A világgazdaság irányító és ellenőrző központjai 2012-ben

Té és Tá sadalom / Space and Socie y 27. é ., 3. szám, 2013 KITEKINTÉS / OUTLOOK A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben The global command and con ol cen es, 2012 CSOMÓS GYÖRGY KULCSSZAVAK: ilág á osok, globális gazdaság, ellenő zés és i ányí ás, mul inacioná- lis/ ansznacionális állala ok, cégközpon ok ABSZTRAKT: Napjainkban a á osokkal oglalkozó á sadalom udományi ku a ások ekin- élyes észe ókuszál azok a a á osok a, amelyek a globális gazdaságban megha á ozó i ányí ó és ellenő ző unkciókkal endelkeznek. Az 1980-as é ek közepé ől ezekben a ku- a ásokban sokszo ilág á osokkén agy globális á osokkén azonosí ják a gazdaság- i ányí ás csomópon jai (John F iedmann és Saskia Sassen ha ásá a), elsőso ban a „ ejle e melés segí ő szolgál a ások” mennyiségi koncen ációja alapján. A anulmányban issza é ek a ilág á osok megha á ozásának 1960/1970-es é ek e jellemző, Pe e Hall ne é el émjelze i ányza ához, és a mul inacionális/ ansznacionális állala ok, egio- nális nagy állala ok, bankok és egyéb pénzpiaci sze eze ek koncen ációja alapján de i- niálom a ilággazdaság eze ő csomópon jai . Az elemzésben a Fo bes „The Global 2000” angso á , agyis a ilág 2000 legnagyobb őzsdei cégé és azok őbb ada ai ( o galom, pi- aci é ék, p o i , eszközállomány) a almazó ada bázis dolgozom el. A globális i ányí ó és ellenő ző közpon ok angso á egy komplex mu a ó, az i ányí ás és ellenő zés index segí ségé el izsgálom meg. Alap e ő célom egy ész az bemu a ni, hogy 2012-ben mely á osok ol ak a ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai, más ész az meg izsgál- ni, hogy a el ö ek ő gazdaságok, különösen a BRIC-o szágok eze ő á osai milyen i- szonyban állnak a ejle o szágok adicionális gazdasági ányí ó közpon jai al. KEYWORDS: wo ld ci ies, global economy, command and con ol, mul ina ional/ ansna ional companies, headqua e s ABSTRACT: In ecen yea s, a wide ange o s udies ha e ocused on de ining wo ld ci ies as global command and con ol cen es. In he wo o iginal classic o mula ions, hey a e a p ominen ea u e in John F iedmann’s de ini ion o a wo ld ci y hie a chy, and a e in eg al pa s o Saskia Sassen's speci ica ion o global ci ies. In subsequen s udies o wo ld/global ci ies, he idea o con ol and command cen es emains a key componen in unde s anding he ole o ci ies in globalisa ion. This s udy e u ns o he oo s o wo ld ci y esea ch, which de ines command and con ol cen es as powe ul headqua e ci ies o mul ina ional/ ansna ional companies, leading egional companies, banks and o he inancial o ganisa ions as i s de eloped by Pe e Hall in he 1960s. All da a we e calcula ed om he Fo bes “The Global 2000” da abase, which con ain 94 Csomós Gyö gy in o ma ion on he wo ld's la ges 2000 public co po a ions as measu ed by a composi e anking o asse s, ma ke alues, p o i s and e enues. The Fo bes “The Global 2000” classi ies co po a ions in o 80 indus y ca ego ies on he basis o hei ac i i y p o iles. To acili a e in e p e a ion and ease compa ison wi h o he s udies, he companies ope a ing in hese