■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Csoba Judi - Áb ahám Ka alin - Nagyné Va ga Ilona
Képzés és oglalkoz a ás
In o máció és udásá amlás a képzőin ézmények és a oglalkoz a ók közö
A ku a ási p og am
Egy é ség gazdasági ejlődéséhez elengedhe e len, hogy olyan in eg ál működési o mák
alakuljanak ki, amelyek ha ékonyan gazdálkodnak a endelkezés e álló e ő o ásokkal.
Különösen é ényes ez a megállapí ás egy ha á men i, öbbnyi e alacsony lélekszámú
elepülésekkel endelkező mik o é ségben, ahol a gazdálkodás é izedeken ke esz ül
alap e ően a mezőgazdasági önellá ás a épül , s a oglalkoz a ási lehe őségek kialakí ása
ko lá ozo ol . A oglalkoz a ási és képzési sze keze illeszkedése, a ke esle és kínála
egyensúlyának kialakí ása a képzési és oglalkoz a ási endsze ben egy há ányos helyze ű
mik o é ség gazdasági és á sadalmi ejlődésé is előnyösen o málha ja.
A ha á men i kis é ségek ejlesz ése a endsze ál ás megelőzően komoly há ány
szen ede . A ha á ké oldalán lé ő kis- és középmé e ű elepülések elnép elened ek, lakóik
elö eged ek. Az elmúl é ek so án a helyi szükségle ek e és a még meglé ő e ő o ások a
épí e indul meg a é ség ejlesz és, melynek e edményekén a ku a ás helyszínén, É mellék
kis é ség 21 elepülésén közel 2500 kis- és középmé e ű állalkozás jö lé e. A lé ejö
sze eze ek gazdasági és oglalkoz a ási unkcióinak ejlesz ése azonban csak akko
alósulha meg, ha a állalkozások szakembe szükségle e a é ségben, a meg elelő
mennyiségben és minőségi sze keze ben biz osí o .
A ha á ké oldalán lé ő 21 elepülés (10 Magya o szágon, 11 Romániában) közö – az
á já ás nehézségeinek csökkenésé el, az együ működési o mák e ősí ésé el, új szakmai
kapcsola ok lé ehozásá al – an esély egy in eg ál oglalkoz a ási és képzési é
kialakulásá a, amelyben a ha á ké oldalán lé ő elepüléscsopo kölcsönös előnyök e alálna.
A ha á mindké oldalán lé ő elepüléseke á ogó, nagyobb ki e jedésű gazdasági,
oglalkoz a ási é gazdaságosabb munkamegosz ás ud kialakí ani mind a e melésben, mind
a szolgál a ásban, de nem u olsó so ban a szakembe ek képzésében is.
A jelenleg meglé ő gazdasági és á sadalmi kapcsola ok sű űsége alacsony mé ékű, a
é ségben működő állala ok szakembe szükségle e és a é ség képzési/szakképzési
sze keze e sem edi egymás . A „Know-Flow” ku a ás1 célja a állalkozók ál al
meg ogalmazo ke esle és a képzők ál al biz osí o kínála sajá osságainak el á ása, s annak
elemzése ol , hogy a ha á ké oldala közö i együ működés a képzés és oglalkoz a ás e én
milyen mé ékben és o mában an jelen napjainkban. A p og am címéhez illeszked e annak
a udásnak és in o mációá amlásnak a mennyiségé és minőségé elemez ük, amely a képzők
1 A anulmány a HURO/0901/267/2.2.4 “Know-Flow – „A gazdasági ejlődés megalapozása a állalkozások
szakmai kompe enciák a ona kozó igényeinek és a szakképző in ézmények kínála ának el á ásá al” p og am
ke e ében készül . A ku a ási- ejlesz ési p og amo a Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika
Tanszéke koo dinál a a Romániai Vállalkozásoké Egyesüle el pa ne ségben.
31
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
és a oglalkoz a ók, alamin a ha á ké oldalán lé ő képző és gazdálkodó sze eze ek közö
el á ha ó ol a ku a ás so án. A középpon ba a oglalkoz a ással, munkae ő-piaci be álással
kapcsola os ké déseke állí o uk.
