Zöldséghajtatás

Deb eceni Eg y e em Ag á – és Gazdálkodás udományok Cen uma Mezőgazdaság–, Élelmisze udományi és Kö nyeze gazdálkodási Ka Ke észe udományi In éze ZÖL DSÉ GH AJ T A T ÁS Össz eállí o a: TAKÁCSNÉ DR. HÁJOS MÁRIA egye emi docens, anszék eze ő Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess 2014 3 Lek o ál a: DR. HODOSSI SÁNDOR DR. NYÉKI JÓZSEF Kiad a a Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi 4 Ta alom ELŐSZÓ ..................................................................................................................................... 5 1. ZÖLDSÉGHAJTATÁS FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE ................................................... 6 2. TERMESZTŐ BERENDEZÉSEK TÍPUSAI ........................................................................ 6 3. IZOLÁLT TERMESZTÉS JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI ............................................... 9 4. KLÍMASZABÁLYOZÁS TERMESZTŐ BERENDEZÉSBEN ......................................... 13 (Fo ás: Adams [1994] nyomán Slezák és Te be, 2008) .................................................. 13 4.1. HŐMÉRSÉKLET .......................................................................................................... 14 4.2. FÉNY ............................................................................................................................ 16 4.3. PÁRATARTALOM ...................................................................................................... 16 4.4. SZÉN–DIOXID ............................................................................................................. 17 4.5. A LEVEGŐ MOZGÁSA .............................................................................................. 18 4.6. ÖNTÖZÉS ..................................................................................................................... 19 5. SZAPORÍTÁS ...................................................................................................................... 23 5.1. PALÁNTANEVELÉS .................................................................................................. 25 5.2. TÁPANYAGELLÁTÁS, TALAJOK ÉS KÖZEGEK .................................................. 30 6. HAJTATOTT ZÖLDSÉGEK TRÁGYÁZÁSA .................................................................. 40 7. ZÖLDSÉGNÖVÉNYFAJOK HAJTATÁSA ...................................................................... 43 7.1. PAPRIKA (Capsicum annuum L.) ................................................................................ 43 7.2. PARADICSOM (Lycope sicon lycope sicum L.) ........................................................ 49 7.3. UBORKA (Cucumis sa i us L.) .................................................................................... 58 7.4. SÁRGADINNYE (Cucumis melo L.) ........................................................................... 64 7.5. FEJES KÁPOSZTA (B assica ole acea L. c . capi a a p . capi a a Duch.) ................ 68 7.6. KELKÁPOSZTA (B assica ole acea L. c . bulla a DUCH.) ...................................... 72 7.7. KÍNAI KEL (B assica pekinensis RUPR.) .................................................................... 73 7.8. FEJES SALÁTA (Lac uca sa i a L. a . capi a a L.) .................................................. 74 7.9. RETEK (Raphanus sa i us L.) ...................................................................................... 78 7.10. SÁRGARÉPA (Daucus ca o a L. ssp. sa i us) .......................................................... 81 7.11. VÖRÖSHAGYMA (Allium cepa L.) .......................................................................... 82 Felhasznál i odalom ................................................................................................................ 86 5 ELŐSZÓ A jegyze azon hallga ók számá a készül , akik má anul ak zöldség e mesz és , de bő í- eni sze e nék udásuka a on osabb zöldség ajok e mesz és echnológiájának isme e é el. Az összeállí o anyag a Zöldség e mesz és III. és a Haj a ás ko ai e mesz és álasz ha ó á gyak ananyagának elsajá í áshoz nyúj segí sége nappali– és le elező képzésben egya án . Az ol asó á ekin és kap a haj a óházak/ e mesz ő be endezések ípusai ól és alkalmazá- sának el é elei ől. A ko ai e mesz éssel előállí o e mék nagy é éke kép isel, és p óbálja mé sékelni a klímánk ala jellemző szezonali ás a iss zöldségellá ásban. Kon inen ális klí- mánk ala késő ősz ől a aszig csak ű éssel lehe előállí ani melegigényes zöldség éléke , ezál al a e mesz és el é eleinek op imalizálásá biz osí ani kell a e mesz ő be endezésekben. A jegyze észle esen a almazza a klímaszabályozás módoza ai és sze epé a e mesz és- ben. A ko ai és jó minőségű e mék előállí ásában megha á ozó sze epe an a szapo í ó anyagnak. A palán ane elés echnológiájának különböző ípusai és a e mesz ő közeg ki á- lasz ásának szempon jai észle esen mu a ja be a jegyze . Az u óbbi é ekben egy e nagyobb e e hódí a alaj nélküli, izolál e mesz és, melynek alaj ögzí ő közegei megha á ozzák a nö ények ejlődésé , ezál al a e mesz és sike é . A köny második észe a on osabb zöldségnö ény ajok e mesz és echnológiájá mu a ja be. A eljesség igénye nélkül u al az ado aj kö nyeze i igényé e, szapo í ási időpon ok a és ápolási munkák a. A nö ény édelemnél csak a e mesz és sike é eszélyez e ő kó okozók a, ká e ők e hí ja el a igyelme , mi el a hallga ók ko ábbi, ez i ányú szak á gyi isme e ei lehe ő é eszik a szaksze ű édekezés ki i elezésé . Azon hallga óknak, akik csak kisebb ó aszámban udják a zöldség e mesz és á gya a- nulni, minden bizonnyal ki áló segí sége jelen az előadáson elhangzo anyag kiegészí ésé e. Bízom benne, hogy a köny elkel e em é deklődésé alamennyi ol asónak a ke észe ezen in enzí en ejlődő és egy e ko sze űbb ága i án . Sze ző 6 1. ZÖLDSÉGHAJTATÁS FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A hazai zöldség e mesz ő elüle kb. 70 000 ha. A haj a ó elüle 4000 ha, ebből 70–80 ha ü egház, a öbbi ólia. A szán ó öldön e mesz e és haj a o ajok száma kb. 40. Ebből a leginkább el e jed 10 aj. A zöldséghaj a ás az 1960–as é ekben közepé ől kezde ejlődni hazánkban. Elő e nagy- üzemi szán ó öldi zöldség e mesz és ol a cél. Zöldséghaj a ásnak ne ezzük az a echnológiá , melynél mes e séges kö nyeze i iszo- nyok közö , ede e mőhelyen, szabályozo íz–, le egő–, ény– és hőha ás melle iss ogyasz ás a állí unk elő zöldség éléke . Ezál al megszűnik a e melés idényjellege. Te mesz ő lé esí mények alkalmazása a mé sékel égö i e üle eken e jed el, mi el a szabad öldi e mesz és ko a a asz ól késő őszig a , így a köz es időszakban ede é ben, ű ö agy ű e len iszonyok közö , óliában agy ü egházban lehe e méke előállí ani. Előnye, hogy a zá e ekben a kö nyeze i ényezők könnyen op imalizálha ók. 2. TERMESZTŐ BERENDEZÉSEK TÍPUSAI Melegágy A 60–as é ek égéig szin e csak ilyen lé esí mények működ ek. Jellemző á, hogy 25–60 cm–es ágya é eg agy más anyag ado meleg alpa a nö ényeknek. Ez aka a a melegágyi ablak, amely a napsuga ak ked ező hasznosulásá e e lehe ő é. Alkalmazása elsődlegesen a melegigényes zöldség palán ák előállí ásában ol . Há ánya, a okozo munkaigényessége és a nagy mennyiségű sze es ágya szükségle e. 1. áb a. Melegágy sze keze e (Fo ás: Balázs, 1994) Ü egház 1955– ől épí enek ü egháza hazánkban. Jellemző á a ke ős hasznosí ás – palán ane elés és haj a ás céljá a. Legisme ebb ípusa az ún. „gyulai blokk”, amely nagy lég e ű, azaz a hajó szélessége 3,2 m agy ennek öbbszö öse. Típusai: Venlo, P ins, Bolgá , Fo sche, EG–2. 7 2. áb a. Venlo ü egház ázla os ajza (Fo ás: Láng, 1999) Felada a, a haj a ás és a ólia elepek palán áinak előállí ása, melyhez a nagy lég é ökéle- es éle e e biz osí o , de d ágább üzembe helyezési köl sége mia később há é be szo ul a óliás e mesz és kialakulásako . Jellemző ulajdonságai közö emlí endő, hogy - ge incmagassága a esz á nö elésé el emelkedik, ezál al 1 m2– e öbb min 3 m3 le- egő ju ; - a e ő dőlésszöge 25°–nál nagyobb, a napsuga ak jó hasznosulása, a hó biz onságos és gyo s lecsúszása biz osí o ; - ájolása É–D i ányú, ha 1 hajó an, akko K–Ny–i épí ésű; - a hajók maximális hossza 50 m; - a ge inc onal a me őlegesen helyezkedik el a 2,5–3,0 m–es be onú ; - ű ő–, ön öző– és szellőz e ő endsze an kiépí e; - a ű ési szin 30°C hőlépcsőjű; - alkalmazha ó ege ációs/ alaj ű és; - az ön özéshez á asz ásos, szi á og a ó, csepeg e ő módsze ek alkalmazha ók; - kiépí e az eső ízgyűj ő, ápolda ozó–, ke e ő– és adagoló endsze ; - lehe őség an belső ólia– és ene giae nyő elsze elésé e; - elek omos csa lakozó (220 V és 380 V–os) öbb pon on; - ü eg elüle mosó be endezés kiépí ésének lehe ősége. 8 Műanyag bo í ású lé esí mények A műanyag bo í ású lé esí mények kb. az 50–es é ek ől isme ek hazánkban. Előnye, hogy kicsi a lé esí ési és üzemel e ési köl ség, alakja élkö í es, jól bí ja a szél és a hó e helésé . Ugyan nagyobb a szí óha ás, de a ólia ki eszí ésé el csökken he ő a palás ká osodása. A nö ények számá a ked ezőbbek a ény– és hő iszonyok, min az ü egházban. Nagy lég e ű lé esí mények Jellemzői: 1 m2 alap e üle e öbb min 2 m3 zá é ju , blokk endsze űeknél 3 m3/m2 az alsó ha á . A ápa magasság 2 m. A nagy lég é előnye a kisebb hőingadozás, ke esebbe kell szellőz e ni, kisebb a szegély- ha ás, nagyobb habi usú ajok e mesz ése is alkalmas (pl. ám endsze es pa adicsom, ubo - ka). Há ánya, hogy a ha ma képződés ha ásá a nagy a pá a a alom, ezál al okozódik a kó - okozók eszélye, a szél– és hóká mia e ősebb ázsze keze kell kialakí áni, ami jelen ősen megnö eli a köl ségé . Fóliasá o – szélessége 4,5×7,5×10 m, ázsze keze e lehe műanyag, a agy ém (ho - ganyzo cső). Ge incmagassága 1,8×3,0×4,0 m, hosszuk e szőleges, de ál alában 50 m. A ází ek á olsága 1,5 m. A aka ó ólia as agsága 0,15 mm. A palás szélessége a esz á ügg ényében a kö e kezők lehe nek: 4,5–5,0 m–es sá o nál 8,5 m, 7,5 m szélesnél 12 m, 9 m–esnél pedig 16 m. A e mőhelyi ado ságok jelen ősen megha á ozzák az alkalmazo e mesz ési módo . Az elmúl 30 é ben, ü egházban és óliában e mésze es alajon öbbnyi e monokul ú ás e mesz- és oly a ak. Egy idő u án azonban megjelen a alajun ság, megnő a onál é eg– és Fusa ium e őzés a e mesz ő be endezésekben. Védekezéskén szóba jöhe e olna a alaj- cse e, amely endkí ül köl séges, agy a alaj e ő lení és kemikáliákkal, de az engedélyeze sze ek álasz éka az u óbbi é ekben igen ko lá ozo á ál . A gőzölés, min lehe séges al e na- í a igen köl séges, ille e a alajéle á mene i pusz ulásá okozza. 9 3. áb a. Fóliablokk áz endsze e (Fo ás: Láng, 1999) Megoldáskén kínálkozo az izolál e mesz és kialakí ása, melye 1990– ől má alkal- maznak a e mesz ésben. Ehhez nem kell nagy mennyiségű gyöké ögzí ő közeg, de a nö ény olyama os íz– és ápanyag–u ánpó lás igényel. Ezzel a módsze el kis e mő– elüle ől nagy e mésmennyiség aka í ha ó be. 3. IZOLÁLT TERMESZTÉS JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI Az izolál e mesz és echnológiája a jö őben számos p oblémá a jelen he megoldás , kü- lönösen o , ahol ke és a mű elhe ő e üle , agy igen nagy a népsű űség. Si a agos e üle e- ken is jól alkalmazha ó, csak íz e an szükség, melye a enge izek sómen esí ése u án ha- ékonyan és aka ékosan el lehe használni. Így a alaj nélküli e mesz és megoldás jelen he a „Ha madik Világ” élelmezési p oblémái a is. A echnológia sokszo jól kombinálha ó e ő- mű ek, ipa i lé esí mények és e mál ku ak ál al kibocsá o hulladék izek használa á al is. To ábbá lehe ősége ad a hagyományos óliás be endezésekben, a sok é es e mesz és kö- e kez ében ellépő alajun ság p oblémájának a megoldásá a. A monokul ú ás kö nyeze ben jelen ősen nő a e őzések kockáza a, ugyanakko a alaj e ő lení és e engedélyeze ha ékony sze ek száma egy e ke esebb. A jó minőségű, megbízha ó hozam elé ése é dekében ál oz a - ni kell az alkalmazo e mesz ési echnológián az alacsony, égi be endezésekben is. A eljes klima izálás d ága, és a ólia sze keze e mia sem alósí ha ó meg. Azonban a szabályozo ápanyag– és ízellá ás má egy e öbb e melő alkalmazza a e mesz ése so án, melynek egyik módoza a lehe ne az izolál e mesz és. Előnyei: - ossz minőségű helyi alajon is lehe e mesz és égezni; - nem igényel sze es ágyá ; - magas okon au oma izál ; 16 - a ha á oló elüle nagyságá al (F), - a bu kolóanyag hő á bocsáj ási ényezőjé el (k) és - a külső és belső hőmé sékle különbségé el (Δ ). 4.2. FÉNY 4.2. FÉNY A nö ények ejlődéséhez a meg elelő ény mennyisége a Nap, és szükség ese én a mes- e séges ény o ások biz osí ha ják. A enyészidő olyamán a napsugá zás ényössze é ele az é so án ál ozik, így az UV sugá zás élen kicsi, nyá on nagy. Fon os o ábbá isme ni, hogy az UV sugá zás az ü eg nem, a ólia pedig á engedi, így a óliában ne el nö ények egészsé- gesebb lesznek. E melle még megha á ozó a ény e őssége, amely egységnyi elüle en, egységnyi idő ala á á amló ény mennyiségé é jük. Mé ékegysége lux agy W/m2. A ény a szapo í ó sze ek kialakulásá a és működésé e ha nak, amelyek jelen ősen meg- ha á ozzák a e més mennyisége , azál al a jö edelmezősége . A mes e séges énypó lás d ága, csak nagy be é el biz osí ó nö ény ajoknál é demes (pl. ubo ka, palán ane elés s b.) alkalmazni. Ehhez nagy eljesí ményű énycsö ek (1000–2000 lux), halogén lámpák (2000–3000 lux) szükségesek. Ezek 2–4 ó ás működésé el aká 30–40%–kal csökken he ő a palán ane elési idő. A e mesz ésben a echnológiá ól üggően on os a ény iszonyok ja í ása. Ebben a bu - kolóanyagok (ü eg, ólia) ja í ása, agy isz í ása, alamin kőgyapo os e mesz ésnél az u ak ehé óliá al ö énő aka ása is segí ségül lehe . Fénymeg onás is elő o dulha őkén a nyá i e mesz ő időszakban, amiko á nyékolással (késő a aszi és nyá i időszakban) a pe zselődés megelőzésé e meszeléssel, á nyékoló es é- kekkel (Shade ix) agy aschel hálók, e nyők kihelyezésé el édekezünk. 