Recei ed 1s Janua y 2017
Volume 7, Numbe 1, 2017
7. kö e , 1. szám, 2017
MAGYAR HÁTRÁNYOS HELYZETŰ
KÖZÉPISKOLÁSOK TELJESÍTMÉNYE ÉS ISKOLÁIK
JELLEMZŐI
HUNGARIAN DISADVANTAGED HIGH SCHOOL
STUDENTS' ACHIEVEMENT AND FEATURES OF
THEIR SCHOOLS
Hegedűs Roland
Abs ac : In he ocus o ou s udy was s ood he dis ibu ion o disad an aged and adi ional
s uden s, acco ding o he ype and he main aine o he school. Fu he mo e, he a en ion is
d awn o he composi ion and selec ion mechanism o he school oge he wi h he suscep ibili y o
he u he ainings o he eaching s a as well. In he in es iga ion, he a iables o
disad an aged and adi ional s a us was c ea ed on he basis o he law conce ning he
disad an age, addi ionally, school main aine s we e agg ega ed in o ou big g oups.
Subsequen ly, c oss abs and ANOVA analysis we e made be ween he a iables. Rega ding he
esul s, i can be s a ed ha disad an aged s uden s concen a e in low quali y seconda y echnical
schools and oca ional schools whe e he esul s o he ma hema ics and li e a u e is he lowes .
The a io o disad an aged s uden s is lowe in eligious schools. Disad an aged s uden s a end
hose schools whe e en ance exam is less ypical, he social backg ound o he s uden s is low.
Keywo ds: disad an aged s uden s, academic achie emen , school composi ion, school selec ion
1. Be eze ő
A anulmány célja, hogy meg izsgáljuk, milyen eljesí mény jellemző a há ányos helyze ű és
adicionális anulók a (minden olyan anuló adicionálisnak ekin ünk, akik ö ényi ke e ek közö
nem a oznak a há ányos helyze ű ka egó iába). Külön ki é ünk azok a a há ányos helyze ű
anulók a, akik ne előcsaládban agy gye meko honban élnek. Az elemzés so án megnézzük a
anulók iskola ípusok sze in i eloszlásá , alamin a magya o szági O szágos kompe enciamé és
1
(OKM) ma ema ika és a szö egé és e edményei alapján izsgáljuk a különbségeke . A anulók
eljesí ményé az ok a ási in ézmények enn a ói men én is ka ego izáljuk és összehasonlí juk. Ez
kö e ően meg izsgáljuk, hogy az iskoláknak milyen a el é eli eljá ása, és milyen a anulói
össze é ele. Ez u óbbi ala é endő, hogy milyen az iskolában anuló gye ekek családi há e e, milyen
mé ékben jellemző maga a ási p obléma, milyen mé ékben küzdenek anulási nehézséggel, alamin
milyen a mo i ációs indexük. Végül pedig a aná i ka jellemzői elemezzük, hogy mennyi e gyako i a
pedagógus ál ás, alamin , hogy a pedagógusok mely o ábbképzés ípusoka észesí ik előnyben a ól
üggően, hogy öbbségében há ányos helyze ű agy adicionális gye ekeke aní anak.
1
Magya o szágon minden é a aszán elmé ik a ha odik, nyolcadik és izedik osz ály anulók ma ema ika és
szö egé és eljesí ményé , amelyből készí ik a ku a ási ada bázis. Ez az ada bázis a konk é eljesí ményeken úl
há é in o mációka a almaz a anuló ól és iskolá ól is egya án .
70 Hegedűs Roland
PedAc aISSN: 2248-3527
2. Szaki odalmi á ekin és
A há ányos helyze űek ok a ása hosszú ideje az ok a áspoli ika egyik megha á ozó ké dése: ki , mié
és hogyan ekin he ünk há ányos helyze űnek. Ezzel kapcsola ban alap e ően ké ényező udunk
igyelembe enni, a gazdasági ejle sége és a családi há e e (például apa, anya iskolai égze sége,
anyagi helyze ) (Róbe , 2004). A ke ő e mésze esen össze üggésben an egymással: a családi
há é nek jó al nagyobb ha ása an a anulói eljesí mények e a gazdaságilag ejle o szágokban, me
a szegényebb o szágokban kisebb a á sadalmon belüli különbség (Heyneman és Loxley, 1983).
A gazdasági ejle sége ille ően 40000 GDP/ ő összegnél ha á ozha ó meg az a küszöb, ameddig
egyenes a ányban nő az egy ő e eső GDP- el a anulói eljesí mény is, ez az é ék ölö megjelenik a
eljesí ménybeli csökkenés, amelye a á sadalmon belüli különbség okoz. Ilyen szin ű gazdasági
ejle ségnél má a ko ai gye mekko ban é zékelhe ő a különbség: a jómódú gye mekek olyan
ejlesz ésekben észesülhe nek, amelyeke a szegényebb é egek nem engedhe nek meg maguknak
(Nonoyama-Ta umi, Hughes és Willms, 2015). Az o szág magasabb gazdasági ejle sége szo osan
együ já a magasabb iskolázo sági szin el, amellyel együ magasabb lesz a bé ezés, és így öbb
anyagi á o dí ás lehe a anulók ok a ásá a (Hill és Chalaux, 2011). Például Po ugália PISA
e edményeiben is lá ha ó az, hogy a gazdaságilag ejle ebb e üle eken ( enge pa ) magasabb
e edmények mu a ha ók ki, min az o szág Spanyolo szággal ha á os pe i é iás é ségeiben (Pe ei a és
Reis, 2012). Hasonló e edményeke mu a ak ki Olaszo szágban is, ahol a gazdaságilag ejle északi
e üle en magasabb a anulók eljesí ménye, min a ke ésbé ejle déli o szág észben (B a i, Checchi
és Filippin, 2007). Magya o szág ese ében is szo os össze üggés lá ha unk a gazdasági ejle ség és
anulói eljesí mény közö . Az OKM alapján a legjobb eljesí mények az o szág nyuga i észén, a
ő á osban és a megyeszékhelyeken összpon osulnak, ahol a gazdasági ejle ség magasabb, míg a
legkisebb é ékek az o szág északkele i elén, alamin a délnyuga i e üle eken jellemzők (Ga ami,
2009, 2014; Széll, 2015, Hegedűs, 2016a, 2016b). A gazdasági ejle ség szo osan össze ügg az ado
e üle homogeni ásá al, me minél homogénebb a e üle á sadalmi össze é ele, annál homogénebb
az iskolai össze é el is. Így a pedagógusoknak ke esebb kihí ással kell szembenézniük, min olyan
e üle eken, ahol nagyobb különbségek annak a gye ekek közö (Bacskai, 2013).
