Lietuvių kalbos priežastinių ir parūpinamųjų veiksmažodžių leksikografinis pateikimas

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXV (1995) LITVÁN LEXIKOLÓGIAI KUTATÁSOK Gertrūda SAVIČIŪTĖ-NAKTINIENĖ A LITVÁN NYELV OKOZATI ÉS MŰVELTETŐ IGÉINEK LEXIKOGRÁFIAI BEMUTATÁSA 1. Az okozati és műveltető igék a litván nyelv tranzitív igéinek jelentős csoportját alkotják. Ezek sajátos morfológiai kifejezési formákkal (-(d)yti, -(d)inti képzőkkel és/vagy a tő magánhangzó-váltakozásával), valamint bizonyos szemantikai jegyekkel rendelkező származékok. Ezen igék bemutatásakor a „Litván nyelv szótára”- *?* és a „Kortárs litván nyelv szótára” három kiadásában? a konkrét nyelvi anyag elemzésére, az elméleti kutatások következtetéseire, valamint az ilyen típusú igék rendszeres lexikográfiai bemutatásának hagyományaira támaszkodnak, amelyek még F. Kuršaitis német–litván és litván–német szótáraiból erednek“. 2. A műveltető igéknek az okozati igéktől való rendszeres elkülönítésére először a „Kortárs litván nyelv szótára” I. kiadásának szerzői vállalkoztak. A szótár jellegéből és terjedelméből adódóan válogatásra került sor: „A műveltető igék közül csak a gyakoribbakat, jellegzetesebbeket közlik, mivel képzésük és jelentésük magától értetődőTM.” Ugyanígy jártak el a DZ-ben is! és a DŽ-ben?*. Az LKZ minden, a nyelvjárásokból, szótárakból, szépirodalmi, tudományos és publicisztikai irodalomból ismert kauzatív és juttató igét közöl. Ezek elkülönítése a szótárírók számára nem csekély nehézséget jelent. ; A kauzatív igékből keletkezett juttató igéknek (1) ugyanazok az -(d)inti, -(d)yti képzőik, (2) ugyanaz a mondat felszíni szintű struktúrájuk, pl. Ji valgydinmna (caus.) vaiką — Ji aus din a (cur.) lovatiesę, (3) szemantikai hasonlóságuk van a közvetett (rendszerint verbális) kauzációt kifejező kauzatív igékkel, amelyekben a kauzáló cselekvés jelentése egybeesik | Lietuvių kalbos gramatika 2, Vilnius, 1971, 265: Jakaitienė E., Lai 5 onaite A., Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius, 1976, 10; Paulauskienė A. Gramatines lietuvių kalbos veiksmažodžio kategorijos, Vilnius, 1979, 12; Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius, 1994, 286; Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius, 1994, 284. 2 Lietuvių kalbos žodynas 3—16, Vilnius, 1956—1995; II leid. 1—2, 1968—1969 (a továbbiakban — LKZ). 3 Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius, 1954 (a továbbiakban —DZ), II. kiadás 1972 (a továbbiakban DŽ!), III. kiadás 1993 (a továbbiakban DŽ*?). * Deutsch-- littauisches Wėrterbuch von Friedrich Kurschat 1, Halle, 1870; 2, 1874; Littauisch-deutsches Worterbuch von Friedrich Ku rsc h a t, Halle, “ 1883. Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 1954, X. 129 a parūpinamųjų igéknek a gondozó cselekvés jelentésével „rūpini tis” —„parancsolni, kérni, rávenni, hívni, engedni, adni stb.”, pl. : A te 4 din k(caus.), azaz parancsold, hogy jöjjön J (LKZ II 1056) —N ė ši n u (cur.) a káposztát a kertből, azaz megparancsolom másnak, hogy vigye J (LKZ VII 708). E hasonlóságok a kauzatív és a parūpinamieji igék keverésének fő okai, amelyek miatt időnként pontatlanságok fordulnak elő a bemutatásban. Ezeknek az igéknek az elkülönítésekor az LKŽ szerzői és szerkesztői hosszú időn át gyakorlatilag azt az álláspontot követték, hogy a kauzatív igék intranzitív igékből, a parūpinamieji igék pedig csak tranzitív igékből képződnek. A formai kifejezőeszközök kritériumát (a parūpinamieji igéknek általában -dformantu képzőt tartalmazó