4.3. PÁRATARTALOM A meg elelő hő– és ény iszonyok kialakí ásá a igen nagy gondo o dí anak a e melők, míg a e mesz ő be endezés lég e ének pá a a almá csak ke esen szabályozzák uda osan. Isme e es, hogy a ízu ánpó lással szo osan össze ügg a le egő pá a a almá al is, amely megha á ozza a nö ények eljesí ő képességé , ezál al a hozamá . A leg on osabb ki ejezések közül meg kell emlí eni a kö e kezőke : Hő esz eség: Q = F × k × Δ 17 Abszolú légned esség, azaz ényleges pá a a alom, amely az egységnyi é oga ban lé ő ízgőz mennyiségé (g) jelen i. Szabad öldön ennek é éke 0,2 – 25 – 30 g/m3 a csapadékellá- ás ügg ényében, míg e mesz ő be endezésben 10 és 60 g/m3 közö i é ékek lehe nek. Telí ési (maximális) pá a a alom – a le egő pá abe ogadó képességé jelen i. Rela í pá a a alom (RP) – az abszolú és a maximális pá a a alom é ékének hányadosa. A ela í pá a a alom ha ással an a kö e kező éle olyama ok a: 1. Pá olog a ás ( anszspi áció) e ősségé e Nagy ela í pá a a alom ese én nem pá olog a nak a nö ények, ezál al a Ca el é el akadályozo . Ez okozo gondo jelen a pap ika és a pa adicsom haj a ásánál, mi el a csúcs o hadás kialakulása 80%–ban ennek ulajdoní ha ó. 2. Vi ágok kö ődésé e Pa adicsomnál a i ág és pollenképződési op imumhoz 60–70% ela í pá a a alomnál kell, míg a e mékenyülésnél a pollen ömlőhaj ásához e ől nagyobb é ék, 70–80% az ideális. 3. Pá olog a ás in enzi ásá a Ez szo os össze üggésben an a ápanyagok el é elé el, egyben az asszimilá umok képződésé el. Az alacsonyabb ela í pá a a alom az éjjeli ó ákban elősegí i a kalcium el é elé . Ugyanezen iszonyok nappal csökken ik a bogyók a el epedésé , elősegí ik az egységesebb é és , így a ké színből é ő aj ák nem lesznek sá ga gallé osak. 4. Be egségek, ká e ők megjelenésé e A ege ációs ű éssel leszá í ha ó a lecsapódo pá a a le él onáká ól, amely megelőzi a i o ó a e jedésé . Ez a kó okozó igen in enzí szapo odás mu a 90–100%–os ela í pá a a alom melle . Az ü egházi moly e ű is sok ojás ak 75–80%–os pá a a alomnál, ehá ez is indokol- ja ennek a klima ikus pa amé e nek a uda os szabályozásá . 4.4. SZÉN–DIOXID A nö ényekben a sze es anyag szin ézishez szükséges a le egő szén dioxid a alma, me- lye a lé él klo oplasz iszai sze es anyaggá udnak alakí ani az alábbi olyama sze in . 6CO2 + 6 H2O + Fény ene gia = C6H12O6 + 6O2 Isme e es, hogy a le egő no mál CO2 a alma 0,03% (300 ppm), azonban az asszimi– lációhoz az op imális é ék 0,12% lenne. 18 A ha ékony ű és mia a jól zá ódó ü egházakban, alamin a nagy nö ény elüle melle ez a mennyiség 30–70 ppm– e csökken, amely kisebb o oszin e ikus in enzi ás és gyenge nö ekedés e edményez. Megoldásá a az alábbi módsze ek alkalmazha óak: - Rendsze es szellőz e és, amely nö eli a e mesz ő é CO2 a almá , ezál al aká 5–15%–os e mésnö ekedés e edményezhe , de e melle élen jelen ős ene gia esz e- sége is okozha . - Mes e séges CO2 adagolás széndioxid ágyázás o májában. E e csak jól zá ódó, nagylég e ű házakban az alkalmasak. Ki i elezésénél igyeljünk a a, hogy a mű ele e napkel e u án 1–1,5 ó á al kell kezdeni, és napnyug a elő 1–1,5 ó á al be ejezni. Te mésze esen szellőz e és idején szüne el essük a bea a kozás . - Szén dioxid ágyázáshoz csepp olyós CO2–o használnak palackos kisze elésben. Adagolásánál igyelembe kell enni, hogy 1 li e CO2 20°C–on 2 g ömegű. 1 ha ü eg- ház ó ánkén i CO2 szükségle e pedig 60 kg. A kezelés e edményei a kö e kezők lehe nek: - hideg ű ő nö ény enyészideje 5–7 nappal ö idül és ja ul a minőség; - 5–7 nappal ko ábbi palán a elszedés e ezhe ünk; - ízkul ú ás haj a ásban aká 15–20%–os e mésnö ekedés e is számí ha unk; - okozódik a ko aiság, ke esebbe kell szellőz e ni, amely jelen ős ene gia meg aka í ás jelen . 4.5. A LEVEGŐ MOZGÁSA A légmozgás ha ásá a íz esz eség léphe el a alajban, o ábbá csökken a le egő pá a a - alma, de nagyobb e őssége okozha le él– és haj ássé ülés is. Ezé szeles időben a e mesz- ő be endezés nyílászá ói a széli ánnyal ellen é es oldalon nyissuk ki. A szellőz e és elada a nyá on a úlzo léghőmé sékle mé séklése, míg élen a nagy pá a- a alom csökken ése, alamin a lég é nagy oxigén a almának csökken ése. Ko sze ű nö ényházakban a pá a– és CO2– a alom szabályozása au oma ikus (számí ó- gép ál al ezé el ), sugá zásmé ő el elsze el , amely a ényin enzi ás ügg ényében nyi ja a szellőzőke . Az elő e p og amozo szellőz e ő és széli ány igyelő lehe ő é eszi a szakaszol légcse é , ezál al a klima ikus elemek op imalizálásá a nö ényállomány számá a. A klima ikus ényezők szabályozása a mode n e mesz ő be endezésekben má au oma i- kus ezé lésen alapul. Ennek sema ikus ajzá mu a ja az alábbi áb a. 19 10. áb a. A e mesz ési kö ülményeke op imalizáló ezé lő endsze ázla a (Fo ás: B inkman Hunga y K .) 1. Időjá ás állomás; 2. Szél/szélcsend/oldalszellőző; 3. Te őön özés (hű és); 4. E nyő ezé lés; 5. Hidegködképző LVM; 6. Asszimilációs ilágí ás; 7. Ciklus ilágí ás; 8. Klíma en ilá o ; 9. Pá ásí ás; 10. Mé ődoboz; 11. Oldal al ű és; 12. Felső ű éskö ; 13. Alsó ű éskö ; 14. Vege ációs ű és; 15. Talaj ű és; 16. Talajhű és; 17. CO2 mé és; 18. CO2 adagolás; 19. Fo ó íz á oló; 20. Folyékony CO2; 21. To al ene gia CO2; 22. To al ene gia be endezés; 23. Á am e melés (gázmo o ); 24. Gázkondenzo , CO2 a kazán üs jéből; 25. Kazán ezé lés; 26. Égő ej ezé lés 4.6. ÖNTÖZÉS A nö ények szö e é úlnyomó ész íz alko ja (70–90%), ennek biz osí ásá a, ille e a o- lyama os pá olgás mia egyenle es ízellá ás a an szükség. A íz má palán a ko ban igen on os, mi el a sej alko óeleme ( u go szabályozó). To ábbá hőmé sékle –szabályozó sze e- pe is an, ille e a nö ényi ápolda ok észe és a szállí ás „eszköze” ( ízben oldo ápanyag- ok) is egyben. Az ön özés olyan ag o echnikai eljá ás, miko műszaki be endezések segí ségé el külön- böző íz o ásokból szá mazó ön öző ize ju a unk ki a nö ények ízellá ása céljából. Ennek mennyisége aj ól és e mesz ési mód ól üggően 1000 – 2000 mm. Ön özés e elhasznál íz o mák Csapadék íz – ká os sóka nem a almaz, lágy, ehá ön özés e ki áló. Többnyi e á oló medencékben gyűj he ő, így használa á al jelen ős mennyiségű íz aka ékosságo alósí ha- unk meg. Folyó íz – lágy, öbb–ke esebb iszapo a almaz, szű ni kell. Há ánya, hogy élen nehéz hozzá é ni, alacsony a hőmé sékle e és melegí eni kell. Pa ak– és o ás íz – a olyó íznél ál alában isz ább. 20 Tó íz – csak akko használha ó sike el, ha a kö nyező alaj nem a almaz ká os só–, he - bicid– és nö ény édő sze ma ad ány . Nehézsége jelen , hogy szű ni kell, alamin a éli elhasználás akadályozo . Kú íz, alaj íz – a első ízzá ó é eg ize, mely e jellemző, hogy hidegebb és gyak an ká os sókkal e hel . Ez a p oblémá oldha ja meg a mélyebb é egből nye íz, mi el ezek melegebbek, kisebb a ká os só a almuk, könnyebben szű he őek és élen is hozzá é he őek. Egy haj a ó üzem kú jának op imális ízhozama á ozó nélkül 400 l/pe c, á ozó al pedig 100–150 l/pe c legyen. Az ön öző íz minősége jelen ősen megha á ozza a e mesz és sike é , ezé ennek izsgá- la a elengedhe e len a e mesz ő be endezés e ezésénél. A benne lé ő szilá d és oldo anya- gok azonosí ása, mennyisége és össze é ele ha á ozza meg a íz minőségé . Ezek közül az ön öző íz izikai és kémiai ulajdonságai kell kiemelni. Fizikai ulajdonságok: - Víz hőmé sékle e – ennek alacsony é ékei ked ező len ha ás gyako olnak a nö ény- állomány a, míg a magas ízhőmé sékle pe zselés okozha a le eleken. Alap e ő szabály, hogy az ön öző íz hőmé sékle e egyezzen meg a léghőmé sékle el, azaz 25– 26°C–nál nem lehe nagyobb. - A íz ho dalékossága a csepeg e ő es ek működésé e és a szű ők eljesí ményé e gya- ko ol ha ás . Ha ez az é ék 50 mg/l ala an, akko jó minőségű a íz, míg 50–100 mg/l közö közepes, de 100 mg/l ele alkalma lan ön özés e, me a szó ó e- jek és csepeg e ő es ek eldugulásá okozza, alamin nagy eljesí ményű szű ők beik a- ásá igényli. - A bak é iumok száma, melynél a ha á é ékek a kö e kezők: <10 000 db/ml – jó, 10 000–50 000 db/ml – közepes, >50 000 db/ml ossz. Kémiai ulajdonságok: I kiemel sze epe an a só a alomnak és össze é elének, mi el ezek jelen ősén be olyá- solha ják a nö ények ápanyag u ánpó lásá . A izekben alálha ó sók öbbségé a Fe, Al, Ca, Mg, Na és K sói adják. A izek keménységé okozzák a klo idok, a szul á ok, a ka boná ok és a hid oka boná ok. - Az ön öző íz összes só a almának é ékelésénél udni kell, hogy minél alacsonyabb a íz só a alma, annál alkalmasabb ön özés e. Ennek mé ésé e szolgál az elek omos eze őképesség (EC) megha á ozása, melynek mé ékegysége a mS/cm (milisiemens). - A íz minősége ennek alapján a kö e kező é ékekkel ha á ozha ó meg: - 0,5 EC – ön özés e ki áló íz; 21 - 0,5–1 EC – ön özés e még használha ó íz; - 1,0–2,0 EC – csak észle es kémiai izsgála u án dön he ő el; - 2,0 EC – köz e lenül ön özés e nem ja asolha ó. Homok alajon nagyobb EC é ékű ízzel is lehe ön özni, me a sók nem kö ődnek le a ki- sebb agyagás ány a alom mia . Az EC é ék és a só a alom á számí ásához az alábbi össze üggés alkalmazha ó: A íz EC é éke × 800 (ka boná os íz ese én) = mg/l; EC é ék × 640 ( egyes anionok, isz a íz) = mg/l Az ön öző íz minőségé és só a almá e ősen be olyásolja a ízben oldo Na mennyisége. Ha nagy a íz Na a alma, alajszikesedés okozha , azaz a alaj kolloidkémiai állapo á ked- ező lenül be olyásolja, ezé meg kell izsgálni Ca2+, Mg2+ és Na+ ionok a ányá . I. osz ály – ezek a legjobb minőségű izek, minden e mesz ési mód a alkalmasak. II. osz ály – alajos e mesz és e alkalmasak, de ízkul ú ás e mesz ési módnál a ölös– leges hid ogén ka boná a alma sa azással közömbösí eni kell. III. osz ály – csak alajon aló ápolda os e mesz ésnél jöhe nek számí ásba, de o is csak a ke ésbé só é zékeny nö ényeknél. A nagy mennyiségű HCO3– a alma sa azással és CaNO3 kiegészí éssel közömbösí eni kell. 1. ábláza Vizek csopo osí ása minőség alapján Minőségi pa amé e I. osz ály II. osz ály III. osz ály EC 0,5 mS/cm ala 0,5–1,5 mS/cm 1,5 mS/cm ele Na+ 1,5 mg eé/l ala 1,5–3,0 mg eé/l 3,0 mg eé/l ele Cl– 1,5 mgeé/l ala 1,5–3,0 mgeé/l 3,0 mgeé/l ele HCO3– 0,5 mg eé/l ala 5,0–6,0 mg eé/l 6,0 mg eé/l ele Az ön öző íz kémha ása 6,5–8,4 pH é ékek közö a meg elelő. Csepeg e ő ön özésnél ügyelni kell a íz Fe– a almá a, me a >0,4 mg/l Fe3+ mennyisége el ömődés okozha , ezál- al csepege ő ön özés e nem ja asol . Ön özési módok a haj a ásban Ennek op imális ki álasz ásá megha á ozza a echnológia szín onala, alamin a e mesz- e nö énykul ú a igénye. A endelkezés e álló lehe őségeke igyelembe é e az alábbi mó- doza ok közül álasz ha unk: 22 Esősze ű ön özés – ehhez mik oszó ó ejek szükségesek. Előnye, hogy nem igényel e ep- endezés , jól au oma izálha ó, azonban há ánykén jelen kezik a köl ségessége, egyene len ízeloszlása, a gombás le élbe egségek nagyobb a ányú megjelenése, alamin az a ény, hogy ke ésbé íz aka ékos. Felüle i ön özés – ennél a módsze nél a lej és i ányában mozog a íz, így ba ázdás (áz a ó) ön özés udunk alkalmazni. Á asz ásos (bolgá ágyas) – ez az u óbbi é izedekben eléggé há é be szo ul , maximum házi ke i megoldás jelen he . Al alajön özés – ége e , lyugga o csö eke helyeznek a alajba a mű el é eg alá (szi á- og a ó cső), azonban szikesí ő ha ása mia isszaszo ul a használa a. Csepege ő ön özés – előnye, hogy kis nyomás (<2,5 ba ) melle , ke és ízzel, köz e lenül a nö ény közelébe udunk ize kiju a ni. To ábbá jellemző á a aka ékos íz elhasználás, de szű ők alkalmazása elengedhe e len. Á –apály endsze – őkén palán ane elő üzemekben használják. Hid opónika – a legko sze űbb módsze ek egyike, ahol a íz– és ápanyagellá ás egyidejű- leg biz osí ha ó köz e lenül a gyöke ek számá a. Az ön özés időpon jának megha á ozása Ennek ellenő zése és isme e e a gyako ló ke ész számá a igen on os. A ízigény megál- lapí ásá a legalkalmasabb módsze ek közül a le éllankadás agy ma okp óba kö űen e jed el. Műsze esen is ellenő izhe ő a alaj ned esség a alma. Ennek é éke ha a alaj ízkapaci á- sának 50–70%–a ala an, akko ize kell adni az állománynak. Fon os o ábbá a k i ikus időszak megha á ozása (pl. e més ejlődés, nagyobb ény– in enzi ás) az ado nö ény ajnál, amiko az op imális ízellá ás elengedhe e len. Az ön özési o duló sze in i íz kiju a ásnál ál alában 10–14 naponkén kap ize a nö- ény. Ma má isme a számí ógépes ezé lés módsze e is. Ennél a hő–, ény–, sugá zás, pá a a - alom és alajned esség ada ok alapján, alamin a nö ény ejlődési ázisainak ügg ényében kap pa ancso az ön öző endsze a ízadagolás a. A e mesz és so án elhasznál ön öző íz mennyiségé ön özési no ma agy idény no ma o májában adják meg. Csepeg e ő ön özési mód A haj a ásban ez a ízkiju a ási módsze a legel e jed ebb. Jellemzői közül az alábbiak kapnak kiemelés : - a íz köz e lenül a nö ény kö nyeze ébe ke ül, így > 95%–a hasznosulha ; 23 - a szél nem be olyásolja a szó ásképe , így kisebb a pá olgási esz eség; - lej ős e üle en is jól alkalmazha ó; - alkalmas a nö ény igényének meg elelő ápanyag kiju a ás a, amely köz e len gyö- ké zónába ke ül, így nincs kilúgozódás, azaz kisebb a kö nyeze e helés; - a le élze szá az ma ad, ezál al kisebb a gombás e őzések elő o dulása; - a cseppenkén ö énő kiju a ással nem hű i le a nö ény kö nyeze é és nem ömö í i a alaj ; - a so közök szá azak ma adnak, így bá miko égezhe ő a nö ény édelemi bea a ko- zás, i o echnikai munka, agy szedés; - lehe ősége ad a ápanyagellá ás a is, így aká szélsőséges alajokon is lehe e mesz e- ni; - könnyen au oma izálha ó, a nö ény igényeihez igazodó íz– és ápanyagellá ás meg a- lósí ha ó; - az alacsonyabb pá a a alom pá ásí ók alkalmazásá al hely eállí ha ó, ehhez a déli ó ákban 1–2 l/m2/nap ize lehe po lasz ani a lég é be; - az op imális ha ás elé éséhez ajánla os a csepeg e ő es eke olyama osan ellenő izni, hogy az ese leges el ömődés ne okozzon p oblémá . 