Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem: Az 1877-ben alapított Rabbiképző Intézettől a Zsidó Egyetem Szociális Munkás képzéséig

Hábe man Zol án: Az O szágos Rabbiképző – Zsidó Egye em Az 1877-ben alapí o Rabbiképző In éze ől a Zsidó Egye em Szociális Munkás képzéséig Egy egye emi képzés missziója nem lehe más, min hogy jobbá együk az éle ünke , igazságosabb, boldogabb, kiszámí ha óbb ilágban éljünk. Csökken se a kö ülö ünk lé ő káosz és embe i szen edés Absz ak Az 1877-ben alapí o O szágos Rabbiképző In éze a mode n udományosság és a zsidó allási hagyományok összekapcsolásá űz e ki célul. Az In ézmény a anyko a és udományos ilághí e u án azonban a Holokausz kegye len ombolása kö e keze . Ezu án a kommunis a dik a ú a negy en é e e e még nehezebbé a zsidó közösség éle é . Az üldözések ellené e, a zsidó Holokausz úlélők, a második, ha madik gene áció al együ , a 90-es é ek ől a hagyományoka gyo san el ámasz o a és a zsidó közösség újból ak í , sze eze közösséggé ál . Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből egye em le , az O szágos Rabbiképző - Zsidó Egye em. Ennek a olyama nak a észe, hogy 1995-ben elindul a szociális munkások képzése is. A anulmány a Budapes en 150 é e olyama osan működő in ézmény ö éne i ázla a. Hogyan és mié jö lé e? Hogyan ke esi ma is a helyé és milyen álaszoka ad a szociális p oblémák a ma? A szociális munkás képzés szakmai é ékei , el ei ekin i á alamin a speciális, az Egye em zsidóságo é in ő sajá osságai p óbálja é zékel e ni. Kulcssza ak: zsidó egye em, abbiképző, szociális munkás képzés, holokausz , an idiszk imináció Abs ac The Jewish Theological Semina y, ounded in 1877, aimed o combine mode n schola ship wi h Jewish eligious adi ions. Howe e , he golden age o he Ins i u ion and i s wo ld ame ollowed he c uel des uc ion o he Holocaus . Then, o o y yea s, he communis dic a o ship made li e di icul in he Jewish communi y. Despi e he pe secu ions, he Jewish Holocaus su i o s, along wi h he second and hi d gene a ions, quickly e i ed he adi ions om he 1990s and he Jewish communi y became an ac i e, o ganized communi y again. One sign o his is ha he Rabbinical Semina y has become a uni e si y, he Jewish Theological Semina y – Uni e si y o Jewish S udies. Pa o his p ocess is ha aining o social wo ke s began in 1995. The s udy is a his o ical ou line o he ins i u ion ha has been ope a ing con inuously in Budapes o 150 yea s. How and why was i c ea ed? How do hey ind hei place and wha answe s do hey gi e o social p oblems oday? I e iews he p o essional alues and p inciples o social wo ke aining and ies o e lec he special Jewish ea u es o he Uni e si y. Keywo ds: Jewish Uni e si y, abbinical aining, social wo ke aining, Holocaus , an i- disc imina ion Eu ópában, a 19. században indul Wissenscha des Juden ums mozgalomnak, amely a mode n udományosság és a zsidó allási hagyományok ö özésé jelen e e, az egyik legjelesebb ilághí ű in ézménye ol az 1877-ben alapí o budapes i Rabbiképző. Az In ézmény a anyko a és udományos ilághí e u án azonban a Holokausz kegye len ombolása kö e keze . Ezu án a kommunis a dik a ú a 1 negy en é e e e még nehezebbé a zsidó közösség éle é . A endsze ál ásko (1989-90) egy öbbszö ösen is kegye lenül, izikai lé ében is üldözö , iden i ásá i kolni, asszimilálódni kénysze ül közössége alálunk, amelynek azonban még mindig közpon i sze epelője a Rabbiképző ol . Az üldözések ellené e, a zsidó Holokausz úlélők, a második, ha madik gene áció al együ , a 90-es é ek ől a hagyományoka gyo san el ámasz o a és a zsidó közösség újból ak í , ham aiban el ámad , sze eze közösséggé ál . Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből Egye em le különböző szakokkal. Tudományos, á sadalmi ké dések, a zsidó és a ágabb á sadalom szellemi közpon já á ál az immá O szágos Rabbiképző – Zsidó Egye em. Ennek a olyama nak a észe, hogy 1995-ben indul a Zsidó Egye emen a szociális munkások képzése. Ez a á sadalmi igazságossággal oglalkozó, embe i jogi szakma észé é ál a Zsidó Egye emnek, hiszen a legalap e őbb zsidó é ékeke kép iseli. A á sadalome ikai ké dések műhelye, a szociális munka szak is jelzi a Rabbiképző é ék ilágá . A Budapes en 150 é e olyama osan működő mai ne én O szágos Rabbiképző – Zsidó Egye em ö éne é sze e ném bemu a ni ázla osan. Hogyan és mié jö lé e? Hogyan ke esi ma is a helyé és milyen álaszoka ad a szociális p oblémák a ma? A Rabbiszeminá ium ö éne e az új u aka ke eső, ál ozni képes, ugyanakko mindig a hagyomány és az ősi adíció meg a ó zsidó közösség ö éne e. A ö énelem ha almas iha ai ellené e, hogyan udo ennma adni egy közösség, egy a magya o szági zsidó közösségbe beágyazo elsőok a ási in ézmény? E e ke esek álaszoka a Zsidó Egye em ö éne én ke esz ül. A 150 é ala hosszabban csak egy é ig szüne el az ok a ás: 1944-ben. Az iskola ö éne é egy ázla os ö éne i kon ex usba p óbál am beágyazni. A Holokausz elő i időke a Magya Zsidó Szemle olyói a on ke esz ül mu a om be, mely a Rabbiképző aná ainak lapja ol . A Szociális munkás szak mai é ékalapú bemu a ása e mésze esen szin én egy á ekin és, inkább a szakmai é ékeke , el eke és a speciális, az Egye em zsidóságo é in ő sajá osságai p óbálja é zékel e ni. Az Egye em szüle ésének ko a 1877. no embe 15-én maga Fe enc Józse 2 császá is ellá oga o a Rabbiképzőbe. Mié ol ilyen jelen őség eljes ez az in ézmény, hogy maga a legendás császá , Eu ópa ö éne ének jelen ős és egyik leghosszabb ideig u alkodó mona chája is isz ele é e e egy zsidó in ézményben? A XIX. században a zsidóság jogegyenlőségé és mode nizációjá ekin e eljesen a nyuga - eu ópai mu a ókkal megegyező olyama ok já szód ak le Magya o szágon. Az emancipáció ú ján 1867- ől egy emény eli időszak köszön be a zsidóság éle ébe Eu ópa nyuga i észén és 1 Az 1948-1989-ig e jedő időszako öbb éle ogalommal szokás leí ni (állam-szocializmus, lé ező szocializmus, szocializmus, ákosi-kádá endsze s b.). Én, némileg endhagyó módon az angolszász i odalomból á e kommunis a dik a ú ának ne ezem. 2 I. Fe enc Józse (Bécs, 1830 – Bécs, 1916) Magya o szágon is. A szimbolikus á sadalmi sze ződés 3 (Vö ös, 2002–2003) a magya nemesi eli és a zsidók közö , a közös é dekek mia léphe e éle be. A zsidóság nagy ehemenciá al sze e ne magya osodni, meghálál a a ágyo egy e bő ülő jogoka és á sadalmi elisme és , be ogadás . A nemesi eli egy megha á ozó, mű el észe pedig a nyuga -eu ópai endekhez igazod a, nagy onalúan sajá p i ilégiumai is hajlandó elszámolni. A magya endi á sadalom ezen észe be ogadás ajánl a zsidóságnak, amennyiben leszámolnak önnön zsidóságukkal, és magya okká álnak. A maguka magya nak allók száma ányának nö elése a nemze állami ke e ek kialakí ásánál szin e lé ké déssé ál a magya a isz ok ácia számá a. Mai el ogásunk sze in kissé issza e sző lehe a zsidó hagyományok elszámolásá igénylő aka a , ugyanakko a ko szellemben ez eljesen el ogado ol . A mul ikul u alizmus el e egyál alán nem lé eze . U ólag lá juk csak, hogy ez a jelképes sze ződés, habá nagy eményeke űz ek hozzá mindké ész ől, azonban sajnos ka asz o ális, szö nyű ége é . Ma má udjuk, hogy 1920- a a sze ződés elmondja a ianoni 4 és egyéb sebei ől é ző, nem zsidó szá mazású magya á sadalom. Elkezdődik a zsidók kizá ása a magya ságból, majd jog osz ásuk és égül a eljes izikai megsemmisí ésük is, a Holokausz . De mos inkább ókuszáljunk a a, hogy mi ö énik a boldog emények ko szakában, hogyan p óbál a zsidóság a magya nemze i eszme, a magya libe alizmus ö ek éseibe bekapcsolódni. Jól mu a ja ez a ö ek és például a Magya Zsidó Szemle olyói a . (Kiss, 2016) Ez a lapo sze kesz i és ebbe a lapba publikál a ko abeli