Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája

GALÁN ANITA Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája A hazai és nemze közi ku a ási e edmények össze oglalása1 Be eze és Az elmúl é izedekben bekö e keze gazdasági, á sadalmi ál ozások alap e ően é in e ék a ia al gene áció éle é is, i júsági ko szak ál ás kö e keze be. Pikó (2005) a leg on osabb ál ozásoka a ia alok éle s ílusában lá ja: éleménye sze in a anulási idő meghosszabbodása, az önálló éle kezdés ki olódása, alamin a ogyasz ói á sadalom hegemóniája a ő okai az i júság éle ében bekö e keze á alakulásnak. A ia aloka köz e lenül ellenő ző in ézményeke (munkahely, család) köz e e ellenő ző in ézmények (média, ogyasz óipa ) ál o ák el (Gábo és m sai 2003). A á sadalmi ep odukció meg ál ozásá al, az iskolai udás elé ékelődésé el, az i júko meghosszabbodásá al, alamin az i júság au onómiájának nö ekedésé el a ia alok és elnő ek közö i kon lik usok kiéleződ ek. Ezen kon lik usok kö e kez ében a családi, nemi sze epek ellazulásá al, á alakulásá al, a adicionális közösségek meg a ó e ejének gyengülésé el az embe ek olyama osan s esszhelyze ekben alálha ják maguka (Beck, 2003). Az új kockáza ok okoz a s essz ha ásá a az egyénben menekülőú kén me ülhe el a különböző addik í sze ekhez, e ékenységekhez aló o dulás, amelyek ől a p oblémás helyze ek el eledésé , megoldásá á ja. A eszül ségek nö ekedésé el, az in o ma ika megjelenésé el és é hódí ásá al új ípusú de ianciák jelen ek meg a ia alok kö ében. A Gemius és az Ipsos ku a ásaiból2, alamin a KSH izsgála aiból3 kide ül, hazánkban 5 é ala a endsze esen in e ne ezők száma csaknem megduplázódo , és emelle nyolcszo osá a emelkede az az idő, amelye a magya ok in e ne ezéssel öl enek – így egy e gyako ibbá álha az in e ne üggőség is. 1 A ku a ás az Eu ópai Unió és Magya o szág ámoga ásá al a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012- 0001 azonosí ó számú „Nemze i Ki álóság P og am – Hazai hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidolgozása és működ e ése kon e gencia p og am” című kiemel p ojek ke e ei közö alósul meg. 2 h p://www.o igomediag oup.hu/ku a as/az-in e ne ezok- obbsege-ma - obb-ido - ol -a- ilaghalon- min -a- e e-elo -.h ml 3 h p://www.ksh.hu/docs/hun/x p/gyo / a / a 21209.pd Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 317 A anulmány célja, ö iden bemu a ni, hogy a külön éle megközelí ési módok, de iníciós kísé le ek alapján ki ekin ünk in e ne üggőnek, alamin össze oglalja a émá al kapcsola os leg on osabb hazai és nemze közi ku a ások e edményei . Ki az in e ne üggő? Az in e ne üggőséggel kapcsola os első ku a ások gyak an kö ö ék az in e ne üggősége az in e ne használa idő a amához, a üggősége a számí ógép elő öl ö idő hosszá al aka ák megha á ozni. A he i 38 ó á meghaladó használa számí o p oblémásnak. Ez a megközelí és azonban sok ese ben é esnek bizonyul . Vannak ugyanis olyan személyek, akik például a munkájuk jellege mia soka használják az in e ne e , ám mégsem mu a ják a üggőség jelei (Deme o ics- Ko onczai 2010a). Xu és munka á sai (2012) a a hí ák el a igyelme , hogy nem elég az in e ne el öl ö idő meg izsgálni ahhoz, hogy kide üljön alaki ől, addik í használó-e. A mennyiségi mu a ók melle on osak lehe nek a minőségi jellemzők is, ehá az in e ne elő öl ö idő izsgála án úl öbbek közö annak személyes kapcsola ok a, szabadidő el öl ési szokások a ona kozó ha ásainak el á ása is