Képzés és foglalkoztatás Információ és tudásáramlás a képzőintézmények és a foglalkoztatók között

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Csoba Judi - Áb ahám Ka alin - Nagyné Va ga Ilona Képzés és oglalkoz a ás In o máció és udásá amlás a képzőin ézmények és a oglalkoz a ók közö A ku a ási p og am Egy é ség gazdasági ejlődéséhez elengedhe e len, hogy olyan in eg ál működési o mák alakuljanak ki, amelyek ha ékonyan gazdálkodnak a endelkezés e álló e ő o ásokkal. Különösen é ényes ez a megállapí ás egy ha á men i, öbbnyi e alacsony lélekszámú elepülésekkel endelkező mik o é ségben, ahol a gazdálkodás é izedeken ke esz ül alap e ően a mezőgazdasági önellá ás a épül , s a oglalkoz a ási lehe őségek kialakí ása ko lá ozo ol . A oglalkoz a ási és képzési sze keze illeszkedése, a ke esle és kínála egyensúlyának kialakí ása a képzési és oglalkoz a ási endsze ben egy há ányos helyze ű mik o é ség gazdasági és á sadalmi ejlődésé is előnyösen o málha ja. A ha á men i kis é ségek ejlesz ése a endsze ál ás megelőzően komoly há ány szen ede . A ha á ké oldalán lé ő kis- és középmé e ű elepülések elnép elened ek, lakóik elö eged ek. Az elmúl é ek so án a helyi szükségle ek e és a még meglé ő e ő o ások a épí e indul meg a é ség ejlesz és, melynek e edményekén a ku a ás helyszínén, É mellék kis é ség 21 elepülésén közel 2500 kis- és középmé e ű állalkozás jö lé e. A lé ejö sze eze ek gazdasági és oglalkoz a ási unkcióinak ejlesz ése azonban csak akko alósulha meg, ha a állalkozások szakembe szükségle e a é ségben, a meg elelő mennyiségben és minőségi sze keze ben biz osí o . A ha á ké oldalán lé ő 21 elepülés (10 Magya o szágon, 11 Romániában) közö – az á já ás nehézségeinek csökkenésé el, az együ működési o mák e ősí ésé el, új szakmai kapcsola ok lé ehozásá al – an esély egy in eg ál oglalkoz a ási és képzési é kialakulásá a, amelyben a ha á ké oldalán lé ő elepüléscsopo kölcsönös előnyök e alálna. A ha á mindké oldalán lé ő elepüléseke á ogó, nagyobb ki e jedésű gazdasági, oglalkoz a ási é gazdaságosabb munkamegosz ás ud kialakí ani mind a e melésben, mind a szolgál a ásban, de nem u olsó so ban a szakembe ek képzésében is. A jelenleg meglé ő gazdasági és á sadalmi kapcsola ok sű űsége alacsony mé ékű, a é ségben működő állala ok szakembe szükségle e és a é ség képzési/szakképzési sze keze e sem edi egymás . A „Know-Flow” ku a ás1 célja a állalkozók ál al meg ogalmazo ke esle és a képzők ál al biz osí o kínála sajá osságainak el á ása, s annak elemzése ol , hogy a ha á ké oldala közö i együ működés a képzés és oglalkoz a ás e én milyen mé ékben és o mában an jelen napjainkban. A p og am címéhez illeszked e annak a udásnak és in o mációá amlásnak a mennyiségé és minőségé elemez ük, amely a képzők 1 A anulmány a HURO/0901/267/2.2.4 “Know-Flow – „A gazdasági ejlődés megalapozása a állalkozások szakmai kompe enciák a ona kozó igényeinek és a szakképző in ézmények kínála ának el á ásá al” p og am ke e ében készül . A ku a ási- ejlesz ési p og amo a Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika Tanszéke koo dinál a a Romániai Vállalkozásoké Egyesüle el pa ne ségben. 31 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ és a oglalkoz a ók, alamin a ha á ké oldalán lé ő képző és gazdálkodó sze eze ek közö el á ha ó ol a ku a ás so án. A középpon ba a oglalkoz a ással, munkae ő-piaci be álással kapcsola os ké déseke állí o uk. A ku a ás módsze e Az É mellék kis é ség 21 elepülésén e ékenykedő közel 2500 állalkozás és 300 képző in ézmény kö ében a ku a ás so án öbb éle módsze el is igyekez ünk el á ni a munkae őpiacok és a képző in ézmények működésé , különös súly helyez e a ke ő közö i kapcsola a, s a munkae őpiacokon jelen kező képze ségi igények elmé ésé e és é elmezésé e. a./ Fókuszcsopo os in e júk A képzőkkel és a állalkozókkal a