Rabbiképző aná i ka a is. 1884-ben indul és 1948-ig 65 é olyam jelenik meg. Az újságon ke esz ül megmu a kozik az In ézmény szellemisége, ideológiája. Valamin ki ajzolódik az a közösség, amely szolgála ában a Rabbiképző működö . Má a né álasz ás is á ulkodó, jól ki ejezi a lap külde ésé , a magya és zsidó ke ős kö ődés . Jól lá ha ó ebben a szellemi e mékben egy ész a zsidó udományos megközelí és, más ész a magya és a zsidó á sadalmi egybeol adás igénye, bizonyí ási kénysze e. Úgy gondolom, hogy a cikkek ha almas udású sze zői eljesen őszin ék és bizakodók ol ak abban, hogy meg e em he ik a mode n udományos megközelí ésű judaizmus és a magya nyel és kul ú a magas szin ű ö öze é . (Kiss, 2018) A udományosság uni e zalizmusa mindenhol a pa ikulá is nacionalizmusok szolgála ába áll . Gondoljunk csak a ö énelem udomány pozi i is a módsze ei el, hogyan szolgál a a nemze i iden i áske esés Eu ópában. A Wissenscha des Juden hums 5 el e ogja szolgálni,- allo ák a ko zsidó udósai és p og esszí abbijai –, a magya nacionalizmus , cse ébe ad a a zsidóságnak a mél ányos bánásmódo , és a ecepció . Te mésze esen a zsidók é századok a isszamenőleg és gene ációk láncola ában isme ék és megél ék a középko i pog omok és kiűze ések agikus ö énelmi apasz ala ai . A nemze i jogállamiság lehe ősége, agyis, hogy egy nemze állam jogokkal endelkező állampolgá akén , min zsidó élhe e alaki, ez egy soha nem apasz al lehe ősége ado az üldözö , pá ia so ban élő zsidóknak. (Komo óczy, 2012) A Magya Zsidó Szemlében majdnem minden szö egből az e ikus éle és a mélyen allásos é züle ek a leg on osabb sa okpon ok, 3 A á sadalmi sze ződés koncepció, habá sokan k i izál ák, mégis egy jól használha ó szociológiai absz akció 4 A ianoni békesze ződés (kénysze sze ződés). Az első ilághábo ú lezá ó Pá izs kö nyéki békesze ződések endsze ének észekén a hábo úban esz es Magya o szág új ha á ai jelöli ki.. Magya o szág e üle e egyha madá a csökken . 5 Leopold Zunz (1794-1886) legendás néme abbi nyomán alakul ki a Wissenscha des Juden hums mozgalom, mely a zsidóság hagyományos bölcsele i i odalmá , szen i a ai , adicionális szemléle é a mode ni ás udományos megközelí éséből kezd e izsgálni. alamin az ok a ás, a „ anügy” on ossága, a lojali ás a magya sághoz. A udományos szemléle el és egy isz a mo ális és mélyen allásos eszmé el aka ák szolgálni a be ogadó magya nemze e . Ez meg is elel a kong esszusi (később neológ) 6 i ányza alap e ései el és ez le a Rabbiképző a s poe icája is. A lapban publikálók dekla ál célja is az ol , hogy a zsidó közösségeknek ebben a elada ban ó umo e em sen, példá mu asson a haza ias zsidó közösségeknek, hi ében mege ősí se, szellemi udományos muníció al ellássa azoka . Nem ol könnyű ebben a p ésben küzdeni, egy ész a bezá kózó o odoxia ádló ellenségeskedése, más ész a magya ke esz ény á sadalom adicionális idegengyűlöle e szo í o a a p og esszí zsidóságo . (Flaská -Nagy, 2019): Ráadásul, az u óbb emlí e eken kí ül, a a is álasz p óbál ak ke esni a kong esszusi i ányza udósai, hogy mi el lehe ne megakadályozni az , hogy a zsidó embe ek jelen ős észe alóban okoza osan elhagy a zsidó adíciói . Az u banizál közegben élő zsidók szekula izációja megállí ha a lan olyama le . A zsidó közösség szigo ú szabályainak ke e eiből aló kilépés és egy szekula izál , elekeze -semleges közegben aló éle lehe ősége sok zsidó onzo . Lehe ősége kap ak, hogy a gyűlöl , lenéze agy legjobb ese ben is á olság a ással kezel s á uszuk helye , beol ad a a magya nemze i ö ek ésekbe és a magya nacionalis a eszmé el ogad a megszabaduljanak s igmáik ól. Hogy ez mennyi e sike ül és mennyi e ol meg alósí ha ó ágy ez egy másik ké dés. U ólag udjuk, hogy ez a ágy egy illúzió ol . A Magya Zsidó Szemléből kiindul a, az egyik leg on osabb álasza a ko ban az ok a ás a ek e e hangsúly ol . Hi ék és ok a ák, hogy amennyiben a magya sághoz hűek, de a judaizmus é ékei is meg a ják, e ikus, mélyen allásos, de k is ály isz a logiká al ellépő udományos el eke kép iselnek, akko ez onzó lehe minden i ányban. Megp óbál ak az o odox kö elékekből má megszabaduló, de a zsidóságo még eljesen elhagyni nem kí ánó embe eknek igényes szellemi ápláléko biz osí ani. Ezzel megakadályozni a zsidóság elhagyásá . 