toldalékuk van) nem tekintették elegendőnek. Később az A. Jakulienė által javasolt, a cselekvésnek a tárgyhoz való viszonyán alapuló kritériumot kezdték alkalmazni, amely szerint a kauzatív ige cselekvésének tárgya egyben a tőige cselekvésének alanya is, pl. gesinti žvakę — žvakė gęsta („eloltani a gyertyát — a gyertya kialszik”). A szolgáltató igék cselekvése ugyanarra a tárgyra irányul, mint tőigéik cselekvése, pl. siūdinti suknelę — siūti suknelę („ruhát varratni — ruhát varrni”). J. Jablonskis és más szerzők munkái, valamint a kauzatív és kuratív mondatok „úgy tenni, hogy...” parafrázissal történő leírása alapján világossá vált, hogy a szolgáltató igék egy közvetítő alany jelenlétét feltételezik” (1) a mély-, ritka esetekben pedig (2) a felszíni szinten. Pl.: (1) Už vaikį tarnavau — pasisiūdinau vatinį Pvn (LKZ XII 590) — „[Én] úgy tettem, hogy” + „[a szél?] úgy tett, hogy” + „[nekem] vattakabátot varrtak”; (2) Bagotas žmogus niekaip negalėjo gautikraučiaus apsistūdinti S. Dauk (LKŽ XII 589). Bizonyos szemantikai korlátozásokat figyeltek meg a kurátor cselekvésének alanyára (alany), a kurátor cselekvésére (amelyet a képző fejez ki), a kurált cselekvésre (amelyet a szolgáltató ige töve fejez ki, és amely egybeesik a tőige tövével), valamint a kuráció tárgyára (közvetlen tárgy); konkrét eseteket is tárgyaltak a kauzatív és szolgáltató igék pontatlan elkülönítésére.” A szolgáltató igéknek a kauzatív igéktől való pontosabb elkülönítését elősegítheti mindezen kritériumok komplex alkalmazása. 3. A lexikográfiai bemutatás módjai nem csupán a szótárírás technikai kérdését jelentik. Ezekben tükröződik a problémák elméleti értelmezése is, a szavak valamely lexikai-grammatikai csoportba sorolása vagy be nem sorolása, egyes jelentések megváltozása, a szóképzési és szemantikai kapcsolat, továbbá a változatok sorából kiemelik az alapvető, legelterjedtebb vagy leginkább ajánlható szót. Az elméleti munkákban a kauzatív és juttató igéket el- $Jakulieneée A. A kauzatív és juttató igék elkülönítésének kritériumai. —Kalbotyra 26 (1), 1975, 81. Jablonskis J: Rinktiniai raštai 1, Vilnius, 1957, 289; Jakaitiene E., Laigonaitė A,Paulauskiene A A. Min. veik., 110. Bővebben lásd. S avičiūte G. A juttató igék szemantikája. —Lietuvių kalbotyros klausimai 24, 1985, 236—251. Šaavičiūtėg. Ugyanott. 130 | A 4 ias ata der Se Sasha ws To Bk da BBE = a a Re A n TNE-ben a prastai-t rendszerint úgy kezelik, mint amelyek alapigéikkel ellentétpárokat alkotnak, például: (a) gydyti: gyti, (b) siūdinti: siūti. Ezért az említett szótárakban grammatikai jelölésekkel (DZ —prz., prp.; LKZ —caus., cur.) az alapszavakhoz kapcsolják őket. : Az LKZ I. kötetének 2. kiadásához írt bevezetőben ez áll: ”A kauzatív, műveltető... igéket leíró módon nem magyarázzák, hanem csak a caus., cur. jelölésekkel utalnak azokra az elsődleges igékre, amelyekből származnak, és amelyekből új grammatikai jelentéseket nyertek, például: lėdyti, -o, -ė caus. loti; mėgzdinti, Ana, -ino cur. megzti”. A problémát röviden az útmutató is tárgyalja! ?, a bonyolultabb esetek részletesebb bemutatása nélkül. Mindazonáltal az LKZ szövege az írók és a szerkesztők számára több problémát vet fel, mint amennyit előre lehetett látni. Ezért a lexikográfiai bemutatás formális módszerei is némileg változnak. 