indus y ca ego ies we e e-classi ied in o he 10 basic sec o s o he Global Indus y Classi ica ion S anda d (GICS), de eloped and used by Mo gan S anley Capi al In e na ional (MSCI) and S anda d & Poo ’s (S&P). As a new indica o o he leading ci ies o he global economy he Command and Con ol Index is in oduced. The p ima y aim o his con ibu ion is o iden i y which ci ies we e he leading global command and con ol cen es in 2012. The ela ion be ween he majo ci ies o he eme ging economies and he adi ional cen es o he mos de eloped coun ies we e also examined. The esul s show ha he leading command and con ol cen es – Tokyo, New Yo k, London and Pa is – a e he same as Sassen’s global ci ies. Howe e , Beijing is in a unique posi ion as i is no a adi ional global ci y bu one o he wo ld’s bigges command and con ol cen es ep esen ing he powe o he Chinese economy. Finally, i eme ges om he analysis ha he leading ci ies o he eme ging economies a e esponsible no only o p oduc ion bu hey a e also eme ging command and con ol cen es o he global economy. Be eze és Napjainkban a ilág á osokkal oglalkozó, meglehe ősen sze eágazó ku a ások jelen ős észe ókuszál a a, hogy a ilággazdaság csomópon jaikén azonosí o á osok milyen globális i ányí ó és ellenő ző sze epkö el endelkeznek, a á- osoknak mennyi e e ős a ilággazdaságo é in ő és be olyásoló dön éshozó unkciója. Az ak uális ku a ásokban alap e ő e e enciapon kén é elmezik a á osokban alálha ó mul inacionális/ ansznacionális állala ok koncen áló- dásá , amelyek nemcsak a ilággazdaság mozga ói, de egyú al a globalizáció leg on osabb ho dozói is. Annak ellené e, hogy a ilág á osokkal oglalkozó ku a ások közel egy é százados múl al endelkeznek, ké ség elen ény, hogy elsőso ban a 20. század u olsó negyedében ál ak a udomány e üle leg on o- sabb i ányza á á.1 A ilág á os ki ejezés Pa ik Geddes skó geog á us alkalmaz a előszö 1915- ben Ci ies in e olu ion című köny ében, sokkal inkább ilozó iai, min sem öld ajzi megközelí ésben. A de iníció újjáélesz ése, ső új a alommal aló el uházása Pe- e Hall ne éhez kö he ő, aki 1966-ban megjelen The wo ld ci ies című köny ében egyé elműen azonosí o a – legalábbis a ko szaknak meg elelően – azoka a á o- soka és agglome ációka , amelyek dön ően be olyásol ák a ilággazdasági olya- ma oka (London, Pá izs, Rands ad, Rajna–Ruh - idék, Moszk a, New Yo k és Tokió). A ku a ások az 1980-as é ekben oly a ód ak in enzí ebben, ami elsőso ban John F iedmann 1986-ban publikál The wo ld ci y hypo hesis című cikkének köszön- he ő. F iedmann – szemben Hall (1966) munkájá al, amely alap e ően a gazdaságo mozga ó, de k an i a í an ke éssé mé he ő unkciók a ókuszál – öbb ényezős komplex endsze be illesz e e a á osoka , a ilág á osoka pedig a különböző ényezők (pénzügyi közpon , mul inacionális állala ok közpon ja, nemze közi A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 95 in ézmények közpon ja, az üzle i szolgál a ások gyo san nö ekedő közpon ja, je- len ős ipa i e melőközpon , logisz ikai csomópon , nagy népességszám) együ - es meglé e alapján azonosí o a. F iedmann éleménye sze in a ilág