Daugėliškio tarmės kalbėjimo veiksmažodžių (verba dicendi) žodynėlis

A LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXV (1995) LIETUVIŲ LEKSIKOLOGIJOS TYRINĖJIMAI Iš gyvosios kalbos From the Dialects Aus der Volkssprache Kazimieras PAKALKA DAUGĖLIŠKIO TARMĖS KALBĖJIMO VEIKSMAŽODŽIŲ (VERBA DICENDI) ŽODYNĖLIS A Daugėliškio" tarmė priklauso rytų aukštaičiams (Izūkams (vilniškiams). A tarmė visais atžvilgiais lietuvių kalbos mokslui reikšminga, kadangi rutuliojosi mažai patirdama bendrinės kalbos įtakos. A Z. Zinkevičiaus nuomone, kalbų sąveikos dėsningumams tirti labiausiai tinka rytų pakraščiai, kur turimos kalbos mišimo bei nykimo visokios fazės (Zinkevičius 1966: 29). A Daugėliškio tarmės fonetiką ir morfologiją trumpai yra aprašęs Vilniaus universiteto absolventas daugėliškėnas Mykolas Šuminas savo diplominiame darbe (1951 m.). A Šios tarmės leksika iki šiol atskirai nenagrinėta. A Į akademinį "Lietuvių kalbos žodyną" nuo pat pirmojo tomo įtraukta nemaža Daugėliškio ir gretimų parapijų žodžių. A Šių eilučių autorius nuo 1948 m. yra pateikęs žodynui apie 14 tūkstančių lapelių su gimtosios tarmės žodžiais ir jų vartojimo pavyzdžiais. A Mūsų dienomis Daugėliškio tarmė, kaip ir kitos Vilniaus krašto tarmės, sparčiai nyksta, žmonių leksika skurdėja. Tájszólásban csak az idősebb generáció beszél. A lexika egyik fontos rétegét — a beszéd igéit — választottuk. Ezeken olyan igéket értünk, amelyek kimondásával gondolatokat, érzéseket, élményeket és véleményt fejezünk ki. Eddig senki sem vizsgálta behatóbban a litván nyelv más nyelvjárásainak beszédigéit sem. Talán az elsők között A. Juška közölt nem kevesebb mint 65 beszédigét (Juška 1922: 17—18). A litván nyelv beszédszinonimáit első alkalommal következetesen A. Lyberis lexikográfus csoportosította (Lyberis 1980: 164—166). A szinonimák földrajzi elterjedését A. Lyberis nem tüntette fel, a jövevényszavakat pedig egyáltalán nem vette fel. A litván nyelv tematikus csoportjainak következetes rendszerét J. Paulauskas fejtette ki a „Rendszeres litván nyelvi szótárban” 1 Daugėliškis Ignalinától 9 km-re keletre, a Svenčionys–Vidžiai út mellett található. 1939 őszén, miután a Szovjetunió megszállta a vilniusi vidéket, Daugėliškist és a plébánia nagy részét Belaruszhoz csatolták. Ekkor e plébánia északkeleti sarkából megalapították Gedžiūnėliai plébániáját. Anyagunk egy részét e plébánia szülőfalujának, Juodalaukisnak a lakóitól, saját szüleiktől vettük át. Történelmileg Juodalaukis falu a régebbi Daugėliškis plébánia nyelvjárását képviseli. 205 Itt alfabetikus sorrendben közöljük a Daugėliškis nyelvjárás beszédben használt igéinek szójegyzékét. A nyelvjárási példákat a köznyelvbe ültettük át, megőrizve a morfológiai sajátosságokat. Az igéket úgy adtuk meg, mint a „Litván nyelv szótárában”, csupán a tranzitivitást nem jelöltük. A címszóként szereplő ige hangsúlyozva van. Noha a szemléltető mondatokban ezek az igék nem mindenütt vannak hangsúlyozva. A szélesebb körben használt igék mellett a nagy számú, általunk összegyűjtött szemléltető anyagból csak a minimális és jellegzetesebb példákat közöljük. A saját feljegyzésű mondatainkhoz nem írunk semmilyen rövidítést, a „Lietuvių kalbos žodynas” nyomtatott köteteiből átvett mondatokhoz az LKŽ rövidítést írjuk, a szótár kézirataiból és cédulaanyagából átvett mondatokhoz pedig az LKŽ K. rövidítést írjuk. X alasyti, -ija, -ijo (1.2 halasič, brus.razrocins) kiabálni, zajongani: Vaikai alasija. balbatūoti, -ūoja, -avo hangut. 