Educational situation picture of Roma residents living in shantytown conditions in North Great Plain Region

112 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 Ac a Medicinae e Sociologica (2022) Vol. 13. No. 34. (112-137) doi: h ps://doi.o g/10.19055/ams.2022.05/31/6 UNIVERSITY OF DEBRECEN FACULTY OF HEALTH NYÍREGYHÁZA Ok a ási helyze kép elepsze ű kö ülmények közö élő oma lakosok ól Mó é Ma ianna¹, S omp Ágnes², R. Fedo Ani a3 1 dékán, udományos anácsadó, Deb eceni Egye em Egészségügyi Ka , Szociális és Tá sadalom udományi In éze , 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0001-5066-0646 2 PhD hallga ó, Deb eceni Egye em Egészségügyi Ka , Szociális és Tá sadalom udományi In éze , 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0002-0764-8550 3 őiskolai aná , in éze igazga ó, Deb eceni Egye em Egészségügyi Ka , Szociális és Tá sadalom udományi In éze , 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0002-7837-7006 INFO ABSTRACT D . Mó é Ma ianna mo e[email p o ec ed]b.hu Abs ac Educa ional si ua ion pic u e o Roma esiden s li ing in shan y own condi ions in No h G ea Plain Region. In ou s udy, we examine wha kind o educa ional quali ica ions Roma esiden s li ing in shan y own condi ions in a la ge ci y in Hunga y ha e, wha hei mo i a ion o lea n is like and o wha ex en school d opou is ypical among hem. We can compa e ou esea ch esul s wi h he na ional s a is ical da a a ailable only in a limi ed numbe , because he analysis o he Hunga ian Cen al S a is ical O ice’s Mic ocensus 2016 da a e ealing e hnici y da a is he las da abase on he subjec unde examina ion. The heo e ical pa o ou pape co e s he his o ical p esen a ion o Roma pa icipa ion in educa ion, he backg ound ac o s o school ailu e and d opou . We used uni a ia e and mul i a ia e analysis echniques o e alua e ou esea ch da a. Acco ding o he analysis o he da a, he p opo ion o Roma wi h oca ional quali ica ions and ce i ica e o baccalau ea e among Roma li ing in he shan y own condi ions examined is highe han in he 2016 na ional su ey. Ou da a con i med he sociological indings ha he p ima y ole o gi ls in Roma amilies is o con ibu e o amily li e, e en a he de imen o lea ning, since ewe o he gi ls li ing in he shan y own con inue hei educa ion han boys. Acco ding o ou esul s, he esponden s a e awa e ha highe educa ion is supposed o lead o ind be e jobs, bu he esponses e lec bad expe iences and one hi d o he Roma in he shan y own belie e ha li ing in he shan y own is a disad an age when ying o ind a job. Keywo ds educa ion, d opou , shan y own condi ions 113 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 Kulcssza ak iskolázo ság, lemo zsolódás, elepi kö ülmények Absz ak Tanulmányunkban az izsgáljuk, hogy az Észak- al öldi Régió elepi kö ülmények közö élő oma lakosai milyen iskolai égze séggel endelkeznek, milyen a anulási mo i ációjuk, mekko a mé ékben jellemző kö ükben az iskolaelhagyás. Ku a ási e edményeinke a csak ko lá ozo számban elé he ő o szágos s a isz ikai ada okkal udjuk össze e ni, me a KSH Mik ocenzus 2016 nemze iségi ada oka el á ó elemzése az u olsó ada bázis a izsgál émakö el kapcsola ban. Í ásunk elméle i észe ki é a omák ok a ásban aló ész é elének ö éne i bemu a ásá a, az iskolai sike elenség és a lemo zsolódás há é ényezőinek bemu a ásá a. Ku a ási ada aink kié ékeléséhez egy- és öbb ál ozós elemzési echniká alkalmaz unk. Az ada ok elemzése sze in a izsgál elepi kö ülmények közö élő omák kö ében a szakmai égze séggel és é e ségi el endelkezők a ánya magasabb, min a 2016-os o szágos elmé ésben. Ada aink igazol ák azoka a szociológiai megállapí ásoka , melyek sze in a oma családokban a lányok elsődleges sze epkö e a családi éle ben aló köz eműködés, aká a anulás ká á a is, hiszen a izsgál elepen élő lányok közül ke esebben anulnak o ább, min a iúk. E edményeink sze in a izsgála ban ész e ő személyek isz ában annak azzal, hogy a magasabb képze ség el ileg a jobb munkahely meg aláláshoz eze , de a álaszokban isszaköszönnek a ossz apasz ala ok és a elepi omák egyha mada sze in a elepi éle há ányoka jelen a munka állalás so án. Be eze és A omák á sadalmi in eg ációjának és éle helyze ük ja ulásának kulcseleme az ok a ásban aló ész é elük e ősí ése. 1893-ban az első cigányösszeí ás alkalmá al is úgy ekin e ek az iskolá a, min a polgá osodás ha ha ós eszközé e és ez a megközelí és a mai napig megha á ozója a cigánypoli ikának. Az ok a ásnak