Hábe man Zol án: Az O szágos Rabbiképző – Zsidó Egye em
Az 1877-ben alapí o Rabbiképző In éze ől a Zsidó Egye em Szociális Munkás képzéséig
Egy egye emi képzés missziója nem lehe más, min hogy jobbá együk az éle ünke ,
igazságosabb, boldogabb, kiszámí ha óbb ilágban éljünk. Csökken se a kö ülö ünk lé ő
káosz és embe i szen edés
Absz ak
Az 1877-ben alapí o O szágos Rabbiképző In éze a mode n udományosság és a zsidó allási
hagyományok összekapcsolásá űz e ki célul. Az In ézmény a anyko a és udományos
ilághí e u án azonban a Holokausz kegye len ombolása kö e keze . Ezu án a kommunis a
dik a ú a negy en é e e e még nehezebbé a zsidó közösség éle é . Az üldözések ellené e, a
zsidó Holokausz úlélők, a második, ha madik gene áció al együ , a 90-es é ek ől a
hagyományoka gyo san el ámasz o a és a zsidó közösség újból ak í , sze eze közösséggé
ál . Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből egye em le , az O szágos Rabbiképző - Zsidó
Egye em. Ennek a olyama nak a észe, hogy 1995-ben elindul a szociális munkások képzése
is. A anulmány a Budapes en 150 é e olyama osan működő in ézmény ö éne i ázla a.
Hogyan és mié jö lé e? Hogyan ke esi ma is a helyé és milyen álaszoka ad a szociális
p oblémák a ma? A szociális munkás képzés szakmai é ékei , el ei ekin i á alamin a
speciális, az Egye em zsidóságo é in ő sajá osságai p óbálja é zékel e ni.
Kulcssza ak: zsidó egye em, abbiképző, szociális munkás képzés, holokausz ,
an idiszk imináció
Abs ac
The Jewish Theological Semina y, ounded in 1877, aimed o combine mode n schola ship wi h
Jewish eligious adi ions. Howe e , he golden age o he Ins i u ion and i s wo ld ame
ollowed he c uel des uc ion o he Holocaus . Then, o o y yea s, he communis
dic a o ship made li e di icul in he Jewish communi y. Despi e he pe secu ions, he Jewish
Holocaus su i o s, along wi h he second and hi d gene a ions, quickly e i ed he adi ions
om he 1990s and he Jewish communi y became an ac i e, o ganized communi y again. One
sign o his is ha he Rabbinical Semina y has become a uni e si y, he Jewish Theological
Semina y – Uni e si y o Jewish S udies. Pa o his p ocess is ha aining o social wo ke s
began in 1995. The s udy is a his o ical ou line o he ins i u ion ha has been ope a ing
con inuously in Budapes o 150 yea s. How and why was i c ea ed? How do hey ind hei
place and wha answe s do hey gi e o social p oblems oday? I e iews he p o essional
alues and p inciples o social wo ke aining and ies o e lec he special Jewish ea u es o
he Uni e si y.
Keywo ds: Jewish Uni e si y, abbinical aining, social wo ke aining, Holocaus , an i-
disc imina ion
Eu ópában, a 19. században indul Wissenscha des Juden ums mozgalomnak, amely a mode n
udományosság és a zsidó allási hagyományok ö özésé jelen e e, az egyik legjelesebb
ilághí ű in ézménye ol az 1877-ben alapí o budapes i Rabbiképző. Az In ézmény
a anyko a és udományos ilághí e u án azonban a Holokausz kegye len ombolása
kö e keze . Ezu án a kommunis a dik a ú a
1
negy en é e e e még nehezebbé a zsidó
közösség éle é . A endsze ál ásko (1989-90) egy öbbszö ösen is kegye lenül, izikai lé ében
is üldözö , iden i ásá i kolni, asszimilálódni kénysze ül közössége alálunk, amelynek
azonban még mindig közpon i sze epelője a Rabbiképző ol . Az üldözések ellené e, a zsidó
Holokausz úlélők, a második, ha madik gene áció al együ , a 90-es é ek ől a hagyományoka
gyo san el ámasz o a és a zsidó közösség újból ak í , ham aiban el ámad , sze eze
közösséggé ál . Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből Egye em le különböző szakokkal.