A családi há é a másik megha á ozó ényező a gye mekek iskolai eljesí ményé el kapcsola ban. Ez a
kapcsola Magya o szágon hangsúlyos igyelme é demel, hiszen a 2000-es é ek PISA izsgála ai
megállapí o ák, hogy Magya o szágon az egyik legmagasabb a családi há é be olyása az iskolai
eljesí mény e (A a ó és Va ga, 2004): a gazdagabb (leg öbb ese ben iskolázo abb) szülők gye mekei
jelen ősen jobb e edményeke é nek el, min a szegényebb szülők gye mekei. Ez a ha ás nemcsak a
szülők iskolázo ságá al lehe magya ázni, melynek kö e kez ében a anulásban öbbe ud segí eni,
hanem azzal is, hogy meg udja e em eni a pénz az á nyékok a ás a, például magánó ák a (Bacskai,
2015), a magánó án aló ész é el pedig nö eli a eljesí mény (Aslam és Mansoo , 2011; Alco és
Rose, 2015). A há ányos helyze ű gye ekek szocializációjában az is megha á ozó, hogy a családban
elég elen nyel i és kommunikációs echnikáka sajá í anak el, amely az iskolában ked ező len indulás
e edményez (Be ns ein 2003, Zolle , 2012). A szülők iskolai égze sége abban a ekin e ben is on os,
hogy a magasabb s á uszú szülők hosszú á ú gondolkodás a, magasabb iskolai okoza megsze zésé e
ösz ökélik gye meküke , míg a há ányos helyze ű szülők, akiknek nincs apasz ala uk a magasabb
iskolai szin eken, nem ekin ik p io i ásnak a o ább anulás , és má a középiskola álasz ásnál sem
el é lenül az e ősebb szakközépiskolá agy gimnáziumo álasz ják a szakiskola helye . (Ke esi és
Kézdi, 2012). Magya o szágon a legjobb iskoláknak a gimnáziumok ekin he őek, amelyeknek anulói
nagy a ányban a elsőok a ásban oly a ják anulmányaika . Ezzel szemben a szakiskolában nagy a
lemo zsolódás, amelynek gyako i kö e kezménye a későbbiekben a munkanélküliség, amely öbb
szempon ból is nega í nak ekin he ő (bé , ke ese , adó s b.) Elmondha ó ehá , hogy azok a gye ekek,
akik elsőgene ációsak egy ado iskolai okon, ilyen szempon ból eszélyez e e nek ekin he őek, me
gyak an nem a képességeik, hanem a apasz ala lanságuk, ájékoza lanságuk akadályozza meg abban,
hogy a szüleiknél magasabb képzés álasszanak, ha pedig mégis, akko a szülők ke ésbé udnak
segí eni a anulásban, hiszen minden egyes iskolai oknak meg annak a maga szokásai, hagyományai
(Mu alidha an és Sunda a aman, 2013; Sucha i a, 2014). To ábbi szempon lehe , hogy a há ányos
helyze ű családokban nagyobb mé éken jellemző a öbb gye mek, a ku a ások é elmében pedig a
es é ek számának nö ekedésé el a anulói eljesí mény nega í an ko elál (Róbe , 2004; S i as a a,
Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 71
Volume 7 Numbe 1, 2017
2006; Ha ma, 2011). Szükséges az megemlí enünk, hogy i az alacsonyabb eljesí mény mögö az
alacsonyabb anyagi helyze áll, hiszen egy gazdagabb család ese ében, ahol sok gye mek an, akko
nem el é len lenne igaz ez a megállapí ás, inkább ennek a speciális helyze nek az együ já ásá ól
beszélhe ünk.
A családi há é jelen ős sze epe mia on os kiemelni, hogy a gye meko honban és ne előszülőnél
ne elkedő gye ekek helyze e szin én nehéznek ekin he ő, hiszen mögö ük nincs olyan s abil szülői
há é , ami segí ené a anulmányaika . A gye meko honban élőknek gyak an alap e ő szükségle eik is
hiányoznak, elő o dul, hogy nincsen a gye ekeknek sajá í óasz ala, agy egy kis e e, aho á
él e onulha anulni, ezek a kö ülmények pedig nega í an be olyásolják a gye mek e edményei ,
o ább anulásuka (Pea k és Jackson, 2002). A ne előcsaládban élő anulók ese ében alamelyes jobb
a helyze . Egy ámoga ó pedagógus ne elői jelenlé e kulcs on osságú lehe a há ányos helyze ű,
ne előcsaládban agy gye meko honban élő gye mekek ese ében, mi el számuk a sok ese ben ezek
az embe ek jelen ik az a személy , akikhez kö ődni, agaszkodni udnak (Rácz, 2012, Rolles on és
James, 2015).