á osok csopo já London, Pá izs, Ro e dam, F ank u , Zü ich, New Yo k, Chicago, Los Angeles és Tokió alko a. Néhány é el F iedmann elméle ének publikálása u án, 1991-ben jelen meg Saskia Sassen holland–ame ikai szociológus The global ci y című köny e, amely a ilág á osokkal oglalkozó ku a ásoka é izedek e meg- ha á oz a. Sassen a ejle e melés segí ő szolgál a ások2(ad anced p oduce se ices) koncen álódása alapján ha á oz a meg az ál ala globálisnak ne eze á osoka , amelyek éleménye sze in a kö e kezők ol ak: New Yo k, London, Tokió, F ank u és Pá izs. A Sassen ál al kép isel i ány űn el a Globaliza ion and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k (GaWC) ebben a émakö ben égze kezde i ku a ásaiban is, amelyek közül a legisme ebb a Bea e s ock, Taylo és Smi h (1999) ál al jegyze A os e o wo ld ci ies című anulmány, ille e Pe e J. Taylo 2004-ben megjelen Wo ld ci y ne wo k című köny e. Ezekben az elemzésekben négy e melés segí ő szolgál a ás (köny elés, eklám, banki szolgál a ás, jogi szolgál a ás) koncen ációja alapján 122 különböző szin ű ilág á os globális je- len őségé izsgál ák meg. A GaWC sze in az ún. al a ilág á osok ( agyis a leg- magasabb szin en álló á osok) ké alcsopo a bon ha ók, az első csopo ba London, Pá izs, New Yo k és Tokió, a második csopo ba pedig Chicago, F ank u , Hongkong, Los Angeles, Milánó és Szingapú a ozo . Ezeknek az elemzéseknek min egy oly a ásakén , 2010-ben jelen meg a ku a ócsopo ak uális e edmé- nyeke bemu a ó össze oglaló munkája, a Global u ban analysis: A su ey o ci ies in globaliza ion, amelyben a ilág á osoka má nemcsak globális elációban ün e - ék el, hanem hangsúlyossá ál a á osok egionális kö nyeze e is (Taylo , Ni, De udde , Hoyle , Huang, Wi lox 2010). Ez az elemzés ilágossá e e, hogy a ha- gyományosan ilág á osnak a o á osok (London, New Yo k, Pá izs és Tokió) melle új sze eplőkkel is számolni kell, kiemel en a kínai (Hongkong, Sanghaj és Peking) és a b azil (São Paulo és Rio de Janei o) nagy á osokkal, ille e Szöullal, Moszk á al és Sydney el. A GaWC legújabb elemzése a Fo bes gazdasági magazin ál al összeállí o „The Global 2000” ada bázis 2006- a ona kozó ada ai a épül . Az azó a el el alami el öbb, min él é izedben azonban olyan jelen ős ese- mények ö én ek, min például a 2008-ban ki obban pénzügyi, majd gazdasági ilág álság. Többek közö ennek kö e kezményekén a globális gazdaság ko áb- bi s uk ú ája – ha nem is adikálisan, de – meg ál ozo , a ko ábban eze ő po- zíció el oglaló – elsőso ban észak-ame ikai, eu ópai és japán – i ányí ó és ellenő ző közpon ok (command and con ol cen es) sze epe hal ányulni lá szik, miközben a el ö ek ő o szágok nagy á osainak egionális és globális pozíciója egy e e ősebbé ál . Napjainkban a ele áns ku a ások egyik célja az modellezni, hogy a gaz- dasági ilág álságo kö e ően kialakulóban an-e új hie a chia az i ányí ó és ellenő ző közpon ok közö (Alde son, Beck ield, Sp ague-Jones 2010; Csomós 2011a; Csomós 2011b; Csomós, De udde 2013; Csomós, Kulcsá 2012; De udde , 96 Csomós Gyö gy Liu 2013; De udde , Taylo , Ni, De Vos, Hoyle , Hanssens, Bassens, Huang, Wi