SEBESTYÉN ZSUZSA
In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció,
a agy gende ku a ás más szemszögből
Hazai és nemze közi szin en is szép számmal jelen ek meg esélyegyenlőséggel és
á sadalmi elzá kózással kapcsola os ku a ások. Ső az is elmondha ó, hogy számos
közpoli ikai in ézkedés is be eze és e ke ül az egyenlő lenségek megszün e ése
céljából. Azonban ezek az í ások, p og amok, s a égiák, akciók jellemzően csak és
kizá ólag egy dimenzió men én izsgálódnak, egy egyenlő lenségi ak o elemeznek,
egy há ányos helyze ű csopo a ókuszálnak.
Tanulmányomban sze e ném az ol asó al megisme e ni az in e szekcionali ás
módsze é . Az a lá ásmódo , az a megközelí ési módo kí ánom bemu a ni, amely
sze in az egyenlő lenségi ak o ok össze onódnak és nem pá huzamosan lé eznek
egymás melle . Az in e szekcionali ás alkalmazása segí he i a ku a ó , az ol asó agy
aká a közpoli ika bá mely sze eplőjé a á sadalmi egyenlő lenségek mié jeinek jobb
elisme ésében, megé ésében és azok kezelésében.
Ahhoz, hogy az in e szekcionali ás el udjuk helyezni a endsze ben,
elengedhe e lennek a om az egyenlő bánásmód és egyenlőség á ekin ésé , amely a
éma egész ke e é adja. Ez leszűkí e ki é ek az esélyegyenlőség poli ika őbb
mé öldkö ei e, azaz ö iden bemu a om a „há om-lábú széke ”, úgymin az an i-
diszk iminációs poli iká , a nőpoli iká és a gende mains eaminge . Így ju unk el a
negyedik esélyegyenlőségi koncepcióhoz, magához az in e szekcionali áshoz.
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség ké dése, ille e azok biz osí ása az
Eu ópai Unió egyik on os poli ikai célja. Az egyenlő bánásmód el e, bá ál ozó
a alommal, ille e in enzi ással, de kezde ek ől jelen an az eu ópai in eg áció
minden napjaiban. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és
biz onság édelem melle az egyenlő bánásmód a közösségi szociális jog olyan
e üle e, ahol a jogha monizáció eszközé alkalmaz ák. Az esélyegyenlőség ogalma és
az esélyegyenlőségi poli ika csak a 80-as é ekben ke ül elő é be.
Különbsége kell ennünk az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség közö , me a
ké ogalom nem egy és ugyanaz. Az egyenlő bánásmód biz osí ása a há ányos
megkülönböz e és, azaz a diszk imináció ilalmá jelen i. Az egyenlő bánásmód
megsé éseko ok-okoza i össze üggés an a sé elme elszen ede személy há ánya és
a éde ulajdonsága közö . A diszk imináció ogalmának a há om eleme: a
Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció,
a agy gende ku a ás más szemszögből 277
megkülönböz e ő in ézkedés nega í ha ással an az é in e személy e, ez a nega í
ha ás a különbség é elből e ed és ez a különbség é el éssze ű len, azaz objek í e
egyál alán nem indokolha ó1. Az egyenlő bánásmód el e ilalma meg ogalmazó
jogszabályok a épül, ennek a közösségi jogi eszköze pedig a nemze i szabályozások
i ányel eken ö énő ha monizációja. A nemze i jogalko ó a ehá az egyenlő
bánásmód kö e elménye a há ányos megkülönböz e és alamennyi o májának
il ásá , az egyenlő bánásmód el é sé ő jogszabályok ha ályon kí ül helyezésé és az
egyéni jogsé elmek o oslásához szükséges jogin ézmények, eljá ások ha ékony
szankció endsze ének meg e em ésé ója.
Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi poli ika az kí ánja meg a
dön éshozók ól, hogy konk é lépéseke egyenek meg az egyenjogúsí ás é dekében az
éle legkülönbözőbb e üle ein - ok a ás, egészségügy, munkae őpiac, szociális
biz onság s b.
A leglényegesebb különbség a ké ogalom közö , hogy míg az egyenlő bánásmódnál
a ózkodni kell a megkülönböz e ő bánásmód ól a éde ulajdonságok alapján, addig
az esélyegyenlőség meg e em ésének egyik el é ele pon osan a pozi í in ézkedések
meg é ele a személyek közö i különbségek kiküszöbölése céljából.