1884-ben má Magya o szágon is elindul – úlzás nélkül állí ha ó –, a ko ilágszín onalának élén já ó pe iodikája a Magya -Zsidó Szemle. A Magya -Zsidó Szemlé kö e i a Londonban 1889-ben megjelenő The Jewish Qua e ly Re iew, mely szin én a Wissenscha des Juden hums mozgalomból nő ki és a leg égebbi angol nyel ű zsidó mode n udományos olyói a . Az angol pe iodikában is e mésze esen állandó sze zők ol ak a Rabbiképző aná ai. Ez ol a Rabbiképző a anyko a. A Holokausz A Holokausz nem csak a zsidók a és ezen belül a magya o szági zsidóság a mé ha almas csapás , hanem az egész eu ópai ci ilizáció a. (Gyáni Gábo , 2010) Így a zsidó közössége és in ézmény endsze é , a Rabbiképző is é izedek e, gene ációk a e e önk e. Az a anin éze , ahol csak pozi í é ékek, a ilág jobbí ásá célzó gondolkodás oly , ahol a udománnyal és szen i a okkal oglalkoz ak 1944-ben a gyilkos gépeze egyik depo áló állomásá á ál . Adol Eichmann maga is ellá oga o az In ézménybe és a köny á kincsei sze e e olna megkapa in ani, Néme o szágba sze e e olna inni azoka . Ez csodá al ha á os módon égül 6 A neológia a zsidó újí ó mozgalmaknak speciálisan magya ága. Tö énelmi kialakulása az Osz ák–Magya Mona chiában szüle ő e o mis a i ányza hoz kö ődik. A magya o szági neológiá – azaz a zsidó allás megújul o májá – a eljes kö ű emancipáció ágya kel e e éle e. Az ősi hagyományok szigo ú meg a ása melle nyi o ságo mu a a mode n ko i éle i el e is nem sike ül . Magya o szág 1944. má cius 19-én ég ehaj o néme megszállásá kö e ően az O szágos Rabbiképző In éze épüle é le oglal ák és „kisegí ő oloncházzá" alakí o ák. Az In éze 1877-ben alapí o köny á ából Adol Eichmann u así ásá a öbb eze kö e e kül öld e szállí o ak. Eichmann bizonyá a előze es ájékozódás u án e e szeme az In éze köny á á a, amelye má a századelőn a ele csaknem egyidős, ma ugyancsak működő pá izsi Biblio hèque d'Alliance Is aéli e Uni e selle és az amsz e dami Biblio eca Rosen aliana melle szaké ők Eu ópa há om legjelen ősebb heb aika-judaika gyűj eményei egyikének ekin e ek. A égcél a F ank u am Main-i Zsidóku a ó In éze le olna, de csak P ágáig ju o el a zsákmány, ahol a hábo ú u án a zsidó hi község anyagának endezéseko bukkan ak á. Később isszake ül a Rabbiképző köny á ába. Új ko szak: a kommunis a dik a ú á ól a szociálismunkás-képzésig 1945. má cius 22.-én csodála os módon el ámad az In ézmény és új a megnyi ja kapui , öbb min ha minc hallga ó al. Scheibe Sándo 7 , aki akko ia al p o esszo , lesz az in éze szellemi eze ője, majd 1950- ől a ek o a. A kommunis a dik a ú á a jellemző a eis a allásellenes kö nyeze ében kell allási ok a ás sze eznie. Scheibe ebben az a mosz é ában képes a a, hogy a Rabbiképző nem csak abbika kibocsá ó in ézménykén a ja önn, de a pén ek es i zsinagógai összejö e eleke , endéglá ás olyan ki inomul in elligenciá al égzi, hogy be onzza a budapes i zsidó idős és ia al é elmiségnek az a észé , mely a zsidó kul ú á a szomjazik. (Schwei ze , 1991) A dik a ú a é ei ala még öbb zsidó hagy a el hagyományai , a egyes házasságok és allásellenesség mia sokan asszimilálód ak. Néhányan ej őzködő éle e él ek, de csak néhány eze embe já zsinagógába. A holokausz u án az első é izedekben még él az a gene áció, akik o hon ól hoz ák a zsidó hagyományoka . Annak ellené e, hogy sokan nem gyako ol ák a zsidó hagyomány előí ásai , ünnepei , még isme ék azoka , de má nem ad ák á gye