Té és Tá sadalom 29. é ., 3. szám, 2015 doi:10.17649/TET.29.3.2684
TÉNYKÉP / REPORTS
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző
unkciójuk alapján, és a o málódó új gazdasági
e őközpon ok
Ranking wo ld ci ies on he basis o hei
command-and-con ol unc ions and he eme ging
global economic powe -houses
CSOMÓS GYÖRGY
CSOMÓS Gyö gy: őiskolai aná , Deb eceni Egye em, Épí őmé nöki Tanszék, Deb ecen;
[email p o ec ed]
KULCSSZAVAK: ilág á os,globális á os,i ányí ásésellenő zés,ipa klasszi ikáció, á os égió
ABSZTRAKT: A ilággazdaság eze ő á osainak azonosí ása dön ően ké i ányza , a
John F iedmann- éle ilág á os-hipo ézis és a Saskia Sassen ál al jegyze globális á-
os-koncepció men én ö énik. Jelen ős különbség azonban a ké i ányza közö , hogy
míg előbbi a ilág á osok kijelölése szempon jából a hagyományos e melés égző
mul inacionális állala ok székhely álasz ásá a ja dön ő on osságúnak, addig u óbbi
azoka a á osoka ekin i globális á osnak, amelyekben a pénzügyi sze eze ek, ille -
e a posz indusz iális ilágcégek minél nagyobb mé ékben koncen álódnak. Mi el
napjainkban inkább a globális á os megközelí ése nye e e , a mul inacionális álla-
la ok sze epe a eze ő á osok kijelölése szempon jából leé ékelődö . Meg igyelhe ő
azonban egy újonnan kibon akozó endencia: bá a nemze közi pénzpiacoka é izedek
ó a ál oza lanul mindössze néhány globális á os (New Yo k, London, Tokió, Pá izs)
ellenő zi, a el ö ek ő gazdaságok eze ő á osai egy e ha almasabb állala okkal kép-
isel e ik maguka a ilággazdaságban, és a piacsze zés é dekében egy e kiéleze ebb
e seny e kénysze í ik a ejle ilágból szá mazó á saika . A elszín ala a hagyomá-
nyos e meléso ien ál ilággazdaság in enzí en ál ozik, i ányí ásában pedig jellemző
öld ajzi elmozdulások mu a ha ók ki.
Az elemzés első elében a eze ő gazdasági közpon oka angso olom i ányí ó és
ellenő ző unkciójuk alapján 2006-ben és 2014-ben, az elemzés második elében pedig a
ilággazdaság egy e e ősödő egionális közpon jai mu a om be.
Gyö gy CSOMÓS: college p o esso , Depa men o Ci il Enginee ing, Uni e si y o Deb ecen;
[email p o ec ed]
116 Csomós Gyö gy
KEYWORDS: wo ld ci y, global ci y, command-and-con ol, wo ld economy, mul ina ional co po a ion,
economic powe house
ABSTRACT: Con empo a y wo ld ci y/global ci y li e a u e elies on wo main heo ies:
F iedmann’s wo ld ci y hypo hesis and Sassen’s global ci y concep . Howe e , he e is a majo
di e ence be ween hese wo app oaches, i.e. ha he o me p ima ily ocuses on he
concen a ion o headqua e s o ansna ional co po a ions when de ining wo ld ci ies, while
acco ding o he la e , global ci ies a e he pos -indus ial ocal poin s o ad anced p oduce
se ice i ms and inancial se ice companies. In ecen yea s, he global ci y heo y has become
mo e widesp ead. As a esul , ansna ional co po a ions ha e los hei signi icance ega ding
he designa ion o leading ci ies in he global economy. On he o he hand, a new endency has
eme ged: While in e na ional inancial ma ke s ha e been uled by some global ci ies (e.g. New
Yo k, London, Tokyo, and Pa is) o decades, in eme ging economies powe ul ansna ional
manu ac u ing co po a ions, e en banks ha e appea ed. This p ocess has led o hea y
compe i ion on he global ma ke s, p ima ily in A ica, La in Ame ica and Asia, be ween
companies o de eloped coun ies and eme ging economies. Beyond he ada , he
manu ac u ing-o ien ed wo ld economy has been signi ican ly changing simila ly o i s global
con ol. Fu he mo e, he inancial c isis o 2007–08 nega i ely a ec ed many inancial ac o s o
he de eloped wo ld, while la ge Chinese banks ose o he s a us o global playe s.
The p ocess seems ob ious: Eas Asian, especially Chinese ci ies a e occupying an
inc easingly impo an ole in he command-and-con ol o he global economy, while many
wes e n ci ies a e ading away. Beijing as a command-and-con ol cen e had al eady appea ed
among he New Yo k−London−Tokyo−Pa is qua e by 2014, and he Chinese capi al can be
o eseen o ake o e he leading posi ion in a sho ime. Shanghai, Shenzhen, Hong Kong,
Mumbai, Delhi and o he Sou heas Asian me opolises ha e also shown signi ican
s eng hening. Howe e , he wes - o-eas shi o he command-and-con ol o he global
economy is mo e sophis ica ed. In he Uni ed S a es, he San F ancisco Bay A ea has become he
home o many leading in o ma ion echnology i ms, such as Apple, Facebook, Google and In el,
making his conu ba ion one o he mos impo an command-and-con ol cen es in he wo ld.
Fu he mo e, while accep ing he ac ha he command-and-con ol unc ion o New Yo k has
been declining o yea s now, second ie ci ies, such as Chicago, Dallas, Hous on, San Diego, and
Los Angeles, seem o occupy inc easingly a ou able posi ions. Japanese ci ies ha e no s opped
losing posi ions in Eas Asia in compa ison wi h China and Sou h Ko ea, while mos ci ies in he
Eu opean Union s ill su e om he e ec s o he c isis (excep , o example, London, Munich,
and S ockholm).
In he i s pa o he pape , ci ies a e anked on he basis o hei global command-and-
con ol unc ion in 2006 and in 2014, while in he second pa he eme ging powe houses o he
global economy a e p esen ed by egions.
