Deb eceni
Eg
y
e em
Ag á – és Gazdálkodás udományok Cen uma Mezőgazdaság–, Élelmisze udományi és
Kö nyeze gazdálkodási Ka Ke észe udományi In
éze
ZÖL
DSÉ
GH
AJ
T
A
T
ÁS
Össz
eállí
o
a:
TAKÁCSNÉ DR. HÁJOS MÁRIA
egye emi docens, anszék eze ő
Deb eceni Egye emi
Kiadó
Deb ecen Uni e si y P ess
2014
3
Lek o ál a:
DR. HODOSSI SÁNDOR
DR. NYÉKI JÓZSEF
Kiad a a Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess
Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi
4
Ta alom
ELŐSZÓ ..................................................................................................................................... 5
1. ZÖLDSÉGHAJTATÁS FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE ................................................... 6
2. TERMESZTŐ BERENDEZÉSEK TÍPUSAI ........................................................................ 6
3. IZOLÁLT TERMESZTÉS JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI ............................................... 9
4. KLÍMASZABÁLYOZÁS TERMESZTŐ BERENDEZÉSBEN ......................................... 13
(Fo ás: Adams [1994] nyomán Slezák és Te be, 2008) .................................................. 13
4.1. HŐMÉRSÉKLET .......................................................................................................... 14
4.2. FÉNY ............................................................................................................................ 16
4.3. PÁRATARTALOM ...................................................................................................... 16
4.4. SZÉN–DIOXID ............................................................................................................. 17
4.5. A LEVEGŐ MOZGÁSA .............................................................................................. 18
4.6. ÖNTÖZÉS ..................................................................................................................... 19
5. SZAPORÍTÁS ...................................................................................................................... 23
5.1. PALÁNTANEVELÉS .................................................................................................. 25
5.2. TÁPANYAGELLÁTÁS, TALAJOK ÉS KÖZEGEK .................................................. 30
6. HAJTATOTT ZÖLDSÉGEK TRÁGYÁZÁSA .................................................................. 40
7. ZÖLDSÉGNÖVÉNYFAJOK HAJTATÁSA ...................................................................... 43
7.1. PAPRIKA (Capsicum annuum L.) ................................................................................ 43
7.2. PARADICSOM (Lycope sicon lycope sicum L.) ........................................................ 49
7.3. UBORKA (Cucumis sa i us L.) .................................................................................... 58
7.4. SÁRGADINNYE (Cucumis melo L.) ........................................................................... 64
7.5. FEJES KÁPOSZTA (B assica ole acea L. c . capi a a p . capi a a Duch.) ................ 68
7.6. KELKÁPOSZTA (B assica ole acea L. c . bulla a DUCH.) ...................................... 72
7.7. KÍNAI KEL (B assica pekinensis RUPR.) .................................................................... 73
7.8. FEJES SALÁTA (Lac uca sa i a L. a . capi a a L.) .................................................. 74
7.9. RETEK (Raphanus sa i us L.) ...................................................................................... 78
7.10. SÁRGARÉPA (Daucus ca o a L. ssp. sa i us) .......................................................... 81
7.11. VÖRÖSHAGYMA (Allium cepa L.) .......................................................................... 82
Felhasznál i odalom ................................................................................................................ 86
5
ELŐSZÓ
A jegyze azon hallga ók számá a készül , akik má anul ak zöldség e mesz és , de bő í-
eni sze e nék udásuka a on osabb zöldség ajok e mesz és echnológiájának isme e é el. Az
összeállí o anyag a Zöldség e mesz és III. és a Haj a ás ko ai e mesz és álasz ha ó á gyak
ananyagának elsajá í áshoz nyúj segí sége nappali– és le elező képzésben egya án .
Az ol asó á ekin és kap a haj a óházak/ e mesz ő be endezések ípusai ól és alkalmazá-
sának el é elei ől. A ko ai e mesz éssel előállí o e mék nagy é éke kép isel, és p óbálja
mé sékelni a klímánk ala jellemző szezonali ás a iss zöldségellá ásban. Kon inen ális klí-
mánk ala késő ősz ől a aszig csak ű éssel lehe előállí ani melegigényes zöldség éléke ,
ezál al a e mesz és el é eleinek op imalizálásá biz osí ani kell a e mesz ő be endezésekben.
A jegyze észle esen a almazza a klímaszabályozás módoza ai és sze epé a e mesz és-
ben. A ko ai és jó minőségű e mék előállí ásában megha á ozó sze epe an a szapo í ó
anyagnak. A palán ane elés echnológiájának különböző ípusai és a e mesz ő közeg ki á-
lasz ásának szempon jai észle esen mu a ja be a jegyze . Az u óbbi é ekben egy e nagyobb
e e hódí a alaj nélküli, izolál e mesz és, melynek alaj ögzí ő közegei megha á ozzák a
nö ények ejlődésé , ezál al a e mesz és sike é .
A köny második észe a on osabb zöldségnö ény ajok e mesz és echnológiájá mu a ja
be. A eljesség igénye nélkül u al az ado aj kö nyeze i igényé e, szapo í ási időpon ok a és
ápolási munkák a. A nö ény édelemnél csak a e mesz és sike é eszélyez e ő kó okozók a,
ká e ők e hí ja el a igyelme , mi el a hallga ók ko ábbi, ez i ányú szak á gyi isme e ei
lehe ő é eszik a szaksze ű édekezés ki i elezésé .
Azon hallga óknak, akik csak kisebb ó aszámban udják a zöldség e mesz és á gya a-
nulni, minden bizonnyal ki áló segí sége jelen az előadáson elhangzo anyag kiegészí ésé e.
Bízom benne, hogy a köny elkel e em é deklődésé alamennyi ol asónak a ke észe
ezen in enzí en ejlődő és egy e ko sze űbb ága i án .
Sze ző

6
1. ZÖLDSÉGHAJTATÁS FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE
A hazai zöldség e mesz ő elüle kb. 70 000 ha. A haj a ó elüle 4000 ha, ebből 70–80 ha
ü egház, a öbbi ólia. A szán ó öldön e mesz e és haj a o ajok száma kb. 40. Ebből a
leginkább el e jed 10 aj.
A zöldséghaj a ás az 1960–as é ekben közepé ől kezde ejlődni hazánkban. Elő e nagy-
üzemi szán ó öldi zöldség e mesz és ol a cél.
Zöldséghaj a ásnak ne ezzük az a echnológiá , melynél mes e séges kö nyeze i iszo-
nyok közö , ede e mőhelyen, szabályozo íz–, le egő–, ény– és hőha ás melle iss
ogyasz ás a állí unk elő zöldség éléke . Ezál al megszűnik a e melés idényjellege.
Te mesz ő lé esí mények alkalmazása a mé sékel égö i e üle eken e jed el, mi el a
szabad öldi e mesz és ko a a asz ól késő őszig a , így a köz es időszakban ede é ben,
ű ö agy ű e len iszonyok közö , óliában agy ü egházban lehe e méke előállí ani.
Előnye, hogy a zá e ekben a kö nyeze i ényezők könnyen op imalizálha ók.
2. TERMESZTŐ BERENDEZÉSEK TÍPUSAI
Melegágy
A 60–as é ek égéig szin e csak ilyen lé esí mények működ ek. Jellemző á, hogy 25–60
cm–es ágya é eg agy más anyag ado meleg alpa a nö ényeknek. Ez aka a a melegágyi
ablak, amely a napsuga ak ked ező hasznosulásá e e lehe ő é. Alkalmazása elsődlegesen a
melegigényes zöldség palán ák előállí ásában ol . Há ánya, a okozo munkaigényessége és
a nagy mennyiségű sze es ágya szükségle e.
1. áb a. Melegágy sze keze e (Fo ás: Balázs, 1994)
Ü egház
1955– ől épí enek ü egháza hazánkban. Jellemző á a ke ős hasznosí ás – palán ane elés
és haj a ás céljá a. Legisme ebb ípusa az ún. „gyulai blokk”, amely nagy lég e ű, azaz a hajó
szélessége 3,2 m agy ennek öbbszö öse. Típusai: Venlo, P ins, Bolgá , Fo sche, EG–2.
7
2. áb a. Venlo ü egház ázla os ajza (Fo ás: Láng, 1999)
Felada a, a haj a ás és a ólia elepek palán áinak előállí ása, melyhez a nagy lég é ökéle-
es éle e e biz osí o , de d ágább üzembe helyezési köl sége mia később há é be szo ul a
óliás e mesz és kialakulásako .
Jellemző ulajdonságai közö emlí endő, hogy
- ge incmagassága a esz á nö elésé el emelkedik, ezál al 1 m2– e öbb min 3 m3 le-
egő ju ;
- a e ő dőlésszöge 25°–nál nagyobb, a napsuga ak jó hasznosulása, a hó biz onságos és
gyo s lecsúszása biz osí o ;
- ájolása É–D i ányú, ha 1 hajó an, akko K–Ny–i épí ésű;
- a hajók maximális hossza 50 m;
- a ge inc onal a me őlegesen helyezkedik el a 2,5–3,0 m–es be onú ;
- ű ő–, ön öző– és szellőz e ő endsze an kiépí e;
- a ű ési szin 30°C hőlépcsőjű;
- alkalmazha ó ege ációs/ alaj ű és;
- az ön özéshez á asz ásos, szi á og a ó, csepeg e ő módsze ek alkalmazha ók;
- kiépí e az eső ízgyűj ő, ápolda ozó–, ke e ő– és adagoló endsze ;
- lehe őség an belső ólia– és ene giae nyő elsze elésé e;
- elek omos csa lakozó (220 V és 380 V–os) öbb pon on;
- ü eg elüle mosó be endezés kiépí ésének lehe ősége.
8
Műanyag bo í ású lé esí mények
A műanyag bo í ású lé esí mények kb. az 50–es é ek ől isme ek hazánkban. Előnye, hogy
kicsi a lé esí ési és üzemel e ési köl ség, alakja élkö í es, jól bí ja a szél és a hó e helésé .
Ugyan nagyobb a szí óha ás, de a ólia ki eszí ésé el csökken he ő a palás ká osodása.
A nö ények számá a ked ezőbbek a ény– és hő iszonyok, min az ü egházban.
Nagy lég e ű lé esí mények
Jellemzői: 1 m2 alap e üle e öbb min 2 m3 zá é ju , blokk endsze űeknél 3 m3/m2 az
alsó ha á . A ápa magasság 2 m.
A nagy lég é előnye a kisebb hőingadozás, ke esebbe kell szellőz e ni, kisebb a szegély-
ha ás, nagyobb habi usú ajok e mesz ése is alkalmas (pl. ám endsze es pa adicsom, ubo -
ka). Há ánya, hogy a ha ma képződés ha ásá a nagy a pá a a alom, ezál al okozódik a kó -
okozók eszélye, a szél– és hóká mia e ősebb ázsze keze kell kialakí áni, ami jelen ősen
megnö eli a köl ségé .
Fóliasá o – szélessége 4,5×7,5×10 m, ázsze keze e lehe műanyag, a agy ém (ho -
ganyzo cső). Ge incmagassága 1,8×3,0×4,0 m, hosszuk e szőleges, de ál alában 50 m.
A ází ek á olsága 1,5 m. A aka ó ólia as agsága 0,15 mm. A palás szélessége a esz á
ügg ényében a kö e kezők lehe nek: 4,5–5,0 m–es sá o nál 8,5 m, 7,5 m szélesnél 12 m, 9
m–esnél pedig 16 m.
A e mőhelyi ado ságok jelen ősen megha á ozzák az alkalmazo e mesz ési módo . Az
elmúl 30 é ben, ü egházban és óliában e mésze es alajon öbbnyi e monokul ú ás e mesz-
és oly a ak. Egy idő u án azonban megjelen a alajun ság, megnő a onál é eg– és
Fusa ium e őzés a e mesz ő be endezésekben. Védekezéskén szóba jöhe e olna a alaj-
cse e, amely endkí ül köl séges, agy a alaj e ő lení és kemikáliákkal, de az engedélyeze
sze ek álasz éka az u óbbi é ekben igen ko lá ozo á ál . A gőzölés, min lehe séges al e na-
í a igen köl séges, ille e a alajéle á mene i pusz ulásá okozza.
9
3. áb a. Fóliablokk áz endsze e (Fo ás: Láng, 1999)
Megoldáskén kínálkozo az izolál e mesz és kialakí ása, melye 1990– ől má alkal-
maznak a e mesz ésben. Ehhez nem kell nagy mennyiségű gyöké ögzí ő közeg, de a nö ény
olyama os íz– és ápanyag–u ánpó lás igényel. Ezzel a módsze el kis e mő– elüle ől
nagy e mésmennyiség aka í ha ó be.
3. IZOLÁLT TERMESZTÉS JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI
Az izolál e mesz és echnológiája a jö őben számos p oblémá a jelen he megoldás , kü-
lönösen o , ahol ke és a mű elhe ő e üle , agy igen nagy a népsű űség. Si a agos e üle e-
ken is jól alkalmazha ó, csak íz e an szükség, melye a enge izek sómen esí ése u án ha-
ékonyan és aka ékosan el lehe használni. Így a alaj nélküli e mesz és megoldás jelen he
a „Ha madik Világ” élelmezési p oblémái a is. A echnológia sokszo jól kombinálha ó e ő-
mű ek, ipa i lé esí mények és e mál ku ak ál al kibocsá o hulladék izek használa á al is.
To ábbá lehe ősége ad a hagyományos óliás be endezésekben, a sok é es e mesz és kö-
e kez ében ellépő alajun ság p oblémájának a megoldásá a. A monokul ú ás kö nyeze ben
jelen ősen nő a e őzések kockáza a, ugyanakko a alaj e ő lení és e engedélyeze ha ékony
sze ek száma egy e ke esebb. A jó minőségű, megbízha ó hozam elé ése é dekében ál oz a -
ni kell az alkalmazo e mesz ési echnológián az alacsony, égi be endezésekben is. A eljes
klima izálás d ága, és a ólia sze keze e mia sem alósí ha ó meg. Azonban a szabályozo
ápanyag– és ízellá ás má egy e öbb e melő alkalmazza a e mesz ése so án, melynek
egyik módoza a lehe ne az izolál e mesz és.
Előnyei:
- ossz minőségű helyi alajon is lehe e mesz és égezni;
- nem igényel sze es ágyá ;
- magas okon au oma izál ;
16
- a ha á oló elüle nagyságá al (F),
- a bu kolóanyag hő á bocsáj ási ényezőjé el (k) és
- a külső és belső hőmé sékle különbségé el (Δ ).
4.2. FÉNY
4.2. FÉNY
A nö ények ejlődéséhez a meg elelő ény mennyisége a Nap, és szükség ese én a mes-
e séges ény o ások biz osí ha ják. A enyészidő olyamán a napsugá zás ényössze é ele az
é so án ál ozik, így az UV sugá zás élen kicsi, nyá on nagy. Fon os o ábbá isme ni, hogy
az UV sugá zás az ü eg nem, a ólia pedig á engedi, így a óliában ne el nö ények egészsé-
gesebb lesznek.
E melle még megha á ozó a ény e őssége, amely egységnyi elüle en, egységnyi idő
ala á á amló ény mennyiségé é jük. Mé ékegysége lux agy W/m2.
A ény a szapo í ó sze ek kialakulásá a és működésé e ha nak, amelyek jelen ősen meg-
ha á ozzák a e més mennyisége , azál al a jö edelmezősége .
A mes e séges énypó lás d ága, csak nagy be é el biz osí ó nö ény ajoknál é demes (pl.
ubo ka, palán ane elés s b.) alkalmazni. Ehhez nagy eljesí ményű énycsö ek (1000–2000
lux), halogén lámpák (2000–3000 lux) szükségesek. Ezek 2–4 ó ás működésé el aká
30–40%–kal csökken he ő a palán ane elési idő.
A e mesz ésben a echnológiá ól üggően on os a ény iszonyok ja í ása. Ebben a bu -
kolóanyagok (ü eg, ólia) ja í ása, agy isz í ása, alamin kőgyapo os e mesz ésnél az u ak
ehé óliá al ö énő aka ása is segí ségül lehe .
Fénymeg onás is elő o dulha őkén a nyá i e mesz ő időszakban, amiko á nyékolással
(késő a aszi és nyá i időszakban) a pe zselődés megelőzésé e meszeléssel, á nyékoló es é-
kekkel (Shade ix) agy aschel hálók, e nyők kihelyezésé el édekezünk.
4.3. PÁRATARTALOM
A meg elelő hő– és ény iszonyok kialakí ásá a igen nagy gondo o dí anak a e melők,
míg a e mesz ő be endezés lég e ének pá a a almá csak ke esen szabályozzák uda osan.
Isme e es, hogy a ízu ánpó lással szo osan össze ügg a le egő pá a a almá al is, amely
megha á ozza a nö ények eljesí ő képességé , ezál al a hozamá .
A leg on osabb ki ejezések közül meg kell emlí eni a kö e kezőke :
Hő esz eség: Q = F × k × Δ

17
Abszolú légned esség, azaz ényleges pá a a alom, amely az egységnyi é oga ban lé ő
ízgőz mennyiségé (g) jelen i. Szabad öldön ennek é éke 0,2 – 25 – 30 g/m3 a csapadékellá-
ás ügg ényében, míg e mesz ő be endezésben 10 és 60 g/m3 közö i é ékek lehe nek.
Telí ési (maximális) pá a a alom – a le egő pá abe ogadó képességé jelen i.
Rela í pá a a alom (RP) – az abszolú és a maximális pá a a alom é ékének hányadosa.
A ela í pá a a alom ha ással an a kö e kező éle olyama ok a:
1. Pá olog a ás ( anszspi áció) e ősségé e
Nagy ela í pá a a alom ese én nem pá olog a nak a nö ények, ezál al a Ca el é el
akadályozo . Ez okozo gondo jelen a pap ika és a pa adicsom haj a ásánál, mi el a
csúcs o hadás kialakulása 80%–ban ennek ulajdoní ha ó.
2. Vi ágok kö ődésé e
Pa adicsomnál a i ág és pollenképződési op imumhoz 60–70% ela í pá a a alomnál
kell, míg a e mékenyülésnél a pollen ömlőhaj ásához e ől nagyobb é ék, 70–80% az
ideális.
3. Pá olog a ás in enzi ásá a
Ez szo os össze üggésben an a ápanyagok el é elé el, egyben az asszimilá umok
képződésé el. Az alacsonyabb ela í pá a a alom az éjjeli ó ákban elősegí i a kalcium
el é elé . Ugyanezen iszonyok nappal csökken ik a bogyók a el epedésé , elősegí ik az
egységesebb é és , így a ké színből é ő aj ák nem lesznek sá ga gallé osak.
