METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben? 81
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
A szegénység e nicizálódása
a biha ke esz esi mik o é ségben?
BÁNFALVI GYŐZŐ
Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola
Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am
ABSZTRAKT
A Biha ke esz esi mik o é ségben égze ku a ás so án ( élig s uk u ál in e júk el é ele)
családos, jö edelmi szegénységben élő ház a ásoka ke es ünk el, akik közö el űnő ol , hogy
öbbségében omákkal ke ül ünk kapcsola ba. A elepülési polgá mes e ek ál al megbecsül
oma lakosság a ánya pedig kísé e iesen együ mozgo a po enciális közmunkások a ányá al.
A elepülések ko áinak izsgála a az mu a a, hogy a „ ia alosabb” elepülések azok, amelyeke
a polgá mes e eik magasabb oma lakosságú a becsül ek. A jelenségek közö i ok-okoza i
kapcsola lehe őségé alá ámasz ha ja számos ko ábbi empi ikus ku a ás is (Kemény 2004;
Molná 2007). Ezek má ko ábban ámu a ak a szegénység e nicizálódásának jelenségé e
Magya o szágon (Ladányi – Szelényi 2004). Az elméle e a szomszédos Szabolcs-Sza má -Be eg
megyében el égze 2007-es ku a ás szin én mege ősí e e (Fónai és m sai). A jelen anulmány
célja, hogy az el égze k ali a í izsgála ok, a ko ábbi anulmányok, alamin KSH és TeIR
ada ok alapján meg izsgálja, hogy a Biha ke esz esi mik o é ség ö elepülésén kimu a ha ó-e
a szegénység e nicizálódása.
KULCSSZAVAK: szegénység, e nicizálódás, Biha ke esz es, mik o é ség
ABSTRACT
Do we ha e he e ec o po e y e hnicisa ion in he Biha ke esz es mic o- egion?
A a esea ch in he Biha ke esz es mic o- egion (conduc ed ia semi-s uc u ed in e iews) we
asked amily households li ing in po e y. Roma households we e mos ly among he esponden s.
We also ound ha ha es ima ed numbe o Roma popula ion in he se lemen s co ela ed o
he numbe o people wo king in public se ice. The examina ion o age s uc u e diag ams a
he se lemen s showed ha he ones he mayo s es ima ed o ha e a highe Roma popula ion,
a e he younge se lemen s. The ac ha he e can be a causal ela ionship be ween hese
phenomena is suppo ed by nume ous p e ious esea ches (Kemény, 2004; Molná , 2007). These
esea ches poin ed ou he e ec o po e y e hnicisa ion in Hunga y (Ladányi – Szelényi, 2004).
Fu he mo e, a esea ch conduc ed in 2007 a he neighbou ing Szabocs-Sza má -Be eg Coun y
also con i med he e hnicisa ion heo y (Fónai e al.). The aim o his s udy is o examine he
possibili y o po e y e hnicisa ion a he i e se lemen s o he Biha ke esz es mic o- egion,
wi h he help o he implemen ed quali a i e inqui y, p e ious esea ches, and da abases om
CSO and TeIR .
KEYWORDS: po e y, e hnicisa ion, Biha ke esz es, mic o- egion
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.hu
82 Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben?
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
Be eze és
Jelen izsgála helyszíne a Biha ke esz esi mik o é ség, mely az Észak-Al öld égió-
ban, Hajdú-Biha megye déli észén, a Be e yóúj alui já ásban alálha ó. A já ás
kele ől a omán–magya ha á , dél ől Békés megye szegélyezi, míg északon a Haj-
dúsággal és a Sá é el ha á os. A já ás közpon ja Be e yóúj alu, ezen kí ül még ké
alközpon ja an: Komádi és Biha ke esz es. Jelen anulmányban a Biha ke esz esi
alközpon hoz a ozó mik o é séggel oglalkozunk. A mik o é ség egy közös önko -
mányza i á sulás alko , mely ö elepülés oglal magába: Biha ke esz es, Á ánd,
Boj , Told és Nagyke eki. A mik o é ség legnagyobb elepülése a 4149 ős lakossá-
gú Biha ke esz es. A mik o é ség ől elmondha ó, hogy u ális, alusi jellege mu a
(KSH 2015). A anulmányban bemu a o izsgála e edendő célja a szegénység e
mik o é ségben ö énő el é képezése, megisme ése.