5. SZAPORÍTÁS A ke észe i e melésben az i a alan szapo í ási mód öbbnyi e a ás szá ú ajoknál alkal- mazo . A zöldség haj a ásban ennek lényegesen kisebb a gyako la a. I a alan szapo í ás – jellemző a ege a í sze ek elhasználása, ezál al az u ód ulaj- donsági megegyeznek a szülőé el. Alkalmazása a ko ai bu gonya (előcsí áz a ás), a zöld- hagyma (előhaj a ás), a e mesz e gombák (ol ás, micélium á szö e és), a okhagyma ( iók- hagymák, azaz ge ezdek dugga ása), alamin egyes nö ényi észek ől ö énő szapo í ásánál (in i o) alkalmazzák. Ennél a módsze nél kell megemlí eni az ol ás ( i o echnikai eljá ás is), amely az 1950– 60–as é ekben kül öldön e jed el, és ilágsze e egy e nagyobb jelen őségű é ál . Előnyei: az ellenálló alany alkalmazása lehe ő é eszi a monokul ú ás e mesz és p oblé– máinak kiküszöbölésé , ezál al az ol ány ellenálló á álik a uzá iumos és e icilliumos e őzések e, alamin a onal é eggel szemben is éde é álik. Ebben kiemel sze epe an az alany ked ező szö e i elépí ésének (e ő eljes nö ekedés, mélyebb e ha ol a alajba, hideg ű- őbb, jobb ízhasznosulás). A áol o nemesnek kölcsönzö ked ező ulajdonságok (jobb 24 gene a í ejlődés, jó e més minőség) iszon o ább okozzák az ado aj ole anciájá a kö nyeze i ényezőkkel szemben. Há ányaikén megemlí he ő a ké sze es mag–, eszköz és kézimunka köl ség, a hosszabb palán ane elési idő, az alany és nemes azonos á mé őjének ( ejle ségi okának) biz osí ása, a nö ényi észek p ecíz ögzí ése (ol ócsipesz), az op imális hőmé sékle és pá a a alom (23–25°C és 80–90%) biz osí ása. I a os szapo í ás – a leggyak abban alkalmazo a haj a ásban. A mag i a os ú on lé e- jö nö ényi ész, amely önállóan képes új gene áció lé ehozásá a. A e őmag é ékmé ő ulajdonságai – aj– és aj aazonosság, amelye szán ó öldi szemlé- ken ellenő iznek; meg elelő csí ázási százalék (21 nap ala izsgál a) és használa i é ék; a aj a/ aj á a jellemző eze mag ömeg (g), osz ályozo ság és isz aság, alamin kó okozók ól és ká e ők ől aló men esség. A mag használa i é éké (HE) az alábbiak sze in lehe megha á ozni: HE = isz asági % × csí ázási % / 100 A magok á olha óságá megha á ozza az op imális ned esség a alom, melynek é éke 12–14% legyen. Ve és elő i magkezelési eljá ások Ide a oznak azok a mű ele ek, amelyek elősegí ik az egyenle es e és , a csí ázás , a ke- lés , alamin az állomány gyo sabb ejlődésé . Csá ázás – a mag elüle é e nö ény édő sze el i ele a alajlakó ká osí ókkal szemben. Ink usz álás – ékony, kopásálló, színes ilm é eg képzése a mag elüle én, amely nö- ény édő ha ással bí . D azsí ozás és pillí ozás – ap ó mag ak be onása nö ény édősze és s imuláló anyagoka a almazó szilá d bu kolóanyaggal a könnyebb és egyenle es e és é dekében. Mé e sze in i osz ályozás (kalib álás) – a magok á mé ő alapján ö énő csopo osí ása (0,2–0,25 mm–es el é és engedélyeze ). Ez a magkezelési eljá ás salá a élék, káposz a élék, e ek és sá ga épa egyön e ű kelésé és ejlődésé eszi lehe ő é, ezál al az egymene es be aka- í ás . Előcsí áz a ás – a szá az magoka langyos ízben áz a ják, amíg azok ize esznek el (a lágy ize könnyebben) egészen a gyököcske megjelenéséig, A kezelés célja a enyészidő le- ö idí ése, a csí ázási % ja í ása, a a csí akép elen mag ak kiszelek álása. Hőkezelés – haj a ásban nem használják (csak a dughagyma kezelésénél). Kop a ás – a haj a ásban nem jelen ős, me má émzá ol e őmagok ke ülnek alkalma- zás a, így ez a mű ele e má ko ábban el égez ék (pl. sá ga épa, cékla). 25 Ap ó mag ak ke e ése – haj a ásban nem jelen ős, szán ó öldi e mesz ésben isme eljá- ás, pl. a mák e ésénél. Mag ak el agasz ása papí szalag a – hónapos e ek, salá a, sá ga épa haj a ásánál, de a ány alanul megd ágí ja a előmago . 5.1. PALÁNTANEVELÉS Palán ane elésnek ne ezzük az a e mesz és echnológiai mű ele e , melynek so án a lágyszá ú nö ények magjai nem a égleges helyük e e jük. Há ánya, hogy köl ségesebb, min a hely e e és, nagyobb az eszköz– és a kézimunka igé- nye. Előnyekén emlí he ő, hogy a kiül e ésig nagyobb az állománysű űség, hely– és köl ség aka ékos, az in enzí e mesz ő lé esí mény jobban kihasználha ó. Ve és módja lehe kis elüle en kézi, agy palán ane elő üzemben gépi. Ve és helye: szapo í ó álcába ( űzdeléses ne elés), speciális palán ane elő álcákba ( álcás palán a), ápkockába ( űzdelés nélküli ápközeges palán a) agy cse épbe. A haj a ásban nem alkalmaznak hely e e és . A e és sű űsége sze in megkülönböz e ünk i ka e és (100–700 db/m2), melye ápkoc- káknál és nagy lyukú álcáknál alkalmazunk, sű ű e és (1500–3000 db/m2), ez szapo í ó álcába ö énő e ésnél an, melye később űzdelés és ápkockába aló á ül e és kö e . Palán ane elési echnológia elemei A palán a minősége jelen ősen megha á ozza a e mesz és sike é . A ked ező len kö ül- mények és a úl ia al agy megö egede nö ények má s essz ha ással indulnak kiül e és u án, melye ápolási munkákkal aligha lehe hely ehozni. Tehá a palán ane eléshez a mag e- és időpon ja, alamin a meg elelő klima ikus ényezők biz osí ása palán ako ban má szin e él sike adha a e mesz őnek. A mag e és időpon já úgy ha á ozzuk meg, hogy a kiül e ési dá umá ól issza elé számo- lunk, igyelembe é e a palán ane elés á ha ó idő a almá . Ez ügg az ado aj hőigényé ől, az ado e mesz ő lé esí mény T é éké ől és a kiül e és időpon já ól. A haj a áshoz szükséges palán ák előállí ása 1–6 hé el hosszabb, min a szán ó öldi kiül e- és e e eze nö ényeké. Ennek alap e ő oka, hogy a e mesz ő be endezésben e ősebb pa- lán áka kell kiül e ni a gyengébb ény iszonyok mia , alamin ennél a módsze nél elsőkén szapo í ó álcába e ünk, majd űzdeljük (ki é e a kabakosaknál). Az in enzí , hosszú kul ú- ás e mesz éshez ol ányoka használunk, azaz ké palán a állomány (alany és nemes) előállí- ásá a an szükség. 32 é. A szalma bomlása meleg alpa biz osí o az ubo kának, míg a sze es anyag bomlásako kele kező CO2 is ki álóan hasznosul . A szalma cellulóz a alma megha á ozza a bomlás sebességé , így a búzaszalma lassab- ban, a zab, ozs, á pa szalma pedig gyo sabban bomlik. Ha a C/N a ány nem meg elelő, a bomlás elősegí ésé e N–mű ágyá kell adagolni és alap ágyakén kálium– és szupe – osz á o . Ked ező ulajdonságai mia is álló ágya helye esí őjekén is használha ó, de meg- on olandó a szállí ási köl ség mia . Rizshéj – sze keze s abil, le egős sze keze kialakí ásá a alkalmas, nehezen bomlik, így a bak é iumok nem udnak elszapo odni aj a. Nagy a cellulóz és hemicellulóz a alma, így lassan bomlik, azaz szin e nincs ápanyag szolgál a ó képessége. A hozzáju ás lehe ősége iszion ko lá ozo , csak Sza as kö nyékén. Nád – nehezen bomló, laza, jó le egőgazdálkodású, kicsi é oga ömegű, nagy az ammó- nium N– a alma (145,4 mg/kg). A gyako la ban nem használják, pedig öldke e ékekbe jó lehe ne. Faké eg ( enyő, bükk, ölgy, nyá , űz) – ezek a leggyak abban használ anyagok, amelyek őzeg helye , őzegpó ló anyagkén ki álóak lehe nének. Komposz álás nélkül, agy kom- posz alapanyagkén is jó. Nagy C/N a ánya mia ammónium ni á o kell hozzáadni (0,3–1 kg/m3). Le egő– és ízgazdálkodása jó, pH–ja sa as, pl. a űz a ké egnél pH:3, ami a elláp őzegé el megegyező. Komposz álás a célsze ű olyan a aj alkalmazni, amelyik nem a almaz sok lignin . A da ál aké eg használha ó őzeghelye esí ő anyagkén . Fanyesedék, a o gács, ű észpo – komposz ál a igény elen nö ény ajoknál jól alkalmaz- ha ó, de könnyen penészesedik és o hadás a hajlamos. Talajun ság Okozói – Mollisch (1937) sze in az élő sze eze ek ál al ki álasz o és szabaddá áló anyagoknak (an ibio ikumok) ulajdoní ha ó. Ezek lehe nek magasabb endű nö ények (pl. nap a o gó) anyagcse e e mékei is. I kell megemlí eni a ká os só elhalmozódás ényé , amely alajcse é indokolha , ala- min a alajlakó sze eze ek egyoldalú elszapo odásá is. Ebben jelen he megoldás a bak é i- um ágyák alkalmazása, melyek előnyei a kö e kezők:  Segí i a a ló és szá ma ad ányok gyo sabb lebomlásá .  Felpezsdí i a alaj cellulózbon ó mik oo ganizmusainak működésé , ezál al a humusz– képződés .  Olcsóbbak, min a hagyományos mű ágyák és jobb köl ség–hozam a ány biz osí a- nak. 33  Ja í ja a alaj sze keze é , mű elhe őségé , ezál al jobb lesz a nö ények szá azság ű ő képessége.  A a lóhán ással egy mene ben kiju a ha ó, így kisebb a gépi munkák köl sége.  „Zöld” e mék, azaz nem szennyezi a alaj , az élő ize és a kö nyeze e , e melle ja ul a e més minősége.  Ni ogénkö ő és osz o mobilizáló bak é iumai ki édik a szá lebon ásnál ellépő pen ozán ha ás . Mes e séges alajok A alaj helye esí ő e mesz ő közegek a alajnak csak egy unkciójá lá ják el, a gyöké ögzí ésé . Az egykomponensű e mesz ő közegek még ápanyag kiegészí éssel sem elelnek meg a nö ény igényeinek, mi el azok ápanyag el é el szabályozó képessége igen kicsi. A öldke e ékek és a mes e séges alajok öbb éle ás ányi– és sze es anyagból e ődnek össze, ebből adódóan olyama os ápanyag–szolgál a ó képességgel endelkeznek. A mes e séges közegekkel szemben ámasz o kö e elmények a kö e kezők:  Meg elelő s abili ás és a ós sze keze . Ehhez különböző pó usmé e ű közegeke cél- sze ű használni, hogy jobban ű je a gyako i ön özés és ápolda ozás .  A közeg jó íz eze ő– és íz a ó képessége.  Bizonyos mé ékű pu e képességgel endelkezik, hasonlóan a e mésze es alajokhoz.  A nö ények ejlődésé gá ló anyagoka ne a almazzon, alamin olyan össze e őke , amelyek oldha a lan komplexe képeznek a hozzáado ápanyagokkal.  Kó okozók ól és ká e ők ől men es legyen. Ezen el é eleknek meg elelően az alábbi sze e len és sze es anyagok használa a e jed el: Te mésze es sze e len anyagok – kőze ö melék (mu a), kőzúzalék, ulkáni u ák, ioli , andezi , bazal , gyöngyka ics, homok, pe li , e mikuli , ben oni , zeoli , ke ámia ka ics (agyag g anulá um), különböző salakok, algini , osz o i , káli achi . Te mésze es sze e len anyagok – őzeg, szalma, enyő ű, aké eg, anyesedék, ű észpo , izspely a, kókusz os , különböző lomb öldek és komposz ok, ágya öldek. Mes e séges anyagok – polisz i ol golyók, hyg omull. Homok – 0,02–2 mm szemcsemé e ű, nagy szilícium dioxid a almú anyag, amely a al- mazha ká os sóka is. Típusai közö isme a bányahomok, melye nem igazán alkalmaznak, me a szemcsék oldalai éles lapokkal ha á ol ak, ese enkén oxikus émionoka , agy na- gyobb mennyiségű CaCO3–a a almazha (meszes homok). To ábbá é des elüle ükön meg- elepedhe nek a kó okozók. 34 A olyami homok jól használha ó, mi el a szemcsék gömbölyűek, a olyó íz kioldo a a ká os komponenseke és nincs adszo pciós képessége. Dolomi homok – hó ehé , ha nem a almaz Fe– agy Mn–oxido . Ca és Mg a alma igen nagy, és ezek az elemek könnyen kioldódha nak belőle. Té oga ömege nagy, így nagy es - ömegű nö ényeknél is jól alkalmazha ó. Ka ics – 2 mm–nél nagyobb szemcsék sok élesége. Bá milyen kőze anyagból kialakulha , on os az esz é ikai szempon . Tápanyagszolgál a ó képessége nincs, így a nö ény csak hoz- záada o ápanyaggal ud ejlődni. Kőzúzalék – ípusai közö leginkább alkalmazo ak a ulkáni u ák, amelyek lyukacsos sze keze űek, ezál al ked ezőbb a le egőzö sége, jobb az adszo bciós képessége, de mik- oszkopikus ká e ők elszapo odha nak benne. Előnye, hogy jól lehe e ő lení eni, á mosni, ezál al új a hasznosí ani. A ulkáni kőze ek ( ioli u a, andezi u a, bazal u a) sziliká osak, kémha ásuk sa anyú. Mész u ák – ízben jól oldódnak, el é ően a ulkáni u ák ól. Fo ás mészkő – jó CaCO3 o ás, lyukacsos sze keze ű, szép megjelenésű. Ás ányi anyagok közül az alábbiak é demelnek emlí és : Kaoli – őzeggel agy homokkal ke e ik. Jellemző á a kis é oga és a laza sze keze , ehé gömböcskék halmaza (nem sé i a gyöke eke ). Az ipa ilag előállí o pe li e jellemző a salakos sze keze , melye előállí ása so án é el. Aze keze ileg s abil, indi e ens közegkén használha ó. Könnyű, nagy belső elüle e mia nagy az adszo bciós képessége. Ve mikuli – az agyagás ányok egyik kép iselője, Fe– és Al–hid osziliká ok. Adszo bciós képessége még a kaoli ól is jobb, íz megkö ő képessége ki áló, így kőze gyapo ned esí é- sé e széles kö űen használják, annak elszíné e szó a. Önmagában nem alkalmazha ó, me le egő lenné eszi a közege . Ben oni – málás e mék, a mon mo illoni agyagás ány isz a elő o dulása. Bo ok de í é- sé e is használják, nagy a elüle e, adszo beáló képessége mia sok éle anyago képes meg- kö ni. Pu e képessége és lúgosí ó ha ása ki áló. A Tokaj–hegységnél bányásszák. Zeoli – önállóan is lehe használni, sziliká ás ány, a ós adszo bció a képes, igen jó a pu e kapaci ása, ezál al nem kell sű űn ápolda ozni, me a ápolda egy észe beépül. Sze - keze ileg s abilak, elő o dulása Dunabogdány és Tokaj kö nyékén. Felhasználha ó még álla i aka mányok– és macskaalom előállí ásánál, mi el szag– és szennyezőanyag megkö ő képes- sége ki áló. 35 Kémiai ka icsok (8–10 mm) – ége e e mékek, deko a í ak, adszo bciós képességük jó, de igen d ágák. Többnyi e csak cse epes dísznö ényeknél alkalmazzák. Sze keze ük s abil, a e mesz ésben csak hosszú idő u án e őződnek. Kohósalak – ipa i echnológiáknál kele kező anyag, jellemző a lyukacsos sze keze , ezál al a jó adszo bciós képesség. Te őke ek, eniszpályák alapanyaga, de használha óságá ko lá- ozza, hogy gyak an a almaz adioak í anyagoka . Kőgyapo – egy e gyak abban jelenik meg ü egházak és óliasá ak in enzí e mesz ésé- ben. Előállí ása: bazal ö melék + koksz + CaCO3 → ol asz ás → szálak képződése, melye később p éselnek, és meg elelő sű űségű e állí anak be. A kőgyapo ipa i e mék, melye enolszu okkal kezelnek, hogy ned esí he ő legyen. Széles kö űen használják zöldséghaj a- ásban, szeg ű–, ge be a– és ózsa e mesz ésben egya án . Mészkőpo – alkalmas a pH beállí ásá a, sa anyú kémha ású közeg pH emelésé e (lúgosí- ás a). A e mesz ésben a pH– egysze űbb nö elni, min csökken eni. Tőzegek és lápok A őzege égó a használják palán ane elő öldek és cse ép öldek alapanyagakén a zöld- ség– és dísznö ény e mesz ésben. A őzeg e mésze es ú on, anae ob kö ülmények közö kele keze , különböző mé ékű bomláson á men , őkén nö ényi e ede ű anyag. E ede é jelzi a nö ényi os ok jó elisme he ősége. Színe a szalmasá gá ól a eke éig e jedhe . A láp öld a őzeg humi ikálódásá al, a íz– és szél ál al áho do anyagok beleke e– edésé el kele keze szü kés színű alaj. Ebben a nö ényi észek ma ad ányai má nem, agy alig isme he ők el. A őzege má a ómaiak idején is használ ák, de akko még őkén üzelőanyagkén . Ke - észe i elhasználása az 1950–es é ek ől lendül el, de akko is inkább a os os őzegek i án mu a kozo nagyobb ke esle . Kele kezésük alapján a őzegeke há om csopo ba osz ha juk – elláp őzeg, síkláp őzeg és á mene i e ede űek. Tőzegek ípusai Felláp őzeg – csak moha nö ényekből (Sphagnum sp.) áll. Ezeknek nincs gyöké ze e, ezál al ápanyago nem esznek el, azaz nem a alajból ejlődnek, hanem a légned esség és a csapadék íz biz osí ja az ás ányi anyag u ánpó lás . Kele kezésé a 11. áb a mu a ja be. A nö ény H–ionoka ad le, ezál al sa anyú kémha ás biz osí . Ez a magya áza a, hogy a elláp őzeg mindig sa anyú kémha ású ( ügge lenül az alapkőze ől, még dolomi on is a pH: 3–4). 