3.1. Mind a képzési, mind a származási, mind a szemantikai szempontot az a leggyakrabban választott bemutatási mód tükrözi a legpontosabban, amelyben minden egyes jelentés nyelvtani minősítésekkel kapcsolódik a megfelelő alapszó jelentéséhez, pl.: 1 lakdinti a cur. minősítés az lėkti 1-re utal (LKŽ); 1 šiurpinti 1—3 jelentésének minősítése caus. —az 1—3 ige 1 Siurpt: jelentéseihez, 4 mint lexikailag megváltozott jelentés külön magyarázandó (LKŽ), šviėsdinti 1—3 jelentésének minősítése caus. — a sviésti ige 2., 10. és 11. jelentésére (LKŽ), a cur. jelzés a taikydinti 1–2 jelentésére utal. — A tdikyti ige 2. és 8. jelentésére (LKŽ); a taisjdinti 1 jelentésének cur. jelzése a taisyti ige 1., 13., 17., 19. és 27. jelentésére utal (LKZ). Néha nem sikerül megadni az alapszóként szolgáló ige pontos jelentését, mert ezt nem jelölik azok a források, amelyekből a szó származik, például a tdikindinti esetében a K és az NdZ a cur. jelzést adja meg a tdikinti igére, noha ennek az igének 7 jelentése van (LKŽ). 3.2. Az ige perifrázisokkal történő értelmezése, „(úgy) tenni, hogy…” vagy „valamilyenné tenni” szintén egy alapszóra utal: az első esetben egy önkéntelen cselekvést jelentő igére, a másodikban pedig egy melléknévre, például: blizginti 1. tr., intr. „daryti, kad blizgety” (DZ, DZ%, LKZ), gélinti „daryti gėlą” (DZ, YAS DZ? LKŽ), šviėsinti „daryti šviesų? (DZ, DŽ"), „daryti šviesų, žviesėsnį” (DŽ2 1 reikšmė, LKZ —3 reikšmė) ir t.t. Az első esetben a nyelvtani minősítést helyettesítő körülírás segít a szótáríróknak elkerülni azokat a nehézségeket, amelyek általában az alapszóként szolgáló ige megadásával kapcsolatosak; emellett széles körben használják a nyelvészeti szakirodalomban a kauzatív és faktitív igék leírásakor. A második esetben a körülírás a melléknévi eredetű kauzatív igék egyetlen jelölője! *, bár az útmutatóban ezen az elnevezésen nem nevezik meg őket: „Azokat a melléknévi igéket, amelyek olyan cselekvést jelölnek, amellyel az objektum a szóban forgó melléknévvel kifejezett tulajdonságot kapja, a »daryti kokį« képlettel kell magyarázni! *. » 9 Lietuvių kalbos žodynas 1, 1968, XII. 0 „Lietuvių kalbos žodyno” instrukcija, Vilnius, 1980, 34, 67, 69. AxanhTe ne B. Cyfgpurxcanonodte 2aazoabl coepemennozo AUMOBCKOZ0 IIL ABToped. nucc.... kaHa. OuJIioJi. Hayk, Buasuroc, 1968, 11. A „Lietuvių kalbos žodyno“ instrukciója, 65. 131 3.3. A kauzáció į alapigéjére utaló ar körülírást néha szinonimákkD; al egészítik ki, ar pontosítják annak magyarázatakor. Ez a bemutatási mód hasznos; azokban az esetekben, amikor meg kell mutatni az okozati jelentés bizonyos lexikai változását, ar vagy legalább pontosabban meg kell ar magyarázni azt. Pl. : bildinti „hogy zörögjön, kopogtatni” (LKŽ); birhbinti „elérni, hogy zümmögjön, (L 3 zümmögtetni” liédinti cur. 2 önteni 1; „olvasztoka iš tt fémet öntetni” (LKŽ); 1 m cur. őrölni 1; „maldinti” (LKŽ); apmūšdinti cur. megverni. 1. „apkaldintį (LKZ) stb. ir ; : : Egy ideig Az LKZ szerzői hajlamosak voltak a referenciális ellátó cselekvés szavainak bemutatását pontosítani, a felügyelő cselekvés szemantikáját megadva; kis szavakkal törődni, parancsolni, engedni, adni stb. ir ar perifrázis "tenni, (t hogy...”. Pl. : imdinti cur. venni. 1. "törődni azzal, hogy valaki vegyen" (LKŽ); tmūš cur. beütni; "megadni, megparancsolni, hogy belenyomják, belevéssék" (LKZ); mėčiodinti cur. mėčio "engedni, hogy dobálózzne on, húzza az időt, a maga helyén legyen" (LKŽ); plėšdinti cur. plėšti 1. „daryti, kad būtų draskoma, plėšiama” (LKŽ) ir ir kt. 4 3.4. Kartais DZ, ypač ir ankstesniuose LKŽ tomuose pasirenkamas pateikimo būdas, kai gramatinė pažyma rašoma antraštėje, reikšmės aiškinamos leksiškai kaip o savarankiškos. DS A „Kai aiškinamojo žodžio reikšmės skiriasi nuo reikšmių žodžio, to į ku rį megjelölve van, vagy nem jų egyezik a közlés sorrendje, a hivatkozás (Csak a szó képzését, eredetét mutatja) rendszerint minden olyan jelentés előtt szerepel, amelyeket leíró módon, ar szinonimákkal magyaráznak, vagy amelyek į mellett külön feltüntetik a megfelelő azonos jelentést. Pl.: (...) kaldinti cur. 1 kalti. 