Magya o szágon a anulói eljesí mények ekin e ében d asz ikus különbség mu a ha ó ki a ól
üggően, hogy milyen családban ne elkedik a gye mek. Azoknak a gye ekeknek an a legjobb
O szágos kompe enciamé ési (OKM) e edménye, akik a sajá családjukban ne elkednek, míg azok,
akik a ne előcsaládban élnek az o szágos á lag ól jó al elma adnak, és a legalacsonyabb eljesí mény
a gye meko honban élők udha ják magukénak. Ennek meg elelően a jö ő e ekben is nagy
különbsége apasz alunk: míg a sajá családjukban ne elkedő gye ekeknek csupán 11%-a aka
szakmunkás égze sége sze ezni, addig a gye meko honban élők ese ében ez az a ány 47%
(Gya ma i, 2011).
A elso ol akon úl a anulói eljesí mény be olyásolja a anulók neme is (Aslam, 2009; Azam és
Kingdon, 2013). A iúk hagyományosan jobban eljesí enek a ma ema ikai esz eken, míg a lányok
e őssége a szö egé ésben ejlik (Ma ks, 2008).
A gye ekek o ább anulásá al össze ügg a szülők munkahelyi ak i i ása (Schumann, 2009) és
képze sége is. Egy 2009-ben égze izsgála sze in az apák égze sége nagyobb ha ással an a
gye ekek iskola álasz ásá a: minél magasabban iskolázo az apa, annál nagyobb az esély a a, hogy
egyházi agy elsőok a ási in ézmény ál al enn a o iskolába í a ja gye meké . Ezekben az
iskolákban jobbak a eljesí mények, min az állami iskolákban. A szülők ezek ől az iskolák ól emélik
az , hogy könnyebb lesz a elsőok a ásba aló beju ás (Ba a, 2009). Coleman és munka á sai
megállapí o ák, hogy az USA egyházi iskoláiban jobbak a eljesí mények, min az állam ál al
enn a o iskolákban (Coleman, Campbell és Hobson, 1966; Coleman, 1981; Opdenakke és Van
Damme, 2006). Colemannek ol ak bí álói (Bowles és Lewin, 1968), akik úgy gondol ák, hogy
ezekben az iskolákban a eljesí mény nem el é lenül a enn a ónak és az egyháznak köszönhe ő,
hanem az egyházi iskolák a jellemző szelekciós mechanizmusnak (Elde és Jepsen, 2014). Weiß
(2012) ezeken a megállapí áson is igyekszik o ábbmu a ni, és a a a kö e kez e és e ju , hogy az
egyházi iskolák okozzák a á sadalmi é egek közö i különbsége , mi el a magasabb á sadalmi
é egek számá a lehe ő é eszik, hogy elszepa álják gye mekeike , így nö el e a á sadalmon belüli
egyenlő lensége (Weiß, 2012). 2010-ben Magya o szág középiskolái ese ében is az egyházi
enn a ású in ézmények alósí ják meg az eli ok a ás , mi el a ha - és nyolcosz ályos gimnáziumban
anulók 36%-a egyházi iskolában anul, míg négy é olyamos gimnáziumi anulók közül 23% anul
egyházi enn a ású iskolában. Az egyházi in ézmények iszon a szakiskolai képzésben alig eszik ki
észüke : a anulóknak csupán 2-3%-a anul egyházi in ézményben szakiskolai szin en, 2010- ől ez az
a ány 2015- e 10%- a nö ekede . Annak ellené e, hogy a gazdaságilag ke ésbé ejle e üle eken nő
az egyházi iskolák száma, az egyházi iskolákban anuló há ányos helyze űek száma nem nö ekede
(He man és Va ga, 2016).
A gye mekek szá mazásából adódó különbségek az iskolai elő ehaladással okozódnak. Míg az első
osz ályban még kisebb a különbség a há ányos helyze ű és adicionális anulók eljesí ménye közö ,
addig nyolcadik osz ály a a ké csopo közö nagy a ányú különbség mu a ha ó ki: az alacsonyabb
á sadalmi há é el endsze in alacsony eljesí mény já együ (De dák és Va ga, 2003). A legjobb
eljesí ményű anulók egyé elműen a gimnáziumban anulnak o ább, míg a leggyengébb anulók,
72 Hegedűs Roland
PedAc aISSN: 2248-3527
akik közö a legnagyobb a ányban annak há ányos helyze űek, a szakiskolákba ke ülnek be, ahol
nincs szelekció (De dák és Va ga, 2003). Az iskola ípusá al szo osan össze ügg a anulói
eljesí mény: a szakiskolában a legalacsonyabb és a nyolcé olyamos gimnáziumban a legmagasabb
(Balázsi és Ho á h, 2010). A PISA izsgála ok alapján is elmondha ó, hogy hazánkban a legnagyobb
a anulók szelekciója ( el é eli izsga, szóbeli elbeszélge és s b.), ami szöges ellen é ben áll a legjobb
eljesí mény elmu a ó ok a ási endsze ekkel (például Finno szág) (Csapó, Molná és Kinyó, 2009).