Tudományos, á sadalmi ké dések, a zsidó és a ágabb á sadalom szellemi közpon já á ál az
immá O szágos Rabbiképző – Zsidó Egye em. Ennek a olyama nak a észe, hogy 1995-ben
indul a Zsidó Egye emen a szociális munkások képzése. Ez a á sadalmi igazságossággal
oglalkozó, embe i jogi szakma észé é ál a Zsidó Egye emnek, hiszen a legalap e őbb zsidó
é ékeke kép iseli. A á sadalome ikai ké dések műhelye, a szociális munka szak is jelzi a
Rabbiképző é ék ilágá . A Budapes en 150 é e olyama osan működő mai ne én O szágos
Rabbiképző – Zsidó Egye em ö éne é sze e ném bemu a ni ázla osan. Hogyan és mié jö
lé e? Hogyan ke esi ma is a helyé és milyen álaszoka ad a szociális p oblémák a ma? A
Rabbiszeminá ium ö éne e az új u aka ke eső, ál ozni képes, ugyanakko mindig a
hagyomány és az ősi adíció meg a ó zsidó közösség ö éne e. A ö énelem ha almas iha ai
ellené e, hogyan udo ennma adni egy közösség, egy a magya o szági zsidó közösségbe
beágyazo elsőok a ási in ézmény? E e ke esek álaszoka a Zsidó Egye em ö éne én
ke esz ül. A 150 é ala hosszabban csak egy é ig szüne el az ok a ás: 1944-ben. Az iskola
ö éne é egy ázla os ö éne i kon ex usba p óbál am beágyazni. A Holokausz elő i időke a
Magya Zsidó Szemle olyói a on ke esz ül mu a om be, mely a Rabbiképző aná ainak lapja
ol . A Szociális munkás szak mai é ékalapú bemu a ása e mésze esen szin én egy á ekin és,
inkább a szakmai é ékeke , el eke és a speciális, az Egye em zsidóságo é in ő sajá osságai
p óbálja é zékel e ni.
Az Egye em szüle ésének ko a
1877. no embe 15-én maga Fe enc Józse
2
császá is ellá oga o a Rabbiképzőbe. Mié ol
ilyen jelen őség eljes ez az in ézmény, hogy maga a legendás császá , Eu ópa ö éne ének
jelen ős és egyik leghosszabb ideig u alkodó mona chája is isz ele é e e egy zsidó
in ézményben?
A XIX. században a zsidóság jogegyenlőségé és mode nizációjá ekin e eljesen a nyuga -
eu ópai mu a ókkal megegyező olyama ok já szód ak le Magya o szágon. Az emancipáció
ú ján 1867- ől egy emény eli időszak köszön be a zsidóság éle ébe Eu ópa nyuga i észén és
1
Az 1948-1989-ig e jedő időszako öbb éle ogalommal szokás leí ni (állam-szocializmus, lé ező szocializmus,
szocializmus, ákosi-kádá endsze s b.). Én, némileg endhagyó módon az angolszász i odalomból á e
kommunis a dik a ú ának ne ezem.
2
I. Fe enc Józse (Bécs, 1830 – Bécs, 1916)
Magya o szágon is. A szimbolikus á sadalmi sze ződés
3
(Vö ös, 2002–2003) a magya nemesi
eli és a zsidók közö , a közös é dekek mia léphe e éle be. A zsidóság nagy ehemenciá al
sze e ne magya osodni, meghálál a a ágyo egy e bő ülő jogoka és á sadalmi elisme és ,
be ogadás . A nemesi eli egy megha á ozó, mű el észe pedig a nyuga -eu ópai endekhez
igazod a, nagy onalúan sajá p i ilégiumai is hajlandó elszámolni. A magya endi
á sadalom ezen észe be ogadás ajánl a zsidóságnak, amennyiben leszámolnak önnön
zsidóságukkal, és magya okká álnak. A maguka magya nak allók száma ányának nö elése
a nemze állami ke e ek kialakí ásánál szin e lé ké déssé ál a magya a isz ok ácia számá a.
Mai el ogásunk sze in kissé issza e sző lehe a zsidó hagyományok elszámolásá igénylő
aka a , ugyanakko a ko szellemben ez eljesen el ogado ol . A mul ikul u alizmus el e
egyál alán nem lé eze . U ólag lá juk csak, hogy ez a jelképes sze ződés, habá nagy
eményeke űz ek hozzá mindké ész ől, azonban sajnos ka asz o ális, szö nyű ége é . Ma
má udjuk, hogy 1920- a a sze ződés elmondja a ianoni
4
és egyéb sebei ől é ző, nem zsidó
szá mazású magya á sadalom. Elkezdődik a zsidók kizá ása a magya ságból, majd
jog osz ásuk és égül a eljes izikai megsemmisí ésük is, a Holokausz . De mos inkább
ókuszáljunk a a, hogy mi ö énik a boldog emények ko szakában, hogyan p óbál a zsidóság
a magya nemze i eszme, a magya libe alizmus ö ek éseibe bekapcsolódni. Jól mu a ja ez a
ö ek és például a Magya Zsidó Szemle olyói a . (Kiss, 2016) Ez a lapo sze kesz i és ebbe
a lapba publikál a ko abeli Rabbiképző aná i ka a is. 1884-ben indul és 1948-ig 65 é olyam
jelenik meg. Az újságon ke esz ül megmu a kozik az In ézmény szellemisége, ideológiája.