ha á mindké oldalán ókuszcsopo os in e jú sze ez ünk azzal a céllal, hogy a su ey izsgála o a ókuszcsopo on ész e ő szaké ők ja asla ai al, szempon jai al kiegészí e sze ezzük. A szaké ői ja asla ok hozzájá ul ak o ábbá a ku a ás e edményekén kidolgozandó ejlesz éspoli ikai ja asla ok megalapozásához. b./ Szaké ői in e júk A szaké őkkel készül in e jús izsgála a mik o é ségben égze izsgála k ali a í eleme, amelynek célja, hogy el á ja a ké célcsopo közö lé ő kapcsola endsze , az egymással szemben meg ogalmazo kölcsönös el á ásoka , s a munka állalók kompe encia endsze é el kapcsola os éleményeke . A képzők és a állalkozók kö ében készí e 40 szaké ői in e jú (20 in e jú Romániában, 20 in e jú Magya o szágon) so án kapo e edmények elmélyí ik, á nyalják a su ey izsgála ban kapo s a isz ikai e edményeke . c./ Ké dőí es izsgála kis- és közép állalkozások ulajdonosai al, menedzse ei el A 2500 állalkozásból, min alapsokaságból ké lépcsős é egze min a é eli eljá ással ki álasz o 300 sze eze nél ké dőí es izsgála o készí e ünk azzal a céllal, hogy megisme jük a munkaadók munka állalókkal kapcsola os kompe enciael á ásai , oglalkoz a ási apasz ala ai , s a képzőkkel aló együ működés o mái . A ké dőí es izsgála so án kapo e edmények i ány mu a ak a lokális képzési és oglalkoz a ási s a égia kialakí ásá segí ő ja asla ok meg ogalmazásako . A állala i ké dőí es izsgála ok egyik leghangsúlyosabb módsze ani ké dése az ol , hogy ki az a személy, aki az ado cége jól ep ezen ál a, megbízha ó álasz ud adni a el e ké dések e. Ez ku a ásunk so án nem okozo p oblémá , hiszen öbbnyi e maguk a ulajdonosok, ille e kisebb észben az ügy eze ő menedzse ek, igazga ók álaszol ak. Tekin e el a a, hogy ma káns különbségeke nem alál unk a ha á ké oldalán működő állalkozások közö , így az össze on min a ada ai közöljük. 32 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 1. sz. ábláza A álaszadók össze é ele A megké deze s á usza a állala nál A álaszadók száma A álaszadók a ánya (%) Tulajdonos 266 88,7 Veze ő, menedzse 30 10,0 Alkalmazo 4 1,3 Összesen 300 100 A ku a ás helyszíne A ö énelmi hagyományok sze in az É melléknek ne eze kis é ség öld ajzi, e üle i é elemben igen kis e üle e og á a ha á mindké oldalán.2 Közigazga ási agy s a isz ikai é elemben mindké o szágban úl kicsi ahhoz, hogy önálló s a isz ikai agg egálási szin kén endelkezzünk óla demog á iai, gazdasági agy munkae ő-piaci ada okkal. A „legkisebb” öld ajzi egységek, amelyek magukban oglalják az É melléke is, és ugyanakko s a isz ikailag az Eu os a ál al alidál ada okkal is endelkezünk óluk, a NUTS 2 sze in i egységek. Így a ku a ás so án a magya oldalon é in e Észak-al öldi Régió, ille e a magya égiónál mind lakosságszámban, mind e üle ileg lényegesen nagyobb omániai Észak-nyuga Régió ada ai használ uk el. Ahogyan „szabad szemmel” nem el űnőek É melléken a ha á ké oldalának ejle ségé e ona kozó elsődleges meg igyelések, úgy gazdasági ejle ségben sem jelen ősek az el é ések a ké égió közö . Az Észak-al öldi Régió egy ő e ju ó GDP-je Eu óban ki ejez e 6600 EUR/ ő, az Észak-nyuga i Régió ugyanezen mu a ója 5800 EUR/ ő az Eu os a 2008- a ona kozó ada ai sze in . Ha nem a ké é éke hasonlí juk egymáshoz, hanem a égióknak az o szágon belüli helyze é izsgáljuk, akko a kép némiképp meg o dul: az Észak-al öldi Régió 6600 EUR/ ő GDP mu a ója az egyik legelma ado abb égiós ejle ségi mu a ó az á lagosan 10 600 EUR/ ő magya o szági ada hoz képes , míg az Észak-nyuga i Régió 5800 Eu ó/ ő GDP mu a ója közel esik Románia 6500 EUR/ ő GDP á lagához. (Ső , a égió omániai iszonyla ban inkább ejle nek minősí he ő, ha igyelmen kí ül hagyjuk Buka es ada ai .) A nem úlzo an el é ő égiós GDP ada oka elemez e a ejle ség lényegesebb különbségei á ulnak el. A omániai égió oglalkoz a ási és munkanélküliségi ada ai lényegesen ked ezőbbek