4. Be egségek, ká e ők megjelenésé e
A ege ációs ű éssel leszá í ha ó a lecsapódo pá a a le él onáká ól, amely megelőzi
a i o ó a e jedésé . Ez a kó okozó igen in enzí szapo odás mu a 90–100%–os ela í
pá a a alom melle .
Az ü egházi moly e ű is sok ojás ak 75–80%–os pá a a alomnál, ehá ez is indokol-
ja ennek a klima ikus pa amé e nek a uda os szabályozásá .
4.4. SZÉN–DIOXID
A nö ényekben a sze es anyag szin ézishez szükséges a le egő szén dioxid a alma, me-
lye a lé él klo oplasz iszai sze es anyaggá udnak alakí ani az alábbi olyama sze in .
6CO2 + 6 H2O + Fény ene gia = C6H12O6 + 6O2
Isme e es, hogy a le egő no mál CO2 a alma 0,03% (300 ppm), azonban az asszimi–
lációhoz az op imális é ék 0,12% lenne.
18
A ha ékony ű és mia a jól zá ódó ü egházakban, alamin a nagy nö ény elüle melle
ez a mennyiség 30–70 ppm– e csökken, amely kisebb o oszin e ikus in enzi ás és gyenge
nö ekedés e edményez.
Megoldásá a az alábbi módsze ek alkalmazha óak:
- Rendsze es szellőz e és, amely nö eli a e mesz ő é CO2 a almá , ezál al aká
5–15%–os e mésnö ekedés e edményezhe , de e melle élen jelen ős ene gia esz e-
sége is okozha .
- Mes e séges CO2 adagolás széndioxid ágyázás o májában. E e csak jól zá ódó,
nagylég e ű házakban az alkalmasak. Ki i elezésénél igyeljünk a a, hogy a mű ele e
napkel e u án 1–1,5 ó á al kell kezdeni, és napnyug a elő 1–1,5 ó á al be ejezni.
Te mésze esen szellőz e és idején szüne el essük a bea a kozás .
- Szén dioxid ágyázáshoz csepp olyós CO2–o használnak palackos kisze elésben.
Adagolásánál igyelembe kell enni, hogy 1 li e CO2 20°C–on 2 g ömegű. 1 ha ü eg-
ház ó ánkén i CO2 szükségle e pedig 60 kg.
A kezelés e edményei a kö e kezők lehe nek:
- hideg ű ő nö ény enyészideje 5–7 nappal ö idül és ja ul a minőség;
- 5–7 nappal ko ábbi palán a elszedés e ezhe ünk;
- ízkul ú ás haj a ásban aká 15–20%–os e mésnö ekedés e is számí ha unk;
- okozódik a ko aiság, ke esebbe kell szellőz e ni, amely jelen ős ene gia meg aka í ás
jelen .
4.5. A LEVEGŐ MOZGÁSA
A légmozgás ha ásá a íz esz eség léphe el a alajban, o ábbá csökken a le egő pá a a -
alma, de nagyobb e őssége okozha le él– és haj ássé ülés is. Ezé szeles időben a e mesz-
ő be endezés nyílászá ói a széli ánnyal ellen é es oldalon nyissuk ki.
A szellőz e és elada a nyá on a úlzo léghőmé sékle mé séklése, míg élen a nagy pá a-
a alom csökken ése, alamin a lég é nagy oxigén a almának csökken ése.
Ko sze ű nö ényházakban a pá a– és CO2– a alom szabályozása au oma ikus (számí ó-
gép ál al ezé el ), sugá zásmé ő el elsze el , amely a ényin enzi ás ügg ényében nyi ja a
szellőzőke . Az elő e p og amozo szellőz e ő és széli ány igyelő lehe ő é eszi a szakaszol
légcse é , ezál al a klima ikus elemek op imalizálásá a nö ényállomány számá a.
A klima ikus ényezők szabályozása a mode n e mesz ő be endezésekben má au oma i-
kus ezé lésen alapul. Ennek sema ikus ajzá mu a ja az alábbi áb a.
19
10. áb a. A e mesz ési kö ülményeke op imalizáló ezé lő endsze ázla a
(Fo ás: B inkman Hunga y K .)
1. Időjá ás állomás; 2. Szél/szélcsend/oldalszellőző; 3. Te őön özés (hű és); 4. E nyő ezé lés; 5. Hidegködképző
LVM; 6. Asszimilációs ilágí ás; 7. Ciklus ilágí ás; 8. Klíma en ilá o ; 9. Pá ásí ás; 10. Mé ődoboz;
11. Oldal al ű és; 12. Felső ű éskö ; 13. Alsó ű éskö ; 14. Vege ációs ű és; 15. Talaj ű és; 16. Talajhű és;
17. CO2 mé és; 18. CO2 adagolás; 19. Fo ó íz á oló; 20. Folyékony CO2; 21. To al ene gia CO2; 22. To al
ene gia be endezés; 23. Á am e melés (gázmo o ); 24. Gázkondenzo , CO2 a kazán üs jéből; 25. Kazán ezé lés;
26. Égő ej ezé lés 4.6. ÖNTÖZÉS
A nö ények szö e é úlnyomó ész íz alko ja (70–90%), ennek biz osí ásá a, ille e a o-
lyama os pá olgás mia egyenle es ízellá ás a an szükség. A íz má palán a ko ban igen
on os, mi el a sej alko óeleme ( u go szabályozó). To ábbá hőmé sékle –szabályozó sze e-
pe is an, ille e a nö ényi ápolda ok észe és a szállí ás „eszköze” ( ízben oldo ápanyag-
ok) is egyben.
Az ön özés olyan ag o echnikai eljá ás, miko műszaki be endezések segí ségé el külön-
böző íz o ásokból szá mazó ön öző ize ju a unk ki a nö ények ízellá ása céljából. Ennek
mennyisége aj ól és e mesz ési mód ól üggően 1000 – 2000 mm.
Ön özés e elhasznál íz o mák
Csapadék íz – ká os sóka nem a almaz, lágy, ehá ön özés e ki áló. Többnyi e á oló
medencékben gyűj he ő, így használa á al jelen ős mennyiségű íz aka ékosságo alósí ha-
unk meg.
Folyó íz – lágy, öbb–ke esebb iszapo a almaz, szű ni kell. Há ánya, hogy élen nehéz
hozzá é ni, alacsony a hőmé sékle e és melegí eni kell.
Pa ak– és o ás íz – a olyó íznél ál alában isz ább.
20
Tó íz – csak akko használha ó sike el, ha a kö nyező alaj nem a almaz ká os só–, he -
bicid– és nö ény édő sze ma ad ány . Nehézsége jelen , hogy szű ni kell, alamin a éli
elhasználás akadályozo .
Kú íz, alaj íz – a első ízzá ó é eg ize, mely e jellemző, hogy hidegebb és gyak an
ká os sókkal e hel . Ez a p oblémá oldha ja meg a mélyebb é egből nye íz, mi el ezek
melegebbek, kisebb a ká os só a almuk, könnyebben szű he őek és élen is hozzá é he őek.
Egy haj a ó üzem kú jának op imális ízhozama á ozó nélkül 400 l/pe c, á ozó al pedig
100–150 l/pe c legyen.
Az ön öző íz minősége jelen ősen megha á ozza a e mesz és sike é , ezé ennek izsgá-
la a elengedhe e len a e mesz ő be endezés e ezésénél. A benne lé ő szilá d és oldo anya-
gok azonosí ása, mennyisége és össze é ele ha á ozza meg a íz minőségé . Ezek közül az
ön öző íz izikai és kémiai ulajdonságai kell kiemelni.
Fizikai ulajdonságok:
- Víz hőmé sékle e – ennek alacsony é ékei ked ező len ha ás gyako olnak a nö ény-
állomány a, míg a magas ízhőmé sékle pe zselés okozha a le eleken. Alap e ő
szabály, hogy az ön öző íz hőmé sékle e egyezzen meg a léghőmé sékle el, azaz 25–
26°C–nál nem lehe nagyobb.
- A íz ho dalékossága a csepeg e ő es ek működésé e és a szű ők eljesí ményé e gya-
ko ol ha ás . Ha ez az é ék 50 mg/l ala an, akko jó minőségű a íz, míg
50–100 mg/l közö közepes, de 100 mg/l ele alkalma lan ön özés e, me a szó ó e-
jek és csepeg e ő es ek eldugulásá okozza, alamin nagy eljesí ményű szű ők beik a-
ásá igényli.
- A bak é iumok száma, melynél a ha á é ékek a kö e kezők: <10 000 db/ml – jó,
10 000–50 000 db/ml – közepes, >50 000 db/ml ossz.
Kémiai ulajdonságok:
I kiemel sze epe an a só a alomnak és össze é elének, mi el ezek jelen ősén be olyá-
solha ják a nö ények ápanyag u ánpó lásá . A izekben alálha ó sók öbbségé a Fe, Al, Ca,
Mg, Na és K sói adják. A izek keménységé okozzák a klo idok, a szul á ok, a ka boná ok és
a hid oka boná ok.
- Az ön öző íz összes só a almának é ékelésénél udni kell, hogy minél alacsonyabb a
íz só a alma, annál alkalmasabb ön özés e. Ennek mé ésé e szolgál az elek omos
eze őképesség (EC) megha á ozása, melynek mé ékegysége a mS/cm (milisiemens).
- A íz minősége ennek alapján a kö e kező é ékekkel ha á ozha ó meg:
- 0,5 EC – ön özés e ki áló íz;
21
- 0,5–1 EC – ön özés e még használha ó íz;
- 1,0–2,0 EC – csak észle es kémiai izsgála u án dön he ő el;
- 2,0 EC – köz e lenül ön özés e nem ja asolha ó.
Homok alajon nagyobb EC é ékű ízzel is lehe ön özni, me a sók nem kö ődnek le a ki-
sebb agyagás ány a alom mia .
Az EC é ék és a só a alom á számí ásához az alábbi össze üggés alkalmazha ó:
A íz EC é éke × 800 (ka boná os íz ese én) = mg/l;
EC é ék × 640 ( egyes anionok, isz a íz) = mg/l
Az ön öző íz minőségé és só a almá e ősen be olyásolja a ízben oldo Na mennyisége.
Ha nagy a íz Na a alma, alajszikesedés okozha , azaz a alaj kolloidkémiai állapo á ked-
ező lenül be olyásolja, ezé meg kell izsgálni Ca2+, Mg2+ és Na+ ionok a ányá .
I. osz ály – ezek a legjobb minőségű izek, minden e mesz ési mód a alkalmasak.
II. osz ály – alajos e mesz és e alkalmasak, de ízkul ú ás e mesz ési módnál a ölös–
leges hid ogén ka boná a alma sa azással közömbösí eni kell.
III. osz ály – csak alajon aló ápolda os e mesz ésnél jöhe nek számí ásba, de o is csak
a ke ésbé só é zékeny nö ényeknél. A nagy mennyiségű HCO3– a alma sa azással és
CaNO3 kiegészí éssel közömbösí eni kell.
1. ábláza
Vizek csopo osí ása minőség alapján
Minőségi
pa amé e
I. osz ály
II. osz ály
III. osz ály
EC
0,5 mS/cm ala
0,5–1,5 mS/cm
1,5 mS/cm ele
Na+
1,5 mg eé/l ala
1,5–3,0 mg eé/l
3,0 mg eé/l ele
Cl–
1,5 mgeé/l ala
1,5–3,0 mgeé/l
3,0 mgeé/l ele
HCO3–
0,5 mg eé/l ala
5,0–6,0 mg eé/l
6,0 mg eé/l ele
Az ön öző íz kémha ása 6,5–8,4 pH é ékek közö a meg elelő. Csepeg e ő ön özésnél
ügyelni kell a íz Fe– a almá a, me a >0,4 mg/l Fe3+ mennyisége el ömődés okozha , ezál-
al csepege ő ön özés e nem ja asol .
Ön özési módok a haj a ásban
Ennek op imális ki álasz ásá megha á ozza a echnológia szín onala, alamin a e mesz-
e nö énykul ú a igénye. A endelkezés e álló lehe őségeke igyelembe é e az alábbi mó-
doza ok közül álasz ha unk:

22
Esősze ű ön özés – ehhez mik oszó ó ejek szükségesek. Előnye, hogy nem igényel e ep-
endezés , jól au oma izálha ó, azonban há ánykén jelen kezik a köl ségessége, egyene len
ízeloszlása, a gombás le élbe egségek nagyobb a ányú megjelenése, alamin az a ény,
hogy ke ésbé íz aka ékos.
Felüle i ön özés – ennél a módsze nél a lej és i ányában mozog a íz, így ba ázdás (áz a ó)
ön özés udunk alkalmazni.
Á asz ásos (bolgá ágyas) – ez az u óbbi é izedekben eléggé há é be szo ul , maximum
házi ke i megoldás jelen he .
Al alajön özés – ége e , lyugga o csö eke helyeznek a alajba a mű el é eg alá (szi á-
og a ó cső), azonban szikesí ő ha ása mia isszaszo ul a használa a.
Csepege ő ön özés – előnye, hogy kis nyomás (<2,5 ba ) melle , ke és ízzel, köz e lenül
a nö ény közelébe udunk ize kiju a ni. To ábbá jellemző á a aka ékos íz elhasználás,
de szű ők alkalmazása elengedhe e len.
Á –apály endsze – őkén palán ane elő üzemekben használják.
Hid opónika – a legko sze űbb módsze ek egyike, ahol a íz– és ápanyagellá ás egyidejű-
leg biz osí ha ó köz e lenül a gyöke ek számá a.
Az ön özés időpon jának megha á ozása
Ennek ellenő zése és isme e e a gyako ló ke ész számá a igen on os. A ízigény megál-
lapí ásá a legalkalmasabb módsze ek közül a le éllankadás agy ma okp óba kö űen e jed
el. Műsze esen is ellenő izhe ő a alaj ned esség a alma. Ennek é éke ha a alaj ízkapaci á-
sának 50–70%–a ala an, akko ize kell adni az állománynak.
Fon os o ábbá a k i ikus időszak megha á ozása (pl. e més ejlődés, nagyobb ény–
in enzi ás) az ado nö ény ajnál, amiko az op imális ízellá ás elengedhe e len.
Az ön özési o duló sze in i íz kiju a ásnál ál alában 10–14 naponkén kap ize a nö-
ény.
Ma má isme a számí ógépes ezé lés módsze e is. Ennél a hő–, ény–, sugá zás, pá a a -
alom és alajned esség ada ok alapján, alamin a nö ény ejlődési ázisainak ügg ényében
kap pa ancso az ön öző endsze a ízadagolás a.
A e mesz és so án elhasznál ön öző íz mennyiségé ön özési no ma agy idény no ma
o májában adják meg.
Csepeg e ő ön özési mód
A haj a ásban ez a ízkiju a ási módsze a legel e jed ebb. Jellemzői közül az alábbiak
kapnak kiemelés :
- a íz köz e lenül a nö ény kö nyeze ébe ke ül, így > 95%–a hasznosulha ;
23
- a szél nem be olyásolja a szó ásképe , így kisebb a pá olgási esz eség;
- lej ős e üle en is jól alkalmazha ó;
- alkalmas a nö ény igényének meg elelő ápanyag kiju a ás a, amely köz e len gyö-
ké zónába ke ül, így nincs kilúgozódás, azaz kisebb a kö nyeze e helés;
- a le élze szá az ma ad, ezál al kisebb a gombás e őzések elő o dulása;
- a cseppenkén ö énő kiju a ással nem hű i le a nö ény kö nyeze é és nem ömö í i a
alaj ;
- a so közök szá azak ma adnak, így bá miko égezhe ő a nö ény édelemi bea a ko-
zás, i o echnikai munka, agy szedés;
- lehe ősége ad a ápanyagellá ás a is, így aká szélsőséges alajokon is lehe e mesz e-
ni;
- könnyen au oma izálha ó, a nö ény igényeihez igazodó íz– és ápanyagellá ás meg a-
lósí ha ó;
- az alacsonyabb pá a a alom pá ásí ók alkalmazásá al hely eállí ha ó, ehhez a déli
ó ákban 1–2 l/m2/nap ize lehe po lasz ani a lég é be;
- az op imális ha ás elé éséhez ajánla os a csepeg e ő es eke olyama osan ellenő izni,
hogy az ese leges el ömődés ne okozzon p oblémá .
5. SZAPORÍTÁS
A ke észe i e melésben az i a alan szapo í ási mód öbbnyi e a ás szá ú ajoknál alkal-
mazo . A zöldség haj a ásban ennek lényegesen kisebb a gyako la a.
I a alan szapo í ás – jellemző a ege a í sze ek elhasználása, ezál al az u ód ulaj-
donsági megegyeznek a szülőé el. Alkalmazása a ko ai bu gonya (előcsí áz a ás), a zöld-
hagyma (előhaj a ás), a e mesz e gombák (ol ás, micélium á szö e és), a okhagyma ( iók-
hagymák, azaz ge ezdek dugga ása), alamin egyes nö ényi észek ől ö énő szapo í ásánál
(in i o) alkalmazzák.
Ennél a módsze nél kell megemlí eni az ol ás ( i o echnikai eljá ás is), amely az 1950–
60–as é ekben kül öldön e jed el, és ilágsze e egy e nagyobb jelen őségű é ál .
Előnyei: az ellenálló alany alkalmazása lehe ő é eszi a monokul ú ás e mesz és p oblé–
máinak kiküszöbölésé , ezál al az ol ány ellenálló á álik a uzá iumos és e icilliumos
e őzések e, alamin a onal é eggel szemben is éde é álik. Ebben kiemel sze epe an az
alany ked ező szö e i elépí ésének (e ő eljes nö ekedés, mélyebb e ha ol a alajba, hideg ű-
őbb, jobb ízhasznosulás). A áol o nemesnek kölcsönzö ked ező ulajdonságok (jobb
24
gene a í ejlődés, jó e més minőség) iszon o ább okozzák az ado aj ole anciájá a
kö nyeze i ényezőkkel szemben.
Há ányaikén megemlí he ő a ké sze es mag–, eszköz és kézimunka köl ség, a hosszabb
palán ane elési idő, az alany és nemes azonos á mé őjének ( ejle ségi okának) biz osí ása, a
nö ényi észek p ecíz ögzí ése (ol ócsipesz), az op imális hőmé sékle és pá a a alom
(23–25°C és 80–90%) biz osí ása.
I a os szapo í ás – a leggyak abban alkalmazo a haj a ásban. A mag i a os ú on lé e-
jö nö ényi ész, amely önállóan képes új gene áció lé ehozásá a.