Be eze és
Az elmúl é ek egyik legha ásosabb gazdasági elemzése sze in a globális gaz-
daság csomópon jában mindössze 147 ilágcég áll (Vi ali, Gla elde , Ba is on
2011). Az ETH Zü ich ku a ói 43 060 eze ő ansznacionális állala ulajdonosi
sze keze é elemez ék, és a a a kö e kez e és e ju o ak, hogy az aszimme i-
kus csoko nyakkendő alakú hálóza középpon jában álló cégek ( őleg bankok)
ellenő zik egymás és a öbbi cég agyonának 40%-á , ille e egy bő ebb, 737
cégből álló csopo endelkezik a eljes agyon 80%-á al. A ansznacionális
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző unkciójuk alapján... 117
állala ok, bankok azonban nagy okú e üle i koncen ál ságo mu a nak: a
állala ok a globális i ányí ás ellá ó dön éshozó közpon jaik meg álasz ásako
egyes á osoka előnyben észesí enek. Ezek a á osok a ilággazdaság i ányí ó
és ellenő ző közpon jai, amelyeke gyak an – azonban meglehe ősen é esen – azo-
nosí anak a ilág á osokkal agy a globális á osokkal. A de iníciók közö i kü-
lönbségek és össze üggések el á ása é dekében néhány alap e ő elméle e
szükséges ö iden á ekin eni (Csomós 2014).
A ilág á os-elméle e John F iedmann dolgoz a ki 1986-ban, elhasznál a és
mode nizál a Si Pe e Hall 1966-os ilág á os-k i é ium endsze é (Hall 1966;
F iedmann 1986). F iedmann sze in azok a á osok ne ezhe őek ilág á os-
nak, amelyek kiemelkedő pénzügyi közpon ok, ansznacionális állala ok és
leány állala aik székhelyei, nemze közi sze eze ek közpon jai, az üzle i szol-
gál a ások gyo san nö ek ő közpon jai, a e melés on os szín e ei, kiemelkedő
közlekedési csomópon ok, jelen ős népesség ömö ülések, anyao száguk pedig a
ilággazdaság cen umához a ozik. E k i é ium endsze é elmében a kö e -
kező á osok minősül ek (elsődleges) ilág á osoknak: Eu ópából London,
Pá izs, Ro e dam, F ank u és Zü ich; Észak-Ame ikából New Yo k, Chicago és
Los Angeles; Ázsiából pedig Tokió.
A globális á os-koncepció 1991-ben publikál a Saskia Sassen (Sassen
1991). Meglá ása sze in a eze ő á osok má hosszú ideje közpon jai a nem-
ze közi ke eskedelemnek és pénzügyeknek, azonban unkciójuk négy új e ü-
le e is ki e jed: egy ész nagy okú koncen ál ságo mu a nak a ilággazdaság
i ányí ásának sze ezésében, más ész elsődleges cél e üle ei a pénzügyi sze -
eze eknek és a eze ő gazdasági szek o ok közö a hagyományos gyá ipa i
e melés el ál ó speciális szolgál a ásoknak, ha mad ész a e melés, különö-
sen az inno a í e melés leg on osabb szín e ei, és égül piacai is a e melés-
nek és inno ációnak. Sassen sze in a globális á osok a kö e kezők: New Yo k,
London, Tokió, F ank u és Pá izs.
Jól lá ha ó, hogy az i ányí ás és ellenő zés unkciója mindké elméle nek
on os épí őkö e. Taylo (2004) azonban úgy lá a, hogy Sassen célja az ol ,
hogy elszakí sa a globális á os koncepciójá a F iedmann- éle ilág á os-elmé-
le ben ki ün e e sze eppel endelkező hagyományos i ányí ási és ellenő zési
unkció ól, és a globális á os megközelí ésének ókuszába inkább a ilággazda-
ság pénzügyi ellenő zésé helyezze. Smi h (2014) iszon meggyőző bizonyí é-
kok hiányában megké dőjelez e az i ányí ás és ellenő zés unkciójának lé é is,
például azé , me – legalábbis Smi h sze in – sok ilágcégnek hiába an
ugyanabban a á osban a közpon ja, ha azok eljesen el é ő ipa ágakban mű-
ködnek, agy ha meg is egyezik az ipa i p o iljuk, akko inkább e seny á sak-
nak számí anak, min sem együ működő pa ne eknek. P ó és kon a, agad-
ha a lan azonban, hogy annak olyan á osok, amelyek más á osokhoz
képes – ügge lenül az okok ól – igen jelen ős mé ékében adnak o hon
megha á ozó ansznacionális állala ok és bankok dön éshozó közpon jainak
(E dősi 2003).
118 Csomós Gyö gy
Induljunk ki ehá abból a hipo ézisből, hogy az i ányí ási és ellenő zési unk
-
ció lé ezik (e e alán öbb a bizonyí ék, min amennyi Smi h ellené kén elso
-
ol), má pedig ha lé ezik, akko mé he őnek kell lennie. Hall (1966), F iedmann
és
Wol (1982), F iedmann (1986) és Sassen (1991) az elméle eke kidolgozó munká-
ikban e mésze esen nem k an i a í an közelí e ék meg az i ányí ás és ellenő -
zés unkciójá , mindössze jelez ék, hogy lé ezik, on osságá pedig sajá
megközelí éseik szempon jából hangsúlyoz ák. Az első on osabb empi ikus
elemzés Bea e s ock, Taylo , Smi h (1999) ne éhez űződik, akik a ejle e me-
lés segí ő cégek közpon jainak száma alapján készí e ek ilág á os-klasszi iká-
ció , azzal a céllal, hogy egy ész a gyako la ban igazolják Sassen (1991)
munkájának hely állóságá , más ész kidolgozzanak egy objek í osz ályozás (ez
u óbbi a Globaliza ion and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k1ké é en e ak ualizál-
ja). Az elkö e kező é ekben nagy számban készül ek olyan empi ikus elemzések
(Taylo , Walke , Ca alano, Hoyle 2002; Taylo , De udde , Hoyle , Huang, Lu, Pain,
Wi lox, Yang, Bassens, Shen 2009; Lee, Zhao, Xie 2012; ille e a Mas e Ca d, a UN-
HABITAT, a Z/Yen G oup elemzései), amelyekben a ilág á osok angso olása
különböző indexek (például Business Command Index, Financial Command Index,
Cen e s o Comme ce Index, Global Financial Cen es Index) alapján ö én meg.