A ku a ás módsze e
Az É mellék kis é ség 21 elepülésén e ékenykedő közel 2500 állalkozás és 300 képző
in ézmény kö ében a ku a ás so án öbb éle módsze el is igyekez ünk el á ni a
munkae őpiacok és a képző in ézmények működésé , különös súly helyez e a ke ő közö i
kapcsola a, s a munkae őpiacokon jelen kező képze ségi igények elmé ésé e és
é elmezésé e.
a./ Fókuszcsopo os in e júk
A képzőkkel és a állalkozókkal a ha á mindké oldalán ókuszcsopo os in e jú sze ez ünk
azzal a céllal, hogy a su ey izsgála o a ókuszcsopo on ész e ő szaké ők ja asla ai al,
szempon jai al kiegészí e sze ezzük. A szaké ői ja asla ok hozzájá ul ak o ábbá a
ku a ás e edményekén kidolgozandó ejlesz éspoli ikai ja asla ok megalapozásához.
b./ Szaké ői in e júk
A szaké őkkel készül in e jús izsgála a mik o é ségben égze izsgála k ali a í eleme,
amelynek célja, hogy el á ja a ké célcsopo közö lé ő kapcsola endsze , az egymással
szemben meg ogalmazo kölcsönös el á ásoka , s a munka állalók kompe encia endsze é el
kapcsola os éleményeke . A képzők és a állalkozók kö ében készí e 40 szaké ői in e jú
(20 in e jú Romániában, 20 in e jú Magya o szágon) so án kapo e edmények elmélyí ik,
á nyalják a su ey izsgála ban kapo s a isz ikai e edményeke .
c./ Ké dőí es izsgála kis- és közép állalkozások ulajdonosai al, menedzse ei el
A 2500 állalkozásból, min alapsokaságból ké lépcsős é egze min a é eli eljá ással
ki álasz o 300 sze eze nél ké dőí es izsgála o készí e ünk azzal a céllal, hogy
megisme jük a munkaadók munka állalókkal kapcsola os kompe enciael á ásai ,
oglalkoz a ási apasz ala ai , s a képzőkkel aló együ működés o mái . A ké dőí es
izsgála so án kapo e edmények i ány mu a ak a lokális képzési és oglalkoz a ási
s a égia kialakí ásá segí ő ja asla ok meg ogalmazásako .
A állala i ké dőí es izsgála ok egyik leghangsúlyosabb módsze ani ké dése az ol ,
hogy ki az a személy, aki az ado cége jól ep ezen ál a, megbízha ó álasz ud adni a el e
ké dések e. Ez ku a ásunk so án nem okozo p oblémá , hiszen öbbnyi e maguk a
ulajdonosok, ille e kisebb észben az ügy eze ő menedzse ek, igazga ók álaszol ak.
Tekin e el a a, hogy ma káns különbségeke nem alál unk a ha á ké oldalán működő
állalkozások közö , így az össze on min a ada ai közöljük.
32
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
1. sz. ábláza
A álaszadók össze é ele
A megké deze s á usza a
állala nál
A álaszadók
száma
A
álaszadók
a ánya (%)
Tulajdonos
266
88,7
Veze ő, menedzse
30
10,0
Alkalmazo
4
1,3
Összesen
300
100
A ku a ás helyszíne
A ö énelmi hagyományok sze in az É melléknek ne eze kis é ség öld ajzi, e üle i
é elemben igen kis e üle e og á a ha á mindké oldalán.2 Közigazga ási agy s a isz ikai
é elemben mindké o szágban úl kicsi ahhoz, hogy önálló s a isz ikai agg egálási szin kén
endelkezzünk óla demog á iai, gazdasági agy munkae ő-piaci ada okkal. A „legkisebb”
öld ajzi egységek, amelyek magukban oglalják az É melléke is, és ugyanakko
s a isz ikailag az Eu os a ál al alidál ada okkal is endelkezünk óluk, a NUTS 2 sze in i
egységek. Így a ku a ás so án a magya oldalon é in e Észak-al öldi Régió, ille e a magya
égiónál mind lakosságszámban, mind e üle ileg lényegesen nagyobb omániai Észak-nyuga
Régió ada ai használ uk el.
Ahogyan „szabad szemmel” nem el űnőek É melléken a ha á ké oldalának ejle ségé e
ona kozó elsődleges meg igyelések, úgy gazdasági ejle ségben sem jelen ősek az el é ések
a ké égió közö . Az Észak-al öldi Régió egy ő e ju ó GDP-je Eu óban ki ejez e 6600
EUR/ ő, az Észak-nyuga i Régió ugyanezen mu a ója 5800 EUR/ ő az Eu os a 2008- a
ona kozó ada ai sze in . Ha nem a ké é éke hasonlí juk egymáshoz, hanem a égióknak az
o szágon belüli helyze é izsgáljuk, akko a kép némiképp meg o dul: az Észak-al öldi Régió
6600 EUR/ ő GDP mu a ója az egyik legelma ado abb égiós ejle ségi mu a ó az á lagosan
10 600 EUR/ ő magya o szági ada hoz képes , míg az Észak-nyuga i Régió 5800 Eu ó/ ő
GDP mu a ója közel esik Románia 6500 EUR/ ő GDP á lagához. (Ső , a égió omániai
iszonyla ban inkább ejle nek minősí he ő, ha igyelmen kí ül hagyjuk Buka es ada ai .) A
nem úlzo an el é ő égiós GDP ada oka elemez e a ejle ség lényegesebb különbségei
á ulnak el.