A éma álasz ás a jö edelmi különbségek elmúl é izedekben apasz al jelen-
ős nö ekedése, alamin a á sadalmi ki ekesz e ség magya o szági a ányainak
d asz ikus emelkedése indokolja, míg a mik o é ségi szin ű izsgála o a Magya o -
szágon apasz alha ó szegénység e ős e üle i egyenlő lensége.
Jelen anulmány egy 2015 ok óbe ében el e k ali a í izsgála (25 élig
s uk u ál in e jú) e edményein alapszik. Ezen in e júk közül 15 szegénységben
élő családokkal készül , ö a mik o é ség szociális és egészségügyi szakembe ei el
(családsegí ők, házio os, édőnő) és ö a mik o é ség elepüléseinek polgá mes e-
ei el. Az elkészí e in e júk in o mációka szolgál a nak öbbek közö a e üle en
szegénységben élők hé köznapjai ól, éle kö ülményei ől, egészségi állapo á ól, szo-
kásaik ól, kul ú a ogyasz ásuk ól, a jö ő el kapcsola os elképzeléseik ől és egyéni
éle ú jaik ól. Az in e jú ázla ok a almaz ak olyan ké déseke is, melyek az in e -
júalanyok e nikai iden i ásá a, az őke agy családjuka é diszk iminációk a ké -
dez ek.
Az alanyok ki álasz ásako a helyi családsegí ő hálóza munka á sai ól ké ünk
segí sége . Olyan jö edelmi szegénységben élő ház a ásoka ke es ünk, akik agy
közmű-há alékosságuk agy p oblémás családi kö ülményeik kapcsán ke ül ek a
helyi adósságkezelő szakembe ek lá ókö ébe. Jö edelmi szegénynek az egy ogyasz-
ási egység e ju ó medián jö edelem 60 százaléka ala i (szegénységi küszöb) ke-
esőke é e ük. A szegénységi küszöb é éke 2015-ben é i 843 941 F / ő ol . To-
ábbi szempon ol az is, hogy a ki álasz o ak öbb gye mekes családok legyenek.
Ezzel az ol a cél, hogy izsgálha ó legyen, mennyiben alósul meg a mik o é ség-
ben a szegénység á ö ökí ése. A mé legelés so án a családsegí ők ö eked ek a a,
hogy lehe őség sze in együ működő, kommunika í személyekkel ke üljünk kap-
csola ba, biz osí a ezzel az in e júk a almi gazdagságá , a el é el sike ességé .
Végül minden elepülés ől há om ház a ás ke ül ki álasz ás a.
Hasonlóan a szegénységben élő ház a ásokhoz, megké dezés e ke ül ek az ön-
ko mányza dön éshozói, ille e a mik o é ségben dolgozó egészségügyi és szociá-
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben? 83
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
lis szakembe ek. A elük el e in e júk a a i ányul ak, hogy elmé he ő é áljon,
mennyi e lá ják eálisan a kialakul helyze e , és an-e elképzelésük, s a égiájuk a
p oblémák megoldásá a.
Az in e júk el é eléhez használ in e jú ázla ok célcsopo onkén ál oz ak,
azonban a almilag összekapcsolód ak, kiegészí e ék egymás . Az egyes célcso-
po okban el e in e júk a a alomelemzés módsze é el ke ül ek eldolgozás a és
elemzés e.
A szegénység e nicizálódása?
Az in e júk el é eleko el űn , hogy bá a ki álasz ás so án egyál alán nem ol
sze epe az e nikai szempon oknak, az alanyok közé mégis öbbségében a oma ház-
a ások ke ül ek. Ezen benyomás ha ásá a kezde el oglalkoza ni a ké dés, ajon
an-e e nikai dimenziója a mik o é ségben a szegénységnek? Mennyi e esik egybe a
szegények és a omák á sadalmi csopo ja? Te mésze esen a el e in e júk mód-
sze anilag nem alkalmasak a a, hogy ez a ké dés eldön sük, de kellőképpen meg-
indokolha nak, előkészí he nek egy későbbi k an i a í ku a ás a mik o é ségben.