A e őmag é ékmé ő ulajdonságai – aj– és aj aazonosság, amelye szán ó öldi szemlé-
ken ellenő iznek; meg elelő csí ázási százalék (21 nap ala izsgál a) és használa i é ék; a
aj a/ aj á a jellemző eze mag ömeg (g), osz ályozo ság és isz aság, alamin kó okozók ól
és ká e ők ől aló men esség.
A mag használa i é éké (HE) az alábbiak sze in lehe megha á ozni:
HE = isz asági % × csí ázási % / 100
A magok á olha óságá megha á ozza az op imális ned esség a alom, melynek é éke
12–14% legyen.
Ve és elő i magkezelési eljá ások
Ide a oznak azok a mű ele ek, amelyek elősegí ik az egyenle es e és , a csí ázás , a ke-
lés , alamin az állomány gyo sabb ejlődésé .
Csá ázás – a mag elüle é e nö ény édő sze el i ele a alajlakó ká osí ókkal szemben.
Ink usz álás – ékony, kopásálló, színes ilm é eg képzése a mag elüle én, amely nö-
ény édő ha ással bí .
D azsí ozás és pillí ozás – ap ó mag ak be onása nö ény édősze és s imuláló anyagoka
a almazó szilá d bu kolóanyaggal a könnyebb és egyenle es e és é dekében.
Mé e sze in i osz ályozás (kalib álás) – a magok á mé ő alapján ö énő csopo osí ása
(0,2–0,25 mm–es el é és engedélyeze ). Ez a magkezelési eljá ás salá a élék, káposz a élék,
e ek és sá ga épa egyön e ű kelésé és ejlődésé eszi lehe ő é, ezál al az egymene es be aka-
í ás .
Előcsí áz a ás – a szá az magoka langyos ízben áz a ják, amíg azok ize esznek el (a
lágy ize könnyebben) egészen a gyököcske megjelenéséig, A kezelés célja a enyészidő le-
ö idí ése, a csí ázási % ja í ása, a a csí akép elen mag ak kiszelek álása.
Hőkezelés – haj a ásban nem használják (csak a dughagyma kezelésénél).
Kop a ás – a haj a ásban nem jelen ős, me má émzá ol e őmagok ke ülnek alkalma-
zás a, így ez a mű ele e má ko ábban el égez ék (pl. sá ga épa, cékla).
25
Ap ó mag ak ke e ése – haj a ásban nem jelen ős, szán ó öldi e mesz ésben isme eljá-
ás, pl. a mák e ésénél.
Mag ak el agasz ása papí szalag a – hónapos e ek, salá a, sá ga épa haj a ásánál, de
a ány alanul megd ágí ja a előmago .
5.1. PALÁNTANEVELÉS
Palán ane elésnek ne ezzük az a e mesz és echnológiai mű ele e , melynek so án a
lágyszá ú nö ények magjai nem a égleges helyük e e jük.
Há ánya, hogy köl ségesebb, min a hely e e és, nagyobb az eszköz– és a kézimunka igé-
nye.
Előnyekén emlí he ő, hogy a kiül e ésig nagyobb az állománysű űség, hely– és köl ség
aka ékos, az in enzí e mesz ő lé esí mény jobban kihasználha ó.
Ve és módja lehe kis elüle en kézi, agy palán ane elő üzemben gépi.
Ve és helye: szapo í ó álcába ( űzdeléses ne elés), speciális palán ane elő álcákba ( álcás
palán a), ápkockába ( űzdelés nélküli ápközeges palán a) agy cse épbe. A haj a ásban nem
alkalmaznak hely e e és .
A e és sű űsége sze in megkülönböz e ünk i ka e és (100–700 db/m2), melye ápkoc-
káknál és nagy lyukú álcáknál alkalmazunk, sű ű e és (1500–3000 db/m2), ez szapo í ó
álcába ö énő e ésnél an, melye később űzdelés és ápkockába aló á ül e és kö e .
Palán ane elési echnológia elemei
A palán a minősége jelen ősen megha á ozza a e mesz és sike é . A ked ező len kö ül-
mények és a úl ia al agy megö egede nö ények má s essz ha ással indulnak kiül e és
u án, melye ápolási munkákkal aligha lehe hely ehozni. Tehá a palán ane eléshez a mag e-
és időpon ja, alamin a meg elelő klima ikus ényezők biz osí ása palán ako ban má szin e
él sike adha a e mesz őnek.
A mag e és időpon já úgy ha á ozzuk meg, hogy a kiül e ési dá umá ól issza elé számo-
lunk, igyelembe é e a palán ane elés á ha ó idő a almá . Ez ügg az ado aj hőigényé ől,
az ado e mesz ő lé esí mény T é éké ől és a kiül e és időpon já ól.
A haj a áshoz szükséges palán ák előállí ása 1–6 hé el hosszabb, min a szán ó öldi kiül e-
és e e eze nö ényeké. Ennek alap e ő oka, hogy a e mesz ő be endezésben e ősebb pa-
lán áka kell kiül e ni a gyengébb ény iszonyok mia , alamin ennél a módsze nél elsőkén
szapo í ó álcába e ünk, majd űzdeljük (ki é e a kabakosaknál). Az in enzí , hosszú kul ú-
ás e mesz éshez ol ányoka használunk, azaz ké palán a állomány (alany és nemes) előállí-
ásá a an szükség.
32
é. A szalma bomlása meleg alpa biz osí o az ubo kának, míg a sze es anyag bomlásako
kele kező CO2 is ki álóan hasznosul .
A szalma cellulóz a alma megha á ozza a bomlás sebességé , így a búzaszalma lassab-
ban, a zab, ozs, á pa szalma pedig gyo sabban bomlik. Ha a C/N a ány nem meg elelő, a
bomlás elősegí ésé e N–mű ágyá kell adagolni és alap ágyakén kálium– és szupe –
osz á o . Ked ező ulajdonságai mia is álló ágya helye esí őjekén is használha ó, de meg-
on olandó a szállí ási köl ség mia .
Rizshéj – sze keze s abil, le egős sze keze kialakí ásá a alkalmas, nehezen bomlik, így a
bak é iumok nem udnak elszapo odni aj a. Nagy a cellulóz és hemicellulóz a alma, így
lassan bomlik, azaz szin e nincs ápanyag szolgál a ó képessége. A hozzáju ás lehe ősége
iszion ko lá ozo , csak Sza as kö nyékén.
Nád – nehezen bomló, laza, jó le egőgazdálkodású, kicsi é oga ömegű, nagy az ammó-
nium N– a alma (145,4 mg/kg). A gyako la ban nem használják, pedig öldke e ékekbe jó
lehe ne.
Faké eg ( enyő, bükk, ölgy, nyá , űz) – ezek a leggyak abban használ anyagok, amelyek
őzeg helye , őzegpó ló anyagkén ki álóak lehe nének. Komposz álás nélkül, agy kom-
posz alapanyagkén is jó. Nagy C/N a ánya mia ammónium ni á o kell hozzáadni
(0,3–1 kg/m3). Le egő– és ízgazdálkodása jó, pH–ja sa as, pl. a űz a ké egnél pH:3, ami a
elláp őzegé el megegyező. Komposz álás a célsze ű olyan a aj alkalmazni, amelyik nem
a almaz sok lignin . A da ál aké eg használha ó őzeghelye esí ő anyagkén .
Fanyesedék, a o gács, ű észpo – komposz ál a igény elen nö ény ajoknál jól alkalmaz-
ha ó, de könnyen penészesedik és o hadás a hajlamos.
Talajun ság
Okozói – Mollisch (1937) sze in az élő sze eze ek ál al ki álasz o és szabaddá áló
anyagoknak (an ibio ikumok) ulajdoní ha ó. Ezek lehe nek magasabb endű nö ények
(pl. nap a o gó) anyagcse e e mékei is.
I kell megemlí eni a ká os só elhalmozódás ényé , amely alajcse é indokolha , ala-
min a alajlakó sze eze ek egyoldalú elszapo odásá is. Ebben jelen he megoldás a bak é i-
um ágyák alkalmazása, melyek előnyei a kö e kezők:
 Segí i a a ló és szá ma ad ányok gyo sabb lebomlásá .
 Felpezsdí i a alaj cellulózbon ó mik oo ganizmusainak működésé , ezál al a humusz–
képződés .
 Olcsóbbak, min a hagyományos mű ágyák és jobb köl ség–hozam a ány biz osí a-
nak.

33
 Ja í ja a alaj sze keze é , mű elhe őségé , ezál al jobb lesz a nö ények szá azság ű ő
képessége.
 A a lóhán ással egy mene ben kiju a ha ó, így kisebb a gépi munkák köl sége.
 „Zöld” e mék, azaz nem szennyezi a alaj , az élő ize és a kö nyeze e , e melle ja ul
a e més minősége.
 Ni ogénkö ő és osz o mobilizáló bak é iumai ki édik a szá lebon ásnál ellépő
pen ozán ha ás .
Mes e séges alajok
A alaj helye esí ő e mesz ő közegek a alajnak csak egy unkciójá lá ják el, a gyöké
ögzí ésé . Az egykomponensű e mesz ő közegek még ápanyag kiegészí éssel sem elelnek
meg a nö ény igényeinek, mi el azok ápanyag el é el szabályozó képessége igen kicsi.
A öldke e ékek és a mes e séges alajok öbb éle ás ányi– és sze es anyagból e ődnek
össze, ebből adódóan olyama os ápanyag–szolgál a ó képességgel endelkeznek.
A mes e séges közegekkel szemben ámasz o kö e elmények a kö e kezők:
 Meg elelő s abili ás és a ós sze keze . Ehhez különböző pó usmé e ű közegeke cél-
sze ű használni, hogy jobban ű je a gyako i ön özés és ápolda ozás .
 A közeg jó íz eze ő– és íz a ó képessége.
 Bizonyos mé ékű pu e képességgel endelkezik, hasonlóan a e mésze es alajokhoz.
 A nö ények ejlődésé gá ló anyagoka ne a almazzon, alamin olyan össze e őke ,
amelyek oldha a lan komplexe képeznek a hozzáado ápanyagokkal.
 Kó okozók ól és ká e ők ől men es legyen.
Ezen el é eleknek meg elelően az alábbi sze e len és sze es anyagok használa a e jed el:
Te mésze es sze e len anyagok – kőze ö melék (mu a), kőzúzalék, ulkáni u ák, ioli ,
andezi , bazal , gyöngyka ics, homok, pe li , e mikuli , ben oni , zeoli , ke ámia ka ics
(agyag g anulá um), különböző salakok, algini , osz o i , káli achi .
Te mésze es sze e len anyagok – őzeg, szalma, enyő ű, aké eg, anyesedék, ű észpo ,
izspely a, kókusz os , különböző lomb öldek és komposz ok, ágya öldek.
Mes e séges anyagok – polisz i ol golyók, hyg omull.
Homok – 0,02–2 mm szemcsemé e ű, nagy szilícium dioxid a almú anyag, amely a al-
mazha ká os sóka is. Típusai közö isme a bányahomok, melye nem igazán alkalmaznak,
me a szemcsék oldalai éles lapokkal ha á ol ak, ese enkén oxikus émionoka , agy na-
gyobb mennyiségű CaCO3–a a almazha (meszes homok). To ábbá é des elüle ükön meg-
elepedhe nek a kó okozók.
34
A olyami homok jól használha ó, mi el a szemcsék gömbölyűek, a olyó íz kioldo a a
ká os komponenseke és nincs adszo pciós képessége.
Dolomi homok – hó ehé , ha nem a almaz Fe– agy Mn–oxido . Ca és Mg a alma igen
nagy, és ezek az elemek könnyen kioldódha nak belőle. Té oga ömege nagy, így nagy es -
ömegű nö ényeknél is jól alkalmazha ó.
Ka ics – 2 mm–nél nagyobb szemcsék sok élesége. Bá milyen kőze anyagból kialakulha ,
on os az esz é ikai szempon . Tápanyagszolgál a ó képessége nincs, így a nö ény csak hoz-
záada o ápanyaggal ud ejlődni.
Kőzúzalék – ípusai közö leginkább alkalmazo ak a ulkáni u ák, amelyek lyukacsos
sze keze űek, ezál al ked ezőbb a le egőzö sége, jobb az adszo bciós képessége, de mik-
oszkopikus ká e ők elszapo odha nak benne. Előnye, hogy jól lehe e ő lení eni, á mosni,
ezál al új a hasznosí ani. A ulkáni kőze ek ( ioli u a, andezi u a, bazal u a) sziliká osak,
kémha ásuk sa anyú.
Mész u ák – ízben jól oldódnak, el é ően a ulkáni u ák ól. Fo ás mészkő – jó CaCO3
o ás, lyukacsos sze keze ű, szép megjelenésű.
Ás ányi anyagok közül az alábbiak é demelnek emlí és :
Kaoli – őzeggel agy homokkal ke e ik. Jellemző á a kis é oga és a laza sze keze ,
ehé gömböcskék halmaza (nem sé i a gyöke eke ). Az ipa ilag előállí o pe li e jellemző a
salakos sze keze , melye előállí ása so án é el. Aze keze ileg s abil, indi e ens közegkén
használha ó. Könnyű, nagy belső elüle e mia nagy az adszo bciós képessége.
Ve mikuli – az agyagás ányok egyik kép iselője, Fe– és Al–hid osziliká ok. Adszo bciós
képessége még a kaoli ól is jobb, íz megkö ő képessége ki áló, így kőze gyapo ned esí é-
sé e széles kö űen használják, annak elszíné e szó a. Önmagában nem alkalmazha ó, me
le egő lenné eszi a közege .
Ben oni – málás e mék, a mon mo illoni agyagás ány isz a elő o dulása. Bo ok de í é-
sé e is használják, nagy a elüle e, adszo beáló képessége mia sok éle anyago képes meg-
kö ni. Pu e képessége és lúgosí ó ha ása ki áló. A Tokaj–hegységnél bányásszák.
Zeoli – önállóan is lehe használni, sziliká ás ány, a ós adszo bció a képes, igen jó a
pu e kapaci ása, ezál al nem kell sű űn ápolda ozni, me a ápolda egy észe beépül. Sze -
keze ileg s abilak, elő o dulása Dunabogdány és Tokaj kö nyékén. Felhasználha ó még álla i
aka mányok– és macskaalom előállí ásánál, mi el szag– és szennyezőanyag megkö ő képes-
sége ki áló.
35
Kémiai ka icsok (8–10 mm) – ége e e mékek, deko a í ak, adszo bciós képességük jó,
de igen d ágák. Többnyi e csak cse epes dísznö ényeknél alkalmazzák. Sze keze ük s abil, a
e mesz ésben csak hosszú idő u án e őződnek.
Kohósalak – ipa i echnológiáknál kele kező anyag, jellemző a lyukacsos sze keze , ezál al
a jó adszo bciós képesség. Te őke ek, eniszpályák alapanyaga, de használha óságá ko lá-
ozza, hogy gyak an a almaz adioak í anyagoka .
Kőgyapo – egy e gyak abban jelenik meg ü egházak és óliasá ak in enzí e mesz ésé-
ben. Előállí ása: bazal ö melék + koksz + CaCO3 → ol asz ás → szálak képződése, melye
később p éselnek, és meg elelő sű űségű e állí anak be. A kőgyapo ipa i e mék, melye
enolszu okkal kezelnek, hogy ned esí he ő legyen. Széles kö űen használják zöldséghaj a-
ásban, szeg ű–, ge be a– és ózsa e mesz ésben egya án .
Mészkőpo – alkalmas a pH beállí ásá a, sa anyú kémha ású közeg pH emelésé e (lúgosí-
ás a). A e mesz ésben a pH– egysze űbb nö elni, min csökken eni.
Tőzegek és lápok
A őzege égó a használják palán ane elő öldek és cse ép öldek alapanyagakén a zöld-
ség– és dísznö ény e mesz ésben. A őzeg e mésze es ú on, anae ob kö ülmények közö
kele keze , különböző mé ékű bomláson á men , őkén nö ényi e ede ű anyag. E ede é
jelzi a nö ényi os ok jó elisme he ősége. Színe a szalmasá gá ól a eke éig e jedhe .
A láp öld a őzeg humi ikálódásá al, a íz– és szél ál al áho do anyagok beleke e–
edésé el kele keze szü kés színű alaj. Ebben a nö ényi észek ma ad ányai má nem, agy
alig isme he ők el.
A őzege má a ómaiak idején is használ ák, de akko még őkén üzelőanyagkén . Ke -
észe i elhasználása az 1950–es é ek ől lendül el, de akko is inkább a os os őzegek i án
mu a kozo nagyobb ke esle . Kele kezésük alapján a őzegeke há om csopo ba osz ha juk –
elláp őzeg, síkláp őzeg és á mene i e ede űek.
Tőzegek ípusai
Felláp őzeg – csak moha nö ényekből (Sphagnum sp.) áll. Ezeknek nincs gyöké ze e,
ezál al ápanyago nem esznek el, azaz nem a alajból ejlődnek, hanem a légned esség és a
csapadék íz biz osí ja az ás ányi anyag u ánpó lás . Kele kezésé a 11. áb a mu a ja be.
A nö ény H–ionoka ad le, ezál al sa anyú kémha ás biz osí . Ez a magya áza a, hogy a
elláp őzeg mindig sa anyú kémha ású ( ügge lenül az alapkőze ől, még dolomi on is a pH:
3–4).
36
11. áb a. Felláp őzeg kele kezése
(Fo ás: Bun , 1988)
(1 – ia al moha őzeg – ehé őzeg;
2 – idősebb moha őzeg – eke e őzeg;
3 – ás ányos alapkőze )
Jellemzői – ás ányi ápanyagokban szegény, íz a ó sej jeiben jelen ős mé ékű a íz ak-
á ozás, os os a sze keze ű. Magya o szágon csak néhány helyen alálha ó, pl. Ócsai láp, Ve-
lencei– ó, Rácke e. Bányásza a nem gazdaságos.
Síkláp őzeg – sík idéken, a i kö ülmények közö alakul ki. Ezek alap e ően é lápok, a-
posás lápok, amelyek éghajla ól ügge lenül kele keznek a a ak le űződésé el, azok el öl ő-
désé el agy a alaj íz megemelkedésé el (12. áb a).
12. áb a. Síkláp őzeg kele kezése
(Fo ás: Bun , 1988)
(1 – le űződö ó ma ad ánya;
2 – síkláp őzeg; 3 – meszes ó enék;
4 – lápi
nö ényze )
Ennél má más nö ény ajok is megjelenhe nek, (pl. nád, gyékény, sás) elük gazdag élő-
közössége kialakí a. A a i nö ényze gyöké ze é el ál oza os ápanyag össze é el e ed-
ményez, de e melle még álla i sze eze ek is ész esznek a kialakí ásában.
