Té és Tá sadalom / Space and Socie y 27. é ., 3. szám, 2013
KITEKINTÉS / OUTLOOK
A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben
The global command and con ol cen es, 2012
CSOMÓS GYÖRGY
KULCSSZAVAK: ilág á osok, globális gazdaság, ellenő zés és i ányí ás, mul inacioná-
lis/ ansznacionális állala ok, cégközpon ok
ABSZTRAKT: Napjainkban a á osokkal oglalkozó á sadalom udományi ku a ások ekin-
élyes észe ókuszál azok a a á osok a, amelyek a globális gazdaságban megha á ozó
i ányí ó és ellenő ző unkciókkal endelkeznek. Az 1980-as é ek közepé ől ezekben a ku-
a ásokban sokszo ilág á osokkén agy globális á osokkén azonosí ják a gazdaság-
i ányí ás csomópon jai (John F iedmann és Saskia Sassen ha ásá a), elsőso ban a „ ejle
e melés segí ő szolgál a ások” mennyiségi koncen ációja alapján. A anulmányban
issza é ek a ilág á osok megha á ozásának 1960/1970-es é ek e jellemző, Pe e Hall
ne é el émjelze i ányza ához, és a mul inacionális/ ansznacionális állala ok, egio-
nális nagy állala ok, bankok és egyéb pénzpiaci sze eze ek koncen ációja alapján de i-
niálom a ilággazdaság eze ő csomópon jai . Az elemzésben a Fo bes „The Global 2000”
angso á , agyis a ilág 2000 legnagyobb őzsdei cégé és azok őbb ada ai ( o galom, pi-
aci é ék, p o i , eszközállomány) a almazó ada bázis dolgozom el. A globális i ányí ó
és ellenő ző közpon ok angso á egy komplex mu a ó, az i ányí ás és ellenő zés index
segí ségé el izsgálom meg. Alap e ő célom egy ész az bemu a ni, hogy 2012-ben mely
á osok ol ak a ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai, más ész az meg izsgál-
ni, hogy a el ö ek ő gazdaságok, különösen a BRIC-o szágok eze ő á osai milyen i-
szonyban állnak a ejle o szágok adicionális gazdasági ányí ó közpon jai al.
KEYWORDS: wo ld ci ies, global economy, command and con ol, mul ina ional/ ansna ional
companies, headqua e s
ABSTRACT: In ecen yea s, a wide ange o s udies ha e ocused on de ining wo ld ci ies as
global command and con ol cen es. In he wo o iginal classic o mula ions, hey a e a
p ominen ea u e in John F iedmann’s de ini ion o a wo ld ci y hie a chy, and a e in eg al
pa s o Saskia Sassen's speci ica ion o global ci ies. In subsequen s udies o wo ld/global ci ies,
he idea o con ol and command cen es emains a key componen in unde s anding he ole o
ci ies in globalisa ion.
This s udy e u ns o he oo s o wo ld ci y esea ch, which de ines command and con ol
cen es as powe ul headqua e ci ies o mul ina ional/ ansna ional companies, leading
egional companies, banks and o he inancial o ganisa ions as i s de eloped by Pe e Hall in
he 1960s. All da a we e calcula ed om he Fo bes “The Global 2000” da abase, which con ain
94 Csomós Gyö gy
in o ma ion on he wo ld's la ges 2000 public co po a ions as measu ed by a composi e anking
o asse s, ma ke alues, p o i s and e enues. The Fo bes “The Global 2000” classi ies
co po a ions in o 80 indus y ca ego ies on he basis o hei ac i i y p o iles. To acili a e
in e p e a ion and ease compa ison wi h o he s udies, he companies ope a ing in hese
indus y ca ego ies we e e-classi ied in o he 10 basic sec o s o he Global Indus y
Classi ica ion S anda d (GICS), de eloped and used by Mo gan S anley Capi al In e na ional
(MSCI) and S anda d & Poo ’s (S&P). As a new indica o o he leading ci ies o he global
economy he Command and Con ol Index is in oduced.