az Észak-al öldi Régió oglalkoz a ási mu a óinál. Ez a iszonylagosan ked ező ada á ilágí a a, hogy az alacsonyabb omániai GDP mu a ók őkén a p oduk i i ási mu a ók komoly elma adásából akadnak. A p oduk i i ás, a e melékenység ada ainak el é ései számos ényező okozha ja, ezek észle esebb elemzésé e i e anulmányban a meg elelő ada ok híján nem é he ünk ki. Annyi azonban mindenese e é demes jeleznünk, hogy a e melékenységi-p oduk i i ási ada ok 2 A kis é séghez a ozó elepülések: Álmosd, Bagamé , Esz á , Kisma ja, Kokad, Lé a é es, Nyí áb ány, Pocsaj, Újlé a, Vámospé cs, Pap amási, Biha élegyháza, Biha diószeg, Székelyhíd, Kiske eki, É a csa, É mihály al a, É semjén, É kö élyes, Ved esáb ány, Salacs 33 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ egészen bizonyosan össze üggésbe hozha ók a gazdaság sze keze ében mu a kozó különbségekkel. 2. sz. ábláza A égiók gazdasági sze keze e NUTS2 Lakos- ság száma eze ő Foglal- koz a o - ak száma eze ő Foglalkoz- a ási á a 16-64 é esek % Munkanél- küliségi á a % GDP/ ő (EUR) Az ipa ban oglalkoz- a o ak a ánya % A szolgál a ás- ban oglalkoz- a o ak a ánya (pénzügyi szolgál a ások nélkül) % Észak-nyuga i Régió 2 643 1 148,0 57,7 3,8 5800 35,4 54,7 Észak-al öldi Régió 1 354 513,1 49,3 12,0 6600 40,0 46,2 Fo ás: Eu os a Regional yea book 2011 h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book A omániai oldal ipa i oglalkoz a o ságá magya ázza, hogy a szocializmus időszakából jelen ős a ányban ennma ad az a mai szemmel nem a leg ejle ebb echnológiá alkalmazó ipa , amely a globalizálódo gazdasági e senyben komoly gondokkal küzd ennma adásáé . Az ipa i oglalkoz a ás, különösen a hagyományosabb, nagyipa i oglalkoz a ás az Észak- nyuga i Régióban magasabb belső ingázás el é elez. Az ingázás iszonylag magas É melléken is, elsőso ban a ké nagy á os, Deb ecen és Nagy á ad szí ó ha ásának köszönhe ően. Az ingázás számo e ő mé éke mia az é melléki kis é ség állalkozásaiban oglalkoz a o ak száma, össze é ele messze nem azonos a kis é ségekben lakók oglalkoz a ási mu a ói al. A égiók oglalkoz a ási ada ai gyako la ilag nem be olyásolja a hi a alosan egisz ál kül öldön munka állaló személyek a ánya. Románia o szágos ada ai a kül öldi munka állalásban magasabbak a magya ada okénál, a ké égióban azonban ez az el é és nem apasz alha ó. A ké égióból hi a alosan egisz ál a, összesen kb. 11 ez en állalnak kül öldön munká (ami a oglalkoz a o ak alig öbb min 0,6%-a), és ez a szám lakossága ányosan oszlik meg a ha á ké oldala közö . A posz -indusz iális sze keze i lema adás szo os össze üggésbe hozha juk azzal, hogy az Észak-al öldi Régió ok a ási ada ai (amelyek a magya á laghoz képes szin én ked ező lennek minősülnek) az sej e ik, hogy a ia alok képze sége magasabb, min a ha á úloldalán. 34 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 3. sz. ábláza Ok a ás és a ia alok munkanélkülisége a ké égióban (2008) NUTS2 A 4 é es ko ban ó odába já ó gye ekek a ánya a 4 é es ko osz ályban % A 17 é es ko ban anulók a ánya a ko osz ályukban % Egye emi és őiskolai hallga ók a ánya a 20-24 é es ko osz ályban % Fia alok munkanélkülisége % Észak-nyuga i Régió 84,3 79,6 34,1 16,8 Észak-al öldi Régió 93,5 96,3 46,5 32,7 Fo ás: Eu os a Regional yea book 2011, 4. ejeze h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book É demes megjegyezni, hogy a iszonylag ked ezőbb ok a ási ada ok ellené e a ia alok munkanélküliségi ada ai sokkal ked ező lenebbek az Észak-al öldi Régióban. A ked ezőbb ok a ási kimene ek melle is magas munkanélküliségi a ány Észak-Al öldön a a enged kö e kez e ni, hogy i a nagyobb a ányban hiányzik a munkahely, min a ha á úloldalán. Míg az Észak-nyuga i Régió alacsony i júsági munkanélküliségi ada ai jelezhe ik a munkaadók el á ásai : az alacsonyabb képze ség is kielégí i a munkaadói, munkae ő-piaci el á ásoka . A magasabb p oduk i i ás szin e mindig együ já a magasabb munkake ese ekkel, ám az alacsony oglalkoz a o ság, és ezzel együ a szociális jö edelmekből élők magasabb a ánya ugyancsak mindig isszahúzza az á ogó jö edelmi szin eke . Ezeknek a ha ásoknak az e edőjekén a ház a ások jö edelmei nem úl élesen különböznek a ha á ké oldalán. Románia későbbi uniós csa lakozásának és a ked ező oglalkoz a ási mu a óknak köszönhe ően a omániai jö edelmi ada ok dinamikájukban gyo sabban ejlődnek, és a égiók közö i különbségek csökkenésé jelzik. 