36 11. áb a. Felláp őzeg kele kezése (Fo ás: Bun , 1988) (1 – ia al moha őzeg – ehé őzeg; 2 – idősebb moha őzeg – eke e őzeg; 3 – ás ányos alapkőze ) Jellemzői – ás ányi ápanyagokban szegény, íz a ó sej jeiben jelen ős mé ékű a íz ak- á ozás, os os a sze keze ű. Magya o szágon csak néhány helyen alálha ó, pl. Ócsai láp, Ve- lencei– ó, Rácke e. Bányásza a nem gazdaságos. Síkláp őzeg – sík idéken, a i kö ülmények közö alakul ki. Ezek alap e ően é lápok, a- posás lápok, amelyek éghajla ól ügge lenül kele keznek a a ak le űződésé el, azok el öl ő- désé el agy a alaj íz megemelkedésé el (12. áb a). 12. áb a. Síkláp őzeg kele kezése (Fo ás: Bun , 1988) (1 – le űződö ó ma ad ánya; 2 – síkláp őzeg; 3 – meszes ó enék; 4 – lápi nö ényze ) Ennél má más nö ény ajok is megjelenhe nek, (pl. nád, gyékény, sás) elük gazdag élő- közössége kialakí a. A a i nö ényze gyöké ze é el ál oza os ápanyag össze é el e ed- ményez, de e melle még álla i sze eze ek is ész esznek a kialakí ásában. Tőzegek/palán ane elő közegek izikai pa amé e ei A őzegek izikai ulajdonságai nagyobb be olyással bí nak a nö ények ejlődésé e, min a kémiai pa amé e ek, mi el a e mesz és so án a közegek íz– és le egő a ányá csak nehezen lehe szabályozni. A őzegek ízgazdálkodásánál megemlí endő, hogy az e ősen lebomlo eke e őzeg ossz izikai ulajdonságokkal endelkezik, me kiszá adás kö e ően az összezsugo odo anyago nem lehe új aned esí eni, ille e úlön özésnél gyenge a le egőzö sége. Szélsőséges kiszá adás ese én a alajkolloidok íz el e ő képessége a meg ál ozo elüle- i ulajdonságok mia nehezen megy égbe. Ez ne ezzük hisz e ízisnek. Ez a magya áza a, hogy a őzeg a almú öldke e ékek a ós kiszá adása olyan mé ékben meg ál oz a ja a kol- 37 loidok íz el e ő képességé , hogy az új aned esedés má nem ud égbemenni, ehá új a kell ő ölni (des uk u álni). A őzeg ípusa és észecske mé e e ha ással an a ned ességleadás a. Tehá minél inkább lebomlo a őzeg, annál nagyobb a megkö ö íz a ánya. Az ajánlo észecske mé e 0,6–8 mm. Amennyiben a 0,8 mm–nél kisebb mik opó usok dominálnak, a közeg úlned esedés e hajlamos. Ellenkező ese ben, ha a >6 mm–es észecskék a ánya a nagyobb, akko nem meg e- lelő a közeg íz ak á ozó képessége. A nagyon inom a da ál őzegnél csökken a le egő %–a, míg a nö ények számá a el ehe e len íz a ánya nő. A e mesz ő közeg le egő a alma elsődleges jelen őségű. Ennek mé éke öbb éleképpen nö elhe ő. Ilyen pl. a du ább közeg használa a ( észecskemé e nö elése), azonban ennek ha á szak a palkán ane elő álcák kisebb sej mé e e, egyben annak egyenle es el öl he ősé- ge. A kö e kező szempon a sej ek/lyukak mélységének nö elése, amely a lyukban (mini kon- éne ben) lé ő közeg és íz é oga á is nö eli. A palán ane elő kon éne mé e e jelen ős ha ással an a palán ák ejlődésé e. A benne lé- ő e mesz ő közeg alacsony oxigén a alma k i ikus lehe a mag ak csí ázásá a és a palán ák kezde i ejlődésé e. A nagyobb gyöké ze el endelkező palán áknál gyo sabb a begyöke ese- dés, kisebb a kiül e és u áni s essz, ezál al nagyobb lesz a ko aiság és a hozam. A gyengébb gyöke ű palán a sokszo beön özés melle sem képes meg elelő mennyiségű ize el enni a pá olog a ás ellensúlyozásá a. Isme e es o ábbá, hogy a kon éne ben ne el palán a gyöké elépí ése el é a hely e– e e é ől, mi el a megha á ozo é oga ú közegben a gyöké ejlődés ko lá ozo , így ke e- sebb elsődleges, és öbb másodlagos gyöké ejlődik. A kon éne mé e ének nö elésé el a le élmé e , a haj ás és a gyöké ömeg is nö ekszik. Te mésze esen ez be olyásolják még a közeg ulajdonságai – ned esség a alom, ápanyag ellá o ság és izikai pa amé e ek. To ábbá megállapí ás a ke ül , hogy a kon éne mé e einek csökken ése a közeg pó us e ének, ille e ezzel össze üggésben a íz a ó képességének om- lásá jelen i. Tőzegek kémiai ulajdonságai A izikai pa amé e ek melle ez is on os ulajdonság, me szo os össze üggésben an a ápelemek ak á ozásá al és azok el ehe őségé el a nö ény számá a. A elláp őzegek sa a- nyú kémha ással endelkeznek, ezé alkalmazásánál az op imális pH elé éséhez 3 kg/m3 me- sze ke e nek a közegbe. Sze es e ede ű alajoknál a ápelemek el ehe ősége 5,5 pH é ék- nél, míg az ás ányi alajoknál 6,5 pH–nál a maximális. A sa anyú közegekben a molibdénen kí ül alamennyi mik oelem el ehe ősége jobb, de a mak o elemeké osszabb. 38 Ez leginkább a osz o el ehe őségénél é ényesül, őkén akko , ha nagy a közeg alumí- nium és as a alma. Ezzel szemben a lúgos kémha ás a mak o elemek el é elé segí i elő, míg a mik oelemek pó lásá ól ese leg gondoskodni kell. A őzegek ápanyag a alma ugyan csekély, de ápelem megkö ő képességük nagy. Ez sa- já os sze keze i elépí ésükkel magya ázha ó, mi el az ás ányi elemekkel o gano–mine ális komplexeke képeznek. A őzegalapú öldke e ékeknél lassú a ni ogén el á ódás, ezál al ela í N–hiány léphe el. A meg elelő ápanyagellá áshoz N– kell kiju a ni, de igyelni kell az op imális mennyi- ség e, me a úl sok ni ogén csökken i a gyöké –lomb a ány , azaz a palán ák nagy le eleke és ela í e kisebb gyöke e ejlesz enek. Ezeknél a öldke e ékeknél azonban legnagyobb gondo mégis a osz o ellá ás okozza, mi el a őzeg nagy mennyiségű osz o kö meg. Ezé a csak őzeg alapú közegeknél az op- imális osz o a alom elé éséhez 3–4–sze annyi osz o kell beke e ni. Tőzeghelye esí ő anyagok a palán ane elésben A őzeg e üle eke édeni kellene, mi el számos éde aj élőhelyekén szolgál, o ábbá a mi éghajla i iszonyaink közö igen gyo s a lebomlás és újak igen nehezen képződnek. Így ál éde é a Fe ő–Hanság Nemze i pa k e üle én lé ő lelőhely is. A őzeg helye esí ésé e olyan anyagok jöhe nek számí ásba, amelyek ahhoz hasonló u- lajdonságúak, ga an ál minőségben és mennyiségben állnak endelkezés e, o ábbá könnyen szállí ha óak és el ogadha ó á ek ésűek. A őzeg nagy lignin a alma mia igen jól ellenáll a mik obiális bomlásnak, ezé hosszabb ideig á olha ó, szemben más cellulóz és hemicellulóz a almazó sze es anyagokkal. A enyőké eg és szőlő ö köly ilyen i ányú izsgála ánál megállapí o ák, hogy a enyőké- eg 100%–ban, míg a szőlő ö köly max. 50%–ban helye esí he i a őzege . A a os é oga - ömege és pó us é oga a a észecskemé e ől üggően csaknem megegyezik a elláp őzegé- el. A őzeggel ellen é ben, ennél a pH–ingadozás ( őkén az emelkedés ) nehéz szabályozni, alamin a ág C/N a ány mia a a os közegben ne el nö ények okozo ni ogénellá ásá a ügyelni kell. A kókusz os a gyümölcs (Cocos nuci e a L.) mezoka piuma, a kókusz e melés mellék– e méke. Fizikai ulajdonságai hasonlóak a őzegéhez, azaz az összpo ozi ás é éke 95,9% ( őzegnél 91,1%), könnyen el ehe ő ned esség a alma 38,5% ( őzegnél 44,5%). Ked ező ulajdonsága, hogy a elláp (Sphagnum) őzegekhez képes nagyobb a le egő ka- paci ása, de gyengébb íz a ó képességgel endelkezik. Ez a kókusz os el é ő mik o sze ke- ze é el magya ázha ó. Ke ek pólusaiba a íz könnyebben beha ol, de a íz esz és mé éke 39 iszon gyo sabb, min a őzeg ese ében. Ku a ók megállapí o ák, hogy a kókusz os ban ne- el palán áknál jobb ol a gyöké ejlődés, min az őzeg közegben. A ápelem a alma izsgál a bebizonyosodo , hogy a kókusz os el ehe ő N, Ca, Mg és mik oelem a alma alacsonyabb, de a P és K ellá o sága jobb. Ilyen közeg használa ánál a K–u ánpó lás csökken he ő a e mesz és olyamán. To ábbá a kókusz os alacsony ka ioncse élő–kapaci ással endelkezik, így nehezen pu e olja a pH ál ozásoka . A pe li csak ke e ékek komponensekén ajánlha ó, me ku a ási e edmények sze in a nagyobb a ányú jelenlé e a e mesz ő közegben csökken i a magok csí ázásá . A pe li sa a- nyú, ioli os, ízbe oly lá a ü egsze ű megde medésé el kele keze . Víz a alma 2–6% kö- zö i, e mia alakul ki az ü eges megjelenés. Szilícium a alma (SiO2) 70–75%. He í és ha á- sá a a íz a alom gőzzé alakul, megduzzad és lyukacsos sze keze ű é álik. Te mesz ő köze- gekhez egyéb komponenskén használha ó, őkén a ízadszo bció nö elése céljából. Ennek az anyagnak a jelenlé e jelen ősen ja í ha ja a közeg új aned esí he őségé . A du a szem- csemé e ű (2000–3000 µm) pe li ja í ja a közeg le egőkapaci ásá . A 30% pe li e a almazó őzeges ke e ékben a könnyen el ehe ő íz a alom nagyobb a isz a őzegéhez képes . To ábbi előnye, hogy jelen ősen nö eli a kapilla i ás , ezál al biz osí ja a gyöké közeg egyenle es ned esség a almá . A zeoli alójában zeoli os ioli u a, ha a zeoli a alom meghaladja az 50%–o . Ez a e- gyüle ü eges k is álysze keze ű alumínium–hid osziliká . Ked ező ha ásuk a k is ály– ácsukban lé ő mik onos mé e ű ü egek adszo bcióképességén alapul. Jellemző ulajdonsága a ka ioncse élő–képesség, így e ede i ionjai más, szennyező anyagok a cse élhe ők, ezál al alkalmas a alaj pH s abilizálásá a és a alaj ízház a ásának ja í ásá a. Ben oni őkén mon mo illoni agyagás ányból álló kőze (>50% mon mo illoni a a- lom). Isme ebb o mái a Na– és a Ca–ben oni . A Na–ben oni hid o il ulajdonságai ked e- zőbbek. 3%–ban ö énő adagolása ked ezően ha o a palán ák iss ömegé e és le él elüle- é e. Az e ől nagyobb adag, iszon dep esszí en ha o a nö ények ejlődésé e. Rizspely a komposz ál o mában 0,85 mm–nél kisebb észeke a almaz. Víz a ó képes- sége nagyobb, min a őzegé. Talajkezelő eljá ások A e mesz ő közeg/ alaj kó okozó– és ká e ő men essége kiemel jelen őségű a e mesz– ésben. Ennek ki i elezésé e alkalmas módsze ek a kö e kezők lehe nek: 1. Hőkezelés 40  Talajgőzölés az egyik legisme ebb módsze , melye a bio e mesz ésben is széleskö ű- en alkalmaznak. Ehhez o ó gőz használnak, de mi el a alaj ossz hő eze ő, így a e ő lení és nem egyenle es.  Szá az hőkezelés – ennél lángbe ú ásos alaj e ő lení ő gépe használnak. Ebben az ese ben a alaj melegí e émlapon halad á , de a úl magas hőmé sékle en mia a sze es anyag egy észe elég, sze keze e ká osodik és biológiai ak i i ása csaknem el- jesen megszűnik.  Napon szá í a – ékony é egben ki e í e 2–3 napig a napsuga ak e ő lení ő ha ása é ényesül. 2. Vegysze es eljá ás  Sze e len anyagok használa á al égzik a mű ele e , azonban a kó okozók és ká e- ők melle a alaj mik oo ganizmusai is ká osulnak. A egene álódás, azaz a alajéle biológiai ak i i ásának hely eállí ása, alamin a ká os anyagok elillanása mia , a ke- zelés u án 2–3 hé ig pihen e ni kell a alaj . A kezelés ha ásá a a alajban csökken a bak é iumok, egysej űek, onal é gek és gombák száma. Talaj e ő lení ő sze ek Alkalmazásánál ál alános szabály, hogy egyenle esen kell kiju a ni és a alajba bedolgoz- ni. A sze ek közö annak ál alános ha ásúak (gázosí ás a, ha óanyaga: me il–izocianá ), me- lyeke ha szaksze ű lenül alkalmazunk, a kul ú nö ény e is mé gező. A sze a alajba kell bedolgozni, ahol a ha ás a am a hőmé sékle ügg ényében alakul. Az elbomlás mé éké ől a kezel alajból e min án égze zsázsa csí áz a ásá al udunk meggyőződni. Ro a ölő ha ásúak – ezeke a o a ok bő szö e ükön, agy ideg égződéseiken ke esz ül eszik el. Ezek is gázosí ó sze ek, melyeknek e ős iasz ó ha ása an a ojás akás a készülő o a ok a is. Ezek közül megkülönböz e ünk ka bamá , kló ozo szénhid ogén és sze es osz o sa –ész e ípusú o a ölő sze eke . 6. HAJTATOTT ZÖLDSÉGEK TRÁGYÁZÁSA E edményes a zöldség e mesz és, ha a hőmé sékle i–, a íz– és az egyéb echnológiai el- é elek biz osí o ak, alamin a nö ények ápanyagellá ásá is magas szín onalon a juk. Eh- hez isme ni kell a zöldség élék ápanyag– és alajigényé , alamin a ápanyagellá ás külön é- le módjai . A szabad öldi e mesz éshez képes a haj a ásban öbbszö öse lehe a e mése edmény, melynek el é ele a nagyobb szak udás és a okozo echnológiai igyelem. A haj a ásban a 41 nagyobb b u ó e mesz ési é ékből nagyobb lehe őség nyílik é e sze es ágyákon kí ül az olcsó, egyedi mű ágyák melle , a d ágább, ízben ökéle esen oldódó komplex ápanyagok a is, melyek má csepeg e őhöz is alkalmazha óak. Talajnélküli e mesz ésben a nö ények számá a a ejlődési ázisnak és a klima ikus énye- zőknek meg elelőn ke ül összeállí ás a a ápolda . A endsze lehe nyíl agy zá , amelyben a meg elelő össze é elű ápolda és íz a nö ények igényeinek elel meg, majd ez kö e ően a úl olyó, ún. d én íz agy isszake ül a endsze e isz í ás és e ő lení és kö e ően agy egy á olóban gyűlik össze. Ennek ázla os ajzá mu a ja be az alábbi áb a. 13. áb a. Haj a óház ápolda ozó be endezésének sema ikus ajza (Fo ás: Slezák és Te be, 2008) A sze es ágyáknak a alajsze keze ja í ásán és ápelem a alom nö elésén kí ül nagy jelen őségük an a ko aiság okozásában, a lég é széndioxid a almának nö elésében is. Kon- éne es e mesz ésben pó olha a lanok, alap e ő el é elei a sike es e mesz ésnek. Ezek közül a ma ha ágya bí a legnagyobb jelen őséggel, amely a leg égebben használa- os ágya éleség. Jellemző á, hogy gyo san bomlik, jó alajsze keze e biz osí , de sajnos egy e nehezebb jó minősége és meg elelő mennyisége alálni. Szin e alamennyi zöldség éle alá használha ó haj a ásban és szabad öldön egya án . A ló ágya ke észe i célok a ki áló, de még ke esebb an belőle. Régebben melegágyak, ágya alpak akásá a használ ák. A yúk ágyának nagy a szá azanyag– a alma, ugyanígy a könnyen el ehe ő N– a alma. Gyo san bomló és melegedő ágya, de há ánya, hogy e ősen gyomosí . Az u óbbi é ekben 48 6. ábláza É kezési pap ika ápolási munkái és ha ása a nö ény ejlődésé e Gene a í i ányba ha ó ényezők Vege a í i ányba ha ó ényezők Nagy ényin ezi ás Kis ényin enzi ás A ényspek um nagyobb sá ga/ ö ös a ánya Spek um nagyobb kék a ánya Az op imális ól alacsonyabb (max. 7°C–kal) hőmé sékle Magasabb hőmé sékle Ke és íz Sok íz Ke és N Sok N Sok P Ke és P Kis pá a a alom Nagy pá a a alom Gyöké megszakí ás Folyama os ka ógyöké nö ekedés Te helés (kö ésekkel) Alul e helés De e minál aj ajelleg Foly onos nö ekedésű aj ajelleg Ri ka é állás Sű ű é állás Nö ény édelem A kó okozók közül nagyobb ká é el az alábbiaknál lehe számolni. Ví usok – pap ikamozaik í usok (TMV, CMV, PVX s b). Ennek megelőzésé e 1,5%–os ná onlúgos e ő lení ésé égezzük a késeknek és me szőollóknak, o ábbá on os a le él e - ek i ása is. To ábbi p oblémá okozha még a pap ika söp űsödése (CMV) és a pap ika a kale elűsége (AMV). Bak é iumok – Pseudomonas sy ingae p . Sy ingae–nél a e őzés kialakulásá elősegí i a lehűlés. Legalább ekko a kiesés okozha a Xan homonas campes is p . esica o ia, amely magas hőmé sékle és pá a a alomnál e őz. Védekezés csá ázással, o a ká é el megelőzé- sé el, szellőz e éssel, éz– és kasugamicin ha óanyagú sze ek kiju a ásá al lehe séges. Gombás megbe egedések – palán adőlés (Py hium sp.) – benomil ha óanyag a almú sze el beön özés, a palán ane elő közeg meg elelő sze keze é el és le egő ellá o ságá al édekezhe ünk. Pap ika lisz ha ma (Le eillula au ica). Védekezés ellene – a be eg, lehullo le eleke meg kell semmisí eni. A haj a óházakban, ahol a be egség má ko ábban is jelen keze , agy az o szág déli észén, ahol a be egség ellépése á ha ó, a nö ényeke benomil ha óanyagú sze ek alamelyiké el endsze esen pe me ezzük. 