A szegénység e nicizálódásá a kele -eu ópai és balkáni á sadalmakban a end-
sze ál ás kö e ően (’90-es é ek égén, 2000 é ek elején) Ladányi és Szelényi öbb
anulmányban is ku a a és beazonosí o a. A közelmúl ban a szomszédos Szabolcs-
Sza má -Be eg megyében el égze ku a ás szin én mege ősí e e a szegénység e -
nicizálódásának ézisé (Fónai és m sai 2007). Tehá el é elezésünk beigazolódása
nem jelen ené egy új jelenség elisme ésé , inkább a olyama ok é ségbeli beazo-
nosí ásá , a é ség e ö énő ki e jesz ésé . I é demes megjegyezni, hogy Szelényi
és Ladányi ku a ásai unde class megközelí ések, ahol a á sadalmi ki ekesz e ség
meg alósulása öbb dimenzió men én, azok együ es eljesülése ese én áll enn.
A á sadalmi ki ekesz és dimenziói a é beli szeg egáció, a munkae ő-piaci ki ekesz-
e ség és az ok a ási endsze ben ö énő szeg egáció. Jelen izsgála szempon já-
ból az előbbiekben elmondo ak azé on osak, me a endelkezés e álló ada okból
mind a há om dimenzió ese ében meg kell udnunk mu a ni a szeg egáció meg aló-
sulásának megalapozo gyanújá . Csak ebben az ese ben lehe indokol a jelenség
empi ikus ú on ö énő isszaigazolásá szolgáló, ep ezen a í ku a ás le oly a ása.
Első lépéskén mindenképpen de iniálnunk kell, hogy a izsgála unk szempon -
jából ki ekin ünk omának. Az in e júalanyok e nikai alapon ö nő ka ego izálása
nem könnyű elada , e ekin e ben számos megközelí és lé ezik. Ladányi és Szelényi
(2001) éleménye sze in „a cigány népesség nem képez egyé elműen leha á olha ó
csopo o , a cigány kul ú a, éle mód és iden i ás sem ogha ó el alami ö énelmen
kí üli állandósággal egyé elműen leha á olha ó, egzo ikus e nikai csopo hoz kap-
csolha ó ogalomkén ”. Tehá a oma iden i ás jobbá a a kisebbségi és a öbbségi
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.hu
84 Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben?
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
á sadalom klasszi ikációs „ha cának” kö e kezménye, így ehá az öniden i ikációs
eljá ásokon alapuló belső, kul u ális és szá mazási megközelí és minden bizonnyal
nem képes isszaadni a alóságo . Egy másik lehe séges ú a külső kö nyeze éleke-
dése alapján ö énő beso olás módsze e, ennek magya o szági kép iselői Kemény
Is án és ku a ó á sai (Ha as Gábo és Ke e esi Gábo ). Ez a módsze sokkal köze-
lebb isz minke az „objek í alósághoz”, ugyanakko a kapo e edmények o ább-
a is ese legesek, e ősen üggnek a el é el időpon já ól, a ól, hogy ki ké ünk el a
külső beso olás el égzésé e, o ábbá a módsze súlyos személyiségjogi és mo ális
aggályoka is el e . Összességében ehá elmondha juk, hogy a endelkezés e álló
megközelí ések mind pon a lanok és ese legesek, ág ha á ok közö i e edménye-
ke p odukálnak. Bá melyik álasz ása in o máció esz éssel já na, így é demesebb
olna a megközelí ések ö özése egye len módsze be. I on os megjegyezni az ,
hogy a megközelí ések alkalmazásako apasz al pon a lanság egyál alán nem za-
a ó abban az é elemben, hogy nem egy konk é szám agy a ány megha á ozása
a célunk (pl. Mekko a a ányban élnek a omák a é ségben?, Mekko a lélekszámú a
oma é ségben élő oma populáció?). Jelen ese ben csupán egy eldön endő ké dés-
e sze e nék álasz kapni: igaz-e az, hogy a k ali a í izsgála in e júalanyai közö
alóban jelen ősebb ol a omák a ánya, jelen ősebb, min az a omák lakosságon
belüli a ányaiból gondolha uk olna? Az alanyok ól a en iekben meg ogalmazo
ké dés meg álaszolásá a az alábbi ada ok állnak endelkezés e:
– az alany be allása a ól, hogy cigány nemze iségűnek a ja-e magá (öniden-
i ikáció);
– a ké dező beso olása a ól, hogy az in e júalany cigánynak a ja-e (ez az
első benyomások, külső megjelenés, né , nyel használa , dialek us, öl özkö-
dés alapján ö én );
– a beszélge és so án az alany u al -e cigány szá mazásá a (öniden i ikáció).