The p ima y aim o his con ibu ion is o iden i y which ci ies we e he leading global
command and con ol cen es in 2012. The ela ion be ween he majo ci ies o he eme ging
economies and he adi ional cen es o he mos de eloped coun ies we e also examined. The
esul s show ha he leading command and con ol cen es – Tokyo, New Yo k, London and Pa is –
a e he same as Sassen’s global ci ies. Howe e , Beijing is in a unique posi ion as i is no a
adi ional global ci y bu one o he wo ld’s bigges command and con ol cen es ep esen ing he
powe o he Chinese economy. Finally, i eme ges om he analysis ha he leading ci ies o he
eme ging economies a e esponsible no only o p oduc ion bu hey a e also eme ging command
and con ol cen es o he global economy.
Be eze és
Napjainkban a ilág á osokkal oglalkozó, meglehe ősen sze eágazó ku a ások
jelen ős észe ókuszál a a, hogy a ilággazdaság csomópon jaikén azonosí o
á osok milyen globális i ányí ó és ellenő ző sze epkö el endelkeznek, a á-
osoknak mennyi e e ős a ilággazdaságo é in ő és be olyásoló dön éshozó
unkciója. Az ak uális ku a ásokban alap e ő e e enciapon kén é elmezik a
á osokban alálha ó mul inacionális/ ansznacionális állala ok koncen áló-
dásá , amelyek nemcsak a ilággazdaság mozga ói, de egyú al a globalizáció
leg on osabb ho dozói is. Annak ellené e, hogy a ilág á osokkal oglalkozó
ku a ások közel egy é százados múl al endelkeznek, ké ség elen ény, hogy
elsőso ban a 20. század u olsó negyedében ál ak a udomány e üle leg on o-
sabb i ányza á á.1
A ilág á os ki ejezés Pa ik Geddes skó geog á us alkalmaz a előszö 1915-
ben Ci ies in e olu ion című köny ében, sokkal inkább ilozó iai, min sem öld ajzi
megközelí ésben. A de iníció újjáélesz ése, ső új a alommal aló el uházása Pe-
e Hall ne éhez kö he ő, aki 1966-ban megjelen The wo ld ci ies című köny ében
egyé elműen azonosí o a – legalábbis a ko szaknak meg elelően – azoka a á o-
soka és agglome ációka , amelyek dön ően be olyásol ák a ilággazdasági olya-
ma oka (London, Pá izs, Rands ad, Rajna–Ruh - idék, Moszk a, New Yo k és
Tokió). A ku a ások az 1980-as é ekben oly a ód ak in enzí ebben, ami elsőso ban
John F iedmann 1986-ban publikál The wo ld ci y hypo hesis című cikkének köszön-
he ő. F iedmann – szemben Hall (1966) munkájá al, amely alap e ően a gazdaságo
mozga ó, de k an i a í an ke éssé mé he ő unkciók a ókuszál – öbb ényezős
komplex endsze be illesz e e a á osoka , a ilág á osoka pedig a különböző
ényezők (pénzügyi közpon , mul inacionális állala ok közpon ja, nemze közi
A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 95
in ézmények közpon ja, az üzle i szolgál a ások gyo san nö ekedő közpon ja, je-
len ős ipa i e melőközpon , logisz ikai csomópon , nagy népességszám) együ -
es meglé e alapján azonosí o a. F iedmann éleménye sze in a ilág á osok
csopo já London, Pá izs, Ro e dam, F ank u , Zü ich, New Yo k, Chicago, Los
Angeles és Tokió alko a. Néhány é el F iedmann elméle ének publikálása u án,
1991-ben jelen meg Saskia Sassen holland–ame ikai szociológus The global ci y
című köny e, amely a ilág á osokkal oglalkozó ku a ásoka é izedek e meg-
ha á oz a. Sassen a ejle e melés segí ő szolgál a ások2(ad anced p oduce
se ices) koncen álódása alapján ha á oz a meg az ál ala globálisnak ne eze