A anulók iskola álasz ásából és az in ézmények anuló-szelekciójából ki olyólag nemcsak a gye ekek
lehe nek há ányos helyze űek, hanem maguk az iskolák is. Ez a jelenség nem egyedi, egy, az USA
Columbia államában égze izsgála alapján, azokban az iskolákban osszabbak a eljesí mények,
ahol a spanyol és színes bő ű anulók száma elül ep ezen ál , ennek é elemben o ők minősülnek
kockáza os csopo oknak (B own-Je y, 2006). Az iskolai eljesí mények e a aná i ka össze é ele és
munkája is ha ással an. Például míg a ie námi pedagógusok é en e csupán egy-ké napo
hiányoznak, addig az indiai iskolában a aná ok 1/3-a mindig hiányzik. Ez is okozha ja az , hogy a
hiába hasonló a gazdasági- á sadalmi ejle ség, mégis Vie námban jelen ősen jobbak a PISA
e edmények. Bá India ese ében jó al he e ogénebb az iskolák anulói össze é ele is, ami szin én
magya ázha ja az , hogy mié alacsonyabb i a anulói eljesí mény (Rolles on és James, 2015).
A há ányos helyze ű iskolákban a anulók eljesí ményének ja ulásá a elzá kóz a ásban emélik, bá
a pedagógusi módsze ek megújulása nem jellemző ezekben az in ézményekben (Zolle , 2012). A
pedagógusok o ábbképzési igényé el kapcsola ban egy 2006-ban Gyulán égze izsgála sze in a
pedagógusok 23%-a igényelné a há ányos helyze űekkel kapcsola os o ábbképzéseke , amelye a
szak á gyi és szakmódsze anos o ábbképzések e aló igény előzne meg 40%-kal (Homoki, 2006).
Hasonló e edmények e ilágí á egy másik anulmány is, ahol a há ányos helyze ű iskolában aní ó
pedagógusok jelen ős észe igényelne speciális ne elési igényű gye ekekkel, alamin egyelmezéssel
és kon lik uskezeléssel kapcsola os o ábbképzéseke . Ezzel szemben a jó helyze ben lé ő iskolában
aní ók nagyobb igény a anak a szak á gyi és szakmódsze anos o ábbképzések e (Bacskai, 2013).
3. Ada bázis és módsze ek
Az elemzés so án a 2012. é i O szágos kompe enciamé és (OKM) 10. osz ályos anulói és elephelyi
ada ai elemez ük. Ez a izsgála eljes kö ű, mi el minden 10. osz ályos anulónak meg kell í nia, de
e mésze esen hiányzások elő o dulha ak. Az ada bázisban összesen 102 037 anuló ada ai alálha óak
meg, nemi megoszlásuk egyenle esnek ekin he ő, mi el 50 480 lány és 51 557 iú ada ai a almazza.
Első lépéskén , hogy elemzéseke udjuk égezni a adicionális és há ányos helyze ű anulók közö ,
szükséges ol a 2013. é i XXVII. . 45. § alamin a gye mek édelem ől és a gyámügyi igazga ás ól
szóló 1997. é i XXXI. . 67/A. § alapján megalko ni a há ányos helyze e ona kozó ál ozó . A
ál ozó kialakí ásánál öbblépcsős á kódolásoka alkalmaz unk, a ö ények pon osan megha á ozzák,
kike ekin he ünk há ányos helyze űnek, de e jedelmi ko lá ok mia nem észle ezzük. A be on
ál ozók közö emlí he ő az apa és anya iskolai égze sége, oglalkoz a o sága, a gye mek édelmi
ked ezményben észesülés, az, hogy a gye ek ne előcsaládban agy gye meko honban ne elkedik,
ille e endelkezik-e ü dőszobá al a házuk. Az ada hiányok mia összesen 72 084 ő ől ud uk
megállapí ani, hogy milyen ka egó iába a ozik, közülük 57 709 ő ekin he ő adicionális anulónak,
13 339 anuló há ányos helyze ű, 810 anuló ne elkedik ne előcsaládban és 226 ő
gye meko honban. Több, min 20 enn a ó sze epel az ada bázisban, ezé a enn a ók közö is
szükséges ol össze on ál ozóka használnunk. Négy enn a ó ka egó iá különí e ünk el: az
állami (önko mányza i, elsőok a ási s b.), egyházi , alapí ányi (alapí ány, közalapí ány s b.) és az
egyéb ka egó iá ( ész ény á saság, egyesüle s b.). Ke esz ábla és ANOVA elemzéseke égez ünk a
kialakí o ál ozók, a anulói eljesí mény (ma ema ika és szö egé és), alami a el é eli eljá ás, a
anulói jellemzők és a aná i ka jellemzői men én. Az ada bázisban meg alálha óak a közpon ilag
kialakí o indexek is, amelyek ől a 4.4 ejeze ben ol asha unk bő ebben.
Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 73
Volume 7 Numbe 1, 2017
4. E edmények
4.1. Tanulói eljesí mény megoszlása iskola ípusonkén
A anulók megoszlása az iskola ípusok közö jellegze es eloszlás mu a (1. ábláza ) A adicionális
anulók legnagyobb a ányban szakközépiskolában (41,43%) és négy é olyamos gimnáziumban
(36,04%) anulnak. Kiemelendő, hogy a adicionális anulók kö éből ke ülnek ki a nyolc- és
ha osz ályos gimnáziumok anulóinak öbbsége, ezekben az in ézményekbe számí a legjobbnak a
képzés minősége Azok a há ányos helyze ű anulók, akik sajá családjukban élnek, hasonló a ányban
anulnak szakközépiskolában, min adicionális á saik. Jelen ős különbség azonban abban agadha ó
meg, hogy a adicionális anulók közel ele gimnáziumban já , a há ányos helyze űek a ánya pedig a
szakiskolában magas (38,16%). A ne előcsaládban agy gye meko honban élő gye mekek
legnagyobb a ánya szakiskolákban anul (44,07% és 55,75%), de i is különbsége igyelhe ünk meg:
míg a ne előcsaládban élők 17%-a gimnáziumban anul, addig a gye meko honban élők
mindösszesen 8%-a i a kozik gimnáziumba. Összességében elmondha ó, hogy a gye meko honban
ne elkedő anulók azok, akiknek a legkisebb az esélye leküzdeni há ányaika , és le enni az é e ségi
izsgá , ille e nekik an a legke esebb esélyük beju ni a elsőok a ásba.
