1
Egye emi dok o i (PhD) é ekezés
A MŰTŐSZEMÉLYZET RELATÍV SZEVOFLURÁN EXPOZÍCIÓJÁNAK ÉS A
SZIVÁRGÁS FORRÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÁLTALÁNOS ANESZTÉZIÁBAN
VÉGZETT KRANIOTÓMIÁS MŰTÉTEK ALATT
D . Tankó Béla
Téma eze ő: D . Molná Csilla
DEBRECENI EGYETEM
Ideg udományi Dok o i Iskola
Deb ecen, 2016
2
Ta alomjegyzék
1. Be eze és ......................................................................................................................................... 4
2. I odalmi há é ................................................................................................................................. 6
2.1 Az inhalációs anesz e ikumok lehe séges egészségká osí ó ha ásai humán izsgála okban. ........ 6
2.2 A mű ői lég é szennyeződésének isme mechanizmusai .......................................................... 11
2.3 A sze o lu án ól ö iden ............................................................................................................. 15
3. Célki űzések ................................................................................................................................... 18
4. Vizsgála i alanyok és módsze ek ................................................................................................... 19
4.1 Vizsgála i el endezés ................................................................................................................... 19
4.2 A mű é i anesz ézia so án alkalmazo endo acheális ubus ....................................................... 20
4.3 A mű ői személyze elhelyezkedése ............................................................................................ 22
4.4 A mű é i izolálás sajá osságai ...................................................................................................... 23
4.5 A k anio ómiás mű é ál alános anesz éziájának p o okollja ...................................................... 24
4.6 Amin agyűj és ............................................................................................................................. 24
4.6.1 A min agyűj és eszköze ........................................................................................................ 24
4.6.2 Vizsgála i p o okollok .......................................................................................................... 25
4.7 K oma og á iás mé ések el e és p o okolja ................................................................................ 27
4.8 In i o modellezés ...................................................................................................................... 30
4.9 S a isz ikai analízis ...................................................................................................................... 33
5. E edmények ................................................................................................................................... 34
5.1 In i o izsgála ok ...................................................................................................................... 34
5.2 In i o izsgála ok ...................................................................................................................... 42
6. Megbeszélés ................................................................................................................................... 44
7. Új megállapí ások .......................................................................................................................... 51
8. Össze oglalás ................................................................................................................................. 52
9. I odalomjegyzék ............................................................................................................................ 54
3
10. Tá gysza ak-Keywo ds ................................................................................................................. 68
11. Köszöne nyíl ání ás ....................................................................................................................... 69
Rö idí ések jegyzéke
SD s anda d de iáció
ppm pa s pe million
Ppla pla eau ai way p essu e
VT idal olume
RR espi a o y a e
PEEP posi i e end expi a o y p essu e
Se EX end idal se o lu ane concen a ion
MAC minimal al eola concen a ion
LPHV low p essu e high olume
ACGIH Ame ican Con e ence o Go e nmen al and Indus ial Hygienis s
NIOSH Na ional Ins i u e o Occupa ional Sa e y and Heal h
4
1. Be eze és
Míg az u óbbi é izedekben az anesz ézia eszköz á a soka ejlődö és az inhalációs
anesz e ikumok is biz onságosabbá ál ak, a munkahelyi expozíció és annak lehe séges
egészségká osí ó kö e kezményei a mai napig izsgála ok á gyá képezik. Az ok-okoza i
iszony nehezen el é képezhe ő. A k ónikus expozíció po enciális egészségká osí ó ha ásá a
i ányuló humán izsgála ok öbbsége epidemiológiai e ospek í meg igyeléseken alapul. A
pá huzamosan ennálló egyéb lehe séges egészségká osí ó ényezők (pl. ionizáló sugá zás,
e ő lení ősze ek, s essz s b.) közül nem izolálha ó csak az inhalációs anesz e ikum ha ása. A
p ospek í izsgála oka a e ikai meg on olások is ko lá ozzák (lehe séges ká os ha ásoknak
aló célzo ki é el). A szubklinikai expozíció ká os kö e kezményei izsgáló
anulmányokkal pá huzamosan megjelen ek azok a ö ek ések is, melyek az expozíció
maximálisan megengedhe ő mé ékének de iniálásá céloz ák meg. Mé ékének a 8 ó ás
időszakasz a á lagol munkalég é i koncen áció ogad ák el, adicionálisan ppm-ben (pa s
pe million) ki ejez e. A küszöbé ékek kijelölésénél az Egyesül Államokban a NIOSH
(Na ional Ins i u e o Occupa ional Sa e y and Heal h) minden inhalációs anesz e ikum
el ogadha ó munkakégkö i koncen ációjá 2 ppm-ben szab a meg. Az Eu ópai Unióban
azonban a mai napig nem szüle ek meg az egységes konszenzuson alapuló s anda dok. Ez
jól szemlél e i az alábbi ábláza , mely sze in a jelenleg használa ban lé ő inhalációs
anesz e ikumok jelen ős hányadánál nem állapí o ak meg ha á é ékeke (1. ábláza ).
Megjegyzendő, hogy a elso ol ha á ok a mai napig csak ajánlás szin jén ma ad ak. Ennek
egyik lehe séges magya áza a a célzo izsgála ok ela í hiánya és a má ko ábban emlí e
me odikai ko lá ok.
5
1. ábláza Az inhalációs anesz e ikumok ál ali expozíciós küszöbé ékei o szágok sze in ppm-
ben. ND=nem de iniál
Halo án
Izo lu án
Sze o lu án
Desz lu án
AUSZTRIA
5
10
ND
ND
DÁNIA
5
2
ND
ND
FRANCIAORSZÁG
2
ND
ND
ND
NÉMETORSZÁG
5
20
ND
ND
ANGLIA
10
50
ND
ND
NORVÉGIA
5
2
20
20
SVÉDORSZÁG
5
10
10
10
SVÁJC
5
10
ND
ND
USA (NIOSH)
2
2
2
2
USA (ACGIH)
50
75
ND
ND
Magya o szágon jelenleg nincsenek el ogado expozíciós ha á é ékek

6
2. I odalmi há é
2.1 Az inhalációs anesz e ikumok lehe séges egészségká osí ó
ha ásai humán izsgála okban.
Az inhalációs anesz e ikumok mű őszemélyze e gyako ol lehe séges egészségká osí ó
ha ásai al 1967 ó a (Vaisman, 1967) számos anulmány oglalkozo . A ko ai beszámolók
gyak an jelen e ék a ej ájás, á ad ság, szí i musza a ok, szájhe pesz, mens uációs
za a ok, alamin az in e ili ás emelkede p e alenciájá a huzamosabb időn á exponál ak
közö (Cohen e al., 1974; Knill-Jones e al., 1972, Kugel e al., 1986, Tannenbaum e al.,
1985). Bá a ákö e kező é izedekben jelen ős ja ulás ö én a mű ői lég é
szennyeződésének szabályozásában, a munkahelyi expozíció o ább a is izsgála ok á gyá
képezi.
Az alábbiakban kizá ólag a humán klinikai anulmányokban el e ődö egészségká osí ó
ha ásoka oglaljuk össze.
