GALÁN ANITA
Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája
A hazai és nemze közi ku a ási e edmények össze oglalása1
Be eze és
Az elmúl é izedekben bekö e keze gazdasági, á sadalmi ál ozások alap e ően
é in e ék a ia al gene áció éle é is, i júsági ko szak ál ás kö e keze be.
Pikó (2005) a leg on osabb ál ozásoka a ia alok éle s ílusában lá ja: éleménye
sze in a anulási idő meghosszabbodása, az önálló éle kezdés ki olódása, alamin a
ogyasz ói á sadalom hegemóniája a ő okai az i júság éle ében bekö e keze
á alakulásnak.
A ia aloka köz e lenül ellenő ző in ézményeke (munkahely, család) köz e e
ellenő ző in ézmények (média, ogyasz óipa ) ál o ák el (Gábo és m sai 2003). A
á sadalmi ep odukció meg ál ozásá al, az iskolai udás elé ékelődésé el, az i júko
meghosszabbodásá al, alamin az i júság au onómiájának nö ekedésé el a ia alok és
elnő ek közö i kon lik usok kiéleződ ek.
Ezen kon lik usok kö e kez ében a családi, nemi sze epek ellazulásá al,
á alakulásá al, a adicionális közösségek meg a ó e ejének gyengülésé el az embe ek
olyama osan s esszhelyze ekben alálha ják maguka (Beck, 2003). Az új kockáza ok
okoz a s essz ha ásá a az egyénben menekülőú kén me ülhe el a különböző
addik í sze ekhez, e ékenységekhez aló o dulás, amelyek ől a p oblémás helyze ek
el eledésé , megoldásá á ja. A eszül ségek nö ekedésé el, az in o ma ika
megjelenésé el és é hódí ásá al új ípusú de ianciák jelen ek meg a ia alok kö ében.
A Gemius és az Ipsos ku a ásaiból2, alamin a KSH izsgála aiból3 kide ül,
hazánkban 5 é ala a endsze esen in e ne ezők száma csaknem megduplázódo , és
emelle nyolcszo osá a emelkede az az idő, amelye a magya ok in e ne ezéssel
öl enek – így egy e gyako ibbá álha az in e ne üggőség is.
1 A ku a ás az Eu ópai Unió és Magya o szág ámoga ásá al a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012- 0001
azonosí ó számú „Nemze i Ki álóság P og am – Hazai hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás
biz osí ó endsze kidolgozása és működ e ése kon e gencia p og am” című kiemel p ojek ke e ei
közö alósul meg.
2 h p://www.o igomediag oup.hu/ku a as/az-in e ne ezok- obbsege-ma - obb-ido - ol -a- ilaghalon-
min -a- e e-elo -.h ml
3 h p://www.ksh.hu/docs/hun/x p/gyo / a / a 21209.pd
Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 317
A anulmány célja, ö iden bemu a ni, hogy a külön éle megközelí ési módok,
de iníciós kísé le ek alapján ki ekin ünk in e ne üggőnek, alamin össze oglalja a
émá al kapcsola os leg on osabb hazai és nemze közi ku a ások e edményei .
Ki az in e ne üggő?
Az in e ne üggőséggel kapcsola os első ku a ások gyak an kö ö ék az
in e ne üggősége az in e ne használa idő a amához, a üggősége a számí ógép elő
öl ö idő hosszá al aka ák megha á ozni. A he i 38 ó á meghaladó használa
számí o p oblémásnak. Ez a megközelí és azonban sok ese ben é esnek bizonyul .
Vannak ugyanis olyan személyek, akik például a munkájuk jellege mia soka
használják az in e ne e , ám mégsem mu a ják a üggőség jelei (Deme o ics-
Ko onczai 2010a).