1. ábláza . Tanulók megoszlása iskola ípusonkén (OKM 2012, N=71 069, Chí²=0,000)
Iskola ípus
Sajá család
Ne előcsalád
Gye meko hon
T adicionális
Há ányos helyze ű
8 é olyamos gimnázium
2141 (3,71%)
120 (0,97%)
3 (0,37%)
1 (0,44%)
6 é olyamos gimnázium
3127 (5,42%)
187 (1,52%)
9 (1,11%)
5 (2,21%)
4 é olyamos gimnázium
20797 (36,04%)
2323 (18,83%)
141 (17,41%)
18 (7,96%)
szakközépiskola
23908 (41,43%)
4995 (40,48%)
299 (36,91%)
76 (33,63%)
szakiskola
7727 (13,39%)
4709 (38,16%)
357 (44,07%)
126 (55,75%)
Elemszám
57700
12334
809
226
A ko ábbi szaki odalommal (Balázsi és Ho á h, 2010) összecseng az e edmény misze in a nyolc
é olyamos gimnáziumba já ó anulóknak a legjobb a eljesí ménye, és a szakiskola elé halad a egy e
gyengébb ma ema ika e edmények lá ha ók, o ábbá a gye meko honban élő és szakiskolában anulók
eljesí ménye a leg osszabb. A 2. ábláza ban lá ha ó, hogy a adicionális nyolcosz ályos gimnáziumi
anulók eljesí ménye meghaladja a öbbieké . Ki é el képez a ne előcsaládban élő gimnazis ák
e edménye, de megjegyzendő, hogy a szám 3 ő á lagos eljesí ményé mu a ja, ezé az é ék az
alacsony elemszámú jól eljesí ő anulócsopo alapján nem ál alánosí ha ó. A sajá családban élő
há ányos helyze ű anulók eljesí ménye minden iskola ípus ese ében 60–100 pon al gyengébb, min
adicionális á saiké. A gye meko honban élő ha é olyamos gimnáziumi anulók (5 ő) á lagos
eljesí ménye jobb, min a há ányos helyze ű és ne előcsaládban élő á saiké. Négy é olyamos
gimnázium ese én közel azonos szin űek a há ányos helyze űek e edményei, a ne előcsaládban
ne elkedők mu a nak lema adás . A kompe enciamé és e edményei alapján a szakközépiskolában és a
szakiskolában észlelhe ő a legjelen ősebben a ne előcsaládban és gye meko honban élő gye mekek
lema adása. A eljes min á ekin e lá ha ó, hogy a adicionális anulók 130 agy öbb pon al is
jobban eljesí enek, min a há ányos helyze ű á saik.
2. ábláza . Ma ema ika eljesí mény á lagos pon száma iskola ípusonkén (OKM 2012, N=70526,
ANOVA=0,000)
Iskola ípus
Sajá család
Ne előcsalád
Gye meko hon
Á lag
T adicionális
Há ányos helyze ű
8 é olyamos gimnázium
1836,65
1779,16
1887,38
1495,86
1833,56
6 é olyamos gimnázium
1826,04
1739,66
1667,53
1780,18
1820,70
4 é olyamos gimnázium
1742,17
1651,31
1605,33
1665,44
1732,22
szakközépiskola
1631,72
1567,22
1550,30
1528,02
1619,63

74 Hegedűs Roland
PedAc aISSN: 2248-3527
szakiskola
1468,37
1418,82
1397,58
1395,22
1447,69
Á lag
1668,01
1531,50
1495,12
1472,06
1641,81
A szö egé és e edményében is kimu a ha óak az iskola ípusok közö i különbségek (3. ábláza ).
Elmondha ó, hogy a szö egé és e edmények minden ese ben alacsonyabbak, min a ma ema ika
e edményei. A ma ema ikához képes különbségkén emlí he ő, hogy a ne előcsaládban ne elkedő,
nyolcosz ályos gimnáziumban anulók eljesí ménye má nem jobb, min a adicionális anulóké,
alamin a gye meko honban ne elkedő, nyolcosz ályos gimnáziumban anuló gye ekek eljesí ménye
jelen ősen jobb, min a ma ema ika ese ében. É dekesség, hogy a szö egé és ekin e ében a ha
é olyamos gimnáziumban, a szakiskolában és a szakközépiskolában a há ányos helyze ű anulók
eljesí ményei közö kisebb mé ékű a különbség. Egyedül a négy é olyamos gimnázium ese ében
kimagasló a há ányos helyze űek lema adása a adicionális anulókhoz képes .