Geno oxici ás
A halo án és ni ogén-oxidul kombinációjá al exponál mű ői személyze ehé é sej jeiben
elősző a kilenc enes é ekben igyel ék meg a es é k oma idák kicse élődésének
gyako ibbá álásá (Ka elo á e al., 1992, Sa das e al., 1992). Hoe au és munka á sai
emelkede p e alenciá alál ak izo lu án/ni ogénoxidul kombináció melle azokban az
ese ekben is, amiko az expozíció mé éke a küszöbé ék ala ma ad (0,5 ille e 11,8 ppm)
(Hoe au e al 1999a). Wiesne és m sai a küszöbé éke meghaladó expozíciónál a mű ő
dolgozóinak lim oci áiban a mik onukleuszok ek en ál abb jelenlé é állapí o a meg
7
(Wiesne e al 2001). Egy későbbi anulmány az alacsony koncen ációjú (0,2 ppm)
sze o lu ánnal exponál anesz eziológusok lim oci áiban a es é k oma ida kicse élődésének
a ányá 30%-kal magasabbnak alál a, min a kon oll csopo ban, ugyanakko a
mik onukleuszokban számában nem ol különbség (1. áb a).
A B
1. áb a A) A es é k oma ida sej en belüli a ánya alacsony sze o lu án koncen ációnak ki e és
a kon oll csopo ese én (*p <0.001). B) Mik onukleuszok a ánya 1000 ké mag ú sej ben az
exponál és kon oll csopo ban (Wisne e al 2008).
A mik onukleuszok ek en ál abb jelenlé é a humán lim oci ákban össze üggésbe hoz ák a
dagana os be egségek emelkede izikójá al (Bonassi, Ca cinogenesis 2007). A
es é k oma idák kicse élődése ezzel szemben nem á sul emelkede izikó al (No ppa e al
2006). Ugyanakko a es é k oma ida kicse élődés á ája magasabb ol olyan szülőkben,
akiknek újszülö eiben mal o mációk jelen kez ek, ille e azokban, akiknek ismé el
abo uszuk ol (Hamamy e al., 1992). A en i geno oxikus el ál ozások e e zibilisek, és ha
az anesz eziológus á ol ma ad a mű ő ől, 2 hónap el el é el má nem mu a ha óak ki (E oglu
e al., 2006).
8
Rep oduk í endsze e gyako ol ha ások
A 80-as é ekig számos epidemiológiai anulmány e e e el annak lehe őségé , hogy az
inhalációs anesz e ikumokkal ö énő expozíció nö eli a spon án abo uszok és a eleszüle e
endellenességek a ányá (Co be e al., 1974; Cohen e al., 1974). A beszámolók
kö e kez e ései azonban me odológiai hiányosságok mia megké dőjelezhe őek ol ak,
ugyanis nem szolgál a ak ada oka az expozíció idő a amá ól, a mű ő légcse éjé ől, az
inhalációs anesz e ikumok ípusá ól és koncen ációjá ól (Wal s e al., 1975, Fe s anding e
al., 1978). Később egy 1997-ben égze me a-analízis mege ősí e e, hogy a magas
koncen ációjú inhalációs anesz e ikumokkal aló expozíció alóban emelni lá szik az
abo uszok izikójá (Boi in e al., 1997). Az u óbbi leginkább a gye meksebésze ben,
alamin álla o osi p axisokban ol meg igyelhe ő, ahol az anesz éziá mandzse a nélküli
ubusokkal égez ék, ami lehe ő é eszi az inhalácuós anesz e ikum nagymé ékű szi á gásá .
A biz onsági in ézkedések be eze ésé el jelen ősen csökken ek az expozíció al kapcsola ba
hozha ó mal o mációk, hal aszüle ések és in e ili ás kö üli élelmek. Bá néhány elmé és
alacsonyabb szüle ési súly ól, gyako ibb ko aszülés ől számol be, egyik sem ámoga a a
szüle ési endellenességek magasabb p e alenciájá (Thuls up.e al., 2006). Ugyanakko
nem égiben egy anulmány, mely 10 é en á gyűj ö in o máció az egészségügyi dolgozók
szülésé ől és gye mekeik eleszüle e endellenességei ől, bizonyos ejlődési
endellenességek - őleg a szí és a hámszö e endellenességeinek -gyako ibbá álásá
mu a a ki az inhalációs anesz e ikumnak ki e női dolgozók újszülö eiben (Dimich-Wa d e
al., 2011).
9
A pszichomo o os unkciók a gyako ol ha ások
Az ezen a e üle en égze anulmányok öbbségé a halogéneze anesz e ikumok ni ogén-
oxidullal kombinál alkalmazása melle égez ék, így jelenleg igen ke és ada áll
endelkezésünk e az egyedüli alkalmazásuk so án lé ejö ő expozíció mellékha ásai ól. A
ko ai e ospek í izsgála ok a osszul en illál mű ők dolgozóinál gyak abban jelen e ék
olyan üne ek elő o dulásá , min a ej ájás, a szédülés, a memó iaza a ok és á ad ság
(Vaisman, 1967). B uce és munka á sai izsgála ában azok az önkén es alanyok, akike 500
ppm ni ogén-oxidul és 15 ppm halo án kombinációjá al (B uce e al., Anes hesiology 1974)
agy 15 ppm en lu annal (B uce e al., Anes hesiology 1975) exponál ak néhány ó án á ,
eljesí ménycsökkenés mu a ak a pszichomo o os esz eken. Ugyanakko , akike kizá ólag
ni ogén oxidul expozíció é , csak egy esz ben mu a ak osszabb e edményeke .
Alacsony koncen ációjú expozíció melle is ö én ek izsgála ok. 1995-ben Lucchini és
munka á sai megnyúl eakció idő egisz ál ak a munkahé égén azoknál, akik en lu án (1.3
ppm) és ni ogén oxidul (62.6 ppm) ke e ékének ol ak ki é e. A mű ői személyze
osszabban eljesí e a munkahé égén, amiko az anesz éziá gázokkal a o ák enn,
szemben a eljes in a énás anesz éziá al (Lucchini e al., 1996). Az ezeke kö e ő
mul icen ikus izsgála ban (Luccini e al., 1997), iszon nem alál ak semmilyen kogni í
ille e pszicho-mo o os unkció omlás , amiko az á lagos expozíció a meg elelő
édőin ézkedések be eze ésé el a megengede szin ala a o ák. Egyes anulmányok a
mozgáskoo dináció és egyensúlyozó képességeke izsgál ák. Vou io s a ikus és dinamikus
posz u og á iás esz ek so án e unkciók lényeges omlásá egisz ál a a k ónikus expozíció
melle dolgozó mű őszemélyze nél (Vou io e al., 2005).
16
5. áb a A sze o lu án kémiai sze keze e.
A sze o lu án MAC é éke 1,7-2,3 ol% közö an. Az idegsebésze i anesz éziában széles
kö ben használa os, mi el MAC 1,5 é ékig az agyi au o eguláció nem be olyásolja és a CO2
eak i i ás is meg a o ma ad. A me abolikus á a csökken ése é én, ce eb op o ek í
ha ással endelkezik. 1,5 MAC ölö azonban ce eb ális azodila áció okoz, ezé ennél
nagyobb koncen ációban aló használa a az in ak aniális nyomás okozódással já ó kó képek
ese ében nem ajánlo . Há ánya az in a énás anesz éziá al szemben, hogy jelen ős
mé ékben csökken i a ki ál o álaszok po enciáljá , azonban az elek o iziológiás
moni o ozás az idegsébésze i mű é eknek csak egy szűk spek umában szükséges alkalmazni.