A omániai égió oglalkoz a ási és munkanélküliségi ada ai lényegesen ked ezőbbek az
Észak-al öldi Régió oglalkoz a ási mu a óinál. Ez a iszonylagosan ked ező ada á ilágí
a a, hogy az alacsonyabb omániai GDP mu a ók őkén a p oduk i i ási mu a ók komoly
elma adásából akadnak.
A p oduk i i ás, a e melékenység ada ainak el é ései számos ényező okozha ja, ezek
észle esebb elemzésé e i e anulmányban a meg elelő ada ok híján nem é he ünk ki. Annyi
azonban mindenese e é demes jeleznünk, hogy a e melékenységi-p oduk i i ási ada ok
2 A kis é séghez a ozó elepülések: Álmosd, Bagamé , Esz á , Kisma ja, Kokad, Lé a é es, Nyí áb ány,
Pocsaj, Újlé a, Vámospé cs, Pap amási, Biha élegyháza, Biha diószeg, Székelyhíd, Kiske eki, É a csa,
É mihály al a, É semjén, É kö élyes, Ved esáb ány, Salacs
33
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
egészen bizonyosan össze üggésbe hozha ók a gazdaság sze keze ében mu a kozó
különbségekkel.
2. sz. ábláza
A égiók gazdasági sze keze e
NUTS2
Lakos-
ság
száma
eze ő
Foglal-
koz a o -
ak
száma
eze ő
Foglalkoz-
a ási á a
16-64
é esek
%
Munkanél-
küliségi
á a
%
GDP/ ő
(EUR)
Az ipa ban
oglalkoz-
a o ak
a ánya
%
A szolgál a ás-
ban oglalkoz-
a o ak a ánya
(pénzügyi
szolgál a ások
nélkül)
%
Észak-nyuga i
Régió
2 643
1 148,0
57,7
3,8
5800
35,4
54,7
Észak-al öldi
Régió
1 354
513,1
49,3
12,0
6600
40,0
46,2
Fo ás: Eu os a Regional yea book 2011
h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book
A omániai oldal ipa i oglalkoz a o ságá magya ázza, hogy a szocializmus időszakából
jelen ős a ányban ennma ad az a mai szemmel nem a leg ejle ebb echnológiá alkalmazó
ipa , amely a globalizálódo gazdasági e senyben komoly gondokkal küzd ennma adásáé .
Az ipa i oglalkoz a ás, különösen a hagyományosabb, nagyipa i oglalkoz a ás az Észak-
nyuga i Régióban magasabb belső ingázás el é elez. Az ingázás iszonylag magas
É melléken is, elsőso ban a ké nagy á os, Deb ecen és Nagy á ad szí ó ha ásának
köszönhe ően. Az ingázás számo e ő mé éke mia az é melléki kis é ség állalkozásaiban
oglalkoz a o ak száma, össze é ele messze nem azonos a kis é ségekben lakók
oglalkoz a ási mu a ói al.
A égiók oglalkoz a ási ada ai gyako la ilag nem be olyásolja a hi a alosan egisz ál
kül öldön munka állaló személyek a ánya. Románia o szágos ada ai a kül öldi
munka állalásban magasabbak a magya ada okénál, a ké égióban azonban ez az el é és nem
apasz alha ó. A ké égióból hi a alosan egisz ál a, összesen kb. 11 ez en állalnak
kül öldön munká (ami a oglalkoz a o ak alig öbb min 0,6%-a), és ez a szám
lakossága ányosan oszlik meg a ha á ké oldala közö . A posz -indusz iális sze keze i
lema adás szo os össze üggésbe hozha juk azzal, hogy az Észak-al öldi Régió ok a ási ada ai
(amelyek a magya á laghoz képes szin én ked ező lennek minősülnek) az sej e ik, hogy a
ia alok képze sége magasabb, min a ha á úloldalán.
34
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
3. sz. ábláza
Ok a ás és a ia alok munkanélkülisége a ké égióban (2008)
NUTS2
A 4 é es ko ban
ó odába já ó
gye ekek a ánya
a 4 é es
ko osz ályban
%
A 17 é es
ko ban anulók
a ánya a
ko osz ályukban
%
Egye emi és
őiskolai
hallga ók a ánya
a 20-24 é es
ko osz ályban
%
Fia alok
munkanélkülisége
%
Észak-nyuga i
Régió
84,3
79,6
34,1
16,8
Észak-al öldi
Régió
93,5
96,3
46,5
32,7
Fo ás: Eu os a Regional yea book 2011, 4. ejeze
h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book
É demes megjegyezni, hogy a iszonylag ked ezőbb ok a ási ada ok ellené e a ia alok
munkanélküliségi ada ai sokkal ked ező lenebbek az Észak-al öldi Régióban. A ked ezőbb
ok a ási kimene ek melle is magas munkanélküliségi a ány Észak-Al öldön a a enged
kö e kez e ni, hogy i a nagyobb a ányban hiányzik a munkahely, min a ha á úloldalán.