1. a hangokat vagy szavakat érthetetlenül ejteni: Vaikas jau pradėjo balbatūot. 2. fecsegni: Sueję bobos ilgai balbatavo. bambėti, bamba, -ė (-ėjo)3 i hangut. i elégedetlenül beszélni, morogni, dörmögni, zsémbelni: Bamba bamba nesliauna. bambterti, -na, -ė (-ėjo) ált. érthetetlenül mondani, odavetni: Csak egy szót vetett oda, és elment. Egy szót sem mondott. barti, bara, baro 1. szigorúan, haragos szavakkal megtiltani: A szülők szigorúan megtiltották fiuknak a rossz cselekedeteket. 2. visszaható egymást kölcsönösen tu szemrehányásokkal illetni: Aki veszekszik, az veszekedjen, ne avatkozz bele. Veszekedve mentek el. leszid, leszid, leszidva leszidni: Leszidom, miután találkoztam a szomszéddal, a kárért. |refl. : Összeszólalkoztam a brigádvezetővel, és kimentem gyomlálni. lebarnyáz, lebarnyáz, lebarnyázva leszidni: Lebarnyázott, megvert gyerek. megbarnyáz, — megbarnyáz, megbarnyázva kissé leszidni, megdorgálni: Megdorgáltam, megdorgáltam az öregemet az ital miatt, senki sem látja. összeszid, összeszid, összeszidva 1. megdorgál szidva: Akkoriban a nagyapám megdorgált engem. 2. refl. veszekedni kezd: Összevesztem velük, és kimentem a házból. X bazytis, -ijasi, -ijosi (brus. 6a>xbrnuna) Istenhez fohászkodni, esküdözni: Motiejyčia gyakran szeretett bazyties. X bedūiti, jį -ūja, -ūjo (brus. 6amaBans, I. biedowač) panaszkodni, siránkozni: Valahányszor találkozom vele, mindig panaszkodik. X pabedūiti panaszkodni, kipanaszkodni magát: Micsoda baj, hogy a másiknak lehetetlen panaszkodnia. * bliūznyti, -ija, -ijo (1. bluznié¢) trágárul beszélni: Ne beszélj trágárul itt a gyerekek előtt. X pablitiznyti trágárul beszélni egy kicsit: Az néha trágárul beszél. * priblitiznyti trágárul összehordani: Mindenfélét csúnyán összehordott. bloginti, -ina, -ino rossznak nevezni, tartani, szidni: A világon senki sem tartott rossznak engem. bloggá tenni, rossznak nevezni, ócsárolni: Mindannyian megálltak, és ócsárolták Adeliotėt. a Rövidítések —mint az akadémiai ” Litván nyelv szótárában"; kép. —képi3 Kétféleképpen mondják: -eir -ėjo. Uralkodik -ė (Zinkevičiu1966: 354) 206 s) braizėlyti, -ija, -ijo vaizd. nesmislene dolgokat mondani, fecsegni: A gyerekek összegyűltek és fecsegnek. X brėdyti, -ija, -ijo (fehérorosz 6pensius) csúnyán beszélni: Jaj, ő csúnyán beszél. X pribrėdyti csúnyán összevissza beszélni: Odajött, összevissza beszélt, és nem szégyellte magát. breizgėti, -ėja, -6 (-6jo)* vaizd. nesmislene dolgokat mondani: Összevissza beszél, ki tudja, mit. breizéti, -ėja, -6 (-ėjo) lásd: breizgoti: Miféle ember vagy te, mindent kifecsegsz, ami a nyelvedre kerül. burbėti, būrba, -ė (-ėjo) vaizd. te neaiškiai kalbėti, murmėti: Būrba po savim ką. burblyti, -ija, -ijo vaizd. piktai kalbėti, bambėti: Duktė vis burblija in momos. paburblyti vaizd. piktai pakalbėti, pabambėti: Paburblyt diedas myli. būrbtelti, -na, -ė (-ėjo) vaizd. sumurmėti, bambtelėti: Prie man ana i žodžio neburbtelé[jo]. burbulitoti, -iūoja, -1avo vaizd. 