Xu és munka á sai (2012) a a hí ák el a igyelme , hogy nem elég az in e ne el
öl ö idő meg izsgálni ahhoz, hogy kide üljön alaki ől, addik í használó-e. A
mennyiségi mu a ók melle on osak lehe nek a minőségi jellemzők is, ehá az
in e ne elő öl ö idő izsgála án úl öbbek közö annak személyes kapcsola ok a,
szabadidő el öl ési szokások a ona kozó ha ásainak el á ása is szükséges. Ku a ásuk
so án a ia alok hé égi in e ne használa ának sze keze é , mo i ációjá is elemez ék.
Elsőkén jellemez ék például az a jelensége , amelynek so án a ia alok közül hé égén
sokan „ úlpö ögnek”, és szin e egész nap a moni o elő ülnek azé , hogy behozzák
az az idő , ami hé köznap „el esz ege ek”, ehá nem a számí ógép, ille e in e ne
elő ül e öl ö ek.
Douglas és munka á sai (2008), alamin Yellowlees és Ma ks (2007) ku a ásainak
e edményei alapján az in e ne üggőség üne ei a kö e kező módon í ha ók le. A
p oblémás in e ne használó mindennapi e ékenységének jelen ős észé az in e ne
melle égzi, amely még akko is jelen an a gondola aiban – agy éjjel az álmaiban –,
ha éppen mással oglalkozik. Az in e ne használa a kénysze essé álik, jó al öbb idő
öl moni o – ill. manapság okos ele on4 – elő , min mások. Nem egysze űen az idő
mennyisége jelen i azonban a p oblémá , hanem az, hogy ezál al minden más
e ékenység kiszo ul az egyén éle éből. Sokaknál gyako i, hogy a napi u in olyama os
észe az in e ne , ehá minden azzal pá huzamosan csinál az egyén, olyama osan
online. Többszö ül le a gép elé, és o ább is ma ad o , ám a ényleges in e ne ezés e
o dí o idejé ől nem számol be, agy hazudik óla. Ez kon oll esz és e edményez,
má nem egysze űen szimul án módon használja az in e ne e , hanem a olyama os
online éle módo ekin i e mésze esnek. Ese enkén ugyan elisme i, hogy
csökken eni kellene az in e ne ezéssel öl ö idő , azonban kép elen á. Ha e e alaki
elhí ja a igyelmé , agy alamilyen ok mia nem ud in e ne ezni, akko eszül é,
idegessé, inge ül é álik, ami az el onási üne ek egyik jele. Ezen eszül ségek a még
meglé ő in e pe szonális kapcsola ai a is ha ással lehe nek, amelyek száma a úlzo
4 Egyes izsgála ok sze in 2014- e az okos ele onon aló böngészés idő a ama meg ogja előzni az
asz ali gépeken ö énő in e ne használa o (h p://blog. ps.hu/pos /34183735827/mobil-web-s a egia-
esponsi e- ess).
318 METSZETEK 2014/1. szám
in e ne használa kö e kez ében kialakuló elhanyagolás mia má ele e edukálódo .
Hosszú á on jellemző lehe , hogy a p oblémás használó számá a az in e ne en kí üli
ilág unalmassá álik. A családi, ba á i, házas á si kapcsola oka olyannyi a
ká osí ha ják ezek a olyama ok, hogy égső so on az egyén elmagányosodásához
eze he nek (Ko onczai és m sai 2010).
Össze oglalóan elmondha juk, hogy in e ne üggőnek ekin he ő az a személy, aki
éle e jelen ős észé in e ne ezéssel, agy az a ól aló gondolkodással, álmodozással
öl i, ami má személyes kapcsola hálójának, iskolai, munkahelyi eljesí ményének,
szabadidejének o ásá a megy. Az in e ne üggőség jellemző üne einek bemu a ásá
kö e ően célsze ű az in e ne -addikció p e alenciájá bemu a ni és a kialakulásának
okai elemezni.
