L'udmila Gromova: Aiga lugie i paissa karielakši

DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 12. DEBRECEN, 2005 150 Ľudmila G omo a: Aiga lugie i paissa ka ielakši Пособие для чтения и говорение на карельском языке.Тверьской говор. Издательство ”ЧуДо”, Тверь 2002. 176 l. ББК 81.661.2. Я7 Az i odalmi nyel on os sze epe já szik a nemze i iden i ás megő zésé- ben, iszon hiányá az e nikai és nyel i asszimiláció egyik ő okának a ják. Ez különösen ona kozik az O oszo szágban élő innugo népek e, amelyek az o osz nyel dominanciájá ól szen ednek, s beszélőike a á sadalmi öbb- ségbe aló beol adás enyege i. A ka jalaiak egészen az 1990-es é ek elejéig nem endelkez ek sajá , egységes i odalmi nyel el. Az i odalmi nyel hiá- nya különösen nyil án aló a e i ka jalaiak kö ében, akiknek lélekszáma d asz ikusan meg ogya kozo . Az e nikai és nyel i iden i ás ellángolása az 1990-es é ekben Ka jalában komoly kísé le eke e edményeze a ka jalai nyel és kul ú a el ámasz ásá a. 1989 ó a a ka jalai nyel e öbb iskolában ok a ják, és ennek előmozdí ásá a az elmúl é ek so án ábécésköny ek és anköny ek jelen ek meg. Ilyen köny például a 2002-ben megjelen Aiga lugie i paissa ka ielakši [I az ideje ka jalai nyel en ol asni és beszélni] segédköny , amelynek célja az ol asás és szö egé és ejlesz ése a ka jalai anulók kö ében. E mű a nyel- e legalább mindennapi kommunikáció szin en isme őknek aló, mi el kul- u ális, ö énelmi és e nog á iai é ékkel bí ó e ede i e i ka jalai szö egek gyűj eménye. A köny célja az ol aso szö egek megé ése, pá beszédsze ű eldolgozása és a szö egek monológsze ű isszaadása émakö önkén . Min- den émakö endelkezik egy megoldó kulccsal a a az ese e, ha a anuló ön- állóan készülne el. A köny ehhez nyel ani sze keze eke és szójegyzéke is a almaz. A köny ha émakö ölel el: Pe eh, Oma ko i, Oma anda, Mah aja ah aš, Miän a a , Ki jakielen his o ijaš a; és mindegyikhez 10– 12 szö eg a ozik. E émakö ök ehá a család, a ház, a kö nyék, a dolgozó, alko ó embe ek, a szokások és az i odalom ö éne . Minden ejeze a kö e - kezők sze in épül el: alapszószede , ol asmány, az ol asmány szö egé e ona kozó ké dések megoldó kulccsal, a éma pá beszédsze ű á gyalása; ezekhez nyel ani sze keze ek, alamin hasznos ki ejezések já ulnak. A köny nemcsak az alapszókincse ejlesz i, hanem az u olsó ké ejeze ben ö énel- mi és kul u ális isme e eke is nyúj , s így az ol asó megisme kedhe a e i ka jalaiak leg on osabb szokásai al és ünnepei el, alamin azokkal az i o- dalmi és ö énelmi személyekkel, akik on os sze epe já szo ak a ka jalai nép ö énelmének alakí ásában. A köny az e ede i szö egek melle a al- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 151 maz á e szö egeke is, például Maka o ól (Г. Н. Макаров, Образцы ка- рельской речи, 1963), a Vi a an a házaspá ól (H. ja P. Vi a an a, Ka jalan kiel ä ja kansankul uu ia, 1999; Kauas läksi ka jalainen, 1986). A mű hozzájá ul a e i ka jalai nyel aní ásához és anulásához, ezzel pedig köz e e a ennma adásához, hisz az anyanyel i beszélőke a a ösz- önzi, hogy még jobban isme jék meg nyel üke , szokásaika és ünnepeike , és az a uda o , hogy mindezek ől anyanyel ükön is lehe í ni. DENNICA PENEVA