Az egyenlő bánásmód el e ehá az in eg áció kezde é ől og a on os sze epe já szik
a közösségi jog alapel ei közö . 1957-ben a Római Sze ződés 119. cikke azonban csak
az mond a ki, hogy a nők és é iak egyenlő munkáé egyenlő bé kapjanak. Mielő
az gondolnánk, hogy ez „csupán” csak eu ópai é ékkén agy ál alános embe i jogi
meg on olásból ke ül be a szö egbe, le kell szögeznünk, hogy elsőso ban gazdasági
meg on olásból. Gyula á i Tamás meg ogalmazásában ez az el e azé emel ék be a
Sze ződésbe, me az gondol ák, hogy hozzájá ulha a e seny o zí ó kö ülmények
megszün e éséhez, ille e a női munka állalók éle , ille e munkakö ülményeinek
ja í ásához (Gyula á i 2004). Ha jobban meg izsgáljuk ez a helyze e , akko lá ha juk,
hogy ké ko lá ozás ól an szó. Egy ész 1999-ig, az Amsz e dami Sze ződés
ha álybalépéséig az egyenlő bánásmód csak a nemek közö i egyenlő bánásmód el é
mond a ki, más ész az is csak a díjazás ekin e ében e e. A közösségi jogalko ók
csak később e jesz e ék ki újabb és újabb e üle ek e az egyenlő bánásmód el é .
1957 és 1975 közö az egyenlő munkáé egyenlő bé el é e ona kozó nemze i
szabályok ha monizálása le olna a cél, azonban ez nem ö én meg, ami egyben az
is jelen e e, hogy egészen a he enes é ekig egye len i ányel sem szüle e meg. Ké
esemény segí e e az , hogy ez az állapo megszűnjön. Az egyik a Szociális
Akcióp og am megszüle ése, a másik pedig az Eu ópai Bí óság ese jogából
kiemelkedő De enne-í éle 2. Ez kö e ően okoza osan, lépés ől lépés e dolgoz ák ki
az egyenlő bánásmód ágabb koncepciójá , ille e az i ányel eke .
1 A á sadalmi különbségek ől lásd még: Czibe e Ibolya (2007): Tá sadalmi különbségek és
egyenlő lenségek – Az esélyegyenlőség szociológiai é elmezése c. anulmányá
2 De enne légiu askísé ő pe indí o a belga Sabena légi állala ellen, mi el megszeg e az egyenlő
munkáé egyenlő bé el é . Az Eu ópai Bí óság elí él e a légi állala o .
278 METSZETEK 2014/1. szám
A legnagyobb ál ozás a má emlí e Amsz e dami Sze ződés hoz a. A 13. cikkének
el ogadásá al a nem melle , a aj és e nikai ho a a ozás, a allás agy a meggyőződés,
a ogya ékosság, a ko agy a szexuális i ányul ság is beke ül a célcsopo ok közé.
Emelle pedig a Sze ződés 3. cikke kimondja, hogy a Közösség alamennyi
e ékenysége so án ö ekedni kell a gende mains eaming el be a ásá a, azaz a
nemek közö i esélyegyenlőség szempon jai alamennyi in ézkedések meghoza alako
és be eze éseko , ille e dön éshoza al so án igyelembe kell enni.
Az EU Alap e ő Jogok Cha ájának (el ogadása: 2000.decembe 7-9.) 23. cikke szól a
nők és é iak egyenlőségé ől, azaz „A é iak és nők egyenlőségé minden e üle en,
így a oglalkoz a ás, a munka égzés és a bé ezés e üle én is biz osí ani kell.” Ez egy
igen ellen mondásos endelkezés, hiszen bá mege ősí i, hogy minden e üle en
biz osí ani kell a nemek közö i egyenlősége , azonban ez megin csak a
oglalkoz a ás a, munka égzés e és bé ezés e ona kozik. Ez a dokumen um ol az
első az EU ö éne ében, amelyben egységesen jelení i meg az eu ópai polgá oka és az
EU agállamok e üle én élő alamennyi személy polgá i, poli ikai, gazdasági és
szociális jogainak összességé . A jogoka ha nagy ejeze a almazza (Mél óság,
Szabadságok, Egyenlőség, Szolida i ás, Polgá ok jogai, Igazságszolgál a ás) a he edik
ejeze pedig az Ál alános endelkezéseke so olja el.
Az Embe i jogok alap e ő szabadságok édelmé ől szóló egyezményekhez el ogado
Tizenke edik kiegészí ő jegyzőköny e (el ogadása: 2000. no embe 4.) má a
megkülönböz e és ál alános ilalmá mondja ki (nem, aj, szín, allás, poli ikai agy
egyéb élemény, nemze i agy á sadalmi szá mazás, nemze i kisebbséghez a ozás,
agyoni helyze , szüle és sze in i helyze ).
Faji diszk imináció ól szóló 2000/43/EK i ányel e az Amsz e dami Sze ződés
ha álybalépése u án egy é el ogad ák el, mi el a eze őke , dön éshozóka egy e
jobban aggasz o a az e ősödő idegengyűlöle . A aji i ányel észben a nemek közö i
bánásmód ól szóló i ányel ek megoldásai e e alapul, észben pedig eljesen új
elemeke a almaz, például megkülönböz e i és pon osan meg is ha á ozza a köz e len
és köz e e diszk imináció ogalmá , be eszi a zakla ás ogalmá , kibő í i a személyi
ha ály , ami az jelen i, hogy mindenki e ki e jed, beleé e a köz- és a magánsz é á ,
ille e a köz es üle eke és a á gyi ha álya is jó al bő ebb, min az addigi i ányel eké.