A izsgála i módsze a kö e kezőképpen kí ánom koncep ualizálni. Az , hogy
egy in e júalany magá omának a o a-e, hogy a szá mazása alapján oma-e, agy
hogy a ké dező omának a ja-e, el ogha juk egy há om számjegyű kódnak, mely-
ben az igen 1-nek, a nem 0-nak elel e he ő meg. Ebben az ese ben az összes lehe -
séges 3 számjegyű kódo , az 1 és 0 elemek ismé léses a iációjakén kapha juk meg.
Az összes lehe séges a iáció számá a = képle el számolha juk ki,
ahol jelen ese ben n=2 és k=3, ehá = A lehe séges kó-
dok elí ásá kö e ően, melye az 1. áb a a almaz, uházzuk el jelen éssel a kapo
kódoka , majd so oljuk ka egó iákba azoka .
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben? 85
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
1. áb a: A oma iden i ás egy lehe séges koncep ualizációja
az in e jú el é el módsze ana alapján
So -
szám
Cigánynak
a ja-e magá ?
Szá mazás
sze in
Cigánynak lá a-e
a ké dező? Ka egó ia Jelen ése
1. 0 0 0 Anem cigány
2. 1 0 0 B álasz o cigány
iden i ás
3. 1 0 1 B álasz o cigány
iden i ás
4. 1 1 0 C cigány iden i ás
5. 1 1 1 C cigány iden i ás
6. 0 1 1 Del esz e cigány
iden i ás
7. 0 1 0 Del esz e cigány
iden i ás
8. 0 0 1 E elszen ede iden i ás
Fo ás: Sajá sze kesz és
Lá ha juk, hogy alap e ően ö ka egó iába udjuk beso olni a kapo kódoka .
Ezeke A, B, C, D, E be űkkel jelöl em. A kö e kező lépésben beazonosí juk az in e -
júalanyokhoz endelhe ő kódoka , és ka ego izáljuk őke . Ez kö e ően összegezzük,
hogy az egyes ka egó iákba hány alany so olha ó. A kapo e edményeke pedig egy
é elmezési a ományon é ékelhe jük ki, melynek ké égpon ja a ole áns és az
előí éle es á sadalom, isszau al a ezzel a Szelényi–Ladányi- éle öbbségi és ki-
sebbségi á sadalom klasszi ikációs ha cá a:
– Kellőképp ole áns és nyi o á sadalom ese én az egyének iden i ása az ön-
maguk sajá megí élése alapján dől el, me igazából nincs jelen ősége az ilyen
ka egó iáknak.
– Előí éle es á sadalom ese én egy e on osabbá álik az embe ek e nikai
alapon ö énő megkülönböz e ése, így alaki nem csak az önmegha á ozás
alapján álha egy e nikai csopo agjá á, hanem a á sadalmi í éle alapján
is, kö e kezésképp egy e öbb ka egó ia onódik be az e nikai csopo kép-
zésbe.

METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.hu
86 Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben?
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
2. áb a: A el e in e júk elemzése so án kialakí o iden i áska egó ia-min áza ,
és annak lehe séges é elmezései
In e jú
so száma
Cigánynak
a ja-e magá ?