1. érthetetlenül beszélni, motyogni: Motyog valamit, nem értem. 2. mérgesen beszélni, zsörtölődni: Elkezdett rajta mérgelődni. * bufčyti, -ija, -ijo (.burczeé) zsörtölődni, morogni, motyogni: Elkezdett Prano ellen zsörtölődni. Nem bírsz velük: az egyik zsörtölődik, a másik is. gril burnéti, -6ja, -6 (-6jo) kifejező. mérgesen beszélni, káromkodni: Elkezd káromkodni más emberekre. X razsiburnėti (hibr.) kifejező. mérgesen beszélni egy kicsit, káromkodni egyet: Amikor elkezd káromkodni, akkor semmit sem gondol át. * bušūitis, -ūjasi, -ūjosi (brus. GymasBans) hangosan, dühösen beszélni, veszekedni: Ato[jo] čiužon pirkion i bušūjas. čiulbūoti, -ūoja, -avo képes. kedvesen beszélni: Kolei tavęs reikia —čiulbūoja lakštuoja. Úgy csicsereg, mint a pacsirta. daūžti, -ia, -ė képes. dühösen mondani, odavágni, rávágni: Aš tau atgalio nedaužiū, ė tu man pirmoja dauži. drožti, -ia, -ė képes. nyilvánosan mondani, beszélni, rávágni: Drėžia prakalbą in turgaus. faragott kép. kimondani, kivágni: Nem fogom szégyellni magam, kimondom kereken, amit akarok. Kivágtam a szemének. adni, -ad, adott, kép. gyorsan mondani, szigorúan beszélni: Mi lengyelül beszéltünk. kiadni, -ad, kiadott, kép. leszidni, szidalmazni: Leszidtam a feleségemet a nyelvéért. X dzėkavoti, -oja, -o (-ojo) (brus.n3aKaBans) megköszönni: Itt egyáltalán nincs miért köszönetet mondani. 5 i * padzėkavoti padėkoti: Ubagas padzékavojo azu naktigulta i ise[jo]. * dziékavotis, -ojasi, -ojosi (sl.) tyčiotis: Iš kito bėdos nesdziekavok. X garbuiti, -Uja, -Ujo (hibr.) keikti, plūsti: Nenoriu jo i sustikt: site mane garbujo. * garddyti, -ija, -ijo (brus. rapapasius, rus. ropomuTs) meluoti, pliauksts: Garodija, é praudos nesako. X prigarodyti primeluoti: Taranda daug prigarodija atejes. 4 Vartojama dvejopai: -6 ir -ment. 207 * gauronyti, -ija, -ijo (l.gawronié¢) hazudni: Utura szépen, de sokat is gaurdnija. gerksėti, gėrksi, -ė (-ėjo) vaizd. greitai ir nesuprantamai (ppr. žydiškai, vokiškai) kalbėti: Žydai tik gėrksi in turgaus. A zsidó mit hörög — nem értem. gyvačiūoti, -iūoja, -iavo táj. kígyónak nevezni: AZ mit gyavačiūoja nekem az? | refl. : Egész úton szitkozódott és gyvaciavos. X gonyti, -ija, -ijo (brus.roHinus) szidni, ócsárolni, gyalázni: Ne gonyk őt ennyire. X nugonyti nupeikti: Visų mergų nugonytas bernas. gozgoti, -6ja, -6 (-6jo) vaizd. plepėti: Ką tu gozgėji, nieko nežinodamas. grausti, -džia, -dė vaizd. piktai kalbėti: Mūs apylinkėj žmonys graudžia in _Jo. grizyti, -ija, -1jo vaizd. įkyriai kartojant kalbėti: Pričinų ieško, grizija. priekabásan szemrehányást tenni: Priekabásan szemrehányást tettél nekem ezért a pénzért LKŽ. gvoti, -ja, -6 (-jo) ikt. fecsegni, locsogni: Fecsegsz te, csak fecsegsz. venni, vesz, vett ikt. megdorgálni. pėrimti ikt. megdorgálni: Ha találkozom vele, még egyszer