Teljes mennyisége ál oza lan o mában a üdőn ke esz ül ü ül ki és ke esebb, min 5%-ban
me abolizálódik. Ez u óbbi a cy och om p450-en ke esz ül (CYP2E1) de luo izálódik, ezzel
hexa luo o-izop opanol (HFIP) e melésé e edményez e, ano ganikus luo id és szén-dioxid
képződése közben. Ez kö e ően a HFIP gyo san egyesül a glüku onsa al és ki álasz ódik a
izele be.
Munkahelyi sze o lu án expozíció ha ása
Bá egy anulmány el e e e a es é k oma ida kicse élődés ek en ál abb jelenlé é
(Wiesne 2008) a mű ő dolgozóinál, egy nem égi izsgála pedig az exponál női dolgozók

17
gyemekeinél szüle ési endellenességek megszapo odásá jelen e e (Teschke 2011), jelenleg
nincs olyan anulmány, amely bizonyí o a agy meggyőzően el e e e olna a k ónikus
munkahelyi sze o lu án expozíció egészségká osí ó ha ásai .
18
3. Célki űzések
Elsődleges célunk az ol , elmé jük és összehasonlí suk az idegsebész és az anesz eziológus
ela í sze o lu án e helésé k anio ómiás mű é ek ala .
Kiinduló hipo ézisünk sze in , a k anio ómiá égző ope a ő okozo expozíciós kockáza nak
an ki é e. Fel é elezésünke a a alapoz uk, hogy a sze o lu án ossz é oldékonysága, az
agyszö e magas pe óziója, és in ace eb ális mű é ek e jellemző olyama osan szi á gó
é zés jelen ős anesz e ikum kipá olgás e edményez a mű é i e üle ől, melyhez az ope a ő
légzőzónája közel és ix á olság a helyezkedik el. A hipo ézisünk igazolásá a
összehasonlí o uk az ope a ő és az anesz eziológus expozíciójá .
Második izsgála so oza unk hipo ézise sze in , a be eg légú jainak ökéle len ömí ése (az
endo acheális ubus mandzse ája ál al) sze epe já szha a mű őszemélyze anesz e ikum
expozíciójában. Ennek igazolásá a összehasonlí o ük az in ubál be eg szája közelében
mé he ő anesz e ikum szennyeződés az ope a ő és az anesz eziológus expozíciójá al.
Ha madik izsgála so oza unk hipo ézise sze in , az anesz eziológus személyi expozíciója
be olyásolha ó a munka e üle e é beli meg ál oz a ásá al. Ennek igazolásá a megmé ük az
anesz eziológus sze o lu án expozíciója közö i különbsége ké különböző mű ői
el endezkedésben mé ük meg.
Negyedik izsgála so unkban el é elez ük, hogy az endo acheális ubus mandzse ájának
el újási módja be olyásolja a mű ői lég é anesz e ikum szennyeződésé e. Hipo ézisünk
esz elésé e összehasonlí o uk a lég é i szennyeződés a mandzse a el újásának ké
módsze e ese én.
19
4. Vizsgála i alanyok és módsze ek
4.1 Vizsgála i el endezés
A izsgálainkba összesen 103, I-III ASA kockáza i beso olású be ege on unk be, akik
sup a en o iális é oglalás mia elek í umo ezekciós mű é en es ek á 2008 és 2011 közö .
A be egek á lagéle ko a 53 ± 14 é ol , megoszlásuk nemek sze in 42 nő és 61 é i. A
izsgála ba csak azoka a be egeke om uk be, akik í ásbeli hozzájá ulásuka ad ák. Egyéb
kizá ó k i é iumoka nem alkalmaz unk. Vizsgála aink p o okoljá a DEOEC E ikai
Bizo sága á ekin e e és ki i elezésé jo áhagy a (RKET/IKET 2483-2006). Első
izsgála unkban a sebész és az anesz eziológus személyi expozíciójá hasonlí uk össze, 51
mé és égez ünk. Második izsgála unkban az anesz eziológus expozíciójá mé ük el ké
különböző elhelyezkedésben a mű őasz alhoz iszonyí a, összesen 22 mé és alapján.
Ha madik izsgála unkban a be eg légú jaiból szá mazó szi á gás hasonlí o uk össze a ubus
mandzse a ké különböző el újási echnikája melle , összesen 30 mé és alapján. A
izsgála ok alanyainak egyes al izsgála ok sze in i megoszlásá a 6. áb án szemlél e jük.
6. áb a A mé ések megoszlása az egyes ész izsgála ok sze in
I.
II.
III.
103 k a nio ómia
sebész / anesz eziológus
expozíciója (n=51)
anesz eziológus expozíciója
pozíció sze in (n=22)
expozíció a mandzse a
el újás módsze e sze in
(n=30)
1. so oza
(n=35)
2. so oza
(n=16)
1. pozíció
(n=11)
2. pozíció
(n=11)
empi ikus
(n=15)
manomé e es
(n=15)
20
4.2 A mű é i anesz ézia so án alkalmazo endo acheális ubus
Az endo acheális in ubációhoz poli inil-klo idból (PVC) készül Rüsch Flex ubus
használ unk, melynek nagy é oga ú mandzse ája a auma ikus ömí és hi a o biz osí ani
alacsony el újási nyomásokon. A nagy é oga ú kon oll ballon pon osabbá eszi a
mandzse a nyomásának beállí ásá . Az in ubációnál a ubus meg elelő pozicionálásá a
mandzse a ölö i ma ke segí i, melynek a hang és szin jében kell elhelyezkedni.
Vizsgála aink so án nők ese ében 7,0-7,5, é iak ese ében 8,0-8,5 mé e ű ubus
használ uk.(7. áb a).
7. áb a Rüsch Flex endo acheális spi ál ubus el új mandzse á al
21
Az endo acheális ubus el újásának módsze ei
a) A mandzse a u insze ű el újása (empí ikus módsze )
A ubus mandzse a el újása ebben az ese ében 20 ml-s ecskendő el ö énik. Az
op imálisnak í él nyomás a kon oll ballon eszességének apin ásá al, alamin a be eg
szájánál hallha ó szi á gás megszűn e ésé el é jük el.
b) A mandzse a kon ollál el újása (manomé e es módsze )
A mandzse a el újása ez ese ben a Rüsch Endo es eszközzel ö énik, mely segí ségé el a
nyomás inoman lehe beállí íni, a mű é ala enn a ani és moni o ozni. A mandzse a
nyomásá a nemze közi ajánlásoknak meg elelően 25-30 ízcm- e állí o uk be (8. áb a).
8. áb a A Rüsch Endo es eszköz nyomás beállí ás ala

22
4.3 A mű ői személyze elhelyezkedése
A k anio ómiás mű é eknél a mű é i személyze elhelyezkedésének sajá ossága, hogy más
mű é ek úlnyomó öbbségé ől el é ően a sebésze i eam a mű őasz al ej égénél helyezkedik
el. Az anesz eziológus munka e üle e ese ünkben a mű őasz al oldalánál an, de egyes
o szágokban az mű őasz al égénél ö énő elhelyezkedés észesí ík előnyben (9. áb a).