ekeiknek, unokáiknak. (Ka ády Vik o , 2001) Hiába ol ak meg a zsidó közösségben a hagyományos zsidó szociális in ézmény endsze ma ad ányai és emlékei, mégsem ol képes ez működ e ni sajá e őből. Magya o szágon nem csak a Holokausz kegye len ömegmészá lása e e önk e a közössége izikailag és lelkileg. A kommunis a dik a ú a endsze e még jobban elmo zsol a a megma ad , úlélő zsidóka és leszá mazo aika . Az 1956-os nép elkelés kö e ően újabb nagyobb lé számú zsidó hagy a el Magya o szágo . A zsidó iden i ás eljes elhagyásá , agadásá agy i kolásá ju almaz a és á a el a endsze , ugyanakko a megma ad ap ó zsidó iden i ásuka el állaló allásos csopo oka jelen ék elen számuk okán nem üldöz e. Ső , mi el eszély elennek bizonyul ak, néhány példa s a uálásán kí ül engedélyez ék, ső az elnyomó dik a ú a a ela í nyugalom okán, úgymond nagylelkűségé és ki aka ole anciájuka is bizonyí ani p óbál ák. Így ma adha o en az O szágos Rabbiképző In éze Scheibe Sándo Rabbi p o esszo eze ésé el, és néhány zsinagógai agy egyéb zsidó alláshoz kö he ő, igaz, a besúgó hálóza ál al meg igyel in ézmény, eme ő, néhány zsinagóga, a zsidó gimnázium kis lé számú hallga ója agy a 7 Scheibe Sándo (Bp., 1913 – Bp., 1985.): nyel ész, i odalom ö énész, a nyel udományok dok o a. Mindké szülői ágon abbik leszá mazo ja. 1938-ban a a ák abbi á. 1938-1940 közö Ox o d, Camb idge, London köny á aiban – egyéb ku a ások melle – középko i hébe kézi a oka anulmányozo . 1945- ől új asze ez e, 1950- ől igazga a a pes i Rabbiképző In éze e . Bá kül öld ől sok meghí ás kapo (pl. a Je uzsálemi Hébe Egye em köny á igazga ói isz é e), e hi a alban ma ad haláláig. cenzú ázo zsidó újság az Új Éle . A zsidóságuka elhagyók, agy az i kolók azonban lehe ősége kap ak a á sadalmi mobili ás a, hogy el elé haladjanak a á sadalmi anglé án, őleg, ha a kommunis a pá és a ma xizmus hí ei le ek. Ez nem ese nehezé e sok zsidónak Magya o szágon, hiszen má a Holokausz elő is sokan elindul ak az asszimiláció ú ján és baloldali é zelműekké ál ak. A nyolc anas kilenc enes é ek e a ia al másod, ha mad gene ációs úlélők nagy észe elszakad hagyományai ól. Szociális ké dések Mi el a szociális munkás képzés Magya o szágon 1990 elő ulajdonképpen nem lé eze , ez jellemzője ol nem csak a zsidó közösségnek, de az egész á sadalom a néz e is. Magya o szágon a kommunis a dik a ú a idején (1948-1989) a kommunis a egypá i eli az p óbál a hamisan kommunikálni, hogy a szociális p oblémák a, szükségle ek e (lakha ás, ok a ás, egészségügy, oglalkoz a ás s b.) a szocialis a endsze kielégí ő álaszoka ud adni. To ábbmen e ezen a logikán, a alósággal szemben agad ák még a szegénység lé ezésé is Magya o szágon. A endsze ál ás u án, amiko megszűn az ideológiai mo i ációból áplálkozó p opaganda, ál alános á sadalmi jelenség le a szegénység beisme ése és alós megoldások ke esése. Az egyik megoldás le a szociális szakembe ek képzése, alós á sadalompoli ika kialakí ása. 1995-ben indul a Zsidó Egye emen a szociális munkások képzése. A zsidó közösség és az egye em kapcsola á izsgál a jelzés é ékű, hogy má a szak indulásánál ulajdonképpen a közösség igénye ogalmazódo meg előszö . A Magya o szági Zsidó Hi községek Szö e sége (Mazsihisz) 8 ogalmaz a meg az egye em elé, hogy szükség an egy ilyen i ányú képzés e. Az lá ák ugyanis a közösség agjai, hogy egy ész annak szociális p oblémák, más ész iszon , hogy sokan dolgoznak ilyen e üle en speci ikus szociális i ányú képesí és nélkül. Például az idősek o honaiban agy a Hi község szociális osz ályán. Ez a helyze a magya á sadalom számá a egy eddig nem isme , le agado jelenség ol , ami el egy időben egy új szakma is be eze és e ke ül a endsze ál ás u áni Magya o szágon. A mai napig a „szociális” speciális kele -eu ópai kon ex usá ól nem ud megszabadulni a szakma, mi el az állampá i dik a