lox, Shen, Yang 2010; Hoyle , Wa son 2013; Lai 2012; Lee, Zhao, Xie 2012; Liu, Taylo 2011; Ma, Timbe lake 2013; Mahu ga, Ma, Smi h, Timbe lake 2010; Taylo , Csomós 2012). A ké dés ehá az, hogy a adicionális i ányí ó és ellenő ző közpon ok o- ább a is u alják-e a globális gazdaságo , agy ese leg a hie a chia leg első szin jén új cen umok jelen ek meg. Az egzak elemzés é dekében egy új mu a- ószámo – a Fo bes „The Global 2000” angso ada aiból képze i ányí ás és ellenő zés indexe (IEI) – eze ek be. Az IEI é éke alapján a kö e kező ké dé- sek e kí ánok álaszolni a anulmányban: – 2012-ben mely á osok ol ak a ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai? – Az i ányí ó és ellenő ző közpon ok, ille e a ilág á osok (GaWC) és globális á osok (Sassen) közö milyen össze üggés mu a ha ó ki? – A el ö ek ő gazdaságok eze ő á osai milyen iszonyban állnak a leg- ejle ebb o szágok adicionális gazdasági ányí ó közpon jai al? Ada ok és módsze ek A ilág 2000 legnagyobb cége A mul inacionális/ ansznacionális állala okhoz, egionális nagy állala okhoz, alamin bankokhoz és különböző pénzpiaci sze eze ekhez (a o ábbiakban cégek) kapcsolódó on osabb pénzügyi pa amé e eke a Fo bes „The Global 2000” 2012-es ada bázisa alapján állí o am össze. Az ada bázis – min ahogyan a ne ében is sze epel – a ilág 2000 legnagyobb, őzsdén jegyze cégé angso- olja a Fo bes ál al alko o komplex mu a ó alapján. A 2011/2012-es pénzügyi é e igyelembe é e 2012-ben a Fo bes-cégek 36 186 milliá d USD o galommal és 148 753 milliá d USD eszközállománnyal endelkez ek, piaci é ékük megkö- zelí e e a 36 769 milliá d USD- , e ékenységük pedig 2 803 milliá d USD p o i- o e edményeze . 2012-ben a ilág legé ékesebb állala a (546 milliá d USD) az in o máció echnológiában é dekel ame ikai Apple Inc. ol , megelőz e az é eken á lis a eze ő szin én ame ikai ExxonMobil olajipa i ó iás . A o galom ekin e ében azonban az olajipa ban működő holland–b i Royal Du ch Shell áll az élen (470 milliá d USD), amely szin én egy sokáig az élen álló cége , az ame ikai Wal-Ma S o es kiske eskedelmi lánco u así o a a második hely e. Ugyanakko a cégek nye eségé igyelembe é e az ExxonMobil szin e behoz- ha a lan előnnyel endelkeze : 41 milliá d USD-nyi p o i ja akko a, min Ma- gya o szág négyha i GDP-je (IMF 2011). Az eszközállomány alapján elállí o angso első 38 helyé kizá ólag bankok és más pénzpiaci sze eze ek oglalják el, az élen az ame ikai Fede al Na ional Mo gage Associa ion – közisme ebb ne én Fannie Mae – áll, közel 3 211 milliá d USD eszközállománnyal.3 A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 97 A cégközpon ok és a cégközpon á osok A cégközpon á osoka a Bloombe g hí ügynökség őzsde igyelő po álja alapján ha á oz am meg. A Fo bes és a Bloombe g ada ai össze e e ilágossá ál , hogy bizonyos cégek a e ékenységüke nem egye len közpon ból koo dinálják, hanem – a ko ábbi állala el ásá lások és összeol adások lenyoma akén – öld ajzilag egy- más ól jól elkülönülő közpon okból.4Ezek közé a cégek közé a ozik a belga–hol- land Ageas biz osí ó (B üsszel és U ech ), a b i –holland Unile e (London és Ro e dam), a b i –ausz ál BHP Billi on bányaipa i á saság (London és Melbou ne), a b i –holland Reed Else ie kiadó (London és Amsz e dam) és a b i –dél-a ikai Mondi csomagolás echnológiai cég (London és Johannesbu g). A cégközpon ok száma így alójában nem 2000, hanem 2005, az előbbiekben elso ol cégek ese é- ben pedig a pénzügyi pa amé e eke – pon os kimu a ások hiányában – 50-50% a ányban ün e em el a ké cégközpon közö . A cégközpon á osoka nem ügge len egységekkén kezel em, hanem azoka nagy á os é ségekbe5 endez em. A nagy á osoka jelen ős mé e ű, aká öbb száz, ese enkén eze elepülésből álló á os é ség eszi kö ül, szá- mos cég pedig elősze e e el álasz ja közpon jául a nagy á os kö nyeze ében alálha ó kisebb elepüléseke ( e mésze esen kihasznál a a közelben ek ő nagy á os minden előnyé ). Elemzésem sze in a 2000 Fo bes-cég 2005 cégköz- pon ja ilágsze e összesen 433 kisebb-nagyobb nagy á osi ö eze ben (a o áb- biakban á os) koncen álódo 2012-ben. Az i ányí ás és ellenő zés index A ko ábbi elemzések a Fo bes-cégek egy-egy jellemző pénzügyi pa amé e é- el azonosí o ák a ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai , azonban öbb ok mia sem ö eked em komplexebb endsze kialakí ásá a. Mindez elsőso ban annak a kö e kezménye ol , hogy a min ául szolgáló nemze kö- zi gyako la ban is mindössze egy-egy ki agado agy jellemzőnek a o pénzügyi ada (pl. a cégek o galma, piaci é éke s b.) alapján de iniál ák a globális gazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai . Ugyanakko öbbszö is meg ogalmazódo az igény egy komplex mu a ó kidolgozás a, hiszen az egye len ada ípusból képze ada so él e eze ő is lehe . A kö e kező pél- da meg elelően szemlél e i az emlí e p oblémá : a 2008-ban ki obban gazdasági álság ha ásá a a 2006-os 31 031 milliá d USD- ől 2009- e, majd 40%-kal, 19 567 milliá d USD- e zuhan a 2000 Fo bes-cég piaci é éke, mi- közben a o galmuk a 2006-os 24 131 milliá d USD- ől – a álság minden ne- ga í ha ásának ellené e – 32 085 milliá d USD- e emelkede . A gazdasági álság okoz a nega í kö ülmények közö a pénzpiaci sze eze ek é ék- esz ése ol a legnagyobb, az ene ge ikai cégeké pedig a legkisebb, miköz- ben o galmukban lényeges ál ozás nem ö én . Nyil án aló, hogy 98 Csomós Gyö gy amennyiben csak a piaci é éke igyelembe é e készül olna á os angso 2009-ben, a szám alan bankkal és biz osí ó al endelkező cégközpon á osok (pl. New Yo k, London agy Zü ich) jelen ősége messze ala a ma ad olna alós eljesí ményüknek (pl. az ene ge ikai szek o ban on os sze eppel en- delkező Hous onnal, Dallasszal agy Moszk á al szemben), miközben a kizá- ólag a o galom a épí e angso eljesen más e edményeke ado olna. Éppen ezé a különböző pénzügyi pa amé e ek használa á al kapcsola os di- lemmáka – amelynek az emlí e példa mindössze egy jellemző szele e – csak egy in eg ál mu a ó alapján képze angso oldha ja el. A anulmányban a Fo bes ál al el ün e e , a cégek angso olásá a legalkalmasabbnak a o négy megha á ozó pénzügyi pa amé e ( o galom, eszközállomány, p o i és piaci é ék) alapján de iniálom a gazdasági ányí ás közpon jai . Ennek é