Az in e ne üggőség p e alenciája
Az in e ne üggőség elő o dulásá a ona kozó ku a ások 1996-ban indul ak el (Young
1996). Mi el a ku a ások nem egységes de iníció alapján, különböző mé őeszközzel
égez ék az ada gyűj és , ille e nem ugyana a ona koznak az ada ok a különböző
izsgála okban, így azok összehasonlí ása nehézsége jelen . A leg on osabb
nemze közi és hazai ku a ások alapján azonban számos in o máció áll endelkezés e a
jelenség el e jed ségének megí élésé e.
A p oblémás in e ne használa p e alenciájá a ona kozóan igen el é ő e edmények
szüle ek a ól üggően, hogy milyen min án, ille e milyen módsze alkalmaz ak a
ku a ók. Az alábbi ábláza ban a leg on osabb ku a ási e edményeke oglaljuk össze.
Ku a ók
O szág
Mé őeszköz
Min a
P e alencia-
é ék
Mo ahan-
Ma in,
Schumache
(2000)
USA
papí -ce uza esz
Pa hological Use
Scale
277 ő
egye emis a
(á lag: 20,71 é )
8,1%
Wang (2001)
Ausz ália
papí -ce uza esz
217 ő
egye emis a
(á lag: 24,97 é )
4%
Johansson,
Gö es am
(2004)
No égia
Diagnos ic
Ques ionnai e
3237 ő se dülő
(á lag: 14,9 é )
1,98%
Deme o ics és
m sai (2004)
Magya o szág
P oblémás
In e ne használa
Ké dőí
1037 ő (á lag:
23,3 é )
4,4%
Kal iala-Heino
és m sai (2004)
Finno szág
Pa hological
gambling c i e ia
7292 ő
( ep ezen a í
min a)
1,6%
Yang, Tung
(2006)
Taj an
Diagnos ic
Ques ionnai e
1708 ő (17-19
é )
13,8%
Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 319
Pallan i,
Be na di,
Que cioli
(2006)
Olaszo szág
In e ne Addic ion
Tes
275 ő (á lag:
16,67 é )
5,4%
Cao, Sue (2007)
Kína
Diagnos ic
Ques ionnai e
2620 ő (á lag:
15,19 é )
2,4%
Yang, Tung
(2007)
In e ne Addic ion
Tes
1708 ő
középiskolás
13,8%
My hily, Qiu,
Winslow (2008)
Szingapú
in e ne -használa i
idő (napi 5 ó ánál
öbb)
2735 ő (á lag:
13,9 é )
17,1%
Pa k, Kim, Cho
(2008)
Dél-Ko ea
In e ne Addic ion
Scale
903 ő se dülő
10,7%
Jang, Hwang,
Young, Yun
(2008)
Dél-Ko ea
In e ne Addic ion
Scale
912 ő
középiskolás
(á lag: 13,9 é )
4,3%
Siomos és
m sai (2008)
Gö ögo szág
Diagnos ic
Ques ionnai e
2200 se dülő
(á lag: 15,34 é )
5,9%
Choi és m sai
(2009)
Dél-Ko ea
In e ne Addic ion
Tes
2336 ő
középiskolás
4,4%
Lam, Peng,
Mai, Jing
(2009)
Kína
In e ne Addic ion
Tes
1639 ő
középiskolás
0,6%
Huang, Shen
(2010)
Kína
Diagnos ic
Ques ionnai e
1546 ő
középiskolás
10,2%
Wang és m sai
(2011)
Kína
In e ne Addic ion
Tes
14296 ő ia al
(á lag: 15,6 é )
12,2%
Ko mas és
m sai (2011)
Gö ögo szág
In e ne Addic ion
Tes
866 ő ia al
(á lag: 14,7 é )
1,5%
Liu és m sai
(2011)
USA
papí -ce uza esz
3560
középiskolás
4%
Cao és m sai
(2011)
Kína
In e ne Addic ion
Tes
17599 ő ia al
8,1%
Hawi (2012)
Libanon
In e ne Addic ion
Tes
833 ő ia al
4,2%
Mülle és m sai
(2012)
Néme o szág
papí -ce uza esz
81 ő gye mek
és ia al
pszichiá iai
be eg
11,3%
Galán (2013)
Magya o szág
P oblémás
In e ne használa
Ké dőí
204 ő
középiskolás
(á lag: 17,9 é )
nemek sze in
ep ezen a í
min a
7,4%
1. ábláza : Az in e ne -addikció p e alenciája Fo ás: Sajá sze kesz ésű ábláza a
kö e kező ku a ók ada ai alapján: Ko onczai és m sai 2010; Hawi 2012; Kuss és
