METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? 3
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Demok ácia: álság agy nem álság?
Sze kesz ői meg on olások
BALOGH LÁSZLÓ LEVENTE
Deb eceni Egye em Poli ika udományi és Szociológiai In éze
Valószínűleg nem éle len, hogy az u óbbi néhány é izedben megszapo od ak a de-
mok ácia mibenlé é ől és kilá ásai ól szóló i ák. El űn a ’90-es é ek elején a ö é-
nelem égé ől szóló elbeszélésbe ágyazódó, a demok ácia és ele együ a poli ikai
libe alizmus és a neolibe ális piacgazdaság globális elsőbb endűségé és megké -
dőjelezhe e lenségé hi de ő op imizmus. Az azó a el el időben a demok ácia, min
a poli ikai end e ona kozó gyako la és elképzelés nem agy csak észben ol ké-
pes álasz adni az egy e sokasodó kihí ások a. Mindez azonban nem já együ el-
é lenül a dik a ó ikus és isz án au ok a ikus endsze ek eneszánszá al, me azok
e őszak apasz ala ának emlékeze e és a jelenlegi poli ikai helyze e ado inadek-
á álaszaik ez eljességgel lehe e lenné e ék. Az, hogy a demok a ikus poli ikai
endsze ek számos e üle en el esz e ék onze ejüke agy legalábbis magabiz os-
ságuka , nem jelen e e az , hogy a libe ális demok áciának és kísé ő jelenségeinek
igazán komolyan ehe ő konku enciája jelen olna meg a mode n államokban.
Ugyanakko a demok ácia álságá ól szóló disku zus nem ko lá ozha ó a posz -
dik a ó ikus jelenség-együ es e, hiszen a Nyuga államai és poli ikai in ézménye-
i is komolyan é in i. Ennek egyik igyelem emél ó jele a posz demok áciá ól szóló
i a, amely a demok ácia ejlődési i ányai megha á ozó, mély eha ó á sadalmi és
gazdasági ál ozások a e lek ál, és amelye elsőso ban Colin C ouch 2004-ben meg-
jelen Pos -democ acy című, má a klasszikussá le köny e ál o ki (C ouch 2004).
C ouch sze in a posz demok áciá a kö e kező onások jellemzik: a pa lamen i de-
mok ácia in ézményei o málisan néz e o ább a is in ak ak és a ha almi ágak el ál-
nak egymás ól. A pá ok egymással e sengenek a álasz ók kegyeinek elnye éséé ,
a ha almon le őke ál alában minden különösebb nehézség nélkül el lehe á olí ani
a ha alomból, és öbbnyi e ké ségbe onha a lan a nép kép isele én alapuló legi i-
máció. Ez azonban csak a elszín, mi el a demok áciá al szembeni el á ásoka egy
olyan meglehe ősen minimalis a k i é ium endsze ha á ozza meg, amely könnyen
eljesí he őnek űnik, de mindez nem akí ha el bennünke annyi a, hogy ne űnje-
nek el a demok ácia alap e ő ál ozásai, amelyek az in ézményeke , elsőso ban az
államo és a poli ikai sze eződés o mái , a pá oka és szaksze eze eke é in ik.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
www. me sze ek.unideb.hu
4 Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság?
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Ké ség elen, hogy a demok ácia, ille e posz demok ácia k i ikája nem új, hiszen
égó a jól isme jelenségeke elemez és esz k i ikája á gyá á, ugyanakko azonban
számos olyama o igyelmen kí ül hagy, amelyek a demok ácia jelenko i á alakulá-
sá alap e ően jellemzik. A 21. század demok áciája nyil án alóan más, min ami a
II. ilághábo ú u án, észben annak kö e kezményekén lé ejö , ekin e el a a,
hogy el é elei és kö ülményei az u óbbi há om é izedben mélyebben meg ál oz-
ak, min az az megelőző min egy él é században (Balogh 2012). Nyil án aló, hogy
a hideghábo ú dicho ómiáiban gondolkodó demok áciaelképzeléssel ma má nem
sok a megyünk, min ahogyan a dik a ú a ogalma is egy e inkább elhomályosul .
Fon os azonban lá nunk, hogy a demok ácia, amiko a mindenü egyedu alkodó-
á ál és minden számo e ő poli ikai e ély á sá legyőz e, maga is számos olyan
újabb álságjelenséggel szembesül , amelyek nem csak el é elei , hanem lényegi
elemei is é in e ék, és ennek nyomán hama osan megjelen a demok ácia kiü e-
sedésé ől és ki á adásá ól szóló beszéd. A olyama öbbeke a a indí o , hogy a
demok ácia hegemóniájának égé ől és új poli ikai be endezkedések lehe őségé ől
gondolkodjanak. Mindez azonban, éleményem sze in , nem annyi a a demok ácia
égé , min inkább hangsúlyel olódásá és legújabb ko ekciójá jelzi.