1. faragni (követ). 2. cur. 1 kalti 10.:3::cur. 1 hibáztatni. 11713, ; Ez a bemutatási mód akkor ne teljesen megfelelő, ha az alapige megfelelő jelentései rendelkezésre állnak. Pl. megégetni DZ! ir DZ? nyelvtani jelöléssel pontosan meg lehetett volna adni į az apdėgti jelentéseit. į Akkor választják, amikor magának az igének a sajátosságai miatt nem egészen világos, mely jelentések tekinthetők okozó és ellátó jelentésűeknek. ar Az ilyen esetekben az ige kezelése a különböző szótárakban meglehetősen gyakran eltér. DZ, DZ! ir Az LKŽ nem tekinti okozati igének a šūtinti igét, DZ? már prž. nyelvtani su minősítéssel szerepel. A címszóban į a šūsti alapigét megadva a jelentéseko et külön magyarázzák: 1. "főzni; szárazon párolni?, pl. : Šūtinti bulves, kopūstus (fazékban); 2. „melegíteni"“, pl. : A nap nagyon süt; Megfázás esetén a lábakat vízben kell áztatni; 3. „rothasztani", pl. : A tető mohásodik; 4. „fakulni", pl. : A nap kifakítja a ruhákat; 5. „smarkiai ką daryti“, pvz. Šūtinti lašinius: (valgyti su apetitu). Greičiausiai reikšmes būtų galima laikyti kauzatyvinėmis, nes jos turi 1, 3, 4 atitinkamas bazinio veiksmažodžio šūsti reikšmes ir atitinka antrojo iliustracinio sakinio atvejį, 2 o 5 reikšmė negali būti kauzatyvinė. | Kaip rodo aptariamų veiksmažodžių analizė ir žodyno rašymo bei redagavimo praktika, toks ir pateikimas turi netikslumų. (1) Kauzatyviniais ir aprūpinamaisiais veiksmažodžiais laikome tuos veiksmažodžius, kurie turi atitikmenį ne tik formos, ne „Lietuvių kalbos žodyno“ 13 instrukcijos, bet ir semantikos požiūriu, t. y. jei 70. 132 juos galima susieti su tam tikra bazinio veiksmažodžio reikšme. (2) Minėti formalieji šių veiksmažodžių požymiai gali rodyti ir veiksmažodžio iteratyvumą, arba reikšmės gali būti leksiškai pakitusios, o leksiniai kauzatyvai šiais žymenimis nei LKŽ, nei DŽ nežymimi. (3) Általában nem világos, hogy a szótár összeállítói mely jelentéseket tekintik kauzatív vagy műveltető, illetve melyeket önálló vagy lexikailag megváltozott jelentéseknek. Ez a bemutatási mód különösen pontatlannak tekintendő akkor, amikor a megfelelő | alapszóigei jelentések rendelkezésre állnak. Pl. apdėginti Dž! és DZ? esetében nyelvtani minősítéssel pontosan lehetett volna utalni az apdėgti alapszóige valamennyi jelentésére. 3.5. A kauzatív vagy műveltető ige a žr. rövidítéssel a változatsor fő szavára utal, amely általában szélesebb körben vagy gyakrabban használatos, több jelentéssel rendelkezik, vagy a köznyelv használói számára megszokottabb. Pl.: a šokdinti ige 1—4. jelentései az LKŽ-ben a žr. rövidítéssel a šokinti ige 1., 2., 4. és 5. jelentésére vannak utalva, amelyek viszont caus. nyelvtani minősítéssel a šokti ige 1., 2., 5. és 18. jelentésére vannak utalva, a 3. jelentés külön van magyarázva, az 1. és 4. jelentésárnyalatokkal rendelkezik; 2 švilpinti A žr. rövidítéssel a švilpdinti szóra utal, amely a cur. grammatikai minősítéssel az 1 švilpti 1. jelentéséhez kapcsolódik: „ajkakkal vagy hangszerrel magas, éles hangot kibocsátani“ (LKŽ); tėkdinti (-yti) Az LKŽ rövidítésével a veils szóra utal. mazodzio 1 tékint: 4-aja reikšmę, kuri paaiškinta "leisti uz vyro" (pažyma caus. yra antraštėje). Ez a bemutatási mód, bár nem túl kényelmes a szótár szerkesztői és olvasói számára, nem mond ellent a DŽ és az LKŽ általános elvének, hogy bemutassák a szavak változatosságát. 