szükséges. Ku a ásuk so án a ia alok hé égi in e ne használa ának sze keze é , mo i ációjá is elemez ék. Elsőkén jellemez ék például az a jelensége , amelynek so án a ia alok közül hé égén sokan „ úlpö ögnek”, és szin e egész nap a moni o elő ülnek azé , hogy behozzák az az idő , ami hé köznap „el esz ege ek”, ehá nem a számí ógép, ille e in e ne elő ül e öl ö ek. Douglas és munka á sai (2008), alamin Yellowlees és Ma ks (2007) ku a ásainak e edményei alapján az in e ne üggőség üne ei a kö e kező módon í ha ók le. A p oblémás in e ne használó mindennapi e ékenységének jelen ős észé az in e ne melle égzi, amely még akko is jelen an a gondola aiban – agy éjjel az álmaiban –, ha éppen mással oglalkozik. Az in e ne használa a kénysze essé álik, jó al öbb idő öl moni o – ill. manapság okos ele on4 – elő , min mások. Nem egysze űen az idő mennyisége jelen i azonban a p oblémá , hanem az, hogy ezál al minden más e ékenység kiszo ul az egyén éle éből. Sokaknál gyako i, hogy a napi u in olyama os észe az in e ne , ehá minden azzal pá huzamosan csinál az egyén, olyama osan online. Többszö ül le a gép elé, és o ább is ma ad o , ám a ényleges in e ne ezés e o dí o idejé ől nem számol be, agy hazudik óla. Ez kon oll esz és e edményez, má nem egysze űen szimul án módon használja az in e ne e , hanem a olyama os online éle módo ekin i e mésze esnek. Ese enkén ugyan elisme i, hogy csökken eni kellene az in e ne ezéssel öl ö idő , azonban kép elen á. Ha e e alaki elhí ja a igyelmé , agy alamilyen ok mia nem ud in e ne ezni, akko eszül é, idegessé, inge ül é álik, ami az el onási üne ek egyik jele. Ezen eszül ségek a még meglé ő in e pe szonális kapcsola ai a is ha ással lehe nek, amelyek száma a úlzo 4 Egyes izsgála ok sze in 2014- e az okos ele onon aló böngészés idő a ama meg ogja előzni az asz ali gépeken ö énő in e ne használa o (h p://blog. ps.hu/pos /34183735827/mobil-web-s a egia- esponsi e- ess). 318 METSZETEK 2014/1. szám in e ne használa kö e kez ében kialakuló elhanyagolás mia má ele e edukálódo . Hosszú á on jellemző lehe , hogy a p oblémás használó számá a az in e ne en kí üli ilág unalmassá álik. A családi, ba á i, házas á si kapcsola oka olyannyi a ká osí ha ják ezek a olyama ok, hogy égső so on az egyén elmagányosodásához eze he nek (Ko onczai és m sai 2010). Össze oglalóan elmondha juk, hogy in e ne üggőnek ekin he ő az a személy, aki éle e jelen ős észé in e ne ezéssel, agy az a ól aló gondolkodással, álmodozással öl i, ami má személyes kapcsola hálójának, iskolai, munkahelyi eljesí ményének, szabadidejének o ásá a megy. Az in e ne üggőség jellemző üne einek bemu a ásá kö e ően célsze ű az in e ne -addikció p e alenciájá bemu a ni és a kialakulásának okai elemezni. Az in e ne üggőség p e alenciája Az in e ne üggőség elő o dulásá a ona kozó ku a ások 1996-ban indul ak el (Young 1996). Mi el a ku a ások nem egységes de iníció alapján, különböző mé őeszközzel égez ék az ada gyűj és , ille e nem ugyana a ona koznak az ada ok a különböző izsgála okban, így azok összehasonlí ása nehézsége jelen . A leg on osabb nemze közi és hazai ku a ások alapján azonban számos in o máció áll endelkezés e a jelenség el e jed ségének megí élésé e. A p oblémás in e ne használa p e alenciájá a ona kozóan igen el é ő e edmények szüle ek a ól üggően, hogy milyen min án, ille e milyen módsze alkalmaz ak a ku a ók. Az alábbi ábláza ban a leg on osabb ku a ási e edményeke oglaljuk