Vi a ha a lan, hogy az u óbbi időben minden éle jelzőkkel ellá o demok áciák
jelen ek meg, amelyek nem el é lenül a megkülönböz e és szolgálják, hanem ko -
lá ozó agy egyenesen osz ó jelleggel bí nak, egyé elműen u al a a a, hogy eze-
ke a poli ikai be endezkedéseke nem ekin he jük ugyan ma adék alanul demok-
áciának, de dik a ú ának sem (Schmid 2001: 219–223). Kele - és Közép-Eu ópa
államai például öbb ekin e ben is egy olyan szü kezóná alko nak, amelynek po-
li ikai endsze ei elő a poli ika udományi és poli ikaelméle i i odalom még öbb-
nyi e anács alanul áll, és mi el hagyományos ogalmak a igyekszik issza eze ni
a jelenségei , így jelen ősen on ja a udományos megé és lehe őségei . Ezekben
az o szágokban a ’89–’91-es ál ozások u án a demok ácia öbbnyi e nem ál o a
be a hozzá űzö á sadalmi és gazdasági eményeke , ezé az u óbbi időben ezek
a poli ikai endsze ek a de elopmen i s , democ acy a e e o ikájá al lép ek el,
ami azonban sokkal inkább nö ek ő különbségeke , mindenü elbu jánzó ko up-
ció és jogállami in ézménye ózió hozo magá al, min sem ál alános jólé e . Ezek a
súlyos agy ke ésbé súlyos de ek usoka mu a ó demok áciák abban különböznek a
mellékne ek nélküliek ől, hogy a álasz ásoka és a poli ikai e seny , min egy aj a
demok a ikus minimumo isme ik ugyan, de az embe i és polgá jogoka biz osí ó
in ézmények működésé ko lá ozzák, és a ha alom ellenő zésé , alamin a ha alom-
ko lá ozás megnehezí ik, agy eljesen lehe e lenné eszik. A ha alommegosz ás és
a jogállamiság el é bá milyen ü üggyel hajlandók elülí ni agy igyelmen kí ül
hagyni, jóllehe elesküsznek ezek e. A álasz ások a számos ko mányza i manipu-
láció mia csak észben e edményeznek alódi e sengés , így az e edmények egy
pillana ig sem lehe nek ké ségesek. A ko mányza ellenő zi a média nagy észé , és
állami o ásoka használ pá célok a. Bizonyos csopo oka előnyben, míg máso-
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? 5
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
ka há ányban észesí , amelynek egye len k i é iuma a ko mányhoz agy ezé hez
aló hűség. A leg on osabb ha almi ág ugyan o ább a is a ö ényhozás, amelynek
agjai álasz ják, de a ko mány olyama osan bea a kozik a no mák kialakí ásába.
A bí óságok de ju e ügge lenek, ám a ko mány de ac o kolonizálja, ellenő zi agy
legalábbis nyomás gyako ol á. (Vö. Me kel 2010: 37–38) A eze ő(ke) öbbnyi e
demok a ikusan álasz ják, így azok hi a kozha nak az állí ólagos népközelség e, ez
azonban gyak an nem a nép sza a, hanem a öbbség zsa noksága, amely nem más,
min a ezé aka a ának ki ejezése. Az e ős kéz i án i ágy nem isme e len Kele - és
Közép-Eu ópában, és gyak an kapcsolják ez össze ö énelmi illúziókkal, de a ezé
személyé ma má nem annyi a kul usz ö ezi, min inkább jól elépí e imázs. Rend-
sze üke nem a ha alomgyako lás b u ali ása jellemzi, hanem az e őszak célzo és
pon osan adagol alkalmazása. Nem annyi a a ha alom pe e ál jellege a megha á-
ozó, hanem a le ál ha a lansága.
Demok ácia: me e o ább?