4. Előfordulnak eltérések a kauzatív igetípusok egy részének a DŽ-ben és az LKŽ-ben való bemutatásakor. | A legpontosabban azok az -(d)inti, -(d)yti képzős származékok vannak bemutatva, amelyek ugyanazon gyök igéivel kapcsolódnak össze, pl.: auginti: augti, blūkinti: blūkti. 4.1. A különböző magánhangzó-váltási fokú igékhez kapcsolódó képzős származékok bemutatása némileg változó. DZ, DZ', DZ? és az LKŽ kauzatívként tartja számon (grammatikai utalással vagy kauzációs körülírással közlik): daiginti: dygti, gramzdinti: grimzti, laipini: lipti, maršinti: miršti, skandinti: skęsti, slankinti: slinkti stb. A jelentésváltozásokat kibővített körülírásokkal szemléltetik, megadva az 1 lakinti: lėkti, ljkyti: likti alakot. A brandinti: bręsti ige a DZ?-ban és az LKŽ-ben kauzatívként szerepel, a DZ-ben és a DZ!-ban lexikailag van magyarázva. Lexikailag magyarázzák a dalbinti: delbti, grasinti: grėsti, maitinti: misti, marinti: mirti, markinti: markt, sloginti: slėgti i és a többi alakot. A darybiniai kapcsolataikról lásd TA. Jak aitiene E. A mai Wh nyelv deverbális igéi -inti képzővel. —Ballistica 12), 1968, 226—227. 133 Így e származékok között sok olyan ige található, amelynél a képzéstípus általános jelentése megváltozott. j 4.2. A legváltozatosabb a képző nélküli, a magánhangzó-- váltakozás különböző fokozataival képzett igék bemutatása. r Dž szerzők nem tekintik kauzatívnak a lenkts, plėsti, plėšti, vefsti igéket, a teksti ige 1. jelentését a kauzáció körülírásával magyarázzák: „daryti, kad tikstu”, a lduzti igét pedig már a lūžti igével hozzák kapcsolatba, a címszóban a pra. megjegyzést használva. ir a jelentéseket külön magyarázva. Mindazonáltal DZ! į ir DZ? a szerzőkkel sokkal rendszeresebben bánnak — szinte valamennyi ilyen típusú igét, beleértve a prefixummal ellátottakat is, kauzatívnak tekintik, pl.: įldužti prž. įlūžti 1, įlenikti prz. ilinkti, 1. ld prž. lūžti 1, lenkti prž. linkti (1—3 jelentés), nuldužti prž. nuluzti 1, nuteksti 1. prž. nutiksti 1, nuversti 1. prž. eldőlni 1, feldőlni, eldőlni, bukfencezni / feldőlni ige. feldőlni, felborítani ige. felborulni, meghajlítani 1. ige. meghajlani és stb. A versti ige 1. jelentésére vonatkozó utalást a következő magyarázattal egészítik ki: versti 1. ige. virsti 13 „lefektetni, oldalára dönteni, a földre dönteni” DZ! a szerzők DZ-t követve a szócikket a „valamit olyanná tenni, di hogy csak …” parafrázissal magyarázták, a o DZ szerzők jo 1 a jelentést grammatikai megjegyzéssel: ige. megadta į a szöveg 1 jelentését. | NZ, DZ? és az LKZ-ben a plėsti, plėšti igék grammatikai minősítése a címszóban a plsti, plyšti igékkel összekapcsolva szerepel, jelentésüket pedig külön magyarázzák. Ugyanilyen módon az LKŽ-ben szerepel az ldužti ige, míg az įlaužti és nulduzti 1 jelentései másképpen, mint a DZ, DZ! ir DZ? magyarázódnak, pontosított kauzációs körülírásokkal: ¢lduzti 1. „előidézni, hogy kissé behorpadjon”, nulaužti 1. „hogy valamitől letörjön, leváljon”. Nem úgy, mint a DZ, DZ! és DZ? A pargriauti igét az LKZ a „parversti” szinonimájával magyarázza, míg a lenkti, įlefiktijį k prilenkti, valamint a teksti, nuteksti igéket nyelvtani jegyek nem kapcsolják össze a links, Hit prilinkti tikšti, nutikšti igékkel. ir į Az ilyen változó bemutatás azt mutatja, hogy az ilyen típusú igék elméleti tárgyalása még nem