Az i ányel másik lényeges endelkezése a diszk imináció elleni küzdelme szolgáló
in ézmény endsze ől szól. Az i ányel 13. cikke sze in , a agállamok kö elesek olyan
in ézmény endsze kialakí ani, amely segí i a diszk imináció áldoza ai , a
jogé ényesí és , izsgála oka és ku a ásoka égez, ajánlásoka ogalmaz meg s b. Az
i ányel p eambulumában külön emlí és esznek a nők öbbszö ös
megkülönböz e ésé ől: „a aji agy e nikai szá mazás a ekin e nélküli egyenlő bánásmód
el ének alkalmazása so án a Közösségnek az EK-sze ződés 3. cikkének a (2) bekezdésé el
összhangban célul űz e ki az egyenlő lenségek megszün e ésé , és elő kell segí enie a nők és é iak
közö i egyenlősége , különösen azé , me a nők gyak an öbbszö ös megkülönböz e és áldoza ai.”3
3 2000/43/EK i ányel
Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció,
a agy gende ku a ás más szemszögből 279
2000/78/EK i ányel célja a alláson, meggyőződésen, ogya ékosságon, éle ko on
agy szexuális i ányul ságon alapuló diszk imináció elleni küzdelem ke e ének
kialakí ása a oglalkoz a ásban.
Össze oglalóan elmondha ó ehá , hogy az elsődleges és a másodlagos jog az idő
elő ehalad á al má nem csak a nemek közö i megkülönböz e és elleni küzdelem e
ko lá ozódik, hanem az Amsz e dami Sze ződésben megha á ozo há ányos helyze ű
csopo a is ki e jed. Emelle szin én elő elépés jelen , hogy az egyenlő bánásmód
kö e elménye ma má nem csak kizá ólagosan a munkajoggal össze üggő ké déseke
é in i, hanem a mindennapi éle legkülönbözőbb e üle ei .
Az esélyegyenlőségi poli ika célja, hogy az egyenlő lenségek elszámolásához szükséges
eszköz endsze meg e em se. Az esélyegyenlőségi poli ika abból indul ki, hogy bá az
állampolgá ok o málisan egyenlőek, az e ő o ásokhoz aló ju ásuk, éle helyze ük,
lehe őségeik ekin e ében azonban nagyon különbözőek (Czibe e 2007). Az
esélyegyenlőségi poli ikának az egyenlő esélyek meg e em ésé ől, ille e az
egyenlő lenségek mé séklésé ől kell szólnia.
Annak ellené e, hogy a jogalko óknak és a dön éshozóknak köszönhe ően az egyenlő
bánásmód el ének szabályozása meg ö én , min ahogyan az en ebb ol asha uk, a
diszk imináció nem csökken . Egyé elmű é ál ehá , hogy kizá ólag a jogalko ás
nem elegendő az egyenlő lenségek megszün e ésé e. Ez a elisme és eze e odáig,
hogy az Eu ópai Unió kialakí sa az esélyegyenlőségi poli ikájá . Ez kezde ekben az
akcióp og amoka jelen e ék, amelyek elein e kis köl ség e ésből gazdálkodha ak.
1997-ben a oglalkoz a áspoli ika meg e em ése, majd a S uk u ális Alapok 2000-ben
ö énő megjelenése mind-mind on os sze epe já szo ak az esélyegyenlőség
biz osí ásában. Gyula á i Tamás úgy ogalmaz, hogy bá megkés e, de kezde
elzá kózni a edisz ibúción és a mains eam el en alapuló uniós esélyegyenlőségi
poli ika, amely egysze e jelen szakmai p og amo , ille e közösségi á s inanszí ozás
(Gyula á i Tamás 2004:127).
Emelle öbbek közö a lisszaboni s a égia, a Szociális Mene end, az EU 2020
S a égia is jelen ős sze epe já szo ak az esélyegyenlőségi poli ika ejlődésében. A
lisszaboni s a égiában meg ogalmazo akkal összhangban az Eu ópai Bizo ság 2000-
ben e jesz e e be az Eu ópai Pa lamen nek az ö é es p og amjá . A dokumen um
egy új Eu ópa kö onalai kí án a el ázolni, ille e a szo os kölcsönha ás meglé é a
gazdaság- oglalkoz a ás-szociálpoli ika közö . Az eu ópai szociális modell
ko sze űsí ése és a szociális kohézió e ősí ése melle egy-egy eljes ejeze e (III., V.