á osoka , amelyek éleménye sze in a kö e kezők ol ak: New Yo k, London,
Tokió, F ank u és Pá izs. A Sassen ál al kép isel i ány űn el a Globaliza ion
and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k (GaWC) ebben a émakö ben égze kezde i
ku a ásaiban is, amelyek közül a legisme ebb a Bea e s ock, Taylo és Smi h
(1999) ál al jegyze A os e o wo ld ci ies című anulmány, ille e Pe e J. Taylo
2004-ben megjelen Wo ld ci y ne wo k című köny e. Ezekben az elemzésekben
négy e melés segí ő szolgál a ás (köny elés, eklám, banki szolgál a ás, jogi
szolgál a ás) koncen ációja alapján 122 különböző szin ű ilág á os globális je-
len őségé izsgál ák meg. A GaWC sze in az ún. al a ilág á osok ( agyis a leg-
magasabb szin en álló á osok) ké alcsopo a bon ha ók, az első csopo ba
London, Pá izs, New Yo k és Tokió, a második csopo ba pedig Chicago, F ank u ,
Hongkong, Los Angeles, Milánó és Szingapú a ozo . Ezeknek az elemzéseknek
min egy oly a ásakén , 2010-ben jelen meg a ku a ócsopo ak uális e edmé-
nyeke bemu a ó össze oglaló munkája, a Global u ban analysis: A su ey o ci ies in
globaliza ion, amelyben a ilág á osoka má nemcsak globális elációban ün e -
ék el, hanem hangsúlyossá ál a á osok egionális kö nyeze e is (Taylo , Ni,
De udde , Hoyle , Huang, Wi lox 2010). Ez az elemzés ilágossá e e, hogy a ha-
gyományosan ilág á osnak a o á osok (London, New Yo k, Pá izs és Tokió)
melle új sze eplőkkel is számolni kell, kiemel en a kínai (Hongkong, Sanghaj és
Peking) és a b azil (São Paulo és Rio de Janei o) nagy á osokkal, ille e Szöullal,
Moszk á al és Sydney el. A GaWC legújabb elemzése a Fo bes gazdasági magazin
ál al összeállí o „The Global 2000” ada bázis 2006- a ona kozó ada ai a épül .
Az azó a el el alami el öbb, min él é izedben azonban olyan jelen ős ese-
mények ö én ek, min például a 2008-ban ki obban pénzügyi, majd gazdasági
ilág álság. Többek közö ennek kö e kezményekén a globális gazdaság ko áb-
bi s uk ú ája – ha nem is adikálisan, de – meg ál ozo , a ko ábban eze ő po-
zíció el oglaló – elsőso ban észak-ame ikai, eu ópai és japán – i ányí ó és
ellenő ző közpon ok (command and con ol cen es) sze epe hal ányulni lá szik,
miközben a el ö ek ő o szágok nagy á osainak egionális és globális pozíciója
egy e e ősebbé ál .
Napjainkban a ele áns ku a ások egyik célja az modellezni, hogy a gaz-
dasági ilág álságo kö e ően kialakulóban an-e új hie a chia az i ányí ó és
ellenő ző közpon ok közö (Alde son, Beck ield, Sp ague-Jones 2010; Csomós
2011a; Csomós 2011b; Csomós, De udde 2013; Csomós, Kulcsá 2012; De udde ,
96 Csomós Gyö gy
Liu 2013; De udde , Taylo , Ni, De Vos, Hoyle , Hanssens, Bassens, Huang, Wi lox,
Shen, Yang 2010; Hoyle , Wa son 2013; Lai 2012; Lee, Zhao, Xie 2012; Liu, Taylo
2011; Ma, Timbe lake 2013; Mahu ga, Ma, Smi h, Timbe lake 2010; Taylo , Csomós
2012). A ké dés ehá az, hogy a adicionális i ányí ó és ellenő ző közpon ok o-
ább a is u alják-e a globális gazdaságo , agy ese leg a hie a chia leg első
szin jén új cen umok jelen ek meg. Az egzak elemzés é dekében egy új mu a-
ószámo – a Fo bes „The Global 2000” angso ada aiból képze i ányí ás és
ellenő zés indexe (IEI) – eze ek be. Az IEI é éke alapján a kö e kező ké dé-
sek e kí ánok álaszolni a anulmányban:
– 2012-ben mely á osok ol ak a ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai?
