scieee Science in your language
[en] (orig)

L'udmila Gromova: Aiga lugie i paissa karielakši

Read accessible full text

L'udmila Gromova: Aiga lugie i paissa karielakši

Author: Peneva, Dennica
Year: 2005
Source: https://dea.lib.unideb.hu/bitstreams/d6d74cb0-1157-463d-989d-2854e4b06457/download
DEBRECENI EGYETEM
FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK
FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 12.
DEBRECEN, 2005
150
Ľudmila G omo a: Aiga lugie i paissa ka ielakši
Пособие для чтения и говорение на карельском языке.Тверьской говор.
Издательство ”ЧуДо”, Тверь 2002. 176 l. ББК 81.661.2. Я7
Az i odalmi nyel on os sze epe já szik a nemze i iden i ás megő zésé-
ben, iszon hiányá az e nikai és nyel i asszimiláció egyik ő okának a ják.
Ez különösen ona kozik az O oszo szágban élő innugo népek e, amelyek
az o osz nyel dominanciájá ól szen ednek, s beszélőike a á sadalmi öbb-
ségbe aló beol adás enyege i. A ka jalaiak egészen az 1990-es é ek elejéig
nem endelkez ek sajá , egységes i odalmi nyel el. Az i odalmi nyel hiá-
nya különösen nyil án aló a e i ka jalaiak kö ében, akiknek lélekszáma
d asz ikusan meg ogya kozo . Az e nikai és nyel i iden i ás ellángolása az
1990-es é ekben Ka jalában komoly kísé le eke e edményeze a ka jalai
nyel és kul ú a el ámasz ásá a. 1989 ó a a ka jalai nyel e öbb iskolában
ok a ják, és ennek előmozdí ásá a az elmúl é ek so án ábécésköny ek és
anköny ek jelen ek meg.
Ilyen köny például a 2002-ben megjelen Aiga lugie i paissa ka ielakši
[I az ideje ka jalai nyel en ol asni és beszélni] segédköny , amelynek célja
az ol asás és szö egé és ejlesz ése a ka jalai anulók kö ében. E mű a nyel-
e legalább mindennapi kommunikáció szin en isme őknek aló, mi el kul-
u ális, ö énelmi és e nog á iai é ékkel bí ó e ede i e i ka jalai szö egek
gyűj eménye. A köny célja az ol aso szö egek megé ése, pá beszédsze ű
eldolgozása és a szö egek monológsze ű isszaadása émakö önkén . Min-
den émakö endelkezik egy megoldó kulccsal a a az ese e, ha a anuló ön-
állóan készülne el. A köny ehhez nyel ani sze keze eke és szójegyzéke
is a almaz. A köny ha émakö ölel el: Pe eh, Oma ko i, Oma anda,
Mah aja ah aš, Miän a a , Ki jakielen his o ijaš a; és mindegyikhez 10–
12 szö eg a ozik. E émakö ök ehá a család, a ház, a kö nyék, a dolgozó,
alko ó embe ek, a szokások és az i odalom ö éne . Minden ejeze a kö e -
kezők sze in épül el: alapszószede , ol asmány, az ol asmány szö egé e
ona kozó ké dések megoldó kulccsal, a éma pá beszédsze ű á gyalása;
ezekhez nyel ani sze keze ek, alamin hasznos ki ejezések já ulnak. A köny
nemcsak az alapszókincse ejlesz i, hanem az u olsó ké ejeze ben ö énel-
mi és kul u ális isme e eke is nyúj , s így az ol asó megisme kedhe a e i
ka jalaiak leg on osabb szokásai al és ünnepei el, alamin azokkal az i o-
dalmi és ö énelmi személyekkel, akik on os sze epe já szo ak a ka jalai
nép ö énelmének alakí ásában. A köny az e ede i szö egek melle a al-
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ
151
maz á e szö egeke is, például Maka o ól (Г. Н. Макаров, Образцы ка-
рельской речи, 1963), a Vi a an a házaspá ól (H. ja P. Vi a an a, Ka jalan
kiel ä ja kansankul uu ia, 1999; Kauas läksi ka jalainen, 1986).
A mű hozzájá ul a e i ka jalai nyel aní ásához és anulásához, ezzel
pedig köz e e a ennma adásához, hisz az anyanyel i beszélőke a a ösz-
önzi, hogy még jobban isme jék meg nyel üke , szokásaika és ünnepeike , és
az a uda o , hogy mindezek ől anyanyel ükön is lehe í ni.
DENNICA PENEVA