A en iek alapján alóban az gondolha juk, hogy a demok ácia álságá ól szóló el-
beszélés alójában annak égé e í i elő e, de a helyze nem ennyi e egysze ű. A de-
mok ácia kép isele i modellje, ille e annak leg on osabb in ézményei, a pa lamen-
ek és a pá ok, alóban egy e öbb echnikai és legi imációs e mésze ű p oblémá
mu a nak, mindez azonban olyama osan együ já új aj a demok a ikus cselek ési
o mák megjelenésé el, amelyek megnyi ják a lehe ősége a polgá ok köz e len
és ak í poli ikai cselek ésének lehe ősége elő a dön éshoza ali olyama okban
(Nol e 2011: 5–12). Ennek a ál ozásnak az első hullámá a ha anas é ek ől kibon-
akozó mozgalmi és il akozói demok ácia o mái jelen e ék, amelyek elein e éles
ellen é ben áll ak a kép isele i demok ácia o mái al. A demok ácia alul ól épí kező
o májakén au en ikusabbnak ekin e ék maguka , miközben in ézményellenessé-
güke lassankén elad a egy e inkább pá osod ak és a poli ikai in ézmény endsze -
be agozód ak. A ’80-as é ek ől észben ezzel pá huzamosan indul meg a kele - és
közép-eu ópai polgá i mozgalmak sze eződése, amelyek a mai napig ha óan alakí-
o ák ki és e jesz e ék el a ci il á sadalom eszméjé . Ké ség elen, hogy a il ako-
zó és mozgalmi demok ácia o mái a mode n demok ácia leg on osabb inno ációi
ol ak, ugyanakko a köz e lenebb és ezé jobbnak ekin e o mák nem ál o ák
el a kép isele i endsze , hanem annak on os kiegészí ői é és ko ek í elemei é
ál ak. A kép isele i demok ácia a álasz ójog csaknem ko lá lan ki e jesz ésé el
elé e sajá lehe ősége ha á ai , de a köz e len szabad álasz ásokból szá mazó le-
gi imáció el e és a e sengő öbbpá endsze gyako la a mia ez ma ad a leg on-
osabb demok a ikus ins ancia. A kép isele jelen ősége megma ad ehá , ugyan-
akko má a má nem a kép isele i demok ácia in ézményei alko ják kizá ólagosan
a poli ikai ep ezen áció igényé el ellépők kö é . A poli ikai ész é el ezen újabb
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
www. me sze ek.unideb.hu
6 Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság?
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
o mái az u óbbi é ekben hihe e len mé ékben megszapo od ak, a almukban
és o máikban is megsokszo ozód ak (Jö ke 2011: 13–18). Úgy űnik, hogy mos-
an a egy öbbszin ű demok ácia jö lé e, ahol a dön éshoza al in ézményei o-
ább a is a kép isele en alapulnak, de olyama osan olyan új, hálóza osan és őleg
alkalmilag sze eződő mozgalmak jönnek lé e, amelyek új a- és új asze eződ e
álnak a poli ikai aka a képzés és dön ésbe olyásolás helyé é. Ez pe sze nem jelen i
az , hogy az u cán szüle nének a poli ikai dön ések, sokkal inkább az ellenő zés és
nyomásgyako lás álik on os ko ekciós mechanizmussá, ille e önmagában is
legi imációs el é, ami messze úlmu a az alko mányok ál al ga an ál és o malizál
alapokon.
Ezek alapján az gondolha nánk, hogy a olyama so án leg eljebb a kép isele
egészül ki on os ko ek í elemekkel, a demok a ikus ész é el pedig egysze űen
öbb csa o nán ke esz ül alósul meg, min ko ábban, és nem ko lá ozódik a pá ok-
a, alamin a álasz ások a; nem a demok ácia égé ől, hanem o ma ál ozásá ól
an szó, ami nem gyengí i, hanem éppenséggel e ősí i a demok áciá . Ugyanakko
azonban el kell ennünk a ké dés , hogy ajon a öbb demok ácia egyben jobb de-
mok ácia-e?