m sai 2013a; Kuss és m sai 2013b; Galán 2013a
320 METSZETEK 2014/1. szám
A ábláza o meg izsgál a lá ha juk, hogy 0,6%-os p e alencia-é ék a legkisebb, míg
13,8%-os a legmagasabb elő o dulási a ány, ám a kapo e edmények nagyban üggnek
a használ mé őeszköz ől, in e ne -addikció de iníció ól is. A legmagasabb, 10% ele i
é ékeke ál alában a Tá ol-Kele en, ia alokon, agy se dülőkön égze ku a ásokban
mé ék, amely a ia alok éle ko i sajá osságain úl ezen o szágok á sadalmi, kul u ális
jellemzői el magya ázha ó. A á ol-kele i o szágok gyo s echnikai mode nizációja
lehe ő é e e az in e ne ohamos, széles kö ben aló el e jedésé . Dél-Ko eában a
lakosság 90%-ának an az o honában in e ne elé ése – hazánkban 2011-ben ez az
a ány 55%-os5 – a gyo s szélessá ú in e ne el e jedésé a különböző
ko mányp og amok segí e ék elő (Ok 2011).
A Diagnos ic Ques ionnai e- el égze izsgála ok ese ében a ku a ás ól üggően 5
agy 6, ille e annál öbb igen álasz ese én ekin ik üggőnek az egyén , az In e ne
Addic ion Scale-n, ille e az In e ne Addic ion Tes -en pedig elé pon szám alapján,
előbbinél 60 agy 70 pon , u óbbinál pedig 80 pon ele .
A Diagnos ic Ques ionnai e- el izsgál o szágok közül a legalacsonyabb, 1,98%-os
p e alencia-é éke No égiában, míg a legmagasabb é ékeke Kínában (10,2%) és
Taj anon (13,8%) mé ék. Az In e ne Addic ion Scale- ké Dél-Ko eai ku a ás so án
használ ák, amelyek alapján 10,7%, ille e 4,3% az in e ne üggők a ánya az o szágban.
Az In e ne Addic ion Tes e alkalmaz ák a leg öbb ku a ás ese ében, amelynek
é dekessége, hogy a legalacsonyabb (0,6%) és legmagasabb (12,2%) elő o dulási a ány
is Kínában alál ák. Az ambi alencia oka az el é ő, nem ep ezen a í min ák
használa ából e ed. Az e edmények összehasonlí ása nem lehe séges, de nem csak a
különböző, de az azonos mé őeszközök ese ében sem, me azok más szocio-
ökonómiai s á uszú min ákon, el é ő min anagysággal készül , sok ese ben nem
ep ezen a í ku a ások.
Azonban mégis mi az oka a Tá ol-Kele i o szágokban elő o duló magasabb
p e alencia-é ékeknek? A kínai á sadalom „elzá ság é ze é ” bizonyos okig
csökken he i az in e ne ál al nyúj o – bá ko mány ál al ko lá ozo – szabadság
lehe ősége, amely amelle , hogy olcsó kikapcsolódási lehe ősége nyúj , még a poli ikai
ezsim ál al il o dolgok megisme ésének is e e enged. Mai és munka á sai (2012)
sze in a kínai ia alok pa ológiás in e ne használa ának magas p e alencia é ékének
oka lehe öbbek közö az e ős szükségle ük az in e pe szonális kapcsola ok a,
amelyek a aló éle ben sokuk számá a elé he e lenek. Ku a ásaik sze in a leg öbb
ia al a nagyobb e he ó az egye em, az iskola, a szüleik, ille e a á sadalom is, min
nyuga i o szágokban élő ko á saik a. Sokan használják a számí ógépes já ékoka a a,
hogy a alós éle nyomása alól el űnjenek. Az egye emi angso ban há ább ke ülő
hallga ók o ábbá egy olyan eszköz lá nak az online já ékokban, amelyek segí ségé el
amelle , hogy meg alósí ha ják önmaguka , kellő elszán sággal és gyako lással jó
e edmény é he nek el, azaz úgy é zik, hogy a be ek e e munka meghozha ja a
gyümölcsé .