ejeze ) szen elnek a „Szegénység, alamin a ki ekesz és és a diszk imináció minden
o mája elleni küzdelem a szociális in eg áció elősegí ése é dekében” és a „Nemek
közö i egyenlőség elősegí ése” címmel. 2006-ban a mene end mo ója: "Szociális
Eu ópa a globális gazdaságban: munkahelyek és esélyek mindenki számá a" le . A
Mene end s a égiája ké pillé e épül . Az egyik az EU állampolgá ok bizalmának
mege ősí se és a oglalkoz a ás, a másik pedig az esélyegyenlőség és be ogadás
e ősí ése. A 2008-ban megújí o Mene end hé p io i ása közül az egyik a szegénység
elleni küzdelem- á sadalmi be ogadás (5. p io i ás), és a diszk imináció elleni
küzdelem (6. p io i ás). A Szociálpoli ikai Mene endben megha á ozo
esélyegyenlőséggel kapcsola os elada ok ellá ásához 2007- ől például a PROGRESS
280 METSZETEK 2014/1. szám
közösségi oglalkoz a ási és á sadalmi szolida i ási p og am nyúj o pénzügyi
ámoga ás .
Az Eu ópa Tanács 2010. má cius 26-án hagy a jó á az Eu ópai Bizo ság „Eu ópa
2020” című, a oglalkoz a ás és nö ekedés célzó s a égiájá . Az ö célki űzés:
oglalkoz a ás, ku a ás, ok a ás, szegénység csökken ése, éghajla ál ozás/ene giaügy.
A Szegénység és a á sadalmi ki ekesz és elleni eu ópai pla o m az Eu ópa 2020
s a égia egyik kezdeményezése, amely 2010-ben alakul és 2020-ig og működni.
Hazai esélyegyenlőség poli ika, mi ö én Magya o szágon?
Az új é ez ed küszöbén nyil án aló á ál , hogy Magya o szág néhány é en belül
csa lakozni og az Eu ópai Unióhoz. Többek közö ez az is jelen e e, hogy számos
i ányel e kelle á enni, á ül e ni a magya jog endsze be (pl.: Faji egyenlőség
i ányel e [2000/43/EK]), ille e eljes mé ékben alkalmazkodni kelle az
el á ásokhoz. Magya o szágon a mode n egyenlőség megjelenése eljesen új jelenség
ol , nem endelkeze gyöke ekkel, hiszen alapjában é e a konze a í el ogású
o szágokhoz a ozik (gondoljunk csak a máig lé ező é i és női sze epek
megí élésé e). Tehá Az EU csa lakozás közelsége, az újonnan ha alom a ke ül
ko mány igénye az új dolgok be eze ésé e mind-mind hozzájá ulha o ahhoz, hogy
2002-ben meg ogalmazódjon az az igény, hogy ins i ucionalizálják az
esélyegyenlősége . A különböző EU-s o ások lehí ásához szin én elengedhe e len
ol egy a a alkalmas in ézmény endsze meglé e. Ágaza i ö ény megalko ása, önálló
köl ség e és, in ézményi endsze kiépí ése, e üle i sze ek lé ehozása, á sadalmi
egyez e ő ó umok éle e kel ése szükséges ahhoz, hogy egy új ágaza elépülhessen.
Fon os azonban leszögeznünk, hogy az esélyegyenlőség ágaza kén aló működ e ése
eljesen új jelenség ol a magya közigazga ásban. (pl.: a munka á saknak nem
a o ak képzéseke , nem ejlesz e ék a udásuka , szembe alál ák maguka egy addig,
a hazai ona kozásban isme e len e üle el.) A dön éshozók, poli ikai eze ők az
equali y mains eaming el é kí án ák a eljes közigazga ás a, közpoli iká a
ki e jesz eni. Az in ézményi e olúció, azaz az esélyegyenlőség ho izon ális megjelenése
a közigazga ásban, szin én célkén ogalmazódo meg.
Az Esélyegyenlőségi Ko mányhi a al lé ehozása, min egy különálló közpon i sze ,
önálló köl ség e éssel, meg elelő há é el szolgál ahhoz, hogy az Amsz e dami
Sze ződésben megha á ozo ha célcsopo ho izon álisan legyen kép isel e. Bá a
á canélküli minisz e beik a ásá al minisz e i szin e emel ék az esélyegyenlősége ,
minisz é iumo mégsem endel ek hozzá, mi el az ágaza nem bí kellő súllyal.
