Ne liaudies etimologijos (kelių germanizmų kilmės patikslinimas)

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVIII (1997) Nijolė ČEPIENĖ NE NÉPI ETIMOLÓGIÁK (NÉHÁNY GERMANIZMUS EREDETÉNEK PONTOSÍTÁSA) A nyelvészek néha, amikor nem tudják megmagyarázni egy kölcsönszó eredetét, és nem találnak megfelelő mo alapszót, egy hozzá közel álló jelentésű, hasonló hangzású, morfémaszerkezetének egy részében egyező szóval hozzák kapcsolatba, vagyis jį su a népi etimológiára támaszkodnak. sevasnak más, hasonló iš jelentésű és hangzású, morféma-összetételében részben megegyező szóval kapcsolják össze, azaz a népi etimológiára támaszkodnak. A német nyelv adatai lehetővé teszik egyes jövevényszavak eredetének pontosítását anélkül, hogy azokat jų a saját szavakhoz igazítanánk. Auslenderis, aūslenderis zool. „karkvabalis A ir (Melolontha) egyéb változatai, amelyek Tauragė környékén (lásd LKA I 157, 84. térkép), valamint Šilalė és Telšiai környékén elterjedtek, az aūslinda, auslinda, auslinda alakok, valószínűleg a v. Linde „hársfa” szóból erednek, vö. s.s. linda, š. germ. lind (Kluge 1957: 441), porosz /a továbbiakban Pr.v./Lenne „juhar” (Fr II 20) (nn i$ nd dél asimiliációja, Lasch 1914: § 323), hozzáadva a német aus „-ból/-ből” elöljárószót. Az -a végű alakok származhattak a német nyelvjárásokból, amelyekben vokalizálódott az -a az -er helyén, vö. raka „fenegyerek, csirkefogó”, broda „fivér” (Mitzka 1919: § 61), muta „anya”, fota „apa” (Wenzel 1919: § 110). A nevezett helyeken a cserebogarat hárs- (juhar-)bogárnak nevezik, a hársról (juharról), mivel e fák leveleivel táplálkozik. A fentebb bemutatott alakokat nem kell a „listi į ausį” kifejezéssel összekapcsolni, vö. LKŽ I 505, az e szó mellett közölt mondatot: „Gyerekek, este vigyázzatok, nehogy valami a fületekbe másszon” (Užv). A Baldė „faedény, félköböl, alacsony hordócska” J. Basanavičius meséiben van feljegyezve (BsMt II 186), a žemaitis nyelvjárásokban használatos (Prk, Klp, Plng), vö. Pr. v. A Balge „nagy kád mosnivaló mosására” (Fr 51), v.v.ž. ba/ge „kád, fürdőkád” (Sehwers 1953: 8). O. Bušas (Buss 1987: 142) úgy véli, hogy a d' mássalhangzó a lit. ba/dai szóval való kontamináció következtében jelenhetett meg. Ezt a kölcsönszót azonban nem szükséges a baldų szóhoz igazítani, mivel W. Ziesemer szótárában a következőt találjuk: Pr.v. d-vel való alakok: bald), baldj „faedény“ (PrW I 379), amelyek valószínűleg a litván baldė alapját képezik. Ezenkívül a litván ba/dai „különféle háztartási tárgyak“ jelentésben, S. Daukantas és M. Valančius írásaiban, valamint A. Juška szótárában előforduló szó valószínűleg a porosz nyelvből származhat. bald). E. Fraenkel szótárában a baldai lexéma bélsti szóval való összekapcsolása nem meggyőző. A Nagy Litván Nyelvszótárban (LKŽ) közölt mondatok a szó litván jelentésének a német jelentéshez való közelségét mutatják. S. Daukantas edényeket nevez baldai-nak: „Maguk számára készítettek háztartási tárgyakat, mégpedig: dézsákat, hordókat, guzsalyt, teknőket, legereket, holmikat, kosarakat“ (LKŽ I 589). A baldai Litvánia nyugati és északi részén elterjedt, ahol kapcsolat állt fenn a német nyelvvel. A „szobaberendezési tárgyak (asztalok, székek, szekrények stb.)