Interszekcionalitás, mint esélyegyenlőségi koncepció, avagy genderkutatás más szemszögből

SEBESTYÉN ZSUZSA In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció, a agy gende ku a ás más szemszögből Hazai és nemze közi szin en is szép számmal jelen ek meg esélyegyenlőséggel és á sadalmi elzá kózással kapcsola os ku a ások. Ső az is elmondha ó, hogy számos közpoli ikai in ézkedés is be eze és e ke ül az egyenlő lenségek megszün e ése céljából. Azonban ezek az í ások, p og amok, s a égiák, akciók jellemzően csak és kizá ólag egy dimenzió men én izsgálódnak, egy egyenlő lenségi ak o elemeznek, egy há ányos helyze ű csopo a ókuszálnak. Tanulmányomban sze e ném az ol asó al megisme e ni az in e szekcionali ás módsze é . Az a lá ásmódo , az a megközelí ési módo kí ánom bemu a ni, amely sze in az egyenlő lenségi ak o ok össze onódnak és nem pá huzamosan lé eznek egymás melle . Az in e szekcionali ás alkalmazása segí he i a ku a ó , az ol asó agy aká a közpoli ika bá mely sze eplőjé a á sadalmi egyenlő lenségek mié jeinek jobb elisme ésében, megé ésében és azok kezelésében. Ahhoz, hogy az in e szekcionali ás el udjuk helyezni a endsze ben, elengedhe e lennek a om az egyenlő bánásmód és egyenlőség á ekin ésé , amely a éma egész ke e é adja. Ez leszűkí e ki é ek az esélyegyenlőség poli ika őbb mé öldkö ei e, azaz ö iden bemu a om a „há om-lábú széke ”, úgymin az an i- diszk iminációs poli iká , a nőpoli iká és a gende mains eaminge . Így ju unk el a negyedik esélyegyenlőségi koncepcióhoz, magához az in e szekcionali áshoz. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség ké dése, ille e azok biz osí ása az Eu ópai Unió egyik on os poli ikai célja. Az egyenlő bánásmód el e, bá ál ozó a alommal, ille e in enzi ással, de kezde ek ől jelen an az eu ópai in eg áció minden napjaiban. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biz onság édelem melle az egyenlő bánásmód a közösségi szociális jog olyan e üle e, ahol a jogha monizáció eszközé alkalmaz ák. Az esélyegyenlőség ogalma és az esélyegyenlőségi poli ika csak a 80-as é ekben ke ül elő é be. Különbsége kell ennünk az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség közö , me a ké ogalom nem egy és ugyanaz. Az egyenlő bánásmód biz osí ása a há ányos megkülönböz e és, azaz a diszk imináció ilalmá jelen i. Az egyenlő bánásmód megsé éseko ok-okoza i össze üggés an a sé elme elszen ede személy há ánya és a éde ulajdonsága közö . A diszk imináció ogalmának a há om eleme: a Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció, a agy gende ku a ás más szemszögből 277 megkülönböz e ő in ézkedés nega í ha ással an az é in e személy e, ez a nega í ha ás a különbség é elből e ed és ez a különbség é el éssze ű len, azaz objek í e egyál alán nem indokolha ó1. Az egyenlő bánásmód el e ilalma meg ogalmazó jogszabályok a épül, ennek a közösségi jogi eszköze pedig a nemze i szabályozások i ányel eken ö énő ha monizációja. A nemze i jogalko ó a ehá az egyenlő bánásmód kö e elménye a há ányos megkülönböz e és alamennyi o májának il ásá , az egyenlő bánásmód el é sé ő jogszabályok ha ályon kí ül helyezésé és az egyéni jogsé elmek o oslásához szükséges jogin ézmények, eljá ások ha ékony szankció endsze ének meg e em ésé ója. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi poli ika az kí ánja meg a dön éshozók ól, hogy konk é lépéseke egyenek meg az egyenjogúsí ás é dekében az éle legkülönbözőbb e üle ein - ok a ás, egészségügy, munkae őpiac, szociális biz onság s b. A leglényegesebb különbség a ké ogalom közö , hogy míg az egyenlő bánásmódnál a ózkodni kell a megkülönböz e ő bánásmód ól a éde ulajdonságok alapján, addig az esélyegyenlőség meg e em ésének egyik el é ele pon osan a pozi í in ézkedések meg é ele a személyek közö i különbségek kiküszöbölése céljából. Az egyenlő bánásmód el e ehá az in eg áció kezde é ől og a on os sze epe já szik a közösségi jog alapel ei közö . 