49 Pap ika szkle o óniás be egsége (Scle o inia scle o io um), amely igen gyako i haj a o pap ikán. A úlzo ni ogén ágyázás és a úlön özés elősegí i a be egség kialakulásá . A alaj- elszín szá azon a ása ( ege ációs ű és) igen ha ékony édelme biz osí . A egysze es é- dekezés csak akko e edményes, ha megelőzésképpen Ro al 25 WP, Sumilex 50WP, Ronilan FL sze ek alamelyiké el má a üne ek megjelenése elő ég ehaj juk a kezelés . A kiül e és u án öbb nappal, agy csak a be egség megjelenése u án ég ehaj o édelem ha ása má nem kielégí ő. Súlyos e őzés ellép eko a kö e kező é ek e edményes e mesz ése é deké- ben a legha ékonyabb megelőző édekezési módsze a kó okozó e mésze es ellenségének (Conio hy ium mini ans) alajba dolgozása (KONI má kane ű készí mény. Szü kepenész (Bo y is cine ea) és a pap ika eo amulá iás be egsége ellen szellőz e éssel és az op imális é állás kialakí ásá al édekezhe ünk. Vegysze esen kap án agy mankoceb ha óanyag a almú sze eke használha unk. Ká e ők – ezek közö a leggyako ibb az ü egházi moly e ű, a nyuga i i ág ipsz, a kö- zönséges akácsa ka, a mez elen csiga, a le él e ek, a szélesa ka és a káposz a bagolylepke lá ája. Be aka í ás Az é kezési pap iká gazdasági é e ségben lehe be aka í ani. Ebben az ese ben a e - mény akko szedhe ő, ha a ogyasz ás a ke ülő észe elé e a elhasználási mé e e , szemben a biológiai é e séggel, ahol a benne alálha ó mag ak má o ábbszapo í ás a alkalmasak. Ilyen é e ségi állapo ban aka í juk be a pa adicsom alakú– és a űsze pap iká , alamin a pa adi- csomo is. Ehhez a szedés elő 2–3 nappal meg kell ön özni az állomány , hogy a bogyók eszeseb- bek és jól szállí ha óak legyenek. Ez elősegí i a jobb á olha óságo és a könnyebb szedés , azaz a jobb szedési eljesí mény . A meg elelő szedési mennyiség elé éséhez 7–14 napos sze- dési o duló célsze ű alkalmazni. Meg elelő ápanyagellá ás és echnológiai szín onal melle a szedés gyako iságá al se ken jük a nö ekedés . A á ha ó hozam, e mesz ési mód ól és aj á ól üggően 3–12 kg/m2. 7.2. PARADICSOM (Lycope sicon lycope sicum L.) A pa adicsom haj a ása az 1870–es é ekben kezdődö Angliában. A legnagyobb elüle en haj a o zöldség a ilágon. Hazánkban e melési olumen é ekin e csak a pap ika előzi meg. 1100 ha–on haj a juk, ennek 5%–a ü eg ala , a öbbi e üle en óliás echnológiá al- kalmaznak. Az előállí o e mésmennyiség 100 000 /é . Ez lehe ő é eszi a hazai piacokon a olyama os á u ellá ás . Kö nyeze i igénye 50 Hőigényé ekin e melegked elő, 22±7°C (Ma ko –Hae ) á laghőmé sékle e igényel, csí ázásához 28–29°C az op imális. Ezen a hőmé sékle en 5–6 nap ala kel ki. Palán ane elő- ben 15–17°C–o igényel éli ényszegény időszakban, napos időben pedig 20°C–o kell biz o- sí ani. Ez is bizonyí ja, hogy a haj a ó be endezés hő iszonyai a ény iszonyokhoz kell iga- zí ani. Leggyo sabb ege a í ejlődés a 19–20°C–os á laghőmé sékle nél é i el. Ehhez 22– 27°C nappali és 17–19°C éjszakai hőmé sékle e kell biz osí ani. Hőé zékenységé jelzi, hogy 12°C ala és 30°C ele leáll a nö ekedése. Kőgyapo os e mesz ésnél különös igyelme kell o dí ani a e mesz ő é léghőmé sékle- é e, me ez jelen ősen be olyásolja a ápanyag el é el és a nö ény éle olyama ai . Ez a e - mesz ési mód igen é zékeny, pl. ha a gyöké zóna hőmé sékle e magasabb, akko úlzo a e- ge a í ejlődés, ezál al késik a i ágzás, agy i ág el úgás is jelen kezhe . Az alábbi ábláza ad ú mu a ás az op imális hőmé sékle i in e allumok alakulásá ól a különböző e mesz ési időszakokban. 7. ábláza Te mesz ési időszak és a léghőmé sékle alakulása kőze gyapo os e mesz ésben Te mesz ési időszak Nappal (°C) Éjszaka (°C) No embe – Januá 16–18 16 Feb uá – Ok óbe 18–20 17 Má cius 20–22 17–18 Áp ilis – Szep embe 22–24 18 Fényigénye a pa adicsomnak nagy, ez a magya áza a, hogy ényszegény időben lassú a nö ekedése. Ugyanakko az op imálisnál nagyobb hőmé sékle en ke és i ág képződik és ossz a e mékenyülés. A meg elelő e mékenyüléshez 200–300 J/cm2, azaz 5000 lux meg i- lágí ás kell, ezé on os a e mésze es ény á engedő haj a óházak használa a. Az e ős, di ek sugá zás ká os, ami le él és bogyósé ülés okozha . Ennek elke ülésé e al- kalmazzák a nyá i á nyékolás . A édekezés ö énhe a e mesz ő ház elüle ének meszelésé- el, á nyékoló es ékek alkalmazásá al agy aschel háló bo í ással. Bo ús időben célsze ű mozga ha ó á nyékolás alkalmazni, hogy a ényin enzi ás szabályozha ó legyen. Vízigénye közepes, ugyanígy a só ű ése is. A sike es e mesz és egyik záloga az op imá- lis ízellá ás. A napi ízmennyiség megállapí ása ügg a besugá zás ól, a ű és szin jé ől, a alaj elüle pá olgásá ól és az el olyó, beszí ódó íz mennyiségé ől. 51 Ön özésnél igyeljünk a a, hogy a alaj íz a alma ne csökkenjen 70% VK alá. To ábbá on os ényező az op imális pá a a alom, amely a za a alan ege a í ejlődéshez 70–80% közö legyen. Vi ágkö ődés idején a le egő pá a a alma 60–70%–nál az op imális. A közeg ned esség a alma ügg az ül e ési időpon ól, az időjá ás ól és a ejlődési ázis ól. Ha úl szá- az a közeg, akko i ág– és e mésel úgás o dul elő, míg úlön özö állapo ban nagyobb a ányú a ege a í ejlődés, de e melle a csúcs o hadás üne ei is megjelenhe nek a bogyó- kon. Ás ánygyapo os e mesz ésnél a ejlődési ázisokhoz szükséges íz–, és ápolda mennyi- sége az alábbi ábláza mu a ja. 8. ábláza Pa adicsom haj a ásánál ja asol íz adag és napi ápolda igény Időszak Ja asol íz adag (ml/m2) Napi ápolda igény (l/m2) Szé akás 250–300 0,5–1,2 Ül e és 175–250 1,5–2,2 Első ü i ágzásá ól 375–450 2,2–3,5 3–5 ü i ágzásako 300–375 3,5–4,5 Szedés eleje (10 ü ig) 220–300 4,5–6,5 10 ü u án 175–400 6,5–10 Talaj– és ápanyagigény Fajlagos ápanyagigénye, azaz 1 onna pa adicsom beé leléséhez szükséges ápanyag- mennyiség: 3,2 kg N, 0,9 kg P2O5, 6,3 kg K2O, 0,8 kg Mg és 5 kg CaO. Ehhez az op imális alajolda össze é el: 50–150 mg/l N, 250 mg/l P és 650 mg/l K–ból áll. Az olda só a alma EC–je <3,0, pH–ja 6–6,5 legyen. Talajos e mesz ésnél 5–6% legyen a humusz a alom a első 20–30 cm–es é egben. A alaj izsgála o izes olda ból égezzük. Faj a álasz ás szempon jai A e mesz és sike é nemcsak az alkalmazo echnológia, hanem a meg elelő aj a ki á- lasz ása is megha á ozza. Nö ekedési ípus és e ély ona kozásában a oly onnö ő aj áka az igen ko ai, ko ai és hosszúkul ú ás haj a ásban alkalmazzák. A élde e minál aka a gyo s é ésle u ás mia középko ai– és kései e mesz ésben ( ű e len és ű ö ), míg a gyengébb nö ekedésűeke in enzí ápolda ozás melle e mesz he jük sike el. Ko aiság és e mőképesség: 52 A aj a álasz ás ö énhe kései ű ö / ű és nélküli, agy hosszú kul ú ás (11 hónapos) e mesz éshez. Ez u óbbinál alaj nélküli e mesz ésben a hozam elé he i aká az 50–60 kg/m2–es szin e is. Be egség–ellenállóság: A aj a álasz ás egyik leg on osabb pa amé e e a be egségellenállóság, őkén alajos e - mesz ésnél. A haj a ó aj ák zöme dohánymozaik í ussal, e icilliumos és uzá iumos he - adással szemben ellenállóak. Őszi haj a ásban igen nagy előny jelen a cladospó ium és a i o ó a ellenállóság. Ma má számos aj a endelkezik gyöké gubacs onál é eg, uza ium– és gyöké elha ással szembeni ezisz enciá al. A mai pa adicsomnemesí és legjobb aj ái má endelkeznek gyöké pa ásodás, al e ná ia, ezüs le elűség és b onz ol osság í usá al szembeni ellenállósággal is. Te més minősége és egyéb aj a ulajdonságok: Haj a o pa adicsomnál a piaci igény 100–120 g–os bogyó ömegű, ke ek o májú, élénk- pi os színű, egy színből é ők i án an. Kö e elmény o ábbá a kemény és as ag hús, a köny- nyű szedhe őség, a jól á olha óság, a jó íz és zama anyagok jelenlé e, alamin a jó e méke- nyülő képesség, azaz a bogyó ne legyen ge ezdes. A szedhe ősége megha á ozza a kocsány könnyű le álása a szá ól. A kocsánnyal szede aj áknál on os, hogy a csészele él sokáig üde zöld ma adjon. A gyenge oldalhaj ás képző aj áknál kisebb a kézimunka igény. A klima ikus ényezők- kel szembeni ole ancia is igen on os, azaz ossz ény iszonyok közö is jól kö ődjön, amely őkén a ko ai aj áknál jelen ős. Fü ös pa adicsomnál pedig jelen ős é ékmé ő ulajdonság, hogy az első bogyó kemény állapo ban udja be á ni a ü u olsó bogyójának színeződésé . Pul állóság: A bogyó keménysége néhány é e a leg on osabb minőségi mu a ó á ál . Ha a pa adi- csom nem puhul gyo san, akko o ább a pul on a ha ó, o ább űnik issnek, kisebb esz e- sége okoz a ke eskedelemnek. A pul álló (long shel li e, LSL) aj ák nemesí ése (a ezisz en- cia melle ) elsődleges elada á ál . Ez az jelen i, hogy a e més hű és nélkül (15–20°C–on) 10–14 napig megő zi piacképességé . A leszede pa adicsom szép pi os, ényes, iszon é e - len, húsa ömö és ugalmas, min a gumilabdáé. Pul a ke ül e az ilyen bogyók idő igényel- nek, míg megpuhulnak. Néhány é e elju o unk odáig, hogy eljesen kiszo ul ak a e mesz és- ből a hagyományos, azaz gyo san puhuló aj ák, pedig íz– és zama anyagaikban ez u óbbiak jobbak ol ak. 53 Szapo í ás Igen ko ai – kiül e és januá közepéig – ez nagylég e ű, ilágos be endezésekben, olcsó ű és melle é demel alkalmazni, mi el a ű ési szin 30°C Δ kell hogy legyen. Ko ai haj a ás, ehhez a kiül e és januá 15. és eb . 15–e közö kell el égezni. A meg elelő ű ési szin 30°C Δ . Ez ál alában nagy lég e ű, jól szellőz e he ő be endezésben alkalmazzák. Ebben az időszakban még meg é ül a alaj nélküli e mesz és alkalmazása is. Középko ai haj a ásnál a kiül e és eb uá 15. és má cius 1–je közö an. A ű ési szin 20–25°C Δ , őszig ö énő ne elésnél a alajnélküli e mesz és a gazdaságos. Kései haj a ás – kiül e és má cius 1. és áp . 1–je közö an. A ű ési szin 10–15°C Δ le- gyen. Hideghaj a ás – kiül e és áp . 10– ől, egy é egű ólia alá, ű és nélkül. Ké é egű óliá al bo í o be endezésnél a nö ények kihelyezésé má má c 3. dekádjá ól égezhe jük, de ekko még ideiglenes á yol óliás aka ás kell biz osí ani a hideg ellen. Őszi haj a ás, ennél a kiül e és ideje július ége – augusz us eleje. A haj a ás idő a ama ügg a ű ésszin ől, ennek meg elelően no embe 15–ig 10–15°C Δ , decembe 1–ig 15–20°C Δ és decembe égéig 20–30°C Δ szükséges. Ebben az ese ben a ű és nem a agy elleni édekezés szolgálja, hanem a ha ma lecsapó- dásá gá olja meg, ezál al kisebb lesz a gombás be egségek elő o dulása. Hosszúkul ú ás e mesz és – kiül e és no embe és januá közö , az állomány a kö e kező é őszéig ma ad e mesz ésben. Ez a módsze alajnélküli e mesz ésnél, nagylég e ű e - mesz ő be endezésekben alkalmazzák, ahol a első zsineg a ó huzal ölö még 1,5–2 m ma- gasságban szabad lég é an és a e ő elüle 20%–a nyi ha ó. Nyá i hőségben ez el é ele a meg elelő klíma kialakí ásának. Palán ane elés Haj a ási cél a kizá ólag öldlabdás palán á állí anak elő. Ez ö énhe űzdeléssel agy a nélkül. Ko ai haj a ás a 12–14 cm–es cse épben ne elik a palán á , míg őszi haj a áshoz a 7,5 cm–es ápkocka nagyság a meg elelő. Minél ko ábbi a e mesz és, annál hosszabb a palán a- ne elés ideje, alamin annál nagyobb a öldlabda mé e e is. E e ad ú mu a ás az alábbi áb- láza ada ai. 54 9. ábláza Palán ane elés idő a ama (nap) a kiül e ési idő és a ápközeg mé e ének ügg ényében ül e ési idő (dekád) 7,5 cm–es ápkockában 10 cm–es cse épben 14 cm–es cse épben Januá 1. dekád – 85 90–100 Feb uá 1. dekád – 80 90 Má cius 1. dekád 70 80 90 Áp ilis 1. dekád 60 70 75 Áp ilis 2. dekád 50 – – Tűzdel palán a előállí ásánál a e és szemenkén , szapo í ó álcába égezzük, 2000–3000 db/m2 sű űséggel. Kelés kö e ően, 1–2 lomble eles állapo ban a nö ényeke á - űzdeljük ápkockába agy cse épbe. Ez a mű ele , e és u án kb. 2–3 hé el á ha ó. Tűzdelés elő 1 nappal az állomány be kell ön özni. A palán ane eléshez használ öldke e ék őzeg és homok ke e éke, amelyhez szabályozo ápanyag–leadású komplex mű ágyá adnak, így a palán ane elés ideje ala endelkezésé e áll a nö énynek a meg elelő ápanyagmennyiség. Ellenkező ese ben a palán ák ápolásánál ápolda ozás kell alkalmazni, osz o – úlsúlyos mű- ágyá al, melynek öménysége nem haladha ja meg a 1,5–1,8 mS/cm EC é éke . Talaj nélküli e mesz ésnél a e éshez a magoka 2,5×2,5×4 cm–es nagyságú kőgyapo kockába e jük, melye elő e 5,5 pH–jú, 1,5 mS/cm–es EC é ékű ízbe áz a juk. Ve és kö- e ően a közege 2–5 mm as agon e mikuli al agy pe li el aka juk. Kelés u án, szikle e- les állapo ban az ön öző íz 1,5–2 EC é ékű olda legyen. Ebben az ese ben az ún. űzdelés a kis csí áz a ó kockák 7,5×7,5×8 cm–es agy 10×10×6,5 cm–es, üggőleges szálel endezésű, oldal óliá al bo í o nagyobb közegekbe aló á helyezésé jelen i. Az oldal óliák édenek a kocka kiszá adásá ól. Elő e egy nappal ezeke a gyöké ögzí ő kockáka beön özzük, agy 2,5 EC–jű és 5,5 pH–jú ápolda ba áz a juk. A kőgyapo os e mesz ésnél üggően a ól, hogy miko a esik a űzdelés ideje, ké mód- sze alkalmaznak: Hagyományos módon, amiko a mag e ő kocká simán belehelyezzük a palán ane elő kockába. Ez nyá i palán ane elésnél alkalmazzák, amiko a okozo ényellá ás melle a szikle él ala i szá nagyon ö id. Fo dí o űzdelés – éli palán ane elésnél, ekko a meg e ő kocká meg o dí juk, így a pa- lán a szá á mellé igazí a helyezzük a palán ane elő kockába. Ehhez az u olsó nap nem kap- ha ize a űzdelés e á ó nö ényállomány. E módsze alkalmazha óságá indokolja, hogy a pa adicsom a szikle él ala i észen is gyo san gyöke esedik. 