Míg az Észak-nyuga i Régió alacsony i júsági munkanélküliségi ada ai jelezhe ik a
munkaadók el á ásai : az alacsonyabb képze ség is kielégí i a munkaadói, munkae ő-piaci
el á ásoka .
A magasabb p oduk i i ás szin e mindig együ já a magasabb munkake ese ekkel, ám az
alacsony oglalkoz a o ság, és ezzel együ a szociális jö edelmekből élők magasabb a ánya
ugyancsak mindig isszahúzza az á ogó jö edelmi szin eke . Ezeknek a ha ásoknak az
e edőjekén a ház a ások jö edelmei nem úl élesen különböznek a ha á ké oldalán.
Románia későbbi uniós csa lakozásának és a ked ező oglalkoz a ási mu a óknak
köszönhe ően a omániai jö edelmi ada ok dinamikájukban gyo sabban ejlődnek, és a égiók
közö i különbségek csökkenésé jelzik.
4. sz. ábláza
A ház a ások jö edelme
A ház a ások egy ő e
ju ó jö edelme az
EU27 á lagához képes
%
A ház a ások egy ő e
ju ó jö edelmének
ál ozása 2000-2008
közö , eálé éken
%
Észak-al öldi
Régió
42,2
+ 9,8
Észak-nyuga i
Régió
33,4
+12,0
Fo ás: Eu os a Regional yea book 2011, 8. ejeze
h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book
35

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Kompe enciael á ások
Kompe encia ípusok
A munkaadó ál al el á munka állalói kompe enciák elemzése azé szükséges, me egy elől
ez ogalmazza meg konk é an a leendő munka állaló al kapcsola os ki álasz ási
szempon oka , más elől pedig megha á ozza a képzők számá a a ejlesz endő e üle eke (EU
2008, Szabó 2010, Vajda 2008). Ha egy bizonyos kompe enciá a munkaadó a munka állaló
ese ében magas a é ékel, annak kialakí ásában ál alában nagy sze epe ulajdoní a képzőknek
is, ügge lenül a ól, hogy ezek a kompe enciák milyen jellegűek, s a szocializáció so án
megha á ozó módon hol és hogyan o málódnak. Ha a munkaadó ál al szükségesnek él
kompe enciák hiányoznak, agy nem meg elelő módon ke ül ek kialakí ás a, akko nem
csupán a munka állaló , hanem a leg öbb ese ben a képző in ézmény is minősí ik a
munkaadók. Viszonylag hama szüle nek az í éle ek: „Nem aní o a meg az iskola dolgozni!”
A szakképze ség a munkaadó ál al meg ogalmazo el á ási endsze ben a munka állalói
készségek e, s az ál alános skillek e is ona kozik, amely lehe ő é eszi bizonyos udás és
készségelemek ugalmas, k ea í , széles kö ben ö énő alkalmazásá . Gyak an ennek a
ugalmasságnak és k ea i i ásnak a lé e jelen i a szakmai isme e eke a munkaadó el á ás-
endsze ében. Ez a jelensége a szaki odalom égó a isme i, s egyik legplasz ikusabb
meg ogalmazásá al Kemény Is án elemzéseiben alálkozunk. A szakma, a szakképze ség
leg on osabb a alma az iskolázo ság melle az uni e zali ás – í ja Kemény. Az igazi
szakembe az uni e zális szakembe . Így például az az esz e gályos, aki ajz u án el udja
készí eni a munkada abo , méghozzá ke és ogással, gyo san. Az a laka os, aki egy
kalapáccsal és egy hideg ágó al minden el ud készí eni. Az a illanysze elő, aki ha kell
po szí ó ja í , ha kell, akko kapcsolási ajz ól bekábelez egy háza . Te mésze esen ez az
uni e zali ás egy aj a mobili ási képessége is jelen , a ól lesz alaki uni e zális szakembe ,
hogy ilágo lá o , hogy öbb helyen, öbb éle a szakmájához a ozó munkában is megáll a a
helyé , agyis soka anul , de nem az iskolában, hanem a gyako la ban (Kemény 1990,
Kemény 1992). Mindennek e edményekén ki űnik, hogy nem egy szakmához kö ődő s abil
szakmai isme e eke , készségeke kell a kis lé számo oglalkoz a ó, specializáció a alig
alami lehe ősége biz osí ó állala munka állalójának elmu a ni, ha alkalmasságá igazolni
aka ja, hanem uni e zális udáselemeke , k ea i i ás , p oblémamegoldó gondolkodás ,
melynek há e ében s abil alapkén sze epel a szak udás, min készség, min szükséges, de
nem elégséges el é el.