Valamin ki ajzolódik az a közösség, amely szolgála ában a Rabbiképző működö . Má a
né álasz ás is á ulkodó, jól ki ejezi a lap külde ésé , a magya és zsidó ke ős kö ődés . Jól
lá ha ó ebben a szellemi e mékben egy ész a zsidó udományos megközelí és, más ész a
magya és a zsidó á sadalmi egybeol adás igénye, bizonyí ási kénysze e. Úgy gondolom, hogy
a cikkek ha almas udású sze zői eljesen őszin ék és bizakodók ol ak abban, hogy
meg e em he ik a mode n udományos megközelí ésű judaizmus és a magya nyel és kul ú a
magas szin ű ö öze é . (Kiss, 2018) A udományosság uni e zalizmusa mindenhol a
pa ikulá is nacionalizmusok szolgála ába áll . Gondoljunk csak a ö énelem udomány
pozi i is a módsze ei el, hogyan szolgál a a nemze i iden i áske esés Eu ópában. A
Wissenscha des Juden hums
5
el e ogja szolgálni,- allo ák a ko zsidó udósai és p og esszí
abbijai –, a magya nacionalizmus , cse ébe ad a a zsidóságnak a mél ányos bánásmódo , és a
ecepció . Te mésze esen a zsidók é századok a isszamenőleg és gene ációk láncola ában
isme ék és megél ék a középko i pog omok és kiűze ések agikus ö énelmi apasz ala ai . A
nemze i jogállamiság lehe ősége, agyis, hogy egy nemze állam jogokkal endelkező
állampolgá akén , min zsidó élhe e alaki, ez egy soha nem apasz al lehe ősége ado az
üldözö , pá ia so ban élő zsidóknak. (Komo óczy, 2012) A Magya Zsidó Szemlében majdnem
minden szö egből az e ikus éle és a mélyen allásos é züle ek a leg on osabb sa okpon ok,
3
A á sadalmi sze ződés koncepció, habá sokan k i izál ák, mégis egy jól használha ó szociológiai absz akció
4
A ianoni békesze ződés (kénysze sze ződés). Az első ilághábo ú lezá ó Pá izs kö nyéki
békesze ződések endsze ének észekén a hábo úban esz es Magya o szág új ha á ai jelöli ki.. Magya o szág
e üle e egyha madá a csökken .
5
Leopold Zunz (1794-1886) legendás néme abbi nyomán alakul ki a Wissenscha des Juden hums mozgalom,
mely a zsidóság hagyományos bölcsele i i odalmá , szen i a ai , adicionális szemléle é a mode ni ás
udományos megközelí éséből kezd e izsgálni.
alamin az ok a ás, a „ anügy” on ossága, a lojali ás a magya sághoz. A udományos
szemléle el és egy isz a mo ális és mélyen allásos eszmé el aka ák szolgálni a be ogadó
magya nemze e . Ez meg is elel a kong esszusi (később neológ)
6
i ányza alap e ései el és
ez le a Rabbiképző a s poe icája is. A lapban publikálók dekla ál célja is az ol , hogy a zsidó
közösségeknek ebben a elada ban ó umo e em sen, példá mu asson a haza ias zsidó
közösségeknek, hi ében mege ősí se, szellemi udományos muníció al ellássa azoka . Nem ol
könnyű ebben a p ésben küzdeni, egy ész a bezá kózó o odoxia ádló ellenségeskedése,
más ész a magya ke esz ény á sadalom adicionális idegengyűlöle e szo í o a a p og esszí
zsidóságo . (Flaská -Nagy, 2019): Ráadásul, az u óbb emlí e eken kí ül, a a is álasz
p óbál ak ke esni a kong esszusi i ányza udósai, hogy mi el lehe ne megakadályozni az ,
hogy a zsidó embe ek jelen ős észe alóban okoza osan elhagy a zsidó adíciói . Az
u banizál közegben élő zsidók szekula izációja megállí ha a lan olyama le . A zsidó
közösség szigo ú szabályainak ke e eiből aló kilépés és egy szekula izál , elekeze -semleges
közegben aló éle lehe ősége sok zsidó onzo . Lehe ősége kap ak, hogy a gyűlöl , lenéze
agy legjobb ese ben is á olság a ással kezel s á uszuk helye , beol ad a a magya nemze i
ö ek ésekbe és a magya nacionalis a eszmé el ogad a megszabaduljanak s igmáik ól. Hogy
ez mennyi e sike ül és mennyi e ol meg alósí ha ó ágy ez egy másik ké dés. U ólag udjuk,
hogy ez a ágy egy illúzió ol . A Magya Zsidó Szemléből kiindul a, az egyik leg on osabb
álasza a ko ban az ok a ás a ek e e hangsúly ol . Hi ék és ok a ák, hogy amennyiben a
magya sághoz hűek, de a judaizmus é ékei is meg a ják, e ikus, mélyen allásos, de
k is ály isz a logiká al ellépő udományos el eke kép iselnek, akko ez onzó lehe minden
i ányban. Megp óbál ak az o odox kö elékekből má megszabaduló, de a zsidóságo még
eljesen elhagyni nem kí ánó embe eknek igényes szellemi ápláléko biz osí ani. Ezzel
megakadályozni a zsidóság elhagyásá .