megdorgálom. beszélni, beszél,-t (-t) kívülről mondani (imákat): Régen Palckai kívülről mondta az imákat. Anyám rendszerint a fürdőből jövet imákat mond a lelkekért. Imákat mondani, LKŽ. elmondani lásd: ažkalbėti: Kígyómarás ellen elmondja. ažkalbėti ráolvasással meggyógyítani: Ha a féreg megmar, akkor ráolvasással meggyógyítja. elmondani kívülről mondani (imákat): Letérdelve elmondta az imákat- [ta]. kalénti, -éna, -éno hangut. nyomatékosan mondani; állandóan ismételni, sulykolni: „Kalenaū kalenaū, hogy ezt ne tedd.” beverni, beszögezni, beverés; nyomatékosan megparancsolni, a fejébe verni: „Inkalenaū, hogy tudd.” beverni, beszögezni, beverés; nyomatékosan meghagyni: „Prikaléno, hogy vigyázz a gyerekre.” „Megmondom, és megteszi.” verni, kalapálni, jelen idejű ige. folyton mondani, szajkózni: Én csak mondogatom neki, de nem veszi a fejébe. beverni, beveri, {verte, lásd. nyomatékosan megparancsolni: Gyerekkorától ezt vésték a fejébe. |refl. : Belevésta te a szót a fejébe. * kamaéandavoti, -oja, -o (-0jo) (hibr.) parancsolgatni, intézkedni: Az öreg semmit sem csinál, csak parancsolgat, lásd. disznónak nevezni, megszégyeníteni: Nem kell az embert disznónak nevezni. megszégyeníteni, lásd. kiaulának nevezni, megszégyeníteni: Nor iškiaūlin tu jį ažu tokį blogą darbą. kérdezni, -ia, -ė kérdezve fordulni valakihez: Diedukas sustiko man i klausia kelio. suklausti érdeklődni: Moma suklaūs sūnų i duos žinią. 208 összevissza beszélni, kliedžia (kliesti), -ė (-ėjo) eszméletét vesztve értelmetlen, összefüggéstelen szavakat mondani; tévelyegni: Kliesti žmogus labai sirgdamas. Anas serga, kliesti LKŽ. nukliesti valótlan dolgokat beszélni: Jau Jurgis nukliedžia uturdamas. kūrti, -ia, kūrė megfeddni. meggyújtani, meggyújtja, meggyújtotta, képes kifejezés szidni kezdeni, szidással megfegyelmezni: A pap megszidta az asszonyt a nyelve miatt. X kuszyty, -ija, -ijo (1. kuszié) ösztönözni, rábeszélni: Miután belekezdett, rábeszélte, hogy menjen szidni. X prikuszyty rábeszélni, felbujtani: Mindent rábeszélt, és most figyeli, mit fogok tenni. X kvolyty, -ija, ijo (táj.) dicsérni. X iskvolyty agyondicsérni: A lányát az anya megdicsérte, az apa agyondicsérte. lakštūoty, -ūoja, -avo, képes kifejezés kedvesen beszélni: Amíg szüksége van rád – csicsereg és kedvesen beszél. parancsolni, -ja, -te, utasítani, buzdítani: Parancsold, ne parancsold, úgysem fog engedelmeskedni. önteni, -ik (lėja), -ött képes. hazudni: Nem fogod megérteni őt, egyszer igazat mond, máskor hazudik. összeönteni képes. hazudni: Mondja csak, mondja, aztán néha még hazudik is. szájalni, -ol, -olt képes. kibeszélni, kipletykálni: Bármerre fordul, csak szájal. X lėjoti, -ja, -ott (-ojott) (l.lajač) áradni, szidalmazni: Nem illő szavakkal szidalmazott. |refl. : Az egész úton lődörgött. X įšlojoti elárasztani szitokkal, szidalmazni, lehordani: Először szépen beszélt, aztán lehordta[ő]. lėti, -ja, -jo képes. szükségtelenül mesélni, beszélni, sokat fecsegni: Beszél, beszél, de senki sem hallgat rá. X razlėti (hibr.) mindent elmesélni, kifecsegni: Mindenkinek elmondja, amit tud. marmėti, mafma, -ė (-ėjo) képes. 