112
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Ac a Medicinae e Sociologica (2022)
Vol. 13. No. 34. (112-137)
doi:
h ps://doi.o g/10.19055/ams.2022.05/31/6
UNIVERSITY OF
DEBRECEN
FACULTY OF
HEALTH
NYÍREGYHÁZA
Ok a ási helyze kép elepsze ű kö ülmények közö élő
oma lakosok ól
Mó é Ma ianna¹, S omp Ágnes², R. Fedo Ani a3
1 dékán, udományos anácsadó, Deb eceni Egye em Egészségügyi Ka , Szociális és
Tá sadalom udományi In éze , 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0001-5066-0646
2 PhD hallga ó, Deb eceni Egye em Egészségügyi Ka , Szociális és Tá sadalom udományi In éze , 4400
Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0002-0764-8550
3 őiskolai aná , in éze igazga ó, Deb eceni Egye em Egészségügyi Ka , Szociális és
Tá sadalom udományi In éze , 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0002-7837-7006
INFO
ABSTRACT
D . Mó é Ma ianna
mo e[email p o ec ed]b.hu
Abs ac Educa ional si ua ion pic u e o Roma esiden s
li ing in shan y own condi ions in No h G ea Plain
Region. In ou s udy, we examine wha kind o educa ional
quali ica ions Roma esiden s li ing in shan y own condi ions
in a la ge ci y in Hunga y ha e, wha hei mo i a ion o lea n
is like and o wha ex en school d opou is ypical among
hem. We can compa e ou esea ch esul s wi h he na ional
s a is ical da a a ailable only in a limi ed numbe , because he
analysis o he Hunga ian Cen al S a is ical O ice’s
Mic ocensus 2016 da a e ealing e hnici y da a is he las
da abase on he subjec unde examina ion. The heo e ical
pa o ou pape co e s he his o ical p esen a ion o Roma
pa icipa ion in educa ion, he backg ound ac o s o school
ailu e and d opou . We used uni a ia e and mul i a ia e
analysis echniques o e alua e ou esea ch da a. Acco ding
o he analysis o he da a, he p opo ion o Roma wi h
oca ional quali ica ions and ce i ica e o baccalau ea e
among Roma li ing in he shan y own condi ions examined is
highe han in he 2016 na ional su ey. Ou da a con i med
he sociological indings ha he p ima y ole o gi ls in Roma
amilies is o con ibu e o amily li e, e en a he de imen o
lea ning, since ewe o he gi ls li ing in he shan y own
con inue hei educa ion han boys. Acco ding o ou esul s,
he esponden s a e awa e ha highe educa ion is supposed o
lead o ind be e jobs, bu he esponses e lec bad
expe iences and one hi d o he Roma in he shan y own
belie e ha li ing in he shan y own is a disad an age when
ying o ind a job.
Keywo ds
educa ion,
d opou ,
shan y own condi ions
113
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Kulcssza ak
iskolázo ság,
lemo zsolódás,
elepi kö ülmények
Absz ak Tanulmányunkban az izsgáljuk, hogy az Észak-
al öldi Régió elepi kö ülmények közö élő oma lakosai
milyen iskolai égze séggel endelkeznek, milyen a anulási
mo i ációjuk, mekko a mé ékben jellemző kö ükben az
iskolaelhagyás. Ku a ási e edményeinke a csak ko lá ozo
számban elé he ő o szágos s a isz ikai ada okkal udjuk
össze e ni, me a KSH Mik ocenzus 2016 nemze iségi
ada oka el á ó elemzése az u olsó ada bázis a izsgál
émakö el kapcsola ban. Í ásunk elméle i észe ki é a omák
ok a ásban aló ész é elének ö éne i bemu a ásá a, az
iskolai sike elenség és a lemo zsolódás há é ényezőinek
bemu a ásá a. Ku a ási ada aink kié ékeléséhez egy- és
öbb ál ozós elemzési echniká alkalmaz unk. Az ada ok
elemzése sze in a izsgál elepi kö ülmények közö élő
omák kö ében a szakmai égze séggel és é e ségi el
endelkezők a ánya magasabb, min a 2016-os o szágos
elmé ésben. Ada aink igazol ák azoka a szociológiai
megállapí ásoka , melyek sze in a oma családokban a lányok
elsődleges sze epkö e a családi éle ben aló köz eműködés,
aká a anulás ká á a is, hiszen a izsgál elepen élő lányok
közül ke esebben anulnak o ább, min a iúk. E edményeink
sze in a izsgála ban ész e ő személyek isz ában annak
azzal, hogy a magasabb képze ség el ileg a jobb munkahely
meg aláláshoz eze , de a álaszokban isszaköszönnek a
ossz apasz ala ok és a elepi omák egyha mada sze in a
elepi éle há ányoka jelen a munka állalás so án.
Be eze és
A omák á sadalmi in eg ációjának és éle helyze ük ja ulásának kulcseleme
az ok a ásban aló ész é elük e ősí ése. 1893-ban az első cigányösszeí ás
alkalmá al is úgy ekin e ek az iskolá a, min a polgá osodás ha ha ós
eszközé e és ez a megközelí és a mai napig megha á ozója a cigánypoli ikának.