4. sz. ábláza A ház a ások jö edelme A ház a ások egy ő e ju ó jö edelme az EU27 á lagához képes % A ház a ások egy ő e ju ó jö edelmének ál ozása 2000-2008 közö , eálé éken % Észak-al öldi Régió 42,2 + 9,8 Észak-nyuga i Régió 33,4 +12,0 Fo ás: Eu os a Regional yea book 2011, 8. ejeze h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book 35 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Kompe enciael á ások Kompe encia ípusok A munkaadó ál al el á munka állalói kompe enciák elemzése azé szükséges, me egy elől ez ogalmazza meg konk é an a leendő munka állaló al kapcsola os ki álasz ási szempon oka , más elől pedig megha á ozza a képzők számá a a ejlesz endő e üle eke (EU 2008, Szabó 2010, Vajda 2008). Ha egy bizonyos kompe enciá a munkaadó a munka állaló ese ében magas a é ékel, annak kialakí ásában ál alában nagy sze epe ulajdoní a képzőknek is, ügge lenül a ól, hogy ezek a kompe enciák milyen jellegűek, s a szocializáció so án megha á ozó módon hol és hogyan o málódnak. Ha a munkaadó ál al szükségesnek él kompe enciák hiányoznak, agy nem meg elelő módon ke ül ek kialakí ás a, akko nem csupán a munka állaló , hanem a leg öbb ese ben a képző in ézmény is minősí ik a munkaadók. Viszonylag hama szüle nek az í éle ek: „Nem aní o a meg az iskola dolgozni!” A szakképze ség a munkaadó ál al meg ogalmazo el á ási endsze ben a munka állalói készségek e, s az ál alános skillek e is ona kozik, amely lehe ő é eszi bizonyos udás és készségelemek ugalmas, k ea í , széles kö ben ö énő alkalmazásá . Gyak an ennek a ugalmasságnak és k ea i i ásnak a lé e jelen i a szakmai isme e eke a munkaadó el á ás- endsze ében. Ez a jelensége a szaki odalom égó a isme i, s egyik legplasz ikusabb meg ogalmazásá al Kemény Is án elemzéseiben alálkozunk. A szakma, a szakképze ség leg on osabb a alma az iskolázo ság melle az uni e zali ás – í ja Kemény. Az igazi szakembe az uni e zális szakembe . Így például az az esz e gályos, aki ajz u án el udja készí eni a munkada abo , méghozzá ke és ogással, gyo san. Az a laka os, aki egy kalapáccsal és egy hideg ágó al minden el ud készí eni. Az a illanysze elő, aki ha kell po szí ó ja í , ha kell, akko kapcsolási ajz ól bekábelez egy háza . Te mésze esen ez az uni e zali ás egy aj a mobili ási képessége is jelen , a ól lesz alaki uni e zális szakembe , hogy ilágo lá o , hogy öbb helyen, öbb éle a szakmájához a ozó munkában is megáll a a helyé , agyis soka anul , de nem az iskolában, hanem a gyako la ban (Kemény 1990, Kemény 1992). Mindennek e edményekén ki űnik, hogy nem egy szakmához kö ődő s abil szakmai isme e eke , készségeke kell a kis lé számo oglalkoz a ó, specializáció a alig alami lehe ősége biz osí ó állala munka állalójának elmu a ni, ha alkalmasságá igazolni aka ja, hanem uni e zális udáselemeke , k ea i i ás , p oblémamegoldó gondolkodás , melynek há e ében s abil alapkén sze epel a szak udás, min készség, min szükséges, de nem elégséges el é el. A munka állalók ál al elsajá í andó kompe enciáka – a kompe encia ogalom néhány ko ábbi megha á ozási kísé le ének apasz ala ai is elhasznál a- négy csopo a osz juk. (De ailed..2002, Skills .. 2008, Szabó 2010). 