szilárdult meg véglegesen. Az ilyen képzésű igéket J. Jablonskis kauzatív igékként jellemezte: „A kauzatív igék jelentését nem mindig bizonyos szóvégek fejezik ki. A beriu, keičiu, krečiu, kreipiu, laužiu, miešiu, šviečiu (šveičiu), verčiu („azt teszem, hogy valami szétmálljon, megváltozzon, leessen, elhajoljon, eltörjön, keveredjen, felragyogjon, átváltozzon”) szavak, szigorúan véve, kauzatív igék — a birti, kisti, kristi, krypti, lūžti, maišti, švisti, virsti szavakhoz képest, csak kauzatív voltukat nem a -yti, -dyto szóvégek fejezik ki”!5. A berti: birti és kélti: kilti igéket DZ, DŽ* és DZ? nem tekintik kauzatívnak, a „Lietuvių kalbos gramatika” című műben kauzatív igék példáiként szerepelnek®. A. Paulauskienė nemcsak az -inti, -yti képzős származékokat nevezi kauzatívnak, hanem az egyszerű igéket is, amelyeket a keisti, daūbti, skleisti, veisti példákkal szemléltet r A kauzatív képző hiánya valószínűleg e típusú igék 4 15 Jablonskis J. I. m., 289. 16 a Jietunty kalbos gramatika 2, 25. "Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija, 286—287. 134 különféle értelmezésének fő oka. „Úgy vélik, hogy a tő magánhangzó-váltakozásának nincs önálló alakképzési szerepe, azonban a kauzatív és a kauzált cselekvés oppozíciójának formális reprezentációja. Mivel ez a szemantikai oppozíció teljesen egybeesik a tranzitivitás–intranzitivitás oppozíciójával, ezért formális mutatói is egybeeső funkciókat töltenek be a kauzativitás és a tranzitivitás megváltoztatásában"!*. S. Krinickaitė, aki a tranzitivitás–intranzitivitás kategóriáját vizsgálja, hajlik arra, hogy ezeket az igéket ne nevezze kauzatívaknak. A versti–virsti típust a tranzitivitás–intranzitivitás kategóriája legősibb rétegeként jellemzi!“. Hasonlóképpen írnak a „A jelenlegi litván nyelv grammatikája” című műben is. Ebben a kauzatív igék között egyáltalán nem szerepelnek olyan képző nélküliek, amelyek a magánhangzó-váltakozás másik fokával rendelkeznek? ?. Ezért a szótárkészítőknek nemegyszer kétségeik támadnak afelől, hogyan értékeljék az ilyen típusú konkrét származékokat. 4.3. Elég gyakran változik azoknak az igéknek a bemutatása, amelyek képzésük szempontjából egyaránt kapcsolatba hozhatók főnévszóval (rendszerint melléknévvel, ritkábban — főnévvel) és igével. Erről P. Skardžius írt. Például , az alsinti kauzatív igét nemcsak az ilsti igével, hanem az alsas’! főnévvel is összekapcsolta. A képzés bizonytalanságának lehetőségét a „Lietuvių kalbos gramatika” is elismeri: „A melléknévi -inti képzős igék jelentése nagyon közel áll e képző kauzatív igéinek jelentéséhez.” Néha nem lehet megállapítani, hogy az ige miből származik, pl.: džiūginti (: džiugūs, -i, džiūgti), svčikinti (: sveikas, -a, sveikti), šlūpinti (: šlapias, -ia, šlapti nz Mindazonáltal az ilyen típusú igék többségét a „Lietuvių kalbos gramatika” szerzői melléknevekből képzettnek tartják, pl.: beridrinti, bloginti, dailinti, dvigubinti, gėrinti, ilginti, lengvinti, piginti, piktinti, rétinti, skaidrinti, tvirtinti, vienddint?>. Bizonytalanságot okoz az is, hogy ezen igék közül sok kapcsolatban áll a -ėli képzős származékokkal is. A. Paulauskienė az igék és a melléknév viszonyát bemutató sémát közöl, amely azt mutatja, hogy mind az -inti, mind az -éti képzős igék į melléknevekből származnak: baltas baltinti ~ > baltėti „daryti baltą“ „darytis baltam?“**. 18 Paulauskienė A. A litván nyelv igei grammatikai kategóriái, 19x pHMHUMUKANKNTe C. Kraccupukanus riaroJbHBIX ONINO3HO3UHĖ NIO nepexogHOCTH /HENepexXoOaHOCTH B JIMTOBCKOM 3bIK€. —Ilpobnem bi cuxmaKxcuca u cmpyxmype caoea, Mocksa, 1979, 42—53. ; vö. uo. Krinickaite S. A litván nyelv kauzatív igéiről. —Baltistica 17(2), 1981. 