5 Fo ás: h p://nmhh.hu/dokumen um/2220/lakossagi_ne _2011_ egleges_web e.pd

Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 321
A á ol-kele i o szágokban ehá nemcsak az in e ne maga, hanem a helyben készí e
számí ógépes já ékok jelen ik a legnagyobb p oblémá és eszély o ás , amelyekkel
őleg ia alok já szanak éle ko i sajá osságaik mia . Ennek kockáza ai a kö e kező
ejeze ben ke ülnek ki ej és e.
A o ábbiakban a magya o szági helyze e ona kozó ku a ási e edmények
összehasonlí ásá a eszünk kísé le e , mely e az ad lehe ősége , hogy ezekhez az
e edményekhez azonos mé eszköz alkalmazásá al ju o ak a ku a ók. Az eddigi hazai
ku a ásokban (Deme o ics 2004; Galán 2013a) a Deme o ics Zsol és munka á sai
(2004) ál al ki ejlesz e 18 i emes P oblémás In e ne használa Skálá alkalmaz ák,
amelyben az az ki öl őknek egy 1- ől 5-ig e jedő skálán kell megjelölni az egyes
állí ások gyako iságá maguk a néz e. Tekin e, hogy nincs elő e megállapí o
küszöbé ék a ól, hogy ki számí addik í in e ne használónak a skálán elé pon szám
alapján, az egyes e edményeke egymással összehasonlí a lehe csak elemzés á gyá á
enni. A gyako la ban az az egyén ekin he ő üggőnek, akinek a skálán elé
pon száma az á lag ól legalább ké szó ásegységgel nagyobb.
A esz e Deme o ics (2004) egy 23,3 é á lagéle ko ú, 1037 ős min án, míg jelen
so ok í ója (Galán 2013a) egy 204 ős, nemek sze in ep ezen a í , 17,9 é
á lagéle ko ú min án6 alkalmaz a. A Deme o ics- éle ku a ásba be on személyek
4,3%-a mu a a a dependens in e ne használa jelei , amely 3%-al ke esebb, min sajá
ku a ásaink e edménye.
A Deme o ics- éle elemzés, alamin sajá izsgála aink e edményeinek észle es
össze e ése a min a el é ő á lagéle ko a mia nem lehe séges, ám az ada ok
alá ámasz ják a ko ábban el ázol megállapí ás , azaz, hogy az in e ne üggőség
p e alenciája magasabb a ia alabb, középiskolás ko osz ály, min az egye emis ák,
agy eljes népesség kö ében, ami megí élésünk sze in éle ko i sajá osságaikkal
magya ázha ó. A kamaszko időszakában esedékes ko á s szocializáció, alamin
iden i áske esés a ia aloka az in e ne elé haj ja. Az online sze epjá ékok és a
közösségi oldalak lehe ősége adnak az egyéneknek a a, hogy a sajá juk ól nagyon
el é ő személyiségjegyeke egyenek öl. Az in e ne en sokkal é dekesebbnek,
humo osabbnak, közked el ebbnek é ezhe ik ezál al maguka , ami nö elhe i a i uális
ilágban öl ö idejük mennyiségé . Ezek az oldalak o ábbá ki áló lehe ősége
nyúj anak az isme kedés e, új kapcsola ok kialakí ásá a is, amely kapcsola ok áadásul
az anonimi ás mia gyo sabban mélyülhe nek (Ko onczai és m sai 2010). Jelen
ényezők nö elik a ia alok in e ne üggőségi kockáza á .