1957-ben a Római Sze ződés 119. cikke azonban csak az mond a ki, hogy a nők és é iak egyenlő munkáé egyenlő bé kapjanak. Mielő az gondolnánk, hogy ez „csupán” csak eu ópai é ékkén agy ál alános embe i jogi meg on olásból ke ül be a szö egbe, le kell szögeznünk, hogy elsőso ban gazdasági meg on olásból. Gyula á i Tamás meg ogalmazásában ez az el e azé emel ék be a Sze ződésbe, me az gondol ák, hogy hozzájá ulha a e seny o zí ó kö ülmények megszün e éséhez, ille e a női munka állalók éle , ille e munkakö ülményeinek ja í ásához (Gyula á i 2004). Ha jobban meg izsgáljuk ez a helyze e , akko lá ha juk, hogy ké ko lá ozás ól an szó. Egy ész 1999-ig, az Amsz e dami Sze ződés ha álybalépéséig az egyenlő bánásmód csak a nemek közö i egyenlő bánásmód el é mond a ki, más ész az is csak a díjazás ekin e ében e e. A közösségi jogalko ók csak később e jesz e ék ki újabb és újabb e üle ek e az egyenlő bánásmód el é . 1957 és 1975 közö az egyenlő munkáé egyenlő bé el é e ona kozó nemze i szabályok ha monizálása le olna a cél, azonban ez nem ö én meg, ami egyben az is jelen e e, hogy egészen a he enes é ekig egye len i ányel sem szüle e meg. Ké esemény segí e e az , hogy ez az állapo megszűnjön. Az egyik a Szociális Akcióp og am megszüle ése, a másik pedig az Eu ópai Bí óság ese jogából kiemelkedő De enne-í éle 2. Ez kö e ően okoza osan, lépés ől lépés e dolgoz ák ki az egyenlő bánásmód ágabb koncepciójá , ille e az i ányel eke . 1 A á sadalmi különbségek ől lásd még: Czibe e Ibolya (2007): Tá sadalmi különbségek és egyenlő lenségek – Az esélyegyenlőség szociológiai é elmezése c. anulmányá 2 De enne légiu askísé ő pe indí o a belga Sabena légi állala ellen, mi el megszeg e az egyenlő munkáé egyenlő bé el é . Az Eu ópai Bí óság elí él e a légi állala o . 278 METSZETEK 2014/1. szám A legnagyobb ál ozás a má emlí e Amsz e dami Sze ződés hoz a. A 13. cikkének el ogadásá al a nem melle , a aj és e nikai ho a a ozás, a allás agy a meggyőződés, a ogya ékosság, a ko agy a szexuális i ányul ság is beke ül a célcsopo ok közé. Emelle pedig a Sze ződés 3. cikke kimondja, hogy a Közösség alamennyi e ékenysége so án ö ekedni kell a gende mains eaming el be a ásá a, azaz a nemek közö i esélyegyenlőség szempon jai alamennyi in ézkedések meghoza alako és be eze éseko , ille e dön éshoza al so án igyelembe kell enni. Az EU Alap e ő Jogok Cha ájának (el ogadása: 2000.decembe 7-9.) 23. cikke szól a nők és é iak egyenlőségé ől, azaz „A é iak és nők egyenlőségé minden e üle en, így a oglalkoz a ás, a munka égzés és a bé ezés e üle én is biz osí ani kell.” Ez egy igen ellen mondásos endelkezés, hiszen bá mege ősí i, hogy minden e üle en biz osí ani kell a nemek közö i egyenlősége , azonban ez megin csak a oglalkoz a ás a, munka égzés e és bé ezés e ona kozik. Ez a dokumen um ol az első az EU ö éne ében, amelyben egységesen jelení i meg az eu ópai polgá oka és az EU agállamok e üle én élő alamennyi személy polgá i, poli ikai, gazdasági és szociális jogainak összességé . A jogoka ha nagy ejeze a almazza (Mél óság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolida i ás, Polgá ok jogai, Igazságszolgál a ás) a he edik ejeze pedig az Ál alános endelkezéseke so olja el. Az Embe i jogok alap e ő szabadságok édelmé ől szóló egyezményekhez el ogado Tizenke edik kiegészí ő jegyzőköny e (el ogadása: 2000. no embe 4.) má a megkülönböz e és ál alános ilalmá mondja ki (nem, aj, szín, allás, poli ikai agy egyéb élemény, nemze i agy á sadalmi szá mazás, nemze i kisebbséghez a ozás, agyoni helyze , szüle és sze in i helyze ). Faji diszk imináció ól szóló 2000/43/EK i ányel e az Amsz e dami Sze ződés ha álybalépése u án egy é el