1. érthetetlenül beszélni, mormogni: Az orra alatt magában motyog. A koldus morogva elment. 2. kép. a lehető legrosszabbul beszélni, motyogni: A nagymama a kemencénél imákat mormol. elmotyogni, elmondani egy képet. imát elmondani (imádkozni): A koldus az ajtó előtt elmotyogta az imákat. i; imádkozni, imádkozik, imádkozott imákkal Istenhez, a szentekhez fordulni; imákat mondani: A mi nagyapánk fennhangon szokott imádkozni. imádkozni, -dzsja, imádkozott, imákat mondani: A halottakért imádkozni kell. hazudni, -udja, -udott, szándékosan valótlant mondani: Hazudik, és még a csomót sem oldja ki. Nem tudom az igazat, de hazudni nem akarok. hazugsággal kibújni valamiből: A tolvaj tud hazugsággal kibújni. hazugságokat beszélni: Ő hazudott nekem, én pedig elhittem. valótlant mondani: Hazudott, és még haragszik is. mekegni, -€ja, -ett (-egetett), átv. mekegni, mekegő hangokat hallatni: Mit mekegsz itt, mondd már. motyogni, ábrázoló szó motyogni: Motyogott valamit, és nem értettem. 209 motyogni, -ja, -ott ábrázoló szó érthetetlenül mondani, megszólalni: Nem akarod megmondani. ez motyog. mormogni, mormog, -ott (-ott) ábrázoló szó elégedetlenül beszélni, zsörtölődni: Ne mondj semmit, és ne zsörtölődj miatta. A mérges ember mindig mormog. narakėti, -ėja, -6 (-6jo) (brus. Haparxans) kifogásolni, vádolni, szidni: Naprosniai engem narakėjo. Ne narakėkit engem, LKŽ. naspikroéti, -ėja, -6 (-6jo) (1. sprzykrzyč) szemrehányásokat tenni: A saját házában senki sem naspikrėja rád. * nasrugėti, -ėja, -6 (-6jo) (brus. Hapyrauua) ellenségesen, ellentétesen beszélni: Ő szeret nasrugėt. Bármit mondasz, mindig nasrugėja. niūkti, -ia, -ė 1. beszélni, társalogni: Az öregek megálltak és niūkia. Itt az emberek nagyon furcsán niūkia, LKŽ. Labutienė csak niūkia és niūkia, te pedig hallgasd. 2. képes beszélgetni: A zsidók a németekkel fecsegtek. kifecsegni, -ia, kifecsegett 1. egy ideig beszélni, társalogni. |visszaható : Monikával nem tudunk kifecsegni magunkat, mindkettőnknek vége. Az idegennel csak ül és ül — sehogy sem tud kifecsegni magát LKŽ. 2. kitálalni: Mindent kifecsegett neki. elbeszélgetni, -ia, elbeszélgetett 1. beszélgetni, társalogni: Ő elbeszélgetett velem. |visszaható : Ez vezetett be engem hozzá, hogy beszélgessek. 2. elmesélni: Vincutė sok mindent elmond nekem. X razniūkti, -ia, razniūkė (hibr.) 1. kibeszélni, elmesélni: Mondd el, mi történt velem. 2. refl. kibeszélni magát: Amikor belelendült a beszédbe, nem hagyja abba. susiniūkti, -ia, susiniūkė megbeszélni, megegyezni: A menyemmel nehéz szót érteni. pasakoti, -oja, -o (-ojo) beszélni, társalogni: Nem merészeltem az asszonyok előtt beszélni. X X X pitavoti, -oja, -0 (-ojo) (szl. pytawač) kitartóan kérdezgetni, kihallgatni: A tanító minden gyermeket kikérdezett. X nyomatékosan kikérdezni: A rendőrségen kikérdezett, aztán elengedett. fecsegni, fecseg, -ett (fecsegett) táj. üresen beszélni: Az asszonyok összejövetelén csak fecsegnek és fecsegnek. elfecsegni, elfecseg, -ett (-ett) táj. üresen elbeszélni, elmesélni, összevissza fecsegni: Mindenfélét összehordtak és