Az ok a ásnak különleges sze epe an a há ányos helyze ben élők számá a,
me az alacsony iskolai égze ség észben kö e kezménye a á sadalmi
ki ekesz e ségnek, ugyanakko előzménye a jö őbeli há ányoknak. A
magasabb iskolai égze ség nagyobb esély ad egy jobb oglalkozás
megsze zéséhez, de ez az előny messze úlmu a a munkae ő-piaci
e senyképességen. A udásbő ülés segí ségé el álha alósággá a
szegénységből aló kiemelkedés, mely együ já a szociális készségek
ja ulásá al és a olyama osan ál ozó ilághoz aló alkalmazkodás
képességé el. Az iskolai e edményesség azonban csak nagyon kis észben
múlik az egyéni képességeken, a szo galmon. Az iskolai sike egy
öbb ényezős modell ügg énye, melyben megha á ozó ényező a á sadalmi
114
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
kö nyeze , a család. Az iskolázo gene ációk lá ensen is á ö ökí enek egy
mű el ség i án i min á , ezzel szemben az iskoláza lanok nem udnak anulási
apasz ala o á adni és a meg elelő el é e eke sem képesek biz osí ani. A
há ányos helyze ű é egek közül különösen sok nehézséggel néznek szembe a
elepi kö ülmények közö élő omák, akik számá a az iskolázo ság lenne az
egye len kiú .
Romák ész é ele az ok a ásban
A Magya o szág e üle én élő oma/cigány lakosság ok a ásá al össze üggésben
ö éne i ada ok csak ko lá ozo an állnak endelkezés e. Az Iskolakul ú a-
köny ek so oza 8. egy ejeze e Amb us (2001), Szabóné (2012) összegző
munkájának egy észe, ille e a Pécsi Tudományegye em Ne elés udományi
Dok o i Iskolája kiad ányának egy szakasza Fo ay (2013) a almaz his o ikus
ada oka a omák ok a ásá ól, igaz az emlí e mű ek öbbségében a endsze ál ás
u áni ok a áspoli ikai dön ések elemzésé helyezik középpon ba. A magya o szági
cigányság első udományosan is megalapozo és egyú al eljes kö ű s a isz ikai
elmé ésé e 1893-ban ke ül so (MSK, 1895). Az ada el é el célja az
úgyne eze csa a gási ügy endezése és a kóbo cigányok le elepí ési ké désének
megoldása ol , de a elmé és a Magya o szág e üle én élő összes cigány a
ki e jed úgy, hogy el á a a izsgál népcsopo eljes kö ű demog á iai ada ai ,
az í ni és ol asni udás ényei . A számlálás előí ó kö endele észle es ú mu a ás
a almaz a „számlálólapok” ki öl ésé ől és egyebek melle észle ezi, hogy „Ha
a czigányok gye mekei nem já nak iskolába, megemlí endő, hogy a
czigányszülőkön múlik-e, agy a községi lakosok nem engedik, hogy
gye mekeikkel czigánygye mekek egy iskolába já janak?” (MSK, 1895: 6).
Az elemzés meg ogalmazása sze in az ok a ás elmé ésének azé an kiemel
jelen ősége, me „A czigányok polgá osodásának is nagyon ha ha ós ényezője
lehe ne az iskola, ez nye he né meg őke nemcsak a mí el ségnek, hanem a
magya elemnek is” (MSK, 1895: 19). A s a isz ikai elmé és ada ai sze in 1893-
ban Magya o szág összlakossága 15.133.776 ő, közülük 272.784 ő a cigányok
száma. A cigányok lélekszáma ebben az időszakban a eljes lakosság 1,8
százaléka.
A cigánynépszámlálás a olyók olyásának i ányakén és á megyénkén
a almaz észle es ada oka .
115
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
1. ábláza : Magya o szág összlakossága és a cigányok lélekszáma a öld ajzi
elhelyezkedés alapján
Összlakosság ( ő)
Cigányok száma
( ő)
Cigányok
a ánya (%)
Duna bal pa ján
1.879.515
20.905
1,1
Duna jobb pa ján
2.753.966
22.797
0,8
Duna-Tisza köze
2.754.812
22.328
0,8
Tisza jobb pa ján
1.516.699
30.076
1,9
Tisza bal pa ján
2.069.960
36.336
1,6
Tisza Ma os köze
1.907.598
35.308
1,8
E dély
2.251.216
105.034
4,7
Fo ás: Sajá sze kesz és, MSK 1895 alapján
A népszámlálás idején legnagyobb számban E délyben él ek cigányok,
legalacsonyabb a lakossághoz mé a ányuk a Duna jobb pa ján és a Duna-Tisza
közén. A cigányösszeí ás a gye ekek iskolába já ásá azon á megyék ese ében
ün e e el, melyekben állandóan le elepede cigányok él ek és első kö ben a
elepülések számának ada ai e ék igyelembe. Magya o szágon ekko 7.229
olyan elepülés ol , ahol olyama osan él ek cigányok, ezek közül 4.217
elepülésen egyál alán nem já ak a cigánygye ekek iskolába. Az 1868-ban
be eze e Eö ös éle ál alános ankö eleze sége előí ó népok a ási ö ény a
cigányság szempon jából ha ás alan ma ad , hiszen a cigányösszeí ás ada ai
sze in a ankö eles (6-14 é közö i) gye mekek 70 százaléka nem já iskolába, a
eljes cigányság 93,43 százaléka anal abé a ol . A leg öbb í ni és ol asni udó
cigány a Duna jobb pa ján (12,41 százalék), ille e a Duna-Tisza közén él (10,2
százalék), a leg osszabb helyze ben az E délyben élők ol ak, közülük csak 3,38
százalék nem ol anal abé a. A ossz iskoláz a ási ada ok nem magya ázha ók a
ándo lással, hiszen az ada ok anúsága sze in a ándo ló cigányok száma csupán
9.000 ő ol .