de- kében egy új mé őszámo alkalmazok, az i ányí ás és ellenő zés indexe (IEI). Az IEI- ado á os ese ében (x) ado é ben (y) a kö e kező módsze el ha- á oz am meg: ahol: Fc,x,y = a o galom a ánya a 2000 cég összesí e o galmához képes ; Ec,x,y = az eszközök é ékének a ánya a 2000 cég összesí e eszközállományához képes ; Pc,x,y = a p o i a ánya a 2000 cég összesí e p o i jához képes ; PÉc,x,y = a piaci é ékék a ánya a 2000 cég összesí e piaci é ékéhez képes ; c= cég; n= az összes cég száma, amelynek székhelye ado é ben ado á osban alálha ó. Az IEI mé ékegység nélküli szám, és a a e lek ál, hogy a cégek négy jel- lemző pénzügyi pa amé e e alapján a cégközpon á osok mekko a i ányí ó és el- lenő ző unkció al endelkeznek a globális gazdaságban. Szükséges ugyanakko hangsúlyozni, hogy az IEI- angso élén álló cégközpon á osok – ügge lenül glo- bális i ányí ó és ellenő ző unkcióik ól – nem el é lenül ilág á osok. Egy példá- al szemlél e e: a GaWC sze in Hága a á oshie a chia negyedik csopo jába, az ún. high su iciency á osok közé a ozik. Ezek a á osok a ilág á os- o máció legalacsonyabb szin jén álló gamma á osok k i é iumai sem eljesí ik, miköz- ben az IEI- angso ban Hága a oppan előkelő 20. helyen áll. Te mésze esen mindez o dí a is igaz, hiszen a GaWC például Dubaj az al a ilág á osok ízes csopo jába so olja, azonban a Fo bes- angso ban sze eplő ilágcégeinek eljesí - ménye alapján csak a 148. helyen áll az IEI- angso ban. Végső so on a különböző szempon ok alapján de iniál ilág á osok és az i ányí ó és ellenő ző közpon ok közö e mésze esen lehe kapcsola , azonban az nem szigni ikáns.       *#*#*#*# *#    =   >>>>>>>> >> , A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 99 Az elemzés e edményei A eze ő cégközpon á osok e üle i elhelyezkedése 2012-ben a cégközpon ok számának ekin e ében élen álló 27 á osból (a á osok mindössze 6,24%-ából) összesen 940 cégközpon (az összes cégközpon 47%-a) szá mazo , agyis a globális gazdasági ányí ás nagy okú cen alizál ságo mu a . A legnagyobb cégközpon á os a 154 cégnek székhelye biz osí ó Tokió ol , amely- ben öbb Fo bes-cég koncen álódo , min a második és ha madik helyeze New Yo kban és Londonban összesen (1. áb a). A eze ő á osok közö a japán gazda- ságo a ő á os melle Oszaka kép isel e, azonban „mindössze” 23 cégközpon já- al má jelen ősen lema ad Tokió mögö . Te mésze esen a gazdasági ányí ás hasonló cen alizál sága más o szágokban sem i ka, öbbek közö ez jellemzi a iszonylag kis e üle el, de nagy népességszámmal endelkező ő á oso ien ál eu ópai o szágoka (pl. Egyesül Ki ályság, F anciao szág, Spanyolo szág) és a délkele -ázsiai el ö ek ő gazdaságoka is (pl. Fülöp-szige ek, Malajzia, Thai öld) (Csomós, Kulcsá 2012). A 21. századi globális gazdasági ányí ásban kiemelkedő sze eppel endelkező eu ópai ő á osok ejlődésé alap e ően megha á oz a az é századokon ke esz ül oly a o gya ma osí ás, öbbek közö ennek köszönhe i domináns nemze i pozíciójá Amsz e dam, London, Mad id és Pá izs is. A délke- le -ázsiai o szágok ese ében a ő á osok endelkeznek a leg ejle ebb in as uk- ú á al, á sadalmi-gazdasági szolgál a