– Az i ányí ó és ellenő ző közpon ok, ille e a ilág á osok (GaWC) és globális
á osok (Sassen) közö milyen össze üggés mu a ha ó ki?
– A el ö ek ő gazdaságok eze ő á osai milyen iszonyban állnak a leg-
ejle ebb o szágok adicionális gazdasági ányí ó közpon jai al?
Ada ok és módsze ek
A ilág 2000 legnagyobb cége
A mul inacionális/ ansznacionális állala okhoz, egionális nagy állala okhoz,
alamin bankokhoz és különböző pénzpiaci sze eze ekhez (a o ábbiakban
cégek) kapcsolódó on osabb pénzügyi pa amé e eke a Fo bes „The Global
2000” 2012-es ada bázisa alapján állí o am össze. Az ada bázis – min ahogyan
a ne ében is sze epel – a ilág 2000 legnagyobb, őzsdén jegyze cégé angso-
olja a Fo bes ál al alko o komplex mu a ó alapján. A 2011/2012-es pénzügyi
é e igyelembe é e 2012-ben a Fo bes-cégek 36 186 milliá d USD o galommal
és 148 753 milliá d USD eszközállománnyal endelkez ek, piaci é ékük megkö-
zelí e e a 36 769 milliá d USD- , e ékenységük pedig 2 803 milliá d USD p o i-
o e edményeze . 2012-ben a ilág legé ékesebb állala a (546 milliá d USD)
az in o máció echnológiában é dekel ame ikai Apple Inc. ol , megelőz e az
é eken á lis a eze ő szin én ame ikai ExxonMobil olajipa i ó iás . A o galom
ekin e ében azonban az olajipa ban működő holland–b i Royal Du ch Shell
áll az élen (470 milliá d USD), amely szin én egy sokáig az élen álló cége , az
ame ikai Wal-Ma S o es kiske eskedelmi lánco u así o a a második hely e.
Ugyanakko a cégek nye eségé igyelembe é e az ExxonMobil szin e behoz-
ha a lan előnnyel endelkeze : 41 milliá d USD-nyi p o i ja akko a, min Ma-
gya o szág négyha i GDP-je (IMF 2011). Az eszközállomány alapján elállí o
angso első 38 helyé kizá ólag bankok és más pénzpiaci sze eze ek oglalják
el, az élen az ame ikai Fede al Na ional Mo gage Associa ion – közisme ebb
ne én Fannie Mae – áll, közel 3 211 milliá d USD eszközállománnyal.3
A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 97
A cégközpon ok és a cégközpon á osok
A cégközpon á osoka a Bloombe g hí ügynökség őzsde igyelő po álja alapján
ha á oz am meg. A Fo bes és a Bloombe g ada ai össze e e ilágossá ál , hogy
bizonyos cégek a e ékenységüke nem egye len közpon ból koo dinálják, hanem – a
ko ábbi állala el ásá lások és összeol adások lenyoma akén – öld ajzilag egy-
más ól jól elkülönülő közpon okból.4Ezek közé a cégek közé a ozik a belga–hol-
land Ageas biz osí ó (B üsszel és U ech ), a b i –holland Unile e (London és
Ro e dam), a b i –ausz ál BHP Billi on bányaipa i á saság (London és Melbou ne), a
b i –holland Reed Else ie kiadó (London és Amsz e dam) és a b i –dél-a ikai
Mondi csomagolás echnológiai cég (London és Johannesbu g). A cégközpon ok
száma így alójában nem 2000, hanem 2005, az előbbiekben elso ol cégek ese é-
ben pedig a pénzügyi pa amé e eke – pon os kimu a ások hiányában – 50-50%
a ányban ün e em el a ké cégközpon közö .