Tőzegek/palán ane elő közegek izikai pa amé e ei
A őzegek izikai ulajdonságai nagyobb be olyással bí nak a nö ények ejlődésé e, min a
kémiai pa amé e ek, mi el a e mesz és so án a közegek íz– és le egő a ányá csak nehezen
lehe szabályozni.
A őzegek ízgazdálkodásánál megemlí endő, hogy az e ősen lebomlo eke e őzeg ossz
izikai ulajdonságokkal endelkezik, me kiszá adás kö e ően az összezsugo odo anyago
nem lehe új aned esí eni, ille e úlön özésnél gyenge a le egőzö sége.
Szélsőséges kiszá adás ese én a alajkolloidok íz el e ő képessége a meg ál ozo elüle-
i ulajdonságok mia nehezen megy égbe. Ez ne ezzük hisz e ízisnek. Ez a magya áza a,
hogy a őzeg a almú öldke e ékek a ós kiszá adása olyan mé ékben meg ál oz a ja a kol-
37
loidok íz el e ő képességé , hogy az új aned esedés má nem ud égbemenni, ehá új a
kell ő ölni (des uk u álni).
A őzeg ípusa és észecske mé e e ha ással an a ned ességleadás a. Tehá minél inkább
lebomlo a őzeg, annál nagyobb a megkö ö íz a ánya. Az ajánlo észecske mé e 0,6–8
mm. Amennyiben a 0,8 mm–nél kisebb mik opó usok dominálnak, a közeg úlned esedés e
hajlamos. Ellenkező ese ben, ha a >6 mm–es észecskék a ánya a nagyobb, akko nem meg e-
lelő a közeg íz ak á ozó képessége. A nagyon inom a da ál őzegnél csökken a le egő %–a,
míg a nö ények számá a el ehe e len íz a ánya nő.
A e mesz ő közeg le egő a alma elsődleges jelen őségű. Ennek mé éke öbb éleképpen
nö elhe ő. Ilyen pl. a du ább közeg használa a ( észecskemé e nö elése), azonban ennek
ha á szak a palkán ane elő álcák kisebb sej mé e e, egyben annak egyenle es el öl he ősé-
ge. A kö e kező szempon a sej ek/lyukak mélységének nö elése, amely a lyukban (mini kon-
éne ben) lé ő közeg és íz é oga á is nö eli.
A palán ane elő kon éne mé e e jelen ős ha ással an a palán ák ejlődésé e. A benne lé-
ő e mesz ő közeg alacsony oxigén a alma k i ikus lehe a mag ak csí ázásá a és a palán ák
kezde i ejlődésé e. A nagyobb gyöké ze el endelkező palán áknál gyo sabb a begyöke ese-
dés, kisebb a kiül e és u áni s essz, ezál al nagyobb lesz a ko aiság és a hozam. A gyengébb
gyöke ű palán a sokszo beön özés melle sem képes meg elelő mennyiségű ize el enni a
pá olog a ás ellensúlyozásá a.
Isme e es o ábbá, hogy a kon éne ben ne el palán a gyöké elépí ése el é a hely e–
e e é ől, mi el a megha á ozo é oga ú közegben a gyöké ejlődés ko lá ozo , így ke e-
sebb elsődleges, és öbb másodlagos gyöké ejlődik.
A kon éne mé e ének nö elésé el a le élmé e , a haj ás és a gyöké ömeg is nö ekszik.
Te mésze esen ez be olyásolják még a közeg ulajdonságai – ned esség a alom, ápanyag
ellá o ság és izikai pa amé e ek. To ábbá megállapí ás a ke ül , hogy a kon éne mé e einek
csökken ése a közeg pó us e ének, ille e ezzel össze üggésben a íz a ó képességének om-
lásá jelen i.
Tőzegek kémiai ulajdonságai
A izikai pa amé e ek melle ez is on os ulajdonság, me szo os össze üggésben an a
ápelemek ak á ozásá al és azok el ehe őségé el a nö ény számá a. A elláp őzegek sa a-
nyú kémha ással endelkeznek, ezé alkalmazásánál az op imális pH elé éséhez 3 kg/m3 me-
sze ke e nek a közegbe. Sze es e ede ű alajoknál a ápelemek el ehe ősége 5,5 pH é ék-
nél, míg az ás ányi alajoknál 6,5 pH–nál a maximális. A sa anyú közegekben a molibdénen
kí ül alamennyi mik oelem el ehe ősége jobb, de a mak o elemeké osszabb.

38
Ez leginkább a osz o el ehe őségénél é ényesül, őkén akko , ha nagy a közeg alumí-
nium és as a alma. Ezzel szemben a lúgos kémha ás a mak o elemek el é elé segí i elő,
míg a mik oelemek pó lásá ól ese leg gondoskodni kell.
A őzegek ápanyag a alma ugyan csekély, de ápelem megkö ő képességük nagy. Ez sa-
já os sze keze i elépí ésükkel magya ázha ó, mi el az ás ányi elemekkel o gano–mine ális
komplexeke képeznek.
A őzegalapú öldke e ékeknél lassú a ni ogén el á ódás, ezál al ela í N–hiány léphe
el. A meg elelő ápanyagellá áshoz N– kell kiju a ni, de igyelni kell az op imális mennyi-
ség e, me a úl sok ni ogén csökken i a gyöké –lomb a ány , azaz a palán ák nagy le eleke
és ela í e kisebb gyöke e ejlesz enek.
Ezeknél a öldke e ékeknél azonban legnagyobb gondo mégis a osz o ellá ás okozza,
mi el a őzeg nagy mennyiségű osz o kö meg. Ezé a csak őzeg alapú közegeknél az op-
imális osz o a alom elé éséhez 3–4–sze annyi osz o kell beke e ni.
Tőzeghelye esí ő anyagok a palán ane elésben
A őzeg e üle eke édeni kellene, mi el számos éde aj élőhelyekén szolgál, o ábbá a
mi éghajla i iszonyaink közö igen gyo s a lebomlás és újak igen nehezen képződnek. Így
ál éde é a Fe ő–Hanság Nemze i pa k e üle én lé ő lelőhely is.
A őzeg helye esí ésé e olyan anyagok jöhe nek számí ásba, amelyek ahhoz hasonló u-
lajdonságúak, ga an ál minőségben és mennyiségben állnak endelkezés e, o ábbá könnyen
szállí ha óak és el ogadha ó á ek ésűek. A őzeg nagy lignin a alma mia igen jól ellenáll a
mik obiális bomlásnak, ezé hosszabb ideig á olha ó, szemben más cellulóz és hemicellulóz
a almazó sze es anyagokkal.
A enyőké eg és szőlő ö köly ilyen i ányú izsgála ánál megállapí o ák, hogy a enyőké-
eg 100%–ban, míg a szőlő ö köly max. 50%–ban helye esí he i a őzege . A a os é oga -
ömege és pó us é oga a a észecskemé e ől üggően csaknem megegyezik a elláp őzegé-
el. A őzeggel ellen é ben, ennél a pH–ingadozás ( őkén az emelkedés ) nehéz szabályozni,
alamin a ág C/N a ány mia a a os közegben ne el nö ények okozo ni ogénellá ásá a
ügyelni kell.
A kókusz os a gyümölcs (Cocos nuci e a L.) mezoka piuma, a kókusz e melés mellék–
e méke. Fizikai ulajdonságai hasonlóak a őzegéhez, azaz az összpo ozi ás é éke 95,9%
( őzegnél 91,1%), könnyen el ehe ő ned esség a alma 38,5% ( őzegnél 44,5%).
Ked ező ulajdonsága, hogy a elláp (Sphagnum) őzegekhez képes nagyobb a le egő ka-
paci ása, de gyengébb íz a ó képességgel endelkezik. Ez a kókusz os el é ő mik o sze ke-
ze é el magya ázha ó. Ke ek pólusaiba a íz könnyebben beha ol, de a íz esz és mé éke
39
iszon gyo sabb, min a őzeg ese ében. Ku a ók megállapí o ák, hogy a kókusz os ban ne-
el palán áknál jobb ol a gyöké ejlődés, min az őzeg közegben.
A ápelem a alma izsgál a bebizonyosodo , hogy a kókusz os el ehe ő N, Ca, Mg és
mik oelem a alma alacsonyabb, de a P és K ellá o sága jobb. Ilyen közeg használa ánál a
K–u ánpó lás csökken he ő a e mesz és olyamán. To ábbá a kókusz os alacsony
ka ioncse élő–kapaci ással endelkezik, így nehezen pu e olja a pH ál ozásoka .
A pe li csak ke e ékek komponensekén ajánlha ó, me ku a ási e edmények sze in a
nagyobb a ányú jelenlé e a e mesz ő közegben csökken i a magok csí ázásá . A pe li sa a-
nyú, ioli os, ízbe oly lá a ü egsze ű megde medésé el kele keze . Víz a alma 2–6% kö-
zö i, e mia alakul ki az ü eges megjelenés. Szilícium a alma (SiO2) 70–75%. He í és ha á-
sá a a íz a alom gőzzé alakul, megduzzad és lyukacsos sze keze ű é álik. Te mesz ő köze-
gekhez egyéb komponenskén használha ó, őkén a ízadszo bció nö elése céljából. Ennek
az anyagnak a jelenlé e jelen ősen ja í ha ja a közeg új aned esí he őségé . A du a szem-
csemé e ű (2000–3000 µm) pe li ja í ja a közeg le egőkapaci ásá . A 30% pe li e a almazó
őzeges ke e ékben a könnyen el ehe ő íz a alom nagyobb a isz a őzegéhez képes .
To ábbi előnye, hogy jelen ősen nö eli a kapilla i ás , ezál al biz osí ja a gyöké közeg
egyenle es ned esség a almá .
A zeoli alójában zeoli os ioli u a, ha a zeoli a alom meghaladja az 50%–o . Ez a e-
gyüle ü eges k is álysze keze ű alumínium–hid osziliká . Ked ező ha ásuk a k is ály–
ácsukban lé ő mik onos mé e ű ü egek adszo bcióképességén alapul. Jellemző ulajdonsága
a ka ioncse élő–képesség, így e ede i ionjai más, szennyező anyagok a cse élhe ők, ezál al
alkalmas a alaj pH s abilizálásá a és a alaj ízház a ásának ja í ásá a.
Ben oni őkén mon mo illoni agyagás ányból álló kőze (>50% mon mo illoni a a-
lom). Isme ebb o mái a Na– és a Ca–ben oni . A Na–ben oni hid o il ulajdonságai ked e-
zőbbek. 3%–ban ö énő adagolása ked ezően ha o a palán ák iss ömegé e és le él elüle-
é e. Az e ől nagyobb adag, iszon dep esszí en ha o a nö ények ejlődésé e.
Rizspely a komposz ál o mában 0,85 mm–nél kisebb észeke a almaz. Víz a ó képes-
sége nagyobb, min a őzegé.
Talajkezelő eljá ások
A e mesz ő közeg/ alaj kó okozó– és ká e ő men essége kiemel jelen őségű a e mesz–
ésben. Ennek ki i elezésé e alkalmas módsze ek a kö e kezők lehe nek:
1. Hőkezelés
40
 Talajgőzölés az egyik legisme ebb módsze , melye a bio e mesz ésben is széleskö ű-
en alkalmaznak. Ehhez o ó gőz használnak, de mi el a alaj ossz hő eze ő, így a
e ő lení és nem egyenle es.
 Szá az hőkezelés – ennél lángbe ú ásos alaj e ő lení ő gépe használnak. Ebben az
ese ben a alaj melegí e émlapon halad á , de a úl magas hőmé sékle en mia a
sze es anyag egy észe elég, sze keze e ká osodik és biológiai ak i i ása csaknem el-
jesen megszűnik.
 Napon szá í a – ékony é egben ki e í e 2–3 napig a napsuga ak e ő lení ő ha ása
é ényesül.
2. Vegysze es eljá ás
 Sze e len anyagok használa á al égzik a mű ele e , azonban a kó okozók és ká e-
ők melle a alaj mik oo ganizmusai is ká osulnak. A egene álódás, azaz a alajéle
biológiai ak i i ásának hely eállí ása, alamin a ká os anyagok elillanása mia , a ke-
zelés u án 2–3 hé ig pihen e ni kell a alaj . A kezelés ha ásá a a alajban csökken a
bak é iumok, egysej űek, onal é gek és gombák száma.
Talaj e ő lení ő sze ek
Alkalmazásánál ál alános szabály, hogy egyenle esen kell kiju a ni és a alajba bedolgoz-
ni.
A sze ek közö annak ál alános ha ásúak (gázosí ás a, ha óanyaga: me il–izocianá ), me-
lyeke ha szaksze ű lenül alkalmazunk, a kul ú nö ény e is mé gező. A sze a alajba kell
bedolgozni, ahol a ha ás a am a hőmé sékle ügg ényében alakul. Az elbomlás mé éké ől a
kezel alajból e min án égze zsázsa csí áz a ásá al udunk meggyőződni.
Ro a ölő ha ásúak – ezeke a o a ok bő szö e ükön, agy ideg égződéseiken ke esz ül
eszik el. Ezek is gázosí ó sze ek, melyeknek e ős iasz ó ha ása an a ojás akás a készülő
o a ok a is. Ezek közül megkülönböz e ünk ka bamá , kló ozo szénhid ogén és sze es
osz o sa –ész e ípusú o a ölő sze eke .
6. HAJTATOTT ZÖLDSÉGEK TRÁGYÁZÁSA
E edményes a zöldség e mesz és, ha a hőmé sékle i–, a íz– és az egyéb echnológiai el-
é elek biz osí o ak, alamin a nö ények ápanyagellá ásá is magas szín onalon a juk. Eh-
hez isme ni kell a zöldség élék ápanyag– és alajigényé , alamin a ápanyagellá ás külön é-
le módjai .
A szabad öldi e mesz éshez képes a haj a ásban öbbszö öse lehe a e mése edmény,
melynek el é ele a nagyobb szak udás és a okozo echnológiai igyelem. A haj a ásban a
41
nagyobb b u ó e mesz ési é ékből nagyobb lehe őség nyílik é e sze es ágyákon kí ül az
olcsó, egyedi mű ágyák melle , a d ágább, ízben ökéle esen oldódó komplex ápanyagok a
is, melyek má csepeg e őhöz is alkalmazha óak.
Talajnélküli e mesz ésben a nö ények számá a a ejlődési ázisnak és a klima ikus énye-
zőknek meg elelőn ke ül összeállí ás a a ápolda . A endsze lehe nyíl agy zá , amelyben
a meg elelő össze é elű ápolda és íz a nö ények igényeinek elel meg, majd ez kö e ően a
úl olyó, ún. d én íz agy isszake ül a endsze e isz í ás és e ő lení és kö e ően agy
egy á olóban gyűlik össze. Ennek ázla os ajzá mu a ja be az alábbi áb a.
13. áb a. Haj a óház ápolda ozó be endezésének sema ikus ajza
(Fo ás: Slezák és Te be, 2008)
A sze es ágyáknak a alajsze keze ja í ásán és ápelem a alom nö elésén kí ül nagy
jelen őségük an a ko aiság okozásában, a lég é széndioxid a almának nö elésében is. Kon-
éne es e mesz ésben pó olha a lanok, alap e ő el é elei a sike es e mesz ésnek.
Ezek közül a ma ha ágya bí a legnagyobb jelen őséggel, amely a leg égebben használa-
os ágya éleség. Jellemző á, hogy gyo san bomlik, jó alajsze keze e biz osí , de sajnos
egy e nehezebb jó minősége és meg elelő mennyisége alálni. Szin e alamennyi zöldség éle
alá használha ó haj a ásban és szabad öldön egya án .
A ló ágya ke észe i célok a ki áló, de még ke esebb an belőle. Régebben melegágyak,
ágya alpak akásá a használ ák.
A yúk ágyának nagy a szá azanyag– a alma, ugyanígy a könnyen el ehe ő N– a alma.
Gyo san bomló és melegedő ágya, de há ánya, hogy e ősen gyomosí . Az u óbbi é ekben
48
6. ábláza
É kezési pap ika ápolási munkái és ha ása a nö ény ejlődésé e
Gene a í i ányba ha ó ényezők
Vege a í i ányba ha ó ényezők
Nagy ényin ezi ás
Kis ényin enzi ás
A ényspek um nagyobb
sá ga/ ö ös a ánya
Spek um nagyobb kék a ánya
Az op imális ól alacsonyabb
(max. 7°C–kal) hőmé sékle
Magasabb hőmé sékle
Ke és íz
Sok íz
Ke és N
Sok N
Sok P
Ke és P
Kis pá a a alom
Nagy pá a a alom
Gyöké megszakí ás
Folyama os ka ógyöké nö ekedés
Te helés (kö ésekkel)
Alul e helés
De e minál aj ajelleg
Foly onos nö ekedésű aj ajelleg
Ri ka é állás
Sű ű é állás
Nö ény édelem
A kó okozók közül nagyobb ká é el az alábbiaknál lehe számolni.
Ví usok – pap ikamozaik í usok (TMV, CMV, PVX s b). Ennek megelőzésé e 1,5%–os
ná onlúgos e ő lení ésé égezzük a késeknek és me szőollóknak, o ábbá on os a le él e -
ek i ása is.
To ábbi p oblémá okozha még a pap ika söp űsödése (CMV) és a pap ika
a kale elűsége (AMV).
Bak é iumok – Pseudomonas sy ingae p . Sy ingae–nél a e őzés kialakulásá elősegí i a
lehűlés. Legalább ekko a kiesés okozha a Xan homonas campes is p . esica o ia, amely
magas hőmé sékle és pá a a alomnál e őz. Védekezés csá ázással, o a ká é el megelőzé-
sé el, szellőz e éssel, éz– és kasugamicin ha óanyagú sze ek kiju a ásá al lehe séges.
Gombás megbe egedések – palán adőlés (Py hium sp.) – benomil ha óanyag a almú
sze el beön özés, a palán ane elő közeg meg elelő sze keze é el és le egő ellá o ságá al
édekezhe ünk.
Pap ika lisz ha ma (Le eillula au ica). Védekezés ellene – a be eg, lehullo le eleke
meg kell semmisí eni. A haj a óházakban, ahol a be egség má ko ábban is jelen keze , agy
az o szág déli észén, ahol a be egség ellépése á ha ó, a nö ényeke benomil ha óanyagú
sze ek alamelyiké el endsze esen pe me ezzük.