A munka állalók ál al elsajá í andó kompe enciáka – a kompe encia ogalom néhány ko ábbi
megha á ozási kísé le ének apasz ala ai is elhasznál a- négy csopo a osz juk.
(De ailed..2002, Skills .. 2008, Szabó 2010).
36
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
1. sz. áb a
A munka égzéshez szükséges kompe enciák ípusai
Alapkompe enciák: Azoka a jellemzőke oglalják magukba, amelyek gyak an elő o dulnak,
amelyeke ál alánosan alkalmazunk. Ezek meg e em ik az alapo ahhoz, hogy a
kulcskompe enciák, a gene ikus és a unkcionális kompe enciák kialakí ha óak legyenek
(ilyenek például : az í ás, az ol asás, a számolás, a szö egé és). Ezek közé az
alapkompe enciák közé a oznak például a személyes képességek (például embe isme e ,
gyako la iasság, k ea i i ás, ugalmasság, á a lan helyze ek kezelésének képessége), a
személyes ulajdonságok (például. alaposság, ambíció, empá ia, elelősségé ze , humo ,
igényesség, endsze e e ). E kompe enciák kialakulása öbbnyi e a személyiség ejlődés ko ai
szakaszában ö énik, s kialakí ásában nagy sze epe an az ado ságoknak és a családi
szocializációnak. Fejlesz ése öbbnyi e lassú olyama , amelyben a személyiség ejlesz és kap
jelen ős hangsúly .
Kulcskompe enciák: Nem egye len szakma a ozékai, hanem alamennyié. Az Eu ópai Unió
az alábbi kulcskompe enciák meglé é , ille e olyama os ejlesz ésé p e e álja: anyanyel en
aló kommunikáció, idegen nyel en aló kommunikáció, ma ema ikai készségek,
alapkészségek a udományban és a echnológiában, in o ma ikai készségek, anulás anulása,
in e pe szonális és állampolgá i készségek, állalkozói készségek, kul u ális uda osság
(ál alános mű el ség). A kulcskompe enciák o málásában a család melle megha á ozó
sze epe an az iskolának, de nem elsőso ban a szakképzésnek, hanem az alapképzésnek, ahol
egysze e, csaknem azonos a ányban an jelen a személyiség ejlesz és és az
isme e köz e í és/elsajá í ás.
Gene ikus kompe enciák: Egy sze eze alamennyi munkakö é e, agy egy-egy munkakö
család a ona kozó iselkedés-együ es. A munka ilágában leg on osabbnak a o
kompe enciák i jelennek meg: egy munka olyama acionális megsze ezése, az idő el, az
ene giá al és az anyaggal aló gazdálkodás, a p oblémaé zékenység és p oblémamegoldás, az
al e na í megoldási lehe őségek összehasonlí ása; a lényeglá ás, a dön ésképesség, az
inno áció és a k ea i i ás. I kap hangsúly a kommunikációs kompe enciák kö éből például a
37
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
munkához kö ődő in o máció kezelése – á adása, cse éje, ke esése, é ékelése, endezése, a
nap akész isme e ek megsze zése, használa a. E kö be a ozik például a p oblémamegoldó
kompe enciák közül az anali ikus, elemző gondolkodás, és a e ek kö e keze es
meg alósí ásának képessége. A gene ikus kompe enciák kialakí ása a szakmai szocializáció
észe. Ebben nagy sze epe an a szakképzésnek, ezen belül is kiemel jelen ősége an a
szakmai iden i ás kialakí ásának, annak, hogy a anul szakma céljai , elemei megisme je és
elsajá í sa a anuló. Ez a „szakembe é álás” első lépcső oka.
Speciális szakmai kompe enciák: Az egyes munkakö ök sike es ellá ásához szükséges
iselkedés- epe oá , a kimagasló eljesí mény szolgáló szakmai udás oglalják magukba.
Az iskolák/képzők a leg öbb ese ben ez u óbbi kialakí ásá ekin ik elada uknak. A szakmai
udásköz e í és azonban a leg öbb ese ben a passzí , egycsa o nás módsze eke alkalmazza, s
a szakmai szocializációban, a udáselemek készséggé o málásában má nem esz ész , agy
nem ha ékonyan égzi elada á .
Mi el a munkaadók a leg öbb ese ben a kompe enciának mind a négy ípusá el á ják
a munka állaló ól, bá milyen ípus hiánya, agy elég elen kialakulása mia az ese ek
öbbségében az iskolá /képző okolják, s úgy í élik meg, hogy az nem égez e el a munkájá .
Kompe enciael á ások
A ku a ás so án elsőkén az izsgál uk, hogy a munkaadók a en i kompe enciáka milyen
mé ékig á ják el, milyen jelen ősége ulajdoní anak ezeknek a munka égzés so án.