különleges sze epe an a há ányos helyze ben élők számá a, me az alacsony iskolai égze ség észben kö e kezménye a á sadalmi ki ekesz e ségnek, ugyanakko előzménye a jö őbeli há ányoknak. A magasabb iskolai égze ség nagyobb esély ad egy jobb oglalkozás megsze zéséhez, de ez az előny messze úlmu a a munkae ő-piaci e senyképességen. A udásbő ülés segí ségé el álha alósággá a szegénységből aló kiemelkedés, mely együ já a szociális készségek ja ulásá al és a olyama osan ál ozó ilághoz aló alkalmazkodás képességé el. Az iskolai e edményesség azonban csak nagyon kis észben múlik az egyéni képességeken, a szo galmon. Az iskolai sike egy öbb ényezős modell ügg énye, melyben megha á ozó ényező a á sadalmi 114 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 kö nyeze , a család. Az iskolázo gene ációk lá ensen is á ö ökí enek egy mű el ség i án i min á , ezzel szemben az iskoláza lanok nem udnak anulási apasz ala o á adni és a meg elelő el é e eke sem képesek biz osí ani. A há ányos helyze ű é egek közül különösen sok nehézséggel néznek szembe a elepi kö ülmények közö élő omák, akik számá a az iskolázo ság lenne az egye len kiú . Romák ész é ele az ok a ásban A Magya o szág e üle én élő oma/cigány lakosság ok a ásá al össze üggésben ö éne i ada ok csak ko lá ozo an állnak endelkezés e. Az Iskolakul ú a- köny ek so oza 8. egy ejeze e Amb us (2001), Szabóné (2012) összegző munkájának egy észe, ille e a Pécsi Tudományegye em Ne elés udományi Dok o i Iskolája kiad ányának egy szakasza Fo ay (2013) a almaz his o ikus ada oka a omák ok a ásá ól, igaz az emlí e mű ek öbbségében a endsze ál ás u áni ok a áspoli ikai dön ések elemzésé helyezik középpon ba. A magya o szági cigányság első udományosan is megalapozo és egyú al eljes kö ű s a isz ikai elmé ésé e 1893-ban ke ül so (MSK, 1895). Az ada el é el célja az úgyne eze csa a gási ügy endezése és a kóbo cigányok le elepí ési ké désének megoldása ol , de a elmé és a Magya o szág e üle én élő összes cigány a ki e jed úgy, hogy el á a a izsgál népcsopo eljes kö ű demog á iai ada ai , az í ni és ol asni udás ényei . A számlálás előí ó kö endele észle es ú mu a ás a almaz a „számlálólapok” ki öl ésé ől és egyebek melle észle ezi, hogy „Ha a czigányok gye mekei nem já nak iskolába, megemlí endő, hogy a czigányszülőkön múlik-e, agy a községi lakosok nem engedik, hogy gye mekeikkel czigánygye mekek egy iskolába já janak?” (MSK, 1895: 6). Az elemzés meg ogalmazása sze in az ok a ás elmé ésének azé an kiemel jelen ősége, me „A czigányok polgá osodásának is nagyon ha ha ós ényezője lehe ne az iskola, ez nye he né meg őke nemcsak a mí el ségnek, hanem a magya elemnek is” (MSK, 1895: 19). A s a isz ikai elmé és ada ai sze in 1893- ban Magya o szág összlakossága 15.133.776 ő, közülük 272.784 ő a cigányok száma. A cigányok lélekszáma ebben az időszakban a eljes lakosság 1,8 százaléka. A cigánynépszámlálás a olyók olyásának i ányakén és á megyénkén a almaz észle es ada oka . 115 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 1. ábláza : Magya o szág összlakossága és a cigányok lélekszáma a öld ajzi elhelyezkedés alapján Összlakosság ( ő) Cigányok száma ( ő) Cigányok a ánya (%) Duna bal pa ján 1.879.515 20.905 1,1 Duna jobb pa ján 2.753.966 22.797 0,8 Duna-Tisza köze 2.754.812 22.328 0,8 Tisza jobb pa ján 1.516.699 30.076 1,9 Tisza bal pa ján 2.069.960 36.336 1,6 Tisza Ma os köze 1.907.598 35.308 1,8 E dély 2.251.216 105.034 4,7 Fo ás: Sajá sze kesz és, MSK 1895 alapján A népszámlálás idején legnagyobb számban E délyben él ek cigányok, legalacsonyabb a lakossághoz mé a ányuk a Duna jobb pa ján és a Duna-Tisza közén. A cigányösszeí ás a gye ekek iskolába já ásá azon á megyék ese ében ün e e el, melyekben állandóan le elepede cigányok él ek és első kö ben a elepülések számának ada ai e ék igyelembe. Magya o szágon ekko 7.229 olyan elepülés ol , ahol olyama osan él ek cigányok, ezek közül 4.217 elepülésen egyál alán nem já ak a cigánygye ekek iskolába. Az 1868-ban be eze e Eö ös éle ál alános ankö eleze sége előí ó népok a ási ö ény a cigányság szempon jából ha ás alan ma ad , hiszen a cigányösszeí ás ada ai sze in a ankö eles (6-14 é közö i) gye mekek 70 százaléka nem já iskolába, a eljes cigányság 93,43 százaléka anal abé a ol . A leg öbb í ni és ol asni udó cigány a Duna jobb pa ján (12,41 százalék), ille e a Duna-Tisza közén él (10,2 százalék), a leg osszabb helyze ben az E délyben élők ol ak, közülük csak 3,38 százalék