190—192. 20 A kortárs litván nyelv grammatikája, 285—286. "1 Skardžius P. A litván nyelv szóképzése, Vilnius, 1941, 543—544. 22 Lietuvių kalbos gramatika 2, 264. 23 Ugyanott. 24 Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija, 269. 26. 135 Ezzel szemben a „Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje” nem mutatják be az ilyen típusú igék és a melléknevek közötti kapcsolatot. Osztályozáskor így jellemzik őket: „-ėti képzővel képzett igék, amelyek a -1ntt képző megfelelő származékaival állnak szemben, pl. gražeti: rast, Így a lexikográfusoknak néha kompromisszumot kell keresniük. Pl. amikor az LKŽ-ben a slidinti igét bemutatják, kimutatják annak lehetséges kapcsolatát a slysti és a slidūs szavakkal: 1. caus. slysti; „csúszóssá tenni (csúszósabbá tenni)”. A séndinti ige az LKŽ-ben caus. grammatikai minősítéssel szerepel a címszóban, és a sénti igére utal, miközben az 1. jelentés magyarázatában a „valamilyenné tenni” kauzációs körülírás révén a sėnas melléknévhez kapcsolódik. A 2. és 4. jelentés magyarázatában alkalmazott körülírásbővítés lexikai változást jelez, a 3. jelentés magyarázata nem mutat kauzativitást: 1. „öreggé tenni”, pl. : Az évek nem várnak, mindenkit egyformán öregítenek rš; 2. „idősebb, öregebb külsejűvé tenni”, pl. : A nevetés megfiatalítja az embert, a harag öregíti Snt; 3. refl. „éveket sokszorozni”, pl.: : Séndinos kiti vyrai po karo Grd; 4. „öregíteni, nem engedve megházasodni vagy férjhez menni”, pl.: : Kam séndini mergą, lai teka J. Ezen ige szócikkének összeállítását valószínűleg az is bonyolította, hogy jelentései csak a sėnti 1 „öregedni” jelentésével és a sėnas 1 „sok éves, öregkort megért, nem fiatal (emberekről, állatokról); hosszan növő (növényekről); ellentéte jaunas” jelentésével kapcsolatosak. A sėnti vagy sėnas más jelentéseihez kapcsolódó sėndinti kauzatív ige jelentései nincsenek rögzítve. DZ és DZ! ez az ige nyelvtani minősítés nélkül szerepel, körülírással és a „daryti sena seninti” szinonimával magyarázva, DZ — csak a „daryti se4] » na” körülírásával. -ba/-be Ezt az igét minden bizonnyal az antonimája, a jduninti bemutatásának analógiája is ösztönözte az LKŽ IV. kötetében. A Jduninti címszó a jaunéti igéhez kapcsolódik, a tr. caus. minősítést használva; az 1. jelentés kauzációs körülírása a jaunas melléknévhez kapcsolódik, és annak lexikai változása is bemutatásra kerül, a 2. és 3. jelentést önállóként magyarázzák: 1. „fiatallá tenni; „visszaadni a fiatalság erejét”, pl. :: A légzőmozgás megfiatalítja a vért, és ezáltal az egész kung Vd; 2. „felüdíteni; megújítani”, pl. :: Nagyon öreg gyümölcsfák megfiatalítása (a fiatal hajtások növekedésének serkentése) nem ajánlott rs; 3. „igyekezni fiatalabbnak látszani; eltitkolni, csökkenteni az életkort- ”, pl. :: Én még megfiatalítom a férjemet (szépen felöltöztetem, hogy fiatalnak látszódjon) Lp. A jduninti jelentései csak a jdunas I. jelentéséhez kapcsolódnak: „kevés évet megélt; fiatal”, a melléknév másik négy jelentéséhez kapcsolódó kauzatív jelentéseket nem rögzítették. A jauninti 1. jelentését a jaunėti 1. jelentésével hozhatnánk összefüggésbe: „fiatalabbá válni, fiatalodni”, a 3. jelentést pedig a visszaható használat 3. jelentésével: „fiatalnak tartani magát; fiatalodni”. A Tr DŽ kiadásaiban ezt az igét Vara minősítés nélkül közlik prž. : tenni.) fiatalabbá, visszaadni a fiatalság erejét, az egészséget”; 2. „(fiatal megjelenésűvé tenni (nyújtani —Dž DZ?))”; 3. „elrejteni, az évek számát csökkenteni” 3 A rétinti ige az LKZ-ben a címszóban az 1 reteti, ojo 1-re utalva szerepel, jelentése a rėtas melléknévhez kapcsolódik: „ritkává, ritkábbá tenni (palánták gyökerestül való kitépése, erdőirtás stb.)”