Ezeknek az indexeknek nagy előnyük, hogy előállí ásuk módsze ana jól kö e he-
ő, endsze es (aká é enkén i) publikálásuk pedig hosszú á ú elemzéseke esz
lehe ő é. Há ányuk azonban egy ész az, hogy dön ően a pénzügyi szek o a és
inkább a cégközpon ok számának koncen ációjá a ókuszálnak, más ész nem
jelení ik meg a alós gazdasági e ő . Ez u óbbi Sassen (2006), ille e a McKinsey
Global Ins i u e (2013) sze in aká a cégek o galma alapján is ki lehe ejezni. Az
emlí e há ányok néhány példá al szemlél e e a kö e kezők: A Z/Yen G oup
(2014) ál al alkalmazo Global Financial Cen es Index é éke alapján Zü ich a i-
lág ö ödik legjelen ősebb pénzügyi közpon ja, eze ő bankjainak és egyéb pénz-
ügyi cégeinek o galma 2014-ben közel 230 milliá d dollá ol . Ugyanakko – az
ágaza i ké dések mia e e a Z/Yen G oup nem é ki – a zü ichi bányaipa i cé-
gek o galma 2014-ben meghalad a a 261 milliá d dollá , agyis nagyobb ol ,
min a s ájci á os ilághí ű bankszek o ának eljesí ménye. Másik példa a ilág
egyik legjelen ősebb gazdasági ömö ülése, az Oszaka/Keihansin á os égió, ahol
31 Fo bes-cég közpon ja ol alálha ó. Ezeknek a cégeknek az összesí e o gal-
ma min egy 435 milliá d dollá ol , miközben a Ben on ille (A kansas) székhelyű
Wal-Ma S o es diszkon á uházlánc önmagában is 476 milliá d dollá o galma
p odukál . Az emlí e aszimme iák mia a napjainkban készí e leg öbb á os-
angso o zí o képe ad a á osok pozíciójá ól a globális gazdaságban, ezé
szükséges lehe egy új megközelí és alkalmazása.
Jelen anulmány első (empi ikus) elében angso olom a ilággazdaság
i ányí ásában megha á ozó sze eppel endelkező á osoka , második elében
pedig bemu a om azoka a á osoka ( á os égióka ), amelyek – igyelembe é-
e a jelenlegi ipa ági endeke – a közeljö őben a globális gazdasági ányí ás
po enciális mag e üle ei lehe nek.
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző unkciójuk alapján... 119
Ada ok és módsze ek
Az elemzés alapjá a Fo bes The 2006 Global 2000 és a The 2014 Global 2000 angso je
-
len i (h p://www. o bes.com/global2000/lis /), amelyek a ilág 2000 legnagyobb
őzsdei cégé a almazzák. A cégek négy jellemző pénzügyi pa amé e éből ( o ga
-
lom, p o i , eszközök, piaci é ék) komplex mu a ó alko am, az i ányí ás és ellen
-
ő zés indexe (IEI), amelynek módsze ani ké dései észle esen a Té és Tá sa
-
dalom olyói a 2013/2. számában mu a am be (Csomós 2013).
A ke ő
s jegyzésű állala ok ké dése
A Fo bes The Global 2000 összesen 2000 őzsdei cége angso ol. Te mésze esen
az lenne a logikus, ha a 2000 céghez 2000 cégközpon a ozna, azonban ez nem
így an. A ke ős jegyzésű állala ok (dual-lis ed company – DLC) ugyanis – bá
hi a alosan egy cégnek számí anak – alójában ké különálló, egymás ól öbbé-
ke ésbé ügge len cégből állnak, amelyeke ké , öld ajzilag elkülönülő cégköz-
pon ból i ányí anak és más-más őzsdén is jegyeznek. A ke ős jegyzésű állala-
ok ál alában olyan cégösszeol adások e edményekén jö ek lé e, amiko
közel azonos mé e ű állala ok s a égiai meg on olások mia dön ö ek a kö-
zös működés melle , leginkább azé , me a i álisokkal csak össze og a ud-
ák el enni a e seny . A Fo bes összesen hé ilyen állala o angso ol a
ilágcégek közö , ezé a cégközpon ok száma alójában 2007 (1. ábláza ). A
ke ős jegyzésű állala ok ese ében – mi el jellemzően közel azonos mé e ű cé-
gek ől an szó – a pénzügyi ada oka 50-50%-os a ányban osz o am meg a
á scégközpon ok közö .
1. ábláza : A Fo bes The 2014 Global 2000 ál al angso ol ke ős jegyzésű állala ok
Dual-lis ed companies acco ding o Fo bes The 2014 Global 2000
O O O
´ ´ ¬
´¦*¯ ´¢ *
¦*¯ ´¢ *
* µ= ½
³ ³¦*¯ ´¢ *
³* µ= ½
¬¦ ¬¦¦*¯ ´¢ *
¬¦* ³
¯ ¯¯ ´ ³
¯¦*¯ ´¢ *
¦*¯ ´¢ *
¬
¦*¯ ´¢ *
* ³
120 Csomós Gyö gy
Te üle i leha á olás
A ku a ás egyik sa kala os pon ja az elemzési szempon oknak meg elelő „ á os”
é elmezése, agyis a á osok e üle i leha á olása. Mi el a ku a ás so án
F iedmann (1986) ilág á os-hipo ézisé ekin e em kiindulási pon nak, a cég-
közpon á osoka nem önálló egységekkén kezel em, hanem á os égiókba en-
dez em. Így például New Yo k a hi a alosan New Yo k–Newa k–B idgepo ,
NY–NJ–CT–PA Combined S a is ical A ea né en emlí e New Yo k á os égió
edi le, amely 34 493 km2-es ki e jedésé el a legnagyobb á os égió a ilágon. A
Fo bes The 2014 Global 2000 ál al angso ol cégek közül 105-nek a közpon ja a-
lálha ó a New Yo k á os égióban, azonban – min az az 1. áb án is lá ha ó – New
Yo k Ci y csak 54 cégnek ad o hon , 51 cég iszon a á os égió 39 kisebb-na-
gyobb á osában alálha ó.
Az elemzésben az Egyesül Államokban alálha ó á os égiókhoz (me o-
poli an a ea) hasonlóan de iniál am a ilág más á os égiói ( ehá a iedmanni
é elemben e ilág á osoka ). Ennek a e üle i leha á olásnak a szellemében
pl. Oszaka/Keihansin megegyezik a eljes Keihansin á osö eze el, amely Oszaka
melle magában oglalja öbbek közö Kio ó és Kobé is, a Köln/Rajna–Ruh
á os égió Köln melle olyan nagy á osoka ölel el, min Düsseldo , Essen
agy Le e kusen, míg a közel 1800 elepülésből álló Pá izs á os égió szin e el-
jesen megegyezik az Île-de-F ance égió al.