Az összeí ás kö e ő é ek cigánypoli ikájá a le elepí és ké désének endezése
ha á oz a meg, melyek közül mega á ozó Sándo János belügyminisz e 1916.
május 20. napján kihi de e 15.00/1916 B.M. eln. számú endele e, mely sze in
„A cigányok szokásos kóbo lás ól el il a nak” (Fesz y, 1916: 194). A hábo ús
é ek el on ák a igyelme a cigányok iskoláz a ási ké dései ől, ejlődés ö éne ük
szempon jából a hábo ú be ejeződésé kö e ően az MSZMP KB Poli ikai
116
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Bizo ságának 1961. é i június 20-i ha á oza a jelen e e a o dulópon o (Mezey,
1986: 38). A ha á oza a szeg egáció ellen, az in eg áció szellemében szüle e ,
hiszen kimond a a cigány lakosság sajá osságainak elisme ésé és az elkülöní és-
men es éle mód kö e elményé . A ha á oza hoz űzö elemzések 200.000 ő e
becsül ék a magya o szági cigányok számá , akik közül 70 százalék lako a 2.100
cigány elepen. A 14 é en elüli cigányok 39 százaléka ol anal abé a, az első
osz ályos anulók közö még 10,8 százalék a cigány, a nyolcadik osz ályban
azonban má csak 1,6 százalék ez az a ány. A lemo zsolódás endkí üli mé ékű.
A elepek öbbsége á ol ol az iskolá ól, mely észben magya áza o ad az
iskolázo sági mu a ók a is. A ha á oza e edményeképpen megkezdődö a
elepek elszámolása, a cigánygye ekek közpon ilag i ányí o beiskolázása. A
cigánylakosság á ogó helyze ének izsgála á a MTA Szociológiai
Ku a óin éze e oly a a le 1971-ben (Kemény, Janky és Lengyel, 2004), melynek
e edményei az MSZMP KB későbbi ha á oza aiba is beépí e e. A Magya
Szocialis a Munkáspá Közpon i Bizo sága Poli ikai Bizo sága 1978-ban hozo
újabb ha á oza o a cigánylakosság helyze é el össze üggésben (Mezey, 1986:
256). A ha á oza hoz kapcsol elemzés sze in az ekko má 320.000 ős
cigánylakosság helyze e ja ul az 1971-es pá ha á oza o kö e ő é ekben, de
öbbségük o ább a is nehézségekkel küzd. 1971-ben a cigányok ál al lako
épüle ek ké ha mada ol elepi kö ülmények közö , míg 1978-ban a cigány
embe eknek má csak a 25 százaléka él elepeken. A ha á oza megállapí ja, hogy
a elepi éle egyik súlyos kö e kezménye a gye ekek iskoláza lansága, a
nyomo elepek elszámolása mégis lelassul . A ha á oza becslések e hi a koz a
úgy ogalmaz, hogy a cigánygye ekek 80-85 százaléká beí a ják az első
osz ályba, a nyolc osz ály 15 százalékuk égzi el. A he enes é ek égén az
iskolásko ú cigánygye ekek jelen ős észe há ányos el é elek közö anul,
öbbségükkel képesí és nélküli pedagógus oglalkozik, össze on osz ályba
já nak. Az összes cigány anuló öbb min ele idősebb osz ály á sainál, kö ükben
az é ismé lők a ánya endkí ül magas, a gyógypedagógiai in ézményekben pedig
a anulók egyha mada cigány. Kemény, Janky és Lengyel (2004) a kö e éses
izsgála ke e ében 1971 és 2003 közö is izsgál ák a magya o szági cigányság
helyze é , melyben észle esen elemez ék az iskoláz a ás ké désé is.
Megállapí ásuk sze in 1993-ban a hé é es cigánygye ekek 38,7 százaléká í a ák
be az ál alános iskolába, a ankö elesek 1 százaléka nem já iskolába, a nyolc
osz ály égze ek a ánya 77,7 százalék ol . A 2003-as ada ok sze in a
cigánygye ekek 8,7 százaléka nem ke ül be az ál alános iskolába a ankö eles ko

117
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
(7 é ) idején, a 15 és 39 é közö iek 78 százalékának pedig csak ál alános iskolai
égze sége an.
A Kemény és munka á sai ál al közé e e edmények egy ep ezen a í ku a ás
ke e ei közö készül ek és nem ámaszkod ak s a isz ikai ada ok a. Az 1993. é i
LXXVII. ö ény a nemze i és e nikai kisebbségek jogai ól el ogadása ó a ugyanis
nem készülnek olyan észle es ok a ási s a isz ikák, melyek önállóan el ün e nék
a oma szá mazású anulóka . Nemze i, e nikai, kisebbségi ne elésben, ok a ásban
ész e ő gye ekek-, anulók szám a ona kozó ada oka a Közne elési
S a isz ikai É köny ben alálha unk. Ezek az ok a ási ada ok a nemze iségek
jogai ól szóló ö ény é elmező endelkezései alapján a nemze iségi anyanyel ű
ó odai ne elés , iskolai ok a ás biz osí ó in ézményi ada ok a, ille e azon
közne elési in ézmények ada szolgál a ásá a ámaszkodnak, melyekben a
nemze iségi gye ekek/ anulók a ánya legalább 75 százalék. A 2020-ban kiado
é köny e hi a koz a az u óbbi íz ané ada ai oglaljuk össze a 2. ábláza ban.