1884-ben má Magya o szágon is elindul – úlzás nélkül állí ha ó –, a ko ilágszín onalának
élén já ó pe iodikája a Magya -Zsidó Szemle. A Magya -Zsidó Szemlé kö e i a Londonban
1889-ben megjelenő The Jewish Qua e ly Re iew, mely szin én a Wissenscha des
Juden hums mozgalomból nő ki és a leg égebbi angol nyel ű zsidó mode n udományos
olyói a . Az angol pe iodikában is e mésze esen állandó sze zők ol ak a Rabbiképző aná ai.
Ez ol a Rabbiképző a anyko a.
A Holokausz
A Holokausz nem csak a zsidók a és ezen belül a magya o szági zsidóság a mé ha almas
csapás , hanem az egész eu ópai ci ilizáció a. (Gyáni Gábo , 2010) Így a zsidó közössége és
in ézmény endsze é , a Rabbiképző is é izedek e, gene ációk a e e önk e. Az a anin éze ,
ahol csak pozi í é ékek, a ilág jobbí ásá célzó gondolkodás oly , ahol a udománnyal és
szen i a okkal oglalkoz ak 1944-ben a gyilkos gépeze egyik depo áló állomásá á ál . Adol
Eichmann maga is ellá oga o az In ézménybe és a köny á kincsei sze e e olna
megkapa in ani, Néme o szágba sze e e olna inni azoka . Ez csodá al ha á os módon égül
6
A neológia a zsidó újí ó mozgalmaknak speciálisan magya ága. Tö énelmi kialakulása az Osz ák–Magya
Mona chiában szüle ő e o mis a i ányza hoz kö ődik. A magya o szági neológiá – azaz a zsidó allás megújul
o májá – a eljes kö ű emancipáció ágya kel e e éle e. Az ősi hagyományok szigo ú meg a ása melle
nyi o ságo mu a a mode n ko i éle i el e
is nem sike ül . Magya o szág 1944. má cius 19-én ég ehaj o néme megszállásá kö e ően
az O szágos Rabbiképző In éze épüle é le oglal ák és „kisegí ő oloncházzá" alakí o ák. Az
In éze 1877-ben alapí o köny á ából Adol Eichmann u así ásá a öbb eze kö e e kül öld e
szállí o ak. Eichmann bizonyá a előze es ájékozódás u án e e szeme az In éze
köny á á a, amelye má a századelőn a ele csaknem egyidős, ma ugyancsak működő pá izsi
Biblio hèque d'Alliance Is aéli e Uni e selle és az amsz e dami Biblio eca Rosen aliana melle
szaké ők Eu ópa há om legjelen ősebb heb aika-judaika gyűj eményei egyikének ekin e ek.
A égcél a F ank u am Main-i Zsidóku a ó In éze le olna, de csak P ágáig ju o el a
zsákmány, ahol a hábo ú u án a zsidó hi község anyagának endezéseko bukkan ak á. Később
isszake ül a Rabbiképző köny á ába.
Új ko szak: a kommunis a dik a ú á ól a szociálismunkás-képzésig
1945. má cius 22.-én csodála os módon el ámad az In ézmény és új a megnyi ja kapui , öbb
min ha minc hallga ó al. Scheibe Sándo
7
, aki akko ia al p o esszo , lesz az in éze szellemi
eze ője, majd 1950- ől a ek o a. A kommunis a dik a ú á a jellemző a eis a allásellenes
kö nyeze ében kell allási ok a ás sze eznie. Scheibe ebben az a mosz é ában képes a a,
hogy a Rabbiképző nem csak abbika kibocsá ó in ézménykén a ja önn, de a pén ek es i
zsinagógai összejö e eleke , endéglá ás olyan ki inomul in elligenciá al égzi, hogy
be onzza a budapes i zsidó idős és ia al é elmiségnek az a észé , mely a zsidó kul ú á a
szomjazik. (Schwei ze , 1991) A dik a ú a é ei ala még öbb zsidó hagy a el hagyományai , a
egyes házasságok és allásellenesség mia sokan asszimilálód ak. Néhányan ej őzködő éle e
él ek, de csak néhány eze embe já zsinagógába. A holokausz u án az első é izedekben még
él az a gene áció, akik o hon ól hoz ák a zsidó hagyományoka . Annak ellené e, hogy sokan
nem gyako ol ák a zsidó hagyomány előí ásai , ünnepei , még isme ék azoka , de má nem
ad ák á gye ekeiknek, unokáiknak. (Ka ády Vik o , 2001) Hiába ol ak meg a zsidó
közösségben a hagyományos zsidó szociális in ézmény endsze ma ad ányai és emlékei,
mégsem ol képes ez működ e ni sajá e őből. Magya o szágon nem csak a Holokausz
kegye len ömegmészá lása e e önk e a közössége izikailag és lelkileg. A kommunis a
dik a ú a endsze e még jobban elmo zsol a a megma ad , úlélő zsidóka és leszá mazo aika .