össze. Ku a ók O szág Mé őeszköz Min a P e alencia- é ék Mo ahan- Ma in, Schumache (2000) USA papí -ce uza esz Pa hological Use Scale 277 ő egye emis a (á lag: 20,71 é ) 8,1% Wang (2001) Ausz ália papí -ce uza esz 217 ő egye emis a (á lag: 24,97 é ) 4% Johansson, Gö es am (2004) No égia Diagnos ic Ques ionnai e 3237 ő se dülő (á lag: 14,9 é ) 1,98% Deme o ics és m sai (2004) Magya o szág P oblémás In e ne használa Ké dőí 1037 ő (á lag: 23,3 é ) 4,4% Kal iala-Heino és m sai (2004) Finno szág Pa hological gambling c i e ia 7292 ő ( ep ezen a í min a) 1,6% Yang, Tung (2006) Taj an Diagnos ic Ques ionnai e 1708 ő (17-19 é ) 13,8% Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 319 Pallan i, Be na di, Que cioli (2006) Olaszo szág In e ne Addic ion Tes 275 ő (á lag: 16,67 é ) 5,4% Cao, Sue (2007) Kína Diagnos ic Ques ionnai e 2620 ő (á lag: 15,19 é ) 2,4% Yang, Tung (2007) In e ne Addic ion Tes 1708 ő középiskolás 13,8% My hily, Qiu, Winslow (2008) Szingapú in e ne -használa i idő (napi 5 ó ánál öbb) 2735 ő (á lag: 13,9 é ) 17,1% Pa k, Kim, Cho (2008) Dél-Ko ea In e ne Addic ion Scale 903 ő se dülő 10,7% Jang, Hwang, Young, Yun (2008) Dél-Ko ea In e ne Addic ion Scale 912 ő középiskolás (á lag: 13,9 é ) 4,3% Siomos és m sai (2008) Gö ögo szág Diagnos ic Ques ionnai e 2200 se dülő (á lag: 15,34 é ) 5,9% Choi és m sai (2009) Dél-Ko ea In e ne Addic ion Tes 2336 ő középiskolás 4,4% Lam, Peng, Mai, Jing (2009) Kína In e ne Addic ion Tes 1639 ő középiskolás 0,6% Huang, Shen (2010) Kína Diagnos ic Ques ionnai e 1546 ő középiskolás 10,2% Wang és m sai (2011) Kína In e ne Addic ion Tes 14296 ő ia al (á lag: 15,6 é ) 12,2% Ko mas és m sai (2011) Gö ögo szág In e ne Addic ion Tes 866 ő ia al (á lag: 14,7 é ) 1,5% Liu és m sai (2011) USA papí -ce uza esz 3560 középiskolás 4% Cao és m sai (2011) Kína In e ne Addic ion Tes 17599 ő ia al 8,1% Hawi (2012) Libanon In e ne Addic ion Tes 833 ő ia al 4,2% Mülle és m sai (2012) Néme o szág papí -ce uza esz 81 ő gye mek és ia al pszichiá iai be eg 11,3% Galán (2013) Magya o szág P oblémás In e ne használa Ké dőí 204 ő középiskolás (á lag: 17,9 é ) nemek sze in ep ezen a í min a 7,4% 1. ábláza : Az in e ne -addikció p e alenciája Fo ás: Sajá sze kesz ésű ábláza a kö e kező ku a ók ada ai alapján: Ko onczai és m sai 2010; Hawi 2012; Kuss és m sai 2013a; Kuss és m sai 2013b; Galán 2013a 320 METSZETEK 2014/1. szám A ábláza o meg izsgál a lá ha juk, hogy 0,6%-os p e alencia-é ék a legkisebb, míg 13,8%-os a legmagasabb elő o dulási a ány, ám a kapo e edmények nagyban üggnek a használ mé őeszköz ől, in e ne -addikció de iníció ól is. A legmagasabb, 10% ele i é ékeke ál alában a Tá ol-Kele en, ia alokon, agy se dülőkön égze ku a ásokban mé ék, amely a ia alok éle ko i sajá osságain úl ezen o szágok á sadalmi, kul u ális jellemzői el magya ázha ó. A á ol-kele i o szágok gyo s echnikai mode nizációja lehe ő é e e az in e ne ohamos, széles kö ben aló el e jedésé . Dél-Ko eában a lakosság 90%-ának an az o honában in e ne elé ése – hazánkban 2011-ben ez az a ány 55%-os5 – a gyo s szélessá ú in e ne el e jedésé a különböző ko mányp og amok segí e ék elő (Ok 2011). A Diagnos ic Ques ionnai e- el égze izsgála ok ese ében a ku a ás ól üggően 5 agy 6, ille e annál öbb igen álasz ese én ekin ik üggőnek az egyén , az In e ne Addic ion Scale-n, ille e az In e ne Addic ion Tes -en pedig elé pon szám alapján, előbbinél 60 agy 70 pon , u óbbinál pedig 