ogad ák el, mi el a eze őke , dön éshozóka egy e jobban aggasz o a az e ősödő idegengyűlöle . A aji i ányel észben a nemek közö i bánásmód ól szóló i ányel ek megoldásai e e alapul, észben pedig eljesen új elemeke a almaz, például megkülönböz e i és pon osan meg is ha á ozza a köz e len és köz e e diszk imináció ogalmá , be eszi a zakla ás ogalmá , kibő í i a személyi ha ály , ami az jelen i, hogy mindenki e ki e jed, beleé e a köz- és a magánsz é á , ille e a köz es üle eke és a á gyi ha álya is jó al bő ebb, min az addigi i ányel eké. Az i ányel másik lényeges endelkezése a diszk imináció elleni küzdelme szolgáló in ézmény endsze ől szól. Az i ányel 13. cikke sze in , a agállamok kö elesek olyan in ézmény endsze kialakí ani, amely segí i a diszk imináció áldoza ai , a jogé ényesí és , izsgála oka és ku a ásoka égez, ajánlásoka ogalmaz meg s b. Az i ányel p eambulumában külön emlí és esznek a nők öbbszö ös megkülönböz e ésé ől: „a aji agy e nikai szá mazás a ekin e nélküli egyenlő bánásmód el ének alkalmazása so án a Közösségnek az EK-sze ződés 3. cikkének a (2) bekezdésé el összhangban célul űz e ki az egyenlő lenségek megszün e ésé , és elő kell segí enie a nők és é iak közö i egyenlősége , különösen azé , me a nők gyak an öbbszö ös megkülönböz e és áldoza ai.”3 3 2000/43/EK i ányel Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció, a agy gende ku a ás más szemszögből 279 2000/78/EK i ányel célja a alláson, meggyőződésen, ogya ékosságon, éle ko on agy szexuális i ányul ságon alapuló diszk imináció elleni küzdelem ke e ének kialakí ása a oglalkoz a ásban. Össze oglalóan elmondha ó ehá , hogy az elsődleges és a másodlagos jog az idő elő ehalad á al má nem csak a nemek közö i megkülönböz e és elleni küzdelem e ko lá ozódik, hanem az Amsz e dami Sze ződésben megha á ozo há ányos helyze ű csopo a is ki e jed. Emelle szin én elő elépés jelen , hogy az egyenlő bánásmód kö e elménye ma má nem csak kizá ólagosan a munkajoggal össze üggő ké déseke é in i, hanem a mindennapi éle legkülönbözőbb e üle ei . Az esélyegyenlőségi poli ika célja, hogy az egyenlő lenségek elszámolásához szükséges eszköz endsze meg e em se. Az esélyegyenlőségi poli ika abból indul ki, hogy bá az állampolgá ok o málisan egyenlőek, az e ő o ásokhoz aló ju ásuk, éle helyze ük, lehe őségeik ekin e ében azonban nagyon különbözőek (Czibe e 2007). Az esélyegyenlőségi poli ikának az egyenlő esélyek meg e em ésé ől, ille e az egyenlő lenségek mé séklésé ől kell szólnia. Annak ellené e, hogy a jogalko óknak és a dön éshozóknak köszönhe ően az egyenlő bánásmód el ének szabályozása meg ö én , min ahogyan az en ebb ol asha uk, a diszk imináció nem csökken . Egyé elmű é ál ehá , hogy kizá ólag a jogalko ás nem elegendő az egyenlő lenségek megszün e ésé e. Ez a elisme és eze e odáig, hogy az Eu ópai Unió kialakí sa az esélyegyenlőségi poli ikájá . Ez kezde ekben az akcióp og amoka jelen e ék, amelyek elein e kis köl ség e ésből gazdálkodha ak. 1997-ben a oglalkoz a áspoli ika meg e em ése, majd a S uk u ális Alapok 2000-ben ö énő megjelenése mind-mind on os sze epe já szo ak az esélyegyenlőség biz osí ásában. Gyula á i Tamás úgy ogalmaz, hogy bá megkés e, de kezde elzá kózni a edisz ibúción és a mains eam el en alapuló uniós esélyegyenlőségi poli ika, amely egysze e jelen szakmai p og amo , ille e közösségi á s inanszí ozás (Gyula á i Tamás 2004:127). Emelle öbbek közö a lisszaboni s a égia, a Szociális Mene end, az EU 2020 S a égia is jelen ős sze epe já szo ak az esélyegyenlőségi poli ika ejlődésében. A lisszaboni s a égiában meg ogalmazo akkal összhangban az Eu ópai Bizo ság 2000- ben e jesz e e be az Eu ópai Pa lamen nek az ö é es p og amjá . A dokumen um egy új Eu ópa kö onalai kí án a el ázolni, ille e a szo os kölcsönha ás meglé é a gazdaság- oglalkoz a ás-szociálpoli ika közö . Az eu ópai szociális modell ko sze űsí ése és a szociális kohézió e ősí ése melle egy-egy eljes ejeze e (III., V. ejeze ) szen elnek a „Szegénység, alamin a ki ekesz és és a diszk imináció minden o mája elleni küzdelem a szociális in eg áció elősegí ése é dekében” és a „Nemek közö i egyenlőség elősegí ése” címmel. 