Az 1956-os nép elkelés kö e ően újabb nagyobb lé számú zsidó hagy a el Magya o szágo . A
zsidó iden i ás eljes elhagyásá , agadásá agy i kolásá ju almaz a és á a el a endsze ,
ugyanakko a megma ad ap ó zsidó iden i ásuka el állaló allásos csopo oka jelen ék elen
számuk okán nem üldöz e. Ső , mi el eszély elennek bizonyul ak, néhány példa s a uálásán
kí ül engedélyez ék, ső az elnyomó dik a ú a a ela í nyugalom okán, úgymond
nagylelkűségé és ki aka ole anciájuka is bizonyí ani p óbál ák. Így ma adha o en az
O szágos Rabbiképző In éze Scheibe Sándo Rabbi p o esszo eze ésé el, és néhány
zsinagógai agy egyéb zsidó alláshoz kö he ő, igaz, a besúgó hálóza ál al meg igyel
in ézmény, eme ő, néhány zsinagóga, a zsidó gimnázium kis lé számú hallga ója agy a
7
Scheibe Sándo (Bp., 1913 – Bp., 1985.): nyel ész, i odalom ö énész, a nyel udományok dok o a. Mindké
szülői ágon abbik leszá mazo ja. 1938-ban a a ák abbi á. 1938-1940 közö Ox o d, Camb idge, London
köny á aiban – egyéb ku a ások melle – középko i hébe kézi a oka anulmányozo . 1945- ől új asze ez e,
1950- ől igazga a a pes i Rabbiképző In éze e . Bá kül öld ől sok meghí ás kapo (pl. a Je uzsálemi Hébe
Egye em köny á igazga ói isz é e), e hi a alban ma ad haláláig.

cenzú ázo zsidó újság az Új Éle . A zsidóságuka elhagyók, agy az i kolók azonban
lehe ősége kap ak a á sadalmi mobili ás a, hogy el elé haladjanak a á sadalmi anglé án,
őleg, ha a kommunis a pá és a ma xizmus hí ei le ek. Ez nem ese nehezé e sok zsidónak
Magya o szágon, hiszen má a Holokausz elő is sokan elindul ak az asszimiláció ú ján és
baloldali é zelműekké ál ak. A nyolc anas kilenc enes é ek e a ia al másod, ha mad
gene ációs úlélők nagy észe elszakad hagyományai ól.
Szociális ké dések
Mi el a szociális munkás képzés Magya o szágon 1990 elő ulajdonképpen nem lé eze , ez
jellemzője ol nem csak a zsidó közösségnek, de az egész á sadalom a néz e is.
Magya o szágon a kommunis a dik a ú a idején (1948-1989) a kommunis a egypá i eli az
p óbál a hamisan kommunikálni, hogy a szociális p oblémák a, szükségle ek e (lakha ás,
ok a ás, egészségügy, oglalkoz a ás s b.) a szocialis a endsze kielégí ő álaszoka ud adni.
To ábbmen e ezen a logikán, a alósággal szemben agad ák még a szegénység lé ezésé is
Magya o szágon. A endsze ál ás u án, amiko megszűn az ideológiai mo i ációból
áplálkozó p opaganda, ál alános á sadalmi jelenség le a szegénység beisme ése és alós
megoldások ke esése. Az egyik megoldás le a szociális szakembe ek képzése, alós
á sadalompoli ika kialakí ása.