Fon os kiemelni, hogy a mű ő légci kulációs endsze e a iss le egő köz e lenül a mű ősz al
ölö újja be, ezé a ej égnél dolgozó sebész légzőzónája a laminá is á amlás zónájában
helyezkedik el, míg az anesz eziológus - mindké el endezés ese ében - a u bulens á amla ok
zónájában dolgozik.
9. áb a A mű ő alap ajza. Az anesz eziológus ké különböző ellhelyezkedésben – oldal ille e az
ope a ő el szemben asz al égnél. O - ope a ő , A - anesz eziológus M - mű é i e üle
23
4.4 A mű é i izolálás sajá osságai
A mű é ek so án az izoláláshoz elő e gyá o izoláló sze e használ unk (Ba ie c anio omy
se -Möllnicke Heal h Ca e REF 88142), ami a olyadékok és a le egő számá a nem
pe meábilis szin e ikus anyagból an. A legnagyobb elemének (230 x 300 cm) elhelyezésko ,
az a padlóza ig leé e, a be ege a mű őasz al eljes hosszában és szélességében bo í ja be. A
be eghez aló hozzá é és é dekében, ille e a gyógysze elés biz osí ása az anesz eziológus
elé eső oldalon az izolálás megemeljük (10. áb a).
10. áb a Az izolálás el endezése a sebész (A) és az anesz eziológus munka e üle e elől (B). 1-a
sebész pozíciója, 2-az anesz eziológus pozíciója, 3-k anio ómiás nyílás 4- izolálás, 5- a sebész és
anesz eziológus el álasz ó álasz al
A
B
24
4.5 A k anio ómiás mű é ál alános anesz éziájának p o okollja
Vizsgála unk so án az anesz ézia be eze ésé e 1,0-2,5 mg/kg p opo ol , 1,5-2 ug/kg en anyl ,
0,6 mg/ skg ocu oniumo használ unk, a enn a ásá a alacsony á amláson (2 li e /pe c)
le egő+ sze o lu án ke e éke használ uk (0,6-1,2 MAC), melye Zeus D aege al a ógéppel
biz osí o unk. Az izom elaxáció 0,3-0,4 mg/kg/h ocu oniummal, az analgéziá 0,5-2
ug/ skg/h en anyllal, pe úzo al égez ük. A mű é ala s anda d moni o ozás alkalmaz unk
(a é iás é nyomás, EKG, pulzoxime ia, kilégzési széndioxid, ki- és belégzési sze o lu án
koncen áció).
4.6 A min agyűj és
4.6.1 A min agyűj és eszköze
A le egőmin ák gyűj ésé egy ho dozha ó ákuumpumpá al égez ük (224-51MTX Ai
Sampling Pump, SKC, Do se , England), mely képes elő e megha á ozo , alacsony mé ékü,
állandó á amlás biz osí ani (300 ml/pe c). A ákumpumpához egy 70 cm hosszú szilikon
anyagú ugalmas eze éke csa lakoz a ha unk, melynek disz ális égén egy adszo benssel
öl ö , mindké égén nyi o ampullá helyez ünk el (11. áb a). Min a é el ala a minagyűj ő
ampullá a almazó disz ális égé a izsgála nak alá e e helyen pozícionál uk. Az
adszo bens a almazó ampullá a izsgála be ejezéseko lezá uk és k oma og á iás
elemzés e küld ük, melye ügge len anali ikus égze el.
25
A B
11. áb a A) ákumpumpás le egő min a é eli eszköz észei: 1. mo o os ákuumpumpa, 2. szilikon
eze ék, 3. min a é eli ampulla adszo benssel 4. ögzí őcsipesz B) min a é eli ampulla:1. zá ókupak 2.
adszo bens 3. nyomásmoduláló,4. le ő he ő ampulla ég
4.6.2 Vizsgála i p o okollok
I. izsgála : A mű őszemélyze ela í expozíciója
Első mé ésso oza unkban (n=35) a min agyűj őke az alábbi há om helyen pozicionál uk:
1.- az ope a ő légzési zónájában a min agyűj ő ampullá a munka uha nyaki szegélyéhez
ögzí e.
2.- az anesz eziológus légzési zónájában a min agyűj ő ampullá a munka uha nyaki
szegélyéhez ögzí e.
32
légzőkö éhez csa lakoz a uk. A mandzse á 25-30 ízcm nyomás a állí o uk be. A
mandzse a ölé ke és olyadéko helyez ünk úgy, hogy a leszi á gó ízcseppek
megjelenjenek az ala a lé ő é ben is, azaz a olyadék öl se ki a mik ocsa o náka . A klinikai
gyako laban is alkalmazo 10-15/pe c ek enciá al oly a uk a mű üdő lélegez e ésé
miközben a lélegez e ési nyomás a kiinduló 10 ízcm- ől 5 ízcm-kén emel ük. Amiko
mandzse a ölö i é ben a ós nyomásemelkedés de ek ál unk, ez a szi á gás ényekén
azonosí o uk (16. áb a).
16. áb a 1. 2 cm belső á mé őjű PVC cső ( achea modell) 2. Rüsch lex endo acheális ubus
3. Rüsch Endo es manomé e 4. Mű üdő, 5. Y-szá /lélegez e őkö 6. Digi ális di e enciál
manomé e

33
4.9 S a isz ikai analízis
Az ada oka á lag ± s anda d de iáció o májában ad uk meg. Az ada ok izsgála ako
kizá unk a o ábbi analízisből egy magasan kiug ó sze o lu án koncen ációé éke , mely az
á lagé ék 165 sze ese ol és az anesz e ukum pá olog a ó in aope a í el öl ésé el
magya áz unk (2. mé ésso oza , anesz eziológus légző zónájában). Tekin e el a a, hogy a
sze o lu án koncen áció egyedi ada ai nem mu a ak no mális eloszlás , az á lagok
összehasonlí ához szisz ema ikusan nem pa ame ikus eljá ás alkalmaz unk. A há om
különböző mé ési zónában de ek ál sze o lu án koncen ációk összehasonlí ásához K uskal-
Wallis p óbá alkalmaz unk. Amennyiben ez szigni ikánsnak bizonyul az egyes csopo oka
pá onkén Mann-Whi ney U p óbájá al hasonlí o uk össze. Amiko az á lagos sze o lu án
koncen ációka ké csopo közö hasonlí o uk össze a különbségek szigni ikanciájá megin
csak Mann-Whi ney U p óbájá al izsgál uk. Amiko az összehasonlí andó ada ok no mál
eloszlás mu a ak az összehasonlí ás S uden p óbájá al égez ük el. A k anio ómiás ablak
mé e e és a sebész légzési zónájában mé he ő sze o lu án koncen ációja közö alamin a
be eg szájánál mé he ő sze o lu án koncen áció és a különböző lélegez e ési pa amé e ek
közö el é eleze össze üggéseke Spea man ank ko elációs esz el izsgál uk, mely
szin én nem no mál eloszlású ada oka el é elez.
A s a isz ikai számí ásoka a S a is ica o Windows (S a So , Tulsa, OK) szo e el
égez ük. Az ada ok eldolgozása so án a p <0,05 é éke jelöl ük meg a szigni ikancia
szin jének.