55 Palán ane elés ápolási munkái Ön özés – ha a VK <60% a közegben, akko 150–180 ml ápolda o ju assunk ki. Közben ellenő izni kell a kockában lé ő ápolda EC é éké és pH–já . A úl nagy EC é ék gyenge, míg az alacsony só a alom e ős ege a í nö ekedés e edményez. A palán ane elés idő a - ama élen 40–50 nap, nyá on 30–40 nap. Pó meg ilágí ás – no embe ől januá ig szükség lehe á, ehhez a sugá zás 50–80 W/m2– e kell kiegészí eni maximum 16 ó a/nap idő a am a. Ebben az ese ben ö idebb lesz a ne e- lési idő. Szé akás – amiko a palán ák le ele kezd összeé ni, akko nagyobb enyész e üle e kell biz osí ani. Ehhez a kezde ben egymás melle lé ő cse epeke 20×20 cm– e, majd később 25×25 cm– e kell szé akni. Tápkockáknál kezde ben 15×15 cm–es, majd 20×20 cm–es é ál- lás biz osí sunk. Edzés – haj a ásban csak akko alkalmazzuk, ha el é a szapo í ó ház hőmé sékle e a haj a- ó be endezés klímájá ól. Ül e és e alkalmas palán a ulajdonságai a kö e kezők – egészséges ( ehé ) gyöké ze , a szikle elek jelenlé e a palán án, a 12–14 cm–es cse épben ne el nö ények nagysága elé i a 35 cm– , az 1. ü ön má kö és (bogyó) an. Te mesz és előkészí ése A alaj ápanyag el öl ésé csak az előze es alaj izsgála u án é demes el égezni. Ehhez az alábbi mű ele eke ajánla os el égezni: - Nagy EC ese én a alaj 50–70 l/m2 ízzel á kell mosni. - Sze es ágya (25–30 kg/m2) és mű ágya kiju a ása, bedolgozása a alajba 25 cm mé- lyen, majd henge ezés. E ől nagyobb mennyiségű sze es anyag buja nö ekedés és i ágel úgás okozha . - Június ól a kö e kező é júliusáig a ó enyészidő ala 20 kg/m2 e méssel számol a a kö e kező ha óanyag mennyiségeke kell kiju a ni 1 m2– e: 80 g N, 45 g P, 160 g K és 30 g Mg. A e mesz és so án jelen ős a kálium és a ni ogén igény. - Különös igyelme kell o dí ani a Ca ellá o ság a, me hiányánál csúcs o hadás lép- he el. Kiül e és és alkalmazo é állás Foly onos nö ekedésű pa adicsomnál 2–3 db/m2, a ő á olság 40–60 cm. Ko ai énysze- gény időszakban kisebb legyen a őszám. 56 Félde e minál aj áknál 3–5 db/m2 (egyszálas a ne elésnél), a ő á olság 25–30 cm. Ez ügg a aj a nö ekedési e élyé ől, alamin a ényin enzi ás ól. A ko ai időszak kisebb lomb e- lüle é nö elhe em, ha később minden ha madik–negyedik nö ény 2 szálas a ne elem. So á olság – ál alában ike so os e mesz és alkalmaznak, így az el endezés 90+70 cm agy 100+60 cm. Ül e és elő a palán áka é demes a alaj elszíné e, a meg elelő hely e ki akni és csak másnap beül e ni. Kőgyapo os e mesz ésnél 8–10 le eles ko ól kell kihelyezni a nö ényeke a kőgyapo paplanon ki ágo lyukak mellé. Az ül e éssel egy mene ben a a ózsinó ögzí eni kell. Ennek legegysze űbb módja, ha a madzago a öldlabda alá húzzuk és a nö ény áül e jük. Ez kö e ően a nö ényeke be kell ön özni, ö enkén 0,5 l ízzel. Ön özés és ápolda ozás A kiül e e állománynak napi 2–4–sze ápolda o kell biz osí ani. Az ön özési no ma 70– 80 ml/nö ény legyen, melynek EC é éke 3,5 mS/cm. A kezde i ejlődés so án igyeljünk a közeg só a almá a is, így élen, ényszegény iszo- nyok közö 4–6 EC–jű, nyá on pedig +1, azaz 5–7 EC é ékű legyen az olda . Begyöke esedés u án endsze es ízu ánpó lás szükséges. Ennek ajánlo é ékei a enyé- szidőszak ala az alábbi ábláza mu a ja. 10. ábláza Ajánlo ápolda mennyiség (l/nap/m2) a begyöke esedés kö e ően Hónap jan. má c. máj. júl. szep . no . dec. Tápolda (l/nap/m2) 1 2 5,2 5,7 3 1,5 1 Ön özésnél igyeljünk oda, hogy a lomb ne legyen ned es. Csepeg e ő ön özéssel ez el udjuk ke ülni. Víz kiju a ása lehe őleg eggel agy délelő legyen, amiko egyben ej ágyá is adagolunk a nö énynek. A endsze es ej ágyázás kezde e az első ké ü bekö ődése u án an. Az 1. ü ől: N:K a ány 1:3 legyen, a 3. ü ől 1:2, az 5. ü ől pedig 1:1–hez. Ha ege a í úlsúly lépne el, akko csökken sük a N mennyiségé , míg gene a í úlsúlynál ennek ellenkezőjé alkalmaz- zuk. Az ön öző üskék eljesí ménye 2–4 l/ó a, ennek ügg ényében számoljuk a kiju a o íz mennyiségé . Az ön özések száma a e mesz ő be endezésben lé ő ényin enzi ás ól és a hő- mé sékle ől ügg. Gyenge ény iszonyok melle nagyobb ízadaggal, de i kábban, meleg- ben pedig kisebb adagokkal, és gyak abban (aká éjszakai is) ön özhe jük nö ényeinke . 57 Az 1 m2– e kiju a andó összes ápolda szükségle a enyészidőben a kö e kező képen alakul: - a aszi e mesz ésko : 500–600 l - őszi e mesz ésko : 250–300 l - hosszúkul ú ában: 700–900 l Fi o echnikai munkák Teke és – a szá zsinó a csa a ása, ehhez legalább 2 m agy új házaknál 3–3,5 m maga- san elhelyeze a ó huzal kell. A kö özés a ű őcsö ek e helyeze gö dülő kocsik ól égzik a dolgozók. Ko sze űbb módsze a műanyag klipszes szá ögzí és, ahol a zsinó a szá melle an eze e a nélkül, hogy a nö ény kö be eke nénk ele. Hónaljazás – kiül e és kö e ően égzendő mű ele , melynél a le elek hónaljban lé ő haj- ás kell el á olí ani. A munká lehe őleg a eggeli ó ákban égezzük, kb. 5 cm–es haj áshosz- szúságnál. Le elezés – a nö ény alsó észén lé ő ö egebb le elek el á olí ása. Ez a mű ele e 150–170 cm–es nö énymagasság elé ése u án, 12–14 ki ejle le él ese én, he en e égezzük. A munka so án 1–2 le ele á olí sunk el a legalsó, é ésben lé ő ü ig. Nyá on ke esebbe , me a nagyobb lomboza al a nö ény könnyebben hű i magá . Az op imális le élszám januá - ól má ciusig 14–16, má cius ól áp ilisig 16–18, májusban 18–20, míg június–július hónapok- ban 20–24. Te ejezés – az állomány e eze elszámolása elő 50 nappal égezzük úgy, hogy a első ü ele meghagyunk 3–4 le ele . Ez elősegí i a leg első ü kialakulásá és éd a pe zselés elleni. Te més i kí ás – a ege a í –gene a í egyensúly enn a ásához szükség lehe a kö ések számának i kí ásá a. A haj ás ég el ékonyodása a úl e hel sége jelzi, ezé még időben el kell égezni a ü , agy annak egy észének el á olí ásá . Fü ös aj áknál ü me szés é- gezhe ünk, hogy csak 5–6 bogyó ma adjon. Ez elősegí i a megma adó e mések nö ekedésé , nö el e annak ömegé és mé e é . Meg e mékenyí és elősegí ése – a jó e méskö ődés el é ele, hogy a pá a a alom ne le- gyen úl alacsony, a e ilis pollen a bibé e jusson. Ez ko ábban a nö ények ázoga ásá al é ék el, ma má ez e mésze es módon okozzák poszméh családok kihelyezésé el. A mű ele csak akko ha ékony, ha meg elelő számú kap á helyezünk ki. Vi ágzás kezde én 1 ha– a ké nagy család elegendő, majd ez okoza osan nö eljük ö e. Tudni kell o ábbá, hogy a poszméh családok csak 4–6 hé ig ak í ak, ez kö e ően úja kell be elepí eni. Félde e minál aj áknál a i ágzás in enzí ebb, így öbb család kihelyezése indokol . 64 A salá a ubo ka e méseke egyedi zsugo óliás agy 5–10 kg–os csomagolás alkalmaz- nak. Tá olása 13–15°C–on, 80–85%–os ela í pá a a alom melle a legjobb. 7.4. SÁRGADINNYE (Cucumis melo L.) Hazánkban 50–100 ha–on haj a ják a sá gadinnyé , őkén május–június hónapokban, ű- ö agy enyhén ű ö e mesz ő be endezésekben. Ez a e mesz ési mód ha ékonyabb, min a szabad öldi e mesz és. Haj a ásban őkén a Cucumis melo ssp. melo c . Chandalak és a Cucumis melo ssp. melo c . Can alup ípusú aj áka alkalmazzák. Az őszi haj a ásban a éli dinnyék (Casaba, Za d) is szóba jöhe nek. Mo ológiai ulajdonságok Gyöké ze őleg a alaj első 25–30 cm–es é egé szö i be. Fejle sége össze ügg a aj a nö ekedési ípusá al és a alaj íz– és ápanyagellá o ságá al. Haj ás endsze e az ubo káéhoz hasonló, nö ekedés alapján megkülönböz e ünk - nagy e ő eljes haj ásoka ejlesz ő aj áka , ezek ám endsze es e mesz és e alkalmasak - közepes hosszúságú haj ásoka ejlesz ő aj áka - ö idszá ú, de e minál , ún. guggon ülőke Le elei – a le élnyelek hosszúak, a le éllemez alakja és agol sága ál oza os. Vi ágai – a sá gadinnye lehe egy– agy ké laki nö ény. Így annak külön hím i ágok is, de a nő– és hímnős i ágokból egya án ejlődhe piacképes e més. Te més – alakja és mé e e igen ál oza os, a hús színe lehe sá ga, na ancs, zöldes ehé , ehé s b. Mag ak – a e mésü egben ejlődnek, 6–8 é ig csí aképesek, eze mag ömege 20–30 g. Kö nyeze i igénye Hőigénye nagy, hőmé sékle i op imuma 25±7°C. A i ágok e mékenyüléséhez 16–32°C kell. Alacsony hőmé sékle en (12–14°C) gyako i a e més el úgás és de o málódás. Fényigénye különösen a e mések nö ekedése és é ése idején nagy. Bo ús, hű ös időben az é és elhúzódik és a minőség omlik. Vízigény – sok ize igényel, de úl sok íz ha ásá a „ el újódik” a e més, ke és cuko alakul ki a e mésben. Folyama os, egyenle es ízellá ás szükséges. Talaj– és ápanyagigény – kálium igényes nö ény. Rossz ni ogén ellá ás melle a haj- ásnö ekedés lelassul, míg osz o hiány ese én ossz a kö ődés és gyenge a e mésképzés. Fajlagos ápanyagigénye a kö e kező: 1 /ha e méshez 3,9 kg N, 1,7 kg P2O5 és 7 kg K2O ha óanyag a an szüksége. 65 Laza középkö ö alajon és öldke e ékben jól haj a ha ó, ilyen e mesz ő közegben jobb színeződés és bel a alom á ha ó. A aj a álasz ás szempon jai A jó aj a álasz ás jelen ős mé ékben megha á ozza a e mesz és sike é . A éli– a aszi időszakban a ö id enyészidejű, ko ai é ésű, jó minőségű és be egség ellen- álló aj áka é demes haj a ni. Őszi haj a ásban a pul álló, éli dinnyék ke ülnek elő é be, melyek á olha ósága 4–6 hónap. A sá gadinnyénél a e mesz ő helyek igényeinek meg elelő különböző aj akö ök alakul- ak ki: - Musko ály és az ebbe a aj akö be a ozó Ogen, amelyek ugyan kicsi hosszabb enyé- szidejűek, de zöldes hússzínűk és kellemes ízük ked el é eszi a e mesz ésben. - Ananász ípus – az ide a ozó ancia nemesí ési onalak – Cha en ais, Ved an ais jel- lemzői a ba ázdál héj, a na ancssá ga hússzín. Há ányuk, hogy nehezen ű ik a szállí- ás , ezé gondos csomagolás igényelnek. - Magya kincs aj akö – Tu kesz áni, Galia és Ne z aj ák. - Mézdinnyék, égi magya nyel en „kó yók”, mai elne ezéssel Ama illo ípusúak. Ezek a anysá ga húsúak, megnyúl agy gömb alakúak, elüle ük sima agy ecés. Jól szál- lí ha óak, u óé lelés igényelnek, e mesz ő lé esí mény u óhasznosí ásában lehe sze- epük. Te mesz és Technológiai ál oza ai ekin e az alábbiak lehe nek: - ü egházi haj a ás – ül e és eb . 1– ől - ű ö óliás haj a ás – ül e és eb . 1– ől - enyhe ű ésű óliás haj a ás – ül e és má c. 15–30. - ű e len óliás haj a ás – ül e és áp . 1–20. - éli dinnye őszi haj a ás a – ül e és május ége június eleje. Talaj előkészí ésé az ubo káéhoz hasonlóan égzik, 15–20 kg/m2 sze es ágya kiju a ásá- al. Talajnélküli e mesz ésben a alaj elszín egyenge ése, az esési százalék elkészí ése a áp- olda olyási i ányának meg elelően, kiemel bakhá elkészí ése és az aljza ehé óliá al ö - énő aka ása. E e ke ülnek á a „paplanok”, és á a nö ényke . 66 16. áb a. Te mesz ő e üle ázla os ajza sá gadinnye kőgyapo os e mesz ésénél (Fo ás: Slezák és Te be, 2008) A alajos dinnyehaj a ás előkészí ő munkála ai sokban megegyeznek a szabad öldi e - mesz ésnél alkalmazo al. Ha a óliá má ko ábban elhúz uk, agy le sem e ük, akko a alaj ízkapaci ásig el öl jük. Haj a áshoz egészséges, nö ekedésben lé ő palán áka ül essünk ki. Az ol o palán ák nö elhe ik a e mésbiz onságo , a éli dinnye haj a ásánál pedig hely e- e és is alkalmazha unk. A meg elelő é állás kiemel jelen őségű, hogy a gyengébb ény iszonyok melle is kielé- gí he ő legyen a nö ény igénye. Ennek meg elelően a e mesz ési időszak ól üggően az aláb- bi őszámok ajánlha óak: - a aszi, ám endsze nélküli haj a áshoz: 1,6–2 db/m2 - ám endsze es haj a áshoz: 3–5 db/m2 - őszi haj a ású éli dinnyéhez: 1,5–2 db/m2 Palán ane elésnél 15–20%–os áhagyással kell a szapo í ó anyago előállí ani. Mag e és – 8×8 agy 10×10–es ápkockába, ízkul ú ás e mesz ésnél 10×10 agy 10×12 cm–es kőgyapo kockába. A ne elési idő 5–6 hé . Ol ás – a alajban lakó kó okozókkal és ká e őkkel szemben adha édelme , alamin az ese leges alajhibák kiküszöbölésében. Ezál al a gyöké ze za a alanul ejlődhe gyengébb alaj iszonyok közö és monokul ú ás e mesz ésben is. Ki i elezésé ekin e lehe csúcsba ol ás, hasí ékol ás, közelí ő ol ás. Fon os, hogy az alany és a nemes azonos á mé őjű legyen. Alanykén szolgálha a ad sá gadinnye, a lopó ök, az Is en gyalul a ök és a sü ő ök. Ol- ás kö e ően az összeillesz e nö ényeke kondicionáló szek énybe helyezik 5–7 nap a, a gyo sabb össze o ás é dekében. 67 Ül e és – ol ányok alkalmazásánál elsődleges szempon , hogy az ül e és ne legyen úl mélyen. Az alkalmazo é állások a haj a ó be endezés szélességé ől üggően a kö e kezők lehe nek – 100×50 cm, 100×25 cm és 100×20 cm. Az ül e ésnél azonban számolni kell azzal a énnyel, hogy az ol o palán ák nö ekedési e élye nagyobb, ezál al kisebb nö énysű űsége alkalmazzunk. Ápolási munkák – haj a ásban a sá gadinnye le eles szá a hagyha ó alajon el ek e e, agy ám endsze melle , úgymond „ alp a állí a”. Ez u óbbi lehe ősége ad a e mő elüle nö ekedés e. Hőmé sékle szabályozás – a haj a o dinnye e mesz és sike e azon dől el, hogy a kiül e nö ény milyen gyo san udjuk a nö ekedés szakaszába hozni, ille e azon, miko udnak az első e mős i ágok lekö ni. Ha ez nem sike ül időben ealizálni, lehe , hogy később é ik a dinnyénk, min a szabad öldi óliaalagu as e mesz ésben. Ehhez a kiül e és u áni éjjel 16–18°C, bo ul időben nappal 20–22°C, míg de űs napon 28– 30°C az op imális hőmé sékle . Ön özésnél he en e egysze 20–30 mm– ől 50 mm–ig e jedő ízadago biz osí sunk. Fej ágyázás a eno ázis ól üggően, a klima ikus ényezőke is igyelembe é e, ala- min ízkul ú ás e mesz ésnél a pH és EC é ékek ügg ényében égezzük. Gyomi ás a so közök eke e ólia aka ásá al lehe biz osí ani alajos e mesz ésnél. A óliá az első kapálás u án e í sük le, de elő e alaposan be kell ön özni a e üle e . A haj ás zsinó a eke ésénél igyázni kell, nehogy le ö jön a haj ás, me igen nagy íz- a alma mia ez könnyen elő o dulha . A jó e mékenyülés mia e melle még igen nagy je- len ősége an a méhcsaládok be elepí ésének. Me szés – a hagyományos, alajon aló haj a ásnál nem kell me szeni, me nem lesz ko- ábban dinnye, iszon nagy a kézimunka igénye. A ámbe endezés melle ö énő haj a áshoz e ő eljes őhaj ás ejlesz ő aj ák szüksége- sek, ezál al on os a me szés, hogy szabályozni lehessen a ege a í és gene a í észek a á- nyá . Ehhez a őhaj ás 4–6 lomble eles ko ban 2 le él e, az oldalhaj ásoka 6–8 lomble eles ko ban 3–5 le él e isszacsíp ék. Így megjelen ek a másod– és ha mad endű elágazódások, amelyeken e mős i ágok képződ ek. Ez 3–4 nappal ko ábbi é és e edményeze . Ma má egyes aj ák őszá án is ejlődik e més. Nö ény édelmi p oblémák – a jelen ősebb kó okozók közö kell megemlí eni a dinnye- mozaik í us , a Pseudope onospo a cubensis bak é iumo , a gombás be egségek közül pedig a lisz ha ma , enésedés (Colle o ichum) és a uzá ium eszélyé kell kiemelni. 