Az előbbiekben bemu a uk az in e ne üggőség p e alenciájá a ona kozó
leg on osabb izsgála i e edményeke , a kö e kező ejeze ben azoka a ényezőke
kí ánjuk elemezni, amelyek ha ással lehe nek a p oblémás in e ne használa
kialakulásá a.
6 A ku a ásunk 2012-ben készül , amelybe 3 iskola ípusból, egy gimnáziumból, egy szakközépiskolából,
alamin egy szakiskolából on unk be 12. osz ályos anulóka , összesen 204 ő . A diákok á lagéle ko a
17,9 é ol , a min a nemek sze in ep ezen a í . Vizsgála aink so án a ia alok in e ne ezési szokásain úl
az in e ne -addikció p e alenciájá izsgál uk, alamin a a ol unk kí áncsiak, hogy a üggőség mely
szocio-demog á iai ál ozók men én kö ülí ha ó jelenség.
322 METSZETEK 2014/1. szám
Kockáza i ényezők bemu a ása
A leg öbb embe böngészés e, já ékok a, ásá lás a, kapcsola a ás a ille e
ada le öl és e használja az in e ne e . Ko onczai Bea ix és munka á sai (2010) sze in
ezen e ékenységek közül az online já ék, ille e a kommunikáció – az új kapcsola ok
lé ehozásának céljából ö énő kommunikáció – a legaddik í abb. A családdal,
ba á okkal olyó in e ne es kommunikáció, legyen bá mennyi e in enzí is, nem
e edményez p oblémás in e ne használa o , ugyanis ez a e ékenység inkább szociális
ámoga ás nyúj az egyénnek, amellyel nega í é zései , magányosságá csökken he i
(Kim-Da is idézi: Ko onczai és m sai, 2010).
Tanulmányunkban öbbszö hangsúlyoz uk, hogy az in e ne üggőség szempon jából a
legnagyobb eszélynek éle ko i sajá osságaik mia a ia alok annak ki é e. Kandell
(1998) sze in az éle ko i sajá osságok melle az iskolá al össze üggő éle mód
(in e ne használa el e jedése az ok a ásban, kollégiumi elhelyezés, amely mia szülői
elügyele ől, és ko ábbi szociális hálójuk ól á ol oly a ják a anulmányaika ) bí
be olyással a p oblémás in e ne használa kialakulásá a. Ebben a ejeze ben azoka a
izikó ak o oka oglaljuk össze, amelyek ku a ások alapján nö elik az in e ne üggőség
kialakulásá .
Deme o ics Zsol és Ko onczai Bea ix (2010b) sze in az in e ne legaddik í abb
e üle e a szociális aspek usa, azaz azok az alkalmazások, amelyek segí ségé el a
elhasználók más személyekkel kapcsola ba udnak lépni. Ezek közül is a szink on
(azonos idejű), in e ak í alkalmazások űnnek kockáza osnak a úlzo használa
ekin e ében. Ezek so án a elek azonos időben annak online és lépnek kapcsola ba
egymással (cha , já ék), így nem kell sokáig á ni a álasz a; az azonnaliság, azaz a
késlel e és képességének hiánya minden addik í maga a ás kulcs üne e. Ennek
alapján például az email használa a sokkal ke ésbé alószínű, hogy in enzi ikálódik,
min a cha használa .
Young ku a ásai (idézi Wallace, 2006:224) szin én az en ebbi ény ámasz ják alá.