34
5. E edmények
5.1 In i o izsgála ok
Különbségek a mű ői személyze sze o lu án expozíciójában
A be egek és mű é ek leg on osabb ada ai az 4. ábláza oglalja össze. Amin lá ha ó nem
ol jelen ős különbség a ké so oza ban ész e ő be egek ada aiban, ki é e a nemek
megoszlásá . A mű é ek á lagosan 1,5-2 ó áig a o ak; a leg ö idebb él, a leghosszabb
majdnem 5 ó á e igénybe. A legkisebb k anio ómiás nyílás 3, a legnagyobb 70 cm2-es ol
(á lag ~21,5 cm2).
4. ábláza
A be egek demog á iai ada ai és az anesz ézias néhány speci ikus pa amé e e. Az ada ok á lag ± SD-
ben annak megad a
1. So oza
2. So oza
Be egek (n)
35
16
Ko (é )
50,9 ± 17.3
52,8 ± 11,2
BMI (kg/m2)
26,9 ± 6.4
25,4 ± 4,9
Nemek eloszlása (Fé i / Nő)
16/9
8/8
K anio ómiás ablak mé e e
(cm2)
21,8 ± 16,4
(3 - 70)
21,3 ± 11,6
(7 - 48)
Mű é ideje (pe c)
109,6 ± 62.0
(31 - 298)
94,4 ± 45,7
(50 - 215)
ET CO2 (Hgmm)
30,3 ± 1,7
30,1 ± 1,9
ET sze o lu án ( ol%)
1,4 ± 0,41
1.4 ± 0,37
A mé ési e edményeink sze in a sebész légzési zónájában gyűj ö le egőmin ák a
min agyúj és idejé e súlyozo sze o lu án koncen ációja megegyeze a mű ő egyik á oli
35
sa kában mé koncen áció al. Ezzel szemben az anesz eziológus légzőzónájában de ek ál
á lagos koncen áció ennek a ha szo osa ol , de így is a 2 ppm ha á é ék ala ma ad . Az
e edményeke a 17. áb a oglalja össze.
17. áb a A há om különböző helyszínen de ek ál sze o lu án á lagos koncen ációja
Bá a en iekben össze oglal meg igyelések nem alószínűsí e ek jelen ős mé ékű
sze o lu án kipá olgás a k anio ómiás nyílásból, a égleges álasz megadásához az is
meg izsgál uk, hogy an-e össze üggés a k anio ómia mé e e és a sebész légzőzónájában
mé he ő á lagos sze o lu án koncen áció közö (18. áb a).
36
18. áb a Ko elációs analízis a sebész légzőzónájában mé he ő sze o lu án koncen áció
( ol%) és a k anio ómiás nyílás mé e e közö (Spea man’s ank = -0,10, p=0,55).
A ko elációs analízis nem alál szigni ikáns össze üggés , így a k anio ómiás ablakból
ö énő kipá olgás jelen ősége nagy alószínűséggel kizá ha ónak űn .
Sze o lu án koncen áció a be eg szája közelében
Miu án kizá uk az ope a ő okozo eszélyez e e sége k anio ómiás mű é ek so án,
igyelmünke az anesz eziológus emelkede expozíciójá a ókuszál uk. Az anesz eziológus
légzési zónájában mé emelkede sze o lu án egyik lehe séges o ásakén az in ubál be eg
légú ja me ül el. E hipo ézis mege ősí ése céljából a második mé ésso oza ban a
min agyűj és a be eg szájának közelében (=5 cm) égez ük a o ábbi mű é ek ala . Fon os
kiemelni, hogy a szájnál mé he ő sze o lu án koncen áció számsze űen meghalad a az
anesz eziológus légzőzónájában mé he ő é ékeke , noha a iszonylag kisebb ese szám,
alamin az egyes be egek közö meg igyelhe ő a iabili ás mia s a isz ikai szigni ikancia
nem ol bizonyí ha ó (19 áb a).
37
19. áb a A há om különböző helyszínen de ek ál sze o lu án koncen áció (ppm V/ ) a
izsgála második mé ésso oza ában. Az é ékek á lag ±SD o mában annak megad a.*P
<0.001
Az anesz eziológus elhelyezkedésének sze epe az expozícióban
A kö e kező kísé le i so oza ban a a ke es ünk álasz , hogy az anesz eziológus ela í
expozíciója ál ozik-e a be eg szájá ól aló á olság ügg ényében. A mé éseinkhez 22
k anio ómián á ese be ege e ünk be a anulmányba (5. ábláza ).

38
5. ábláza : A ké különböző mű ői elhelyezkedés so án mé sze o lu án koncen áció, a
min agyűj és idő a ama a be eg jellemző ada ai al.
1. csopo
(oldal )
2. csopo
(mű őasz al égénél)
Be egszám
11
11
Fé i/nő
7/4
6/5
BMI (kg/m2)
25.4±3.4
25.9±4.2
Al eolá is sze o lu án ( é oga %)
1.37±0.47
1.31±4.1
Min agyűj és idő a ama (pe c)
221.8±21.7
215±25.2
Amiko az anesz eziológus expozíciójá hasonlí o uk össze a ké elhelyezkedésben, jelen ős
különbségek mu a koz ak. A be eg lábánál elhelyezkedő anesz eziológus expozíciója
alacsonyabbnak bizonyul a mű őasz al oldalánál ö énő elhelyezkedéssel szemben (lábnál:
0,19 ± 0,15 ppm, oldal : 1,34 ±1,09 ppm). Az e edményeke az 20. áb a oglalja össze.
20. áb a Az anesz eziológus légzőzónájában mé á lagos sze o lu án koncen áció a
mű őasz al oldala és annak égénél ö énő elhelyezkedésnél. Az é ékek á lag ±SD o mában
annak megad a. p <0,01
39
Az endo acheális ubus mandzse a el újási módjának sze epe
Ebben a mé ésso oza ban ész e ő be egek demog á iai ada ai és a lélegez e és néhány alap-
pa amé e é az 6 ábláza oglalja össze. A ké csopo közö nem ol ak jelen ős különbségek
a pa amé e ekben.
6. ábláza
Be egek demog á iai ada ai és leg on osabb lélegez e ési pa amé e ei a ké izsgála i csopo ban
1.Csopo
(Empi ikus)
2. Csopo
(Manomé e )
Be egek száma
15
15
Fé i/nő (n)
8/7
9/6
Èle ko (é )
50.9±9.5
51.3±8,6
Body mass index (kg/m2)
25.6 ± 4.8
26.4 ± 6.2
Ppla eau (cmH2O)
18.0 ± 3.2
19.0 ± 2.7
Se EX ( ol%)
1.56 ± 0.36
1.38 ± 0.37
Pe c olumen (ml)
7155 (750)
7015 (970)
Abban a csopo ban, amelyikben a ubus mandzse ájá apasz ala i ú on új uk el, a nyomás
jelen ősen meghalad a a nemze közileg ajánlo 25-30 íz cm- (53 ± 17 íz cm), míg a
manomé e el kon ollál kö ülmények közö a nyomás 27,7 ± 1,8 íz cm ol (p <0,001) (21.
áb a).
40
.
