L'udmila Gromova: Aiga lugie i paissa karielakši

DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 12. DEBRECEN, 2005 150 Ľudmila Gromova: Aiga lugie i paissa karielakši Пособие для чтения и говорение на карельском языке.Тверьской говор. Издательство ”ЧуДо”, Тверь 2002. 176 l. ББК 81.661.2. Я7 Az irodalmi nyelv fontos szerepet játszik a nemzeti identitás megőrzésében, viszont hiányát az etnikai és nyelvi asszimiláció egyik fő okának tartják. Ez különösen vonatkozik az Oroszországban élő finnugor népekre, amelyek az orosz nyelv dominanciájától szenvednek, s beszélőiket a társadalmi többségbe való beolvadás fenyegeti. A karjalaiak egészen az 1990-es évek elejéig nem rendelkeztek saját, egységes irodalmi nyelvvel. Az irodalmi nyelv hiánya különösen nyilvánvaló a tveri karjalaiak körében, akiknek lélekszáma drasztikusan megfogyatkozott. Az etnikai és nyelvi identitás fellángolása az 1990-es években Karjalában komoly kísérleteket eredményezett a karjalai nyelv és kultúra feltámasztására. 1989 óta a karjalai nyelvet több iskolában oktatják, és ennek előmozdítására az elmúlt évek során ábécéskönyvek és tankönyvek jelentek meg. Ilyen könyv például a 2002-ben megjelent Aiga lugie i paissa karielakši [Itt az ideje karjalai nyelven olvasni és beszélni] segédkönyv, amelynek célja az olvasás és szövegértés fejlesztése a karjalai tanulók körében. E mű a nyelvet legalább mindennapi kommunikáció szinten ismerőknek való, mivel kulturális, történelmi és etnográfiai értékkel bíró eredeti tveri karjalai szövegek gyűjteménye. A könyv célja az olvasott szövegek megértése, párbeszédszerű feldolgozása és a szövegek monológszerű visszaadása témakörönként. Minden témakör rendelkezik egy megoldó kulccsal arra az esetre, ha a tanuló önállóan készülne fel. A könyv ehhez nyelvtani szerkezeteket és szójegyzéket is tartalmaz. A könyv hat témakört ölel fel: Pereh, Oma koti, Oma randa, Mahtajat rahvaš, Miän tavat, Kirjakielen historijašta; és mindegyikhez 10– 12 szöveg tartozik. E témakörök tehát a család, a ház, a környék, a dolgozó, alkotó emberek, a szokások és az irodalomtörténet. Minden fejezet a következők szerint épül fel: alapszószedet, olvasmány, az olvasmány szövegére vonatkozó kérdések megoldó kulccsal, a téma párbeszédszerű tárgyalása; ezekhez nyelvtani szerkezetek, valamint hasznos kifejezések járulnak. A könyv nemcsak az alapszókincset fejleszti, hanem az utolsó két fejezetben történelmi és kulturális ismereteket is nyújt, s így az olvasó megismerkedhet a tveri karjalaiak legfontosabb szokásaival és ünnepeivel, valamint azokkal az irodalmi és történelmi személyekkel, akik fontos szerepet játszottak a karjalai nép történelmének alakításában. A könyv az eredeti szövegek mellett tartal- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 151 maz átvett szövegeket is, például Makarovtól (Г. Н. Макаров, Образцы карельской речи, 1963), a Virtaranta házaspártól (H. ja P. Virtaranta, Karjalan kieltä ja kansankulttuuria, 1999; Kauas läksit karjalainen, 1986). A mű hozzájárul a tveri karjalai nyelv tanításához és tanulásához, ezzel pedig közvetve a fennmaradásához, hisz az anyanyelvi beszélőket arra ösztönzi, hogy még jobban ismerjék meg nyelvüket, szokásaikat és ünnepeiket, és azt a tudatot, hogy mindezekről anyanyelvükön is lehet írni. DENNICA PENEVA