Szá mazás
sze in Cigánynak lá a-e a ké dező? Ka egó ia
1. 1 1 1 C
2. 0 0 0 A
3. 0 1 1 D
4. 0 1 0 D
5. 1 1 1 C
6. 1 1 1 C
7. 0 1 1 D
8. 0 0 0 A
9. 1 0 0 B
10. 0 1 1 D
11. 1 1 1 C
12. 1 1 0 C
13. 1 1 1 C
14. 1 1 1 C
15. 0 1 0 D
A B CDÖsszesen
2 1 7 5 15
Tole áns á sadalom: 7 C
Előí éle es á sadalom: 12 B, C, D, E
Fo ás: Sajá sze kesz és
A magya á sdalom az előí éle essége alapján az I. és II. égpon ok közö elhe-
lyezkedő é elmezési a ományon belül a II. pon hoz közelebbi ész e ehe ő, így a
izsgál ké désünk e a álasz: Igen, a középko ú jö edelmi szegénységben élő in e jú-
alanyok közö jelen ős számban o dul ak elő a oma iden i ással endelkező alanyok.
Az e edmények alapján az el é elezem, hogy a mik o é ségben az in e júalanyok-
hoz hasonlóan jelen ős a omák a ánya a jö edelmi szegények közö .
Ahhoz, hogy a mik o é ségen belül a szegénység e nicizálódásának gyanújá
o ább e ősí sük, alálnunk kell nyomoka a a, hogy a szegények (egyben őkén
omák) mind lakóhely, mind az ok a ás, mind munkae ő-piaci szempon ból szeg e-
gációban élnek i .
A mik o é ség nyomo munkae ő-piaci helyze é e jó indiká o lehe a elepülé-
seken működő á sas állalkozások száma és az egy ő e ju ó állalkozói jö edelmek.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben? 87
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
Hiszen a Biha ke esz esi mik o é ség e üle én mindössze 128 bejegyze á sas
állalkozás működik, ez a já ásban az összes bejegyze á sas állalkozás 13 száza-
léka, miközben a lakosság 15 százaléka él a já ás ezen mik o é ségében (KSH 2011).
Nem mellékes azonban az sem, hogy milyen mé e ű állalkozások ól beszélünk,
ennek jellemzésé e ki álóan alkalmas az egy lakos a ju ó állalkozási jö edelmek
nagyságának izsgála a.
3. áb a: Egy ő e ju ó á sas állalkozói jö edelem Hajdú-Biha megyében,
a Be e yóúj alui já ásban, a já ás á osi elepülésein és Nagyke eki községben
2002 2009 2012
Hajdú-Biha megye 6522 18 532 15 993
Be e yóúj alu já ás 3976 11 411 7 294
Be e yóúj alu 5792 18 315 14 515
Biha ke esz es 6510 13 772 11 027
Komádi 2739 7 760 4 613
Nagyke eki 1298 4 226 3 962
Fo ás: KSH 2013
Az ada okból lá ha juk, hogy a já ás egy ő e ju ó á sas állalkozói jö edelme
nem é i el a megyei á lag elé sem. A já ás há om á osa is csak a megyei á lag köze-
lében alálha ó, közülük Be e yóúj alu a megyei á lag 90 százaléká , míg a számunk-
a on osabbak, Biha ke esz es a megyei á lag 70 százaléká , míg Nagyke eki község
má csak a megyei á lag 25 százaléká eszi ki. Mindez a a enged kö e kez e ni,
hogy a Biha ke esz esi mik o é ségben nemcsak ke esebb, de sokkal gyengébben
jö edelmező, inkább ön oglalkoz a ás a alkalmas cégek alálha ók.
A mik o é ség humáne ő o ásának iskolázo ságá a köz e lenül nem állnak
endelkezés e meglé ő agg egál ada ok, így csak az o szágos és a já ási ada ok ösz-
szehasonlí ásából kö e kez e he ünk a mik o é ségi állapo ok a. Ezekből az in e -
júkból, ahol a család enn a ók úlnyomó öbbsége ál alános iskolai agy annál is
alacsonyabb iskolai égze séggel endelkeze , elmondha juk, hogy a mik o é ség
lakossága az o szágos á laghoz képes alacsonyabb iskolázo sággal endelkezik.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.hu
88 Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben?
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
4. áb a: A Be e yóúj alui já ás és Magya o szág népességének iskolázo sági a ányai
Fo ás: KSH 2012
Az in e júk alanyainak megnyila kozásaiból a a is kö e kez e he ünk, hogy a
jö edelmi szegénységben élők a munkae őpiac ól a ósan ki ekesz őd ek. Az in e -
júalanyok közül mindössze ke en ol ak alkalmazásban, ille e há man közmunká-
sok, a öbbiek e a GYES, az anyasági ellá ás és a munkanélküli segély ol jellemző.