3. ábláza . Szö egé és eljesí mény iskola ípusonkén (OKM 2012, N=70540, ANOVA=0,000)
Iskola ípus
Sajá család
Ne előcsalád
Gye meko hon
Á lag
T adicionális
Há ányos helyze ű
8 é olyamos gimnázium
1793,51
1744,38
1784,41
1681,55
1790,88
6 é olyamos gimnázium
1776,07
1701,66
1722,88
1709,58
1771,66
4 é olyamos gimnázium
1720,53
1632,91
1602,94
1530,63
1710,93
szakközépiskola
1605,57
1550,38
1526,39
1508,43
1595,11
szakiskola
1423,81
1370,69
1358,76
1377,86
1402,24
Á lag
1639,10
1501,92
1469,11
1444,08
1612,82
4.2. Tanulók és eljesí ményük megoszlása enn a ók sze in
A enn a ók közö i megoszlás sze in (4. ábláza ) a anulók számo e ő észe az állam ál al
enn a o iskolákban anul. A anulók a ánya sze in az egyházi középiskolák állnak a második
helyen, míg az alapí ányi, majd az egyéb ka egó iában a anulóknak kis százaléka sze epel. A
adicionális és há ányos helyze ű anulók el é ő módon oszlanak meg a enn a ók közö . A 4.
ábláza ból leol asha ó, hogy a legnagyobb különbség a adicionális anulók ese ében lá ha ó, az
egyházi iskolákban ugyanis elül ep ezen ál ak ezek a anulók öbb, min 11%-os jelenlé el, míg más
csopo ok ese ében ez az a ány 9% ala an. Az alapí ányi iskolákban a gye meko honban élő
anulók száma a legmagasabb. Az ada ok az mu a ják, hogy az állami szek o nak lenne a legnagyobb
sze epe abban, hogy a há ányoka középszin en ellensúlyozza.
4. ábláza . Tanulók megoszlása enn a ók sze in (OKM 2012, N=69994, Chí²=0,000)
Fenn a ó
Sajá család
Ne előcsalád
Gye meko hon
Összesen
T adicionális
Há ányos helyze ű
Állami
47206 (83,0%)
10302 (85,1%)
678 (85,7%)
185 (82,2%)
58371
Egyházi
6525 (11,5%)
1057 (8,7%)
64 (8,1%)
21 (9,3%)
7667
Alapí ányi
2323 (4,1%)
414 (3,4%)
26 (3,3%)
14 (6,2%)
2777
Egyéb
812 (1,4%)
339 (2,8%)
23 (2,9%)
5 (2,2%)
1179
Összesen
56866
12112
791
225
69994
Meg izsgál uk a anulói csopo ok ma ema ikai eljesí ményének megoszlásá a különböző enn a ói
ka egó iákban (5. ábláza ). Az e edmények a ké legnagyobb anulói lé számmal endelkező enn a ói
csopo ban a legjobbak, de közülük is az egyházi iskolák eljesí ménye a legmagasabb minden anulói
ka egó iában. A legkisebb különbség a ne előcsaládban élő anulók ese ében mu a ha ó ki, ahol a
különbség 10 pon , míg a gye meko honban élőknél 61, és azoknál, akik a sajá családjukban
ne elkednek 30 pon . Azok a ne előcsaládban és gye meko honban ne elkedő gye ekek (23 és 5 ő)
eljesí enek a legjobban csopo jukon belül, akik az egyéb ka egó iába a ozó iskolában anulnak. A
leggyengébb eljesí mény az alapí ányi iskolába já ó, ne előcsaládban élő anulók kö ében mu a ha ó
ki. Egyé elműen lá szik, hogy a sajá családban ne elkedő anulók e edményei minden ese ben
Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 75
Volume 7 Numbe 1, 2017
jobbak, iszon közülük a há ányos helyze űek eljesí ménye minden enn a ó ese ében öbb min
100 pon al alacsonyabb a adicionális anulókéhoz képes .
5. ábláza . Ma ema ika eljesí mény megoszlása enn a ók alapján (OKM 2012, N=69461,
ANOVA=0,000)
Fenn a ó
Sajá család
Ne előcsalád
Gye meko hon
Á lag
T adicionális
Há ányos helyze ű
Állami
1668,62
1531,29
1496,40
1468,25
1641,85
Egyházi
1696,50
1562,41
1506,90
1507,20
1676,01
Alapí ányi
1602,71
1481,11
1401,78
1459,47
1582,15
Egyéb
1610,41
1515,12
1524,85
1532,26
1580,76
A szö egé és ekin e ében hasonló eloszlás nye ünk, min a ma ema ika ese ében (6. ábláza ): az
egyházi iskolák e edményei minden anuló ípus ese ében jobbak az állami szek o ban anulókénál,
ki é el képzenek a gye meko honban ne elkedő gye mekek, akiknek épp az állami szek o ban a
leggyengébb a eljesí ményük, és az egyéb enn a ó ál al működ e e iskolákban eljesí enek a
legjobb e edménnyel. Lá ha juk, hogy a sajá családban élő há ányos helyze ű gye mekek
eljesí ménye jobb az állami szek o ban, min az alapí ányi és egyéb enn a ású iskolákban, de a
ne előcsaládban és gye meko honban ne elkedők ese ében ez má nem el é lenül igaz. A
legalacsonyabb á lag ismé el en az alapí ányi iskolában anuló, ne előcsaládban ne elkedő gye ekek
eljesí ménye anulók ese ében mu a ha ó ki.