A izsgála i e edményeke elemez e lá juk, hogy kiemelkedő é éke kapo a álaszadás
so án a pon os és önálló munka égzés (4,43)3, amely a gene ikus kompe enciákhoz so olha ó
készség. Ugyancsak magas é éke kapo a kommunikációs készség (4,3), melynek kiemelése
é he ő, hiszen a munkaadók jelen ős kö e a szolgál a ási szek o ban e ékenykedik, a
számolási elada okban aló já asság (4,11), alamin a anulási (4,08) és együ működési
képesség (4,14), amelyek ki ejeze en kulcskompe enciák. Kialakí ásukban a
leghangsúlyosabb sze epe a családnak és az alapképzésnek an. A szakképző in ézmények a
anulónak a szakképzőhöz aló belépéseko el é elezik ezeknek a kompe enciáknak a
kialakí ásá , s ezek ejlesz ésé e speciális módsze és időke e e má nem e eznek. A
képzők a hangsúly – mi el a személyiséghez kö ődő alap és kulcskompe enciák meglé é
el é elezik, agyis az , hogy a szocializáció egyes szakaszai má el égez ék a elada uka –
elsődlegesen a speciális szakmai kompe enciák a, s a munka égzéshez szükséges gene ikus
kompe enciák a helyezik, amelyek a munkaadó megí élésében meglehe ősen alacsony
é ékeke kapnak: szakmai elméle i alapok meglé e (3,77), elemző készség (3,27),
számí ógépes isme e (3,25).
Mi el a munkaadók dön ően a szolgál a ási szek o ban dolgoznak, el é elez ük, hogy
a szakmai kompe enciák helye a kulcskompe enciák a helyezik a hangsúly , ahol a
munka állalók sokkal in enzí ebben dolgoznak a személyiségükkel, min a megsze ze
szakmai isme e ekkel. Éppen ezé meglepő, hogy néhány kulcskompe enciának alig
ulajdoní anak alamilyen jelen ősége a munkaadók: az í áskészség (3,17), az idegen-nyel
3 A izsgála so án egy ö okoza ú skálá alkalmaz unk, ahol az 1-es é ék a legalacsonyabb, legked ező lenebb,
az 5-ös é ék a legmagasabb, legked ezőbb é ékeke mu a a.
38
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
udása 3-as é éke kapo , ami a legu olsó ol a munkaadók ál al elállí o on ossági
so endben a munka égzéshez szükséges kompe enciák beso olásako .
Összegzéskén elmondha juk, hogy a munkaadók kompe enciael á ásai öbbnyi e nem a
speciális szakmai, agy az ál alános munka égzés segí ő gene ikus kompe enciák a
helyez ék a hangsúly , hanem alap e ően a személyes ulajdonságoka középpon ba állí ó
alapkompe enciák a és az ál alános ájékozódás , ilágban aló boldogulás segí ő
kulcskompe enciák a. Bá az iskolák/képzők elada a a speciális szak udás kialakí ása, ez a
munkaadók a legu olsó kompe encia ípuskén álasz o ák, s ugyanakko a hiányzó
kompe enciák kialakí ásá , amelyeke a ko ábbi szakaszokban, más szocializációs
endsze ekben kelle olna megsze ezni, ál alában az „iskolán”, a közép okú, őkén szakmai
isme e eke , készségeke köz e í ő sze eze eken ké i számon a munkaadó.
2. sz. áb a
A munkaadók ál al el á kompe enciák
4,43
4,63
4,02
4,09
3,77
4,08
3,86
4,14
4,3
3,17
3,27
3
3,63
4,11
3,25
3,36
3,53
3,38
00,5 11,5 22,5 33,5 44,5 5
önálló munka égzés
pon os munka égzés
szakmai, gyako la i já asság
nagy munkabí ás
szakmai elméle i alapok
új készségek elsajá í ása
sze ezőkészség
csapa munkához szükséges készségek
kommunikációs készség
í áskészség
elemzőkészség
idegennyel udása
logikai, é beli gondolkodás
számolási elada ok
számí ógépes isme e
állalkozó szellem
személyes célok meg alósí ásának képessége
á sadalmi ké désekben aló já asság
á lagé ékek
Mi el a munkaadókhoz öbbnyi e köz e lenül a szakképzésből é keznek a munka állalók,
nem izsgálják, hol kele kez ek a hiányok, csupán megállapí ják a hiány és meg ogalmazzák
elégede lenségüke a képzéssel kapcsola ban. Azok a kompe enciák, amelyeke a munkaadók
nagy a é ékelnek és megí élésük sze in a munka égzéshez nélkülözhe e lenek, nem
elsőso ban szakmai kompe enciák. Nagy a é ékelik a pon osságo , a jó kiállás és
beszédkészsége , a csapa ban aló együ működés készségé . Ezeknek a magas szin ű
39
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Összegez e elmondha ó, hogy a képzők öbbsége nem endelkezik széles kapcsola i
háló al. Egyes állalkozók e ek kísé le e szélesebb kapcsola i háló kiépí ésé e, azonban
ezek csak kezde leges kezdeményezésnek, előp óbálkozásoknak mondha ók. Az egyik
legége őbb p obléma a kommunikáció hiánya. A képzők sem kezdeményeznek, a a á nak,
hogy ,, alaki” őke megke esi. Nem kezdeményeznek, nem újí anak, helye e a jelenleg
ha ályos jogszabályok be a ásá a ö ekszenek, csak úgy, csak annyi égeznek, ami a
ö ény előí , és a a hi a koznak, hogy a ö ények nincsenek egymással összhangban nem
csak helyi szin en, hanem a ha á on innen és úl sem.