2. ábláza : Cigány kisebbségi ne elésben/ok a ásban észesülő
gye mekek/ anulók száma
Tané
Ó oda
Ál alános iskola
Szakközépiskola
/Szakiskola
Gimnázium
Felsőok a ás
Összesen
2009/2010
21.279
49.230
1.661
504
195
72.869
2010/2011
24.309
53.054
2.162
856
290
80.671
2011/2012
27.193
54.232
2.941
1.185
371
85.892
2012/2013
26.193
53.006
1.858
758
259
82.074
2013/2014
18.234
37.961
1.217
612
250
58.274
2014/2015
16.559
34.534
355
429
207
52.084
2015/2016
13.759
28.340
748
257
182
43.286
2016/2017
11.211
23.599
660
453
53
36.926
2017/2018
9.994
21.339
582
426
95
32.436
2018/2019
9.514
20.406
758
540
52
31.270
Fo ás: Sajá sze kesz és, Közne elési S a isz ikai É köny 2018/2019 alapján
118
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Az ada ok elemzése az mu a ja, hogy a kisebbségi ne elésben/ok a ásban
észesülők száma a 2011/2012 ané ben elé magas lé számo kö e ően
olyama osan csökken . Legszembe űnőbb a ál ozás a elsőok a ásban, ahol
hé é ala a he edé e csökken a lé szám. Az egye emi számada oka
össze e e a elsőok a ásba aló belépés esélyé leginkább biz osí ó
gimnáziumi anulói ada okkal az mondha juk, hogy a cigány kisebbségi
ok a ásban a 2011/2012-es ané ben a gimnáziumi és elsőok a ási ada ok
közö 31 százalék az a ány, a 2018/2019-es ané ben 9,6 százalék. Az ada ok
é elmezéséko igyelembe kell ennünk, hogy a nemze iségi ne elés/ok a ás
a almi szabályozói módosul ak 2016-ban, be eze és e ke ül a elada alapú
inanszí ozás, mely csökken e e a ámoga ás elnye ő in ézmények számá ,
ezzel együ a hozzájuk a ozó anulói lé számo .
Nemze iségi ne elésben/ok a ásban ész e ő oma gye mekek/ anulók
leg issebb ada ai az Ok a ási Hi a al a közne elési anügyi adminisz ációs
és ada bank oldalon eszi elé he ő é úgy, hogy lé számoka az in ézmények
OM azonosí ója alapján a nyel ok a ási o ma sze in i bon ásban mu a ja be.
A leg issebb (a 2021. ok óbe i s a isz ika alapján) ada oka a oma
nemze iség e bon a a 3. ábláza ban oglaljuk össze.
3. ábláza : Nemze iségi ne elésben/ok a ásban ész e ő oma gye mekek,
anulók száma ( ő)
Magya nyel ű
oma
ne elés/ok a ás
Anyanyel ű
oma
Bő í e
oma
nyel ok a ó
Hagyományos
oma
nyel ok a ó
Ké nyel ű
oma
28.668
0
0
456
130
Fo ás: Sajá sze kesz és, h ps://da i.ok a as.hu/koze deku_index alapján
Az Ok a ási Hi a al ada közlése sze in a 2019/2020-as ané ben az előző
é hez képes kis mé ékben emelkede a nemze iségi ne elésben/ok a ásban
ész e ők száma.
A s a isz ikai ada szolgál a ásban bekö e keze ál ozások mia nincsenek
pon os ada ok a oma/cigány anulók ól, ami a a kész e e a ku a óka , hogy
megalapozo nak ekin he ő becslésekkel ha á ozzák meg a omák ész é elé
az ok a ásban. Az o szágos kompe enciamé és ke e ein belül a 2006. é i
mé és ől kezd e egy úgyne eze elephelyi ké dőí is ki öl és e ke ül,
melyben a aná oknak a ól kell nyila kozniuk, hogy iskolájukban hány
119
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
százalék a becsülik a oma anulók a ányá . Papp (2011) a oma anulók iskolai
ész é elé a elephelyi ké dőí ada ainak eldolgozása alapján becsül e meg.
4. ábláza : Ál alános iskolai anulók száma és oma anulók becsül száma
és a ánya (%)
Tané
Teljes anulói
lé szám
Roma anulók
száma/becsül száma
Roma anulók
becsül a ánya
1970/1971
1.165.345
59.596
5,1%
1980/1981
1.213.404
69.699
5,7%
1990/1991
1.177.612
72.373
6,1%
2000/2001
960.790
nincs ada
-
2008/2009
775.741
104.850
13,5%
Fo ás: Sajá sze kesz és, Papp (2011) és az Ok a ás-s a isz ikai é köny 2009 alapján
A ábláza a eljes anulói lé szám a ona kozóan az Ok a ás-s a isz ikai
é köny ada ai a almazza és a oma anulók száma az 1990/1991-es ané ig
is ebből az ada bázisból szá mazik. A 2000/2001-es ané e ona kozóan nincs
a oma anulók a néz e ada , a 2008/2009-es ada a elephelyi ké dőí
álaszaiból kalkulál becslés. A későbbi időszakokból nem készül ku a ói
becslés. A 4. ábláza ada ai az mu a ják, hogy a eljes anulói lé szám a
izsgál közel negy en é ala a ké ha madá a csökken , a oma anulók száma
pedig az 1,7 sze esé e nö ekede az ál alános iskolákban. A 2006 ó a
endelkezés e álló elephelyi ké dőí ada ai alapján az mondha ó, hogy a
2005/2006-os ané ben 11,63 százalék a oma anulók a ánya, a 2008/2009-es
ané ben má 13,5 százalékos a ész é eli a ány.
A 2010-es é ekben a omák ok a ásban aló ész é elé e ona kozó
ku a ásoka néhány elemzési alap o ás segí e e. 2013- ól kezd e a Közpon i
S a isz ikai Hi a al munkae ő- el é el ada ai közö nemze i e nikai iden i ás
is izsgálnak, melyben az iskolai égze ség is indiká o kén sze epel. A
Közpon i S a isz ikai Hi a al 2016-ban mik ocenzus haj o ég e, melyben a
hazai nemze iségek (köz ük a omák) leg on osabb demog á iai és á sadalmi
jellemzői is el á a (Mik ocenzus, 2018). A ku a ás ada ai sze in a 14 é
ele i oma lakosok 17 százalékának alap okú égze sége sincs, 80 százalék
azoknak az a ánya, akiknek leg eljebb 8 ál alános égze ségük an.