A diszk imináció ilalmá az egyenlő bánásmód ól és az esélyegyenlőség
előmozdí ásá ól szóló 2003. é i CXXV. ö ény ( o ábbiakban Ebk .) el ogadása
elő egységesen nem szabályoz ák, öbbek ez indokol a az ágaza i ö ény
szükségességé . Az egyenlő bánásmód kö e elményének szabályozása Magya o szágon
há om szin ű. A 2011. é i CCCCXV Alap ö ény ál alános é énnyel mondja ki a
há ányos megkülönböz e és ilalmá ; az egyenlő bánásmód ól és az esélyegyenlőség
előmozdí ásá ól szóló ö ény a jog endsze egésze számá a ad észle esebb

Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció,
a agy gende ku a ás más szemszögből 281
ú mu a ás a kö e elmény é elmezéséhez; égül számos ágaza i jogszabály (Munka
Tö ényköny e, közok a ási és elsőok a ási ö ény, egészségügyi ö ény, s b.) u al
az esélyegyenlőségi ö ény e, és állapí meg o ábbi, csak az ado e üle en é ényes
szabályoka . Az Ebk . célja az Eu ópai Unió joganyagá al aló minél e ősebb
összhang meg e em ése. Azonban a hazai ö ény öbb pon on úlmu a a lé ező
eu ópai szabályozáson, mi el például az összes éde ulajdonság ese én é ény e
ju a ja a 2000/43/EK i ányel ben alálha ó, o csak a aji- agy e nikai szá mazás
ese é e előí szigo ú és á ogó szabályoka . A ö ény az ál alános szabályok melle
külön ejeze ben oglalkozik a oglalkoz a ás, az ok a ás, a szociális biz onság és
egészségügy, a lakha ás, az egészségügyi ellá ás, alamin az á uk o galma és
szolgál a ások igénybe é ele e üle én apasz al há ányos megkülönböz e éssel. A
ö ény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdí ása elsőso ban állami
kö eleze ség és a dekla ál célja, hogy ha ékony jog édelme biz osí son a há ányos
megkülönböz e és elszen edők számá a. A ö ény lehe ő é eszi a közé dekű
é deké ényesí és , amely sze in a jogsé elem ese én a bizonyí ási ehe meg o dul.
Az esélyegyenlőség beágyazo ságá ámoga a a Köz á sasági Esélyegyenlőségi
P og am (KEP) is 2004-ben, amely 5 e üle e koncen ál : in o mációs hálóza ,
akadálymen esí és, k ízisközpon ok elállí ása, esélyegyenlőségi képzések és a elep-
elszámolási p og am o ább ejlesz ése. Bá a KEP kike ül a 2003. é i CXXV.
ö ényből, az elemek külön-külön meg alósul ak.
Az esélyegyenlőség helyi lábának kiépí ésé jelen e e az O szágos Esélyegyenlőségi
Hálóza éle e hí ása. A Hálóza 19 megyei és egy budapes i i oda lé ehozásá
jelen e e, amely 2004-ben kezdődö és egészen 2008-ig a o . A Hálóza célja az
ak uális ko mányza esélyegyenlőségi szakpoli ikájának, esély e em ő p og amjainak
ámoga ása és a há ányos helyze ű csopo ok á sadalmi in eg ációjának elősegí ése.
Elsődleges célcsopo jai a nők, omák, ogya ékossággal élő személyek, idősek,
gye mekek és a há ányos helyze ű é ségekben élők, másodlagos célcsopo ok az
elsődleges célcsopo o segí ő sze eze ek, in ézmények. Az Esélyek Házak o ábbi
elada ai a köz élemény o málása a á sadalomban meglé ő előí éle ek leküzdése,
alamin a á sadalmi szolida i ás e ősí ése. 2010-ben a ko mány ál ás kö e ően a
Hálóza őbb p io i ásai meg ál oz ak és jelenleg Család, Esély e em ési és Önkén es
Házak Hálóza a né en működik o ább.
A helyi önko mányza oknak kö elezően előí elada a le a helyi esélyegyenlőségi
p og amok elkészí ése, ezzel szin én az esélyegyenlőség helyi szin en aló kezelése a ő
cél. Az Ebk . alapján az önko mányza ok 5 é e szóló helyi esélyegyenlőségi
p og amo ogadnak el, amelye ké é en e elül izsgálnak és amennyiben szükséges
módosí anak. A helyi esélyegyenlőségi p og amban a elepülési önko mányza nak
helyze elemzés készí a há ányos helyze ű á sadalmi csopo ok szociális, ok a ási,
282 METSZETEK 2014/1. szám
oglalkoz a ási, egészségügyi, és lakha ási helyze é ől, alamin a helyze elemzés so án
el á p oblémák komplex kezelése é dekében in ézkedési e e alko .4
A o mális Eu ópai Uniós csa lakozása Magya o szágnak nem jelen e e az , hogy
ezzel egy időben az esélyegyenlőségi poli ika e ő eljes észé képez e olna a hazai
közéle nek. Nagyon sok múlik azon, hogy a helyi ak o ok pl.: állami és nem állami
sze ek, sze eze ek hogyan esznek ész a olyama okban. K izsán And ea
anulmánya sze in a gyenge állami sze ep állalás és a gyenge ci il jelenlé dupla-
gyengesége e edményez, ez az állapo pedig ál alánosan jellemző a 2000-es é ek elején
csa lakozo kele -közép eu ópai o szágok a. És emelle bá Magya o szág emekül
beépí e e az EU-s jogszabályoka a hazai jog endsze ébe, nem kö e e az azokban
meg ogalmazo ak e ő eljes ég ehaj ása és a éma i án i hozzáállásbeli ál ozás.