A e üle i leha á olás e sémája alól az egye len jelen ősebb ki é el Kína
jelen i, ahol a á os égiók de iniálása öbb ok mia is p oblémába ü közik. Egy-
ész a á osnö ekedéssel oglalkozó kínai geog á ia a nagy á osoka öbbnyi e
1. áb a: New Yo k á os égió cégközpon á osai (2014)
Headqua e s o global companies in he G ea e New Yo k a ea
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző unkciójuk alapján... 121
önálló egységkén izsgálja (Tan, Liu, He, Ming, Tang 2014), más ész a közigaz-
ga ás má ele e lé ehozo egy e üle i leha á olás . Kínában a á oshie a chia
csúcsán négy köz e lenül ellenő zö á os áll, amelyeke – legalábbis hie a -
chiaszempon ból – 15 szubp o inciaszin ű á os és 283 p e ek ú aszin ű á os
kö e .2A p e ek ú aszin ű á os azonban oppan bonyolul e üle i egység,
ulajdonképpen nem is egysze ű á os, hanem megyék, á osok, al ak, ille e
sajá ke üle ek összessége. Egy példán le eze e: a Henan p o inciában alálha-
ó Jiaozuo p e ek ú aszin ű á os négy önálló ke üle ből (a á os énylegesen
beépí e e üle eiből), alamin ké megyei szin ű á osból és négy megyéből
áll. Ez u óbbiakban pedig sok kisebb-nagyobb alu ekszik. Jiaozuo e üle e 4071
km2, lakossága pedig 3,5 millió ő ol 2014-ben. Az elemzésben a p e ek ú a
szin ű á osoka ekin e em a kínai á osok alap e ő e üle i egységének, mi-
el ezek – szemben pl. a megyei e üle i egységekkel – má nem agozódnak be
magasabb e üle i egységekbe, azaz egy p e ek ú aszin ű á os nem észe
egye len szubp o inciaszin ű á osnak sem.
A á osok angso olása a ilággazdaság a gyako ol i ányí ó
és ellenő ző unkció alapján
2006-ban a Sassen ál al globális á osnak ne eze á osok áll ak az i ányí ás és
ellenő zés index alapján elállí o angso élén, New Yo k iszonylag jelen ős
ölényé el (2. ábláza ). To ábbá 2006-ban a eze ő gazdasági ányí ó á osok
dön ően a ejle o szágokból ke ül ek ki, a ki é el csak ké kínai á os, Peking
és Hongkong jelen e e (bá az u óbbi , min de ac o önálló á osállamo , so-
kan a ejle államok csopo jába so olják). Sassen (2001) úgy lá a, hogy a oha-
mosan ejlődő és e ősödő Kína az 1990-es é ekben Hongkongon ke esz ül
csa lakozo a ilággazdasághoz, és Hongkong min a ha almas kínai gazdaság
„kapu á osa” a jö őben könnyen elzá kózha a globális á osok csopo jához.
Az index iszon az mu a ja, hogy Hongkong ilággazdasági pozíciójá beá -
nyékolja Peking e ősödése. A kínai ő á os ugyanis nemcsak nemze közi i-
szonyla ban ál be olyásos gazdasági ányí ó közpon á (ez elsőso ban Hongkong
-
a jellemző), hanem a ha almas bel öldi piacon is, megelőz e Hongkong
o ,
Sanghaj és a Gyöngy- olyó o kola ának nagy á osai is (Chen, Chen 2014; Lai
2012; Timbe lake, Wei, Ma, Hao 2014). Ez ilágosan ük özi, hogy amíg Peking
2006-ban a 19. helyen áll a angso ban, addig 2014-ben má a második (2013-ban
még csak ha madik) ol , megelőz e a globális á osnak ne eze Tokió , London
és Pá izs . Ennek oka alap e ően abban ke esendő, hogy a kínai ko mányza el-
lenő zése ala álló s a égiai jelen őségű ó iás állala ok (különösen az olajipa i
és épí őipa i cégek, alamin a állala i hi elezés is oly a ó ke eskedelmi ban-
kok) közpon jai szin e ki é el nélkül Pekingben alálha ók (e e észle esen a
későbbiekben é ek ki). Ezzel szemben Sanghaj és különösen Hongkong sokkal
122 Csomós Gyö gy
ágabb e e biz osí a magánsz é ának, ám a magán ulajdonban álló cégek mé-
e e (pénzügyi eljesí ménye) nem e ekedhe az állami ó iásoké al. A 2014. é i
angso ban pe sze nem csak kínai á osok kép iselik a el ö ek ő gazdaságo-
ka . O oszo szág ő á osa, Moszk a sajá os á mene e mu a o a ejle és ej-
lődő ilág közö : bá iszonylag magas indexé éke mia a angso él-
csopo jába ke ül (12. helyezés), dön ően az ene giaszolgál a ó, ene gia- és
bányaipa i állala ai é én, azonban más szek o okhoz a ozó (különösen a o-
gyasz ás kiszolgáló) jelen ős cégekkel iszon alig endelkeze .
A endek alapján amíg az észak-ame ikai, japán, nyuga -ame ikai á osok
2006 és 2014 közö jellemzően 15-25% közö i gyengülés mu a ak, addig a el-
ö ek ő gazdaságok me opoliszai aká 100-150%-os nö ekedés is elé he ek
(2. áb a). A kínai á osok iszon még ezen is úl e ek: Peking i ányí ó unkciója
2. ábláza : A eze ő á osok i ányí ás és ellenő zés indexei (IEI) 2006-ban és 2014-ben
Leading ci ies acco ding o he index o command and con ol unc ions in 2006 and 2014
] 9::; 9:?B
T JVJ T JVJ
ÄÅ ´ #ÄÅ ´ #
½ #¦ ¢! #
* ´¢ # ½ #
¦ ¥ #* ´¢ #
¬ #¦ ¥ #
¥ ´ #¥ ´ #
µ ´ #Æ ´ #
£ ¡ # µ=¢ #
µ=¢ #¬ ¢!<¬ #
¯ ´ # ¬ #
Æ ´ #µ ´ #
¬ ´ #³ ° #
¯ ´ #¯ ´ #
¢ #£ ¡ #
¢ # ¢ #
³ #¬ ´ #
³ #³ #
° ½ # #
¦ ¢! #³ #
´ #¢ #
³ ´ #³ ´ #
# #
´ ´¢ # ´ #
¡ ½ #¡ ¢! #
¬ ¢!<¬ # ´ #
9Aڛ ;@F@99Aڛ ;?F?>
g ?::F::g ?::F::
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző unkciójuk alapján... 123
400% ele bő ül , Sanghajé 630%-kal, a Gyöngy- olyó del ájának közpon jában,
Sencsenben iszon egészen elképesz ően, közel 800%-os mé ékben nö eke-
de a gazdasági ányí ó unkció. Má ö id á on is p ognosz izálha ó a kínai
á osok o ábbi e ősödése, ille e számuk gya apodása, a globális gazdaság a
gyako ol ha ásuk azonban ké déses (Ko kin 2014).