nem ol anal abé a. A ossz iskoláz a ási ada ok nem magya ázha ók a ándo lással, hiszen az ada ok anúsága sze in a ándo ló cigányok száma csupán 9.000 ő ol . Az összeí ás kö e ő é ek cigánypoli ikájá a le elepí és ké désének endezése ha á oz a meg, melyek közül mega á ozó Sándo János belügyminisz e 1916. május 20. napján kihi de e 15.00/1916 B.M. eln. számú endele e, mely sze in „A cigányok szokásos kóbo lás ól el il a nak” (Fesz y, 1916: 194). A hábo ús é ek el on ák a igyelme a cigányok iskoláz a ási ké dései ől, ejlődés ö éne ük szempon jából a hábo ú be ejeződésé kö e ően az MSZMP KB Poli ikai 116 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 Bizo ságának 1961. é i június 20-i ha á oza a jelen e e a o dulópon o (Mezey, 1986: 38). A ha á oza a szeg egáció ellen, az in eg áció szellemében szüle e , hiszen kimond a a cigány lakosság sajá osságainak elisme ésé és az elkülöní és- men es éle mód kö e elményé . A ha á oza hoz űzö elemzések 200.000 ő e becsül ék a magya o szági cigányok számá , akik közül 70 százalék lako a 2.100 cigány elepen. A 14 é en elüli cigányok 39 százaléka ol anal abé a, az első osz ályos anulók közö még 10,8 százalék a cigány, a nyolcadik osz ályban azonban má csak 1,6 százalék ez az a ány. A lemo zsolódás endkí üli mé ékű. A elepek öbbsége á ol ol az iskolá ól, mely észben magya áza o ad az iskolázo sági mu a ók a is. A ha á oza e edményeképpen megkezdődö a elepek elszámolása, a cigánygye ekek közpon ilag i ányí o beiskolázása. A cigánylakosság á ogó helyze ének izsgála á a MTA Szociológiai Ku a óin éze e oly a a le 1971-ben (Kemény, Janky és Lengyel, 2004), melynek e edményei az MSZMP KB későbbi ha á oza aiba is beépí e e. A Magya Szocialis a Munkáspá Közpon i Bizo sága Poli ikai Bizo sága 1978-ban hozo újabb ha á oza o a cigánylakosság helyze é el össze üggésben (Mezey, 1986: 256). A ha á oza hoz kapcsol elemzés sze in az ekko má 320.000 ős cigánylakosság helyze e ja ul az 1971-es pá ha á oza o kö e ő é ekben, de öbbségük o ább a is nehézségekkel küzd. 1971-ben a cigányok ál al lako épüle ek ké ha mada ol elepi kö ülmények közö , míg 1978-ban a cigány embe eknek má csak a 25 százaléka él elepeken. A ha á oza megállapí ja, hogy a elepi éle egyik súlyos kö e kezménye a gye ekek iskoláza lansága, a nyomo elepek elszámolása mégis lelassul . A ha á oza becslések e hi a koz a úgy ogalmaz, hogy a cigánygye ekek 80-85 százaléká beí a ják az első osz ályba, a nyolc osz ály 15 százalékuk égzi el. A he enes é ek égén az iskolásko ú cigánygye ekek jelen ős észe há ányos el é elek közö anul, öbbségükkel képesí és nélküli pedagógus oglalkozik, össze on osz ályba já nak. Az összes cigány anuló öbb min ele idősebb osz ály á sainál, kö ükben az é ismé lők a ánya endkí ül magas, a gyógypedagógiai in ézményekben pedig a anulók egyha mada cigány. Kemény, Janky és Lengyel (2004) a kö e éses izsgála ke e ében 1971 és 2003 közö is izsgál ák a magya o szági cigányság helyze é , melyben észle esen elemez ék az iskoláz a ás ké désé is. Megállapí ásuk sze in 1993-ban a hé é es cigánygye ekek 38,7 százaléká í a ák be az ál alános iskolába, a ankö elesek 1 százaléka nem já iskolába, a nyolc osz ály égze ek a ánya 77,7 százalék ol . A 2003-as ada ok sze in a cigánygye ekek 8,7 százaléka nem ke ül be az ál alános iskolába a ankö eles ko 117 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 (7 é ) idején, a 15 és 39 é közö iek 78 százalékának pedig csak ál alános iskolai égze sége an. A Kemény és munka á sai ál al közé e e edmények egy ep ezen a í ku a ás ke e ei közö készül ek és nem ámaszkod ak s a isz ikai ada ok a. Az 1993. é i LXXVII. ö ény a nemze i és e nikai kisebbségek jogai ól el ogadása ó a ugyanis nem készülnek olyan észle es ok a ási s a isz ikák, melyek önállóan el ün e nék a oma szá mazású anulóka . Nemze i, e nikai, kisebbségi ne elésben, ok a ásban ész e ő gye ekek-, anulók szám a ona kozó ada oka a Közne elési S a isz ikai É köny ben alálha unk. Ezek az ok a ási ada ok a nemze iségek jogai ól szóló ö ény é elmező endelkezései alapján a nemze iségi anyanyel ű ó odai ne elés , iskolai ok a ás biz osí ó in ézményi ada ok a, ille e azon közne elési in ézmények ada szolgál a ásá a ámaszkodnak, melyekben a nemze iségi gye ekek/ anulók a ánya legalább 75 százalék. A 2020-ban kiado é köny e hi a koz a az u óbbi íz ané ada ai oglaljuk össze a 2. ábláza ban. 2. ábláza : Cigány kisebbségi ne elésben/ok a ásban észesülő gye mekek/ anulók száma Tané Ó oda Ál alános iskola Szakközépiskola /Szakiskola Gimnázium Felsőok a ás Összesen 2009/2010 21.279 49.230 1.661 504 195 72.869 2010/2011 24.309 53.054 2.162 856 290 80.671 2011/2012 27.193 54.232 2.941 1.185 371 85.892 2012/2013 26.193 53.006 1.858 758 259 82.074 2013/2014 18.234 37.961 1.217 612 250 58.274 2014/2015 16.559 34.534 355 429 207 52.084 2015/2016 13.759 28.340 748 257 182 43.286 2016/2017 11.211 23.599 660 453 53 36.926 2017/2018 9.994 21.339 582 426 95 32.436 2018/2019 9.514 20.406 758 540 52 31.270 Fo ás: Sajá sze kesz és, Közne elési S a isz ikai É köny 2018/2019 alapján 118 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 Az ada ok elemzése az mu a ja, hogy a kisebbségi ne elésben/ok a ásban észesülők száma a 2011/2012 ané ben elé magas lé számo kö e ően olyama osan csökken . Legszembe űnőbb a ál ozás a elsőok a ásban, ahol hé é ala a he edé e csökken a lé szám. Az egye emi számada oka össze e e a elsőok a ásba aló belépés esélyé leginkább biz osí ó gimnáziumi anulói ada okkal az mondha juk, hogy a cigány kisebbségi ok a ásban a 2011/2012-es ané ben a gimnáziumi és elsőok a ási ada ok közö 31 százalék az a ány, a 2018/2019-es ané ben 9,6 százalék. Az ada ok é elmezéséko igyelembe kell ennünk, hogy a nemze iségi ne elés/ok a ás a almi szabályozói módosul ak 2016-ban, be eze és e ke ül a elada alapú inanszí ozás, mely csökken e e a ámoga ás elnye ő in ézmények számá , ezzel együ a hozzájuk a ozó anulói lé számo . Nemze iségi ne elésben/ok a ásban ész e ő oma gye mekek/ anulók leg issebb ada ai az Ok a ási Hi a al a közne elési anügyi adminisz ációs és ada bank oldalon eszi elé he ő é úgy, hogy lé számoka az in ézmények OM azonosí ója alapján a nyel ok a ási o ma sze in i bon ásban mu a ja be. A leg issebb (a 2021. ok óbe i s a isz ika alapján) ada oka a oma nemze iség e bon a a 3. ábláza ban oglaljuk össze. 3. ábláza : Nemze iségi ne elésben/ok a ásban ész e ő oma gye mekek, anulók száma ( ő) Magya nyel ű oma ne elés/ok a ás Anyanyel ű oma Bő í e oma nyel ok a ó Hagyományos oma nyel ok a ó Ké nyel ű oma 28.668 0 0 456 130 Fo ás: Sajá sze kesz és, h ps://da i.ok a as.hu/koze deku_index alapján Az Ok a ási Hi a al ada közlése sze in a 2019/2020-as ané ben az előző é hez képes kis mé ékben emelkede a nemze iségi ne elésben/ok a ásban ész e ők száma. A s a isz ikai ada szolgál a ásban bekö e keze ál ozások mia nincsenek pon os ada ok a oma/cigány anulók ól, ami a a kész e e a ku a óka , hogy megalapozo nak ekin he ő becslésekkel ha á ozzák meg a omák ész é elé az ok a ásban. Az o szágos kompe enciamé és ke e ein belül a 2006. é i mé és ől kezd e egy úgyne eze elephelyi ké dőí is ki öl és e ke ül, melyben a aná oknak a ól kell nyila kozniuk, hogy iskolájukban hány 119 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 százalék a becsülik a oma anulók a ányá . Papp (2011) a oma anulók iskolai ész é elé a elephelyi ké dőí ada ainak eldolgozása alapján becsül e meg. 4. ábláza : Ál alános iskolai anulók száma és oma anulók becsül száma és a ánya (%) Tané Teljes anulói lé szám Roma anulók száma/becsül száma Roma anulók becsül a ánya 1970/1971 1.165.345 59.596 5,1% 1980/1981 1.213.404 69.699 5,7% 1990/1991 1.177.612 72.373 6,1% 2000/2001 960.790 nincs ada - 2008/2009 775.741 104.850 13,5% Fo ás: Sajá sze kesz és, Papp (2011) és az Ok a ás-s a isz ikai é köny 2009 alapján A ábláza a eljes anulói lé szám a ona kozóan az Ok a ás-s a isz ikai é köny ada ai a almazza és a oma anulók száma az 1990/1991-es ané ig is ebből az ada bázisból szá mazik. A 2000/2001-es ané e ona kozóan nincs a oma anulók a néz e ada , a 2008/2009-es ada a elephelyi ké dőí álaszaiból kalkulál becslés. A későbbi időszakokból nem készül ku a ói becslés. A 4. ábláza ada ai az mu a ják, hogy a eljes anulói lé szám a izsgál közel negy en é ala a ké ha madá a csökken , a oma anulók száma pedig az 1,7 sze esé e nö ekede az ál alános iskolákban. A 2006 ó a endelkezés e álló elephelyi ké dőí ada ai alapján az mondha ó, hogy a 2005/2006-os ané ben 11,63 százalék a oma anulók a ánya, a 2008/2009-es ané ben má 13,5 százalékos a ész é eli a ány. A 2010-es é ekben a omák ok a ásban aló ész é elé e ona kozó ku a ásoka néhány elemzési alap o ás segí e e. 2013- ól kezd e a Közpon i S a isz ikai Hi a al munkae ő- el é el ada ai közö nemze i e nikai iden i ás is izsgálnak, melyben az iskolai égze ség is indiká o kén sze epel. A Közpon i S a isz ikai Hi a al 2016-ban mik ocenzus haj o ég e, melyben a hazai nemze iségek (köz ük a omák) leg on osabb demog á iai és á sadalmi jellemzői is el á a (Mik ocenzus, 2018). A ku a ás ada ai sze in a 14 é ele i oma lakosok 17 százalékának alap okú égze sége sincs, 80 százalék azoknak az a ánya, akiknek leg eljebb 8 ál alános égze ségük an. Szakmunkás bizonyí ánnyal 14 százalék, é e ségi el 6,9 százalék endelkezik. 