“ 180 jelentés ir valószínűleg újabb keletű, amely kialakult iš „faedények“. A „degtinė” pálinka főként KeletPoroszországi litván írásokban (C 1122, B284, R II 82, MZ, N, K, Kel 1881, 45, KlvD 168, K. Donel, PVG 287, KZ) bei JV 640, Rdm. K. Alminauskis a szót šį v.v.Z. iš brantwin szóból származtatja, amely a népetimológia miatt a litvánhoz lett igazítva. brdngus vynas. Azonban W. Ziesemer szótárában megadva Keleti Hétfő branwin forma „u.o.“ (PrW I 764), vö. lásd brandewin (Sehwers 1953: 16). Sokban keleti A porosz német nyelvjárások hangkapcsolata guturalizálódott nd į ng (Mitzka 1919: $$ 74, 123, Ziesemer 1924: 123, 130, 132). A középfelnémet nyelv nagy területén a 7. helyen nd-t is ejtettek, noha az írásban az nd megmaradt (Lasch 1914: 324). Ezért a brangvynas kölcsönszót nem szükséges a brangus vynas kifejezéshez igazítani. Buse, -is „a kerékagy fém része, amelyben a tengely rögzül; a gépnek az a része, amelyben a tengely forog; persely“. A buksal, KZ, Vrn, Klm, Šlčn, Krkl, būksė Krtn, būksas KZ, Up, Vdk, Skd, Sién, būkšas „ugyanaz“ kölcsönszavak mellett N, K, KŽ, Br, Snt és más változatokban (lásd LKA I 100, 40. térkép) k nélküli szavakat is feljegyeztek: būšė Klp, bušis BzF 104, J, Pln, Rt, Grg. K. Aliminauskis úgy véli, hogy a bušis a porosz nyelvi buxse „ugyanaz“ szóból keletkezett, a k elhagyásával, a litván ašis szóhoz igazodva. W. Ziesemer szótárában azonban porosz nyelvi alakot találunk a x mássalhangzó nélküli alakot (vö. x a jövevényszavakban általában K mássalhangzóval adatik vissza): busse „uo.“ (PrW I 853). Tehát az x mássalhangzó már a német nyelvben kiesett. Ezenkívül a poroszországi német egyes nyelvjárásaiban az x-et lágy $-ként ejtették (Riemann 1974: 44). Következésképpen a būšė, bušis alakokat nem szükséges az ašis szóhoz igazítani. Inkaras. A már a XVI. században adatolt (BP I 203, R, MZ, NdZ, JD, KlpD), valamint a köznyelvben használatos ifikaras „eszköz (horog) a hajó parthoz, illetve a tenger, tó vagy folyó fenekéhez való rögzítésére” kölcsönszót K. Alminauskis A. Leskienre (LsB 446) támaszkodva a v. Anker „uo.” szóból származtatja, amelyet állítólag a népetimológia a lit. kdrti szóhoz igazított, továbbá hozzáadott m -(f) előtaggal rendelkezik. E szó eredetét E. Fraenkelis is így magyarázza (FrnW 185). Ezekre a nyelvészekre más kutatók is támaszkodnak. Az említett jövevényszó eredete pontosítható. Kelet-Poroszország keleti részén az a helyett e vagy akár; is ejthettek, különösen a /kötőhangzók (/, /t, /d, IP) és a nazális mássalhangzók előtt (Natau 1937: $$ 11, 13). A XVI. századi német nyelvben feljegyezve találjuk az Enker „horgony” változatot (ME I 570). Vessük