49
Pap ika szkle o óniás be egsége (Scle o inia scle o io um), amely igen gyako i haj a o
pap ikán. A úlzo ni ogén ágyázás és a úlön özés elősegí i a be egség kialakulásá . A alaj-
elszín szá azon a ása ( ege ációs ű és) igen ha ékony édelme biz osí . A egysze es é-
dekezés csak akko e edményes, ha megelőzésképpen Ro al 25 WP, Sumilex 50WP, Ronilan
FL sze ek alamelyiké el má a üne ek megjelenése elő ég ehaj juk a kezelés . A kiül e és
u án öbb nappal, agy csak a be egség megjelenése u án ég ehaj o édelem ha ása má
nem kielégí ő. Súlyos e őzés ellép eko a kö e kező é ek e edményes e mesz ése é deké-
ben a legha ékonyabb megelőző édekezési módsze a kó okozó e mésze es ellenségének
(Conio hy ium mini ans) alajba dolgozása (KONI má kane ű készí mény.
Szü kepenész (Bo y is cine ea) és a pap ika eo amulá iás be egsége ellen szellőz e éssel
és az op imális é állás kialakí ásá al édekezhe ünk. Vegysze esen kap án agy mankoceb
ha óanyag a almú sze eke használha unk.
Ká e ők – ezek közö a leggyako ibb az ü egházi moly e ű, a nyuga i i ág ipsz, a kö-
zönséges akácsa ka, a mez elen csiga, a le él e ek, a szélesa ka és a káposz a bagolylepke
lá ája.
Be aka í ás
Az é kezési pap iká gazdasági é e ségben lehe be aka í ani. Ebben az ese ben a e -
mény akko szedhe ő, ha a ogyasz ás a ke ülő észe elé e a elhasználási mé e e , szemben a
biológiai é e séggel, ahol a benne alálha ó mag ak má o ábbszapo í ás a alkalmasak. Ilyen
é e ségi állapo ban aka í juk be a pa adicsom alakú– és a űsze pap iká , alamin a pa adi-
csomo is.
Ehhez a szedés elő 2–3 nappal meg kell ön özni az állomány , hogy a bogyók eszeseb-
bek és jól szállí ha óak legyenek. Ez elősegí i a jobb á olha óságo és a könnyebb szedés ,
azaz a jobb szedési eljesí mény . A meg elelő szedési mennyiség elé éséhez 7–14 napos sze-
dési o duló célsze ű alkalmazni. Meg elelő ápanyagellá ás és echnológiai szín onal melle
a szedés gyako iságá al se ken jük a nö ekedés . A á ha ó hozam, e mesz ési mód ól és
aj á ól üggően 3–12 kg/m2.
7.2. PARADICSOM (Lycope sicon lycope sicum L.)
A pa adicsom haj a ása az 1870–es é ekben kezdődö Angliában. A legnagyobb elüle en
haj a o zöldség a ilágon. Hazánkban e melési olumen é ekin e csak a pap ika előzi
meg. 1100 ha–on haj a juk, ennek 5%–a ü eg ala , a öbbi e üle en óliás echnológiá al-
kalmaznak. Az előállí o e mésmennyiség 100 000 /é . Ez lehe ő é eszi a hazai piacokon a
olyama os á u ellá ás .
Kö nyeze i igénye
50
Hőigényé ekin e melegked elő, 22±7°C (Ma ko –Hae ) á laghőmé sékle e igényel,
csí ázásához 28–29°C az op imális. Ezen a hőmé sékle en 5–6 nap ala kel ki. Palán ane elő-
ben 15–17°C–o igényel éli ényszegény időszakban, napos időben pedig 20°C–o kell biz o-
sí ani. Ez is bizonyí ja, hogy a haj a ó be endezés hő iszonyai a ény iszonyokhoz kell iga-
zí ani. Leggyo sabb ege a í ejlődés a 19–20°C–os á laghőmé sékle nél é i el. Ehhez 22–
27°C nappali és 17–19°C éjszakai hőmé sékle e kell biz osí ani. Hőé zékenységé jelzi, hogy
12°C ala és 30°C ele leáll a nö ekedése.
Kőgyapo os e mesz ésnél különös igyelme kell o dí ani a e mesz ő é léghőmé sékle-
é e, me ez jelen ősen be olyásolja a ápanyag el é el és a nö ény éle olyama ai . Ez a e -
mesz ési mód igen é zékeny, pl. ha a gyöké zóna hőmé sékle e magasabb, akko úlzo a e-
ge a í ejlődés, ezál al késik a i ágzás, agy i ág el úgás is jelen kezhe . Az alábbi ábláza
ad ú mu a ás az op imális hőmé sékle i in e allumok alakulásá ól a különböző e mesz ési
időszakokban.
7. ábláza
Te mesz ési időszak és a léghőmé sékle alakulása kőze gyapo os e mesz ésben
Te mesz ési időszak
Nappal (°C)
Éjszaka (°C)
No embe – Januá
16–18
16
Feb uá – Ok óbe
18–20
17
Má cius
20–22
17–18
Áp ilis – Szep embe
22–24
18
Fényigénye a pa adicsomnak nagy, ez a magya áza a, hogy ényszegény időben lassú a
nö ekedése. Ugyanakko az op imálisnál nagyobb hőmé sékle en ke és i ág képződik és
ossz a e mékenyülés. A meg elelő e mékenyüléshez 200–300 J/cm2, azaz 5000 lux meg i-
lágí ás kell, ezé on os a e mésze es ény á engedő haj a óházak használa a.
Az e ős, di ek sugá zás ká os, ami le él és bogyósé ülés okozha . Ennek elke ülésé e al-
kalmazzák a nyá i á nyékolás . A édekezés ö énhe a e mesz ő ház elüle ének meszelésé-
el, á nyékoló es ékek alkalmazásá al agy aschel háló bo í ással. Bo ús időben célsze ű
mozga ha ó á nyékolás alkalmazni, hogy a ényin enzi ás szabályozha ó legyen.
Vízigénye közepes, ugyanígy a só ű ése is. A sike es e mesz és egyik záloga az op imá-
lis ízellá ás. A napi ízmennyiség megállapí ása ügg a besugá zás ól, a ű és szin jé ől, a
alaj elüle pá olgásá ól és az el olyó, beszí ódó íz mennyiségé ől.
51
Ön özésnél igyeljünk a a, hogy a alaj íz a alma ne csökkenjen 70% VK alá. To ábbá
on os ényező az op imális pá a a alom, amely a za a alan ege a í ejlődéshez 70–80%
közö legyen. Vi ágkö ődés idején a le egő pá a a alma 60–70%–nál az op imális. A közeg
ned esség a alma ügg az ül e ési időpon ól, az időjá ás ól és a ejlődési ázis ól. Ha úl szá-
az a közeg, akko i ág– és e mésel úgás o dul elő, míg úlön özö állapo ban nagyobb
a ányú a ege a í ejlődés, de e melle a csúcs o hadás üne ei is megjelenhe nek a bogyó-
kon.
Ás ánygyapo os e mesz ésnél a ejlődési ázisokhoz szükséges íz–, és ápolda mennyi-
sége az alábbi ábláza mu a ja.
8. ábláza
Pa adicsom haj a ásánál ja asol íz adag és napi ápolda igény
Időszak
Ja asol íz adag
(ml/m2)
Napi ápolda igény
(l/m2)
Szé akás
250–300
0,5–1,2
Ül e és
175–250
1,5–2,2
Első ü i ágzásá ól
375–450
2,2–3,5
3–5 ü i ágzásako
300–375
3,5–4,5
Szedés eleje (10 ü ig)
220–300
4,5–6,5
10 ü u án
175–400
6,5–10
Talaj– és ápanyagigény
Fajlagos ápanyagigénye, azaz 1 onna pa adicsom beé leléséhez szükséges ápanyag-
mennyiség: 3,2 kg N, 0,9 kg P2O5, 6,3 kg K2O, 0,8 kg Mg és 5 kg CaO.
Ehhez az op imális alajolda össze é el: 50–150 mg/l N, 250 mg/l P és 650 mg/l K–ból áll.
Az olda só a alma EC–je <3,0, pH–ja 6–6,5 legyen. Talajos e mesz ésnél 5–6% legyen a
humusz a alom a első 20–30 cm–es é egben. A alaj izsgála o izes olda ból égezzük.
Faj a álasz ás szempon jai
A e mesz és sike é nemcsak az alkalmazo echnológia, hanem a meg elelő aj a ki á-
lasz ása is megha á ozza.
Nö ekedési ípus és e ély ona kozásában a oly onnö ő aj áka az igen ko ai, ko ai és
hosszúkul ú ás haj a ásban alkalmazzák.
A élde e minál aka a gyo s é ésle u ás mia középko ai– és kései e mesz ésben ( ű e len
és ű ö ), míg a gyengébb nö ekedésűeke in enzí ápolda ozás melle e mesz he jük sike el.
Ko aiság és e mőképesség:
52
A aj a álasz ás ö énhe kései ű ö / ű és nélküli, agy hosszú kul ú ás (11 hónapos)
e mesz éshez. Ez u óbbinál alaj nélküli e mesz ésben a hozam elé he i aká az 50–60
kg/m2–es szin e is.
Be egség–ellenállóság:
A aj a álasz ás egyik leg on osabb pa amé e e a be egségellenállóság, őkén alajos e -
mesz ésnél. A haj a ó aj ák zöme dohánymozaik í ussal, e icilliumos és uzá iumos he -
adással szemben ellenállóak. Őszi haj a ásban igen nagy előny jelen a cladospó ium és a
i o ó a ellenállóság.
Ma má számos aj a endelkezik gyöké gubacs onál é eg, uza ium– és gyöké elha ással
szembeni ezisz enciá al.
A mai pa adicsomnemesí és legjobb aj ái má endelkeznek gyöké pa ásodás, al e ná ia,
ezüs le elűség és b onz ol osság í usá al szembeni ellenállósággal is.
Te més minősége és egyéb aj a ulajdonságok:
Haj a o pa adicsomnál a piaci igény 100–120 g–os bogyó ömegű, ke ek o májú, élénk-
pi os színű, egy színből é ők i án an. Kö e elmény o ábbá a kemény és as ag hús, a köny-
nyű szedhe őség, a jól á olha óság, a jó íz és zama anyagok jelenlé e, alamin a jó e méke-
nyülő képesség, azaz a bogyó ne legyen ge ezdes.
A szedhe ősége megha á ozza a kocsány könnyű le álása a szá ól. A kocsánnyal szede
aj áknál on os, hogy a csészele él sokáig üde zöld ma adjon.
A gyenge oldalhaj ás képző aj áknál kisebb a kézimunka igény. A klima ikus ényezők-
kel szembeni ole ancia is igen on os, azaz ossz ény iszonyok közö is jól kö ődjön, amely
őkén a ko ai aj áknál jelen ős.
Fü ös pa adicsomnál pedig jelen ős é ékmé ő ulajdonság, hogy az első bogyó kemény
állapo ban udja be á ni a ü u olsó bogyójának színeződésé .
Pul állóság:
A bogyó keménysége néhány é e a leg on osabb minőségi mu a ó á ál . Ha a pa adi-
csom nem puhul gyo san, akko o ább a pul on a ha ó, o ább űnik issnek, kisebb esz e-
sége okoz a ke eskedelemnek. A pul álló (long shel li e, LSL) aj ák nemesí ése (a ezisz en-
cia melle ) elsődleges elada á ál . Ez az jelen i, hogy a e més hű és nélkül (15–20°C–on)
10–14 napig megő zi piacképességé . A leszede pa adicsom szép pi os, ényes, iszon é e -
len, húsa ömö és ugalmas, min a gumilabdáé. Pul a ke ül e az ilyen bogyók idő igényel-
nek, míg megpuhulnak. Néhány é e elju o unk odáig, hogy eljesen kiszo ul ak a e mesz és-
ből a hagyományos, azaz gyo san puhuló aj ák, pedig íz– és zama anyagaikban ez u óbbiak
jobbak ol ak.
53
Szapo í ás
Igen ko ai – kiül e és januá közepéig – ez nagylég e ű, ilágos be endezésekben, olcsó
ű és melle é demel alkalmazni, mi el a ű ési szin 30°C Δ kell hogy legyen.
Ko ai haj a ás, ehhez a kiül e és januá 15. és eb . 15–e közö kell el égezni.
A meg elelő ű ési szin 30°C Δ . Ez ál alában nagy lég e ű, jól szellőz e he ő be endezésben
alkalmazzák. Ebben az időszakban még meg é ül a alaj nélküli e mesz és alkalmazása is.
Középko ai haj a ásnál a kiül e és eb uá 15. és má cius 1–je közö an. A ű ési szin
20–25°C Δ , őszig ö énő ne elésnél a alajnélküli e mesz és a gazdaságos.
Kései haj a ás – kiül e és má cius 1. és áp . 1–je közö an. A ű ési szin 10–15°C Δ le-
gyen.
Hideghaj a ás – kiül e és áp . 10– ől, egy é egű ólia alá, ű és nélkül. Ké é egű óliá al
bo í o be endezésnél a nö ények kihelyezésé má má c 3. dekádjá ól égezhe jük, de ekko
még ideiglenes á yol óliás aka ás kell biz osí ani a hideg ellen.
Őszi haj a ás, ennél a kiül e és ideje július ége – augusz us eleje. A haj a ás idő a ama
ügg a ű ésszin ől, ennek meg elelően no embe 15–ig 10–15°C Δ , decembe 1–ig 15–20°C
Δ és decembe égéig 20–30°C Δ szükséges.
Ebben az ese ben a ű és nem a agy elleni édekezés szolgálja, hanem a ha ma lecsapó-
dásá gá olja meg, ezál al kisebb lesz a gombás be egségek elő o dulása.
Hosszúkul ú ás e mesz és – kiül e és no embe és januá közö , az állomány a kö e kező
é őszéig ma ad e mesz ésben. Ez a módsze alajnélküli e mesz ésnél, nagylég e ű e -
mesz ő be endezésekben alkalmazzák, ahol a első zsineg a ó huzal ölö még 1,5–2 m ma-
gasságban szabad lég é an és a e ő elüle 20%–a nyi ha ó. Nyá i hőségben ez el é ele a
meg elelő klíma kialakí ásának.
Palán ane elés
Haj a ási cél a kizá ólag öldlabdás palán á állí anak elő. Ez ö énhe űzdeléssel agy a
nélkül. Ko ai haj a ás a 12–14 cm–es cse épben ne elik a palán á , míg őszi haj a áshoz a 7,5
cm–es ápkocka nagyság a meg elelő. Minél ko ábbi a e mesz és, annál hosszabb a palán a-
ne elés ideje, alamin annál nagyobb a öldlabda mé e e is. E e ad ú mu a ás az alábbi áb-
láza ada ai.

54
9. ábláza
Palán ane elés idő a ama (nap) a kiül e ési idő és a ápközeg mé e ének ügg ényében
ül e ési idő (dekád)
7,5 cm–es
ápkockában
10 cm–es
cse épben
14 cm–es
cse épben
Januá 1. dekád
–
85
90–100
Feb uá 1. dekád
–
80
90
Má cius 1. dekád
70
80
90
Áp ilis 1. dekád
60
70
75
Áp ilis 2. dekád
50
–
–
Tűzdel palán a előállí ásánál a e és szemenkén , szapo í ó álcába égezzük,
2000–3000 db/m2 sű űséggel. Kelés kö e ően, 1–2 lomble eles állapo ban a nö ényeke á -
űzdeljük ápkockába agy cse épbe. Ez a mű ele , e és u án kb. 2–3 hé el á ha ó. Tűzdelés
elő 1 nappal az állomány be kell ön özni. A palán ane eléshez használ öldke e ék őzeg
és homok ke e éke, amelyhez szabályozo ápanyag–leadású komplex mű ágyá adnak, így
a palán ane elés ideje ala endelkezésé e áll a nö énynek a meg elelő ápanyagmennyiség.
Ellenkező ese ben a palán ák ápolásánál ápolda ozás kell alkalmazni, osz o – úlsúlyos mű-
ágyá al, melynek öménysége nem haladha ja meg a 1,5–1,8 mS/cm EC é éke .
Talaj nélküli e mesz ésnél a e éshez a magoka 2,5×2,5×4 cm–es nagyságú kőgyapo
kockába e jük, melye elő e 5,5 pH–jú, 1,5 mS/cm–es EC é ékű ízbe áz a juk. Ve és kö-
e ően a közege 2–5 mm as agon e mikuli al agy pe li el aka juk. Kelés u án, szikle e-
les állapo ban az ön öző íz 1,5–2 EC é ékű olda legyen. Ebben az ese ben az ún. űzdelés a
kis csí áz a ó kockák 7,5×7,5×8 cm–es agy 10×10×6,5 cm–es, üggőleges szálel endezésű,
oldal óliá al bo í o nagyobb közegekbe aló á helyezésé jelen i. Az oldal óliák édenek a
kocka kiszá adásá ól. Elő e egy nappal ezeke a gyöké ögzí ő kockáka beön özzük, agy
2,5 EC–jű és 5,5 pH–jú ápolda ba áz a juk.
A kőgyapo os e mesz ésnél üggően a ól, hogy miko a esik a űzdelés ideje, ké mód-
sze alkalmaznak:
Hagyományos módon, amiko a mag e ő kocká simán belehelyezzük a palán ane elő
kockába. Ez nyá i palán ane elésnél alkalmazzák, amiko a okozo ényellá ás melle a
szikle él ala i szá nagyon ö id.
Fo dí o űzdelés – éli palán ane elésnél, ekko a meg e ő kocká meg o dí juk, így a pa-
lán a szá á mellé igazí a helyezzük a palán ane elő kockába. Ehhez az u olsó nap nem kap-
ha ize a űzdelés e á ó nö ényállomány. E módsze alkalmazha óságá indokolja, hogy a
pa adicsom a szikle él ala i észen is gyo san gyöke esedik.
55
Palán ane elés ápolási munkái
Ön özés – ha a VK <60% a közegben, akko 150–180 ml ápolda o ju assunk ki. Közben
ellenő izni kell a kockában lé ő ápolda EC é éké és pH–já . A úl nagy EC é ék gyenge,
míg az alacsony só a alom e ős ege a í nö ekedés e edményez. A palán ane elés idő a -
ama élen 40–50 nap, nyá on 30–40 nap.
Pó meg ilágí ás – no embe ől januá ig szükség lehe á, ehhez a sugá zás 50–80 W/m2–
e kell kiegészí eni maximum 16 ó a/nap idő a am a. Ebben az ese ben ö idebb lesz a ne e-
lési idő.