Összegzés
Ku a ásunkban a munkaadó ál al el á munka állalói kompe enciáka elemez ük egy
ha á -men i kis é ségben. Az el é elez ük, hogy nem a égze ségek, hanem a munkaadók
ál al el á kompe enciák ha á ozzák meg a leendő munka állaló al kapcsola os ki álasz ási
szempon oka , más elől pedig kijelölik a képzők számá a a ejlesz endő e üle eke . A
munka állalók ál al elsajá í andó kompe enciáka az Eu ópai Bizo ság ál al köz e í e négy
kompe encia csopo ban izsgál uk: alapkompe enciák, kulcskompe enciák, gene ikus
kompe enciák, és speciális kompe enciák. A álaszadás so án a munkaadók a pon os és önálló
munka égzés emel ék ki (4,43 á lag), amely a gene ikus kompe enciákhoz so olha ó készség.
Ugyancsak magas é éke kapo a kommunikációs készség (4,3 á lag), a számolási
elada okban aló já asság (4,11), alamin a anulási (4,08) és együ működési képesség
(4,14), amelyek ki ejeze en kulcskompe enciák. A szakképző in ézmények a anulónak a
szakképzőhöz aló belépéseko el é elezik ezeknek a kompe enciáknak a lé é , s ezek
ejlesz ésé e speciális módsze és időke e e má nem e eznek, jóllehe a munkaadók ezeke
a hiányoka apasz alják elsőkén , s ké ik számon a képzőin ézmények ől. A képzők a
hangsúly – mi el a személyiséghez kö ődő alap és kulcskompe enciák meglé é el é elezik –
elsődlegesen a speciális szakmai kompe enciák a, s a munka égzéshez szükséges gene ikus
kompe enciák a helyezik, amelyek a munkaadó megí élésében meglehe ősen alacsony
é ékeke kapnak: szakmai elméle i alapok meglé e (3,77), elemző készség (3,27),
számí ógépes isme e (3,25).
Mi el a munkaadók dön ően a szolgál a ási szek o ban dolgoznak, a szakmai
kompe enciák helye a kulcskompe enciák a helyezik a hangsúly , ahol a munka állalók
sokkal in enzí ebben dolgoznak a személyiségükkel, min a megsze ze szakmai
isme e ekkel. A állalkozások jelen ős észe a endsze ál ás kö e ően alakul , alig néhány
személy oglalkoz a ó családi állalkozás. A állalkozások mé e éből adódóan szo os a
kö ődés, s a munka á sak közö kialakuló kapcsola ól el é elezzük, hogy öbb egysze ű
munkakapcsola nál, s ebben az ese ben a munka állalói készségek melle lényegesen
nagyobb súllyal esik la ba a személyes kompe enciák, ulajdonságok kö e. A el é elezés az is
alá ámasz ja, hogy a megké deze állalkozások eze őinek 41,3%-a é ek ó a ugyanazokkal
a munka á sakkal dolgozik.
Egy új belépés ese én a leendő munka állalókkal szemben ámasz o el á ások is
elsődlegesen személyes ulajdonságok és kulcsképességek. A lis á a becsüle esség,
őszin eség, e kölcsösség eze i (4,84 á lag), második helyen az in elligencia (4,47 á lag) áll,
46

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
ha madik helyen a ugalmasság (4,44) sze epel. Az alkalmazás so án a képze séggel
kapcsola os el á ások a közepesen on os el á ások közö sze epel ek. Mindez az jelen i,
hogy sok munkaadó megelégedne egy jó szín onalú, gyako la o ien ál , s a közelben
sze eze szakmai képzéssel, ahol az isme e ek helye a személyes kompe enciák
ejlesz ésé e helyeznék a képzők a hangsúly .
A munkaadók nagyon nyi o ak a leendő alkalmazás so án a leg öbb há ányos helyze ű
csopo al szemben, ugyanakko a munkaadók ö öde nem alkalmazna nő és egynegyede nem
enne el gye meké egyedül ne elő személy . A leendő munka á s képességei ől a
ki álasz ás so án a munkaadók a leg öbbszö személyes beszélge és so án győződnek meg, a
állalkozók alig negyede ké szakmai önéle ajzo , s ke esebb, min ele él a p óbamunka
lehe őségé el.