21. áb a A mandzse a nyomása apasz ala i és manomé e el kon ollál el újás ese én (á lag±SD)
A mandzse a nyomások jelen ős különbsége ellené e a szájnál de ek ál sze o lu án
koncen ációk közö nem ol szigni ikáns különbség. Az i mé le egő sze o lu án
szennyeze sége a mandzse a empi ikus el újása ese ében 0,79 (0,5-1,9) ppm (medián;
k a ilis e jedelem) ol , míg a manomé e el kon ollál el újás ese ében 1.00; (0,5-3,0)
ppm (medián; k a ilis e jedelem) ol (22. áb a).
41
22. áb a A be eg szája közelében de ek ál sze o lu án koncen áció a mandzse a ké éle
el újása ese én (medián; in e k a ilis a omány).
A sze o lu án koncen áció é ékei nem mu a ak össze üggés a lélegez e ési pla eau
nyomással ( =-0,08, p=0,63). Ezzel szemben s a isz ikailag szigni ikáns össze üggés
mu a kozo az al eolá is sze o lu án koncen áció al ( =0,52; p=0,003) (23. áb a).
48
kipá olgó anesz e ikum mennyiségé . Mé ésso oza unk e edményei az mu a ák, hogy az
ajánlo mandzse anyomás jelen ősen meghaladó nyomások alkalmazásá al sem lehe eljes
ömí és elé ni. A magasabb mandzse anyomások alkalmazása nem e edményeze
szigni ikánsan alacsonyabb sze o lu án szennyeze sége a be eg szája közelében, de
po enciális ká osí ó ha ásuk a achea nyálkahá yájá a ki ej e nyomás mia jelen ős lehe .
Dullenkop in i o izsgála ában négy különböző kons ukciójú PVC ubus ömí ésé
izsgál a meg és minden ese ben, még 60 ízcm mandzse anyomásnál is szi á gás de ek ál
(Dullenkop e al. 2003). A ökéle len zá ás há e ében a PVC mandzse a alában kiakakuló
hosszan i edők áll ak, melyek mik ocsa o náka képez e megakadályoz ák a eljes zá ás a
mandzse a és a achea ala közö (Blo e al., 2014) Mi el a izsgála unkban az empi ikus
el újás hasonlóan magas mandzse anyomás e edményeze (≈ 60 ícm) és szin én PVC
alapú ubus alkalmaz unk, el é elezzük, hogy a szi á gás mechanizmusa hasonló, min
Dullenkop in i o kísé le ében ol . Hogy el á juk a szi á gás moduláló ese leges egyéb
ényezők sze epé , analizál uk a sze o lu án koncen áció és az egyes ak uális lélegez e ési
pa amé e ek kapcsola á . A szájnál mé szennyeze ség mé éke és az ak uális lélegez e ési
pa amé e ek közö (pla eau nyomás, idal olume) nem alál unk össze üggés , csak az
al eolá is sze o lu án koncen áció al ol kimu a ha ó ko eláció, ami mege ősí e e, hogy a
de ek ál sze o lu án alóban az alsó légu akból szá mazik. Fel é elez e a szigni ikáns achea
mé e ek nemek közö i különbsége , a é ibe egeknél 8,0-8,5, a nőknél 7,0-7,5 mé e ű ubus
alkalmaz unk. Azokban az ese ekben is, amiko azonos mé e ű ubus és kon ollál
mandzse anyomás használ unk, a koncen ációk nagy a iabili ás mu a ak, ami a a enged
kö e kez e ni, hogy a szi á gás más ál ozók is be olyásolják. Számos in i o anulmány
ámu a o a a, hogy a acheaá mé ő és a ubusmé e a ánya jelen ősen be olyásolha ja a
hosszan i edők kialakulásának alószínűségé és ezál al a szi á gás mé éké . A s a ikus in
i o modellünkben egy ész a ubus és achea mé e közö i diszk epanciából szá mazó
szi á gás mé ékének. különbségé szemlél e ük. A kísé le on os megállapí ása, hogy a

49
mandzse a nyomás emelése egy bizonyos ha á elé ése u án (≈ 35-40 ícm) ke ésbé
e edményezi a szi á gás csökkenésé , min az alacsonyabb nyomás a ományokban; eljes
ömí és pedig egészen magas, (in i o alószínű len) 100 ízcm nyomásnál sem ud unk
elé ni. A dinamikus modellünkkel égze kísé le ünk alpján a a a kö e kez e és e ju o unk,
hogy amennyiben a achea és mandzse a közö kialakuló edőke olyadék öl i ki, úgy
lé jöhe eljes ömí és is, azonban lélegez e és so án elépülő légú i nyomás egy bizonyos
ha á é éke elé e (20-24 ícm) a mik ocsa o nák kiü üléséhez eze és ömí és megszűnik.
Vizsgála ainkan a ubus mé e é az elsőso ban az ak uális ajánlások ille e empi ikus alapon
álasz o uk, az indi iduális achea mé e ek isme e ének hiányában iszon ennálha o a
mé e beli diszk epancia, ami szi á gás jelen ős szó ásá magya ázha ja. Mi el a magasabb
mandzse anyomások alkalmazása nem lá szo csökken eni a pollúció mé éké , nem lá juk
indokol nak a 30 ícm ölö i nyomás alkalmazásá és on osnak a juk a manomé e
használa á .
Tény, hogy a mű ői expozícíó mé éké az expozíciós o ások elisme ésé kö e ően a
meg elelő biz onsági in ézkedésekkel és a szab ányosí o echnikai eszközök egyidejű
alkalmazásá al (mode n al a ógépek, közpon i gáz elszí ók, mű ői légcse e, zá endsze ű
pá olog a ó el öl ő s b.) napjainkban sike ül jelen ősen lecsökken eni, de a kis dózisú,
k ónikus expozíció lehe séges egészségká osí ó kö e kezményei a nem lehe eljes
bizonyossággal kizá ni. Vizsgála unk ko lá akén é elmezhe ő, hogy bá megmé ük az
anesz eziológusoka é expozíció mé éké , az eddigi izsgála aink so án sem a ö id á ú
(pl. igyelemműködés), sem pedig a hosszú á ú ese leges mellékha ások izsgála á a nem
nyíl lehe őségünk. A ö id á ú ha ások szisz ema ikus izsgála a nagy ese számo és
sze eze sége igényel. Az e e i ányuló pilo izsgála ainkban ez a mindennapi be egellá ás
kö ülményei melle nem sike ül biz osí anunk. Ezek hiánya iszon az e edményeink
hi elességé alap e ően megké dőjelezné. A hosszú á ú kö e kezmények izsgála ához a
50
jelenlegi ko sze ű mű ői kö ülmények s anda dja szükséges, így ez a o ábbiakban ku a ási
e üle ünk lehe . Ismé el en alá kell húznunk az a ény is, hogy echnikai ko lá ok is
nehezí ik az ilyen jellegű izsgála ok meg e ezésé és el égzésé : u insze űen hazánkban
nem ö énik sehol a mű ői le egő anesz e ikum a almának megha á ozása sze eze ke e ek
közö , a mé és módjá a a nemze közi gyako la ban is csak az u óbbi időben kezdenek
megjelenni izsgálómódsze ek. (Gianella e al., 2014) Az i ányadónak ekin e , néhány
o szágban el ogado expozíciós ha á é ékek konze a í megközelí éssel, sok ese ben
álla kísé le ek alapján ex apolál é ékek, melyek alós egészségká osí ó jelen ősége
ké déses. Számos ké dés ma ad ehá nyi a a o ábbiakban is a halogéneze szénhid ogén-
anesz e ikumok alkalmazásá al kapcsola osan. Az ideális megoldás e mésze esen az lenne,
ha olyan új készí mények jelennének meg az anesz ézia eszköz á ában, amelyeknek sem
po enciális egészségká osí ó ha ásuk, sem az ü egházha ás ká osí ó ha ásuk nincs – az u óbbi
é izedben e e egyik po enciális jelöl a légkö ben elő o duló és onnan gyógyásza i célok a
kinye he ő xenon gáz-, de ezek el e jedésé e minden bizonnyal még á ni kell. Addig is
indokol ki ün e e igyelme o dí ani a mű ői személyze anesz e ikum expozíciójá a, annak
csökken ésé e és az ese leges egészségká osí ó ha ások anulmányozásá a.