Szakmunkás bizonyí ánnyal 14 százalék, é e ségi el 6,9 százalék
endelkezik. 100 oma közül csupán egynek an első okú égze sége. A
120
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2018-ban készül
Moni o ing ada bázisa is szolgál a ada oka a omák iskolázo ságá ól,
melyhez a TÁRKI 2018-ban készül elemzése (Be ná , 2018) az ok a ás a,
min a á sadalmi elzá kózás kulcské désé e ekin e el isme e e az elemzési
ada oka (5. ábláza ).
5. ábláza : Iskolázo sági indiká o ok a eljes népesség ille e a omák
kö ében (%)
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Leg eljebb
alap okú
égze ségű
o szágos
28,5
27,8
26,6
25,5
24,4
23,8
23,2
22,1
oma
-
-
-
81,5
81,2
78,4
80,4
80,2
Fo ás: Sajá sze kesz és, Be ná (2018) alapján
A ku a ás ada ai sze in a leg eljebb alap okú égze ségűek a ánya
Magya o szág eljes lakossága kö ében 2010 ó a egyenle esen csökken,
ugyanakko a omák közö az a ány alig ál ozik. A izsgál nyolc é ben a
oma népesség kö ében nyolc an százalék kö ül mozog azoknak az a ánya,
akik leg eljebb alap okú égze sége sze eznek. A TÁRKI ku a ása melle a
Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2030 dokumen umában
(MNTFS, 2030) ol asha unk s a isz ikai ada oka az iskolai égze ség e
ona kozóan. Az elemző ész sze in 2019-ben a leg eljebb alap okú
égze sége megsze zők a ánya a nem oma lakosság kö ében 77,4 százalék,
a omák közö ez az é ék 19,5 százalék. 2019-ben Nyí egyháza szeg egál
elepülés észein készül észle es izsgála , melynek egyik eleme a
elepülés ész lakóinak ok a ási, anulási helyze képének el á ása ol (Balogh,
2019), mely sze in a izsgál elepeken 75,7 százalék ol a leg eljebb
alap okú égze séggel endelkezők a ánya.
Iskolaelhagyás, lemo zsolódás
Az ez ed o duló kö e ően megnö ekede hangsúllyal sze epel a szakpoli ikai
dokumen umokban és a nemze közi elemzésekben a ko ai iskolaelhagyás és a
lemo zsolódás p oblémakö e. A émakö ókuszba helyezésének elsődleges
oka a munkae ő-piaci olyama ok a ö énő eagálásban ke esendő, hiszen a
gazdasági- echnológiai ejlődés és a csökkenő munkae ő a alék mia egy e
nagyobb jelen ősége an annak, hogy a munkaképes ko ú embe ek minél
nagyobb észe olyan udásszin el ke üljön ki az iskola endsze ből, amely
127
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
4. áb a: Iskolai égze ség nemek sze in i bon ásban (%)
Fo ás: Sajá ku a ás (n=133)
Ku a ási e edményünk sze in a nők és a é iak iskolázo sága közö az
ál alános iskolá kö e ően o dul meg a end, a 8. osz ály kö e ően a lányok
ke ésbé oly a nak anulmányoka a elepen élők közül. Az ada okban
isszaköszön az a szociológiai megközelí és (Oláh, 2000), mely sze in a oma
családokban a lányok elsődleges sze epkö e a családi éle ben aló
köz eműködés.
A szülők iskolai égze sége be olyásoló ha ással bí a gye mekek
anulásá a, a oma szülők öbbsége - sajá iskolai sike elensége okán is -
nega í an iszonyul az iskolához, nem bíznak abban, hogy a anulás
lehe ősége e em a elemelkedés e a oma családok ese ében (Diósi, 2000),
ezé ké dőí ünkben áké dez ünk a a, milyen iskolai égze sége an
azoknak a gye ekeknek, akik má nem laknak a szüleikkel (7. ábláza ).
11
52
28
2
2
4
0
17
58
23
1
0
1
1
010 20 30 40 50 60 70
ke esebb, min 8 ál alános
8 ál alános
szakiskolai…
szakközépiskolai é e ségi
gimnáziumi é e ségi
é e ségi kö e ő, nem első okú…
őiskola, alapképzés
nő é i

128
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
7. ábláza : A álaszadók má nem o hon élő gye mekeinek legmagasabb,
be ejeze iskolai égze sége ( ő)
Fo ás: Sajá ku a ás, 2021
Ku a ásunkban összesen 133 má nem o hon élő gye ek ől kap unk ada oka .
A elepi kö ülmények közö élők gye mekeinek öbbsége a 8 ál alános iskola
el égzéséig ju el, de egészen megdöbben ő, hogy a ányaiban alig csökken egy
gene áció al később az alap okú égze ségűek a ánya. Ku a ásunkban a
megké deze ek 15,9 százaléka nem ejez e be az ál alános iskolá és az önálló
éle i ellel endelkező kö e kező gene áció agjai közö is még 11,2 százalék
ez az a ány. E edményeink sze in az alacsony iskolázo ság és az iskolai
sike elenség konze álódik a izsgál elepen élő oma családok kö ében.
Tanulmányunk első észében u al unk a a, milyen nagy jelen őséggel bí a
lemo zsolódás, az iskolaelhagyás a gazdaság a, a á sadalom a és az egyén
éle é e, ezé ké dőí ünkben áké dez ünk a a, miko ejez ék be a elepi
kö ülmények közö élők a anulmányaika .