elfecsegtek rólam. fecsegni, -eget, -ett (-egetett) táj. fecsegni, csacsogni: Pranas egész nap csak fecsegett és csacsogott. plerpti, -ia, -ė, képes szó. pletykálni, locsogni, fecsegni: Az asszony úgy fecseg, mint egy vénasszony. * razplefpti, -ia, razpjerpė (hibr.) képes szó. kifecsegni, kikotyogni: Amikor megkérdeztem, az asszony mindent kifecsegett. i plėškinti, -ina, -ino képes szó. egyenesen megmondani, a szemébe vágni. išplėškinti képes szó. egyenesen megmondani, a szemébe vágni: Az asszony, amit tudott, mindenkinek a szemébe mondta az összejövetelen. pliGpti, -a, -ė képz. pletykálni: Járkál és mindenkinek fecseg LKŽ. išplišpti, -ia, išpliopė képz. kifecsegni: Varusia mindent kifecseg, még hozzá is "tesz. Ő azonnal mindenkinek kifecsegi LKZ. X razsiplidpti, -ia, razsipliopé (hibr.) képz. kifecsegni magát: Az öregasszonyok sok mindent kifecsegtek. plioréti, -6ja, -6 (-6jo) képz. fecsegni: Plioréja kap pliora. 210 fecsegni, -ia, -ė, folyamatos aspektus. fecsegni, badarságokat beszélni: Pliurpė iš pūsto pūstan. áradni, -ta, plūdo, folyamatos aspektus. badarságokat beszélni, fecsegni: Plūsta boba. kiáradni, folyamatos aspektus. megszidni, szidalmazni: Ana mane visa gerkle išplūdo supliisti folyamatos aspektus. hazudni: Ot svietas suplūsta. prašinėti, -ėja, -ė (-ėjo) gyakran kérni: Prasine[- jaju prašinėl[- jaju, i nenupirkai lenciūgo LKŽ. prašyti, prašo, prašė valakihez fordulni, hogy valamit kapjon, vagy azt kívánva, hogy valamit tegyen: Ką te, kiaule nebūsi pats neprašysi LKŽ. |refl. : Smerties jau Galena prasos (már nem akar élni) LKŽ. atprašyti sok kérleléssel rávenni valakit, hogy ne tegyen valamit: Atprašiaū žentą, kad šitos uturkos daugiau neuturt. ažsiprašyti előre meghívatni magát: Ažsiprašė daug berniukų, sukapojo du sūriuku (d.) LKŽ. pravardiniūoti, -iūoja, -iavo csúfolódó nevekkel illetni: Jų ūlyčioj tai visi pravardiniūoti pūškėryti, -ija, -ijo képes. plepėti, taukšti: Pūškorija, ką nereikia. pripūškėryti, vaizd. pletykauti: Pripuskorijo pripuskorijo — visi tik klausosi. rairūoti, -ūoja, -avo, vaizd. pletykauti, badarságokat beszélni: Rairūoja i[r] rairūoja kai šimto metų senis LKŽ. išrairūoti, vaizd. lassan elmondani, elbeszélgetni: Lauksi lauksi, kolei žodį išrairūoja LKŽ. raizgoti, -ėja, -6 (-ėjo), vaizd. 1. badarságokat beszélni: Raizgėja nei šią, nei tą. 2. jól beszélni idegen nyelv kellő ismerete nélkül: Raizgėja lietuviškai maskauka. Xrakūitis, -ūjasi, -ūjosi (vö. fehérorosz paxasama, lengyel rokowač sig) beszélgetni, vitatkozni: Girdė[jaju, kap anies rakūjos LKŽ. rėkauti, -auna, -avo hangosan beszélni, kiabálni, kurjongatni: Insrėkęs diedas i rėkauna. rėkti, -ia, -ė 1. (valakire) kiabálni, szidni: In manęs labai rėkė LKŽ. 2. jajgatni, nyöszörögni, panaszkodni valamire: Kriutine rėkia to pradžio. įsirėkti, -ia, įsirėkė hangosan beszélni, kiabálni, kurjongatni kezd: Insrėkęs diedas i rėkauna. nurėkti, -ia, nūrėkė 1. lebeszélni, elriasztani: Nūrėkė nuo sporto jį LKŽ. 2. leszólni, megróni: Pukštulis buvo nūrėktas. rėtūoti, -ūoja, -avo ige. ritkán, lassan beszélni: A szomszédasszony úgy rėtūoj, mint egy ügyvéd. išrėtūoti ige. ritkán kimondani: Mire Petrusia végre kimondja, addigra már hiába vársz. rėžauti, -auna, -avo ige. 1. mérgesen beszélni: Jonas talán mérgesen beszélt velem. 