80 pon ele . A Diagnos ic Ques ionnai e- el izsgál o szágok közül a legalacsonyabb, 1,98%-os p e alencia-é éke No égiában, míg a legmagasabb é ékeke Kínában (10,2%) és Taj anon (13,8%) mé ék. Az In e ne Addic ion Scale- ké Dél-Ko eai ku a ás so án használ ák, amelyek alapján 10,7%, ille e 4,3% az in e ne üggők a ánya az o szágban. Az In e ne Addic ion Tes e alkalmaz ák a leg öbb ku a ás ese ében, amelynek é dekessége, hogy a legalacsonyabb (0,6%) és legmagasabb (12,2%) elő o dulási a ány is Kínában alál ák. Az ambi alencia oka az el é ő, nem ep ezen a í min ák használa ából e ed. Az e edmények összehasonlí ása nem lehe séges, de nem csak a különböző, de az azonos mé őeszközök ese ében sem, me azok más szocio- ökonómiai s á uszú min ákon, el é ő min anagysággal készül , sok ese ben nem ep ezen a í ku a ások. Azonban mégis mi az oka a Tá ol-Kele i o szágokban elő o duló magasabb p e alencia-é ékeknek? A kínai á sadalom „elzá ság é ze é ” bizonyos okig csökken he i az in e ne ál al nyúj o – bá ko mány ál al ko lá ozo – szabadság lehe ősége, amely amelle , hogy olcsó kikapcsolódási lehe ősége nyúj , még a poli ikai ezsim ál al il o dolgok megisme ésének is e e enged. Mai és munka á sai (2012) sze in a kínai ia alok pa ológiás in e ne használa ának magas p e alencia é ékének oka lehe öbbek közö az e ős szükségle ük az in e pe szonális kapcsola ok a, amelyek a aló éle ben sokuk számá a elé he e lenek. Ku a ásaik sze in a leg öbb ia al a nagyobb e he ó az egye em, az iskola, a szüleik, ille e a á sadalom is, min nyuga i o szágokban élő ko á saik a. Sokan használják a számí ógépes já ékoka a a, hogy a alós éle nyomása alól el űnjenek. Az egye emi angso ban há ább ke ülő hallga ók o ábbá egy olyan eszköz lá nak az online já ékokban, amelyek segí ségé el amelle , hogy meg alósí ha ják önmaguka , kellő elszán sággal és gyako lással jó e edmény é he nek el, azaz úgy é zik, hogy a be ek e e munka meghozha ja a gyümölcsé . 5 Fo ás: h p://nmhh.hu/dokumen um/2220/lakossagi_ne _2011_ egleges_web e.pd Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 321 A á ol-kele i o szágokban ehá nemcsak az in e ne maga, hanem a helyben készí e számí ógépes já ékok jelen ik a legnagyobb p oblémá és eszély o ás , amelyekkel őleg ia alok já szanak éle ko i sajá osságaik mia . Ennek kockáza ai a kö e kező ejeze ben ke ülnek ki ej és e. A o ábbiakban a magya o szági helyze e ona kozó ku a ási e edmények összehasonlí ásá a eszünk kísé le e , mely e az ad lehe ősége , hogy ezekhez az e edményekhez azonos mé eszköz alkalmazásá al ju o ak a ku a ók. Az eddigi hazai ku a ásokban (Deme o ics 2004; Galán 2013a) a Deme o ics Zsol és munka á sai (2004) ál al ki ejlesz e 18 i emes P oblémás In e ne használa Skálá alkalmaz ák, amelyben az az ki öl őknek egy 1- ől 5-ig e jedő skálán kell megjelölni az egyes állí ások gyako iságá maguk a néz e. Tekin e, hogy nincs elő e megállapí o küszöbé ék a ól, hogy ki számí addik í in e ne használónak a skálán elé pon szám alapján, az egyes e edményeke egymással összehasonlí a lehe csak elemzés á gyá á enni. A gyako la ban az az egyén ekin he ő üggőnek, akinek a skálán elé pon száma az á lag ól legalább ké szó ásegységgel nagyobb. A esz e Deme o ics (2004) egy 23,3 é á lagéle ko ú, 1037 ős min án, míg jelen so ok í ója (Galán 2013a) egy 204 ős, nemek sze in ep ezen a í , 17,9 é á lagéle ko ú min án6 alkalmaz a. A Deme o ics- éle ku a ásba be on személyek 