össze a lett anikurs, enkurs „horgony” szavakat, amelyek a német Anker, Enker szavakból származnak. Így a litván ifūikaras a kelet-poroszországi német Enker vagy 'Inker „uo.” szóból származhatott. A Pasvalys környéki Grūžiai településről feljegyzett ankaras „vasvagy fakaró” valószínűleg közvetlenül a német Anker szóból ered, vö. középfelnémet anchar, és nem a lengyel ankra „kapocs, horog, horgony” közvetítésével került át, ahogyan E. Fraenkel gondolja (FrnvW 185), A. Leskienre és K. Brugmannra (LB 201) támaszkodva. Krimkė. A „rágott, szívott dohány, gumi“ jelentésű primkė szócikken kívül megtalálható a krimkė is: V. Kudir., Krok, vö. v. Priemchen „uaz.“. A krimkė valószínűleg nem a litván krimsti igéhez igazodik, mivel több olyan kölcsönszó is van, amelyben p helyett k mássalhangzó áll, illetve olyan változatok is, amelyekben p és 4 szerepel, pl.: kraposas „a katonai börtön parancsnoka“ N, K, vö. v. Profof „uaz.“ ; purmonas „kocsis, fuvaros“ MZ II kūrmonas 181 200, N, K, Nv ir „uaz.“ OZ 28, BM 13, LB 164, Ėr, kūrmanas Ds, BM 192, Alks, A. Vien., vö. v. Fuhrmann, 1. furman, brus. churman; plécius „hely, terület, tér“ H, Q 354, B 850, R II 303, N, K, KZ, JD 1162, Bs Mt II 51, Ck, és Jn klécius' Lex 68, C 333, II 221, 402, O 391, R 63, II 148, MZ II 374, N, /K/, KZ, kiécius C II 61, B 927,981, 1014, kiécis „borjak legeltetése“ LKZ VI 23 (Rt), vö. v. Platz, 1. plac, brus. pljac. Hasonlítsuk össze továbbá a plebonas ir klebonas szlávizmusiš okat, amelyek a lengyel p/eban, kleban szavakból származnak (LKŽ X 121, VI 21). Az említett kölcsönszavakhoz nem találtak su mássalhangzóban megfelelő német alapszavakat £. Ezért talán ezek a szavak su £ a szlávok į vagy más dialektusok révén kerültek a iš litván nyelvbe. Luitūoti „kanklėmis groti“ NdZ, FrnW, vö. v.v.ž. Jute „Jiutnė“ (tokios kanklés) (MndW II 754). E. Fraenkelis aiškina, kad žodyje ur /urtūoti „kanklėmis groti“ galėtų būti atsiradęs dėl garsų imitacijos liaudies etimologijos, priderinus ar prie liet. /uitioti „(su moliu) užglaistyti, užtepti“ (FrnW 389). A litván nyelv írásos emlékeiben és nyelvjárásaiban több, ur kettőshangzót tartalmazó jövevényszó található, pl.: ir ruimas (rūimas) ir „tágas szabad hely; su „helyiség, szoba”, ruilis (rūilis) „föld egyengetésére szolgáló gyep, henger”, Ššrūi/ė (Suilé) „iskola”, builis „bika”, stuirė „hajókormány” stb. Kelet-Poroszország keleti részén a német nyelv 7, 6, 0 hangjai ui, of hangokká diftongizálódtak (lásd Čepienė 1994: 158–161), ezért az említett kölcsönszavak a kelet-poroszországi német nyelvjárások megfelelő alapszavaiból származnak. Tehát az /urtūoti „kanklén játszani” ige a Juitas „kankle” kölcsönszóból képzett származék. Orškis (urskis) „kolbász”. Az orskis Alm, ūrškis KZ, Klp, Prk K kölcsönszót Alminauskis a ném. v. szóból származtatja. worst „ua.”, és a liet. varškė szóval egyezteti. A litvánban azonban vannak olyan szóváltozatok is, amelyekben fir 4 