6. ábláza . Szö egé és e edménye enn a ók alapján (OKM 2012, N=69474, ANOVA=0,000)
Fenn a ó
Sajá család
Ne előcsalád
Gye meko hon
Á lag
T adicionális
Há ányos helyze ű
Állami
1637,86
1502,63
1467,56
1437,54
1611,48
Egyházi
1674,54
1532,28
1508,29
1444,69
1653,02
Alapí ányi
1586,89
1455,86
1374,67
1500,32
1565,11
Egyéb
1581,07
1423,60
1494,06
1571,07
1533,79
4.3. Iskolák szelekciós mechanizmusa
Az is é demes meg izsgálni, hogy a há ányos helyze ű anulók milyen iskolákba ju nak be annak
ügg ényében, hogy milyen az ado iskola szelekciós mechanizmusa. A el é eli izsga ma káns
megha á ozója annak, hogy a gye ekek melyik iskolába ke ülnek be. E ekin e ben ó iási a különbség
adicionális és há ányos helyze ű anulók közö , mi el a adicionális anulók 74%-ának kelle
el é eli izsgán ész ennie, addig ez az a ány a há ányos helyze ű csopo ese ében csupán 48%. A
szakközépiskola ese ében az a ányok jó al közelebb annak egymáshoz: a adicionális anulók
ese ében 48%, míg a há ányos helyze űeknél csak 35,5%. Lá ha ó ehá , hogy i a ké csopo közö
zá ódik az olló. A szakiskola ese ében nem alálunk szigni ikáns különbsége a anulói csopo ok
közö . Míg a el é eli elbeszélge ésnél magasabb é ékek ol ak apasz alha óak a ne előcsalád és
gye meko honban élő gye ekek közö , addig a el é eli izsga e edménye közel azonos agy kisebb
mé ékben számí o a el é eli eljá ás so án. Összességében elmondha ó, hogy a gimnáziumok
szelekciós mechanizmusa a legszigo úbb, ugyanakko i a legkisebb a há ányos helyze űek a ánya,
ellenben a szakiskolákban, ahol a leg öbb há ányos helyze ű gye mek anul, o csak az ese ek 15%-
ban an mód szelekció a (7. ábláza ).
7. ábláza . A el é eli izsga beszámí ásának a ánya a el é eli eljá ás so án (OKM 2012, N=77388,
Chí²*=0,000)
Tanulók
Gimnázium*
Szakközépiskola*
Szakiskola
Sajá családjában
él
T adicionális
73,63%
48,15%
14,94%
Há ányos
47,67%
35,52%
13,45%
76 Hegedűs Roland
PedAc aISSN: 2248-3527
Á lag
70,12%
45,50%
14,56%
Ne előcsaládban él
44,80%
38,97%
14,68%
Gye meko honban él
38,08%
35,16%
16,18%
Á lag
T adicionális
73,63%
48,15%
14,94%
Há ányos
47,39%
35,72%
13,59%
Á lag
69,86%
45,37%
14,57%
A anulói eljesí mények nagyon szó képe mu a nak a enn a ók sze in . Az egyházi iskolákban
sokkal jobb e edmények apasz alha ók a ma ema ikai és a szö egé ési elmé ések alapján, min az
állami enn a ásúakban, ezé é dekes az meg izsgálni, hogy milyen mé ékben szelek álnak ezek az
iskolák. Egyé elműen lá szik, hogy az egyházi gimnáziumokban anulók 83%-a el é eli szelekciós
mechanizmuson ke esz ül ke ül be, míg az állami szek o ese ében ez az a ány csupán 69%. Ezzel
szemben az egyházi szakiskolák ese ében csupán a anulók 5%-ának számí o a el é eli izsga
e edménye, addig az állami enn a ású iskolák ese ében ez az a ány 15%. Az egyházi gimnáziumba
já ó há ányos helyze ű gye ekek 70%-a ke ül be a el é eli eljá ással, míg ez az a ány az állami
szek o ban csupán 46%. Az alapí ányi szakközépiskolákba (52%) és szakiskolába (23%) nehezebb
beju ni, min más enn a ó ál al működ e e szakközép- és szakiskolákba. Összegez e elmondha ó,
hogy a há ányos helyze ű anulók a enn a ók sze in kisebb mé ékben ke ülnek be olyan iskolába,
ahol a el é eli eljá ás so án e ős szelekció jellemző (8. ábláza ).
8. ábláza . Fel é eli izsga enn a ók sze in (OKM 2012, N=77388, Chí²=0,000)
Tanulók
Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Állami
T adicionális
73%
48%
15%
Há ányos
46%
37%
14%
Á lag
69%
46%
15%
Egyházi
T adicionális
84%
55%
5%
Há ányos
70%
34%
7%
Á lag
83%
50%
5%
Alapí ányi
T adicionális
62%
55%
24%
Há ányos
35%
35%
18%
Á lag
59%
52%
23%
Egyéb
T adicionális
87%
21%
5%
Há ányos
35%
20%
13%
Á lag
79%
20%
8%
Összesen
T adicionális
74%
49%
15%
Há ányos
49%
36%
14%
Á lag
71%
46%
15%
4.4. Az iskolák anulói össze é ele és az o aní ó aná ok jellemzői
Az iskolák össze é elé öbb szempon ból lehe izsgálni. Az OKM há é ké dőí ében sze eplő
ál ozók alapján közpon ilag kialakí o ak a anulói össze é el e, anulási nehézségek e, egyelem e és
mo i áció a ona kozó indexeke , melyek öbb ál ozó együ es e edményé mu a ják. Mind a négy
index ese ében a magasabb é ékek jelen ik a jobb e edmény . A anulói össze é elnél igyelme
o dí anak a szülők égze ségé e, á sadalmi s á uszá a. Ez alapján jól lá ha ó, hogy a adicionális
anulók messzemenően olyan iskolákba anulnak, ahol jobb a á sadalmi há é , míg a há ányos
helyze ű anulók kisebb a ányban sze epelnek ezekben az iskolákban. A anulási nehézségeknél
igyelembe e ék az SNI és BTM-es anulóka – ez a ál ozó men én is az de ül ki, hogy a
adicionális anulók olyan iskolákba já nak, ahol ez legke ésbé jellemző, míg a gye meko honban
ne elkedő anulók olyanba, ahol ezen gye ekek a ánya magas. A egyelem indexbe bele a oznak a
ká os szokások (alkohol ogyasz ás, d og ogyasz ás, iskolai ongálás s b.). Ebben az ese ben is a
adicionális anulók annak a legjobb helyze ben, míg a gye meko honban élők a leg osszabban.