ásokkal, éppen ezé a be elepülő kül öldi mul inacionális/ ansznacionális cégek, ső a hazai nagy állala ok is a ő á oso- ka észesí ik előnyben a cégközpon ok helyszínének ki álasz ásako . Taylo (2004) sze in a kon inensmé e ű o szágokban (pl. B azíliában, az Egyesül Álla- mokban, Indiában, Kanadában és Kínában) a nagy ki e jedés mia lehe e len a 1. áb a: A 27 leg öbb cégközpon al endelkező á os 2012-ben Top 27 headqua e ci ies in 2012 Fo ás: Fo bes „The Global 2000” ada ai alapján sajá sze kesz és. 100 Csomós Gyö gy gazdasági ányí ás a ko ábbiakban elmondo akhoz hasonlóan cen alizálni, ezé öbb gazdasági ányí ó közpon is kialakul . Ez u óbbi csopo ban az egye len ki é el O oszo szág jelen i, ahol Moszk a melle nincs alós e ő el endelkező al e na í i ányí ó és ellenő ző közpon . Az előzőek ől meglehe ő- sen el é ő Japán ese e, hiszen Tokió nemze i dominanciájának kialakulása mind- össze él é százados ejlődés e edménye (Allinson 2004). A japán gazdaság egyik sajá ossága a poli ikai és a gazdasági eli szo os é dek-össze onódása, a ké cso- po személyes in e akciók a épülő kapcsola ának pedig dön ően a ő á os a helyszíne (Mu a a 1980). Hill és Fuji a (2009) úgy éli, hogy alap e ően ez az össze onódás okozza a ela í e e ős ő á oscen alizál ságo , ille e a gazdaság- i ányí ásban ugyan megha á ozó, de a poli ikában semleges Oszaka olyama os há é be szo ulásá . Kele - és Délkele -Ázsiában Tokió melle jelen ős cégközpon á osnak számí a dél-ko eai Szöul, alamin a kínai Peking és Hongkong. Az 1980-as é ek elejé ől a kínai gazdaság elsőso ban az Egyesül Ki ályság ko onagya ma ának számí ó Hongkongon6ke esz ül é in keze a globális gazdasággal. A ko szak- nak meg elelően Sassen (1991) az hangsúlyoz a, hogy Kína – má akko is é ez- he ő – dinamikus gazdasági nö ekedésé el pá huzamosan Hongkong köz e í ő sze epe egy e inkább elé ékelődhe . Az elmúl ké é izedben azonban ilá- gossá ál , hogy a megha á ozó kínai cégek és különösen a ha almas mé e ű ál- lami állala ok dön ően Pekinge p e e álják, a Kínába be elepülő kül öldi mul inacionális/ ansznacionális cégek pedig – kike ül e Hongkongo – Sang- hajban és a különleges gazdasági ö eze más á osaiban (pl. Sencsenben és Kan onban) endezkednek be. A leg öbb cégközpon al endelkező á osok közö Eu ópá csak ö á os kép isel e, amelyek közül London és Pá izs nemcsak egionális, hanem globális szin en is megha á ozó sze eplő (Taylo , Csomós 2012). Eu ópá al szemben Észak-Ame ikából má nyolc á os szá mazo , ugyanakko a kon inensen belül New Yo k eze ő pozíciója megké dőjelezhe e len. Az Egyesül Államok legjelen- ősebb i ányí ó és ellenő ző közpon ja 82 cégközpon al endelkeze 2012-ben, közel annyi al, min a angso ban a második-negyedik helyen álló Chicago, Hous on és San José há masa összesen. Az Egyesül Államok – Néme o szág mel- le – a gazdasági ányí ás szempon jából a leginkább decen alizál o szág: 105 cégközpon á osából összesen 533 cég szá mazo , ugyanakko a ilág iszonyla - ban is domináns New Yo k csak a cégek 15%-á al endelkeze (ugyanez az a ányszám más á osok és o szágok ese ében: Tokió/Japán: 60%, London/Egye- sül Ki