. A további 3 jelentés magyarázata nem utal kauzatív jellegre. 25 A kortárs litván nyelv grammatikája, 286. 136 A DŽ valamennyi kiadásában ez az ige csak a melléknévhez kapcsolódik. Csak az 1 giedreti esetében szerepel az LKŽ-ben a giédrinti ige, amelyet a DZ valamennyi kiadása kizárólag a giédras melléknévből származtat. A DZ, a DZ' és az LKŽ a tébulinti igét a tébulas melléknévhez kapcsolja: „tökéletessé; tökéletesebbé tenni”. Az LKŽ ezt a magyarázatot a gėrinti szinonimával egészíti ki. DZ? a szerzők ezzel szemben csak a tobulėti igével hozzák kapcsolatba. E típus egyes igéit mind a DZ, mind az LKŽ szerzői csak alapszóképző melléknevekkel hozzák kapcsolatba, pl.: drūtinti, gardinti, gaūsinti, pléninti, riebinti, storinti, švarinti, švelninti stb. A főnevekkel szóalkotásilag kapcsolatba hozható igéknek, jóllehet ugyanazokkal a képzőkkel rendelkeznek, mint az igéből képzett származékok, az okozatiság árnyalata igen halvány, pl. laiminti: laimė, šlovinti: šlovė stb.26 Az LKŽ és a DZ rendszerint nem tekinti őket okozó igéknek. Azonban itt is előfordulhatnak pontatlanságok. Az okozati jelentésű -inti képzős főnévi származékok?" és a népnevekhez kapcsolódók eltérően szerepelnek: gūdinti (csak az LKŽ-ben), latvinti, lėnkinti, lietūwinti, rūsinti, vékietinti. Ezeket szinte mindig a DZ és az LKŽ szerkesztői az alapszóhoz kapcsolják, pl.: lietūvinti „litvánná, litvánná tenni” (LKŽ), „litvánná tenni; adni. litván alakot” (DZ, DZ’, DZ2); latvinti „letté tenni” (LKZ), „letté tenni; lett alakot adni” (DZ), „letté tenni, letté változtatni; lett alakot adni” (DZ, DZ?) stb. Csak a vėkietinti a DZ és a DZ! kauzativumnak tekinti, és prz. rövidítéssel jelöli. Az -ėti képzős vokietėti igére utal, pl. : Klaipėda vidékén a litvánokat elnémetesítették. Ezzel szemben DZ? e hivatkozást elhagyták, és így magyarázzák: „németté tenni; német formát adni”. A prž. rövidítés azonban a suvékietinti igekötős ige mellett került bevezetésre, noha a DZ! magyarázata ez volt: „németté tenni; német formát adni". 4.4. Leggyakrabban, de kivételekkel, a DŽ és az LKŽ okozati igéknek tekinti azokat az igéket, amelyek a spontán cselekvést jelentő -ėti képzős származékokkal állnak kapcsolatban. A „Lietuvių kalbos gramatikoje” az okozati igék példái között szerepel a drėbinti (: drebeti), dūlkinti (: dulkéti), Judinti (:: judėti)**, a „Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje” pedig —wafvinti: varvet?®. Ezek az okozati jelentésű származékok az alapszók jelen idejű tövére épülnek, pl. blizginti [i blizgėti, blizga, -ėjo) i és 6.4.39, DZ, DZ! DZ? és az LKZ sok ilyen típusú igét tekint okozati igének (közülük sok hangokat utánzó szó), pl.: brazdinti: brazdėti, brazda, -ėjo, girgždinti: girgždėti, girgžda, -ėjo, klėginti: klegėti, klėga, -ėjo, krūtinti: krutėti, krūta, -ėjo, lazginti: lazgėti, lūzga, -ėjo, mirginti: mirgeti, We aulauskiene A. Dabartinės lietuvių kalbos veiksmažodis, Vilnius, Jakaitiene E. Veiksmažodžių daryba (Priesagų vediniai), Vilnius, S Lietuvių kalbos gramatika 2, 25. “ Dabartinės lietuvių kalbos grumūtiko, 287. Jakaitienė E. Deverbatyviniai dabartinės lietuvių 1973, „21—22. kalbos veiksmažodžiai su priesaga -inti. —Baltistica 4(2), 1968, 223. 137