Végeze ül a mo i ációs index (össze e ői a lógás, szülői é deklődés s b.) e edménye is az előzőekhez
hasonló képe mu a (9. ábláza ).
Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 77
Volume 7 Numbe 1, 2017
9. ábláza . Iskolai anuló-össze é el és a há ányos helyze űek a ánya (OKM 2012, ANOVA=0,000)
Tanulók
Tanulói össze é el
indexe
Tanulási nehézségekkel
küzdők indexe
Fegyelem
index
Mo i ációs
index
Sajá
családjában él
T adicionális
4,12
0,37
0,04
-0,42
Há ányos
0,64
-0,65
-0,85
-1,97
Á lag
3,49
0,19
-0,12
-0,69
Ne előcsaládban él
1,02
-0,80
-0,82
-2,13
Gye meko honban él
0,81
-1,06
-1,00
-2,68
Á lag
T adicionális
4,12
0,37
0,04
-0,42
Há ányos
0,67
-0,67
-0,85
-1,99
Á lag
3,45
0,17
-0,13
-0,72
A anulói eljesí mény a aná i ka luk uációja is be olyásolha ja (Bacskai 2015). A á ozó aná ok
a ánya azokban az iskolákban a legkisebb, aho a a adicionális anulók já nak, és a
gye meko honban élő anulók iskolái ese ében a legnagyobb. A gyako i aná cse e megnehezí i a
há ányos helyze ű anulók helyze é abban, hogy jó e edményeke é jenek el.
A o ábbképzések ese ében jól lá ha ó, hogy a adicionális anulók aná ai a szak á gyi
o ábbképzéseke észesí ik előnyben, míg a há ányos helyze ű anulók aná ai ke ésbé é deklődnek
az ilyen képzések i án . A személyiség ejlesz ő o ábbképzések leginkább a gye meko honban élő
diákok aná ai a jellemzőek, a adicionálisok aná ai ke ésbé álasz ják. Ennek indoka a anulói
össze é el lehe , hiszen a há ányos helyze ű anulóka aní óknak ilyen jellegű képzések e nagyobb
szükségük an. A mé és-é ékelés o ábbképzés az előző ké o ábbképzés- ípushoz képes minden
anulói csopo aná ai ese ében alacsonyabb százalékos é ékkel an jelen (10. ábláza ).
10. ábláza . A aná i ka jellemzői (OKM 2012, ANOVA=0,000, Chí²=0,000)
Tá ozó
aná ok
á laga (Fő)
Szak á gyi
o ábbképzés (%)
Személyiség ejlesz ő
o ábbképzés (%)
Mé és-é ékelés
o ábbképzés
(%)
Sajá
családjában él
T adicionális
4,60
13,90
10,05
4,13
Há ányos
4,97
11,28
11,33
4,40
Á lag
4,67
13,43
10,28
4,18
Ne előcsaládban él
4,87
11,46
10,73
4,39
Gye meko honban él
5,87
12,28
14,31
5,42
Á lag
T adicionális
4,60
13,90
10,05
4,13
Há ányos
4,98
11,31
11,34
4,42
Á lag
4,67
13,40
10,30
4,19
5. Össze oglalás, konklúzió
A há ányos helyze ű anulók szelekciója má a középiskolában elkezdődik, mi el míg a sajá
családjukban élő adicionális anulók csupán 13%-a já olyan iskola ípusba, ahonnan nem lehe
egyenes ú on a elsőok a ásba beke ülni, addig a há ányos helyze ű anulók ese ében ez az a ány 40%.
Az iskola álasz ásuk együ já az OKM-en elé alacsonyabb eljesí ményüke . A enn a ó alapján is
szelekció lá ha ó, mi el míg a leg öbb anuló az állami szek o ban anul, addig az egyházi iskolákban
magas az a ánya a sajá családjukban élő adicionális anulóknak. To ábbá az is megállapí ha ó, hogy
az egyházi iskolákban anulók közö öbb min 80%-ban jelennek meg a el é eli e edményeik alapján
beke ül diákok, addig ez az a ány állami szek o ban 70%. Ennek köszönhe ően, nem meglepő, hogy
azokban az iskolákban a legjobb a eljesí mény, ahol a legjobb e edményű anulók alálha ók.
Valószínűsí he ő ehá , hogy azok a há ányos helyze űek, akik beju nak a jobb iskolákba, azé
képesek jobb eljesí mény e, me iskolában u alkodó ko á skapcsola ok és az iskolai össze é el
pozi í an be olyásolja eljesí ményüke . Az iskolai össze é elben is nagy különbség mu a kozik a
adicionális és a há ányos helyze ű anulók csopo jai közö . A adicionális anulók iskoláiban
sokkal jobb a diákok családi há e e, jó al mo i ál abbak, és kisebb mé ékben o dul elő egyelmezési