A A A A paraszti települések zu A A falvak többnyire keletkeztek an Folyók és Tavak között helyezkedtek el, ezek között Szántóföldek, rétek, vadonok és mocsarak, vö. lett. sziget ,,falu (a mocsárban)“ (Taurkalné). Die Verbreitung der einzelnen Sememe von lit. sala, lett. sala „Insel“, aus denen die Homonyme lit. sala, lett. sziget „fajta” kapcsán, az ilyen szemantiin kai kapcsolatot illetően, amelyből a szemantikai struktúra fejlődhetett volna, egyetlen „falu” sem keletkezhetett, nem áll fenn senkinek Az zu ellentmondása ennek az elterjedésének Homofonok. J. Endzelin a következőre támaszkodott a A lett nyelvű szó eredetének magyarázata sala szóval kapcsolatban. (lett: sziget)⁹⁰. Endzelin a következőkre támaszkodott a lett szó eredetének magyarázatánál: sziget „Dorf“ auf die Ortsnamen, z. B. Salas „Gesinde“, Salas „Wald“, Melna-sala „Gesinde“, Męlna-sala „Wald.“ Es gibt viele solche Ortsnamen in litauischer Gyűjtemény Nevek. E nevek többsége azokon a területekin en található, amelyek területezu ken wo találhatók, amelyek Szavak lit. sala, lett. sala „Dorf“ elterjedtek, A ennek a jelölése A helynevek többnyire az am általuk megnevezett földrajzi a helyzete objektumokkal magyarázhatók. A mi véleményünk szerint mindez lehetővé teszi számunkra, hogy Arra a következtetésre jutni, hogy a tárgyalt homonimák etimológiailag rokonok, azaz szemantikai homonimák. In ilyesminek Fall lit, sziget, lett. sziget a „falu” csak a keleti balti nyelvekre jellemző Lexéma. 180