Ha a demok áciá a úgy ekin ünk, min egy poli ikai be endezkedés e, amely á -
sadalmi és gazdasági kö nyeze é e olyama osan e lek ál, akko jól lá ha ó, hogy
a mai mode n á sadalomban apasz alha ó agmen álódás és plu alizálódás any-
nyiban mindenképpen isszaha a demok a ikus iszonyok a, hogy meglehe ősen
nehéz ilyen kö ülmények közö é dekeke agg egálni és ki ejezni. Szemmel lá ha ó,
hogy a pá ok ma má öbbnyi e alkalma lanok e e a elada a, me máskén
működnek, és igen ha ékony eszközei a plu alizmus kiik a ásának. A megjelenő új
demok a ikus ész é eli o mák sajá ossága, hogy a á sadalom első- és közép é-
egei dominálják, ők működ e ik és ha á ozzák meg ezek a almai , mi el ezek a
é egek nyi o ak leginkább az új aj a poli ikai cselek és különböző o mái a. Ez
azonban azzal enyege , hogy a demok a ikus ész é el ezen o mái kizá ólag a kö-
zép é egek poli ikai já ékmódjá á álnak, és így éppen a leg on osabb demok a ikus
alapel ek, az inkluzi i ás a, in eg áció a és egyenlőség e aló ö ek ések sé ülnek,
agy aká eljesen el is esznek. Ha az alsó, ál alában képze len és humán őké el
nem endelkező é egek nem halla ják a hangjuka és nem kapcsolódnak be a poli i-
kai aka a képzés olyama ába, akko senki sem igyel ájuk, és égképp a á sadalom
pe i é iájá a szo ulnak, ado ese ben megnyi a ezzel az u a a adikalizálódás elő
is (Me kel 2013). Ez égső so on a demok áciából aló kiáb ándulás gyo sí ja el,
me széles é egek nem é ezhe ik maguka a poli ikai közösség észének, és elég
on osnak ahhoz, hogy éleményüke igyelembe egyék. Nem udom, hogy milyen
módon lehe ne ú á lenni ezen a helyze en, de alán a poli ikai és ideológiai i ák
új anyi ása, és ennek é én a poli ika élő é é ele megin segí he ne (Mou e 2011:
3–4 és C ouch 2007: 14).
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Balogh László Le en e: Demok ácia: álság agy nem álság? 7
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
A en iekben a demok ácia jelené el és jö őjé el kapcsola ban olyan ké dések e
u al am, amelyek e a poli ika udomány és azon belül a demok áciaelméle még csak
ke esi a álaszoka . A poli ika eszül ségei nyil án alóan é zékelhe ők, de egyelő e
még csak a jelenségegyü es udományos igényű beazonosí ásánál a unk. A ne-
hézségek gyak an a de iníció ké désekén öl enek es e , amelyek a poli ika ha ci
ogalmaikén csapnak össze, jóllehe mögö ük is minden ese ben no ma í el é e-
lezések és elméle i meg on olások húzódnak meg.
A Me sze ek 2016/2. számában a émához kapcsolódó ké déseke já ja kö be
négy ia al ku a ó há om ki áló anulmánya: Ho á h Szil ia a demok a ikus cselek-
és és i a alapjai a ké dez á, Pap Milán a poli ikai ealizmus a poli ikai acionali ás
elé helyez e igyekszik el ázolni a demok ácia lehe őségei és céljai , Gyulai A ila és
S ein-Zalai Juliane í ása a demok a ikus endsze ek ől el áló sajá os ejlődési u a-
ka és elágazásoka é képezi el. Mindhá om anulmány azzal a nem i kol céllal
jelen e jük meg így együ , hogy oly assák, inspi álják és p o okálják a demok ácia
mibenlé é ől és pe spek í ái ól szóló, Magya o szágon éppen kibon akozó i á .
I odalom
Balogh László Le en e (2012): Posz demok ácia? In: Me sze ek, 1: 2–9.
C ouch, C. (2004): Pos democ acy, London: Poli y P ess
C ouch, C. (2007): Wi b auchen Kon lik e. In: Die Zei , 2007.03.22.: 14.
Jö ke, D. (2011): Bü ge be eiligung in de Pos demok a ie. In: Aus Poli ik und Zei -
geschcih e, 1–2: 13–18.
Me kel, W. (2010): Das Ende de Eupho ie. De Sys emwe lau zwischen Demok a-
ie und Dik a u is einge o en, WZB-Mi eilungen He 127: 36–39.
Me kel, W. (2013): Zukun de Demok a ie. K ise? K ise, F ank u e Allgemeine
Zei ung 2013.05.05. (2014. 11. 08.)
Mou e, Chan al (2011): „Pos demok a ie” und die zunehmende En poli isie ung. In:
Aus Poli ik und Zei geschich e, 1–2: 3–4.
Nol e, Paul (2011): Von de ep äsen a i en zu mul iplen Demok a ie. In: Aus Poli-
ik und Zei geschcih e, 1–2: 5–12.
Schmid , Siegma (2001): Demok a ien mi Adjek i en. Die En wicklungschancen
de ek e Demok a ien, En wicklung und Zusammena bei N . 7/8: 219–223.
Online: h p://a chi e. oday/20130429063802/h p://www3.giz.de/E+Z/ze-
i sch /ez7801-7.h m (2014. 11. 08.)