68 A ká e ők közül az ubo ka le él e ű, a közönséges akácsa ka, a gyöké gubacs onál é eg és a ü egházi moly e ű okozha jelen ős ká oka . Szedés A e mések szedése i ágzás u án kb. 30–50 nappal á ha ó, üggően a aj a enyészidejé- ől és a klima ikus ényezők ől. A e mések le álasz ásá eggeli agy délelő i ó ákban ajánla- os el égezni. U óé ő a sá gadinnye, ezé lehe őleg eljes é és elő szedjünk, á oli szállí ás ese én aká 3–4 nappal ko ábban. Szedés ideje és munkála ai – május közepé ől, égé ől kezdődhe a mű ele , ehhez hozzá- a ozik még a mé e sze in i osz ályozás és a hű ös helyen ö énő á olás is. A á ha ó ho- zam aj á ól és a echnológia szín onalá ól üggően 5 kg/m2. 7.5. FEJES KÁPOSZTA (B assica ole acea L. c . capi a a p . capi a a Duch.) A ejes káposz a haj a ása az u óbbi é izedekben okozódo . Hazánkban 400 ha–on og- lalkoznak ele és az előállí o á u jelen ős észe ke ül expo a Ausz iába és a skandiná o szágokba. Ennek a e mesz ési módnak a sike ességé megha á ozza a p ecíz időzí és, melynek lényege, hogy megelőzzük a dél eu ópai szabad öldi á u megjelenésé a piacokon. Táplálkozáséle ani ha ásánál meg kell emlí eni, hogy on os i amin o ás – B1, B2, C és U– i amin a alma mia . Mo ológiai ulajdonságai A káposz ánál a gazdasági é elemben e e mése a ej, azaz haj ás lezá ó ügy, amely hideg ha ás a magszá a ejlesz . Gyöké ze ének nagy észe a alaj 20–30 cm–es é egében helyezkedik el. Szá a ( o zsa) az első é ben 15–20 cm, elmagzás kö e ően pedig a aj a és a klima ikus ényezők ől üggően aká 100–120 cm is lehe . Vi ágai o a megpo zásúak. Kö nyeze i igénye Hőigényé ekin e hideg ű ő, az op imális hőmé sékle számá a a 13±7°C, csí ázásához 18–20°C kell, de szikle eles ko ban 13–17°C a meg elelő számá a. Lomble eles ko ban nap- pal 15–17°C, éjjel 12–14°C–o kell biz osí ani. A ejképzés időszakában a magas hőmé sékle ha ásá a késik az é és, a ejek laza sze ke- ze űek lesznek, ezé on os a e mesz ő be endezésben a meg elelő hőmé sékle kialakí ása, azaz szellőz e ni kell. A káposz a ö id ideig jól ű i a (–1)–(–5°C)–os hidege is. Fű és nélküli haj a ásban a a ósan 4–6°C–os hőmé sékle ha ásá a okozódik a magszá képződés, amely ki édhe ő ke ős ólia aka ással. 69 Fényigény – közepes ényigényű, napi 10 ó ás meg ilágí ás kell biz osí ani és legalább 5–6 eze lux énye őssége . Fényszegény éli hónapokban nem lehe e edményesen haj a ni. Vízigénye nagy, a alaj ízkapaci ásának 70–80%–á kell biz osí ani. Talaj– és ápanyagigény – ápanyagigénye nagy, a semleges, pH 6,5–7,5 kémha ású ala- jok a meg elelőek számá a. A nagy mennyiségű le élze ( ej) kialakulásában on os sze epe já szik a alaj okozo N–ellá o sága. Faj a álasz ás szempon jai Ez nemcsak a e mesz ési mód ki álasz ásánál dön ő szempon , hanem a piaci igények ki- elégí ésénél is. Ko ai aj áknál on os, hogy a eje bo í ó le elek ne ilágosodjanak ki, o ábbá on os é - ékmé ő ulajdonság a hal ányzöld belső le él, a gömb agy lapí o gömb ej o ma. A ejek ömege iszonylag kicsi, 0,5–1,5 kg. A sike es e mesz éshez még on os a palán a– és ejesedés ko i hő ű és, a kó okozókkal szembeni ellenálló képesség, az egysze e é és, o ábbá, hogy ne legyen a ej epedés e haj- lamos. Ezeknél a aj áknál a enyészidő 55–60 nap. Te mesz és echnológia A káposz a haj a ásá hazánkban csak óliás lé esí ményben égzik, leggyak abban ű és nélküli sá akban ( ándo ólia ala ). Ül e ési időpon ok – enyhe ű ésű óliasá o (15°C Δ ) alá eb uá elején, 5–6°C–os hűlépcsőjű be endezésnél eb uá 20–25–e közö lehe kiül e ni. Fű e len óliasá o alá eb uá ége agy má cius eleje a meg elelő a palán ák kihelyezé- sé e. A ko aiság okozha ó a óliaház ke ős bo í ásá al és a nagyobb, 6–7 cm–es ápkockában ne el palán ák kiül e ésé el. Szapo í ás A palán ane elésnél a ápkocka öld össze é ele 80–85% őzeg, 15–20% homok és 1,5 kg NPK komplex mű ágya 1 m3 ke e ékhez ad a. Földlabdás palán a előállí ásánál öbbnyi e 4,5–5 cm–es, i kábban 6–6,5 cm–es ápkocká- ka használunk, agy 3,5–4 cm–es sej mé e ű álcás palán á . Ez u óbbi csak akko alkalmaz- zuk, ha kicsi a palán ane elő elüle . A mag e és köz e lenül a ápkockába égezzük. A csí ázás 20–25°C–on 4–6 nap ala megy égbe, míg 10–15°C–on 10–15 napo igényel. 70 Szapo í ó ládába is lehe e ni, 2000–2500 db/m2 csí aszámmal és 10–15 g/m2 e őmag mennyiséggel. Ebben az ese ben a 0,5–1 cm–es aka ó öld bo í sa a magoka és kb. 2–3 hé múl a á ha ó a űzdelés. A palán ák ápolásánál az op imális hőmé sékle kialakí áshoz az alábbi ábláza ada ai ad- nak in o máció . 12. ábláza Hőmé sékle alakulása a e mesz ő be endezésben a ejlődési ázis és a napszak ügg ényében Fejlődési ázis/napszak Nappal Éjjel Kelés ől űzdelésig 13–17°C 11–13°C Tűzdelés ől edzésig 15–19°C 13–15°C Edzés ideje ala 9–11°C 8–9°C Ön özés – lehe őleg délelő i ó ákban, 0,5–1‰–es ni ogén– úlsúlyos ápolda al. Kiül e és – sike es e mesz és csak jó minőségű palán a használa á al lehe elé ni A jó palán a ismé ei a kö e kezők: - á sző e a gyöké a ápkocká ; - a gyöke ek még ehé színűek; - lomboza ömö és sö é zöld színű. A palán ane elés ideje 50–65 nap. Talaj–előkészí és Homokos alajnál elengedhe e len a alaj sze es anyaggal aló el öl ése (15–20 kg/m2). Középkö ö alajnál ennek mennyisége 5–8 kg/m2 is álló ágya. A e üle ki álasz ásánál együk igyelembe, hogy az enyhén lúgos, meszes alajon kisebb a alajlakó gombák ká é ele. A káposz a a alaj só a almá a é zékeny, ezé a mű ágya kiju - a ásánál a kö e kezőke együk igyelembe. Közepes ápanyagellá o ságú alajon a kiju a o ni ogén mennyisége 5–10 g/m2 legyen. E ől nagyobb dózisok alkalmazása ni á elhalmozódás okozha . Fosz o ból 4–7 g/m2, míg káliumból 10–20 g/m2 ha óanyag mennyiség az ajánlo . A alaj izsgála on alapuló ápanyag kiju a ás azé on os, me ás ányi elem hiánynál a ko aiság nem ealizálódik, míg úl ágyázásnál a ejek laza sze keze űek lesznek, ille e jelen- ős köl ség öbble e jelen . A osz o és a kálium alap ágyakén legyen kiju a a, melye ásó- géppel lehe a alajba bedolgozni. A ni ogén ké észle ben, ej ágyakén adjuk a nö ények számá a. 71 Kiül e és A ko ai káposz ánál alkalmazo op imális enyész e üle 40×30–40 cm. Az e ől i kább ál- lomány ko ai és szép nö ényeke biz osí , de ke és a őszám. A úl sű ű ül e ésnél pedig meg- nyúlik a enyészidő és el eszí he jük a célul ki űzö ko aiságo . Ül e és elő a e üle en 30–40 mm–es el öl ő ön özés , majd ül e ésko 0,2–0,3 l/ ő ízzel beiszapoló ön özés kell égezni. A palán ák mély ül e ése nem megengedhe ő. Ápolási munkák A nö ények számá a az éle el é elek biz osí ása jelen ősen megha á ozza a ko aiságo . Ezen úlmenően kiemel jelen őségű a gyommen esség, a nö ény édelem és a meg elelő íz- ellá ás. A enyészidő elő ehaladásá al egy e nő a ha i ön özési no ma és annak gyako isága. En- nek é éke eb uá ban még 50 mm, má ciusban má 70 mm, majd áp ilisban, amiko má na- gyobb a lomboza , elé i a 100 mm– a kiju a o íz mennyisége. Ön özés elein e he en e egsze , majd 2–3 alkalommal égzünk. Az ön özési no ma 10–20 mm legyen. A ejesedés idején azonban mé sékelni kell a íz– és ni ogén kiju a ásá , ugyanígy a hőmé sékle e is csökken eni kell. Hőmé sékle szabályozásánál együk igyelembe, hogy a enyészidő elején ese leg ű és e is szükség lehe nagyobb lehűléseknél, de a enyészidő égén az ak í szellőz e és megha á- ozza a ejek ömö ségé . A gyomi ás mechanikailag égezzük, az ül e és u án má 4–5 hé el elkezdhe ő, melye egészen a lomboza zá ódásáig alkalmazzuk. Fej ágyázásá a ko ábban leí ak sze in kell el égezni. Nö ény édelmi p oblémák – a gombás be egségek közül a palán adőlés és a pe onoszpó a megjelenésé e lehe számí ani. A ká e ők közül a alajlakó ló ücsök, d ó é eg, pajo , alamin a káposz alégy és a le él- e ű ká é elé el lehe számolni. Be aka í ás A ko ai káposz a szedése az ül e és kö e ő 8–10. hé en kezdődik, amely május közepé e ehe ő. A ejek ejle ségében annak különbségek, így ez a mű ele e 2–3 mene ben égzik. Szedés e é e az állomány, ha kellően ömö ek a ejek és a aj á a jellemző ömegűek. A be aka í ásnál a ejeke késsel álasz juk le a ő ől, úgy hogy ma adjon néhány bo í ó le él a ejen. Ez kö e ően ládába, kon éne be helyezzük. Piaci előkészí ésénél a külső le él el á o- lí ásá , a ejek nagyság sze in i osz ályozásá , alamin a csomagolás kell el égezni. Ehhez ládá agy zsákháló alkalmaznak. 72 Ko a a aszi é ékesí ésnél a piac 0,5–0,7 kg ömegű ejeke igényel. A á ha ó hozam 3–6 kg/m2. 7.6. KELKÁPOSZTA (B assica ole acea L. c . bulla a DUCH.) A kelkáposz a haj a ása ke éssé jelen ős. A e mesz éséhe enyhe ű ésű és ű e len be en- dezéseke alkalmaznak. A hazai haj a ó elüle ek Csong ád, Pes és Békés megyében annak. A meg e mel á u egy észé Cseho szágba expo áljuk, de e melle jelen ős az Olaszo szág- ból behozo mennyiség is. Bioak í anyagai öbbnyi e hasonlóak, min a ejes káposz ánál közöl ek. Kö nyeze i igénye Hőigénye – az op imális hőmé sékle számá a a ejes káposz áéhoz hasonló, 13±7°C, de a hideg ű ése nagyobb (–10)–(–15)°C. Az op imálisnál nagyobb hőmé sékle melle kisebb ejek ejlődnek. Fényigénye közepes, ízigénye nagy, a e mesz és olyamán egyenle es ízellá ás kell biz- osí ani. Talaj– és ápanyagigénye nagy. Főkén a meg elelő ni ogén és kálium ellá o ságo kell kiemelni. A aj a álasz ás szempon jai A aj a ulajdonságok közül a le elek hólyagosságá és a iasz é eg as agságá kell ki- emelni. A ejes káposz á ól el é ően ennél nem úl ömö ek a ejek, ömegük 0,5–2 kg/db. Fon os aj abélyeg a agy ű és, a szá azság ű és, az egysze e é és és a gyenge epedési hajlam. Haj a áshoz a ö idebb enyészidejű, 50–90 napos (ül e és ől szedésig) aj ák jöhe nek számí ásba. Te mesz és echnológia Csaknem ugyanaz, min a ejes káposz áé, a enyész e üle e 30–40×25–40 cm legyen. A ko ai kiül e és ennél ke ésbé kockáza os, min a ejes káposz ánál. A okozo hideg ű ő képessége mia má áp ilis közepé ől a ólia aka ás el á olí ha ó, agy in enzí szellőz e és kell biz osí ani. Be aka í ás A kelkáposz a ül e és u án 7–9 hé el má szedhe ő. Szedésko és é ékesí ésko öbb külső le él ma adha a ejen. A á ha ó hozam 4–6 kg/m2. 73 7.7. KÍNAI KEL (B assica pekinensis RUPR.) Hazánkban elsőso ban expo a é demes haj a ni. A ko ai á unak jó piaca an az északi és nyuga i o szágokban egya án . Jól haj a ha ó ű ö be endezésekben, ű és nélküli óliasá ak- ban egya án . Váz nélküli óliás haj a ásának hazánkban nincs gyako la a. Te mesz ési módok - Fű ö be endezésben ö énő haj a áshoz a mag e és decembe elejé ől januá közepé- ig a . - Hideg óliás haj a áshoz januá közepe u áni palán ane elés alkalmazunk. A palán ane elés a káposz a élékhez hasonló módon égezzük, de alami el é zéke- nyebb a hőmé sékle –ingadozás a. A palán ane elés 6–7 he e esz igénybe, amely a éli idő- szakban hosszabb, a él égén pedig ö idebb. Hideg óliás haj a ás – kis e melők kö ében isme , a kiül e és má cius második elé e e - ezhe ő. Ehhez a palán ane elés januá égén, eb uá elején kezdődik. Az op imális é állás 30×30 cm, így 10–11 ö e e ezzünk egy négyze mé e e. Ápolási munkák Ebben egyik on os eendő a hőmé sékle a ás, melynél - az ül e és u áni időszakban, nappal 18–20°C–o , éjjel 15–16°C–o kell biz osí ani; - később, nappal 12–15°C, éjjel 8–10°C az op imális. E melle soka kell szellőz e ni, ügyel e a le egő pá a a almá a, hogy úlságosan ala- csony ne legyen. Ön özés – ha a alaj ned esség a alma a alaj ízkapaci ásának 70%–a alá süllyed. A ko ai ejlődési időszakban 10–15 mm– , majd később 30–50 mm ize adjunk. Fejesedésko mé sékeljük az ön özés . Szedés Lehe őleg egysze e szedjük, amiko a ejek kemények, és elé ék a 0,5 kg–os ömege . A kínai kel külső le elei nélkül szedjük. Á u á ö énő előkészí ésnél a le ágo ejeke szo osan ládába helyezzük, külön álasz a az el é ő mé e űeke . Tá olás A ládáka szállí ásig hű ös helyen a suk, és ö id hű és u án egyenkén óliáz a é éke- sí jük. 80 A enyészidő hossza januá i e ésnél 7 hé , áp ilisinál 5–6 hé . A japán e eknél a a aszi e és buk a ója a elmagzás, mi el a keléshez és az kö e ően 1 hónapig 15–30°C–o kell biz osí ani. Ha ekko hidegha ás é i, elmagzik. Tehá a e és má - cius közepé ől ajánla os kezdeni, ke ős ólia aka ású be endezés alá. Őszi e mesz ésnél 10°C ala a gyöké ejlődése leáll, de a lomb (–3)–(–5)°C–o is kibí . A so á olság ennél 25–27 cm. Hónapos e eknél a mag e és ideje a e mesz ési mód ügg ényében az alábbiak lehe nek: - ü egházi haj a áshoz – decembe - e ősen ű ö ólia sá o ba – januá eleje - gyengén ű ö sá o ban – januá ége - áznélküli ólia aka ásnál – eb uá 2. ele A e mesz és lehe sík agy ágyásos, az el endezés négyze es, so os agy szalagos. Tenyész e üle e: 5×5; 6×6 agy 8–10×5 cm. A magszükségle 3–4 g/m2. Ápolási munkák Ön özés – élen he en e egysze , a asszal he en e ké –há omszo . Az ön özési no ma 10–20 mm agy 25–30 mm. A enyészidő olyamán alkalmazni kell még ej ágyázás és gyomi ás . Gyomi ás – e és elő 2 hé el má célsze ű el ű eni a lé esí mény , így a kicsí ázo gyomoka má a e ek e ése elő meg lehe semmisí eni. Alkalmazha unk kézi gyomlálás is, de udni kell, hogy a egysze es kezelés nem engedélyeze . Ri kí ás – so os agy szalagos e ésnél 4–6 cm– e kell egyelni. Ez a mű ele e a kelés u áni 2–3. hé en el lehe égezni. Ehhez elég isszacsípni a elesleges egyedek le elé . Nö ény édelmi bea a kozások - e és elő i alaj e ő lení és (P e icu –os beön özés) palán adőlés ellen - káposz alégy és le élbolhák elleni édekezés - gyöké légy és bagolypille ellen - le él e ek i ása – e ekmozaik í us megelőzésé e - pe onoszpó a elleni édekezés Be aka í ás A hónapos e ek a asszal 30–40 nap a, élen 40–50 nap a szedhe ő. A kézi szedés kö e- ően a áloga ás , mosás és csomózás (ö ösé el) kell el égezni. Az állomány be aka í ásához 2–3 szedés alkalmaznak. A hozam 150–300 db/m2, azaz 30–60 csomó/m2. A szedés idejé megha á ozza a aj á a jellemző ulajdonságok megjelenése és a gazdasági é e ség. Kései szedésnél omlik a minőség. 