36 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 1. sz. áb a A munka égzéshez szükséges kompe enciák ípusai Alapkompe enciák: Azoka a jellemzőke oglalják magukba, amelyek gyak an elő o dulnak, amelyeke ál alánosan alkalmazunk. Ezek meg e em ik az alapo ahhoz, hogy a kulcskompe enciák, a gene ikus és a unkcionális kompe enciák kialakí ha óak legyenek (ilyenek például : az í ás, az ol asás, a számolás, a szö egé és). Ezek közé az alapkompe enciák közé a oznak például a személyes képességek (például embe isme e , gyako la iasság, k ea i i ás, ugalmasság, á a lan helyze ek kezelésének képessége), a személyes ulajdonságok (például. alaposság, ambíció, empá ia, elelősségé ze , humo , igényesség, endsze e e ). E kompe enciák kialakulása öbbnyi e a személyiség ejlődés ko ai szakaszában ö énik, s kialakí ásában nagy sze epe an az ado ságoknak és a családi szocializációnak. Fejlesz ése öbbnyi e lassú olyama , amelyben a személyiség ejlesz és kap jelen ős hangsúly . Kulcskompe enciák: Nem egye len szakma a ozékai, hanem alamennyié. Az Eu ópai Unió az alábbi kulcskompe enciák meglé é , ille e olyama os ejlesz ésé p e e álja: anyanyel en aló kommunikáció, idegen nyel en aló kommunikáció, ma ema ikai készségek, alapkészségek a udományban és a echnológiában, in o ma ikai készségek, anulás anulása, in e pe szonális és állampolgá i készségek, állalkozói készségek, kul u ális uda osság (ál alános mű el ség). A kulcskompe enciák o málásában a család melle megha á ozó sze epe an az iskolának, de nem elsőso ban a szakképzésnek, hanem az alapképzésnek, ahol egysze e, csaknem azonos a ányban an jelen a személyiség ejlesz és és az isme e köz e í és/elsajá í ás. Gene ikus kompe enciák: Egy sze eze alamennyi munkakö é e, agy egy-egy munkakö család a ona kozó iselkedés-együ es. A munka ilágában leg on osabbnak a o kompe enciák i jelennek meg: egy munka olyama acionális megsze ezése, az idő el, az ene giá al és az anyaggal aló gazdálkodás, a p oblémaé zékenység és p oblémamegoldás, az al e na í megoldási lehe őségek összehasonlí ása; a lényeglá ás, a dön ésképesség, az inno áció és a k ea i i ás. I kap hangsúly a kommunikációs kompe enciák kö éből például a 37 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ munkához kö ődő in o máció kezelése – á adása, cse éje, ke esése, é ékelése, endezése, a nap akész isme e ek megsze zése, használa a. E kö be a ozik például a p oblémamegoldó kompe enciák közül az anali ikus, elemző gondolkodás, és a e ek kö e keze es meg alósí ásának képessége. A gene ikus kompe enciák kialakí ása a szakmai szocializáció észe. Ebben nagy sze epe an a szakképzésnek, ezen belül is kiemel jelen ősége an a szakmai iden i ás kialakí ásának, annak, hogy a anul szakma céljai , elemei megisme je és elsajá í sa a anuló. Ez a „szakembe é álás” első lépcső oka. Speciális szakmai kompe enciák: Az egyes munkakö ök sike es ellá ásához szükséges iselkedés- epe oá , a kimagasló eljesí mény szolgáló szakmai udás oglalják magukba. Az iskolák/képzők a leg öbb ese ben ez u óbbi kialakí ásá ekin ik elada uknak. A szakmai udásköz e í és azonban a leg öbb ese ben a passzí , egycsa o nás módsze eke alkalmazza, s a szakmai szocializációban, a udáselemek készséggé o málásában má nem esz ész , agy nem ha ékonyan égzi elada á . Mi el a munkaadók a leg öbb ese ben a kompe enciának mind a négy ípusá el á ják a munka állaló ól, bá milyen ípus hiánya, agy elég elen kialakulása mia az ese ek öbbségében az iskolá /képző okolják, s úgy í élik meg, hogy az nem égez e el a munkájá . Kompe enciael á ások A ku a ás so án elsőkén az izsgál uk, hogy a munkaadók a en i kompe enciáka milyen mé ékig á ják el, milyen jelen ősége ulajdoní anak ezeknek a munka égzés so án. A izsgála i e edményeke elemez e lá juk, hogy kiemelkedő é éke kapo a álaszadás so án a pon os és önálló munka égzés (4,43)3, amely a gene ikus kompe enciákhoz so olha ó készség. Ugyancsak magas é éke kapo a kommunikációs készség (4,3), melynek kiemelése é he ő, hiszen a munkaadók jelen ős kö e a szolgál a ási szek o ban e ékenykedik, a számolási elada okban aló já asság (4,11), alamin a anulási (4,08) és együ működési képesség (4,14), amelyek ki ejeze en kulcskompe enciák. Kialakí ásukban a leghangsúlyosabb sze epe a családnak és az alapképzésnek an. A szakképző in ézmények a anulónak a szakképzőhöz aló belépéseko el é elezik ezeknek a kompe enciáknak a kialakí ásá , s ezek ejlesz ésé e speciális módsze és időke e e má nem e eznek. A képzők a hangsúly – mi el a személyiséghez kö ődő alap és kulcskompe enciák meglé é el é elezik, agyis az , hogy a szocializáció egyes szakaszai má el égez ék a elada uka – elsődlegesen a speciális szakmai kompe enciák a, s a munka égzéshez szükséges gene ikus kompe enciák a helyezik, amelyek a munkaadó megí élésében meglehe ősen alacsony é ékeke kapnak: szakmai elméle i alapok meglé e (3,77), elemző készség (3,27), számí ógépes isme e (3,25). Mi el a munkaadók dön ően a szolgál a ási szek o ban dolgoznak, el é elez ük, hogy a szakmai kompe enciák helye a kulcskompe enciák a helyezik a hangsúly , ahol a munka állalók sokkal in enzí ebben dolgoznak a személyiségükkel, min a megsze ze szakmai isme e ekkel. Éppen ezé meglepő, hogy néhány kulcskompe enciának alig ulajdoní anak alamilyen jelen ősége a munkaadók: az í áskészség (3,17), az idegen-nyel 3 A izsgála so án egy ö okoza ú skálá alkalmaz unk, ahol az 1-es é ék a legalacsonyabb, legked ező lenebb, az 5-ös é ék a legmagasabb, legked ezőbb é ékeke mu a a. 38 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ udása 3-as é éke kapo , ami a legu olsó ol a munkaadók ál al elállí o on ossági so endben a munka égzéshez szükséges kompe enciák beso olásako . Összegzéskén elmondha juk, hogy a munkaadók kompe enciael á ásai öbbnyi e nem a speciális szakmai, agy az ál alános munka égzés segí ő gene ikus kompe enciák a helyez ék a hangsúly , hanem alap e ően a személyes ulajdonságoka középpon ba állí ó alapkompe enciák a és az ál alános ájékozódás , ilágban aló boldogulás segí ő kulcskompe enciák a. Bá az iskolák/képzők elada a a speciális szak udás kialakí ása, ez a munkaadók a legu olsó kompe encia ípuskén álasz o ák, s ugyanakko a hiányzó kompe enciák kialakí ásá , amelyeke a ko ábbi szakaszokban, más szocializációs endsze ekben kelle olna megsze ezni, ál alában az „iskolán”, a közép okú, őkén szakmai isme e eke , készségeke köz e í ő sze eze eken ké i számon a munkaadó. 2. sz. áb a A munkaadók ál al el á kompe enciák 4,43 4,63 4,02 4,09 3,77 4,08 3,86 4,14 4,3 3,17 3,27 3 3,63 4,11 3,25 3,36 3,53 3,38 00,5 11,5 22,5 33,5 44,5 5 önálló munka égzés pon os munka égzés szakmai, gyako la i já asság nagy munkabí ás szakmai elméle i alapok új készségek elsajá í ása sze ezőkészség csapa munkához szükséges készségek kommunikációs készség í áskészség elemzőkészség idegennyel udása logikai, é beli gondolkodás számolási elada ok számí ógépes isme e állalkozó szellem személyes célok meg alósí ásának képessége á sadalmi ké désekben aló já asság á lagé ékek Mi el a munkaadókhoz öbbnyi e köz e lenül a szakképzésből é keznek a munka állalók, nem izsgálják, hol kele kez ek a hiányok, csupán megállapí ják a hiány és meg ogalmazzák elégede lenségüke a képzéssel kapcsola ban. Azok a kompe enciák, amelyeke a munkaadók nagy a é ékelnek és megí élésük sze in a munka égzéshez nélkülözhe e lenek, nem elsőso ban szakmai kompe enciák. Nagy a é ékelik a pon osságo , a jó kiállás és beszédkészsége , a csapa ban aló együ működés készségé . Ezeknek a magas szin ű 39 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Összegez e elmondha ó, hogy a képzők öbbsége nem endelkezik széles kapcsola i háló al. Egyes állalkozók e ek kísé le e szélesebb kapcsola i háló kiépí ésé e, azonban ezek csak kezde leges kezdeményezésnek, előp