51
7. Új megállapí ások
 A k anio ómiás mű é i e üle ből kipá olgó anesz e ikum elhanyagolha ó sze epe
já szik az ope a ő expozíciós e helésében k anio omiás mű é ek so án.
 Az nesz eziológus magas expozíciója a be eg légú jaihoz aló iszonylagos
közelséggel és az izolálás jellegze ességei el magya ázha ó.
 Az anesz eziológus expozíciós e helésének csökken ése é dekében az anesz eziológus
munka e üle é célsze ű á helyezni a mű őasz al oldalá ól a mű őasz al égéhez.
 A ubus mandzse a empi ikus el újása az ajánlo é ékeknél jelen ősen nagyobb
nyomás e edményez.
 A mandzse a nyomás az ajánlo é ékek ölé ö énő emelése nem csökken i a
személyi expozíció mé éké .
52
8. Össze oglalás
Az inhalációs anesz e ikumokkal aló mű ői expozícíó mé éké az expozíciós o ások
elisme ésé kö e ően a meg elelő biz onsági in ézkedésekkel és a szab ányosí o echnikai
eszközök egyidejű alkalmazásá al (mode n al a ógépek, közpon i gáz elszí ók, mű ői
légcse e, zá endsze ű e apo á o el öl ő s b) napjainkban sike ül jelen ősen lecsökken eni,
de a kis dózisú k ónikus expozíció lehe séges egészségká osí ó kö e kezményei a mai napig
nem lehe eljes bizonyossággal kizá ni. Vizsgála unkban a mű őszemélyze k anio ómiás
mű é ek ala i ela í expozíciós e helésé mé ük el és izsgál uk a mé különbségek okai .
Megállapí o uk, hogy a k anio ómiás nyílásból ö énő e apo áció nem jelen expozíciós
kockáza o a sebész számá a. Ezzel szemben a mé ési e edményeink ámu a ak, hogy az
anesz eziológus okozo kockáza nak an ki é e: expozíciója min egy ha szo osa az
ope a ő ének. Az anesz eziológus emelkede sze o lu án expozíciója össze ügg a be eg
szájához aló közelséggel és az izolálás echnikájá al. A okozo expozíciós kockáza
számo e ően csökken he ő, ha az anesz eziológus a be eg lábánál helyezkedik el. A
legmagasabb sze o lu án koncen ációka az in ubál be eg szájának közelében mé ük, ezzel
azonosí o uk az expozíció egyik lényeges o ásá . Az endo acheális ubusok
mandzse ájának empi ikus el újásá al já ó magasabb nyomás nem csökken e e a lég é i
szennyeződés , ezé az az ajánlo é ékek ölö a ani nem cél a eze ő. Az empí ikusan
el új mandzse a nyomása lényegesen meghaladja az ajánlo ha á é éke , ezé anácsosnak
a juk a manomé e endsze es u insze ű használa á .
53
Summa y
Al hough exposu e le els o inhala ion anes he ics in ope a ing ooms ha e been educed
subs an ially du ing he las decades, i canno be comple ely elimina ed e en when well-
main ained anes hesia sys ems equipped wi h gas-sca enging uni s a e used in well- en ila ed
ooms. The possible heal h haza ds om exposu e o ace concen a ions o inhala ional
anaes he ics canno ye be de ini i ely excluded. .In ou in es iga ion we assessed he
exposu e o he ope a ing oom s u membe s o anes he ics du ing c anio omy su ge y and
ied o ind he possible causes o di e ences. In summa y, ou s udy does no co obo a e
he no ion ha signi ican elease o se o lu ane om he c anio omy window poses an
addi ional sou ce o exposu e o he ope a ing neu osu geon and unde sco es he need o
ocus on imp o ing he wo king condi ions o he anes hesiologis , who is he subjec o
much highe exposu e du ing hese ypes o su gical ope a ions. The inc eased exposu e is
ela ed o he anes hesiologis ’s posi ion du ing su ge y, isola ion echnique and his p oximi y
o he pa ien ’s ai way.
The much lowe exposu e o he anaes hesia eam o se o lu ane pe o med wi h he eam
posi ioned a he end o he ope a ing able in con as o bedside posi ion may be o
impo ance o ccupa ional sa e y o he anaes hesia s a . The p esen s udy highligh s ha
empi ically in la ed cu s may esul in in acu p essu es ha equen ly exceed he
ecommended limi s o 25 o 30cmH2O. Howe e he highe cu p essu es do no seem o
p omo e a mo e comple e sealing o he achea o dec ease en i onmen al pollu ion and
exposu e o he ope a ing oom s a . The e o o a oid he unwan ed impac o high cu
p essu es on he acheal issue, cu in la ion should be pe o med unde guidance o a
manome e o ensu e an ideal cu p essu e.

54
9. I odalomjegyzék
Blo SI, Poelae J, Kolle M. How o a oid mic oaspi a ion? A key elemen o he
p e en ion o en ila o -associa ed pneumonia in in uba ed ICU pa ien s. BMC In ec Dis.
2014 No 28;14:119.
Boi in JF. Risk o spon aneous abo ion in women occupa ionally exposed o anaes he ic
gases: a me a-analysis.
Occup En i on Med. 1997 Aug;54(8):541-8.
Bonassi S, Znao A e al. An inc eased mic onucleus equency in pe iphe al blood
lymphocy es p edic s he isk o cance in humans.
Ca cinogenesis. 2007 Ma ;28(3):625-31.
B uce, DL; Bach, MJ; A bi J. T ace anes he ic e ec s on pe cep ual, cogni i e, and mo o
skills.
Anes hesiology 1974; 40:453-458
B ea nach E, Abbo GC, F ase RG. Dimensions o he no mal human achea. AJR
Am J Roen genol. 1984 May;142(5):903-6.
B uce DL, Bach MJ. Psychological s udies o human pe o mance as a ec ed by aces o
en lu ane and ni ous oxide
Anes hesiology. 1975 Feb;42(2):194-205.
55
B uce DL, Bach MJ. E ec s o ace anaes he ic gases on beha iou al pe o mance o
olun ee s.
B J Anaes h. 1976 Sep;48(9):871-6.
Byhahn C, Wes phal K, Wilke H-J, Lischke V.Occupa ional exposu e du ing mask induc ion
and use o di e en ypes o endo acheal ubes
Anaes h In ensi med 1998; 39: 627–32
Byhahn C, Helle K, Lischke V, Wes phal K. Su geon's occupa ional exposu e o ni ous
oxide and se o lu ane du ing pedia ic su ge y.