A ejle ilág eze ő á osainak öbbsége olyama osan eszí e indexé -
ékéből, a 2014-ben is élen álló New Yo k például öbbe , min a nyolcadik he-
lyen álló Szöul eljes indexé éke. Ez elsőso ban a pénzügyi szek o igen komoly
gyengülésé e eze he ő issza. Ugyanakko New Yo k az egyik legössze e ebb
gazdasági sze keze el endelkező á os (amelyhez csak Tokió, Pá izs, London
és Szöul gazdasági s uk ú ája mé he ő), pozíciójá dön ően be olyásolja ilág-
iszonyla ban is kiemelkedő mé e ű médiaszek o a (pl. a News Co p., Time
Wa ne , Viacom, Thomson Reu e s, CBS cégekkel) és gyógysze ipa a (pl. a P ize ,
Johnson & Johnson, Me ck & Co., B is ol-Mye s Squibb cégekkel). Min a 2. áb-
láza ban lá ha ó, a Köln–Düsseldo közpon ú Rajna–Ruh és különösen az
Amsz e dam–Ro e dam közpon ú Rands ad á os égiók eszí e ek soka
2006-os é ékükből. Jelen ős különbség azonban, hogy amíg az előbbi ese ében
az ene ge ikai cégek (RWE, E.ON) szen ed ek el ha almas esz eségeke , addig
az u óbbi ese ében a pénzügyi sze eze eke oppan o a össze a 2007–2008-as
pénzügyi álság (az ABN AMRO és a Fo is Bank meg is szűn ). Rands ad gazda-
s
ági e ejé o ább csökken e e, hogy a ilág második legnagyobb epülőgépgyá
-
ója, az Ai bus 2013-ban elhagy a a á os égió (bá anyacége, az EADS o ább a is
Leidenben ma ad ) és F anciao szágba, a Toulouse melle i Blagnacba köl özö .
A ejle o szágok eze ő á osai közül mindenképpen ki kell emelni
Washing on , Hous on és Zü iche , hiszen mindhá om á os speciális ese nek
számí . Az index sze in Washing on mu a a a legnagyobb mé ékű nö eke-
dés , amelynek oka egyé elműen a Fannie Mae és a F eddie Mac cégek kiug ó
eljesí ményében ke esendő. 2014-ben a ké inga lanhi elező cég összesen közel
2. áb a: A eze ő á osok i ányí ás és ellenő zés indexeinek (IEI) ál ozása 2006 és 2014 közö
Changing index alues o command and con ol unc ions o leading ci ies be ween 2006 and 2014
130 Csomós Gyö gy
cégek, bankok ha á ozzák meg, melle ük iszon egy e öbb a elokáció é én
megjelenő ansznacionális állala . Az 1990-es é ek elejé ől nö ekede azok-
nak a ejlődő ilágból é kező, majd Londonban meg elepedő, jellemzően alap-
anyag-ipa i és bányaipa i állala oknak (min pl. az o osz EVRAZ és Polyus
Gold, a chilei An o agas a, az indiai Vedan a Resou ces, a kazah Kazakhmys) a
száma, amelyek a London ál al kínál pénzügyi előnyök mia helyez ék köz-
pon juka a b i ő á osba (Coulson 2011).7A 2000-es é ek közepé ől újabb e-
lokációs olyama indul el: az adóop imalizáció mia jelen ős po enciál
kép iselő cégek hagyják el az Egyesül Államoka és cse élik ame ikai cégköz-
pon jaika londoni a ( agy dublini a). A legnagyobbak közül 2012-ben a Chica-
góban bejegyze Aon biz osí ó é keze Londonba, 2013-ban pedig a Libe y
Global (ko ábban Englewood, Colo ado) e e á a székhelyé a b i ő á osba
(Business Inside 2014b), és o ábbi állala ó iások e ezik a elokáció . 2013-
ban a ilág ha madik legnagyobb gyógysze ipa i cége, a New Yo k-i P ize e
közel 100 milliá d USD é ékű ajánla o a anglis a 10. legnagyobbjá a, a londo-
ni As aZenecá a, azzal a nem i kol szándékkal, hogy közpon já a sokkal ked-
ezőbb b i á sasági adókulcsok mia Londonba helyezi.8Ez a kezdeményezés
égül meghiúsul .
Pá izs és London ilággazdasági i ányí ó és ellenő ző unkciójá ehá
messze el é ő gazdasági olyama ok mozga ják, a ké á os globális pozíciójából
le onha ó kö e kez e ések alapján mindké ese ben sike esek, és éppen ezek a
különbségek eszik a mega égió a ilággazdaság egyik ókusz e üle é é.
Össze oglalás
Az elmúl közel él é században, de alap e ően John F iedmann 1986-ban pub-
likál ilág á os-hipo ézisének megjelenésé ől kezd e, különösen népsze ű é
ál a ilággazdaság eze ő á osai a mul inacionális agy ansznacionális
állala ok koncen ációja, eljesí ménye alapján angso olni, alamin külön-
böző hie a chikus csopo okba so olni. Az Egyesül Államokból, ille e az Egye-
sül Ki ályságból az 1980-as é ekben elindí o neolibe ális gazdaságpoli ika
azonban jelen ős ál ozásoka hozo : a posz indusz iális gazdaságokban a
pénzpiacok sze epe nagyság endekkel on osabbá ál a ma e iális e melésnél.