A cégközpon á osoka nem ügge len egységekkén kezel em, hanem
azoka nagy á os é ségekbe5 endez em. A nagy á osoka jelen ős mé e ű,
aká öbb száz, ese enkén eze elepülésből álló á os é ség eszi kö ül, szá-
mos cég pedig elősze e e el álasz ja közpon jául a nagy á os kö nyeze ében
alálha ó kisebb elepüléseke ( e mésze esen kihasznál a a közelben ek ő
nagy á os minden előnyé ). Elemzésem sze in a 2000 Fo bes-cég 2005 cégköz-
pon ja ilágsze e összesen 433 kisebb-nagyobb nagy á osi ö eze ben (a o áb-
biakban á os) koncen álódo 2012-ben.
Az i ányí ás és ellenő zés index
A ko ábbi elemzések a Fo bes-cégek egy-egy jellemző pénzügyi pa amé e é-
el azonosí o ák a ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai , azonban
öbb ok mia sem ö eked em komplexebb endsze kialakí ásá a. Mindez
elsőso ban annak a kö e kezménye ol , hogy a min ául szolgáló nemze kö-
zi gyako la ban is mindössze egy-egy ki agado agy jellemzőnek a o
pénzügyi ada (pl. a cégek o galma, piaci é éke s b.) alapján de iniál ák a
globális gazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai . Ugyanakko öbbszö is
meg ogalmazódo az igény egy komplex mu a ó kidolgozás a, hiszen az
egye len ada ípusból képze ada so él e eze ő is lehe . A kö e kező pél-
da meg elelően szemlél e i az emlí e p oblémá : a 2008-ban ki obban
gazdasági álság ha ásá a a 2006-os 31 031 milliá d USD- ől 2009- e, majd
40%-kal, 19 567 milliá d USD- e zuhan a 2000 Fo bes-cég piaci é éke, mi-
közben a o galmuk a 2006-os 24 131 milliá d USD- ől – a álság minden ne-
ga í ha ásának ellené e – 32 085 milliá d USD- e emelkede . A gazdasági
álság okoz a nega í kö ülmények közö a pénzpiaci sze eze ek é ék-
esz ése ol a legnagyobb, az ene ge ikai cégeké pedig a legkisebb, miköz-
ben o galmukban lényeges ál ozás nem ö én . Nyil án aló, hogy

98 Csomós Gyö gy
amennyiben csak a piaci é éke igyelembe é e készül olna á os angso
2009-ben, a szám alan bankkal és biz osí ó al endelkező cégközpon á osok
(pl. New Yo k, London agy Zü ich) jelen ősége messze ala a ma ad olna
alós eljesí ményüknek (pl. az ene ge ikai szek o ban on os sze eppel en-
delkező Hous onnal, Dallasszal agy Moszk á al szemben), miközben a kizá-
ólag a o galom a épí e angso eljesen más e edményeke ado olna.
Éppen ezé a különböző pénzügyi pa amé e ek használa á al kapcsola os di-
lemmáka – amelynek az emlí e példa mindössze egy jellemző szele e – csak
egy in eg ál mu a ó alapján képze angso oldha ja el. A anulmányban a
Fo bes ál al el ün e e , a cégek angso olásá a legalkalmasabbnak a o
négy megha á ozó pénzügyi pa amé e ( o galom, eszközállomány, p o i és
piaci é ék) alapján de iniálom a gazdasági ányí ás közpon jai . Ennek é de-
kében egy új mé őszámo alkalmazok, az i ányí ás és ellenő zés indexe (IEI).
Az IEI- ado á os ese ében (x) ado é ben (y) a kö e kező módsze el ha-
á oz am meg:
ahol:
Fc,x,y = a o galom a ánya a 2000 cég összesí e o galmához képes ;
Ec,x,y = az eszközök é ékének a ánya a 2000 cég összesí e eszközállományához
képes ;
Pc,x,y = a p o i a ánya a 2000 cég összesí e p o i jához képes ;
PÉc,x,y = a piaci é ékék a ánya a 2000 cég összesí e piaci é ékéhez képes ;
c= cég;
n= az összes cég száma, amelynek székhelye ado é ben ado á osban alálha ó.