óbálkozásoknak mondha ók. Az egyik legége őbb p obléma a kommunikáció hiánya. A képzők sem kezdeményeznek, a a á nak, hogy ,, alaki” őke megke esi. Nem kezdeményeznek, nem újí anak, helye e a jelenleg ha ályos jogszabályok be a ásá a ö ekszenek, csak úgy, csak annyi égeznek, ami a ö ény előí , és a a hi a koznak, hogy a ö ények nincsenek egymással összhangban nem csak helyi szin en, hanem a ha á on innen és úl sem. Összegzés Ku a ásunkban a munkaadó ál al el á munka állalói kompe enciáka elemez ük egy ha á -men i kis é ségben. Az el é elez ük, hogy nem a égze ségek, hanem a munkaadók ál al el á kompe enciák ha á ozzák meg a leendő munka állaló al kapcsola os ki álasz ási szempon oka , más elől pedig kijelölik a képzők számá a a ejlesz endő e üle eke . A munka állalók ál al elsajá í andó kompe enciáka az Eu ópai Bizo ság ál al köz e í e négy kompe encia csopo ban izsgál uk: alapkompe enciák, kulcskompe enciák, gene ikus kompe enciák, és speciális kompe enciák. A álaszadás so án a munkaadók a pon os és önálló munka égzés emel ék ki (4,43 á lag), amely a gene ikus kompe enciákhoz so olha ó készség. Ugyancsak magas é éke kapo a kommunikációs készség (4,3 á lag), a számolási elada okban aló já asság (4,11), alamin a anulási (4,08) és együ működési képesség (4,14), amelyek ki ejeze en kulcskompe enciák. A szakképző in ézmények a anulónak a szakképzőhöz aló belépéseko el é elezik ezeknek a kompe enciáknak a lé é , s ezek ejlesz ésé e speciális módsze és időke e e má nem e eznek, jóllehe a munkaadók ezeke a hiányoka apasz alják elsőkén , s ké ik számon a képzőin ézmények ől. A képzők a hangsúly – mi el a személyiséghez kö ődő alap és kulcskompe enciák meglé é el é elezik – elsődlegesen a speciális szakmai kompe enciák a, s a munka égzéshez szükséges gene ikus kompe enciák a helyezik, amelyek a munkaadó megí élésében meglehe ősen alacsony é ékeke kapnak: szakmai elméle i alapok meglé e (3,77), elemző készség (3,27), számí ógépes isme e (3,25). Mi el a munkaadók dön ően a szolgál a ási szek o ban dolgoznak, a szakmai kompe enciák helye a kulcskompe enciák a helyezik a hangsúly , ahol a munka állalók sokkal in enzí ebben dolgoznak a személyiségükkel, min a megsze ze szakmai isme e ekkel. A állalkozások jelen ős észe a endsze ál ás kö e ően alakul , alig néhány személy oglalkoz a ó családi állalkozás. A állalkozások mé e éből adódóan szo os a kö ődés, s a munka á sak közö kialakuló kapcsola ól el é elezzük, hogy öbb egysze ű munkakapcsola nál, s ebben az ese ben a munka állalói készségek melle lényegesen nagyobb súllyal esik la ba a személyes kompe enciák, ulajdonságok kö e. A el é elezés az is alá ámasz ja, hogy a megké deze állalkozások eze őinek 41,3%-a é ek ó a ugyanazokkal a munka á sakkal dolgozik. Egy új belépés ese én a leendő munka állalókkal szemben ámasz o el á ások is elsődlegesen személyes ulajdonságok és kulcsképességek. A lis á a becsüle esség, őszin eség, e kölcsösség eze i (4,84 á lag), második helyen az in elligencia (4,47 á lag) áll, 46 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ha madik helyen a ugalmasság (4,44) sze epel. Az alkalmazás so án a képze séggel kapcsola os el á ások a közepesen on os el á ások közö sze epel ek. Mindez az jelen i, hogy sok munkaadó megelégedne egy jó szín onalú, gyako la o ien ál , s a közelben sze eze szakmai képzéssel, ahol az isme e ek helye a személyes kompe enciák ejlesz ésé e helyeznék a képzők a hangsúly . A munkaadók nagyon nyi o ak a leendő alkalmazás so án a leg öbb há ányos helyze ű csopo al szemben, ugyanakko a munkaadók ö öde nem alkalmazna nő és egynegyede nem enne el gye meké egyedül ne elő személy . A leendő munka á s képességei ől a ki álasz ás so án a munkaadók a leg öbbszö személyes beszélge és so án győződnek meg, a állalkozók alig negyede ké szakmai önéle ajzo , s ke