2006-ban a mene end mo ója: "Szociális Eu ópa a globális gazdaságban: munkahelyek és esélyek mindenki számá a" le . A Mene end s a égiája ké pillé e épül . Az egyik az EU állampolgá ok bizalmának mege ősí se és a oglalkoz a ás, a másik pedig az esélyegyenlőség és be ogadás e ősí ése. A 2008-ban megújí o Mene end hé p io i ása közül az egyik a szegénység elleni küzdelem- á sadalmi be ogadás (5. p io i ás), és a diszk imináció elleni küzdelem (6. p io i ás). A Szociálpoli ikai Mene endben megha á ozo esélyegyenlőséggel kapcsola os elada ok ellá ásához 2007- ől például a PROGRESS 280 METSZETEK 2014/1. szám közösségi oglalkoz a ási és á sadalmi szolida i ási p og am nyúj o pénzügyi ámoga ás . Az Eu ópa Tanács 2010. má cius 26-án hagy a jó á az Eu ópai Bizo ság „Eu ópa 2020” című, a oglalkoz a ás és nö ekedés célzó s a égiájá . Az ö célki űzés: oglalkoz a ás, ku a ás, ok a ás, szegénység csökken ése, éghajla ál ozás/ene giaügy. A Szegénység és a á sadalmi ki ekesz és elleni eu ópai pla o m az Eu ópa 2020 s a égia egyik kezdeményezése, amely 2010-ben alakul és 2020-ig og működni. Hazai esélyegyenlőség poli ika, mi ö én Magya o szágon? Az új é ez ed küszöbén nyil án aló á ál , hogy Magya o szág néhány é en belül csa lakozni og az Eu ópai Unióhoz. Többek közö ez az is jelen e e, hogy számos i ányel e kelle á enni, á ül e ni a magya jog endsze be (pl.: Faji egyenlőség i ányel e [2000/43/EK]), ille e eljes mé ékben alkalmazkodni kelle az el á ásokhoz. Magya o szágon a mode n egyenlőség megjelenése eljesen új jelenség ol , nem endelkeze gyöke ekkel, hiszen alapjában é e a konze a í el ogású o szágokhoz a ozik (gondoljunk csak a máig lé ező é i és női sze epek megí élésé e). Tehá Az EU csa lakozás közelsége, az újonnan ha alom a ke ül ko mány igénye az új dolgok be eze ésé e mind-mind hozzájá ulha o ahhoz, hogy 2002-ben meg ogalmazódjon az az igény, hogy ins i ucionalizálják az esélyegyenlősége . A különböző EU-s o ások lehí ásához szin én elengedhe e len ol egy a a alkalmas in ézmény endsze meglé e. Ágaza i ö ény megalko ása, önálló köl ség e és, in ézményi endsze kiépí ése, e üle i sze ek lé ehozása, á sadalmi egyez e ő ó umok éle e kel ése szükséges ahhoz, hogy egy új ágaza elépülhessen. Fon os azonban leszögeznünk, hogy az esélyegyenlőség ágaza kén aló működ e ése eljesen új jelenség ol a magya közigazga ásban. (pl.: a munka á saknak nem a o ak képzéseke , nem ejlesz e ék a udásuka , szembe alál ák maguka egy addig, a hazai ona kozásban isme e len e üle el.) A dön éshozók, poli ikai eze ők az equali y mains eaming el é kí án ák a eljes közigazga ás a, közpoli iká a ki e jesz eni. Az in ézményi e olúció, azaz az esélyegyenlőség ho izon ális megjelenése a közigazga ásban, szin én célkén ogalmazódo meg. Az Esélyegyenlőségi Ko mányhi a al lé ehozása, min egy különálló közpon i sze , önálló köl ség e éssel, meg elelő há é el szolgál ahhoz, hogy az Amsz e dami Sze ződésben megha á ozo ha célcsopo ho izon álisan legyen kép isel e. Bá a á canélküli minisz e beik a ásá al minisz e i szin e emel ék az esélyegyenlősége , minisz é iumo mégsem endel ek hozzá, mi el az ágaza nem bí kellő súllyal. A diszk imináció ilalmá az egyenlő bánásmód ól és az esélyegyenlőség előmozdí ásá ól szóló 2003. é i CXXV. ö ény ( o ábbiakban Ebk .) el ogadása elő egységesen nem szabályoz ák, öbbek ez indokol a az ágaza i ö ény szükségességé . Az egyenlő bánásmód kö e elményének szabályozása Magya