Szé akás – amiko a palán ák le ele kezd összeé ni, akko nagyobb enyész e üle e kell
biz osí ani. Ehhez a kezde ben egymás melle lé ő cse epeke 20×20 cm– e, majd később
25×25 cm– e kell szé akni. Tápkockáknál kezde ben 15×15 cm–es, majd 20×20 cm–es é ál-
lás biz osí sunk.
Edzés – haj a ásban csak akko alkalmazzuk, ha el é a szapo í ó ház hőmé sékle e a haj a-
ó be endezés klímájá ól.
Ül e és e alkalmas palán a ulajdonságai a kö e kezők – egészséges ( ehé ) gyöké ze , a
szikle elek jelenlé e a palán án, a 12–14 cm–es cse épben ne el nö ények nagysága elé i a
35 cm– , az 1. ü ön má kö és (bogyó) an.
Te mesz és előkészí ése
A alaj ápanyag el öl ésé csak az előze es alaj izsgála u án é demes el égezni. Ehhez
az alábbi mű ele eke ajánla os el égezni:
- Nagy EC ese én a alaj 50–70 l/m2 ízzel á kell mosni.
- Sze es ágya (25–30 kg/m2) és mű ágya kiju a ása, bedolgozása a alajba 25 cm mé-
lyen, majd henge ezés. E ől nagyobb mennyiségű sze es anyag buja nö ekedés és
i ágel úgás okozha .
- Június ól a kö e kező é júliusáig a ó enyészidő ala 20 kg/m2 e méssel számol a a
kö e kező ha óanyag mennyiségeke kell kiju a ni 1 m2– e: 80 g N, 45 g P, 160 g K és
30 g Mg. A e mesz és so án jelen ős a kálium és a ni ogén igény.
- Különös igyelme kell o dí ani a Ca ellá o ság a, me hiányánál csúcs o hadás lép-
he el.
Kiül e és és alkalmazo é állás
Foly onos nö ekedésű pa adicsomnál 2–3 db/m2, a ő á olság 40–60 cm. Ko ai énysze-
gény időszakban kisebb legyen a őszám.
56
Félde e minál aj áknál 3–5 db/m2 (egyszálas a ne elésnél), a ő á olság 25–30 cm. Ez
ügg a aj a nö ekedési e élyé ől, alamin a ényin enzi ás ól. A ko ai időszak kisebb lomb e-
lüle é nö elhe em, ha később minden ha madik–negyedik nö ény 2 szálas a ne elem.
So á olság – ál alában ike so os e mesz és alkalmaznak, így az el endezés 90+70 cm
agy 100+60 cm.
Ül e és elő a palán áka é demes a alaj elszíné e, a meg elelő hely e ki akni és csak
másnap beül e ni. Kőgyapo os e mesz ésnél 8–10 le eles ko ól kell kihelyezni a nö ényeke
a kőgyapo paplanon ki ágo lyukak mellé.
Az ül e éssel egy mene ben a a ózsinó ögzí eni kell. Ennek legegysze űbb módja, ha a
madzago a öldlabda alá húzzuk és a nö ény áül e jük. Ez kö e ően a nö ényeke be kell
ön özni, ö enkén 0,5 l ízzel.
Ön özés és ápolda ozás
A kiül e e állománynak napi 2–4–sze ápolda o kell biz osí ani. Az ön özési no ma 70–
80 ml/nö ény legyen, melynek EC é éke 3,5 mS/cm.
A kezde i ejlődés so án igyeljünk a közeg só a almá a is, így élen, ényszegény iszo-
nyok közö 4–6 EC–jű, nyá on pedig +1, azaz 5–7 EC é ékű legyen az olda .
Begyöke esedés u án endsze es ízu ánpó lás szükséges. Ennek ajánlo é ékei a enyé-
szidőszak ala az alábbi ábláza mu a ja.
10. ábláza
Ajánlo ápolda mennyiség (l/nap/m2) a begyöke esedés kö e ően
Hónap
jan.
má c.
máj.
júl.
szep .
no .
dec.
Tápolda
(l/nap/m2)
1
2
5,2
5,7
3
1,5
1
Ön özésnél igyeljünk oda, hogy a lomb ne legyen ned es. Csepeg e ő ön özéssel ez el
udjuk ke ülni. Víz kiju a ása lehe őleg eggel agy délelő legyen, amiko egyben ej ágyá
is adagolunk a nö énynek.
A endsze es ej ágyázás kezde e az első ké ü bekö ődése u án an. Az 1. ü ől: N:K
a ány 1:3 legyen, a 3. ü ől 1:2, az 5. ü ől pedig 1:1–hez. Ha ege a í úlsúly lépne el,
akko csökken sük a N mennyiségé , míg gene a í úlsúlynál ennek ellenkezőjé alkalmaz-
zuk.
Az ön öző üskék eljesí ménye 2–4 l/ó a, ennek ügg ényében számoljuk a kiju a o íz
mennyiségé . Az ön özések száma a e mesz ő be endezésben lé ő ényin enzi ás ól és a hő-
mé sékle ől ügg. Gyenge ény iszonyok melle nagyobb ízadaggal, de i kábban, meleg-
ben pedig kisebb adagokkal, és gyak abban (aká éjszakai is) ön özhe jük nö ényeinke .
57
Az 1 m2– e kiju a andó összes ápolda szükségle a enyészidőben a kö e kező képen
alakul:
- a aszi e mesz ésko : 500–600 l
- őszi e mesz ésko : 250–300 l
- hosszúkul ú ában: 700–900 l
Fi o echnikai munkák
Teke és – a szá zsinó a csa a ása, ehhez legalább 2 m agy új házaknál 3–3,5 m maga-
san elhelyeze a ó huzal kell. A kö özés a ű őcsö ek e helyeze gö dülő kocsik ól égzik
a dolgozók. Ko sze űbb módsze a műanyag klipszes szá ögzí és, ahol a zsinó a szá melle
an eze e a nélkül, hogy a nö ény kö be eke nénk ele.
Hónaljazás – kiül e és kö e ően égzendő mű ele , melynél a le elek hónaljban lé ő haj-
ás kell el á olí ani. A munká lehe őleg a eggeli ó ákban égezzük, kb. 5 cm–es haj áshosz-
szúságnál.
Le elezés – a nö ény alsó észén lé ő ö egebb le elek el á olí ása. Ez a mű ele e
150–170 cm–es nö énymagasság elé ése u án, 12–14 ki ejle le él ese én, he en e égezzük.
A munka so án 1–2 le ele á olí sunk el a legalsó, é ésben lé ő ü ig. Nyá on ke esebbe ,
me a nagyobb lomboza al a nö ény könnyebben hű i magá . Az op imális le élszám januá -
ól má ciusig 14–16, má cius ól áp ilisig 16–18, májusban 18–20, míg június–július hónapok-
ban 20–24.
Te ejezés – az állomány e eze elszámolása elő 50 nappal égezzük úgy, hogy a első
ü ele meghagyunk 3–4 le ele . Ez elősegí i a leg első ü kialakulásá és éd a pe zselés
elleni.
Te més i kí ás – a ege a í –gene a í egyensúly enn a ásához szükség lehe a kö ések
számának i kí ásá a. A haj ás ég el ékonyodása a úl e hel sége jelzi, ezé még időben el
kell égezni a ü , agy annak egy észének el á olí ásá . Fü ös aj áknál ü me szés é-
gezhe ünk, hogy csak 5–6 bogyó ma adjon. Ez elősegí i a megma adó e mések nö ekedésé ,
nö el e annak ömegé és mé e é .
Meg e mékenyí és elősegí ése – a jó e méskö ődés el é ele, hogy a pá a a alom ne le-
gyen úl alacsony, a e ilis pollen a bibé e jusson. Ez ko ábban a nö ények ázoga ásá al
é ék el, ma má ez e mésze es módon okozzák poszméh családok kihelyezésé el.
A mű ele csak akko ha ékony, ha meg elelő számú kap á helyezünk ki. Vi ágzás kezde én
1 ha– a ké nagy család elegendő, majd ez okoza osan nö eljük ö e. Tudni kell o ábbá,
hogy a poszméh családok csak 4–6 hé ig ak í ak, ez kö e ően úja kell be elepí eni.
Félde e minál aj áknál a i ágzás in enzí ebb, így öbb család kihelyezése indokol .
64
A salá a ubo ka e méseke egyedi zsugo óliás agy 5–10 kg–os csomagolás alkalmaz-
nak. Tá olása 13–15°C–on, 80–85%–os ela í pá a a alom melle a legjobb.
7.4. SÁRGADINNYE (Cucumis melo L.)
Hazánkban 50–100 ha–on haj a ják a sá gadinnyé , őkén május–június hónapokban, ű-
ö agy enyhén ű ö e mesz ő be endezésekben. Ez a e mesz ési mód ha ékonyabb, min a
szabad öldi e mesz és.
Haj a ásban őkén a Cucumis melo ssp. melo c . Chandalak és a Cucumis melo ssp. melo
c . Can alup ípusú aj áka alkalmazzák. Az őszi haj a ásban a éli dinnyék (Casaba, Za d) is
szóba jöhe nek.
Mo ológiai ulajdonságok
Gyöké ze őleg a alaj első 25–30 cm–es é egé szö i be. Fejle sége össze ügg a aj a
nö ekedési ípusá al és a alaj íz– és ápanyagellá o ságá al.
Haj ás endsze e az ubo káéhoz hasonló, nö ekedés alapján megkülönböz e ünk
- nagy e ő eljes haj ásoka ejlesz ő aj áka , ezek ám endsze es e mesz és e alkalmasak
- közepes hosszúságú haj ásoka ejlesz ő aj áka
- ö idszá ú, de e minál , ún. guggon ülőke
Le elei – a le élnyelek hosszúak, a le éllemez alakja és agol sága ál oza os.
Vi ágai – a sá gadinnye lehe egy– agy ké laki nö ény. Így annak külön hím i ágok is,
de a nő– és hímnős i ágokból egya án ejlődhe piacképes e més.
Te més – alakja és mé e e igen ál oza os, a hús színe lehe sá ga, na ancs, zöldes ehé ,
ehé s b.
Mag ak – a e mésü egben ejlődnek, 6–8 é ig csí aképesek, eze mag ömege 20–30 g.
Kö nyeze i igénye
Hőigénye nagy, hőmé sékle i op imuma 25±7°C. A i ágok e mékenyüléséhez 16–32°C
kell. Alacsony hőmé sékle en (12–14°C) gyako i a e més el úgás és de o málódás.
Fényigénye különösen a e mések nö ekedése és é ése idején nagy. Bo ús, hű ös időben
az é és elhúzódik és a minőség omlik.
Vízigény – sok ize igényel, de úl sok íz ha ásá a „ el újódik” a e més, ke és cuko
alakul ki a e mésben. Folyama os, egyenle es ízellá ás szükséges.
Talaj– és ápanyagigény – kálium igényes nö ény. Rossz ni ogén ellá ás melle a haj-
ásnö ekedés lelassul, míg osz o hiány ese én ossz a kö ődés és gyenge a e mésképzés.
Fajlagos ápanyagigénye a kö e kező: 1 /ha e méshez 3,9 kg N, 1,7 kg P2O5 és 7 kg K2O
ha óanyag a an szüksége.

65
Laza középkö ö alajon és öldke e ékben jól haj a ha ó, ilyen e mesz ő közegben jobb
színeződés és bel a alom á ha ó.
A aj a álasz ás szempon jai
A jó aj a álasz ás jelen ős mé ékben megha á ozza a e mesz és sike é .
A éli– a aszi időszakban a ö id enyészidejű, ko ai é ésű, jó minőségű és be egség ellen-
álló aj áka é demes haj a ni.
Őszi haj a ásban a pul álló, éli dinnyék ke ülnek elő é be, melyek á olha ósága 4–6 hónap.
A sá gadinnyénél a e mesz ő helyek igényeinek meg elelő különböző aj akö ök alakul-
ak ki:
- Musko ály és az ebbe a aj akö be a ozó Ogen, amelyek ugyan kicsi hosszabb enyé-
szidejűek, de zöldes hússzínűk és kellemes ízük ked el é eszi a e mesz ésben.
- Ananász ípus – az ide a ozó ancia nemesí ési onalak – Cha en ais, Ved an ais jel-
lemzői a ba ázdál héj, a na ancssá ga hússzín. Há ányuk, hogy nehezen ű ik a szállí-
ás , ezé gondos csomagolás igényelnek.
- Magya kincs aj akö – Tu kesz áni, Galia és Ne z aj ák.
- Mézdinnyék, égi magya nyel en „kó yók”, mai elne ezéssel Ama illo ípusúak. Ezek
a anysá ga húsúak, megnyúl agy gömb alakúak, elüle ük sima agy ecés. Jól szál-
lí ha óak, u óé lelés igényelnek, e mesz ő lé esí mény u óhasznosí ásában lehe sze-
epük.
Te mesz és
Technológiai ál oza ai ekin e az alábbiak lehe nek:
- ü egházi haj a ás – ül e és eb . 1– ől
- ű ö óliás haj a ás – ül e és eb . 1– ől
- enyhe ű ésű óliás haj a ás – ül e és má c. 15–30.
- ű e len óliás haj a ás – ül e és áp . 1–20.
- éli dinnye őszi haj a ás a – ül e és május ége június eleje.
Talaj előkészí ésé az ubo káéhoz hasonlóan égzik, 15–20 kg/m2 sze es ágya kiju a ásá-
al. Talajnélküli e mesz ésben a alaj elszín egyenge ése, az esési százalék elkészí ése a áp-
olda olyási i ányának meg elelően, kiemel bakhá elkészí ése és az aljza ehé óliá al ö -
énő aka ása. E e ke ülnek á a „paplanok”, és á a nö ényke .
66
16. áb a. Te mesz ő e üle ázla os ajza sá gadinnye kőgyapo os e mesz ésénél
(Fo ás: Slezák és Te be, 2008)
A alajos dinnyehaj a ás előkészí ő munkála ai sokban megegyeznek a szabad öldi e -
mesz ésnél alkalmazo al. Ha a óliá má ko ábban elhúz uk, agy le sem e ük, akko a
alaj ízkapaci ásig el öl jük.
Haj a áshoz egészséges, nö ekedésben lé ő palán áka ül essünk ki.
Az ol o palán ák nö elhe ik a e mésbiz onságo , a éli dinnye haj a ásánál pedig hely e-
e és is alkalmazha unk.
A meg elelő é állás kiemel jelen őségű, hogy a gyengébb ény iszonyok melle is kielé-
gí he ő legyen a nö ény igénye. Ennek meg elelően a e mesz ési időszak ól üggően az aláb-
bi őszámok ajánlha óak:
- a aszi, ám endsze nélküli haj a áshoz: 1,6–2 db/m2
- ám endsze es haj a áshoz: 3–5 db/m2
- őszi haj a ású éli dinnyéhez: 1,5–2 db/m2
Palán ane elésnél 15–20%–os áhagyással kell a szapo í ó anyago előállí ani.
Mag e és – 8×8 agy 10×10–es ápkockába, ízkul ú ás e mesz ésnél 10×10 agy 10×12
cm–es kőgyapo kockába. A ne elési idő 5–6 hé .
Ol ás – a alajban lakó kó okozókkal és ká e őkkel szemben adha édelme , alamin az
ese leges alajhibák kiküszöbölésében. Ezál al a gyöké ze za a alanul ejlődhe gyengébb
alaj iszonyok közö és monokul ú ás e mesz ésben is.
Ki i elezésé ekin e lehe csúcsba ol ás, hasí ékol ás, közelí ő ol ás. Fon os, hogy az
alany és a nemes azonos á mé őjű legyen.
Alanykén szolgálha a ad sá gadinnye, a lopó ök, az Is en gyalul a ök és a sü ő ök. Ol-
ás kö e ően az összeillesz e nö ényeke kondicionáló szek énybe helyezik 5–7 nap a, a
gyo sabb össze o ás é dekében.
67
Ül e és – ol ányok alkalmazásánál elsődleges szempon , hogy az ül e és ne legyen úl
mélyen. Az alkalmazo é állások a haj a ó be endezés szélességé ől üggően a kö e kezők
lehe nek – 100×50 cm, 100×25 cm és 100×20 cm. Az ül e ésnél azonban számolni kell azzal a
énnyel, hogy az ol o palán ák nö ekedési e élye nagyobb, ezál al kisebb nö énysű űsége
alkalmazzunk.
Ápolási munkák – haj a ásban a sá gadinnye le eles szá a hagyha ó alajon el ek e e,
agy ám endsze melle , úgymond „ alp a állí a”. Ez u óbbi lehe ősége ad a e mő elüle
nö ekedés e.
Hőmé sékle szabályozás – a haj a o dinnye e mesz és sike e azon dől el, hogy a kiül e
nö ény milyen gyo san udjuk a nö ekedés szakaszába hozni, ille e azon, miko udnak az
első e mős i ágok lekö ni. Ha ez nem sike ül időben ealizálni, lehe , hogy később é ik a
dinnyénk, min a szabad öldi óliaalagu as e mesz ésben.
Ehhez a kiül e és u áni éjjel 16–18°C, bo ul időben nappal 20–22°C, míg de űs napon 28–
30°C az op imális hőmé sékle .
Ön özésnél he en e egysze 20–30 mm– ől 50 mm–ig e jedő ízadago biz osí sunk.
Fej ágyázás a eno ázis ól üggően, a klima ikus ényezőke is igyelembe é e, ala-
min ízkul ú ás e mesz ésnél a pH és EC é ékek ügg ényében égezzük.
Gyomi ás a so közök eke e ólia aka ásá al lehe biz osí ani alajos e mesz ésnél.
A óliá az első kapálás u án e í sük le, de elő e alaposan be kell ön özni a e üle e .
A haj ás zsinó a eke ésénél igyázni kell, nehogy le ö jön a haj ás, me igen nagy íz-
a alma mia ez könnyen elő o dulha . A jó e mékenyülés mia e melle még igen nagy je-
len ősége an a méhcsaládok be elepí ésének.
Me szés – a hagyományos, alajon aló haj a ásnál nem kell me szeni, me nem lesz ko-
ábban dinnye, iszon nagy a kézimunka igénye.
A ámbe endezés melle ö énő haj a áshoz e ő eljes őhaj ás ejlesz ő aj ák szüksége-
sek, ezál al on os a me szés, hogy szabályozni lehessen a ege a í és gene a í észek a á-
nyá .
Ehhez a őhaj ás 4–6 lomble eles ko ban 2 le él e, az oldalhaj ásoka 6–8 lomble eles
ko ban 3–5 le él e isszacsíp ék. Így megjelen ek a másod– és ha mad endű elágazódások,
amelyeken e mős i ágok képződ ek. Ez 3–4 nappal ko ábbi é és e edményeze . Ma má
egyes aj ák őszá án is ejlődik e més.