K izsán And ea és számos sze ző á sa úgy gondolja, hogy az EU so
dokumne umainak, például az Eu ópai Foglalkoz a ási S a égiának (IV. pillé : egyenlő
esélyek a nőknek és é iaknak) és a S uk u ális Alapoknak hazai szin en nagy
sze epük lehe a gende mains eaming el e jedésében. 1999-ben a oglalkoz a ási
i ány onalak közé beépül a á sadalmi nemek sze in i megközelí és (gende
mains eaming), ami annyi jelen , hogy a s a égia alamennyi pillé énél előze esen és
u ólag is izsgálni kell a meg e in ézkedések ha ásá mindké nem e ona kozóan. A
S uk u ális Alapokból ámoga o pályáza oknál pedig szin én igyelemmel kell lenni a
ho izon ális esélyegyenlőségi el ek e.
A „há omlábú szék”
Az eu ópai esélyegyenlőségi poli ika és azon belül a nők és é iak közö i egyenlőség
poli ikájának is há om i ányza a isme . Az első az an i-diszk imináció agy egyenlő
bánásmód, a második a női esélyegyenlőségi poli ika és a ha madik a gende
mains eaming. Az i ányza ok időben, egymás kö e e alakul ak ki, mindig az előző
megközelí és elég elenségé e álaszul. A különböző p obléma el e ések más-más
megoldási lehe őségeke onnak maguk u án, ille e egymás kiegészí e működhe nek
a legha ékonyabban.
Az an i-diszk iminációs poli ika célcsopo ja maga az egyén, a p oblémá pedig a
p oceduális hibák okozzák, azaz diszk imina í jogszabályok, egyének és in ézmények.
Célja beazonosí ani és szankcionalizálni azoka a gyako la oka és eljá ásoka , amelyek
diszk iminálnak. Tapasz ala ok alapján az egyéni panaszok o oslásá al azonban igen
4 A 2010-es ko mány ál ás u án az Ebk . módosí ás előí ja, hogy az önko mányza az államház a ás
al endsze eiből, az eu ópai uniós o ásokból, ille e a nemze közi megállapodás alapján inanszí ozo
egyéb p og amokból szá mazó egyedi dön és alapján nyúj o , pályáza i ú on odaí él ámoga ásban csak
akko észesülhe , ha a ö ény endelkezéseinek meg elelő, ha ályos esélyegyenlőségi p og ammal
endelkezik. (A 2012. é i LXXXVI. ö énnyel módosí o Ebk . az e e ona kozó ha á idő 2012.
no embe 1- ől 2013. július 1- e módosí o a.)
Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció,
a agy gende ku a ás más szemszögből 283
ö id á ú e edmény lehe csak elé ni. Magya o szágon az Egyenlő Bánásmód
Ha óság a kijelöl sze a diszk imina í ese ek ki izsgálásá a.
Az an i-diszk iminációs poli ika bá biz osí ja a o mális egyenlősége , azonban ez nem
eze a á sadalmi egyenlőséghez. A nők és é iak közö i egyenlő lenségek nem
csökken ek, így egy újabb megoldási lehe ősége kelle be eze ni. A női
esélyegyenlőségi poli ika célcsopo ja má nem az egyén, hanem a nők egész csopo ja,
amelynek célja a nők ámoga ása és helyze behozása. Eszközei a mege ősí ő, célzo an
nőknek szóló p og amok.
A nemek köz i á sadalmi iszony endsze diszk imina í működésének á alakí ása -
gende mains eaming - sze in a nők és é iak közö i egyenlő lenség az egész
á sadalom s uk u ális p oblémája, ezé nem lehe pusz án nőké déskén kezelni. Az
egyenlő len iszonyok a á sadalom és közpoli ika szin e minden e üle é á já ják,
ezé az egész á sadalom a elelős. Célja egy ész a á sadalmi no ma endsze
á alakí ása, mi el az egyenlő lenségek s uk u ális és in ézményes okai szükséges
o osolni, azé , hogy az egyenlő lenségek ne e melődjenek új a Más ész ől a nők és
a é iak közö i iszony endsze á alakí ása szükséges a á sadalom és a közpoli ikai
gondolkodás minden e üle én. A gende mains eaming alkalmazása alamennyi
elelős dön éshozó elada a lenne.
Ez a „há omlábú szék” megközelí és az jelen i, hogy a lábak, azaz az an i-
diszk iminációs elem, az egyenlő esélyek és a mains eam megközelí ések
összekapcsolódnak és kiegészí ik egymás . Az an i-diszk iminációs szabályzás a ké
másik ényező nélkül nem lehe kellőképpen ha ékony. Azaz nem elég csak a
diszk iminációs ügyeke ki izsgálni, hanem o ábbi pillé ek e is szükség an, úgymin
a célzo e ékenységek biz osí ásá a az áldoza ok, dön éshozók számá a agy aká a
ci il szek o ámoga ásá a, amelyek ak í an ész esznek aká az áldoza ok ellá ásában
agy aká a ele áns policyk alakí ásában.