4,3%-a mu a a a dependens in e ne használa jelei , amely 3%-al ke esebb, min sajá ku a ásaink e edménye. A Deme o ics- éle elemzés, alamin sajá izsgála aink e edményeinek észle es össze e ése a min a el é ő á lagéle ko a mia nem lehe séges, ám az ada ok alá ámasz ják a ko ábban el ázol megállapí ás , azaz, hogy az in e ne üggőség p e alenciája magasabb a ia alabb, középiskolás ko osz ály, min az egye emis ák, agy eljes népesség kö ében, ami megí élésünk sze in éle ko i sajá osságaikkal magya ázha ó. A kamaszko időszakában esedékes ko á s szocializáció, alamin iden i áske esés a ia aloka az in e ne elé haj ja. Az online sze epjá ékok és a közösségi oldalak lehe ősége adnak az egyéneknek a a, hogy a sajá juk ól nagyon el é ő személyiségjegyeke egyenek öl. Az in e ne en sokkal é dekesebbnek, humo osabbnak, közked el ebbnek é ezhe ik ezál al maguka , ami nö elhe i a i uális ilágban öl ö idejük mennyiségé . Ezek az oldalak o ábbá ki áló lehe ősége nyúj anak az isme kedés e, új kapcsola ok kialakí ásá a is, amely kapcsola ok áadásul az anonimi ás mia gyo sabban mélyülhe nek (Ko onczai és m sai 2010). Jelen ényezők nö elik a ia alok in e ne üggőségi kockáza á . Az előbbiekben bemu a uk az in e ne üggőség p e alenciájá a ona kozó leg on osabb izsgála i e edményeke , a kö e kező ejeze ben azoka a ényezőke kí ánjuk elemezni, amelyek ha ással lehe nek a p oblémás in e ne használa kialakulásá a. 6 A ku a ásunk 2012-ben készül , amelybe 3 iskola ípusból, egy gimnáziumból, egy szakközépiskolából, alamin egy szakiskolából on unk be 12. osz ályos anulóka , összesen 204 ő . A diákok á lagéle ko a 17,9 é ol , a min a nemek sze in ep ezen a í . Vizsgála aink so án a ia alok in e ne ezési szokásain úl az in e ne -addikció p e alenciájá izsgál uk, alamin a a ol unk kí áncsiak, hogy a üggőség mely szocio-demog á iai ál ozók men én kö ülí ha ó jelenség. 322 METSZETEK 2014/1. szám Kockáza i ényezők bemu a ása A leg öbb embe böngészés e, já ékok a, ásá lás a, kapcsola a ás a ille e ada le öl és e használja az in e ne e . Ko onczai Bea ix és munka á sai (2010) sze in ezen e ékenységek közül az online já ék, ille e a kommunikáció – az új kapcsola ok lé ehozásának céljából ö énő kommunikáció – a legaddik í abb. A családdal, ba á okkal olyó in e ne es kommunikáció, legyen bá mennyi e in enzí is, nem e edményez p oblémás in e ne használa o , ugyanis ez a e ékenység inkább szociális ámoga ás nyúj az egyénnek, amellyel nega í é zései , magányosságá csökken he i (Kim-Da is idézi: Ko onczai és m sai, 2010). Tanulmányunkban öbbszö hangsúlyoz uk, hogy az in e ne üggőség szempon jából a legnagyobb eszélynek éle ko i sajá osságaik mia a ia alok annak ki é e. Kandell (1998) sze in az éle ko i sajá osságok melle az iskolá al össze üggő éle mód (in e ne használa el e jedése az ok a ásban, kollégiumi elhelyezés, amely mia szülői elügyele ől, és ko ábbi szociális hálójuk ól á ol oly a ják a anulmányaika ) bí be olyással a p oblémás in e ne használa kialakulásá a. Ebben a ejeze ben azoka a izikó ak o oka oglaljuk össze, amelyek ku a ások alapján nö elik az in e ne üggőség kialakulásá . Deme o ics Zsol és Ko onczai Bea ix (2010b) sze in az in e ne legaddik í abb e üle e a szociális aspek usa, azaz azok az alkalmazások, amelyek segí ségé el a elhasználók más személyekkel kapcsola ba udnak lépni. Ezek közül is a szink on (azonos idejű), in e ak í alkalmazások űnnek kockáza osnak a úlzo használa ekin e