1995-ben indul a Zsidó Egye emen a szociális munkások képzése. A zsidó közösség és az
egye em kapcsola á izsgál a jelzés é ékű, hogy má a szak indulásánál ulajdonképpen a
közösség igénye ogalmazódo meg előszö . A Magya o szági Zsidó Hi községek Szö e sége
(Mazsihisz)
8
ogalmaz a meg az egye em elé, hogy szükség an egy ilyen i ányú képzés e. Az
lá ák ugyanis a közösség agjai, hogy egy ész annak szociális p oblémák, más ész iszon ,
hogy sokan dolgoznak ilyen e üle en speci ikus szociális i ányú képesí és nélkül. Például az
idősek o honaiban agy a Hi község szociális osz ályán. Ez a helyze a magya á sadalom
számá a egy eddig nem isme , le agado jelenség ol , ami el egy időben egy új szakma is
be eze és e ke ül a endsze ál ás u áni Magya o szágon. A mai napig a „szociális” speciális
kele -eu ópai kon ex usá ól nem ud megszabadulni a szakma, mi el az állampá i dik a ú a
„szocialis a” jelen és a almá al asszociálha ó. Tehá hasonló olyama ok já szód ak le a
magya á sadalomban és a zsidó közösségben egya án . Ez e mésze es, hiszen ál alában a
zsidó közösségek a öbbségi á sadalom ha ása alól nem udják ki onni maguka . Néhány
különbség, el é ő olyama ok azonban meg igyelhe ők. A zsidó közösség számá a, mely
ö énelmileg, hagyományosan öbb eze é e enn a o szociális in ézményeke , nem ol
eljesen új, isme e len dolog egy szociális képzés beindí ása és álaszok ke esése a szociális
p oblémák a. A hagyományos zsidó in ézmény endsze mindig is enn a o a lehe őségeihez
mé szociális ellá ó endsze . A Holokausz elő i időkben például, amiko a zsidó közösség
száma ányában és anyagi ja aiban is jelen ős ol , ehhez mé en szociális e ékenységei is
sze eágazók ol ak, alamin komoly anyagi alapokkal endelkez ek.
8
Zsidó Egyház, a zsidóságo kép iselő allási sze eze , ede áció
A endsze ál ás u án ehá , igaz, hogy a zsidó közösség egy számában és eszközeiben
meg épázo közösség ol , mégis udo honnan e ő me í eni és a hagyományai elélesz eni
igyekeze . Ugyan ez némileg igaz ol a öbbségi magya á sadalom a is. A különböző
egyházak elújí o ák ka i a í e ékenységeike . Ugyanakko az alul ól jö ő ci il sze eződés
és az önkén esség nagyon lassan indul be. A leg öbb ci il sze eze , alapí ány, egyesüle a
endsze ál ás kö e ő ké é izedben őleg államilag ámoga o nonp o i sze eze ek ol ak,
ami egy pa adox, u csa, ellen mondásos helyze e á ul el. Némileg így ö én ez a zsidó
közösségben is, de i az állam egyházi inanszí ozása melle például a Claims Con e ence
9
ámoga a az idős Holokausz úlélőke , ami az Ame ican Jewish Join Dis ibu ion Commi ee
(Join ) ne ű sze eze en ke esz ül ö én meg. A Join az 1950-es é ekig Magya o szágon
ha almas e ő o ásokkal segí e e a Holokausz u áni zsidóság helyze é , amíg poli ikai okokból
be il o ák e ékenységé . Ennek a ámoga ásnak ol köszönhe ő - öbbek közö -, hogy ela í e
elég magas lé számban ma ad ak holokausz - úlélők Magya o szágon, őleg Budapes en. A
endsze ál ás u án, amin lehe ősége nyíl a Join nak, issza é és 1991-ben megalapí o a
sajá magya o szági alapí ányá a Magya o szági Zsidó Szociális Segély Alapí ány (Mazs).
A endsze ál ás u án a legjelen ősebb megha á ozó és ak í alul ól épí kező sze eze a zsidó
kul u ális egyesüle ol (MAZSIKE). Jól mu a ja, hogy a magya o szági zsidók öbbsége nem
allásos zsidókén , hanem inkább alamilyen kul u ális emlékeze közösségkén ha á ozza meg
önmagá . Később a plu alis a és különböző é dekek, é ékek, személyes ambíciók men én
szé ö edez ek a zsidó ci il mozgalmak. Az u óbbi é ek jelensége, hogy újból e ősödnek a
ügge len ci il zsidó sze eze ek, sze eződések. A zsidó közösségi in ézmény endsze jelen ős
észé azonban az állam és kül öldi o ások a ják éle ben.
A endsze ál ás u án egy öbbszö ösen is kegye lenül, izikai lé ében is üldözö , iden i ásá
i kolni, asszimilálódni kénysze ül közössége alálunk. Nem csoda, hogy nehezen indul ak be
azok a – szabad á sadalomban megszoko – alul ól jö ő kezdeményezések, ci il, „ci oyen”,
polgá i é ékeke kép iselő iselkedések. Ennek ellené e, a zsidó Holokausz úlélők, a
második, ha madik gene áció al együ a hagyományoka gyo san el ámasz o a és a zsidó
közösség újból ak í , ham aiban el ámad , sze eze közösséggé ál a 90-es é ek e. Még
nem ol olyan polgá i é eg mely en udo olna a ani egy bonyolul in ézmény endsze ,
hiszen a libe ális kapi alizmus még nem ejlődö ki, nem e em őd ek meg ennek a el é elei.