Nö ény édelmi p oblémák – a jelen ősebb kó okozók közö kell megemlí eni a dinnye-
mozaik í us , a Pseudope onospo a cubensis bak é iumo , a gombás be egségek közül pedig
a lisz ha ma , enésedés (Colle o ichum) és a uzá ium eszélyé kell kiemelni.
68
A ká e ők közül az ubo ka le él e ű, a közönséges akácsa ka, a gyöké gubacs onál é eg
és a ü egházi moly e ű okozha jelen ős ká oka .
Szedés
A e mések szedése i ágzás u án kb. 30–50 nappal á ha ó, üggően a aj a enyészidejé-
ől és a klima ikus ényezők ől. A e mések le álasz ásá eggeli agy délelő i ó ákban ajánla-
os el égezni. U óé ő a sá gadinnye, ezé lehe őleg eljes é és elő szedjünk, á oli szállí ás
ese én aká 3–4 nappal ko ábban.
Szedés ideje és munkála ai – május közepé ől, égé ől kezdődhe a mű ele , ehhez hozzá-
a ozik még a mé e sze in i osz ályozás és a hű ös helyen ö énő á olás is. A á ha ó ho-
zam aj á ól és a echnológia szín onalá ól üggően 5 kg/m2.
7.5. FEJES KÁPOSZTA
(B assica ole acea L. c . capi a a p . capi a a Duch.)
A ejes káposz a haj a ása az u óbbi é izedekben okozódo . Hazánkban 400 ha–on og-
lalkoznak ele és az előállí o á u jelen ős észe ke ül expo a Ausz iába és a skandiná
o szágokba. Ennek a e mesz ési módnak a sike ességé megha á ozza a p ecíz időzí és,
melynek lényege, hogy megelőzzük a dél eu ópai szabad öldi á u megjelenésé a piacokon.
Táplálkozáséle ani ha ásánál meg kell emlí eni, hogy on os i amin o ás – B1, B2, C és
U– i amin a alma mia .
Mo ológiai ulajdonságai
A káposz ánál a gazdasági é elemben e e mése a ej, azaz haj ás lezá ó ügy, amely
hideg ha ás a magszá a ejlesz .
Gyöké ze ének nagy észe a alaj 20–30 cm–es é egében helyezkedik el.
Szá a ( o zsa) az első é ben 15–20 cm, elmagzás kö e ően pedig a aj a és a klima ikus
ényezők ől üggően aká 100–120 cm is lehe .
Vi ágai o a megpo zásúak.
Kö nyeze i igénye
Hőigényé ekin e hideg ű ő, az op imális hőmé sékle számá a a 13±7°C, csí ázásához
18–20°C kell, de szikle eles ko ban 13–17°C a meg elelő számá a. Lomble eles ko ban nap-
pal 15–17°C, éjjel 12–14°C–o kell biz osí ani.
A ejképzés időszakában a magas hőmé sékle ha ásá a késik az é és, a ejek laza sze ke-
ze űek lesznek, ezé on os a e mesz ő be endezésben a meg elelő hőmé sékle kialakí ása,
azaz szellőz e ni kell. A káposz a ö id ideig jól ű i a (–1)–(–5°C)–os hidege is.
Fű és nélküli haj a ásban a a ósan 4–6°C–os hőmé sékle ha ásá a okozódik a magszá
képződés, amely ki édhe ő ke ős ólia aka ással.
69
Fényigény – közepes ényigényű, napi 10 ó ás meg ilágí ás kell biz osí ani és legalább
5–6 eze lux énye őssége . Fényszegény éli hónapokban nem lehe e edményesen haj a ni.
Vízigénye nagy, a alaj ízkapaci ásának 70–80%–á kell biz osí ani.
Talaj– és ápanyagigény – ápanyagigénye nagy, a semleges, pH 6,5–7,5 kémha ású ala-
jok a meg elelőek számá a. A nagy mennyiségű le élze ( ej) kialakulásában on os sze epe
já szik a alaj okozo N–ellá o sága.
Faj a álasz ás szempon jai
Ez nemcsak a e mesz ési mód ki álasz ásánál dön ő szempon , hanem a piaci igények ki-
elégí ésénél is.
Ko ai aj áknál on os, hogy a eje bo í ó le elek ne ilágosodjanak ki, o ábbá on os é -
ékmé ő ulajdonság a hal ányzöld belső le él, a gömb agy lapí o gömb ej o ma. A ejek
ömege iszonylag kicsi, 0,5–1,5 kg.
A sike es e mesz éshez még on os a palán a– és ejesedés ko i hő ű és, a kó okozókkal
szembeni ellenálló képesség, az egysze e é és, o ábbá, hogy ne legyen a ej epedés e haj-
lamos. Ezeknél a aj áknál a enyészidő 55–60 nap.
Te mesz és echnológia
A káposz a haj a ásá hazánkban csak óliás lé esí ményben égzik, leggyak abban ű és
nélküli sá akban ( ándo ólia ala ).
Ül e ési időpon ok – enyhe ű ésű óliasá o (15°C Δ ) alá eb uá elején, 5–6°C–os
hűlépcsőjű be endezésnél eb uá 20–25–e közö lehe kiül e ni.
Fű e len óliasá o alá eb uá ége agy má cius eleje a meg elelő a palán ák kihelyezé-
sé e.
A ko aiság okozha ó a óliaház ke ős bo í ásá al és a nagyobb, 6–7 cm–es ápkockában
ne el palán ák kiül e ésé el.
Szapo í ás
A palán ane elésnél a ápkocka öld össze é ele 80–85% őzeg, 15–20% homok és
1,5 kg NPK komplex mű ágya 1 m3 ke e ékhez ad a.
Földlabdás palán a előállí ásánál öbbnyi e 4,5–5 cm–es, i kábban 6–6,5 cm–es ápkocká-
ka használunk, agy 3,5–4 cm–es sej mé e ű álcás palán á . Ez u óbbi csak akko alkalmaz-
zuk, ha kicsi a palán ane elő elüle .
A mag e és köz e lenül a ápkockába égezzük. A csí ázás 20–25°C–on 4–6 nap ala
megy égbe, míg 10–15°C–on 10–15 napo igényel.

70
Szapo í ó ládába is lehe e ni, 2000–2500 db/m2 csí aszámmal és 10–15 g/m2 e őmag
mennyiséggel. Ebben az ese ben a 0,5–1 cm–es aka ó öld bo í sa a magoka és kb. 2–3 hé
múl a á ha ó a űzdelés.
A palán ák ápolásánál az op imális hőmé sékle kialakí áshoz az alábbi ábláza ada ai ad-
nak in o máció .
12. ábláza
Hőmé sékle alakulása a e mesz ő be endezésben
a ejlődési ázis és a napszak ügg ényében
Fejlődési ázis/napszak
Nappal
Éjjel
Kelés ől űzdelésig
13–17°C
11–13°C
Tűzdelés ől edzésig
15–19°C
13–15°C
Edzés ideje ala
9–11°C
8–9°C
Ön özés – lehe őleg délelő i ó ákban, 0,5–1‰–es ni ogén– úlsúlyos ápolda al.
Kiül e és – sike es e mesz és csak jó minőségű palán a használa á al lehe elé ni
A jó palán a ismé ei a kö e kezők:
- á sző e a gyöké a ápkocká ;
- a gyöke ek még ehé színűek;
- lomboza ömö és sö é zöld színű.
A palán ane elés ideje 50–65 nap.
Talaj–előkészí és
Homokos alajnál elengedhe e len a alaj sze es anyaggal aló el öl ése (15–20 kg/m2).
Középkö ö alajnál ennek mennyisége 5–8 kg/m2 is álló ágya.
A e üle ki álasz ásánál együk igyelembe, hogy az enyhén lúgos, meszes alajon kisebb
a alajlakó gombák ká é ele. A káposz a a alaj só a almá a é zékeny, ezé a mű ágya kiju -
a ásánál a kö e kezőke együk igyelembe.
Közepes ápanyagellá o ságú alajon a kiju a o ni ogén mennyisége 5–10 g/m2 legyen.
E ől nagyobb dózisok alkalmazása ni á elhalmozódás okozha .
Fosz o ból 4–7 g/m2, míg káliumból 10–20 g/m2 ha óanyag mennyiség az ajánlo .
A alaj izsgála on alapuló ápanyag kiju a ás azé on os, me ás ányi elem hiánynál a
ko aiság nem ealizálódik, míg úl ágyázásnál a ejek laza sze keze űek lesznek, ille e jelen-
ős köl ség öbble e jelen . A osz o és a kálium alap ágyakén legyen kiju a a, melye ásó-
géppel lehe a alajba bedolgozni. A ni ogén ké észle ben, ej ágyakén adjuk a nö ények
számá a.
71
Kiül e és
A ko ai káposz ánál alkalmazo op imális enyész e üle 40×30–40 cm. Az e ől i kább ál-
lomány ko ai és szép nö ényeke biz osí , de ke és a őszám. A úl sű ű ül e ésnél pedig meg-
nyúlik a enyészidő és el eszí he jük a célul ki űzö ko aiságo .
Ül e és elő a e üle en 30–40 mm–es el öl ő ön özés , majd ül e ésko 0,2–0,3 l/ ő ízzel
beiszapoló ön özés kell égezni. A palán ák mély ül e ése nem megengedhe ő.
Ápolási munkák
A nö ények számá a az éle el é elek biz osí ása jelen ősen megha á ozza a ko aiságo .
Ezen úlmenően kiemel jelen őségű a gyommen esség, a nö ény édelem és a meg elelő íz-
ellá ás.
A enyészidő elő ehaladásá al egy e nő a ha i ön özési no ma és annak gyako isága. En-
nek é éke eb uá ban még 50 mm, má ciusban má 70 mm, majd áp ilisban, amiko má na-
gyobb a lomboza , elé i a 100 mm– a kiju a o íz mennyisége. Ön özés elein e he en e
egsze , majd 2–3 alkalommal égzünk. Az ön özési no ma 10–20 mm legyen. A ejesedés
idején azonban mé sékelni kell a íz– és ni ogén kiju a ásá , ugyanígy a hőmé sékle e is
csökken eni kell.
Hőmé sékle szabályozásánál együk igyelembe, hogy a enyészidő elején ese leg ű és e
is szükség lehe nagyobb lehűléseknél, de a enyészidő égén az ak í szellőz e és megha á-
ozza a ejek ömö ségé .
A gyomi ás mechanikailag égezzük, az ül e és u án má 4–5 hé el elkezdhe ő, melye
egészen a lomboza zá ódásáig alkalmazzuk.
Fej ágyázásá a ko ábban leí ak sze in kell el égezni.
Nö ény édelmi p oblémák – a gombás be egségek közül a palán adőlés és a pe onoszpó a
megjelenésé e lehe számí ani.
A ká e ők közül a alajlakó ló ücsök, d ó é eg, pajo , alamin a káposz alégy és a le él-
e ű ká é elé el lehe számolni.
Be aka í ás
A ko ai káposz a szedése az ül e és kö e ő 8–10. hé en kezdődik, amely május közepé e
ehe ő. A ejek ejle ségében annak különbségek, így ez a mű ele e 2–3 mene ben égzik.
Szedés e é e az állomány, ha kellően ömö ek a ejek és a aj á a jellemző ömegűek.
A be aka í ásnál a ejeke késsel álasz juk le a ő ől, úgy hogy ma adjon néhány bo í ó le él
a ejen. Ez kö e ően ládába, kon éne be helyezzük. Piaci előkészí ésénél a külső le él el á o-
lí ásá , a ejek nagyság sze in i osz ályozásá , alamin a csomagolás kell el égezni. Ehhez
ládá agy zsákháló alkalmaznak.
72
Ko a a aszi é ékesí ésnél a piac 0,5–0,7 kg ömegű ejeke igényel. A á ha ó hozam 3–6
kg/m2.
7.6. KELKÁPOSZTA
(B assica ole acea L. c . bulla a DUCH.)
A kelkáposz a haj a ása ke éssé jelen ős. A e mesz éséhe enyhe ű ésű és ű e len be en-
dezéseke alkalmaznak. A hazai haj a ó elüle ek Csong ád, Pes és Békés megyében annak.
A meg e mel á u egy észé Cseho szágba expo áljuk, de e melle jelen ős az Olaszo szág-
ból behozo mennyiség is. Bioak í anyagai öbbnyi e hasonlóak, min a ejes káposz ánál
közöl ek.
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – az op imális hőmé sékle számá a a ejes káposz áéhoz hasonló, 13±7°C, de a
hideg ű ése nagyobb (–10)–(–15)°C. Az op imálisnál nagyobb hőmé sékle melle kisebb
ejek ejlődnek.
Fényigénye közepes, ízigénye nagy, a e mesz és olyamán egyenle es ízellá ás kell biz-
osí ani.
Talaj– és ápanyagigénye nagy. Főkén a meg elelő ni ogén és kálium ellá o ságo kell
kiemelni.
A aj a álasz ás szempon jai
A aj a ulajdonságok közül a le elek hólyagosságá és a iasz é eg as agságá kell ki-
emelni.
A ejes káposz á ól el é ően ennél nem úl ömö ek a ejek, ömegük 0,5–2 kg/db.
Fon os aj abélyeg a agy ű és, a szá azság ű és, az egysze e é és és a gyenge epedési
hajlam.
Haj a áshoz a ö idebb enyészidejű, 50–90 napos (ül e és ől szedésig) aj ák jöhe nek
számí ásba.
Te mesz és echnológia
Csaknem ugyanaz, min a ejes káposz áé, a enyész e üle e 30–40×25–40 cm legyen.
A ko ai kiül e és ennél ke ésbé kockáza os, min a ejes káposz ánál. A okozo hideg ű ő
képessége mia má áp ilis közepé ől a ólia aka ás el á olí ha ó, agy in enzí szellőz e és
kell biz osí ani.
Be aka í ás
A kelkáposz a ül e és u án 7–9 hé el má szedhe ő. Szedésko és é ékesí ésko öbb külső
le él ma adha a ejen. A á ha ó hozam 4–6 kg/m2.
73
7.7. KÍNAI KEL (B assica pekinensis RUPR.)
Hazánkban elsőso ban expo a é demes haj a ni. A ko ai á unak jó piaca an az északi és
nyuga i o szágokban egya án . Jól haj a ha ó ű ö be endezésekben, ű és nélküli óliasá ak-
ban egya án . Váz nélküli óliás haj a ásának hazánkban nincs gyako la a.
Te mesz ési módok
- Fű ö be endezésben ö énő haj a áshoz a mag e és decembe elejé ől januá közepé-
ig a .
- Hideg óliás haj a áshoz januá közepe u áni palán ane elés alkalmazunk.
A palán ane elés a káposz a élékhez hasonló módon égezzük, de alami el é zéke-
nyebb a hőmé sékle –ingadozás a. A palán ane elés 6–7 he e esz igénybe, amely a éli idő-
szakban hosszabb, a él égén pedig ö idebb.
Hideg óliás haj a ás – kis e melők kö ében isme , a kiül e és má cius második elé e e -
ezhe ő. Ehhez a palán ane elés januá égén, eb uá elején kezdődik. Az op imális é állás
30×30 cm, így 10–11 ö e e ezzünk egy négyze mé e e.
Ápolási munkák
Ebben egyik on os eendő a hőmé sékle a ás, melynél
- az ül e és u áni időszakban, nappal 18–20°C–o , éjjel 15–16°C–o kell biz osí ani;
- később, nappal 12–15°C, éjjel 8–10°C az op imális.
E melle soka kell szellőz e ni, ügyel e a le egő pá a a almá a, hogy úlságosan ala-
csony ne legyen.
Ön özés – ha a alaj ned esség a alma a alaj ízkapaci ásának 70%–a alá süllyed. A ko ai
ejlődési időszakban 10–15 mm– , majd később 30–50 mm ize adjunk.
Fejesedésko mé sékeljük az ön özés .
Szedés
Lehe őleg egysze e szedjük, amiko a ejek kemények, és elé ék a 0,5 kg–os ömege .
A kínai kel külső le elei nélkül szedjük. Á u á ö énő előkészí ésnél a le ágo ejeke
szo osan ládába helyezzük, külön álasz a az el é ő mé e űeke .
Tá olás
A ládáka szállí ásig hű ös helyen a suk, és ö id hű és u án egyenkén óliáz a é éke-
sí jük.
80
A enyészidő hossza januá i e ésnél 7 hé , áp ilisinál 5–6 hé .
A japán e eknél a a aszi e és buk a ója a elmagzás, mi el a keléshez és az kö e ően 1
hónapig 15–30°C–o kell biz osí ani. Ha ekko hidegha ás é i, elmagzik. Tehá a e és má -
cius közepé ől ajánla os kezdeni, ke ős ólia aka ású be endezés alá.
Őszi e mesz ésnél 10°C ala a gyöké ejlődése leáll, de a lomb (–3)–(–5)°C–o is kibí .
A so á olság ennél 25–27 cm.
Hónapos e eknél a mag e és ideje a e mesz ési mód ügg ényében az alábbiak lehe nek:
- ü egházi haj a áshoz – decembe
- e ősen ű ö ólia sá o ba – januá eleje
- gyengén ű ö sá o ban – januá ége
- áznélküli ólia aka ásnál – eb uá 2. ele
A e mesz és lehe sík agy ágyásos, az el endezés négyze es, so os agy szalagos.
Tenyész e üle e: 5×5; 6×6 agy 8–10×5 cm. A magszükségle 3–4 g/m2.
Ápolási munkák
Ön özés – élen he en e egysze , a asszal he en e ké –há omszo . Az ön özési no ma
10–20 mm agy 25–30 mm. A enyészidő olyamán alkalmazni kell még ej ágyázás és
gyomi ás .
Gyomi ás – e és elő 2 hé el má célsze ű el ű eni a lé esí mény , így a kicsí ázo
gyomoka má a e ek e ése elő meg lehe semmisí eni. Alkalmazha unk kézi gyomlálás is,
de udni kell, hogy a egysze es kezelés nem engedélyeze .
Ri kí ás – so os agy szalagos e ésnél 4–6 cm– e kell egyelni. Ez a mű ele e a kelés
u áni 2–3. hé en el lehe égezni. Ehhez elég isszacsípni a elesleges egyedek le elé .
Nö ény édelmi bea a kozások
- e és elő i alaj e ő lení és (P e icu –os beön özés) palán adőlés ellen
- káposz alégy és le élbolhák elleni édekezés
- gyöké légy és bagolypille ellen
- le él e ek i ása – e ekmozaik í us megelőzésé e
- pe onoszpó a elleni édekezés
Be aka í ás
A hónapos e ek a asszal 30–40 nap a, élen 40–50 nap a szedhe ő. A kézi szedés kö e-
ően a áloga ás , mosás és csomózás (ö ösé el) kell el égezni. Az állomány be aka í ásához
2–3 szedés alkalmaznak. A hozam 150–300 db/m2, azaz 30–60 csomó/m2.