Az IEI mé ékegység nélküli szám, és a a e lek ál, hogy a cégek négy jel-
lemző pénzügyi pa amé e e alapján a cégközpon á osok mekko a i ányí ó és el-
lenő ző unkció al endelkeznek a globális gazdaságban. Szükséges ugyanakko
hangsúlyozni, hogy az IEI- angso élén álló cégközpon á osok – ügge lenül glo-
bális i ányí ó és ellenő ző unkcióik ól – nem el é lenül ilág á osok. Egy példá-
al szemlél e e: a GaWC sze in Hága a á oshie a chia negyedik csopo jába, az
ún. high su iciency á osok közé a ozik. Ezek a á osok a ilág á os- o máció
legalacsonyabb szin jén álló gamma á osok k i é iumai sem eljesí ik, miköz-
ben az IEI- angso ban Hága a oppan előkelő 20. helyen áll. Te mésze esen
mindez o dí a is igaz, hiszen a GaWC például Dubaj az al a ilág á osok ízes
csopo jába so olja, azonban a Fo bes- angso ban sze eplő ilágcégeinek eljesí -
ménye alapján csak a 148. helyen áll az IEI- angso ban. Végső so on a különböző
szempon ok alapján de iniál ilág á osok és az i ányí ó és ellenő ző közpon ok
közö e mésze esen lehe kapcsola , azonban az nem szigni ikáns.






*#*#*#*#
*#



=


>>>>>>>>
>> ,
A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 99
Az elemzés e edményei
A eze ő cégközpon á osok e üle i elhelyezkedése
2012-ben a cégközpon ok számának ekin e ében élen álló 27 á osból (a á osok
mindössze 6,24%-ából) összesen 940 cégközpon (az összes cégközpon 47%-a)
szá mazo , agyis a globális gazdasági ányí ás nagy okú cen alizál ságo mu a .
A legnagyobb cégközpon á os a 154 cégnek székhelye biz osí ó Tokió ol , amely-
ben öbb Fo bes-cég koncen álódo , min a második és ha madik helyeze New
Yo kban és Londonban összesen (1. áb a). A eze ő á osok közö a japán gazda-
ságo a ő á os melle Oszaka kép isel e, azonban „mindössze” 23 cégközpon já-
al má jelen ősen lema ad Tokió mögö . Te mésze esen a gazdasági ányí ás
hasonló cen alizál sága más o szágokban sem i ka, öbbek közö ez jellemzi a
iszonylag kis e üle el, de nagy népességszámmal endelkező ő á oso ien ál
eu ópai o szágoka (pl. Egyesül Ki ályság, F anciao szág, Spanyolo szág) és a
délkele -ázsiai el ö ek ő gazdaságoka is (pl. Fülöp-szige ek, Malajzia, Thai öld)
(Csomós, Kulcsá 2012). A 21. századi globális gazdasági ányí ásban kiemelkedő
sze eppel endelkező eu ópai ő á osok ejlődésé alap e ően megha á oz a az
é századokon ke esz ül oly a o gya ma osí ás, öbbek közö ennek köszönhe i
domináns nemze i pozíciójá Amsz e dam, London, Mad id és Pá izs is. A délke-
le -ázsiai o szágok ese ében a ő á osok endelkeznek a leg ejle ebb in as uk-
ú á al, á sadalmi-gazdasági szolgál a ásokkal, éppen ezé a be elepülő kül öldi
mul inacionális/ ansznacionális cégek, ső a hazai nagy állala ok is a ő á oso-
ka észesí ik előnyben a cégközpon ok helyszínének ki álasz ásako . Taylo
(2004) sze in a kon inensmé e ű o szágokban (pl. B azíliában, az Egyesül Álla-
mokban, Indiában, Kanadában és Kínában) a nagy ki e jedés mia lehe e len a
1. áb a: A 27 leg öbb cégközpon al endelkező á os 2012-ben
Top 27 headqua e ci ies in 2012
Fo ás: Fo bes „The Global 2000” ada ai alapján sajá sze kesz és.