2. visszaható. veszekedni, civakodni, vitatkozni: Mindkét menyecske összeveszett. vágni, -ja, -ta képes. bátran, egyenesen mondani, odavágni: Amit tudtam, azt vágtam a szemébe. kivágni képes. bátran, egyenesen kimondani, odavágni: Mondd ki neki egyenesen. 211 veszekedni, -ik, -ett képes. veszekedni, szidni egymást: Mindketten (a férj és a feleség) veszekednek, mint a kutyák. gyűjteni, gyűjt, gyűjtött kibeszélni: Az embereket kibeszélte, rágalmazta. *mutatni, -ja, -ta (fehérorosz paznzins, lengyel radzič) tanácsolni: Én jól tanácsoltam neki, de nem hallgatott rám. Xpatarti atvykti, išsiųsti: Atrodijo in mus kupčius karvei. Xažrodyti patarti, ką daryti: Graudenaus, kam tu mane te važiuot ažrodijai. i Xįrodyti, žr. atrodyti: Kas čia tau in mus inrodijo? X*parodyti 1. patarti, rekomenduoti: Parodyk tu man gerą kraučių. 2. sangr. pasitarti, pasikalbėti: Su savo boba visada pasrodiju. Xprirodyti, žr. parodyti 1: Kas tau šitą kupčių prirodis? X surodyti 1. patarti: Suroėdijo radiją pirkt LKŽ. 2. refl. megegyezni, megérteni egymást: Elhatároztuk, hogy Vilniusba megyünk. ; sakinėti, -ėja, -ė (-ėjo) gyakran mondani: Mondogattam neki többször is — de nem hallgatott rám. apsakinėti elmondani, elbeszélni: Mindenkinek elmondta — senki sem vásárolt. issisakinéti mentegetőzni: Mindig mentegetőzött LKŽ. x , razsakinėti (hibr.) elmondani: Nincs mit elmondania. sakyti, sako, sake beszélni, szólni: Az egyik ezt mondja, a másik pedig mást tesz. Ő nem hazug, mindig az igazat mondja. Ők ezt mondják nekik. Anas i sakąs. 2. kiejteni: A lettek fél szónál mondják. 3. ltepti: Mondd el ezerszer — nem hallgat rád. válaszolni 1.információt adni a kérdésre: Sem erre, sem arra nem válaszolt. 2.negatív választ adni, elutasítani, nem egyetérteni: Amit kért, arra nem mondott nemet. Szárazon válaszolt, ígérte. | azusakyti előre megparancsolni, elrendelni: Megparancsolta, hogy melyik napon jöjjön el. X dasakyti (hibr.) mondani, megjelölni: Nem tudom, ki mondta meg, hogy azok pálinkát főznek. megparancsolni, hogy mondja el, mesélje el: Ki mondta maguknak, hogy itt lakom? LKŽ. elmondani 1. elmesélni, elmondani: Elmegy, elmondja, hogy fenékkel beszél. |visszaható : Mindent elmondott. 2. visszaható beismerni, elszólni magát: Nem mondja el, mit lopott az illető LKŽ. 3. visszaható elutasítani: Fel kell mondani a munkáról LKŽ. 4. refl. megtagadni: Sehogy sem tudja elhárítani magát Sztaszisz elől, pénzt kér kölcsön. mondani 1. véleményt, gondolatot kifejezni: Íme, ezt mondta: se nem durva, se nem finom LKŽ. Egy szót sem szóltam, mégis haragszik rám. 2.elmesélni: Hallgasd meg, mit fogok mondani. Csak valami rosszat mondj rólam —nem mondja. 3. beszélni, kiejteni: Nálunk még így mondják, aztán kinevetnek LKŽ. Régebben a szüleink előtt egy szócskát sem mertél mondani, most pedig LKŽ. A nyelvem hegyén van, de nem tudom kimondani. 