Az á lagé ékek az mu a ják, hogy a munkál a ók sze in a képzők legke ésbé a
szándékok í ásbeli ki ej ésé e (2,62), az idegennyel - udás a (2,7), a á sadalmi ké désekben
aló já asság a (2,73) és a személyes célok meg alósí ásának képességé e (2,76) készí ik el
a munka állalóka . Alacsony az elégede ség a nagy munkabí ás a ona kozó el á ások (2,8),
az elemző készség (2,89) és a logikai, é beli gondolkodás (2,94) ese ében is. A legmagasabb
á lago a szakmai elméle i alapok (3,48), a kommunikációs készség (3,31), a csapa munkához
szükséges készség (3,25) és a pon os munka égzés kapo (3,22).
A omániai állalkozások sokkal elégede lenebbek a képzőin ézmények
e edményességé el minden izsgál ál ozó ese ében, min a magya állalkozók. A
legnagyobb a á olság a ké o szág közö képzés e edményes el égzéséhez biz osí o
szolgál a ások e én. A munkál a ók úgy élekednek, hogy a képzőin ézményekben sze ze
udás á lagosan 52,55%-á hasznosí ják a munka állalók a gyako la ban. Az elemzések
alapján az ajzolódik ki, hogy a képzők és cégek közö i kapcsola ok ke ésbé jól működnek:
csak egyö ödük (21%) endelkezik jól be ál in o mációkkal a képzők ől, képzők ál al
kibocsá o ia al szakembe ek ől, a állalkozások 89%-a pedig még soha nem ogalmazo
meg el á ásoka a képzők elé, hogy milyen szakmai udás , készségelemeke sze e ne. Pedig
ezek az egyez e ések a megké deze ek sze in is szükségesek lennének. Ennek ellené e a
magya állalkozók 80 %-a, a omán állalkozók 66%-a nem e ezi a közeljö őben a
képzőkkel aló kapcsola el é el . A képzők sem kezdeményeznek, a a á nak, hogy
,, alaki” őke megke esi. Nem kezdeményeznek, nem újí anak, helye e a jelenleg ha ályos
jogszabályok be a ásá a ö ekszenek, csak úgy, és csak annyi égeznek, ami a ö ény előí .
A képzők és a állalkozók közö hiányzik a pá beszéd. A megké deze ek sze in
mindenki a másik él lépésé e á , de konk é lépés eddig nem e egyik él sem.
47
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Felhasznál i odalom
Communica ion om he Commission –Eu ope 2020 (A S a egy o sma , sus ainable and
inclusi e g ow h) Eu opean Commission, B ussels, 3.3.2010., COM(210)2020
De ailed wo k p og amme on he ollow-up o he objec i es o Educa ion and aining
sys ems in Eu ope (2002/C 142/01)
Eu os a Da a Explo e h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/eu os a /home
(2012.01.18)
Eu os a Regional Yea book 2011
h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book
(2012.01.18)
Ha os, Ad ian: The Adul Educa ion Sys em in Romania O adea 2011, Manusc ip
Ha os, Ad ian-Be ce And ea: Expec ed Skills and Compe ences on he
Romanian Labou Ma ke Manusc ip , O adea 2011.
Kabai e al. (eds.): Mi lesz elünk a diploma u án? A ZSKF hallga ói ál al égze
izsgála ö elsőok a ási in ézmény iss diplomái kö ében, Zsigmond Ki ály
Főiskola, Budapes , 2007
Kemény Is án: Szociológiai í ások, Replika Köny ek 1, Budapes , 1992
Kemény Is án: Velük ne elkede a gép, Szociológiai anulmányok , VITA, Budapes , 1990
New skills and jobs An icipa ing and ma ching labou ma ke and skills needs
Communica ion om he Commission, COM(2008) 868, 16 Decembe 2008.
h p://ec.eu opa.eu/educa ion/li elong-lea ning-policy/doc/com868_en.pd
Recommenda ion o he Eu opean Pa liamen and o he Council
o 23 Ap il 2008 on he es ablishmen o he Eu opean Quali ica ions F amewo k o
li elong lea ning (Tex wi h EEA ele ance) (2008/C 111/01)
Szabó Szil ia: Kompe enciák a gyako la ban hallga ói és munkál a ói szemmel „Szakképzés
izsgála ok 2008-2010” Zsigmond Ki ály Főiskola, Budapes , 2010
h p://www.zsk .hu/uploaded_bookshel /540361d5255d65a0.pd (2012.01.29)
Vajda Ka alin: Mik o állalkozások képzési lehe őségei a Dél-Dunán úli Régióban
Kapos á , 2008.
h p://e dk.ke.hu/ iles/ iny_mce/File/GTK/kon e encia/Vajda_Ka alin.pd (2012.01.29)
48