ú a „szocialis a” jelen és a almá al asszociálha ó. Tehá hasonló olyama ok já szód ak le a magya á sadalomban és a zsidó közösségben egya án . Ez e mésze es, hiszen ál alában a zsidó közösségek a öbbségi á sadalom ha ása alól nem udják ki onni maguka . Néhány különbség, el é ő olyama ok azonban meg igyelhe ők. A zsidó közösség számá a, mely ö énelmileg, hagyományosan öbb eze é e enn a o szociális in ézményeke , nem ol eljesen új, isme e len dolog egy szociális képzés beindí ása és álaszok ke esése a szociális p oblémák a. A hagyományos zsidó in ézmény endsze mindig is enn a o a lehe őségeihez mé szociális ellá ó endsze . A Holokausz elő i időkben például, amiko a zsidó közösség száma ányában és anyagi ja aiban is jelen ős ol , ehhez mé en szociális e ékenységei is sze eágazók ol ak, alamin komoly anyagi alapokkal endelkez ek. 8 Zsidó Egyház, a zsidóságo kép iselő allási sze eze , ede áció A endsze ál ás u án ehá , igaz, hogy a zsidó közösség egy számában és eszközeiben meg épázo közösség ol , mégis udo honnan e ő me í eni és a hagyományai elélesz eni igyekeze . Ugyan ez némileg igaz ol a öbbségi magya á sadalom a is. A különböző egyházak elújí o ák ka i a í e ékenységeike . Ugyanakko az alul ól jö ő ci il sze eződés és az önkén esség nagyon lassan indul be. A leg öbb ci il sze eze , alapí ány, egyesüle a endsze ál ás kö e ő ké é izedben őleg államilag ámoga o nonp o i sze eze ek ol ak, ami egy pa adox, u csa, ellen mondásos helyze e á ul el. Némileg így ö én ez a zsidó közösségben is, de i az állam egyházi inanszí ozása melle például a Claims Con e ence 9 ámoga a az idős Holokausz úlélőke , ami az Ame ican Jewish Join Dis ibu ion Commi ee (Join ) ne ű sze eze en ke esz ül ö én meg. A Join az 1950-es é ekig Magya o szágon ha almas e ő o ásokkal segí e e a Holokausz u áni zsidóság helyze é , amíg poli ikai okokból be il o ák e ékenységé . Ennek a ámoga ásnak ol köszönhe ő - öbbek közö -, hogy ela í e elég magas lé számban ma ad ak holokausz - úlélők Magya o szágon, őleg Budapes en. A endsze ál ás u án, amin lehe ősége nyíl a Join nak, issza é és 1991-ben megalapí o a sajá magya o szági alapí ányá a Magya o szági Zsidó Szociális Segély Alapí ány (Mazs). A endsze ál ás u án a legjelen ősebb megha á ozó és ak í alul ól épí kező sze eze a zsidó kul u ális egyesüle ol (MAZSIKE). Jól mu a ja, hogy a magya o szági zsidók öbbsége nem allásos zsidókén , hanem inkább alamilyen kul u ális emlékeze közösségkén ha á ozza meg önmagá . Később a plu alis a és különböző é dekek, é ékek, személyes ambíciók men én szé ö edez ek a zsidó ci il mozgalmak. Az u óbbi é ek jelensége, hogy újból e ősödnek a ügge len ci il zsidó sze eze ek, sze eződések. A zsidó közösségi in ézmény endsze jelen ős észé azonban az állam és kül öldi o ások a ják éle ben. A endsze ál ás u án egy öbbszö ösen is kegye lenül, izikai lé ében is üldözö , iden i ásá i kolni, asszimilálódni kénysze ül közössége alálunk. Nem csoda, hogy nehezen indul ak be azok a – szabad á sadalomban megszoko – alul ól jö ő kezdeményezések, ci il, „ci oyen”, polgá i é ékeke kép iselő iselkedések. Ennek ellené e, a zsidó Holokausz úlélők, a második, ha madik gene áció al együ a hagyományoka gyo san el ámasz o a és a zsidó közösség újból ak í , ham aiban el ámad , sze eze közösséggé ál a 90-es é ek e. Még nem ol olyan polgá i é eg mely en udo olna a ani egy bonyolul in ézmény endsze , hiszen a libe ális kapi alizmus még nem ejlődö ki, nem e em őd ek meg ennek a el é elei. Ugyanakko állami és kül öldi inanszí ozással megindul a zsidó közösség önsze eződése, az előbbiekből kö e kező nehézségei el együ . A Rabbiképző eze ője Schwei ze Józse abbi (1922–2015) a endsze ál ásko , aki á eze i az In ézmény a dik a ú ából a libe ális demok áciába. 