Wo ld J Su g. 2001 Sep;25(9):1109-12.
Casale T, Cacia i T, Rosa i MV, Gio è PA, Schi ano MP, Capozzella A, Pimpinella B,
Tomei G, Tomei F. Anes he ic gases and occupa ionally exposed wo ke s.
En i on Toxicol Pha macol. 2014 Jan;37(1):267-74.
Cohen EN, B own BW, B uce DL Occupa ional disease among ope a ing oom pe sonnel: a
na ional s udy. Repo o an Ad Hoc Commi ee on he E ec o T ace Anes he ics on he
Heal h o Ope a ing Room Pe sonnel, Ame ican Socie y o Anes hesiologis s.
Anes hesiology. 1974 Oc ;41(4):321-40.
Chang WP, Lee S, Tu J, Hseu S. Inc eased mic onucleus o ma ion in nu ses wi h
occupa ional ni ous oxide exposu e in ope a ing hea e s.
En i on Mol Mu agen. 1996;27(2):93–97
56
Chand asekha M, Rekhade i PV, Sailaja N, Rahman MF, Reddy JP, Mahboob M, G o e P.
E alua ion o gene ic damage in ope a ing oom pe sonnel exposed o anaes he ic.
Mu agenesis. 2006;21:249–254
Chang WP, Kau CW, Hseu SS. Exposu e o anes hesiologis s o ni ous oxide du ing
pedia ic anes hesia.
Ind Heal h. 1997;35(1):112-8
Cohen EN, Bell ille JW, B own BW J . Anes hesia, p egnancy, and misca iage: a s udy o
ope a ing oom nu ses and anes he is s.
Anes hesiology. 1971 Oc ;35(4):343-7.
Co be TH, Co nell RG, End es JL, Lieding K. Bi h de ec s among child en o nu se-
anes he is s.
Anes hesiology. 1974 Oc ;41(4):341-4.
Da e MH, F o zle A, Spielmann N, Madjdpou C, Weiss M. E ec o acheal ube cu
shape on luid leakage ac oss he cu : an in i o s udy.
B J Anaes h. 2010 Oc ;105(4):538-43
Dha an S, Pi e D. En i onmen al con ols in ope a ing hea es.
J Hosp In ec . 2002 Jun;51(2):79-84.
57
Dimich-Wa d H, Le Nhu D, Beking K, Dybuncio A, Spinelli JJ, Gallaghe RP, Ra ne PA,
A bou L, Teschke K. Congeni al anomalies in he o sp ing o nu ses: associa ion wi h a ea
o employmen du ing p egnancy.
In J Occup En i on Heal h.2011 Jul-Sep;17(3):195-201.
Dullenkop A, Ge be A, Weiss M. Fluid leakage pas acheal ube cu s: e alua ion o he
new Mic ocu endo acheal ube.
In ensi e Ca e Med. 2003 Oc ;29(10):1849-53
E oglu A, Celep F, E ciyes N. A compa ison o sis e ch oma id exchanges in lymphocy es o
anes hesiologis s o nonanes hesiologis s in he same hospi al.
Anes h Analg. 2006 May;102(5):1573-7.
Fassoulaki A, Lockha SH, F ei e BA, Yasuda N, Ege EI 2nd, Weiskop RB, Johnson BH.
Pe cu aneous loss o des lu ane, iso lu ane, and halo hane in humans.
Anes hesiology. 1991 Ma ;74(3):479-83.
Fe s andig LL. T ace concen a ions o anes he ic gases: a c i ical e iew o hei disease
po en ial.
Anes h Analg. 1978 May-Jun;57(3):328-45.
Gianella M, Hahnlose D, Rey JM, Sig is MW. Quan i a i e chemical analysis o su gical
smoke gene a ed du ing lapa oscopic su ge y wi h a essel-sealing
de ice. Su g Inno . 2014 Ap ;21(2):170-9
64
Teschke K, Aban o Z, A bou L, Beking K, Chow Y, Gallaghe RP, Jong B, Le ND, Ra ne
PA, Spinelli JJ, Dimich-Wa d H. Exposu e o anes he ic gases and congeni al anomalies in
o sp ing o emale egis e ed nu ses.
Am J Ind Med. 2011 Feb;54(2):118-27
Thuls up AM, Bonde JP. Ma e nal occupa ional exposu e and isk o speci ic bi h de ec s.
Occup Med (Lond). 2006 Dec; 56 (8):532-43. Re iew.
U ay É a, A mű őben dolgozók na ko ikum- e helése és pszichoszoma ikus igénybe é ele
Kandi á usi é ekezés 1984
Young PJ, Rollinson M, Downwa d G, Hende son S. Leakage o luid pas he acheal ube
cu in a bench op model.
B J Anaes h. 1997 May;78(5):557-62.
Vou io A, Gaucha d GC, Chau N, Nadi R, Mu JM, Pe in PP. Ch onic exposu e o
anes he ic gases a ec s balance con ol in ope a ing oom pe sonnel.
Neu o oxicology. 2005 Ma ;26(2):193-8
Vaisman AI. Wo king condi ions in he ope a ing oom and hei e ec on he heal h o
anes he is s.
Eksp Khi Anes eziol. 1967 May-Jun;12(3):44-9.
Wal s LF, Fo sy he AB, Moo e G. C i ique: occupa ional disease among ope a ing oom
pe sonnel.
Anes hesiology. 1975 May;42(5):608-11.

65
Wiesne G, Schiewe-Langga ne F, Lindne R, G ube M. Inc eased o ma ion o sis e
ch oma id exchanges, bu no o mic onuclei, in anaes he is s exposed o low le els o
se o lu ane.
Anaes hesia. 2008 Aug; 63(8):861-4.
Wiesne G, Hoe au K, Sch oegendo e K, Sobczynski P, Ha h M, Ruedige HW. High-
le el, bu no low-le el, occupa ional exposu e o inhaled anes he ics is associa ed wi h
geno oxici y in he mic onucleus assay.
Anes h Analg. 2001 Jan; 92(1):118-22.
66
67
68
10. Tá gysza ak-Keywo ds
inhalációs anesz e ikum expozíció, munkahelyi á alom, endo achealis ubus mandzse a
exposu e o inhala ion anes he ics, occupa ional hazza ds, endo acheal ube cu
69
11. Köszöne nyíl ání ás
Köszöne el a ozom mindenekelő D . U ay É a p o esszo asszonynak, aki hazánkban és
klinikánkon elsőkén égze izsgála oka ebben a émakö ben. Nagy meg isz el e és, hogy
munkájá 30 é el később, azó a soka ko sze űsödö el é el endsze ben oly a ha am.
Köszönöm éma eze őmnek, D . Molná Csilla aná nőnek a izsgála ok meg e ezésében és
ki i elezésében nyúj o i ánymu a ásá és anácsai .
Köszönöm D . Fülesdi Béla p o esszo ú nak, hogy a munka olyama minden szakaszában a
ámoga ásá él ezhe em.
Köszönöm D . No ák László aná ú nak, aki köz eműködö a személyi min a é elezés
leglényegesebb észének meg alósí ásában.
Köszöne el a ozom Pe ő Csaba egyésznek, aki az időigényes k oma og á iás mé éseke és
azok analízisé el égez e.
Köszönöm család agjaimnak a ámoga ásuka és ü elmüke .