mássalhangzók szerepelnek, például: builtis „vastag szög a kerékabroncsok felszegeléséhez” G 80, KZ, Krt és bulkis Rt, vö. porosz v. bult „csavar, csavarorsó, nyíl, vastag szög, rúd, tű” (Alm), közép-felnémet bo/te „nyíl, csavar” (Sehwers 1953: 20); spunta „orsó” Kelet-Poroszország litván szótáraiban a XVII. századtól, spuntas N, Prk, Lž, Dov és spūnka Rtr, Š, NdZ, KZ, S.Dauk., Sln, Rk, Rd, Slv, vö. Prv. spunt, spunt „t.p.” (Alm (PrW)), lásd. spund „ua.” (Sehwers 1953: 118). Litvánia keleti-délkeleti területének peremvidékein a litván szavakban a #’ összekeveredik a k'(o d’su g)-vel (Zinkevičius 1966: § 154; Savičiūtė, Vitkauskas 1976: 146-148). A megadott &-tel jelölt kölcsönszavakat azonban Nyugatés Észak-Litvániában jegyezték fel. Ezenkívül a spunta kölcsönszóban a t nem lágy. A lekcémaváltozatok a Zir £-lel a német nyelvben is megtalálhatók, vö. v.z. Matenir Maken „kislány, lány“ (Hinze 1985: 33), Kelet-Poroszország. Stintir Stink „szélhajtó küsz“ (Fr II 372). Ezért az orškis (ūrškis) „kolbász“ kölcsönszóban a £ mássalhangzó nem a lit. varške-hez való igazodás következtében keletkezett. Ragole (raguole) „konyhai edények elhelyezésére szolgáló polc“. K. Būga ezt a szót litvánnak tartotta, és a ragas szóval hozta kapcsolatba. A Nagy LKŽ-ben (XI 36) a ragole KII1168, Žgč, Trg, Žv, Sk, NmS az 1. regaf-ból van származtatva. Valószínűleg ez a kölcsönszó a litvánba ! Pr. valószínűleg tévedett. Skardžius (Skardžius 1931: 103) a k/čcius kölcsönszóban található k mássalhangzót helyesírási hibának tartja, mivel ez a szó számos kelet-poroszországi litván szótárban szerepel. 182 nyelvet iš Pr.v. ragd/ „polc“, amint azt jelzi K. Alminauskis (vö. v.v.Z. rege „sor, rend“ (Mnd W III 453)), o nincs megalkotiš va litvánul szarv. Tehát a jövevényszavak eredetének magyarázatakor elsősorban azokban a nyelvekben, illetve azok nyelvjárásiš aiban kellene keresni az alapszavakat, amelyekből kölcsönöztek. IRODALOM Alm: Alminauskis K. Die Germanismen des Litauischen. Tėil 1: A német kölcsönszavak a litván nyelvben, Kaunas: Šv. Kazimiero d-jos knygynas, /1934/. Bušs O. 1987: A germanizmusok történetéből (balla, bajge, balva).—A lett nyelv kontaktusainak kutatása, Riga: Zinatne, 135–145. Čepienė N. 1994: A ui kettőshangzó eredete a német nyelvből átvett kölcsönszavakban. —A litván nyelvészeti kutatások kérdései 34, 158-161. Hinze FE 1985: Két német kölcsönszó a balti nyelvekben. —Baltistica 21(1), 33–36. Kluge FE 1957: A német nyelv etimológiai szótára, 17. kiadás, Berlin: Walter de Gruyter & Co. L asch A. 1914: Középalnémet grammatika, Halle: Max Niemeyer Kiadó. LKZ: Litván nyelvi szótár, Vilnius: Mokslas [és mások], 1956–1996. 