1981- ől 1997-ig öl ö e be az igazga ói posz o . A Rabbiképzőből, aki egye eme hozo lé e, az P o Schőne Al éd Rabbi ol . Schőne Al éd (1948-) a Rabbiképző égze je és Scheibe Sándo aní ánya a he enes é ek ől öbb zsinagóga abbijakén eljesí szolgála o idéken és Budapes en. 1991- ől Iz aelben aní , öbbek közö a Hai ai Egye emen, de issza é Magya o szág a, hogy megsze ezze az a Rabbiképző , ami álasz adha az új idők kihí ásai a. Neológ é ék endsze hez agaszkod a 1996- ól sze ezi az Egye em udományos és közösségi éle é , 2002- ől Rek o . Az O szágos Rabbiképző In éze ből Zsidó Egye eme hoz lé e, ahol BA- ől a Dok o i Iskoláig az állam ál al akk edi ál öbb szakon 9 The Con e ence on Jewish Ma e ial Claims Agains Ge many, a Holokausz ká pó lásainak összegyűj ésé e és szé osz ásá a alakul sze eze oly a ha ók a anulmányok (Judaisz ika BA, Kul ú a ö éne MA). Schőne Al éd Rabbi udománysze ező szemléle ében mindig on osságo ulajdoní o annak, hogy mege ősí se a szociális munkás szako . A zsidó hagyományokhoz agaszkodó abbi a á sadalmi igazságosság és az egymásé elelőssége állaló zsidó közösségi szemléle e lá a a szociális munkában. A szociális munkás szak A Szak ok a ói olyan ak í szakmapoli ikai sze eplők le ek, akik o málják a közéle e és a szakma é ékei , be olyásolják a á sadalom szociálpoli ikai gondolkodásá . Rész esznek a á sadalmi ké dések nyil ános disku zusaiban, elemzéseike a meg elelő kommunikációs csa o nákon elju a ják, mind a szakmai, mind pedig a széles é elemben e köz éleményhez. A Szakon olyan aná ok aní anak, akik köny ek és udományos cikkek megjelenésé el, kon e encia-kö e ekkel p óbálják a udomány igyelmé elhí ni a Holokausz - auma és egyéb á sadalmi ké dések e, p oblémák a. Rendsze es ész e ői és sze ezői az ELTE Tá sadalom udományi Ka és más hi udományi egye emek, sze eze ek szociális émájú kon e enciáinak is. A Szak aná ai és hallga ói nem csak passzí ész e ői, de sze ezői, előadói, munkacsopo - eze ői és ész e ői pl. a minden é ben meg endeze Szociális Munka Napja kon e enciának, mely elöleli az egész szociális szakmá . Ehhez hasonlóan a Szociális Munka Világnapjához kö ődő szakmai események, kon e enciák megsze ezése és a Szak jelenlé e is messze úlmu a a mé e én. Egyen angú pa ne e a jó al nagyobb egye emeknek. A udományos közéle ak í o málói, miközben be onják a hallga óka is a sze ezésbe, így a ia al szakembe ek lehe ősége kapha nak a megjelenés e, anulha nak a apasz al abb kollégák ól, ész ehe nek a napjainkban zajló szakmapoli ikai események alakí ásában. A Szak ok a ói a zsidó közösség szociális ellá ásoka nyúj ó in ézmény endsze ében működő ke ekasz al-megbeszélések és a szakmai egyez e ő ó umok állandó ész e ői. Az ok a ók különböző udományos szakmai műhelyek ak í kép iselői, min a KÚT endelő és Alapí ány, ami az o szágban az első holokausz úlélők e specializálódo pszicho e ápiás csopo os és egyéni e ápiá honosí o meg. Ma má a második és ha madik gene ációs aumák szaké őinek is a műhelye. Olyan elisme alapí ányok ku a ó iumi agjai, min a Ha e , amely ia al önkén esekből álló közhasznú in o mális ok a ási alapí ány, ahol az önkén esek és a ku a ó iumi agok közö is kép isel e i magá az Egye em. Ezekben az alapí ányokban olyó műhelymunka és ku a ások, pályáza ok kií ói, ész e ői. A zsidó közösség legnagyobb alapí ánya a Mazs 10 Alapí ány, melye a Jewish Join Dis ibu ion Commi ee hozo lé e 1991-ben, az Egye em hallga ói gyako la aika égzik i , a munka á sak – melyek közül enge eg a Zsidó Egye em égze je-, állandó e ep aná ai a Szaknak. Tehá a zsidó közösség e epen égze szociális e ékenysége és az Egye em közö olyama os kapcsola , ha ás an. A el enni e eze és a énylegesen el e , anulmányaika megkezde hallga ók száma az é ek so án kiegyensúlyozo képe mu a , ez á lagban é olyamonkén i 15 hallga ó kö üli, amelye minden gond nélkül az in ézményi kapaci ás el ud lá