o szágon há om szin ű. A 2011. é i CCCCXV Alap ö ény ál alános é énnyel mondja ki a há ányos megkülönböz e és ilalmá ; az egyenlő bánásmód ól és az esélyegyenlőség előmozdí ásá ól szóló ö ény a jog endsze egésze számá a ad észle esebb Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció, a agy gende ku a ás más szemszögből 281 ú mu a ás a kö e elmény é elmezéséhez; égül számos ágaza i jogszabály (Munka Tö ényköny e, közok a ási és elsőok a ási ö ény, egészségügyi ö ény, s b.) u al az esélyegyenlőségi ö ény e, és állapí meg o ábbi, csak az ado e üle en é ényes szabályoka . Az Ebk . célja az Eu ópai Unió joganyagá al aló minél e ősebb összhang meg e em ése. Azonban a hazai ö ény öbb pon on úlmu a a lé ező eu ópai szabályozáson, mi el például az összes éde ulajdonság ese én é ény e ju a ja a 2000/43/EK i ányel ben alálha ó, o csak a aji- agy e nikai szá mazás ese é e előí szigo ú és á ogó szabályoka . A ö ény az ál alános szabályok melle külön ejeze ben oglalkozik a oglalkoz a ás, az ok a ás, a szociális biz onság és egészségügy, a lakha ás, az egészségügyi ellá ás, alamin az á uk o galma és szolgál a ások igénybe é ele e üle én apasz al há ányos megkülönböz e éssel. A ö ény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdí ása elsőso ban állami kö eleze ség és a dekla ál célja, hogy ha ékony jog édelme biz osí son a há ányos megkülönböz e és elszen edők számá a. A ö ény lehe ő é eszi a közé dekű é deké ényesí és , amely sze in a jogsé elem ese én a bizonyí ási ehe meg o dul. Az esélyegyenlőség beágyazo ságá ámoga a a Köz á sasági Esélyegyenlőségi P og am (KEP) is 2004-ben, amely 5 e üle e koncen ál : in o mációs hálóza , akadálymen esí és, k ízisközpon ok elállí ása, esélyegyenlőségi képzések és a elep- elszámolási p og am o ább ejlesz ése. Bá a KEP kike ül a 2003. é i CXXV. ö ényből, az elemek külön-külön meg alósul ak. Az esélyegyenlőség helyi lábának kiépí ésé jelen e e az O szágos Esélyegyenlőségi Hálóza éle e hí ása. A Hálóza 19 megyei és egy budapes i i oda lé ehozásá jelen e e, amely 2004-ben kezdődö és egészen 2008-ig a o . A Hálóza célja az ak uális ko mányza esélyegyenlőségi szakpoli ikájának, esély e em ő p og amjainak ámoga ása és a há ányos helyze ű csopo ok á sadalmi in eg ációjának elősegí ése. Elsődleges célcsopo jai a nők, omák, ogya ékossággal élő személyek, idősek, gye mekek és a há ányos helyze ű é ségekben élők, másodlagos célcsopo ok az elsődleges célcsopo o segí ő sze eze ek, in ézmények. Az Esélyek Házak o ábbi elada ai a köz élemény o málása a á sadalomban meglé ő előí éle ek leküzdése, alamin a á sadalmi szolida i ás e ősí ése. 2010-ben a ko mány ál ás kö e ően a Hálóza őbb p io i ásai meg ál oz ak és jelenleg Család, Esély e em ési és Önkén es Házak Hálóza a né en működik o ább. A helyi önko mányza oknak kö elezően előí elada a le a helyi esélyegyenlőségi p og amok elkészí ése, ezzel szin én az esélyegyenlőség helyi szin en aló kezelése a ő cél. Az Ebk . alapján az önko mányza ok 5 é e szóló helyi esélyegyenlőségi p og amo ogadnak el, amelye ké é en e elül izsgálnak és amennyiben szükséges módosí anak. A helyi esélyegyenlőségi p og amban a elepülési önko mányza nak helyze elemzés készí a há ányos helyze ű á sadalmi csopo ok szociális, ok a ási, 282 METSZETEK 2014/1. szám oglalkoz a ási, egészségügyi, és lakha ási helyze é ől, alamin a helyze elemzés so án el á p oblémák komplex kezelése é dekében in ézkedési e e alko .4 A o mális Eu ópai Uniós csa lakozása Magya o szágnak nem jelen e e az , hogy ezzel egy időben az esélyegyenlőségi poli ika e ő eljes észé képez e olna a hazai közéle nek. Nagyon sok múlik azon, hogy a helyi ak o ok pl.: állami és nem állami sze ek, sze eze ek hogyan esznek ész a olyama okban. K izsán And ea anulmánya sze in a gyenge állami sze ep állalás