100 Csomós Gyö gy
gazdasági ányí ás a ko ábbiakban elmondo akhoz hasonlóan cen alizálni,
ezé öbb gazdasági ányí ó közpon is kialakul . Ez u óbbi csopo ban az
egye len ki é el O oszo szág jelen i, ahol Moszk a melle nincs alós e ő el
endelkező al e na í i ányí ó és ellenő ző közpon . Az előzőek ől meglehe ő-
sen el é ő Japán ese e, hiszen Tokió nemze i dominanciájának kialakulása mind-
össze él é százados ejlődés e edménye (Allinson 2004). A japán gazdaság egyik
sajá ossága a poli ikai és a gazdasági eli szo os é dek-össze onódása, a ké cso-
po személyes in e akciók a épülő kapcsola ának pedig dön ően a ő á os a
helyszíne (Mu a a 1980). Hill és Fuji a (2009) úgy éli, hogy alap e ően ez az
össze onódás okozza a ela í e e ős ő á oscen alizál ságo , ille e a gazdaság-
i ányí ásban ugyan megha á ozó, de a poli ikában semleges Oszaka olyama os
há é be szo ulásá .
Kele - és Délkele -Ázsiában Tokió melle jelen ős cégközpon á osnak
számí a dél-ko eai Szöul, alamin a kínai Peking és Hongkong. Az 1980-as é ek
elejé ől a kínai gazdaság elsőso ban az Egyesül Ki ályság ko onagya ma ának
számí ó Hongkongon6ke esz ül é in keze a globális gazdasággal. A ko szak-
nak meg elelően Sassen (1991) az hangsúlyoz a, hogy Kína – má akko is é ez-
he ő – dinamikus gazdasági nö ekedésé el pá huzamosan Hongkong köz e í ő
sze epe egy e inkább elé ékelődhe . Az elmúl ké é izedben azonban ilá-
gossá ál , hogy a megha á ozó kínai cégek és különösen a ha almas mé e ű ál-
lami állala ok dön ően Pekinge p e e álják, a Kínába be elepülő kül öldi
mul inacionális/ ansznacionális cégek pedig – kike ül e Hongkongo – Sang-
hajban és a különleges gazdasági ö eze más á osaiban (pl. Sencsenben és
Kan onban) endezkednek be.
A leg öbb cégközpon al endelkező á osok közö Eu ópá csak ö á os
kép isel e, amelyek közül London és Pá izs nemcsak egionális, hanem globális
szin en is megha á ozó sze eplő (Taylo , Csomós 2012). Eu ópá al szemben
Észak-Ame ikából má nyolc á os szá mazo , ugyanakko a kon inensen belül
New Yo k eze ő pozíciója megké dőjelezhe e len. Az Egyesül Államok legjelen-
ősebb i ányí ó és ellenő ző közpon ja 82 cégközpon al endelkeze 2012-ben,
közel annyi al, min a angso ban a második-negyedik helyen álló Chicago,
Hous on és San José há masa összesen. Az Egyesül Államok – Néme o szág mel-
le – a gazdasági ányí ás szempon jából a leginkább decen alizál o szág: 105
cégközpon á osából összesen 533 cég szá mazo , ugyanakko a ilág iszonyla -
ban is domináns New Yo k csak a cégek 15%-á al endelkeze (ugyanez az
a ányszám más á osok és o szágok ese ében: Tokió/Japán: 60%, London/Egye-
sül Ki ályság: 74%, Szöul/Dél-Ko ea: 88%, Pá izs/F anciao szág: 95%).
A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jainak IEI- angso a
Az IEI é éke sze in 2012-ben a ilággazdaság megha á ozó i ányí ó és ellenő -
ző közpon jai a lényegében önálló ka egó iá alko ó Tokió, New Yo k, London,
A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 101
Peking és Pá izs ol ak (1. ábláza ). Az ö á os együ esen közel 30%-á ad a a
izsgál 433 á os összesí e IEI-é ékének. A cégközpon ok kiug óan nagy száma
alapján e mésze esen nem okoz különösebb meglepe és Tokió első helye, ugyan-
akko a második helyen álló New Yo k és Tokió közö sincs szigni ikáns különbség.