ni, meg elelő mé e ű és számú an e em és az in as uk ú a is endelkezés e áll. Az u óbbi é ekben o ább nő a el e 10 Magya o szági Zsidó Szociális Segély Alapí ány, nagy ész Holokausz úlélők gondozásá égzi, de gye mekjólé i p og amja is jelen ős. www.mazs.hu hallga ók száma. Közö ük jelen ős a oma hallga ók a ánya. A jelen kező hallga ók allásá , hi é , szá mazásá eljesen p i á ada nak ekin i az Egye em. Semmilyen közösséghez a ozás agy szá mazás, hi nem el é ele a Szociális Munkás Szakon aló anulásnak és diplomasze zésnek. Ugyanakko in o mális, p i á beszélge ésekből udni lehe , hogy sok nem zsidó, cigány és LMBT+ közösséghez a ozó embe ek is já nak az egye em e, akik biz onságban é zik maguka , mi el az egye em szellemisége és é ék endsze e kizá ja a asszizmus és diszk imináció . A szociális munkás szak nagy hangsúly ek e a szociális munkások szakmai gyako la i képzésé e. A gyako la a alma annak elé ésé e i ányul, hogy a hallga ók a gyako la el égzése so án meg elelő já asság a egyenek sze , é sék meg a szociális munkás és egy kliens közö i kapcsola komplexi ásá . Észlelni udják sajá iselkedésük azon aspek usai , amelyek ha ás gyako olnak a segí ő kapcsola a. Valamin képesek legyenek a sajá hiedelmeik, é ékeik kezelésé e annak é dekében, hogy el udják ogadni más kul ú ájú, éle s ílusú és iselkedésű klienseke és hogy ez ne akadályozza a kliensek é dekében ö énő bea a kozás . A képzés so án a cél, hogy a szociális munkások a klienssel aló kapcsola ukban az egyen angúság, bizalom és el ogadás a mosz é ájá alakí sák ki. Cél o ábbá, hogy a szakon égze ek képesek legyenek a kong uens kommunikáció a. Tudjanak köz eműködni a kliens p oblémáinak azonosí ásában, isme jék meg a személyes gondokban megjelenő á sadalmi ha ásoka . A konk é kliensekkel aló kapcsola helyze eiben használják el a szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai és egyéb anul elméle i magya ázó el eke . Isme jék el a á sadalmi p oblémák ha ásai azokban az éle helyze ekben is, amelyeke nem á sadalmi p oblémakén de iniálnak. Valamin a szükségle ekben, éle s ílusban, kul ú ában, kommunikációban megnyil ánuló egyéni és á sadalmi különbözőségeke és egy pa ne i iszonyban a kliensekkel ezek e adek á módon eagáljanak. Az OR-ZSE szociális munkás képzésének alap e ő el ei megha á ozza az an iopp esszi , an idiszk iminációs, embe i jogi szociális munka. Az embe ek különböznek egymás ól abban az é elemben, hogy a lakosságo ál alában és különösen a szociális munka kliensei ó iási sok éleség jellemzi. Ahol különbség an, ennáll az igazság alan megkülönböz e és lehe ősége, amennyiben ez lehe ősége e em a a, hogy bizonyos személyeke agy csopo oka „máskén ” azonosí sanak, és ezé ke ésbé ked ezően bánjanak elük. Az embe ek közö i különbségeke é ékesnek kell ekin eni, ezek nem p oblémák, nem kell azoka megoldani. A különbség könnyen isz esség elen megkülönböz e éshez eze he . A bő szín, az e nikai ho a a ozás, a nem, az osz ály, a szexuális iden i ás, az éle ko , a nyel , a ogya ékosság, a allás, a öld ajzi különbségek és így o ább csak a sok éleség dimenziói, ez iszon módo adha , hogy a különbségek diszk imináció á és elnyomássá áljanak a külön éle ha almi olyama ok e edményekén . Az igazságosabb bánásmód elé ése a kliensek számá a, a szociális munkás elada a. (Thompson, 2012) Ezek az é ékék a zsidó eológiában is isme ek. A gyako la és az elméle i képzés a alma annak elé ésé e i ányul, hogy a hallga ók a helyi elepülésszin ű és a zsidó közösségek közösség ejlesz ő munkájában aló köz eműködéssel a segí ő, bá o í ó, in o máló, kapcsola sze ező munkájuk é én isme jék és alkalmazzák a közösség ejlesz és cselek ési echnikái (közösségi elmé és, köz élemény ku a ás, nyil ános beszélge és, személyes in e jú) isme jék el a ci il-, a elekeze i közösségekben és a ci il zsidó