és a gyenge ci il jelenlé dupla- gyengesége e edményez, ez az állapo pedig ál alánosan jellemző a 2000-es é ek elején csa lakozo kele -közép eu ópai o szágok a. És emelle bá Magya o szág emekül beépí e e az EU-s jogszabályoka a hazai jog endsze ébe, nem kö e e az azokban meg ogalmazo ak e ő eljes ég ehaj ása és a éma i án i hozzáállásbeli ál ozás. K izsán And ea és számos sze ző á sa úgy gondolja, hogy az EU so dokumne umainak, például az Eu ópai Foglalkoz a ási S a égiának (IV. pillé : egyenlő esélyek a nőknek és é iaknak) és a S uk u ális Alapoknak hazai szin en nagy sze epük lehe a gende mains eaming el e jedésében. 1999-ben a oglalkoz a ási i ány onalak közé beépül a á sadalmi nemek sze in i megközelí és (gende mains eaming), ami annyi jelen , hogy a s a égia alamennyi pillé énél előze esen és u ólag is izsgálni kell a meg e in ézkedések ha ásá mindké nem e ona kozóan. A S uk u ális Alapokból ámoga o pályáza oknál pedig szin én igyelemmel kell lenni a ho izon ális esélyegyenlőségi el ek e. A „há omlábú szék” Az eu ópai esélyegyenlőségi poli ika és azon belül a nők és é iak közö i egyenlőség poli ikájának is há om i ányza a isme . Az első az an i-diszk imináció agy egyenlő bánásmód, a második a női esélyegyenlőségi poli ika és a ha madik a gende mains eaming. Az i ányza ok időben, egymás kö e e alakul ak ki, mindig az előző megközelí és elég elenségé e álaszul. A különböző p obléma el e ések más-más megoldási lehe őségeke onnak maguk u án, ille e egymás kiegészí e működhe nek a legha ékonyabban. Az an i-diszk iminációs poli ika célcsopo ja maga az egyén, a p oblémá pedig a p oceduális hibák okozzák, azaz diszk imina í jogszabályok, egyének és in ézmények. Célja beazonosí ani és szankcionalizálni azoka a gyako la oka és eljá ásoka , amelyek diszk iminálnak. Tapasz ala ok alapján az egyéni panaszok o oslásá al azonban igen 4 A 2010-es ko mány ál ás u án az Ebk . módosí ás előí ja, hogy az önko mányza az államház a ás al endsze eiből, az eu ópai uniós o ásokból, ille e a nemze közi megállapodás alapján inanszí ozo egyéb p og amokból szá mazó egyedi dön és alapján nyúj o , pályáza i ú on odaí él ámoga ásban csak akko észesülhe , ha a ö ény endelkezéseinek meg elelő, ha ályos esélyegyenlőségi p og ammal endelkezik. (A 2012. é i LXXXVI. ö énnyel módosí o Ebk . az e e ona kozó ha á idő 2012. no embe 1- ől 2013. július 1- e módosí o a.) Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció, a agy gende ku a ás más szemszögből 283 ö id á ú e edmény lehe csak elé ni. Magya o szágon az Egyenlő Bánásmód Ha óság a kijelöl sze a diszk imina í ese ek ki izsgálásá a. Az an i-diszk iminációs poli ika bá biz osí ja a o mális egyenlősége , azonban ez nem eze a á sadalmi egyenlőséghez. A nők és é iak közö i egyenlő lenségek nem csökken ek, így egy újabb megoldási lehe ősége kelle be eze ni. A női esélyegyenlőségi poli ika célcsopo ja má nem az egyén, hanem a nők egész csopo ja, amelynek célja a nők ámoga ása és helyze behozása. Eszközei a mege ősí ő, célzo an nőknek szóló p og amok. A nemek köz i á sadalmi iszony endsze diszk imina í működésének á alakí ása - gende mains eaming - sze in a nők és é iak közö i egyenlő lenség az egész á sadalom s uk u ális p oblémája, ezé nem lehe pusz án nőké déskén kezelni. Az egyenlő len iszonyok a á sadalom és közpoli ika szin e minden e üle é á já ják, ezé az egész á sadalom a elelős. Célja egy ész a á sadalmi no ma endsze á alakí ása, mi el az egyenlő lenségek s uk u ális és in ézményes okai szükséges o osolni, azé , hogy az egyenlő lenségek ne e melődjenek új a Más ész ől a nők és a é iak közö i iszony endsze á alakí ása szükséges a á sadalom és a közpoli ikai gondolkodás minden e üle én. A gende mains eaming alkalmazása alamennyi elelős dön éshozó elada a lenne. Ez a „há omlábú