100 oma közül csupán egynek an első okú égze sége. A 120 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2018-ban készül Moni o ing ada bázisa is szolgál a ada oka a omák iskolázo ságá ól, melyhez a TÁRKI 2018-ban készül elemzése (Be ná , 2018) az ok a ás a, min a á sadalmi elzá kózás kulcské désé e ekin e el isme e e az elemzési ada oka (5. ábláza ). 5. ábláza : Iskolázo sági indiká o ok a eljes népesség ille e a omák kö ében (%) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Leg eljebb alap okú égze ségű o szágos 28,5 27,8 26,6 25,5 24,4 23,8 23,2 22,1 oma - - - 81,5 81,2 78,4 80,4 80,2 Fo ás: Sajá sze kesz és, Be ná (2018) alapján A ku a ás ada ai sze in a leg eljebb alap okú égze ségűek a ánya Magya o szág eljes lakossága kö ében 2010 ó a egyenle esen csökken, ugyanakko a omák közö az a ány alig ál ozik. A izsgál nyolc é ben a oma népesség kö ében nyolc an százalék kö ül mozog azoknak az a ánya, akik leg eljebb alap okú égze sége sze eznek. A TÁRKI ku a ása melle a Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2030 dokumen umában (MNTFS, 2030) ol asha unk s a isz ikai ada oka az iskolai égze ség e ona kozóan. Az elemző ész sze in 2019-ben a leg eljebb alap okú égze sége megsze zők a ánya a nem oma lakosság kö ében 77,4 százalék, a omák közö ez az é ék 19,5 százalék. 2019-ben Nyí egyháza szeg egál elepülés észein készül észle es izsgála , melynek egyik eleme a elepülés ész lakóinak ok a ási, anulási helyze képének el á ása ol (Balogh, 2019), mely sze in a izsgál elepeken 75,7 százalék ol a leg eljebb alap okú égze séggel endelkezők a ánya. Iskolaelhagyás, lemo zsolódás Az ez ed o duló kö e ően megnö ekede hangsúllyal sze epel a szakpoli ikai dokumen umokban és a nemze közi elemzésekben a ko ai iskolaelhagyás és a lemo zsolódás p oblémakö e. A émakö ókuszba helyezésének elsődleges oka a munkae ő-piaci olyama ok a ö énő eagálásban ke esendő, hiszen a gazdasági- echnológiai ejlődés és a csökkenő munkae ő a alék mia egy e nagyobb jelen ősége an annak, hogy a munkaképes ko ú embe ek minél nagyobb észe olyan udásszin el ke üljön ki az iskola endsze ből, amely 127 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 4. áb a: Iskolai égze ség nemek sze in i bon ásban (%) Fo ás: Sajá ku a ás (n=133) Ku a ási e edményünk sze in a nők és a é iak iskolázo sága közö az ál alános iskolá kö e ően o dul meg a end, a 8. osz ály kö e ően a lányok ke ésbé oly a nak anulmányoka a elepen élők közül. Az ada okban isszaköszön az a szociológiai megközelí és (Oláh, 2000), mely sze in a oma családokban a lányok elsődleges sze epkö e a családi éle ben aló köz eműködés. A szülők iskolai égze sége be olyásoló ha ással bí a gye mekek anulásá a, a oma szülők öbbsége - sajá iskolai sike elensége okán is - nega í an iszonyul az iskolához, nem bíznak abban, hogy a anulás lehe ősége e em a elemelkedés e a oma családok ese ében (Diósi, 2000), ezé ké dőí ünkben áké dez ünk a a, milyen iskolai égze sége an azoknak a gye ekeknek, akik má nem laknak a szüleikkel (7. ábláza ). 11 52 28 2 2 4 0 17 58 23 1 0 1 1 010 20 30 40 50 60 70 ke esebb, min 8 ál alános 8 ál alános szakiskolai… szakközépiskolai é e ségi gimnáziumi é e ségi é e ségi kö e ő, nem első okú… őiskola, alapképzés nő é i 128 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 7. ábláza : A álaszadók má nem o hon élő gye mekeinek legmagasabb, be ejeze iskolai égze sége ( ő) Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 Ku a ásunkban összesen 133 má nem o hon élő gye ek ől kap unk ada oka . A elepi kö ülmények közö élők gye mekeinek öbbsége a 8 ál alános iskola el égzéséig ju el, de egészen megdöbben ő, hogy a ányaiban alig csökken egy gene áció al később az alap okú égze ségűek a ánya. Ku a ásunkban a megké deze ek 15,9 százaléka nem ejez e be az ál alános iskolá és az önálló éle i ellel endelkező kö e kező gene áció agjai közö is még 11,2 százalék ez az a ány. E edményeink sze in az alacsony iskolázo ság és az iskolai sike elenség konze álódik a izsgál elepen élő oma családok kö ében. Tanulmányunk első észében u al unk a a, milyen nagy jelen őséggel bí a lemo zsolódás, az iskolaelhagyás a gazdaság a, a á sadalom a és az egyén éle é e, ezé ké dőí ünkben áké dez ünk a a, miko ejez ék be a elepi kö ülmények közö élők a anulmányaika . Gye mekek, akik má nem o hon laknak ( ő) Összesen 1. 