Ugyanakko állami és kül öldi inanszí ozással megindul a zsidó közösség önsze eződése, az
előbbiekből kö e kező nehézségei el együ . A Rabbiképző eze ője Schwei ze Józse abbi
(1922–2015) a endsze ál ásko , aki á eze i az In ézmény a dik a ú ából a libe ális
demok áciába. 1981- ől 1997-ig öl ö e be az igazga ói posz o . A Rabbiképzőből, aki
egye eme hozo lé e, az P o Schőne Al éd Rabbi ol . Schőne Al éd (1948-) a
Rabbiképző égze je és Scheibe Sándo aní ánya a he enes é ek ől öbb zsinagóga
abbijakén eljesí szolgála o idéken és Budapes en. 1991- ől Iz aelben aní , öbbek közö a
Hai ai Egye emen, de issza é Magya o szág a, hogy megsze ezze az a Rabbiképző , ami
álasz adha az új idők kihí ásai a. Neológ é ék endsze hez agaszkod a 1996- ól sze ezi az
Egye em udományos és közösségi éle é , 2002- ől Rek o . Az O szágos Rabbiképző In éze ből
Zsidó Egye eme hoz lé e, ahol BA- ől a Dok o i Iskoláig az állam ál al akk edi ál öbb szakon
9
The Con e ence on Jewish Ma e ial Claims Agains Ge many, a Holokausz ká pó lásainak összegyűj ésé e és
szé osz ásá a alakul sze eze
oly a ha ók a anulmányok (Judaisz ika BA, Kul ú a ö éne MA). Schőne Al éd Rabbi
udománysze ező szemléle ében mindig on osságo ulajdoní o annak, hogy mege ősí se a
szociális munkás szako . A zsidó hagyományokhoz agaszkodó abbi a á sadalmi igazságosság
és az egymásé elelőssége állaló zsidó közösségi szemléle e lá a a szociális munkában.
A szociális munkás szak
A Szak ok a ói olyan ak í szakmapoli ikai sze eplők le ek, akik o málják a közéle e és a
szakma é ékei , be olyásolják a á sadalom szociálpoli ikai gondolkodásá . Rész esznek a
á sadalmi ké dések nyil ános disku zusaiban, elemzéseike a meg elelő kommunikációs
csa o nákon elju a ják, mind a szakmai, mind pedig a széles é elemben e köz éleményhez.
A Szakon olyan aná ok aní anak, akik köny ek és udományos cikkek megjelenésé el,
kon e encia-kö e ekkel p óbálják a udomány igyelmé elhí ni a Holokausz - auma és egyéb
á sadalmi ké dések e, p oblémák a. Rendsze es ész e ői és sze ezői az ELTE
Tá sadalom udományi Ka és más hi udományi egye emek, sze eze ek szociális émájú
kon e enciáinak is. A Szak aná ai és hallga ói nem csak passzí ész e ői, de sze ezői,
előadói, munkacsopo - eze ői és ész e ői pl. a minden é ben meg endeze Szociális Munka
Napja kon e enciának, mely elöleli az egész szociális szakmá . Ehhez hasonlóan a Szociális
Munka Világnapjához kö ődő szakmai események, kon e enciák megsze ezése és a Szak
jelenlé e is messze úlmu a a mé e én. Egyen angú pa ne e a jó al nagyobb egye emeknek. A
udományos közéle ak í o málói, miközben be onják a hallga óka is a sze ezésbe, így a
ia al szakembe ek lehe ősége kapha nak a megjelenés e, anulha nak a apasz al abb
kollégák ól, ész ehe nek a napjainkban zajló szakmapoli ikai események alakí ásában. A
Szak ok a ói a zsidó közösség szociális ellá ásoka nyúj ó in ézmény endsze ében működő
ke ekasz al-megbeszélések és a szakmai egyez e ő ó umok állandó ész e ői. Az ok a ók
különböző udományos szakmai műhelyek ak í kép iselői, min a KÚT endelő és Alapí ány,
ami az o szágban az első holokausz úlélők e specializálódo pszicho e ápiás csopo os és
egyéni e ápiá honosí o meg. Ma má a második és ha madik gene ációs aumák
szaké őinek is a műhelye. Olyan elisme alapí ányok ku a ó iumi agjai, min a Ha e , amely
ia al önkén esekből álló közhasznú in o mális ok a ási alapí ány, ahol az önkén esek és a
ku a ó iumi agok közö is kép isel e i magá az Egye em. Ezekben az alapí ányokban olyó
műhelymunka és ku a ások, pályáza ok kií ói, ész e ői. A zsidó közösség legnagyobb
alapí ánya a Mazs
10
Alapí ány, melye a Jewish Join Dis ibu ion Commi ee hozo lé e
1991-ben, az Egye em hallga ói gyako la aika égzik i , a munka á sak – melyek közül
enge eg a Zsidó Egye em égze je-, állandó e ep aná ai a Szaknak. Tehá a zsidó közösség
e epen égze szociális e ékenysége és az Egye em közö olyama os kapcsola , ha ás an.