ében. Ezek so án a elek azonos időben annak online és lépnek kapcsola ba egymással (cha , já ék), így nem kell sokáig á ni a álasz a; az azonnaliság, azaz a késlel e és képességének hiánya minden addik í maga a ás kulcs üne e. Ennek alapján például az email használa a sokkal ke ésbé alószínű, hogy in enzi ikálódik, min a cha használa . Young ku a ásai (idézi Wallace, 2006:224) szin én az en ebbi ény ámasz ják alá. Vizsgála i e edményei a a engednek kö e kez e ni, hogy a üggő és nem üggő álaszadói nemcsak a moni o elő öl ö időben, de az in e ne en oly a o e ékenységek sze keze ében is el é és mu a nak. A nem üggők az idejük 55%-á emailezéssel és webezéssel, 24%-á pedig egyéb dolgokkal, min például köny á i ke eséssel és szo e le öl éssel öl ö ék. A üggők ezzel szemben idejük legnagyobb észé szink on kommunikációs kö nyeze ben öl ö ék, különösen cse egő szobákban (35%), és MUD-okban – hálóza okon já szo öbb elhasználós sze epjá ék – (28%). Kuss és munka á sai (2013a) sze in a p oblémás in e ne használa kialakulásá a á sas alkalmazások, közösségi oldalak ele ősí ik, ugyanis a ia al se dülők az iden i ásuka a személyes in o mációk el á ásának eszközé el ejezik ki, amelyek e szí esen használják a közösségi oldalak (pl. Twi e ) nyúj o a lehe őségeke . Ezeke az állí ásoka izsgála i e edményeink is alá ámasz ják, ugyanis az addik í in e ne használók 93%-a jelöl e meg a Facebooko min e ékenysége , amely e az in e ne e használja. A 204 ős min a 15 in e ne üggő alanya közül 1 lány ol , aki a kilenc álasz ha ó e ékenységből csak a közösségi oldal jelöl e meg, és melle e 4 olyan lány o dul még elő, aki Facebookozáson kí ül csak egy e ékenysége oly a az Galán Ani a – Az in e ne üggőség kialakulása és p e alenciája 323 in e ne en. Vizsgála aink sze in a dependens in e ne használók ha madánál, alamin a üggő in e ne használó lányok elénél ehá a Facebook az elsődleges idő öl és, ami mia az in e ne elé ülnek (Galán 2013a). Kuss és munka á sai (2013b) izsgála ai é dekes e edménnyel szolgál ak, ugyanis egye emis a ia alokon égze ku a ásaik sze in az in e ne -addikció kialakulásának esélye az online cse egő szobák, ille e közösségi oldalak használa án kí ül akko nő , ha a hallga ók endsze esen ásá ol ak az online endsze ben. Míg sajá izsgála aink (Galán 2013b) sze in a középiskolások kö ében az in e ne es ásá lás nem el e jed (mindössze a min a 4%-a szoko online endelni), addig az angol ku a ók sze in ez az egyik lege ősebb izikó ak o , amely e a ku a ásukban ész e hallga ók 81%-a használja a ilágháló , ehá egye emis a ko uk a más az online ásá lás is izikó ak o kén jelenik meg a ia alok éle ében. Kussék (Kuss és m sa 2013b) sze in annak kényelme, alacsonyabb á ai és a e mékek széles álasz éka mia p e e álják az online ásá lás a ku a ásukban ész e hallga ók. Mások (Kuss és m sai 2013a) szin én a számí ógépes já ékok ilágá emel ék ki, amelyek az abba ek e e ha almas időmennyiség, alamin az i án uk é ze elkö eleze ség mia alakí anak ki üggősége . Az online já ékok közül a legnépsze űbbek azok a sze epjá ékok – MMORPG já ékok –, amelyek so án a já ékosok egy-egy ál aluk meg o mál ka ak e bő ébe búj a eljesí enek bizonyos elada oka , külde éseke , miközben más já ékosokkal is kapcsola ba ke ülnek. „Az online já ék p e e enciájá ehá a á sas szükségle ek kielégí ése melle a ka ak e e ei, ejlődése ál al az elisme és és a ha alom megsze zése is mo i álja, alamin a ka ak e kialakí