1–17. kötet ME: K. Milenbacha Latviesu valodas vardnica I, Szerkesztette, kiegészítette és befejezte J. Endzelins, Riga: a Kultūras fonda kiadása, 1923–1925. Mitzka W. 1919: Ermlandtól északra beszélt kelet-poroszországi alnémet nyelvjárás, Marburg: N.G. Elwert-féle Kiadó. MndW: Schiller K,Libben A. Középalnémet szótár II, Münster in Westf. : Aschendorff-féle Kiadó, 1931. N atau O. 1937: Nyelvjárás és település Északkelet-Kelet-Poroszországban, Königsberg és Berlin: Kelet-Európa Kiadó. Pr W. ZiesemerW. Porosz szótár 1–2, Königsberg, 1935–1944. P V G: A porosz kormány rendeletei, figyelmeztetései és elbeszélései a litván parasztokhoz. Összeállította P. Pakarklis, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1960. Riemann E. 1974: Preussisches Worterbuch I, Neumūnster: Karl Wachholtz Verlag. Savičiūtė G,VitkauskasV A £:k és d:; g mássalhangzók keveredése Švendubrė nyelvjárásában. — Baltistica 12 (2), 146–149. Sehwers J. 1953: Nyelvi-kultúrtörténeti vizsgálatok, elsősorban a német hatásról a lett nyelvben, Berlin. Skardžius Pr. 1931: Die slavischen Lehnworter im Altlitauischen, Kaunas: Akc. A „Spindulio“ b-vés nyomdája. Wenzel FE 1919: Tanulmányok a déli Felső-Lausitz és Észak-Csehország nyelvjárásföldrajzáról, Marburg: N. G. Elwert-féle kiadó könyvkereskedés. Ziesemer W. 1924: A kelet-poroszországi nyelvjárások, Breslau: Ferdinand Hirt. Zinkevičius Z. 1966: Lietuvių dialektologija, Vilnius: Mintis. A példák után megadott forrásés lakóhelynév-rövidítések megegyeznek a nagy Lietuvių kalbos žodynasban használtakkal. 183 KEINE VOLKSETYMOLOGIEN (PRAZISIERUNG DES URSPRUNGS EINIGER GERMANISMEN IM LITAUISCHEN) Zusammenfassung Bei der Erklarung des Eredetének A szavakra támaszkodnak a A nyelvkutatók néha a Népetimológiára. A A német nyelv adatai lehetővé teszik a Néhány szó eredetének Egyes Kölcsönszavak eredetének pontosítása nélkülük Az őshonos an litván szavakhoz való kapcsolódást. Lit. 4uslenderis (aislenderis)zool. ,Maikifer (Melolontha)“ und die Az ads/inda, auslinda, auslinda formák nem kapcsolódnak össze a következővel: lit. „Iįsti į ausį“ („ins Fülbe mászás®), a németből származnak. Hársfa. Es is nem szükséges lit. hamarosan ,,HolzgefaB, niedriges FaBchen“dem Wort ba/dai a „Mėbel” szóhoz da igazítani, a német Forma a d (bald), baldj ,HolzgefaB) im W. Ziesemers „Preusisches Worterbuch® steht. AuBerdem ist die in E. A Fraenkel-féle „Litván etimológiai szótárához” benyújtott Anlehnung des lit. baldai ,Mobel“ an bélsti a „pochen“ nem meggyőző. A Jelentés „Mėbel (Asztalok, székek, szekrények stb.)” valószínűleg új, a „HolzgefaBen“ eredetű. Brangvynas ,pálinka nem a lit. drága bor (drága bor) igazodva, mert a hangkapcsolat nd in sok német nyelvjárások Kelet-Poroszországé zu ng gutturalizálódott volt, vö. német nyelvjárás brapwin. Im A cikk lesz a Ursprung noch dieser Lehnwörter präzisiert: base, -is (Büchse), ifikaras (Anker), krimké (Priemchen), luitioti (auf der Laute spielen), orskis (urskis) (Wurst), ragole (ragudlé) (Regal fiir Kiichengeschirr). Also bei Erkliarung des Ursprungs der Lehnworter mul man zuerst nach den Grundwortern in der hűbéri nyelv, azok nyelvjárásokban keresni, és nem a népetimológiával alátámasztani. 184