A el enni e eze és a énylegesen el e , anulmányaika megkezde hallga ók száma az
é ek so án kiegyensúlyozo képe mu a , ez á lagban é olyamonkén i 15 hallga ó kö üli,
amelye minden gond nélkül az in ézményi kapaci ás el ud lá ni, meg elelő mé e ű és számú
an e em és az in as uk ú a is endelkezés e áll. Az u óbbi é ekben o ább nő a el e
10
Magya o szági Zsidó Szociális Segély Alapí ány, nagy ész Holokausz úlélők gondozásá égzi, de
gye mekjólé i p og amja is jelen ős. www.mazs.hu
hallga ók száma. Közö ük jelen ős a oma hallga ók a ánya. A jelen kező hallga ók allásá ,
hi é , szá mazásá eljesen p i á ada nak ekin i az Egye em. Semmilyen közösséghez a ozás
agy szá mazás, hi nem el é ele a Szociális Munkás Szakon aló anulásnak és
diplomasze zésnek. Ugyanakko in o mális, p i á beszélge ésekből udni lehe , hogy sok nem
zsidó, cigány és LMBT+ közösséghez a ozó embe ek is já nak az egye em e, akik
biz onságban é zik maguka , mi el az egye em szellemisége és é ék endsze e kizá ja a
asszizmus és diszk imináció .
A szociális munkás szak nagy hangsúly ek e a szociális munkások szakmai gyako la i
képzésé e. A gyako la a alma annak elé ésé e i ányul, hogy a hallga ók a gyako la el égzése
so án meg elelő já asság a egyenek sze , é sék meg a szociális munkás és egy kliens közö i
kapcsola komplexi ásá . Észlelni udják sajá iselkedésük azon aspek usai , amelyek ha ás
gyako olnak a segí ő kapcsola a. Valamin képesek legyenek a sajá hiedelmeik, é ékeik
kezelésé e annak é dekében, hogy el udják ogadni más kul ú ájú, éle s ílusú és iselkedésű
klienseke és hogy ez ne akadályozza a kliensek é dekében ö énő bea a kozás . A képzés
so án a cél, hogy a szociális munkások a klienssel aló kapcsola ukban az egyen angúság,
bizalom és el ogadás a mosz é ájá alakí sák ki. Cél o ábbá, hogy a szakon égze ek képesek
legyenek a kong uens kommunikáció a. Tudjanak köz eműködni a kliens p oblémáinak
azonosí ásában, isme jék meg a személyes gondokban megjelenő á sadalmi ha ásoka . A
konk é kliensekkel aló kapcsola helyze eiben használják el a szociológiai,
szociálpszichológiai és pszichológiai és egyéb anul elméle i magya ázó el eke . Isme jék el
a á sadalmi p oblémák ha ásai azokban az éle helyze ekben is, amelyeke nem á sadalmi
p oblémakén de iniálnak. Valamin a szükségle ekben, éle s ílusban, kul ú ában,
kommunikációban megnyil ánuló egyéni és á sadalmi különbözőségeke és egy pa ne i
iszonyban a kliensekkel ezek e adek á módon eagáljanak.
Az OR-ZSE szociális munkás képzésének alap e ő el ei megha á ozza az an iopp esszi ,
an idiszk iminációs, embe i jogi szociális munka. Az embe ek különböznek egymás ól abban
az é elemben, hogy a lakosságo ál alában és különösen a szociális munka kliensei ó iási
sok éleség jellemzi. Ahol különbség an, ennáll az igazság alan megkülönböz e és lehe ősége,
amennyiben ez lehe ősége e em a a, hogy bizonyos személyeke agy csopo oka
„máskén ” azonosí sanak, és ezé ke ésbé ked ezően bánjanak elük. Az embe ek közö i
különbségeke é ékesnek kell ekin eni, ezek nem p oblémák, nem kell azoka megoldani. A
különbség könnyen isz esség elen megkülönböz e éshez eze he . A bő szín, az e nikai
ho a a ozás, a nem, az osz ály, a szexuális iden i ás, az éle ko , a nyel , a ogya ékosság, a
allás, a öld ajzi különbségek és így o ább csak a sok éleség dimenziói, ez iszon módo
adha , hogy a különbségek diszk imináció á és elnyomássá áljanak a külön éle ha almi
olyama ok e edményekén . Az igazságosabb bánásmód elé ése a kliensek számá a, a szociális
munkás elada a. (Thompson, 2012) Ezek az é ékék a zsidó eológiában is isme ek.
A gyako la és az elméle i képzés a alma annak elé ésé e i ányul, hogy a hallga ók a helyi
elepülésszin ű és a zsidó közösségek közösség ejlesz ő munkájában aló köz eműködéssel a
segí ő, bá o í ó, in o máló, kapcsola sze ező munkájuk é én isme jék és alkalmazzák a
közösség ejlesz és cselek ési echnikái (közösségi elmé és, köz élemény ku a ás, nyil ános
beszélge és, személyes in e jú) isme jék el a ci il-, a elekeze i közösségekben és a ci il zsidó