New Yo k a ilág legnagyobb és legjelen ősebb pénzügyi közpon ja, pénz-
ügyi szek o ának (amely a Fo bes- angso ban 30 banko és egyéb pénzügyi sze -
eze e aka ) IEI-é éke 3,36 (2. ábláza ), ezzel pedig önmagában is a ha odik
helyen sze epelhe ne az IEI- angso ban ( ö. 1. és 2. ábláza ). Tokió ese ében a
legnagyobb IEI- el endelkező ágaza szin én a pénzügyi szek o , de é éke csak
2,39, agyis jelen ősen elma ad New Yo k mögö . Peking ki é elé el a eze ő
gazdasági ányí ó és -ellenő ző közpon ok lényegében megegyeznek a Sassen
(1991) ál al globális á osnak, ille e a Bea e s ock, Taylo és Smi h (1999) ál al
al a ilág á osnak ne eze á osok csopo já al, globális pozícióika ehá öbb
% ? D ( 
= ]%"J ±#*  >
= ²%Q" `&'ª&&+%"  >
= {%% `&'Q*&*  >
= "   >
= *Q ~Q$%Q*  >
= |[& ©&!%Q  >
= |±% `&'ª&&+%"  >
= |~Q$$% `&'ª&&+%"  >
= %"_ qQ%%Q*  >
= ¥%"%   >
= ©&& `&'ª&&+%"  >
= @'% `&'ª&&+%"  >
= ³`Q$@ |_*$  >
= @$% `&'ª&&+%"  >
= ]%Q%'%   >
= ¥%['% `&'ª&&+%"  >
= Q |#%&%Q*  >
= | ¨['Q*&  >
= `$@ +'%Q*  >
= ¥* ¥%&&  >
= |'%$"@%&+ |_%Q*  >
= [+<   >
= #%& `&'ª&&+%"  >
= ~Q"?[Q'+ +'%Q*  >
= %±Q% §Q&  >
;F.. +00H /00,00
=C=O8'$+000P)::6
1. ábláza : A 25 legnagyobb IEI-é ékkel endelkező i ányí ó és ellenő ző közpon 2012-ben
Top 25 command and con ol cen es wi h he highes IEI alues
108 Csomós Gyö gy
Sassen, S. (1991): The global ci y: New Yo k, London, Tokyo. P ince on Uni e si y P ess, P ince on
Taylo , P. J. (2004): Wo ld ci y ne wo k: a global u ban analysis. Rou ledge, London, New Yo k
Taylo , P. J., Ni, P., De udde , B., Hoyle , M., Huang, J., Wi lox, F. (eds.) (2010): Global u ban analysis: a
su ey o ci ies in globaliza ion. Ea hscan, London
Taylo , P. J., Csomós, Gy. (2012): Ci ies as con ol and command cen es: Analysis and in e p e a i-
on. Ci ies, 6., 408–411.
Taylo , P. J., De udde , B., Hoyle , M., Ni, P. (2013): New egional geog aphies o he wo ld as p ac ised
by leading ad anced p oduce se ice i ms in 2010. T ansac ions o he Ins i u e o B i ish
Geog aphe s, 3., 497–511.
Ada bázisok
Bloombe g “Ma ke Da a o Public Companies”: h p://www.bloombe g.com/ma ke s/companies/
Csomós Gy. (2012): GaWC da a se 26: global command and con ol cen es, 2006/2009/2012,
h p://www.lbo o.ac.uk/gawc/da ase s/da26.h ml
Fo bes “The Global 2000”: h p://www. o bes.com/global2000/lis /
Globaliza ion and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k (2010): The wo ld acco ding o GaWC.
h p://www.lbo o.ac.uk/gawc/wo ld2010 .h ml