4. bejelenteni: Elment és bejelentette LKŽ. 5. megparancsolni: Mondd meg neki, hogy azonnal jöjjön[∅] LKŽ. 6. kedvezőtlenül beszélni, szidni, szemrehányást tenni: Ha valami nem tetszőt mondasz, felforgatod a poklot LKZ. iSpasakyti elmondani, iSpasakoti: Nehéz elmondani, milyen rosszul éltünk régen. neišpasaky­tai határozószó nagyon: Kimondhatatlanul szép lány. 212 prisakyti 1. sokat beszélni: Mit nem beszéltem én össze neki. 2. megparancsolni, elrendelni, kijelölni, mit tegyen: Megparancsoltam a fiamnak, hogy jöjjön, el is jött. * razsakyti (hibr.) 1. bejelenteni, kihirdetni: Másik szolgálata van, az embereknek elmondta LKŽ. 2. elmesélni: Az anyja mindent elmesélt nekem. susakyti gyorsan beszélni, mondani: Furcsán mondta — nem értettem. sarmatyti, -ija, -ijo szégyeníteni: Szégyenítettem, szégyenítettem a testvéremet, ahogy csak tudtam. skalatyti, -ija, -ijo táj. kibeszélni, rágalmazni: Járja a világot, és kibeszél mindenkit. rágalmazni, kibeszélni, ige. megrágalmazni: Ártatlanul megrágalmazta a leányt. megrágalmazni, ige. (valami rosszat) ráfogni, nagyon megrágalmazni: Rágalmazott, rosszat mondott rólam. hasítani, -o, -ė, ige. keményen beszélni, (az igazságot) odavágni: Keményen beszél vele szemtől szemben. visszavágni, ige. keményen, erősen válaszolni, visszavágni: A lány nagyon keményen válaszol az anyjának, LKŽ. X slovyti, -ija, -ijo (brus. craBins, I. slawič) dicsérni, magasztalni: A mi papunkat mindenki dicséri. X įslovyti megdicsérni, hírnevessé tenni: A lányt mindenki megdicsérte. X paslovyti híressé tenni, megdicsérni: Az embert az egész környéken dicsérték. spandyti, -o, -ė táj. szól. durván beszélni, válaszolgatni, csipkelődni: Amit gondol, azt mondja is. * spaviedėtis, -ėjasi, -ėjosi (l.spowiadač) gyónni, gyónáskor bűnöket megvallani: A nővérem szeret gyakran gyónni. ¥ įšsispaviedėti gyónáskor megvallani bűneit: Amikor meggyóntam, még könnyebb lett. speliéti, -iėja, -i6 (-iėjo) próbálja kitalálni az igazat anélkül, hogy tudná: A zsidó az időjárást találgatja: egy kötelet akasztott az ajtóba, és figyeli: ha a kötélről csöpög — esik, ha a kötél nem látszik — köd van, ha a kötél zúzmarás — nagyon hideg van, ha a kötél himbálódzik — szél van. * sporytis, -ijasi, -ijosi (rus. cmopuTbca) vitatkozni: Anas myli su visais sporyties LKŽ. X susisporyti összeveszni: Su kaimynu susispėrijau, i ažpyko. X sprėčytis, -ijasi, -ijosi (I. sprzeczač sie) vitatkozni, ellentmondani: Nenoriu aš su juom daugiau sprėčyties. svėikinti, -ina, -ino szóban jókívánságot, tiszteletet kifejezni: Kam anas svéikint —šitokis nezgadnas. šaūkti, -ia, -ė 1. megszólítani, hogy visszatérjen, eljöjjön, válaszoljon. | refl. : Szólítsátok magatokat, gyertek enni! LKŽ. 2. vadni (vardo, elnevezés, vezetéknév alapján): Most nem momának szólítanak. megrágalmazni, -ja, megrágalmazta; kibeszélni, befeketíteni, megvádolni: Csúnyán megrágalmazott engem a világban LKŽ. visszahívni, -ja, visszahívta 1. kiáltással visszahozni a távozót vagy eltávozottat: Szakadj meg, miközben kiabálsz — őt [az elhunytat] nem hívod vissza LKŽ. 2. egy ideig valamilyen néven nevezni: Fél életén át más néven szólított engem. 213