esebb, min ele él a p óbamunka lehe őségé el. Az á lagé ékek az mu a ják, hogy a munkál a ók sze in a képzők legke ésbé a szándékok í ásbeli ki ej ésé e (2,62), az idegennyel - udás a (2,7), a á sadalmi ké désekben aló já asság a (2,73) és a személyes célok meg alósí ásának képességé e (2,76) készí ik el a munka állalóka . Alacsony az elégede ség a nagy munkabí ás a ona kozó el á ások (2,8), az elemző készség (2,89) és a logikai, é beli gondolkodás (2,94) ese ében is. A legmagasabb á lago a szakmai elméle i alapok (3,48), a kommunikációs készség (3,31), a csapa munkához szükséges készség (3,25) és a pon os munka égzés kapo (3,22). A omániai állalkozások sokkal elégede lenebbek a képzőin ézmények e edményességé el minden izsgál ál ozó ese ében, min a magya állalkozók. A legnagyobb a á olság a ké o szág közö képzés e edményes el égzéséhez biz osí o szolgál a ások e én. A munkál a ók úgy élekednek, hogy a képzőin ézményekben sze ze udás á lagosan 52,55%-á hasznosí ják a munka állalók a gyako la ban. Az elemzések alapján az ajzolódik ki, hogy a képzők és cégek közö i kapcsola ok ke ésbé jól működnek: csak egyö ödük (21%) endelkezik jól be ál in o mációkkal a képzők ől, képzők ál al kibocsá o ia al szakembe ek ől, a állalkozások 89%-a pedig még soha nem ogalmazo meg el á ásoka a képzők elé, hogy milyen szakmai udás , készségelemeke sze e ne. Pedig ezek az egyez e ések a megké deze ek sze in is szükségesek lennének. Ennek ellené e a magya állalkozók 80 %-a, a omán állalkozók 66%-a nem e ezi a közeljö őben a képzőkkel aló kapcsola el é el . A képzők sem kezdeményeznek, a a á nak, hogy ,, alaki” őke megke esi. Nem kezdeményeznek, nem újí anak, helye e a jelenleg ha ályos jogszabályok be a ásá a ö ekszenek, csak úgy, és csak annyi égeznek, ami a ö ény előí . A képzők és a állalkozók közö hiányzik a pá beszéd. A megké deze ek sze in mindenki a másik él lépésé e á , de konk é lépés eddig nem e egyik él sem. 47 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Felhasznál i odalom Communica ion om he Commission –Eu ope 2020 (A S a egy o sma , sus ainable and inclusi e g ow h) Eu opean Commission, B ussels, 3.3.2010., COM(210)2020 De ailed wo k p og amme on he ollow-up o he objec i es o Educa ion and aining sys ems in Eu ope (2002/C 142/01) Eu os a Da a Explo e h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/eu os a /home (2012.01.18) Eu os a Regional Yea book 2011 h p://epp.eu os a .ec.eu opa.eu/po al/page/po al/publica ions/ egional_yea book (2012.01.18) Ha os, Ad ian: The Adul Educa ion Sys em in Romania O adea 2011, Manusc ip Ha os, Ad ian-Be ce And ea: Expec ed Skills and Compe ences on he Romanian Labou Ma ke Manusc ip , O adea 2011. Kabai e al. (eds.): Mi lesz elünk a diploma u án? A ZSKF hallga ói ál al égze izsgála ö elsőok a ási in ézmény iss diplomái kö ében, Zsigmond Ki ály Főiskola, Budapes , 2007 Kemény Is án: Szociológiai í ások, Replika Köny ek 1, Budapes , 1992 Kemény Is án: Velük ne elkede a gép, Szociológiai anulmányok , VITA, Budapes , 1990 New skills and jobs An icipa ing and ma ching labou ma ke and skills needs Communica ion om he Commission, COM(2008) 868, 16 Decembe 2008. h p://ec.eu opa.eu/educa ion/li elong-lea ning-policy/doc/com868_en.pd Recommenda ion o he Eu opean Pa liamen and o he Council o 23 Ap il 2008 on he es ablishmen o he Eu opean Quali ica ions F amewo k o li elong lea ning (Tex wi h EEA ele ance) (2008/C 111/01) Szabó Szil ia: Kompe enciák a gyako la ban hallga ói és munkál a ói szemmel „Szakképzés izsgála ok 2008-2010” Zsigmond Ki ály Főiskola, Budapes , 2010 h p://www.zsk .hu/uploaded_bookshel /540361d5255d65a0.pd (2012.01.29) Vajda Ka alin: Mik o állalkozások képzési lehe őségei a Dél-Dunán úli Régióban Kapos á , 2008. h p://e dk.ke.hu/ iles/ iny_mce/File/GTK/kon e encia/Vajda_Ka alin.pd (2012.01.29) 48