81 EU szab ány – állá mé ő a hónapos e eknél 2–2,5 cm, jégcsap e eknél 2 cm, hazánkban ez az é ék egységesen 3–5 cm. Tá olása – 0–1°C közö , 90%–os ela í pá a a alom melle . 7.10. SÁRGARÉPA (Daucus ca o a L. ssp. sa i us) Jelen ős i amin– és ás ányi anyag o ás. A haj a ásban előállí o , csomózo épa áp i- lis–májusban jelenik meg a piacon. Te mő elüle e lassan nö ekszik, 380–400 ha–os elüle en haj a ják, é en e kb. 13 000 e més előállí a. Ehhez ű és nélküli óliasá aka használnak. A őbb haj a ó kö ze ek Csong ád és Szeged kö nyéke, ahol őszi e éssel e mesz enek, míg Bács–Kiskun, Pes és Ba anya megyében eb uá közepi– égi mag e éssel hideg óliás haj a ás alkalmaznak. Mo ológiai jellemzők Az első é ben őle él ózsá és épa es e (szik ala i szá + ka ógyöké ) ejlesz . Minősége akko ki áló, ha a a ész és a háncs ész színe nem é el egymás ól, ille e ha kicsi a a ész. A második é ben i ágszá a ejlesz , aj a i ágo és mago . Kö nyeze i igénye Hőigénye – ki ejle állapo ban mé sékel en hideg ű ő, op imális hőmé sékle számá a a 16±7°C. Hideg ha ásá a a ia al nö ények magszá a hoznak. Csí ázása 2–3°C–on megindul, de op imális számá a a 20–23°C. Nagy hőmé sékle en a épa es képződése lelassul. Fényigénye közepes, szó ényben is jól ejlődik. Vízigénye közepes, de a mag nagy illóolaj– a alma mia , a csí ázáshoz egyenle es ízellá- ás igényel. A épa es ejlődése csak kiegyenlí e ízellá ás melle za a alan, máskén a épa es el eped. Talaj– és ápanyagigénye – laza sze keze ű, könnyen elmelegedő alaj a meg elelő szá- má a. A mély é egű, homokos ályog alaj a legjobb. Köz e lenül sze es ágyá nem ju a - ha unk ki alá. Tápanyagigénye – 10–15 g/m2 ni ogén, de csak a alaj izsgála ügg ényében célsze ű ki- ju a ni, mi el úladagolása ni á elhalmozás e edményez. Fosz o ból 5–10 g/m2 mennyisé- ge , míg káliumból 15–20 g/m2– adjunk ki. A aj a álasz ás szempon jai Rö id enyészidejű (85–110 nap), gyo s ejlődésű, jól színesedő, őkén Ams e dami és Nan i ípusú aj ák a meg elelőek. Fon os o ábbá a jól csomózha ó e ős lomb, a sima elüle- ű, henge es épa es , az egyön e ű mé e és alak, a jó bel a almi é ék (nagy ka o in– és cu- ko a alom, kellemes íz), a háncs észhez iszonyí o kisebb a ész és a jó hideg ű és. 82 Te mesz ése A sá ga épa haj a ása ű és nélküli ólia ala (őszi e ésnél ke ős ólia aka ással) és nagy- lég e ű sá akban ö énik. A a aszi e éshez kislég e ű sá ak is elegendőek. Talaj–előkészí és – ápanyag u ánpó láshoz P és K mű ágyák kiju a ása, annak 25 cm–es mélységű be o ga ása ásógéppel agy o ációs kapá al. Ez kö e ően a alaj elszín elsimí ása ge eblyé el, majd henge ezés. Az ülepede magágya 30 mm–es ízadaggal be kell ön özni, csak ez kö esse a e és. Ve ése – állandó hely e, csá ázo e őmaggal, ideje e mesz ési mód ól üggően ok óbe ége agy eb uá közepe. Ok óbe elő nem lehe e ni, me a mege ősödö nö ények a éli hidegha ás kö e ően elmagzanak. A zsenge épa es ek május égé ől álik szedhe ő é. Az alkalmazo so á olság 15–20 cm, a e ési mélység 2–3 cm. Te mesz ése ö énhe sík–, kiemel agy ágyásos mű elésben. Ápolási munkák Ön özés – a csí ázáshoz és a kezde i ejlődéshez elengedhe e len. Ve és u án 5–8 mm íz- adago , majd má cius ól he en e 1–2–sze 15–20 mm– kell kiju a ni. Kiemel jelen őségű az egyenle es ízellá ás. Fej ágyázás – N és K ha óanyag kiju a ása ké sze a enyészidő olyamán. Gyomi ás – kézi kapálás és gyomlálás. Sű ű e és ese én, őszámbeállí ás kell égezni, 70–100 nö ény hagy a olyómé e enkén . Szellőz e és – gombás be egségek elke ülésé e, és az op imális gyöké –le él a ány kialakí- ása mia . Nö ény édelem – gombás be egségek közül megjelenhe a sz em íliumos gyöké o hadás, az al e ná iás le él ol osság, a lisz ha ma és a szkle o óniás be egség. A ká e ők közül elsőso ban alajlakó ká e őkkel kell számolni. Be aka í ás Vá ha ó ideje áp ilis közepe, május eleje. Egysze e csak annyi szedjünk el, amennyi é - ékesí eni udunk. Mű ele ei a szedés, a áloga ás, az osz ályozás, a mosás és a csomózás. Ez u óbbinál 5 nö ény an egy csomóban. A á ha ó hozam 200–400 db/m2, azaz 2,5–3 kg/m2. 7.11. VÖRÖSHAGYMA (Allium cepa L.) Haj a ással és ko ai szabad öldi e mesz éssel az első a aszi zöldségnö ények egyike. A haj a o ö öshagyma ogyasz ási idénye januá ól áp ilis elejéig a , me később a sza- bad öldi zöldhagyma megjelenése mia ez a e mesz ési mód má nem gazdaságos. A ö ös- 83 hagyma haj a ásának csak kisebb gazdaságokban és házi ke ekben an jelen ősége, me a e mény piaci előkészí ése ( isz í ás, csomózás) nagyon kézimunka–igényes. Mo ológiai jellemzők Gyöké – a lomble elek megjelenésé el pá huzamosan számos gyöke e ejlesz , amely boj os gyöké ze é alakul. A gyöke ek aká 60 cm mélységig is leha olnak, de a zöme a 10–30 cm–es alaj é egben helyezkedik el. Le elei őállóak, csö esek. A le elek elüle e – aj ájá ól üggően ál ozó mé ékben – i- asz é eggel ede . A le elek alsó észe meghúsosodik, ápanyag– ak á ozó sze é, hagymá- á alakul. Haj a ásban, ényszegény kö nyeze ben ki ehé edik, ami a ogyasz ha ó ész képe- zi. Eze mag ömege 2,7–4 g. Csí ázóképességé e mésze es ak á i kö ülmények közö 3–4 é ig a ja meg. Kö nyeze i igénye Hőigénye – hőmé sékle i op imuma ugyan 19±7°C (Ma ko –Hae ), de igen jó agy ű ő képessége mia a hideg ű ő zöldségnö ények közö a ják számon. Má 4–5°C–on megindul a csí ázás, és kelés kö e ően az állomány aká (–5)–(–6)°C–o is kibí . A begyöke esede , kb. 3 lomble eles állapo ban lé ő nö ények mínusz 18–20°C–o is el iselnek jelen ősebb ká osodás nélkül, így a ű e len óliás haj a ás nem jelen kockáza o a e mesz ésében. A hosszabb ideig a ó (2–6 hé ) hideg ha ás (4–12°C közö ) a ö öshagyma e nalizációjá okozza, azaz magszá képződésé . A aj ák közö ebben jelen ős különbség an, így az észak ól szá mazó aj ák alacsonyabb, míg a dél ől szá mazók magasabb hőmé - sékle en ke ülnek gene a í szakaszba. Ez a olyama o be olyásolja a nö ényállomány ej- le sége is, így a há om le elesnél ejle ebbek elmagzási hajlama nagyobb. Fényigénye haj a ásban szin e elenyésző, ső ká os, mi el a cél, a minél nagyobb e iolál szá ész. Dughagymá ól agy kisebb mé e ű é kezési hagymá ól ne el e alacsony ényin en- zi ás melle is jó minőség állí ha ó elő, me ennél a e mesz ési módnál a hagyma es áp- anyagai mobilizálódnak és ke ésbé az asszimiláló e ékenység ke ül elő é be. Vízigénye egyébkén közepes lenne, de haj a ásban a ö id enyészidő mia okozo íz- igénye an, és kiegyenlí e ellá ás kell biz osí ani. Az á mene i ízhiány a é zékenyen eagál. Talaj– és ápanyagigényé e ona kozóan nincs pon os megállapí ás, mi el az ügg a haj a- ásban sze eplő szapo í óanyag (hagyma) mé e é ől, azaz a a alék ápanyagok mennyiségé ől. A haj a ás olyamán egysze e nagyobb adagú ej ágyá nem igényel. Faj a álasz ás szempon jai 84 Ebben megha á ozó sze eppel bí az a ény, hogy a haj a ó pe iódus égé e a hagyma ej jól megpuhuljon, azaz a hagymaszá minél könnyebben kihúzha ó legyen. Ha kisebb mé e ű á uhagyma haj a ásá égezzük, akko a hagyma ejben lé ő ő ügyek száma on os ulajdonság, me kihaj ás kö e ően ebből lesz a ogyasz ha ó „újhagyma”. En- nek ellenő zésé e a hagyma eje hossz engelyé e me őlegesen, ke esz ben ke é ágjuk, és megállapí ha ó a ő ügyek száma, amely op imális ese ben 2–3 db. E ől nagyobb szám nem kí ána os, me a ejlődő hagymaszá ak úl ékonyak lesznek, azaz nem piacképesek. Te mesz ése A e mesz ő be endezés ípusá ól üggően ( ű ö agy ű e len) az alábbi echnológiai ál- oza ok isme ek: Új eljá ásnak számí , melynél ok óbe eleje–no embe eleje közö ül e ik a hagyma eje- ke a e mesz ő be endezés alajába agy az asz alokon, polcokon elhelyeze nagyobb szem- csemé e ű pe li be. E melle még ül e ő közegkén használha ó a o gács is, melye 2–2,5 cm as agon e í enek a óliasá o alajá a, e e 0,5 cm as agon ű észpo é egez e. A o gács a közeg le egőzö ségé , míg a ű észpo az egyenle es ízellá ás biz osí ja a hagyma ejlődé- séhez. Ez a módsze megkönnyí i a szedés , a isz í ás és á u á előkészí és mű ele é . Fű és nélküli sá akban á yol ólia aka ás alkalmaznak. Másodosz ályú hagymák ül e ése ű e len ólia alá. Ehhez augusz us–szep embe hónap- ban helyezik a alajba a hagymáka . Az ül e és 20–25–cm–es so á olság a ö énik, a ő á ol- ság pedig 3–6 cm, üggően a hagymák mé e é ől. A a igyázni kell, hogy ne é jenek egy- máshoz, máskén okozo e őzés eszély állha en . Lényeges szempon az ül e és mélysé- ge, melynél a hagyma es eke 8–10 cm mély ba ázdákba helyezik. Ez lehe ő é eszi a meg e- lelő hosszúságú, piacképes zöldhagyma előállí ásá . A 4–6 hónapos pe iódus ala a agyos és melegebb időszako kö e ően elő o dulha a hagyma nyálkásodása és ezzel együ a pe o- noszpó a ámadása. Ez jelen ősen csökken i a hozamo , azaz a e mesz és sike é . Ezzel a e - mesz ési módsze el eb uá ége má cius hónapban é ékesí he ő á u kapunk. Fű ö lé esí ményben ö énő haj a áshoz nagymé e ű (23–26 mm–es – piklesz) agy I. osz ályú dughagymá (20–23 mm) használha unk. Az ül e ési időpon no embe –decembe hónapban an, amiko 5×5 cm–es é állás alkalmazunk. Á mene i megoldáskén alkalmazha ó a nagyobb mé e ű dughagymák agy a gyengébb minőségű á uhagyma szabad öldi kiül e ése, melye augusz usban égzünk. Az ősz olyamán mege ősödö állomány a a aszi melegedés ügg ényében má eb uá közepe– égé ől óli- á al aka juk, így szedhe ő állapo ba ke ül má cius égé e, áp ilis elejé e. 85 Ápolási munkák A e mesz ési időszak hosszá jelen ősen megha á ozza a e mesz ő be endezés hőmé sék- le e. Nagyobb mé e ű hagyma ejekből 20–22°C–on néhány hé ala piacképes á u lehe elő- állí ani. Alacsonyabb (10°C) hőmé sékle en a enyészidő aká 1,5 hónap a is nyúlha . A e mesz és sike é jelen ősen be olyásolja a ápanyagellá ás, ezen belül is a N– úlsúlyos ápolda kiju a ása. Ez a mű ele e má köz e len a kiül e és u án el kell kezdeni és 1–2 alka- lommal megismé elni. A hagyma kihaj ásához és lendüle es ejlődéséhez on os az egyenle es ízellá o ság. A o gács és ű észpo e mesz ő közeg, alamin a pe li használa a ez öbbnyi e biz osí ja, de így is igyelni kell a endsze es ön özés e. Nö ény édelmi p oblémák közö a í usok jelenlé é el (hagyma ö pülése és sá ga le él- csíkossága), a hagyma pe onoszpó a ká é elé el és a dohány ipsz szí oga ásai al kell szá- molni. Be aka í ás/szedés Szabályozo e ű e mesz ő be endezésben ül e és kö e ő 3–4 hé múl a kezdődhe a szedés. Ehhez a hagyma ejeke gyöke es ől elszedik és a ej ől a önkö (1 cm– e a ész ) el á olí ják. Ez kö e ően a haj ásoka a megpuhul hagyma es ből kihúzzák. Faj a és echno- lógia ké dése, hogy mennyi e puhul meg a hagyma ej, me ez jelen ősen be olyásolja az á u előkészí és gyo saságá . A öldes hagymahaj ásoka meg kell ö ölge ni agy mosni. Fo gács és pe li használa ánál ez a mű ele egysze űbb, kisebb a szennyeződés és a há ya el á olí ásá kö e ően azonnali csomagolás esz lehe ő é. Az é ékesí és e szán á u hunga ocell álcák a öbbnyi e 5–ösé el, le eles ől helyezik el. Időnkén alkalmaznak zsugo óliás csomagolás is. 86 Felhasznál i odalom 1. BALÁZS S. (2000): A zöldséghaj a ás kéziköny e. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 573. p. 2. BALÁZS S. (1994): Zöldség e mesz ők kéziköny e. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 3. BUNT, A. C. (1988): Media and mixies o con aine –g own plan s. Unwin Hyman, Bos on. 309. p. 4. HARGITAI L. (1972): Ke észe i öld és ápanyagke e ékek előállí ásának új, egységes endsze e. In: Ke észe i Egye em Közleményei 36, 231–246. p. 5. HARGITAI L. (1979): A zöldséghaj a ás öldke e ékeinek előállí ása és o ább ejlesz ési lehe őségei. In: Ke észe i Egye em Közleményei 43, 29–36. p. 6. HORINKA T. (1997): Tápolda ozás a ke észe i e mesz ésben. KEMIRA K , Hódmező- ásá hely. 7. In e ne 1: h p://www.hydo .eng.b /PAGINAS–P/P13–P.h ml, 2013. 02. 25. 8. In e ne 2: h p://g een uses ock.pho oshel e .com/image/I0000 om1_0dxebo, 2013. 02. 25. 9. LÁNG Z. (sze k., 1999): A zöldség–, dísznö ény és szapo í óanyag– e mesz és be endezé- sei és gépei. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 384. p. 10. MÁRTONFFY B. (1999): Pap ika – haj a o , szabad öldi és űsze pap ika. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 122. p. 11. NAGY J. (2005): A sá ga– és gö ögdinnye. Szak udás Kiadó Ház, Budapes . 390. p. 12. OMBÓDI A. (2004): Szapo í ás. 42–48. p. In: HODOSSI S., KOVÁCS A., TERBE I. (sze k.): Zöldség e mesz és szabad öldön. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 356. p. 13. SLEZÁK K., NYESEV T. (2003): Alap– és ej ágyázás á sí ása a pap ika palán a ne e- lésében. In: Haj a ás, ko ai e mesz és 34 (4) 20–23. p. 14. SLEZÁK K., TERBE I. (sze k., 2008): Talaj nélküli zöldséghaj a ás. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 372. p. 15. TERBE I., HODOSSI S., KOVÁCS A. (sze k., 2005): Zöldség e mesz és e mesz ő– be endezésekben. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 272. p. 16. TERBE I. (1997): Szapo í ó öldek és ápkocka öldek. In: Új Ke gazdaság 3 (2) 74–79. p. 17. TERBE I., KAPPEL N., SLEZÁK K., TÓTH K. (2002): Zöldség e mesz ő gazdaságok- ban használa os palán ane elő közegek é ékelése. Inno áció, a udomány és a gyako la egy- sége az ez ed o duló ag á iumában. Plená is ülés kiad ánya. 2002. áp ilis 11–12., Deb ecen. 44–49. p. 18. TÖRÖK J. (1989): KITE–PLANT apasz ala ok. In: Ke észe és Szőlésze 38 (36) 6–7. p. 19. TÚRI I. (1993): Zöldséghaj a ás. Mezőgazdasági Szak udás Kiadó, Budapes . 87 20. ZATKYÓ F. (1994): A zöldségnö ények szapo í ása. 138–153. p. In: Balázs, S. (sze k): Zöldség e mesz ők kéziköny e. Mezőgazda Kiadó, Budapes . 694. p. 21. ZATYKÓ L. (1979): Pap ika e mesz és. Mezőgazdasági Kiadó, Budapes .