Vizsgála i e edményei a a engednek kö e kez e ni, hogy a üggő és nem üggő
álaszadói nemcsak a moni o elő öl ö időben, de az in e ne en oly a o
e ékenységek sze keze ében is el é és mu a nak. A nem üggők az idejük 55%-á
emailezéssel és webezéssel, 24%-á pedig egyéb dolgokkal, min például köny á i
ke eséssel és szo e le öl éssel öl ö ék. A üggők ezzel szemben idejük legnagyobb
észé szink on kommunikációs kö nyeze ben öl ö ék, különösen cse egő szobákban
(35%), és MUD-okban – hálóza okon já szo öbb elhasználós sze epjá ék – (28%).
Kuss és munka á sai (2013a) sze in a p oblémás in e ne használa kialakulásá a á sas
alkalmazások, közösségi oldalak ele ősí ik, ugyanis a ia al se dülők az iden i ásuka a
személyes in o mációk el á ásának eszközé el ejezik ki, amelyek e szí esen
használják a közösségi oldalak (pl. Twi e ) nyúj o a lehe őségeke .
Ezeke az állí ásoka izsgála i e edményeink is alá ámasz ják, ugyanis az addik í
in e ne használók 93%-a jelöl e meg a Facebooko min e ékenysége , amely e az
in e ne e használja. A 204 ős min a 15 in e ne üggő alanya közül 1 lány ol , aki a
kilenc álasz ha ó e ékenységből csak a közösségi oldal jelöl e meg, és melle e 4
olyan lány o dul még elő, aki Facebookozáson kí ül csak egy e ékenysége oly a az
Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 323
in e ne en. Vizsgála aink sze in a dependens in e ne használók ha madánál, alamin
a üggő in e ne használó lányok elénél ehá a Facebook az elsődleges idő öl és, ami
mia az in e ne elé ülnek (Galán 2013a).
Kuss és munka á sai (2013b) izsgála ai é dekes e edménnyel szolgál ak, ugyanis
egye emis a ia alokon égze ku a ásaik sze in az in e ne -addikció kialakulásának
esélye az online cse egő szobák, ille e közösségi oldalak használa án kí ül akko nő ,
ha a hallga ók endsze esen ásá ol ak az online endsze ben. Míg sajá izsgála aink
(Galán 2013b) sze in a középiskolások kö ében az in e ne es ásá lás nem el e jed
(mindössze a min a 4%-a szoko online endelni), addig az angol ku a ók sze in ez az
egyik lege ősebb izikó ak o , amely e a ku a ásukban ész e hallga ók 81%-a
használja a ilágháló , ehá egye emis a ko uk a más az online ásá lás is
izikó ak o kén jelenik meg a ia alok éle ében. Kussék (Kuss és m sa 2013b) sze in
annak kényelme, alacsonyabb á ai és a e mékek széles álasz éka mia p e e álják az
online ásá lás a ku a ásukban ész e hallga ók.
Mások (Kuss és m sai 2013a) szin én a számí ógépes já ékok ilágá emel ék ki,
amelyek az abba ek e e ha almas időmennyiség, alamin az i án uk é ze
elkö eleze ség mia alakí anak ki üggősége . Az online já ékok közül a
legnépsze űbbek azok a sze epjá ékok – MMORPG já ékok –, amelyek so án a
já ékosok egy-egy ál aluk meg o mál ka ak e bő ébe búj a eljesí enek bizonyos
elada oka , külde éseke , miközben más já ékosokkal is kapcsola ba ke ülnek. „Az
online já ék p e e enciájá ehá a á sas szükségle ek kielégí ése melle a ka ak e e ei, ejlődése
ál al az elisme és és a ha alom megsze zése is mo i álja, alamin a ka ak e kialakí ása lehe ősége
e em a já szó számá a, hogy megjelení se ideális szel jé agy a alós éle beli személyiségéhez képes
az ellen é es pe szónájá ” (Young idézi Ko onczai és m sai 2010:264).
Az in e ne üggőség izikó ak o ainak elemzéseko azonban nemcsak azoka a
e ékenységeke kell meg izsgálunk, amelyek nö elik a p oblémás használa
kialakulásá , hanem é demes szocio-demog á iai ál ozók men én is elemezni a
jelensége .