A negyedik láb, az in e szekcionali ás magya áza a
A á sadalom izsgála ako on os annak meg i a ása, hogy mikén is onódnak össze
a nemek egyenlőségé el, e nikummal, ajjal, osz állyal és szexuali ással kapcsola os
ké dések. Az in e szekcionali ás koncepciója Nina Lykke megha á ozása sze in egy
elemzési eszköz, amely alkalmas a a, hogy meg izsgáljuk a szociokul u ális
hie a chiáknak és a ha almi különbségeknek az egymás a ha ásá . A diszku zí és
in ézményi ú on kialakí o szociokul u ális ka egó iák ól an szó úgymin a nemek
egyenlősége, e nikum, aj, osz ály, szexuali ás, éle ko , nemze iség s b. (Lykke 2003).
Bá az in e szekcionali ás ogalma a 90-es é ekben ogalmazódo meg - Kimbe le
C enshaw jogásznőnek köszönhe ően - ezzel olyan elméle i ö ek éseknek ado
hango , amelyek a eminis a gondolkodásban má jelen ol ak, azonban hiányzo egy
közös koncepció. Elsőso ban az a o--ame ikai eminis ák k i izál ák diszk imináció
domináns é elmezésé , misze in az agy a ajon, agy pedig a á sadalmi nemen
alapul, igyelmen kí ül hagy a pl. az a o-ame ikai nők apasz ala ai . Az
284 METSZETEK 2014/1. szám
in e szekcionális izsgálódás alapjai és a ko ai koncep uális megha á ozásoka
pon osan ezek a eminis ák inspi ál ák, akik elhí ák a igyelme az egyenlő lenségi
ak o ok közö i kapcsolódási pon ok a. C ensaw elősze e e el alkalmazza
magya áza ában az u ak és közlekedés me a o ájá . Az u ak az egyenlő lenségeke
jelképezik (nők/ é iak, aj/e nici ás, osz ályok s b.). A ki ekesz e nők, pedig ezeknek
az u aknak a ke esz eződésében állnak, ahol ké agy aká öbb egyenlő lenségi mu a ó
me szi egymás . A ke esz eződésekben pedig igen magas a balese ek elő o dulásának
lehe ősége, azaz az egyenlő lenségek összeadódha nak, megsokszo ozódha nak.
Kimbe le C enshaw úgy képzeli, hogy az in e szekcionali ás alkalmazása egy aj a, az
iden i áspoli ikába aló k i ikus bea a kozás. Megkülönböz e i a poli ikai és a
s uk u ális in e szekcionali ás . „A kisebbségi nők – akik kisebbségkén és nőkén is
há ányos helyze ben annak a á sadalomban – olyan jogsé elmeke szen edhe nek el
endsze sze űen, amelyeknek sem a kisebbségi é iak, sem a öbbséghez a ozó nők
nincsenek ki é e.” (Balogh 2013:21) Ez a s uk u ális in e szekcionali ás, amelynek
bemu a ásá a C enshaw számos példá hoz el a anulmányában. Egy bán almazo
be ándo ló eke e nő ese ében, aki segí sége sze e ne kapni, a endsze a be e
mechanizmusok mia kép elen egysze e kezelni az , hogy ő egy eke e – be ándo ló -
nő, aki bán almaznak. Pl.: nem áll endelkezés e olmács, a munka á sak a „nőnek”
segí enek, de a a má nincsenek ekin e el, hogy a kliens ese leg más kul ú ában él és
eljesen más p oblémákkal küzdhe , min egy középosz álybeli ehé nő. A példában
elhozo személy ese ében ehá ő nem „csak” egy nő és nem „csak” be ándo ló,
hanem egy be ándo ló nő. A poli ikai in e szekcionali ás gondola a az e i el, hogy
az a csopo , amely elemeli a hangjá például a nők és é iak á sadalmi
egyenlőségéé , mié nem hajlandó pl.: a eke e/ oma nők jogaié küzdeni5. Ese leg
nincsen é zékenysége más egyenlő lenségi dimenziók a, agy csak úgy gondolja, hogy
ké agy aká öbb egyenlő lenségi dimenzió gyengí ené egymás ? C enshaw példája
meg ilágí ja, hogy a aji-e nikai kisebbséghez a ozó nők ellen a közösségük é i agjai
ál al elkö e e e őszako hogyan hallga ják el az an i asszis a és a eminis a jog édők.