ályság: 74%, Szöul/Dél-Ko ea: 88%, Pá izs/F anciao szág: 95%). A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jainak IEI- angso a Az IEI é éke sze in 2012-ben a ilággazdaság megha á ozó i ányí ó és ellenő - ző közpon jai a lényegében önálló ka egó iá alko ó Tokió, New Yo k, London, A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben 101 Peking és Pá izs ol ak (1. ábláza ). Az ö á os együ esen közel 30%-á ad a a izsgál 433 á os összesí e IEI-é ékének. A cégközpon ok kiug óan nagy száma alapján e mésze esen nem okoz különösebb meglepe és Tokió első helye, ugyan- akko a második helyen álló New Yo k és Tokió közö sincs szigni ikáns különbség. New Yo k a ilág legnagyobb és legjelen ősebb pénzügyi közpon ja, pénz- ügyi szek o ának (amely a Fo bes- angso ban 30 banko és egyéb pénzügyi sze - eze e aka ) IEI-é éke 3,36 (2. ábláza ), ezzel pedig önmagában is a ha odik helyen sze epelhe ne az IEI- angso ban ( ö. 1. és 2. ábláza ). Tokió ese ében a legnagyobb IEI- el endelkező ágaza szin én a pénzügyi szek o , de é éke csak 2,39, agyis jelen ősen elma ad New Yo k mögö . Peking ki é elé el a eze ő gazdasági ányí ó és -ellenő ző közpon ok lényegében megegyeznek a Sassen (1991) ál al globális á osnak, ille e a Bea e s ock, Taylo és Smi h (1999) ál al al a ilág á osnak ne eze á osok csopo já al, globális pozícióika ehá öbb % ? D (  = ]%"J ±#*  > = ²%Q" `&'ª&&+%"  > = {%% `&'Q*&*  > = "   > = *Q ~Q$%Q*  > = |[& ©&!%Q  > = |±% `&'ª&&+%"  > = |~Q$$% `&'ª&&+%"  > = %"_ qQ%%Q*  > = ¥%"%   > = ©&& `&'ª&&+%"  > = @'% `&'ª&&+%"  > = ³`Q$@ |_*$  > = @$% `&'ª&&+%"  > = ]%Q%'%   > = ¥%['% `&'ª&&+%"  > = Q |#%&%Q*  > = | ¨['Q*&  > = `$@ +'%Q*  > = ¥* ¥%&&  > = |'%$"@%&+ |_%Q*  > = [+<   > = #%& `&'ª&&+%"  > = ~Q"?[Q'+ +'%Q*  > = %±Q% §Q&  > ;F.. +00H /00,00 =C=O8'$+000P)::6 1. ábláza : A 25 legnagyobb IEI-é ékkel endelkező i ányí ó és ellenő ző közpon 2012-ben Top 25 command and con ol cen es wi h he highes IEI alues 108 Csomós Gyö gy Sassen, S. (1991): The global ci y: New Yo k, London, Tokyo. P ince on Uni e si y P ess, P ince on Taylo , P. J. (2004): Wo ld ci y ne wo k: a global u ban analysis. Rou ledge, London, New Yo k Taylo , P. J., Ni, P., De udde , B., Hoyle , M., Huang, J., Wi lox, F. (eds.) (2010): Global u ban analysis: a su ey o ci ies in globaliza ion. Ea hscan, London Taylo , P. J., Csomós, Gy. (2012): Ci ies as con ol and command cen es: Analysis and in e p e a i- on. Ci ies, 6., 408–411. Taylo , P. J., De udde , B., Hoyle , M., Ni, P. (2013): New egional geog aphies o he wo ld as p ac ised by leading ad anced p oduce se ice i ms in 2010. T ansac ions o he Ins i u e o B i ish Geog aphe s, 3., 497–511. Ada bázisok Bloombe g “Ma ke Da a o Public Companies”: h p://www.bloombe g.com/ma ke s/companies/ Csomós Gy. (2012): GaWC da a se 26: global command and con ol cen es, 2006/2009/2012, h p://www.lbo o.ac.uk/gawc/da ase s/da26.h ml Fo bes “The Global 2000”: h p://www. o bes.com/global2000/lis / Globaliza ion and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k (2010): The wo ld acco ding o GaWC. h p://www.lbo o.ac.uk/gawc/wo ld2010 .h ml