Gye mekek, akik
má nem o hon laknak ( ő)
Összesen
1.
2.
3.
4.
Ke esebb, min 8 ál alános
11
3
1
0
15
8 ál alános
29
22
19
7
77
Szakiskolai (Szakmunkásképző
iskola) szakképesí és
14
5
3
1
23
Szakközépiskolai é e ségi
5
4
0
0
9
Gimnáziumi é e ségi
4
1
0
0
5
É e ségi kö e ő, nem első okú
szakképzés, echnikum
1
1
1
0
3
Főiskola, alapképzés
1
0
0
0
1
Egye em, mes e képzés
0
0
0
0
0
Dok o i képzés (PhD, DLA)
0
0
0
0
0
Válaszadók száma összesen ( ő)
65
36
24
8
133
129
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
5. áb a: Hány é es ko ában ejez e be anulmányai ? ( ő)
Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=205)
A álaszolók öbbsége 15 é esen abbahagy a a anulás , de még 16 é esen is
29 ő anul . Ezek a számok észben u alha nak egy ko ábbi ku a ási
e edmény e (Vá i, 2001), mely sze in a ossz anulmányi e edményeke elé ők
egy észe úlko oskén an jelen az iskolában. Ké dőí ünkben áké dez ünk
a a, milyen okok állnak annak há e ében, hogy a álaszoló nem ejez e be az
ál alános iskolá . Az e e a ké dés e álaszoló 18 ő közül 7 ő családi okoka
(eskü ő, gye ek) emlí , 10 ő anyagi okok a hi a kozik (a anulás helye
elmen dolgozni). A családi okoka el ün e ő 7 személy közül 6 nő, ami
alá ámasz ja a ko ábbi elemzői állí ásoka (Oláh, 2000), mely sze in a oma
családokban kiemel sze epe kapnak a lányok, a családon belüli elada ok
ellá ásában ko án ámasz anak elük szemben el á ásoka és ezek a elada ok
elsőbbsége él eznek a anulással szemben.
A gazdasági- echnológiai ejlődés és a csökkenő munkae ő- a alék mia
egy e nagyobb jelen ősége an annak, hogy a munkaképes ko ú embe ek minél
nagyobb észe olyan udásszin el ke üljön ki az iskola endsze ből, mely
gyo san, ak í an és a ósan oglalkoz a ha ó á eszi őke . Ez a
gazdaságpoli ikai megközelí és be olyásoló ha ással bí ha na a anulás a, ezé
ku a ásunkban ki é ünk a a is, hogy a elepen élők lá nak-e össze üggés a
anulás és a munka állalás közö (6. áb a).
51
97
36
56
29
12 16 13 15
21 1 1 1
0
10
20
30
40
50
60
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 25 36
Éle ko
130
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
6. áb a: Minél öbbe anulok/minél magasabb az iskolai égze ségem,
annál nagyobb esélyem an a a, hogy jó legyen a munkahelyem
( ő)
Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=212)
A 6. áb a alapján az mondha juk, hogy az alacsony iskolai égze ségű elepi
kö ülmények közö élő omák isz ában annak azzal, hogy a anulás esély ad
a a, hogy alakinek jó munkahelye legyen, de a álaszadásban
isszaköszönnek a ossz apasz ala ok, hiszen a megké deze ek 33 százaléka
csak észben é egye ezzel az állí ással, 10 százalék elu así ja az állí ás ,
sze in ük nincs össze üggés a anulás és a munkahelyke esés sike e közö .
Ku a ási e edményünke össze e e ük egy ko ábbi, szeg egál
kö ülmények közö élő oma lakosok kö ében készül elemzéssel (Balogh,
2019).
6
15
71
34
86
020 40 60 80 100
egyál alán nem é egye
nem é egye
észben egye é
egye é
eljes mé ékben egye é
131
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
7. áb a: Tanulmányok és jó munkahely (%)
Fo ás: Sajá ku a ás, 2021; Balogh (2019)
Mindké ku a ásban a megké deze ek öbbsége egye é azzal az állí ással, hogy
a anulás esély ad egy jó munkahely meg alálásá a és az elu así ó összesí e
álasza ány közö sincs el é és. A számok alapján az mondha juk, hogy
amennyiben a omák számá a olyan képzések állnának endelkezés e, melyben
éle helyze ük alapján képesek lennének bekapcsolódni, úgy azoka sike esen
lehe ne megsze ezni, hiszen a boldogulás és a anulás közö i össze üggés
számuk a is egyé elmű. Te mésze esen a anulási mo i áció szám alan ényező
be olyásolja, de jelen ku a ásban a elepi lé ből e edő kö e kezményeke kí án uk
el á ni, ezé ké dőí ünkben ke es ük a lakóhely és a munkahely közö i
össze üggés (8. áb a).
egyál alán
nem é
egye
nem é
egye észben
egye é egye é eljes
mé ékben
egye é
Sajá ku a ás 2021 2,8 16 33,4 16 40,5
Balogh 2019 6,6 12,2 26,2 32,8 19,6
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
132
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
8. áb a: Minek anuljak, ha meg udják, hol lakom úgysem esznek el a
munká a ( ő)
Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=213)
Az ada ok anúsága sze in nincs egyé elműen ossz apasz ala a a elepen élő
omáknak a ól, hogy lakóhelyük és oglalkoz a ási sike ük közö össze üggés
an. A álaszoló 213 ő 50 százaléka sze in a munkahelyhez ju ás nem
be olyásolja az, hogy milyen kö ülmények közö élnek, ugyanakko
elgondolkod a ó, hogy a álaszadók egyha mada sze in a elepi éle há ányoka
jelen a munka állalás so án. E edményünk nem é el lényegesen Balogh
ku a ásá ól (Balogh, 2019). Jelen ku a ásban 34,6 százalék azoknak az a ánya,
akik egye é enek ezzel az állí ással, míg Balogh ku a ásában az az a ány 30
százalék ol .