szék” megközelí és az jelen i, hogy a lábak, azaz az an i- diszk iminációs elem, az egyenlő esélyek és a mains eam megközelí ések összekapcsolódnak és kiegészí ik egymás . Az an i-diszk iminációs szabályzás a ké másik ényező nélkül nem lehe kellőképpen ha ékony. Azaz nem elég csak a diszk iminációs ügyeke ki izsgálni, hanem o ábbi pillé ek e is szükség an, úgymin a célzo e ékenységek biz osí ásá a az áldoza ok, dön éshozók számá a agy aká a ci il szek o ámoga ásá a, amelyek ak í an ész esznek aká az áldoza ok ellá ásában agy aká a ele áns policyk alakí ásában. A negyedik láb, az in e szekcionali ás magya áza a A á sadalom izsgála ako on os annak meg i a ása, hogy mikén is onódnak össze a nemek egyenlőségé el, e nikummal, ajjal, osz állyal és szexuali ással kapcsola os ké dések. Az in e szekcionali ás koncepciója Nina Lykke megha á ozása sze in egy elemzési eszköz, amely alkalmas a a, hogy meg izsgáljuk a szociokul u ális hie a chiáknak és a ha almi különbségeknek az egymás a ha ásá . A diszku zí és in ézményi ú on kialakí o szociokul u ális ka egó iák ól an szó úgymin a nemek egyenlősége, e nikum, aj, osz ály, szexuali ás, éle ko , nemze iség s b. (Lykke 2003). Bá az in e szekcionali ás ogalma a 90-es é ekben ogalmazódo meg - Kimbe le C enshaw jogásznőnek köszönhe ően - ezzel olyan elméle i ö ek éseknek ado hango , amelyek a eminis a gondolkodásban má jelen ol ak, azonban hiányzo egy közös koncepció. Elsőso ban az a o--ame ikai eminis ák k i izál ák diszk imináció domináns é elmezésé , misze in az agy a ajon, agy pedig a á sadalmi nemen alapul, igyelmen kí ül hagy a pl. az a o-ame ikai nők apasz ala ai . Az 284 METSZETEK 2014/1. szám in e szekcionális izsgálódás alapjai és a ko ai koncep uális megha á ozásoka pon osan ezek a eminis ák inspi ál ák, akik elhí ák a igyelme az egyenlő lenségi ak o ok közö i kapcsolódási pon ok a. C ensaw elősze e e el alkalmazza magya áza ában az u ak és közlekedés me a o ájá . Az u ak az egyenlő lenségeke jelképezik (nők/ é iak, aj/e nici ás, osz ályok s b.). A ki ekesz e nők, pedig ezeknek az u aknak a ke esz eződésében állnak, ahol ké agy aká öbb egyenlő lenségi mu a ó me szi egymás . A ke esz eződésekben pedig igen magas a balese ek elő o dulásának lehe ősége, azaz az egyenlő lenségek összeadódha nak, megsokszo ozódha nak. Kimbe le C enshaw úgy képzeli, hogy az in e szekcionali ás alkalmazása egy aj a, az iden i áspoli ikába aló k i ikus bea a kozás. Megkülönböz e i a poli ikai és a s uk u ális in e szekcionali ás . „A kisebbségi nők – akik kisebbségkén és nőkén is há ányos helyze ben annak a á sadalomban – olyan jogsé elmeke szen edhe nek el endsze sze űen, amelyeknek sem a kisebbségi é iak, sem a öbbséghez a ozó nők nincsenek ki é e.” (Balogh 2013:21) Ez a s uk u ális in e szekcionali ás, amelynek bemu a ásá a C enshaw számos példá hoz el a anulmányában. Egy bán almazo be ándo ló eke e nő ese ében, aki segí sége sze e ne kapni, a endsze a be e mechanizmusok mia kép elen egysze e kezelni az , hogy ő egy eke e – be ándo ló - nő, aki bán almaznak. Pl.: nem áll endelkezés e olmács, a munka á sak a „nőnek” segí enek, de a a má nincsenek ekin e el, hogy a kliens ese leg más kul ú ában él és eljesen más p oblémákkal küzdhe , min egy középosz álybeli ehé nő. A példában elhozo személy ese ében ehá ő nem „csak” egy nő és nem „csak” be ándo ló, hanem egy be ándo ló nő. A poli ikai in e szekcionali ás gondola a az e i el, hogy az a csopo , amely elemeli a hangjá például a nők és é iak á sadalmi egyenlőségéé , mié nem hajlandó pl.: a eke e/ oma nők jogaié küzdeni5. Ese leg nincsen é zékenysége más egyenlő lenségi dimenziók a, agy csak úgy gondolja, hogy ké agy aká öbb egyenlő lenségi dimenzió gyengí ené egymás ? C enshaw példája meg ilágí ja, hogy a aji-e nikai kisebbséghez a ozó nők