A GYES ellá ásban észesülők közül sokan úgy nyila koz ak, hogy ko ábbi éle ükben
soha nem ol munkahelyük, agy csupán nagyon csekély munka apasz ala al en-
delkeznek.
Mégis, a a a ké dés e, hogy lá nak-e alamilyen össze üggés a munkae ő-pia-
ci s á usz és iskolai égze ség közö , szin e ki é el nélkül mindenki nemmel á-
laszol : „…az e em ész e, hogy nem jobb. A iam is hiába kijá a a szakmá , nem
eszik el. Mindenhol a gyako la o ké ik.”, „Nem lá ok semmi össze üggés , me nem
nagyon lehe alálni munká . Ami én ész e eszek, hogy a legokosabb embe ek sem
udnak elhelyezkedni.” „…hiába an aká kinek még diplomája is, min az én sógo -
nőm lányának hiába an é e ségije, seho á nem ud elhelyezkedni.” A jelenség e az
adha álasz , hogy az in e júalanyok a sajá éle üke és lehe őségeike úgy í élik
meg, hogy a mik o é ségben az önko mányza a legnagyobb munkál a ó, a közmun-
kap og am az egye len lehe őség az elhelyezkedés e, ahol nem é ényesülnek a a-
nulásból szá mazó udás előnyei. A kialakul képe o ább á nyalják a mik o é ség
polgá mes e ei el le olya o beszélge ések. A a ké ük őke , hogy becsüljék meg a
elepülésükön élőkön belül a cigányság a ányá , alamin beszéljenek a közmunka
lé számke e ének alakulásá ól, az ezzel kapcsola os ki álasz ás ól. A beszélge ések
so án elhangzo aka az 5. áb án összegez ük.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/2
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Bán al i Győző: A szegénység e nicizálódása a biha ke esz esi mik o é ségben? 89
DOKTORI MŰHELYEKBŐL
5. áb a: A Biha ke esz esi mik o é ség polgá mes e ei ál al a elepüléseken élő cigányság
lé számának becsül nagysága, a elepülések lakossága és a elepüléseken
közmunkában lé ők száma
Lakosság
Cigányság becsül
lé száma ánya és
lé száma
Közmunka-
p og am
lé számke e e
Közmunkások a ánya
lakosság lé számhoz
képes
Biha ke esz es 4058 16% 649 200 5%
Nagyke eki 1318 30% 395 200 15%
Boj 567 50% 284 110 19%
Told 316 60% 190 70 22%
Á ánd 502 3% 15 40 8%
6761 23% 1533 620 9%
Fo ás: KSH 2013 – Sajá sze kesz és
A polgá mes e ekkel készí e in e júkból kide ül , hogy a közmunkások lé szá-
ma eljesen az igényekhez igazodik, így o dulha elő, hogy a közel négysze akko-
a lakosságú Biha ke esz esen ugyanannyi közmunkás ke ül oglalkoz a ás a, min
Nagyke eki községében. Tehá a közmunkások lé számának a elepülés lakosságá-
hoz iszonyí o a ánya jól ük özi az ado elepülés munkae ő-piaci szeg egációjá ,
ezen ke esz ül össze üggésben áll a szegénységgel és annak e nicizálódásá al, agy-
is a közmunkások elepülési lé száma ánya egyben jól jellemezhe i a elepülések e -
nikai össze é elé . Az 5. áb a alapján úgy űnik, hogy a cigányság jobbá a ké -há om
kisebb alusi elepülés e koncen álódik.
Ha ez alóban így an, akko el e ődik a ké dés, ajon mié működik a elepü-
lés munkae ő-piaci szempon ból me őben másképp, amennyiben a elepülés lakos-
ságának egy jelen ős észe oma. A álaszhoz közelebb ihe minke a elepülések
ko áinak izsgála a. Emeljük há ki a legke esebb oma lakossági a ány a becsül
elepülés , Á ándo , melynek becsül omalakossága 3 százalék, és a legmagasab-
ba , Toldo , ahol a becsül omalakosság 60 százalék.