Ku a ásunkban o ább elemez ük ez a ké dés és meg izsgál uk a
álaszoka nemek sze in is (9. áb a).
61
40
38
21
53
010 20 30 40 50 60 70
egyál alán nem é egye
nem é egye
észben egye é
egye é
eljes mé ékben egye é

133
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
9. áb a: Minek anulja, ha meg udják hol lakom, úgysem esznek el a
munká a nemek sze in ( ő)
Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=213)
A elepen élő nőknek és é iaknak el é ő apasz ala ai annak a ól, hogy
éle kö ülményeik be olyással bí nak-e munka állalásuk a. A ké nem közö
az el é és szigni ikáns.
Össze oglalás
Tanulmányunkban á ekin e ük a oma népesség ok a ásban aló ész é elé .
Má az első, 1893-ban készül cigányösszeí ás so án is kiemel ényezőkén
kezel ék az iskolázo ság elmé ésé , me az ok a ásban aló ész é el a
polgá osodás eszközének ekin e ék. Ebben a elmé ésben a eljes cigányság
93,43 százaléka még í ás uda lan ol , az 1868-ban be eze e Eö ös éle
ankö eleze ségi ö ény a cigányság szempon jából ha ás alan ma ad . Az
összeí ás é ében a ándo cigányok száma még endkí ül magas ol , ezé az
elkö e kező é eke inkább a le elepí és, min a képze ség ejlesz ése ha á oz a
meg. A ilághábo úk el on ák a igyelme a cigányok iskoláz a ási ké dései ől,
ejlődés ö éne ük szempon jából az 1960-as é ek ől ellelhe ő MSZMP
ha á oza ok jelen ik a o dulópon o . Az 1960-ban 200.000 ő e becsül cigány
lakosság 39 százaléka ol anal abé a, elepi kö ülmények közö él a cigányok
70 százaléka. A pá ha á oza ok el endel ék a cigány elepek elszámolásá ,
azok elszámolása azonban csak észben alósul meg. 1993-ban a cigányok
közö 77,7 százalék ol azoknak az a ánya, akik csak nyolc osz ály égez ek.
010 20 30 40 50 60
egyál alán nem é egye
nem é egye
észben egye é
egye é
eljes mé ékben egye é
nő é i
134
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
1993-ban ha ályba lépe a nemze i és e nikai kisebbségek jogai ól szóló
ö ény, melye kö e ően má nem készülnek olyan észle es
ok a áss a isz ikai elmé ések, melyek önállóan el ün e nék a oma
szá mazású anulóka . Az elemzések 2006- ól ku a ói becsléseken alapul ak,
majd a 2016-os Mik ocenzus ado képe a omák ok a ásá ól. 2016-ban a
omák közö 80 százalék ol azoknak az a ánya, akik leg eljebb ál alános
iskolai égze sége sze ez ek. Az alacsony iskolai égze ség melle a
lemo zsolódás és az iskolaelhagyás is súj ja a oma ia aloka . A ko ai
iskolaelhagyás egy 2018-as ku a ás a omák kö ében 65,5 százalék a becsül e,
a leg eljebb ál alános iskolai égze séggel bí ó omák a ányá pedig 80,2
százalék a. A s a isz ikai ada ok össze e éséből az a sajnála os ény állapí ha ó
meg, hogy Magya o szágon a endsze ál ás ó a lényegében alig ál ozo a
oma lakosság ok a ási helyze e, a csak alap okú égze séggel bí ók a ánya
o ább a is 80 százalék kö ül mozog. Az alacsony iskolai égze ség
há e ének el á ása so án megállapí o uk, hogy az iskolai sike elenség
há e ében szocializációs olyama ok és iskolai ényezők is állnak. Az elméle i
ke e ek megha á ozásá kö e ően mu a uk be ku a ásunka , melyben az Észak
–al öldi égió elepsze ű kö ülményei közö élő oma lakosainak iskolai
égze ségé , szakképze ségé , anulási mo i ációjá á uk el, össze e e az
ada oka ko ábbi ku a ási e edményekkel. A izsgál elepi kö ülmények
közö élő cigányok a 2016-os Mik ocenzus ada ainál alami el jobb ok a ási
ada oka mu a nak. Ke esebb a 8 ál alános be nem ejező, agy csak alap okú
égze séggel bí ók a ánya és magasabb a szakmai bizonyí ány sze zők és az
é e ségizők a ánya. A izsgál elepen a nők és a é iak iskolázo sága közö
el é és mu a unk ki. Az alap okú ok a ás be ejezésé kö e ően a elepi lányok
közül ke esebben anulnak o ább, min a iúk közül. Ada aink igazol ák
azoka a szociológiai megállapí ásoka , melyek sze in a oma családokban a
lányok elsődleges sze epkö e a családi éle ben aló köz eműködés, aká a
anulás ká á a is. A izsgál elepen élő omák kö ében az alacsony iskolai
égze ség és az iskolai sike elenség konze álódik, a gene ációk közö nincs
megha á ozó el é és az iskolai égze ség ekin e ében. A sike elenség
izsgála a melle ku a ásunkban ki é ünk a a is, hogy a elepen élők lá nak-
e össze üggés a anulás és a munka állalás közö . E edményeink sze in a
izsgála ban ész e ő személyek isz ában annak azzal, hogy a magasabb
képze ség el ileg a jobb munkahely meg aláláshoz eze , de a álaszokban
isszaköszönnek a ossz apasz ala ok és a elepi omák egyha mada sze in a
elepi éle há ányoka jelen a munka állalás so án.