ása lehe ősége e em a já szó számá a, hogy megjelení se ideális szel jé agy a alós éle beli személyiségéhez képes az ellen é es pe szónájá ” (Young idézi Ko onczai és m sai 2010:264). Az in e ne üggőség izikó ak o ainak elemzéseko azonban nemcsak azoka a e ékenységeke kell meg izsgálunk, amelyek nö elik a p oblémás használa kialakulásá , hanem é demes szocio-demog á iai ál ozók men én is elemezni a jelensége . Az elemze ku a ások alapján (Hoye és m sai 2004; Xu és m sai 2012) a é iak gyak abban álnak üggő é, aká alkohol ól, ciga e á ól agy különböző d ogok ól beszélünk. Ez alól csak a kokain jelen ki é el , ahol a női szen edélybe egek p e alenciája magasabb é éke mu a . A iselkedéses dependenciák, így a pa ológiás in e ne használa ese ében is hasonló ende jeleznek a émában égze ku a ások; az in e ne üggő é iak és nők a ánya 4:1-hez. Mo ahan-Ma in és Schumache (2000) ku a ási e edményei az mu a ják, hogy a é iak négysze nagyobb alószínűséggel álnak in e ne üggő é a echnológiai újdonságokkal szembeni nyi o ságuk mia . Young (idézi: Wallace 2006) izsgála ai sze in iszon a üggők 60%-a nő, és 40%-a é i, és sajá ku a ási e edményeink is (Galán 2013a) a nők elül ep ezen ál ságá jelzik7, így a nemek sze in nem di e enciálha ó jelenség ől an szó, alószínűleg 7 Sajá izsgála aink so án a nők elül ep ezen ál ságának oká a közösségi oldalak használa ában lá juk. Meg igyeléseink – ia alokkal a ku a ás so án, alamin a émában a o p e enciós beszélge ések olyamán a o beszélge éseink – alapján a lányoknak a közösségi oldalak plusz a alommal is bí nak, az oldalak a el öl ö képek segí ségé el igyekeznek szépségüke , nőiességüke p ezen álni, az azok a kapo 324 METSZETEK 2014/1. szám azé , me az in e ne olyan komplex elüle , amely mindké nem lelki alka ának meg elelő szegmens ud kínálni. Huang és Shen (2010 idézi: Hawi 2012), alamin Wang és m sai (2011 idézi: Hawi 2012) izsgála ai a családi helyze e alál ák az egyik lege ősebb izikó ényezőnek. A családon belüli kon lik usok, alamin a kon oll hiánya e ősí ik a p oblémás in e ne használa kialakulásá . Fizpa ick (idézi: B assai-Pikó 2005) úgy éli, hogy a nem eljes, egyszülős családokban gyak abban o dulnak elő szen edélybe egségek, ugyanis a „hiányos”, kisebb mé ékű szülői kon oll nö eli a ia alok eszélyez e e ségé . A ku a ásunk so án kapo e edmények is ez ámasz ják alá, ugyanis izsgála aink sze in (Galán 2013a) az addik í in e ne használók öbb min ele egyszülős családban él, ahol – mi el a szülők nem udják egymás közö megosz ani a e heke – ke esebb igyelem ju a gye ekek e is, így a szülői kon oll csökken. Vizsgála aink (Galán 2013a) sze in ugyanilyen ha ással bí az iskola álasz ás is a p oblémás in e ne használa kialakulásá a. A szakiskolákba já ók közö az in e ne üggőség kialakulásának esélye majd há omszo os a gimnáziumba já ókhoz képes . Ennek oká abban lá juk, hogy a szakiskolába já ó diákok közö magasabb az olyan családok a ánya, ahol a szülők az alacsony iskolai égze ségük mia alacsonyabb jö edelemmel is bí nak. Amelle , hogy az alacsonyabb á sadalmi s á uszú egyének kö ében magasabb a de ianciák elő o dulásának esélye (Ando ka 2001), az in e ne számuk a egy olcsó kikapcsolódási lehe ősége is nyúj , hiszen online ingyen já szha nak, ilmeke nézhe nek, kikapcsolódha nak. lájkok és kommen ek pedig önbizalmuk nö elésé szolgálják. Az okos ele onok e jedése elősegí e e az egész napos „online éle i el e” aló be endezkedésüke .