ellen a közösségük é i agjai ál al elkö e e e őszako hogyan hallga ják el az an i asszis a és a eminis a jog édők. Balogh Lídia sze in a nőmozgalom a ól él, hogy az e őszak kisebbségi p oblémá á minimalizálódik, míg a kisebbségi jogoké küzdők a má amúgy is igen jelen ős mé ékű nega í sz e eo ípiák o ábbe ősödésé ől a anak. A ku a ásokban ál alában a „nő” ogalma ala a ku a ók egyé elműen a ehé , he e oszexuális, dolgozó nő é ik, míg az an i asszis a poli ikák a eke e/ oma é iak ól szólnak, egysze űen igyelmen kí ül hagy a a eke e/ oma nőke . C enshaw gondola mene é számos ku a ó o ábbgondol a, o ább ejlesz e e Ame iká ól, Eu ópán á egészen Kele -Közép Eu ópáig. Az idő elő ehalad á al az in e szekcionali ás koncepciója o ább inomodo . Az új lá ásmód melle e mésze esen k i ikák is meg ogalmazód ak. Például az addi í in e szekcionali ásko a szociális ka egó iáka külön s uk ú akén egymással kölcsönha ásban lé ő, de egymás a nem ha ó, kapcsol egységkén elemzik. Az addi í megközelí és pedig kihagyja a szociális ka egó iák dinamikus összeol adásának jelenségé , a kompe i í 5 E ől Magya o szágon lásd pl. Czibe e Ibolya (2012): Nők mélyszegénységben. Személyes éle ilágok és cselek ési pe spek í ák a mélyszegénységben élő nők mindennapjaiban. L’Ha ma an Kiadó, Budapes Sebes yén Zsuzsa – In e szekcionali ás, min esélyegyenlőségi koncepció, a agy gende ku a ás más szemszögből 291 Fo ás: h p://eu lex.eu opa.eu/LexU iSe /LexU iSe .do?u i=OJ:C:2006:287E:0323:032 9:HU:PDF Fo ás: h p://s a ic.ja oka. idesz-eu.hu/media/2/0/7/7/2077.pd Fo ás:h p://www.google.hu/u l?sa= & c =j&q=&es c=s& m=1&sou ce=web&cd =1& ed=0CC8QFjAA&u l=h p%3A%2F%2Fwww.szmm.go .hu%2Fdownload. php%3Fc ag%3Ddownload%26docID%3D21489&ei=CyYXU 2gAsPI4ASlpIG4 CQ&usg=AFQjCNHxWPnwBR3TENsidUDhxm7QuQa1og&sig2=yelwu4ynSs_J 7qjoFnXNHA Já óka Lí ia A oma nők helyze e az Eu ópai Unióban. Az Eu ópai Pa lamen állás oglalása az Eu ópai Unióban élő oma nők helyze é ől (2005/2164(INI)) PA_TA(2006)0244 Já óka Lí ia Jelen és a omák in eg ációjának eu ópai uniós s a égiájá ól (2012/2276(INI)), Állampolgá i Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizo ság. Előadó Já óka Lí ia. h p://www.eu opa l.eu opa.eu /sides/ge Doc.do?pubRe =//EP/TEXT+REPORT+A7-2011- 0043+0+DOC+XML+V0//HU Johanna Kan ola (2009) Ins i u ionalizing In e sec ionali y in Eu ope, Depa men o Poli ical Science, Uni e si y o Helsinki In: In e na ional Feminis Jou nal o Poli ics, 11:4, 459-477 Kiadó: Magya Női É deké ényesí ő Szö e ség Budapes , 2014 Kimbe le C enshaw (1991) Mapping h Ma gins: In e sec ionali y, Iden i y Poli ics, and Violence Agains Women o Colo In: S an o d Law Re iew, Vol. 43, No. 6 (Jul, 1991) pp. 1241-1299 Fo ás: www.js o .o g/s able/HYPERLINK "h p://www.js o .o g/s able/1229039"1229039 Kóczé Angéla (2009) Missing In e sec ionali y Race/E hnici y, Gende and Class in Cu en Resea ch and Policies on Romani Women in Eu ope Budapes , Kiadó: Cen al Eu opean Uni e si y 2009. K izsán And ea (2009) F om o mal adop ion o en o cemen . Pos -accession shi s in EU impac on Hunga y in he equali y policy ield In: Eu opean In eg a ion online Pape s/ISSN 1027-5193, Special Issue 2, Vol. 13 (2009) A . 22. Lau a Su du (2006) B oadening he Agenda. The S a us o Romani Women in Romania Open Socie y Ins i u e, Mihai Su du A esea ch Repo P epa ed o he Roma Pa icipa ion P og am OSI-Budapes Kiadó: OSI, 2009 Na asha Lamo eux (2011) B idging he Gap. Romani Women, T ansna ional Ad ocacy Ne wo ks and Disman ling Roma Disc imina ion in Eu ope 11/27/2011 Nina Lykke In e szekcionali ás új a: p oblémák és lehe őségek Pa iciai Hill Collins (1998) I ’s All In he Family: In e sec ions o Gende , Race and Na ion In: Hypa ia, Vol. 13, No. 3 Fo ás: www.js o .o g/s ableHYPERLINK "h p://www.js o .o g/s able3810699"3810699