A szedés idejé megha á ozza a aj á a jellemző ulajdonságok megjelenése és a gazdasági
é e ség. Kései szedésnél omlik a minőség.

81
EU szab ány – állá mé ő a hónapos e eknél 2–2,5 cm, jégcsap e eknél 2 cm, hazánkban
ez az é ék egységesen 3–5 cm.
Tá olása – 0–1°C közö , 90%–os ela í pá a a alom melle .
7.10. SÁRGARÉPA (Daucus ca o a L. ssp. sa i us)
Jelen ős i amin– és ás ányi anyag o ás. A haj a ásban előállí o , csomózo épa áp i-
lis–májusban jelenik meg a piacon.
Te mő elüle e lassan nö ekszik, 380–400 ha–os elüle en haj a ják, é en e kb. 13 000
e més előállí a. Ehhez ű és nélküli óliasá aka használnak. A őbb haj a ó kö ze ek
Csong ád és Szeged kö nyéke, ahol őszi e éssel e mesz enek, míg Bács–Kiskun, Pes és
Ba anya megyében eb uá közepi– égi mag e éssel hideg óliás haj a ás alkalmaznak.
Mo ológiai jellemzők
Az első é ben őle él ózsá és épa es e (szik ala i szá + ka ógyöké ) ejlesz .
Minősége akko ki áló, ha a a ész és a háncs ész színe nem é el egymás ól, ille e ha
kicsi a a ész. A második é ben i ágszá a ejlesz , aj a i ágo és mago .
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – ki ejle állapo ban mé sékel en hideg ű ő, op imális hőmé sékle számá a a
16±7°C. Hideg ha ásá a a ia al nö ények magszá a hoznak. Csí ázása 2–3°C–on megindul,
de op imális számá a a 20–23°C. Nagy hőmé sékle en a épa es képződése lelassul.
Fényigénye közepes, szó ényben is jól ejlődik.
Vízigénye közepes, de a mag nagy illóolaj– a alma mia , a csí ázáshoz egyenle es ízellá-
ás igényel. A épa es ejlődése csak kiegyenlí e ízellá ás melle za a alan, máskén a
épa es el eped.
Talaj– és ápanyagigénye – laza sze keze ű, könnyen elmelegedő alaj a meg elelő szá-
má a. A mély é egű, homokos ályog alaj a legjobb. Köz e lenül sze es ágyá nem ju a -
ha unk ki alá.
Tápanyagigénye – 10–15 g/m2 ni ogén, de csak a alaj izsgála ügg ényében célsze ű ki-
ju a ni, mi el úladagolása ni á elhalmozás e edményez. Fosz o ból 5–10 g/m2 mennyisé-
ge , míg káliumból 15–20 g/m2– adjunk ki.
A aj a álasz ás szempon jai
Rö id enyészidejű (85–110 nap), gyo s ejlődésű, jól színesedő, őkén Ams e dami és
Nan i ípusú aj ák a meg elelőek. Fon os o ábbá a jól csomózha ó e ős lomb, a sima elüle-
ű, henge es épa es , az egyön e ű mé e és alak, a jó bel a almi é ék (nagy ka o in– és cu-
ko a alom, kellemes íz), a háncs észhez iszonyí o kisebb a ész és a jó hideg ű és.
82
Te mesz ése
A sá ga épa haj a ása ű és nélküli ólia ala (őszi e ésnél ke ős ólia aka ással) és nagy-
lég e ű sá akban ö énik. A a aszi e éshez kislég e ű sá ak is elegendőek.
Talaj–előkészí és – ápanyag u ánpó láshoz P és K mű ágyák kiju a ása, annak 25 cm–es
mélységű be o ga ása ásógéppel agy o ációs kapá al. Ez kö e ően a alaj elszín elsimí ása
ge eblyé el, majd henge ezés. Az ülepede magágya 30 mm–es ízadaggal be kell ön özni,
csak ez kö esse a e és.
Ve ése – állandó hely e, csá ázo e őmaggal, ideje e mesz ési mód ól üggően ok óbe
ége agy eb uá közepe. Ok óbe elő nem lehe e ni, me a mege ősödö nö ények a éli
hidegha ás kö e ően elmagzanak. A zsenge épa es ek május égé ől álik szedhe ő é.
Az alkalmazo so á olság 15–20 cm, a e ési mélység 2–3 cm. Te mesz ése ö énhe sík–,
kiemel agy ágyásos mű elésben.
Ápolási munkák
Ön özés – a csí ázáshoz és a kezde i ejlődéshez elengedhe e len. Ve és u án 5–8 mm íz-
adago , majd má cius ól he en e 1–2–sze 15–20 mm– kell kiju a ni. Kiemel jelen őségű az
egyenle es ízellá ás.
Fej ágyázás – N és K ha óanyag kiju a ása ké sze a enyészidő olyamán.
Gyomi ás – kézi kapálás és gyomlálás. Sű ű e és ese én, őszámbeállí ás kell égezni,
70–100 nö ény hagy a olyómé e enkén .
Szellőz e és – gombás be egségek elke ülésé e, és az op imális gyöké –le él a ány kialakí-
ása mia .
Nö ény édelem – gombás be egségek közül megjelenhe a sz em íliumos gyöké o hadás,
az al e ná iás le él ol osság, a lisz ha ma és a szkle o óniás be egség.
A ká e ők közül elsőso ban alajlakó ká e őkkel kell számolni.
Be aka í ás
Vá ha ó ideje áp ilis közepe, május eleje. Egysze e csak annyi szedjünk el, amennyi é -
ékesí eni udunk. Mű ele ei a szedés, a áloga ás, az osz ályozás, a mosás és a csomózás. Ez
u óbbinál 5 nö ény an egy csomóban.
A á ha ó hozam 200–400 db/m2, azaz 2,5–3 kg/m2.
7.11. VÖRÖSHAGYMA (Allium cepa L.)
Haj a ással és ko ai szabad öldi e mesz éssel az első a aszi zöldségnö ények egyike.
A haj a o ö öshagyma ogyasz ási idénye januá ól áp ilis elejéig a , me később a sza-
bad öldi zöldhagyma megjelenése mia ez a e mesz ési mód má nem gazdaságos. A ö ös-
83
hagyma haj a ásának csak kisebb gazdaságokban és házi ke ekben an jelen ősége, me a
e mény piaci előkészí ése ( isz í ás, csomózás) nagyon kézimunka–igényes.
Mo ológiai jellemzők
Gyöké – a lomble elek megjelenésé el pá huzamosan számos gyöke e ejlesz , amely
boj os gyöké ze é alakul. A gyöke ek aká 60 cm mélységig is leha olnak, de a zöme a 10–30
cm–es alaj é egben helyezkedik el.
Le elei őállóak, csö esek. A le elek elüle e – aj ájá ól üggően ál ozó mé ékben – i-
asz é eggel ede . A le elek alsó észe meghúsosodik, ápanyag– ak á ozó sze é, hagymá-
á alakul. Haj a ásban, ényszegény kö nyeze ben ki ehé edik, ami a ogyasz ha ó ész képe-
zi.
Eze mag ömege 2,7–4 g. Csí ázóképességé e mésze es ak á i kö ülmények közö 3–4
é ig a ja meg.
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – hőmé sékle i op imuma ugyan 19±7°C (Ma ko –Hae ), de igen jó agy ű ő
képessége mia a hideg ű ő zöldségnö ények közö a ják számon. Má 4–5°C–on megindul
a csí ázás, és kelés kö e ően az állomány aká (–5)–(–6)°C–o is kibí . A begyöke esede ,
kb. 3 lomble eles állapo ban lé ő nö ények mínusz 18–20°C–o is el iselnek jelen ősebb
ká osodás nélkül, így a ű e len óliás haj a ás nem jelen kockáza o a e mesz ésében.
A hosszabb ideig a ó (2–6 hé ) hideg ha ás (4–12°C közö ) a ö öshagyma
e nalizációjá okozza, azaz magszá képződésé . A aj ák közö ebben jelen ős különbség
an, így az észak ól szá mazó aj ák alacsonyabb, míg a dél ől szá mazók magasabb hőmé -
sékle en ke ülnek gene a í szakaszba. Ez a olyama o be olyásolja a nö ényállomány ej-
le sége is, így a há om le elesnél ejle ebbek elmagzási hajlama nagyobb.
Fényigénye haj a ásban szin e elenyésző, ső ká os, mi el a cél, a minél nagyobb e iolál
szá ész. Dughagymá ól agy kisebb mé e ű é kezési hagymá ól ne el e alacsony ényin en-
zi ás melle is jó minőség állí ha ó elő, me ennél a e mesz ési módnál a hagyma es áp-
anyagai mobilizálódnak és ke ésbé az asszimiláló e ékenység ke ül elő é be.
Vízigénye egyébkén közepes lenne, de haj a ásban a ö id enyészidő mia okozo íz-
igénye an, és kiegyenlí e ellá ás kell biz osí ani. Az á mene i ízhiány a é zékenyen eagál.
Talaj– és ápanyagigényé e ona kozóan nincs pon os megállapí ás, mi el az ügg a haj a-
ásban sze eplő szapo í óanyag (hagyma) mé e é ől, azaz a a alék ápanyagok mennyiségé ől.
A haj a ás olyamán egysze e nagyobb adagú ej ágyá nem igényel.
Faj a álasz ás szempon jai
84
Ebben megha á ozó sze eppel bí az a ény, hogy a haj a ó pe iódus égé e a hagyma ej
jól megpuhuljon, azaz a hagymaszá minél könnyebben kihúzha ó legyen.
Ha kisebb mé e ű á uhagyma haj a ásá égezzük, akko a hagyma ejben lé ő ő ügyek
száma on os ulajdonság, me kihaj ás kö e ően ebből lesz a ogyasz ha ó „újhagyma”. En-
nek ellenő zésé e a hagyma eje hossz engelyé e me őlegesen, ke esz ben ke é ágjuk, és
megállapí ha ó a ő ügyek száma, amely op imális ese ben 2–3 db. E ől nagyobb szám nem
kí ána os, me a ejlődő hagymaszá ak úl ékonyak lesznek, azaz nem piacképesek.
Te mesz ése
A e mesz ő be endezés ípusá ól üggően ( ű ö agy ű e len) az alábbi echnológiai ál-
oza ok isme ek:
Új eljá ásnak számí , melynél ok óbe eleje–no embe eleje közö ül e ik a hagyma eje-
ke a e mesz ő be endezés alajába agy az asz alokon, polcokon elhelyeze nagyobb szem-
csemé e ű pe li be. E melle még ül e ő közegkén használha ó a o gács is, melye 2–2,5 cm
as agon e í enek a óliasá o alajá a, e e 0,5 cm as agon ű észpo é egez e. A o gács a
közeg le egőzö ségé , míg a ű észpo az egyenle es ízellá ás biz osí ja a hagyma ejlődé-
séhez. Ez a módsze megkönnyí i a szedés , a isz í ás és á u á előkészí és mű ele é . Fű és
nélküli sá akban á yol ólia aka ás alkalmaznak.
Másodosz ályú hagymák ül e ése ű e len ólia alá. Ehhez augusz us–szep embe hónap-
ban helyezik a alajba a hagymáka . Az ül e és 20–25–cm–es so á olság a ö énik, a ő á ol-
ság pedig 3–6 cm, üggően a hagymák mé e é ől. A a igyázni kell, hogy ne é jenek egy-
máshoz, máskén okozo e őzés eszély állha en . Lényeges szempon az ül e és mélysé-
ge, melynél a hagyma es eke 8–10 cm mély ba ázdákba helyezik. Ez lehe ő é eszi a meg e-
lelő hosszúságú, piacképes zöldhagyma előállí ásá . A 4–6 hónapos pe iódus ala a agyos és
melegebb időszako kö e ően elő o dulha a hagyma nyálkásodása és ezzel együ a pe o-
noszpó a ámadása. Ez jelen ősen csökken i a hozamo , azaz a e mesz és sike é . Ezzel a e -
mesz ési módsze el eb uá ége má cius hónapban é ékesí he ő á u kapunk.
Fű ö lé esí ményben ö énő haj a áshoz nagymé e ű (23–26 mm–es – piklesz) agy
I. osz ályú dughagymá (20–23 mm) használha unk. Az ül e ési időpon no embe –decembe
hónapban an, amiko 5×5 cm–es é állás alkalmazunk.
Á mene i megoldáskén alkalmazha ó a nagyobb mé e ű dughagymák agy a gyengébb
minőségű á uhagyma szabad öldi kiül e ése, melye augusz usban égzünk. Az ősz olyamán
mege ősödö állomány a a aszi melegedés ügg ényében má eb uá közepe– égé ől óli-
á al aka juk, így szedhe ő állapo ba ke ül má cius égé e, áp ilis elejé e.
85
Ápolási munkák
A e mesz ési időszak hosszá jelen ősen megha á ozza a e mesz ő be endezés hőmé sék-
le e. Nagyobb mé e ű hagyma ejekből 20–22°C–on néhány hé ala piacképes á u lehe elő-
állí ani. Alacsonyabb (10°C) hőmé sékle en a enyészidő aká 1,5 hónap a is nyúlha .
A e mesz és sike é jelen ősen be olyásolja a ápanyagellá ás, ezen belül is a N– úlsúlyos
ápolda kiju a ása. Ez a mű ele e má köz e len a kiül e és u án el kell kezdeni és 1–2 alka-
lommal megismé elni.
A hagyma kihaj ásához és lendüle es ejlődéséhez on os az egyenle es ízellá o ság.
A o gács és ű észpo e mesz ő közeg, alamin a pe li használa a ez öbbnyi e biz osí ja,
de így is igyelni kell a endsze es ön özés e.
Nö ény édelmi p oblémák közö a í usok jelenlé é el (hagyma ö pülése és sá ga le él-
csíkossága), a hagyma pe onoszpó a ká é elé el és a dohány ipsz szí oga ásai al kell szá-
molni.
Be aka í ás/szedés
Szabályozo e ű e mesz ő be endezésben ül e és kö e ő 3–4 hé múl a kezdődhe a
szedés. Ehhez a hagyma ejeke gyöke es ől elszedik és a ej ől a önkö (1 cm– e a ész )
el á olí ják. Ez kö e ően a haj ásoka a megpuhul hagyma es ből kihúzzák. Faj a és echno-
lógia ké dése, hogy mennyi e puhul meg a hagyma ej, me ez jelen ősen be olyásolja az á u
előkészí és gyo saságá .
A öldes hagymahaj ásoka meg kell ö ölge ni agy mosni. Fo gács és pe li használa ánál
ez a mű ele egysze űbb, kisebb a szennyeződés és a há ya el á olí ásá kö e ően azonnali
csomagolás esz lehe ő é.
Az é ékesí és e szán á u hunga ocell álcák a öbbnyi e 5–ösé el, le eles ől helyezik el.
Időnkén alkalmaznak zsugo óliás csomagolás is.

86
Felhasznál i odalom
1. BALÁZS S. (2000): A zöldséghaj a ás kéziköny e. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 573. p.
2. BALÁZS S. (1994): Zöldség e mesz ők kéziköny e. Mezőgazda Kiadó, Budapes .
3. BUNT, A. C. (1988): Media and mixies o con aine –g own plan s. Unwin Hyman, Bos on.
309. p.
4. HARGITAI L. (1972): Ke észe i öld és ápanyagke e ékek előállí ásának új, egységes
endsze e. In: Ke észe i Egye em Közleményei 36, 231–246. p.
5. HARGITAI L. (1979): A zöldséghaj a ás öldke e ékeinek előállí ása és o ább ejlesz ési
lehe őségei. In: Ke észe i Egye em Közleményei 43, 29–36. p.
6. HORINKA T. (1997): Tápolda ozás a ke észe i e mesz ésben. KEMIRA K , Hódmező-
ásá hely.
7. In e ne 1: h p://www.hydo .eng.b /PAGINAS–P/P13–P.h ml, 2013. 02. 25.
8. In e ne 2: h p://g een uses ock.pho oshel e .com/image/I0000 om1_0dxebo, 2013. 02. 25.
9. LÁNG Z. (sze k., 1999): A zöldség–, dísznö ény és szapo í óanyag– e mesz és be endezé-
sei és gépei. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 384. p.
10. MÁRTONFFY B. (1999): Pap ika – haj a o , szabad öldi és űsze pap ika. Mezőgazda
Kiadó, Budapes . 122. p.
11. NAGY J. (2005): A sá ga– és gö ögdinnye. Szak udás Kiadó Ház, Budapes . 390. p.
12. OMBÓDI A. (2004): Szapo í ás. 42–48. p. In: HODOSSI S., KOVÁCS A., TERBE I.
(sze k.): Zöldség e mesz és szabad öldön. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 356. p.
13. SLEZÁK K., NYESEV T. (2003): Alap– és ej ágyázás á sí ása a pap ika palán a ne e-
lésében. In: Haj a ás, ko ai e mesz és 34 (4) 20–23. p.
14. SLEZÁK K., TERBE I. (sze k., 2008): Talaj nélküli zöldséghaj a ás. Mezőgazda Kiadó,
Budapes . 372. p.
15. TERBE I., HODOSSI S., KOVÁCS A. (sze k., 2005): Zöldség e mesz és e mesz ő–
be endezésekben. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 272. p.
16. TERBE I. (1997): Szapo í ó öldek és ápkocka öldek. In: Új Ke gazdaság 3 (2) 74–79. p.
17. TERBE I., KAPPEL N., SLEZÁK K., TÓTH K. (2002): Zöldség e mesz ő gazdaságok-
ban használa os palán ane elő közegek é ékelése. Inno áció, a udomány és a gyako la egy-
sége az ez ed o duló ag á iumában. Plená is ülés kiad ánya. 2002. áp ilis 11–12., Deb ecen.
44–49. p.
18. TÖRÖK J. (1989): KITE–PLANT apasz ala ok. In: Ke észe és Szőlésze 38 (36) 6–7. p.
19. TÚRI I. (1993): Zöldséghaj a ás. Mezőgazdasági Szak udás Kiadó, Budapes .
87
20. ZATKYÓ F. (1994): A zöldségnö ények szapo í ása. 138–153. p. In: Balázs, S. (sze k):
Zöldség e mesz ők kéziköny e. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 694. p.
21. ZATYKÓ L. (1979): Pap ika e mesz és. Mezőgazdasági Kiadó, Budapes .