Az 1990-es é ek ől, elsőso ban Saskia Sassen globális á os-elméle ének (Sassen
1991) ha ásá a, a ilág á osokkal oglalkozó ku a ók mindinkább a pénzügyi
szek o jelen ősége alapján angso ol ák a á osoka . Ez a megközelí és az
e edményez e, hogy a ko ábban a angso ok élén álló, anyagi e meléssel og-
lalkozó, ilág iszonyla ban is megha á ozó mul inacionális állala ó iásokkal
endelkező á osok el esz e ék jelen őségüke , legalábbis e ku a ások szem-
pon jából. Mindez ellen mondásos helyze e e edményeze , mi el a á osok
globális gazdaságban be öl ö sze epé egysíkúan mu a a be. A Globaliza ion
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző unkciójuk alapján... 131
and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k például messze előkelőbb pozícióba helyezi
a ilággazdaság i ányí ásában be öl ö unkciója alapján egyébkén nem külö-
nösebben kiemelkedő Dubaj (Al a+ hie a chiaszin ű á os), min a ilág egyik
legnagyobb gazdasági ömö ülésének számí ó Szöul (Al a–). A F iedmann- éle
ilág á os-megközelí és alapján azonban egészen más dimenzióba helyezhe ő a
ké á os: a közel 1300 milliá d dollá összesí e o galommal endelkező 53 i-
lágcégnek o hon adó Szöul, a ilággazdaság egyik eze ő i ányí ó közpon ja
áll szemben a 16 milliá d dollá összesí e o galommal endelkező ha ilág-
cége ( agy inkább egionális iszonyla ban megha á ozó cége ) el onul a ó
Dubajjal. Ebből – a napjainkban ke ésbé izsgál – megközelí ésből ehá a mé -
leg nyel e egyé elműen Szöul elé billen.
Az elemzésemben issza é em a F iedmann- éle ilág á os-hipo ézis ki-
indulópon jaihoz, és a mul inacionális állala ok eljesí ménye alapján izsgál-
am meg a á osok pozíciójá az i ányí ás és ellenő zés index alapján.
Elemzésem sze in New Yo k, London, Tokió és Pá izs ilággazdasági i ányí ó
unkciója az elmúl é izedben kisebb-nagyobb mé ékben meggyengül ugyan,
ám ezek a á osok o ább a is a á oshie a chia élén állnak. A globális á osok
közé – legalábbis az i ányí ó és ellenő ző unkciókban – mindössze Peking u-
do beékelődni, amely e ejé ekin e 2014-ben má megközelí e e a eze ő
helyen álló New Yo ko is. A ilággazdasági ál ozásoka , különösen az Eu ópá
és Észak-Ame iká é 2007–2008-as pénzügyi-gazdasági sokko , úgy űnik, a
el ö ek ő gazdaságok ke éssé ud ák kihasználni: a eze ő gazdasági ányí ó
á osok közö kizá ólag Moszk a, ille e Peking és Sanghaj sze ze pozícióka .
A ilággazdaságban jelenleg há om jelen ősebb zóna o málódik: az i á-
nyí ó unkciókban Kele -Ázsiában Tokió elől Peking i ányába mu a ha ó el-
mozdulás, Észak-Ame ikában a San F ancisco-öböl á osainak gazdasági e eje
nö ekszik dinamikusan, azonban Eu ópában London és Pá izs pozíciója megin-
ga ha a lannak lá szik. Ezeke a olyama oka – el ekin e Eu ópá ól – dön ően
ipa ági konjunk ú ák mozga ják, ám azok a óssága ké déses.
Köszöne nyil ání ás
A anulmány elkészí ésé a Magya Tudományos Akadémia Bolyai János Ku a ási Ösz öndíja ámoga a.
Jegyze ek
1 A Globaliza ion and Wo ld Ci ies Resea ch Ne wo k (GaWC) ne ű ku a óhálóza o 1998-ban
alapí o a Pe e J. Taylo , a Loughbo ough Uni e si y (Loughbo ough, Leices e shi e) p o-
esszo a azzal a céllal, hogy a ilág á osokkal oglalkozó nemze közi ku a ásoknak egy min-
132 Csomós Gyö gy
denki számá a elé he ő közös elüle e biz osí son. A GaWC nemcsak különböző angso oka
készí , de lehe ősége biz osí a angos olyói a okban megjelenő udományos cikkek még
nem publikál ál oza ának elhelyezésé e is GaWC Resea ch Bulle in né en.
2
A kínai u banizációs olyama ok ól, ille e a kínai á os ól észle esen lásd Enyedi (2007) anulmányá .
3 A kínai gazdaság bő ülésének mé éké jól jelzi, hogy mindössze nyolc é ala (2006–2013) a
GDP-je 3,4-sze esé e nö ekede , és 2010-ben Japán megelőz e a nemze gazdaságok angso-
ának második helyé e ke ül . A jelenleg is első helyen álló Egyesül Államok ez idő ala
mindössze 1,2-sze es bő ülés mu a o , az ame ikai GDP nö ekedése ehá alig egyha mada a
kínai gazdaság nö ekedésének.
4 James Heske (2014) a Ha a d Business School p o esszo a é deklőd e e e el a ké dés ,
miu án a Facebook elképesz őnek űnő 19 milliá d USD-é el ásá ol a a Wha sApp Messenge :
Miko hasad ki a kö e kező a do kom bubo ék? A álaszok oppan el é őek: a Business Inside
(2014a) például számos bizonyí éko alál a a, hogy a do kom bubo ék kipukkadása má a
küszöbön áll, míg a Goldman Sachs (2014) éppen ennek ellenkezőjé állí o a.
5 A Pá izs–London mega á os-ö eze (Ha ison 2015) elsőso ban Pá izs és London szo os gaz-
dasági kapcsola ai a u al és nem a á osok izikai összenö ésé e. A gazdasági együ működés-
ben ejlő lehe őségek Anne Hidalgo pá izsi alpolgá mes e sze in azé is on osak, me
Pá izs és London csak együ ehe i el a e seny a el ö ek ő kínai és b azil á osokkal agy
aká Tokió al (The Gua dian 2014).
6 Ko kin (2014) sze in London jelenleg a ilág leggyo sabban ejlődő echnológiai csomópon ja.
7 Coulson (2011) ebbe a kö be so olja a ke ős jegyzésű állala oka is, azonban míg a ejlődő i-
lágból é kező bányaipa i állala ok a menedzsmen e ékenységüke eljes egészében Londonba
elepí ik, addig a ke ős jegyzésű cégek lényegében ké s a égiai szempon ból össze a ozó,
alójában jól elkülöní he ő állala ok, közülük csak az egyik közpon ja alálha ó Londonban.