Balogh Lídia sze in a nőmozgalom a ól él, hogy az e őszak kisebbségi p oblémá á
minimalizálódik, míg a kisebbségi jogoké küzdők a má amúgy is igen jelen ős
mé ékű nega í sz e eo ípiák o ábbe ősödésé ől a anak. A ku a ásokban ál alában
a „nő” ogalma ala a ku a ók egyé elműen a ehé , he e oszexuális, dolgozó nő
é ik, míg az an i asszis a poli ikák a eke e/ oma é iak ól szólnak, egysze űen
igyelmen kí ül hagy a a eke e/ oma nőke .
C enshaw gondola mene é számos ku a ó o ábbgondol a, o ább ejlesz e e
Ame iká ól, Eu ópán á egészen Kele -Közép Eu ópáig. Az idő elő ehalad á al az
in e szekcionali ás koncepciója o ább inomodo . Az új lá ásmód melle
e mésze esen k i ikák is meg ogalmazód ak. Például az addi í in e szekcionali ásko
a szociális ka egó iáka külön s uk ú akén egymással kölcsönha ásban lé ő, de
egymás a nem ha ó, kapcsol egységkén elemzik. Az addi í megközelí és pedig
kihagyja a szociális ka egó iák dinamikus összeol adásának jelenségé , a kompe i í
5 E ől Magya o szágon lásd pl. Czibe e Ibolya (2012): Nők mélyszegénységben. Személyes éle ilágok és
cselek ési pe spek í ák a mélyszegénységben élő nők mindennapjaiban. L’Ha ma an Kiadó, Budapes
Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció,
a agy gende ku a ás más szemszögből 291
Fo ás:
h p://eu lex.eu opa.eu/LexU iSe /LexU iSe .do?u i=OJ:C:2006:287E:0323:032
9:HU:PDF
Fo ás: h p://s a ic.ja oka. idesz-eu.hu/media/2/0/7/7/2077.pd
Fo ás:h p://www.google.hu/u l?sa= & c =j&q=&es c=s& m=1&sou ce=web&cd
=1& ed=0CC8QFjAA&u l=h p%3A%2F%2Fwww.szmm.go .hu%2Fdownload.
php%3Fc ag%3Ddownload%26docID%3D21489&ei=CyYXU 2gAsPI4ASlpIG4
CQ&usg=AFQjCNHxWPnwBR3TENsidUDhxm7QuQa1og&sig2=yelwu4ynSs_J
7qjoFnXNHA
Já óka Lí ia A oma nők helyze e az Eu ópai Unióban. Az Eu ópai Pa lamen
állás oglalása az Eu ópai Unióban élő oma nők helyze é ől (2005/2164(INI))
PA_TA(2006)0244
Já óka Lí ia Jelen és a omák in eg ációjának eu ópai uniós s a égiájá ól
(2012/2276(INI)), Állampolgá i Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizo ság. Előadó Já óka
Lí ia. h p://www.eu opa l.eu opa.eu
/sides/ge Doc.do?pubRe =//EP/TEXT+REPORT+A7-2011-
0043+0+DOC+XML+V0//HU
Johanna Kan ola (2009) Ins i u ionalizing In e sec ionali y in Eu ope, Depa men o
Poli ical Science, Uni e si y o Helsinki In: In e na ional Feminis Jou nal o
Poli ics, 11:4, 459-477
Kiadó: Magya Női É deké ényesí ő Szö e ség Budapes , 2014
Kimbe le C enshaw (1991) Mapping h Ma gins: In e sec ionali y, Iden i y Poli ics,
and Violence Agains Women o Colo In: S an o d Law Re iew, Vol. 43, No. 6
(Jul, 1991) pp. 1241-1299 Fo ás: www.js o .o g/s able/HYPERLINK
"h p://www.js o .o g/s able/1229039"1229039
Kóczé Angéla (2009) Missing In e sec ionali y Race/E hnici y, Gende and Class in
Cu en Resea ch and Policies on Romani Women in Eu ope Budapes , Kiadó:
Cen al Eu opean Uni e si y 2009.
K izsán And ea (2009) F om o mal adop ion o en o cemen . Pos -accession shi s in
EU impac on Hunga y in he equali y policy ield In: Eu opean In eg a ion online
Pape s/ISSN 1027-5193, Special Issue 2, Vol. 13 (2009) A . 22.
Lau a Su du (2006) B oadening he Agenda. The S a us o Romani Women in
Romania Open Socie y Ins i u e, Mihai Su du A esea ch Repo P epa ed o he
Roma Pa icipa ion P og am OSI-Budapes Kiadó: OSI, 2009
Na asha Lamo eux (2011) B idging he Gap. Romani Women, T ansna ional
Ad ocacy Ne wo ks and Disman ling Roma Disc imina ion in Eu ope 11/27/2011
Nina Lykke In e szekcionali ás új a: p oblémák és lehe őségek
Pa iciai Hill Collins (1998) I ’s All In he Family: In e sec ions o Gende , Race and
Na ion In: Hypa ia, Vol. 13, No. 3 Fo ás: www.js o .o g/s ableHYPERLINK
"h p://www.js o .o g/s able3810699"3810699