2. 3. 4. Ke esebb, min 8 ál alános 11 3 1 0 15 8 ál alános 29 22 19 7 77 Szakiskolai (Szakmunkásképző iskola) szakképesí és 14 5 3 1 23 Szakközépiskolai é e ségi 5 4 0 0 9 Gimnáziumi é e ségi 4 1 0 0 5 É e ségi kö e ő, nem első okú szakképzés, echnikum 1 1 1 0 3 Főiskola, alapképzés 1 0 0 0 1 Egye em, mes e képzés 0 0 0 0 0 Dok o i képzés (PhD, DLA) 0 0 0 0 0 Válaszadók száma összesen ( ő) 65 36 24 8 133 129 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 5. áb a: Hány é es ko ában ejez e be anulmányai ? ( ő) Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=205) A álaszolók öbbsége 15 é esen abbahagy a a anulás , de még 16 é esen is 29 ő anul . Ezek a számok észben u alha nak egy ko ábbi ku a ási e edmény e (Vá i, 2001), mely sze in a ossz anulmányi e edményeke elé ők egy észe úlko oskén an jelen az iskolában. Ké dőí ünkben áké dez ünk a a, milyen okok állnak annak há e ében, hogy a álaszoló nem ejez e be az ál alános iskolá . Az e e a ké dés e álaszoló 18 ő közül 7 ő családi okoka (eskü ő, gye ek) emlí , 10 ő anyagi okok a hi a kozik (a anulás helye elmen dolgozni). A családi okoka el ün e ő 7 személy közül 6 nő, ami alá ámasz ja a ko ábbi elemzői állí ásoka (Oláh, 2000), mely sze in a oma családokban kiemel sze epe kapnak a lányok, a családon belüli elada ok ellá ásában ko án ámasz anak elük szemben el á ásoka és ezek a elada ok elsőbbsége él eznek a anulással szemben. A gazdasági- echnológiai ejlődés és a csökkenő munkae ő- a alék mia egy e nagyobb jelen ősége an annak, hogy a munkaképes ko ú embe ek minél nagyobb észe olyan udásszin el ke üljön ki az iskola endsze ből, mely gyo san, ak í an és a ósan oglalkoz a ha ó á eszi őke . Ez a gazdaságpoli ikai megközelí és be olyásoló ha ással bí ha na a anulás a, ezé ku a ásunkban ki é ünk a a is, hogy a elepen élők lá nak-e össze üggés a anulás és a munka állalás közö (6. áb a). 51 97 36 56 29 12 16 13 15 21 1 1 1 0 10 20 30 40 50 60 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 25 36 Éle ko 130 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 6. áb a: Minél öbbe anulok/minél magasabb az iskolai égze ségem, annál nagyobb esélyem an a a, hogy jó legyen a munkahelyem ( ő) Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=212) A 6. áb a alapján az mondha juk, hogy az alacsony iskolai égze ségű elepi kö ülmények közö élő omák isz ában annak azzal, hogy a anulás esély ad a a, hogy alakinek jó munkahelye legyen, de a álaszadásban isszaköszönnek a ossz apasz ala ok, hiszen a megké deze ek 33 százaléka csak észben é egye ezzel az állí ással, 10 százalék elu así ja az állí ás , sze in ük nincs össze üggés a anulás és a munkahelyke esés sike e közö . Ku a ási e edményünke össze e e ük egy ko ábbi, szeg egál kö ülmények közö élő oma lakosok kö ében készül elemzéssel (Balogh, 2019). 6 15 71 34 86 020 40 60 80 100 egyál alán nem é egye nem é egye észben egye é egye é eljes mé ékben egye é 131 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 7. áb a: Tanulmányok és jó munkahely (%) Fo ás: Sajá ku a ás, 2021; Balogh (2019) Mindké ku a ásban a megké deze ek öbbsége egye é azzal az állí ással, hogy a anulás esély ad egy jó munkahely meg alálásá a és az elu así ó összesí e álasza ány közö sincs el é és. A számok alapján az mondha juk, hogy amennyiben a omák számá a olyan képzések állnának endelkezés e, melyben éle helyze ük alapján képesek lennének bekapcsolódni, úgy azoka sike esen lehe ne megsze ezni, hiszen a boldogulás és a anulás közö i össze üggés számuk a is egyé elmű. Te mésze esen a anulási mo i áció szám alan ényező be olyásolja, de jelen ku a ásban a elepi lé ből e edő kö e kezményeke kí án uk el á ni, ezé ké dőí ünkben ke es ük a lakóhely és a munkahely közö i össze üggés (8. áb a). egyál alán nem é egye nem é egye észben egye é egye é eljes mé ékben egye é Sajá ku a ás 2021 2,8 16 33,4 16 40,5 Balogh 2019 6,6 12,2 26,2 32,8 19,6 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 132 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 8. áb a: Minek anuljak, ha meg udják, hol lakom úgysem esznek el a munká a ( ő) Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=213) Az ada ok anúsága