Az elemzésben az előbbiek egy cégnek, az u óbbiak ké különálló cégnek számí anak, és ada-
aik is egy cégkén , ille e megosz a le ek igyelembe é e.
8 Az Egyesül Ki ályságban jelenleg 21%-os á sasági adókulcso alkalmaznak, míg az Egyesül
Államokban 35% az adókulcs, mindeközben London min üzle i közpon lényegében azonos
szin en áll New Yo kkal. A P ize e e, hogy elhagyja az Egyesül Államoka olyan komoly
poli ikai i á ka a , hogy az Obama-ko mány is kény elen ol oglalkozni ele, ső ennek
nyomán – a cégek jelenlegi enyege ése helye – aká ényleges adó e o mok is elindulha -
nak (Reu e s 2014; The New Yo k Times 2014).
I odalom
Bea e s ock, J. V., Taylo , P. J., Smi h, R. G. (1999): A os e o wo ld ci ies. Ci ies, 6., 445–458.
h p://doi.o g/c32 x
Business Inside (2014a): He e’s he e idence ha he ech bubble is abou o bu s . h p://www.
businessinside .com/e idence- ha - ech-bubble-is-a -a-peak-2014-10 (Le öl és: 2014 decembe 22.)
Business Inside (2014b): B i ain has become a ax ha en o US companies. h p://www.
businessinside .com/ -b i ain-becomes-ha en- o -us-companies-keen- o-cu - ax-bills201409
(Le öl és: 2014. decembe 22.)
Business Inside (2015): Google’s en bigges acquisi ions. h p://www.businessinside .com/googles-
en-bigges -acquisi ions-2015-1 (Le öl és: 2015. eb uá 17.)
Chen, K., Chen, G. (2014): The ise o in e na ional inancial cen e s in mainland China. Ci ies, 47.,
10–22. h p://doi.o g/593
Cohen, P. (2010): Lessons om he na ionaliza ion na ion: S a e-owned en e p ises in F ance.
Dissen , Win e h p://www.dissen magazine.o g/a icle/lessons- om- he-na ionaliza ion-
na ion-s a e-owned-en e p ises-in- ance (Le öl és: 2014. no embe 27.)
A ilág á osok angso olása az i ányí ó és ellenő ző unkciójuk alapján... 133
Coulson, M. (2011): An inside ’s guide o he mining sec o . An in-dep h s udy o gold and mining sha es.
2nd edi ion. Ha iman House Limi ed, Pe e s ield
Csomós Gy. (2013): A ilággazdaság i ányí ó és ellenő ző közpon jai 2012-ben. Té és Tá sadalom, 2.,
105–127.
Csomós Gy. (2014): Világ á osok a ilággazdaság a énájában. Magya Tudomány, 10., 1211–1223.
Csomós, Gy., De udde , B. (2014). Eu opean ci ies as command and con ol cen es, 2006–11. Eu opean
U ban and Regional S udies, 3., 345–352. h p://doi.o g/594
Eas AsiaFo um (2014): China’s ecipe o highe consump ion and s eady economic g ow h. h p://www.
eas asia o um.o g/2014/08/26/chinas- ecipe- o -highe -consump ionands edy-economicg ow h/
(Le öl és: 2014. decembe 16.)
Enyedi Gy. (2007): A kínai á os. Té és Tá sadalom, 4., 1–20.
E dősi F. (2003): Globalizáció és a ilág á osok ál al u al é . Té és Tá sadalom, 3., 1–27.
Faulconb idge, J. R. (2004): London and F ank u in Eu ope’s e ol ing inancial cen e ne wo k.
A ea, 3., 235–244. h p://doi.o g/ck3436
Financial Times (2015): UK go e nmen sells u he Lloyds s ake. h p://www. .com/in l/ as /288072/p
os -
288072 (Le öl és:2015. má cius 12.)
Fo bes (2006): The Global 2000. Special Repo . h p://www. o bes.com/lis s/2006/18/06 2000_The-
Fo bes-2000_Rank.h ml (Le öl és: 2006. május 23.)
Fo bes (2014): The Global 2000. The Wo ld’s Bigges Public Companies. h p://www. o bes.com/
global2000/lis / (Le öl és: 2014. május 17.)
F iedmann, J., Wol , G. (1982): Wo ld ci y o ma ion: an agenda o esea ch and ac ion (u baniza ion
p ocess). In e na ional Jou nal o U ban & Regional Resea ch, 3., 309–344. h p://doi.o g/dgw49
F iedmann, J. (1986): The wo ld ci y hypo hesis. De elopmen andChange, 1., 69–83. h p://doi.o g/bn 955
Gál Z. (2010): Pénzügyi piacok a globális é ben: A álság szabdal a pénzügyi é . Akadémiai Kiadó, Budapes
Gillis, P. (2014): The big ou and he de elopmen o he accoun ing p o ession in China. Eme ald, Bigley
Goldman Sachs (2014): Ou look: Wi hin sigh o he summi . Goldman Sachs In es men Managemen
Di ision, New Yo k
Haas, J. K. (2007): Economic sociology: An in oduc ion. Rou ledge, Abingdon
Hall, P. (1966): The wo ld ci ies. Heinemann, London
Ha ison, J. (2015): Ci ies and escaling. In: Paddison, R., Hu on, T. (eds.): Ci ies and economic change:
Res uc u ing and disloca ion in he global me opolis. Sage, London, 38–56.
Ha ey, D. (2005): A b ie his o y o neolibe alism. Ox o d Uni e si y P ess, Ox o d
Heske , J. (2014): When will he nex do .com bubble bu s ? Ha a d Business School,
h p://hbswk.hbs.edu/i em/7415.h ml (Le öl és: 2014. má cius 27.)
IMF [In e na ional Mone a y Fund] (2014): Wo ld economic and inancial su eys: Wo ld economic ou look
da abase. h p://www.im .o g/ex e nal/pubs/ /weo/2014/02/weoda a/index.aspx (Le öl és:
2014. decembe 23.)
IRI [Economics o Indus ial Resea ch & Inno a ion] (2014): The 2014 EU indus ial R&D in es men
sco eboa d. Eu opean Commission, Join Resea ch Cen e, Ins i u e o P ospec i e Technological
S udies, Se ille h p://i i.j c.ec.eu opa.eu/sco eboa d14.h ml (Le öl és: 2014. június 8.)