Az elemze ku a ások alapján (Hoye és m sai 2004; Xu és m sai 2012) a é iak
gyak abban álnak üggő é, aká alkohol ól, ciga e á ól agy különböző d ogok ól
beszélünk. Ez alól csak a kokain jelen ki é el , ahol a női szen edélybe egek
p e alenciája magasabb é éke mu a . A iselkedéses dependenciák, így a pa ológiás
in e ne használa ese ében is hasonló ende jeleznek a émában égze ku a ások; az
in e ne üggő é iak és nők a ánya 4:1-hez. Mo ahan-Ma in és Schumache (2000)
ku a ási e edményei az mu a ják, hogy a é iak négysze nagyobb alószínűséggel
álnak in e ne üggő é a echnológiai újdonságokkal szembeni nyi o ságuk mia .
Young (idézi: Wallace 2006) izsgála ai sze in iszon a üggők 60%-a nő, és 40%-a
é i, és sajá ku a ási e edményeink is (Galán 2013a) a nők elül ep ezen ál ságá
jelzik7, így a nemek sze in nem di e enciálha ó jelenség ől an szó, alószínűleg
7 Sajá izsgála aink so án a nők elül ep ezen ál ságának oká a közösségi oldalak használa ában lá juk.
Meg igyeléseink – ia alokkal a ku a ás so án, alamin a émában a o p e enciós beszélge ések
olyamán a o beszélge éseink – alapján a lányoknak a közösségi oldalak plusz a alommal is bí nak, az
oldalak a el öl ö képek segí ségé el igyekeznek szépségüke , nőiességüke p ezen álni, az azok a kapo
324 METSZETEK 2014/1. szám
azé , me az in e ne olyan komplex elüle , amely mindké nem lelki alka ának
meg elelő szegmens ud kínálni.
Huang és Shen (2010 idézi: Hawi 2012), alamin Wang és m sai (2011 idézi: Hawi
2012) izsgála ai a családi helyze e alál ák az egyik lege ősebb izikó ényezőnek. A
családon belüli kon lik usok, alamin a kon oll hiánya e ősí ik a p oblémás
in e ne használa kialakulásá . Fizpa ick (idézi: B assai-Pikó 2005) úgy éli, hogy a
nem eljes, egyszülős családokban gyak abban o dulnak elő szen edélybe egségek,
ugyanis a „hiányos”, kisebb mé ékű szülői kon oll nö eli a ia alok
eszélyez e e ségé . A ku a ásunk so án kapo e edmények is ez ámasz ják alá,
ugyanis izsgála aink sze in (Galán 2013a) az addik í in e ne használók öbb min
ele egyszülős családban él, ahol – mi el a szülők nem udják egymás közö
megosz ani a e heke – ke esebb igyelem ju a gye ekek e is, így a szülői kon oll
csökken.
Vizsgála aink (Galán 2013a) sze in ugyanilyen ha ással bí az iskola álasz ás is a
p oblémás in e ne használa kialakulásá a. A szakiskolákba já ók közö az
in e ne üggőség kialakulásának esélye majd há omszo os a gimnáziumba já ókhoz
képes . Ennek oká abban lá juk, hogy a szakiskolába já ó diákok közö magasabb az
olyan családok a ánya, ahol a szülők az alacsony iskolai égze ségük mia
alacsonyabb jö edelemmel is bí nak. Amelle , hogy az alacsonyabb á sadalmi
s á uszú egyének kö ében magasabb a de ianciák elő o dulásának esélye (Ando ka
2001), az in e ne számuk a egy olcsó kikapcsolódási lehe ősége is nyúj , hiszen online
ingyen já szha nak, ilmeke nézhe nek, kikapcsolódha nak.
lájkok és kommen ek pedig önbizalmuk nö elésé szolgálják. Az okos ele onok e jedése elősegí e e az
egész napos „online éle i el e” aló be endezkedésüke .