sze in nincs egyé elműen ossz apasz ala a a elepen élő omáknak a ól, hogy lakóhelyük és oglalkoz a ási sike ük közö össze üggés an. A álaszoló 213 ő 50 százaléka sze in a munkahelyhez ju ás nem be olyásolja az, hogy milyen kö ülmények közö élnek, ugyanakko elgondolkod a ó, hogy a álaszadók egyha mada sze in a elepi éle há ányoka jelen a munka állalás so án. E edményünk nem é el lényegesen Balogh ku a ásá ól (Balogh, 2019). Jelen ku a ásban 34,6 százalék azoknak az a ánya, akik egye é enek ezzel az állí ással, míg Balogh ku a ásában az az a ány 30 százalék ol . Ku a ásunkban o ább elemez ük ez a ké dés és meg izsgál uk a álaszoka nemek sze in is (9. áb a). 61 40 38 21 53 010 20 30 40 50 60 70 egyál alán nem é egye nem é egye észben egye é egye é eljes mé ékben egye é 133 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 9. áb a: Minek anulja, ha meg udják hol lakom, úgysem esznek el a munká a nemek sze in ( ő) Fo ás: Sajá ku a ás, 2021 (n=213) A elepen élő nőknek és é iaknak el é ő apasz ala ai annak a ól, hogy éle kö ülményeik be olyással bí nak-e munka állalásuk a. A ké nem közö az el é és szigni ikáns. Össze oglalás Tanulmányunkban á ekin e ük a oma népesség ok a ásban aló ész é elé . Má az első, 1893-ban készül cigányösszeí ás so án is kiemel ényezőkén kezel ék az iskolázo ság elmé ésé , me az ok a ásban aló ész é el a polgá osodás eszközének ekin e ék. Ebben a elmé ésben a eljes cigányság 93,43 százaléka még í ás uda lan ol , az 1868-ban be eze e Eö ös éle ankö eleze ségi ö ény a cigányság szempon jából ha ás alan ma ad . Az összeí ás é ében a ándo cigányok száma még endkí ül magas ol , ezé az elkö e kező é eke inkább a le elepí és, min a képze ség ejlesz ése ha á oz a meg. A ilághábo úk el on ák a igyelme a cigányok iskoláz a ási ké dései ől, ejlődés ö éne ük szempon jából az 1960-as é ek ől ellelhe ő MSZMP ha á oza ok jelen ik a o dulópon o . Az 1960-ban 200.000 ő e becsül cigány lakosság 39 százaléka ol anal abé a, elepi kö ülmények közö él a cigányok 70 százaléka. A pá ha á oza ok el endel ék a cigány elepek elszámolásá , azok elszámolása azonban csak észben alósul meg. 1993-ban a cigányok közö 77,7 százalék ol azoknak az a ánya, akik csak nyolc osz ály égez ek. 010 20 30 40 50 60 egyál alán nem é egye nem é egye észben egye é egye é eljes mé ékben egye é nő é i 134 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 1993-ban ha ályba lépe a nemze i és e nikai kisebbségek jogai ól szóló ö ény, melye kö e ően má nem készülnek olyan észle es ok a áss a isz ikai elmé ések, melyek önállóan el ün e nék a oma szá mazású anulóka . Az elemzések 2006- ól ku a ói becsléseken alapul ak, majd a 2016-os Mik ocenzus ado képe a omák ok a ásá ól. 2016-ban a omák közö 80 százalék ol azoknak az a ánya, akik leg eljebb ál alános iskolai égze sége sze ez ek. Az alacsony iskolai égze ség melle a lemo zsolódás és az iskolaelhagyás is súj ja a oma ia aloka . A ko ai iskolaelhagyás egy 2018-as ku a ás a omák kö ében 65,5 százalék a becsül e, a leg eljebb ál alános iskolai égze séggel bí ó omák a ányá pedig 80,2 százalék a. A s a isz ikai ada ok össze e éséből az a sajnála os ény állapí ha ó meg, hogy Magya o szágon a endsze ál ás ó a lényegében alig ál ozo a oma lakosság ok a ási helyze e, a csak alap okú égze séggel bí ók a ánya o ább a is 80 százalék kö ül mozog. Az alacsony iskolai égze ség há e ének el á ása so án megállapí o uk, hogy az iskolai sike elenség há e ében szocializációs olyama ok és iskolai ényezők is állnak. Az elméle i ke e ek megha á ozásá kö e ően mu a uk be ku a ásunka , melyben az Észak –al öldi égió elepsze ű kö ülményei közö élő oma lakosainak iskolai égze ségé , szakképze ségé , anulási mo i ációjá á uk el, össze e e az ada oka ko ábbi ku a ási e edményekkel. A izsgál elepi kö ülmények közö élő cigányok a 2016-os Mik ocenzus ada ainál alami el jobb ok a ási ada oka mu a nak. Ke esebb a 8 ál alános be nem ejező, agy csak alap okú égze séggel bí ók a ánya és magasabb a szakmai bizonyí ány sze zők és az é e ségizők a ánya. A izsgál elepen a nők és a é iak iskolázo sága közö el é és mu a unk ki. Az alap okú ok a ás be ejezésé kö e ően a elepi lányok közül ke esebben anulnak o ább, min a iúk közül. Ada aink igazol ák azoka a szociológiai megállapí ásoka , melyek sze in a oma családokban a lányok elsődleges sze epkö e a családi éle ben aló köz eműködés, aká a anulás ká á a is. A izsgál elepen élő omák kö ében az alacsony iskolai égze