Ko kin, J. (2014): The wo ld’s mos in luen ial ci ies. Fo bes, augusz us 14. h p://www. o bes.com/si-
es/joelko kin/2014/08/14/ he-mos -in luen ial-ci ies-in- he-wo ld/(Le öl és:2014. augusz us 27.)
K ugman, P. (2011): Will China b eak? The New Yo k Times h p://www.ny imes.com/2011/12/19/opin
-
ion/k ugman-will-china-b eak.h ml?_ =1 (Le öl és: 2012. má cius 8.)
Lai, K. (2012): Di e en ia ed ma ke s: Shanghai, Beijing and Hong Kong in China’s inancial cen e
ne wo k. U ban S udies, 6., 1275–1296. h p://doi.o g/c7 z62
Lee, E. K. S., Zhao, S. X., Xie, Y. (2012): Command and con ol ci ies in global space-economy be o e
and a e 2008 geo-economic ansi ion. Chinese Geog aphical Science, 3., 334–342.
h p://doi.o g/595
Mainelli, M. (2006): Global inancial cen e s: one, wo, h ee ... in ini y? The Jou nal o Risk Finance, 2.,
219–227. h p://doi.o g/596
Mas e Ca d (2008): Wo ldwide cen e s o comme ce index. Mas e Ca d, Pu chase, New Yo k.
McCann, L. (2014): In e na ional and compa a i e business: Founda ions o poli ical economies. Sage, London
134 Csomós Gyö gy
MGI [McKinsey Global Ins i u e] (2006): F om ‘made in China’ o ‘sold in China’: The ise o he Chinese u ban
consume . McKinsey & Company, New Yo k
MGI [McKinsey Global Ins i u e] (2009): P epa ing o China’s u ban billion. McKinsey & Company, New
Yo k
MGI [McKinsey Global Ins i u e] (2013): U ban wo ld: The shi ing global business landscape. McKinsey &
Company, New Yo k.
Pan, F., Guo, J., Zhang, H., Liang, J. (2015): Building a “headqua e s economy”: The geog aphy o
headqua e s wi hin Beijing and i s implica ions o u ban es uc u ing. Ci ies, 42., 1–12.
h p://doi.o g/597
Pegg, S. (2012): Social esponsibili y and esou ce ex ac ion: A e Chinese oil companies di e en ?
Resou ces Policy, 2., 160–167. h p://doi.o g/d9 6 b
Pe kins, A.B., Pe kins, M.C. (2001): The in e ne bubble: The inside s o y on why i bu s –and wha you can
do o p o i now. Ha pe Business, New Yo k
Reu e s (2014): As aZeneca ejec s P ize ’s ake-i -o -lea e-i o e . h p://www. eu e s.com/
a icle/2014/05/19/us-as azeneca-p ize -idUSBREA3R0H520140519 (Le öl és: 2014. no embe 14.)
Sassen, S. (1991): The global ci y: New Yo k, London, Tokyo. P ince on Uni e si y P ess, P ince on
Sassen, S. (2001): The global ci y: New Yo k, London, Tokyo. 2nd edi ion. P ince on Uni e si y P ess,
P ince on h p://doi.o g/598
Sassen, S. (2006): Ci ies in a wo ld economy. 3 d Edi ion. Pine Fo ge P ess, Thousand Oaks
Smi h, R. G. (2014): Beyond he global ci y concep and he my h o ‘command and con ol’. In e na ional
Jou nal o U ban and Regional Resea ch, 1., 98–115. h p://doi.o g/599
Tan, R., Liu, Y., Liu, Y., He, Q., Ming, L., Tang, S. (2014): U ban g ow h and i s de e minan s ac oss
he Wuhan u ban agglome a ion, cen al China. Habi a In e na ional, 44., 268–281.
h p://doi.o g/6bb
Taylo , P. J., Walke , D. R. F., Ca alano, G., Hoyle , M. (2002): Di e si y and powe in he wo ld ci y
ne wo k. Ci ies, 4., 231–241. h p://doi.o g/c3pbwd
Taylo , P. J. (2004): Wo ld ci y ne wo k: A global u ban analysis. Rou ledge, London, New Yo k
Taylo , P. J., Ni, P., De udde , B., Hoyle , M., Huang, J., Lu, F., Pain, K., Wi lox, F., Yang, X., Bassens,
D., Shen, W. (2009): The way we we e: command-and-con ol cen es in he global space-eco-
nomy on he e e o he 2008 geo-economic ansi ion. En i onmen and Planning A, 1., 7–12.
h p://doi.o g/ q w
The Economis (2009): The s a e and he economy: F ance. Back in he d i ing sea . h p://www.
economis .com/node/13279527 (Le öl és: 2015. eb uá 9.)
The Gua dian (2014): London and Pa is: we could soon be pa o he same conu ba ion by Anna Hidalgo,
depu y mayo o Pa is. h p://www. hegua dian.com/commen is ee/2014/jan/23/london-
pa is-soon-same-conu ba ion (Le öl és: 2015. eb uá 12.)
The New Yo k Times (2014): P ize p oposes a ma iage wi h As aZeneca, easing axes in a mo e o
B i ain. The New Yo k Times, h p://dealbook.ny imes.com/2014/04/28/p ize -p oposes-a-
ma iage-and-a-mo e- o-b i ain-easing- axes/?_ =0 (Le öl és: 2014. no embe 19.)
The Wo ld Bank (2015): Final consump ion expendi u e, e c. (% o GDP). h p://
da a.wo ldbank.o g/indica o /NE.CON.TETC.ZS (Le öl és: 2015. eb uá 3.)
Timbe lake, M., Wei, Y.D., Ma, X., Hao, J. (2014): Global ci ies wi h Chinese cha ac e is ics. Ci ies, 41,
Pa B, 162–170. h p://doi.o g/6bc
UN-HABITAT (2011): The global u ban economic dialogue se ies: The economic ole o ci ies. Uni ed
Na ions Human Se lemen s P og amme, Nai obi
Vi ali, S., Gla elde , J.B., Ba is on, S. (2011): The ne wo k o global co po a e con ol. PLoS ONE, 6,
10, e25995 h p://doi.o g/d 9k96
Zsibók Zs. (2010): Gál Zol án: Pénzügyi piacok a globális é ben: A álság szabdal a pénzügyi é .
Té és Tá sadalom, 4., 327–331.
Z/Yen G oup (2014): The Global Financial Cen es Index 15. London, Z/Yen G oup