135
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Ku a ásunka on os e edménynek ekin jük a elepi kö ülmények közö élő
oma családok ok a ási helyze e szempon jából. Rámu a unk a a, hogy a
endsze ál ás ó a, ille e az Eu ópai Uniós csa lakozás ó a a oma népesség
iskoláz a ásának ejlesz ésé szolgáló p og amok csak ke és e edmény
hoz ak. Bemu a uk, hogy az iskolai e edmény elenség há e ében milyen
ényezők állnak, melyek észben á ilágí anak a a, hogy a ámoga ások
elhasználásának anyagi szempon ú megközelí ése nem hoz e edmény , az
eddigieknél sokkal inkább a oma lakosság sajá osságainak igyelembe é elé
szolgáló p og amok indí ása lehe a megoldás.
Felhasznál i odalom
1. Amb us Pé e (2001): Cigányság és iskola. In: Ando Mihály (sze k.):
Iskolakul ú a köny ek 8. Molná Nyomda és Kiadó K ., Pécs. pp. 7-12
2. Balogh E zsébe (2019): Iskolázo sági helyze kép – Nyí egyházán elepi
kö ülmények közö élők kö ében. In: Ac a Medicinae e Sociologica
Vol.10. No.29. pp. 55-69.
3. Bene Ágnes (2016): Tehe ség és ok a ás a állala ok á sadalmi
elelősség állalásában. In: Különleges Bánásmód Vol.2. No.2. p. 53-69.
4. Be ná Anikó (2018): A magya o szági omák á sadalmi in eg ációja a
2010-es é ekben. In: Kolosi Tamás-Tó h Gyö gy (sze k.): Tá sadalmi
ipo . TÁRKI, Budapes . pp. 144-165.
5. Dajnoki K isz ina, Balász-Földi Emese- Mó é Ma ianna (2021):
Mig ánsok gye mekeinek szocializációja. Ac a Medicinae e Sociologica
Vol.12. No. 32. pp. 47-63.
6. Diósi Ágnes (2000): A cigány gye ekek helye a magya iskolában. In:
Fo dulópon II. é . 2000/4. 10. szám, pp. 38-52.
7. Fehé á i Anikó, Magya É a, Széll K isz ina (2020): A anulói
lemo zsolódás empi ikus izsgála a – elméle i és módsze ani ke e ek.
Iskolakul ú a 30-é . 2020/8. pp.3-20.
8. Fesz y Béla (1916): A cigányügy ől. Csendő ségi lap X. é . 17. szám.
pp.194.
9. Fo ay R. Ka alin (2013): U ak az ok a ásba – A cigányság helyze e. In:
Andl Helga - Molná -Ko ács Zsó ia (sze k): Iskola a á sadalmi é ben és
időben. PTE Ok a ás és Tá sadalom Ne elés udományi Dok o i Iskola,
Pécs. pp. 9-20.
136
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
10. Gú i E ika (2001): Romák az ok a ásban. In: Ando Mihály (sze k.):
Iskolakul ú a köny ek 8. Molná Nyomda és Kiadó K ., Pécs. pp. 54-64.
11. Hö ich Balázs, Bacskai Ka inka (2018): Az iskolai lemo zsolódás
in ézményi jellemzői. Magya pedagógia 118. é . 2. sz. pp. 133-156.
12. Kemény Is án, Janky Béla, Lengyel Gab iella (2004): A magya o szági
cigányság 1971-2003. Gondola – MTA E nikai-nemze i Kisebbségku a ó
In éze , Budapes . 192 p.
13. Mezey Ba na (sze k.) (1986): A magya o szági cigányké dés
dokumen umokban 1422-1985. Kossu h Köny kiadó, Budapes . 317 p.
14. Oláh Anna (2000): Családi ne elés a omáknál. In: Fo dulópon , Ki agyok
én? 10. szám II. é . 2000/4 PONT Kiadó, Budapes pp. 99-102.
15. Papp Z. A ila (2011): Időso os oma anulói a ányok és kiha ásuk a
kompe enciae edmények e. P o Mino i a e 2011. ősz. P o Mino i a e
Alapí ány, Budapes . pp. 77-105.
16. R. Fedo Ani a, Pálos Ri a (2018): A ia alok pályao oen ációs dön ései az
iskola és a családi há é ük ében. Tudásmenedzsmen 19.1. pp. 52-61.
17. R. Fedo Ani a (2021): Regional cha ac e is ics o he p eca ia on he
labou ma ke . Deb eceni Egye emi Kiadó, Deb ecen. pp. 178.
18. R. Fedo Ani a , Láczay Magdolna (2021): Ha á men iség–há ányos
helyze -munkae őpiaci bizony alanság. Ac a Medicinae E Sociologica
12:33 pp. 44-62., 19 p.
19. R. Fedo Ani a, Zako -B oda Ri a, V. Balla Pe a (2022): Roma
oglalkoz a ás-há ányos helyze -munkae őpiaci bizony alanság. Ac a
Medicinae e Sociologica 13(34), 90-111.
20. Szabóné Ká mán Judi (2012): A magya o szági oma/cigány é elmiség
his og á iája, helyze e, men ális állapo a. Gondola Kiadó, Budapes . 244 p.
21. Vá i Lászlóné (2001): Ma ema ikai udásszin e mega á ozó
há é ál ozók. In: Ando Mihály (sze k.): Iskolakul ú a köny ek 8.
Molná Nyomda és Kiadó K ., Pécs. pp. 138-148.