ség és az iskolai sike elenség konze álódik, a gene ációk közö nincs megha á ozó el é és az iskolai égze ség ekin e ében. A sike elenség izsgála a melle ku a ásunkban ki é ünk a a is, hogy a elepen élők lá nak- e össze üggés a anulás és a munka állalás közö . E edményeink sze in a izsgála ban ész e ő személyek isz ában annak azzal, hogy a magasabb képze ség el ileg a jobb munkahely meg aláláshoz eze , de a álaszokban isszaköszönnek a ossz apasz ala ok és a elepi omák egyha mada sze in a elepi éle há ányoka jelen a munka állalás so án. 135 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 Ku a ásunka on os e edménynek ekin jük a elepi kö ülmények közö élő oma családok ok a ási helyze e szempon jából. Rámu a unk a a, hogy a endsze ál ás ó a, ille e az Eu ópai Uniós csa lakozás ó a a oma népesség iskoláz a ásának ejlesz ésé szolgáló p og amok csak ke és e edmény hoz ak. Bemu a uk, hogy az iskolai e edmény elenség há e ében milyen ényezők állnak, melyek észben á ilágí anak a a, hogy a ámoga ások elhasználásának anyagi szempon ú megközelí ése nem hoz e edmény , az eddigieknél sokkal inkább a oma lakosság sajá osságainak igyelembe é elé szolgáló p og amok indí ása lehe a megoldás. Felhasznál i odalom 1. Amb us Pé e (2001): Cigányság és iskola. In: Ando Mihály (sze k.): Iskolakul ú a köny ek 8. Molná Nyomda és Kiadó K ., Pécs. pp. 7-12 2. Balogh E zsébe (2019): Iskolázo sági helyze kép – Nyí egyházán elepi kö ülmények közö élők kö ében. In: Ac a Medicinae e Sociologica Vol.10. No.29. pp. 55-69. 3. Bene Ágnes (2016): Tehe ség és ok a ás a állala ok á sadalmi elelősség állalásában. In: Különleges Bánásmód Vol.2. No.2. p. 53-69. 4. Be ná Anikó (2018): A magya o szági omák á sadalmi in eg ációja a 2010-es é ekben. In: Kolosi Tamás-Tó h Gyö gy (sze k.): Tá sadalmi ipo . TÁRKI, Budapes . pp. 144-165. 5. Dajnoki K isz ina, Balász-Földi Emese- Mó é Ma ianna (2021): Mig ánsok gye mekeinek szocializációja. Ac a Medicinae e Sociologica Vol.12. No. 32. pp. 47-63. 6. Diósi Ágnes (2000): A cigány gye ekek helye a magya iskolában. In: Fo dulópon II. é . 2000/4. 10. szám, pp. 38-52. 7. Fehé á i Anikó, Magya É a, Széll K isz ina (2020): A anulói lemo zsolódás empi ikus izsgála a – elméle i és módsze ani ke e ek. Iskolakul ú a 30-é . 2020/8. pp.3-20. 8. Fesz y Béla (1916): A cigányügy ől. Csendő ségi lap X. é . 17. szám. pp.194. 9. Fo ay R. Ka alin (2013): U ak az ok a ásba – A cigányság helyze e. In: Andl Helga - Molná -Ko ács Zsó ia (sze k): Iskola a á sadalmi é ben és időben. PTE Ok a ás és Tá sadalom Ne elés udományi Dok o i Iskola, Pécs. pp. 9-20. 136 Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022 10. Gú i E ika (2001): Romák az ok a ásban. In: Ando Mihály (sze k.): Iskolakul ú a köny ek 8. Molná Nyomda és Kiadó K ., Pécs. pp. 54-64. 11. Hö ich Balázs, Bacskai Ka inka (2018): Az iskolai lemo zsolódás in ézményi jellemzői. Magya pedagógia 118. é . 2. sz. pp. 133-156. 12. Kemény Is án, Janky Béla, Lengyel Gab iella (2004): A magya o szági cigányság 1971-2003. Gondola – MTA E nikai-nemze i Kisebbségku a ó In éze , Budapes . 192 p. 13. Mezey Ba na (sze k.) (1986): A magya o szági cigányké dés dokumen umokban 1422-1985. Kossu h Köny kiadó, Budapes . 317 p. 14. Oláh Anna (2000): Családi ne elés a omáknál. In: Fo dulópon , Ki agyok én? 10. szám II. é . 2000/4 PONT Kiadó, Budapes pp. 99-102. 15. Papp Z. A ila (2011): Időso os oma anulói a ányok és kiha ásuk a kompe enciae edmények e. P o Mino i a e 2011. ősz. P o Mino i a e Alapí ány, Budapes . pp. 77-105. 16. R. Fedo Ani a, Pálos Ri a (2018): A ia alok pályao oen ációs dön ései az iskola és a családi há é ük ében. Tudásmenedzsmen 19.1. pp. 52-61. 17. R. Fedo Ani a (2021): Regional cha ac e is ics o he p eca ia on he labou ma ke . Deb eceni Egye emi Kiadó, Deb ecen. pp. 178. 18. R. Fedo Ani a , Láczay Magdolna (2021): Ha á men iség–há ányos helyze -munkae őpiaci bizony alanság. Ac a Medicinae E Sociologica 12:33 pp. 44-62., 19 p. 19. R. Fedo Ani a, Zako -B oda Ri a, V. Balla Pe a (2022): Roma oglalkoz a ás-há ányos helyze -munkae őpiaci bizony alanság. Ac a Medicinae e Sociologica 13(34), 90-111. 20. Szabóné Ká mán Judi (2012): A magya o szági oma/cigány é elmiség his og á iája, helyze e, men ális állapo a. Gondola Kiadó, Budapes . 244 p. 21. Vá i Lászlóné (2001): Ma ema ikai udásszin e mega á ozó há é ál ozók. In: Ando Mihály (sze k.): Iskolakul ú a köny ek 8. Molná Nyomda és Kiadó K ., Pécs. pp. 138-148.