Magyar hátrányos helyzetű középiskolások teljesítménye és iskoláik jellemzői

Recei ed 1s Janua y 2017 Volume 7, Numbe 1, 2017 7. kö e , 1. szám, 2017 MAGYAR HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KÖZÉPISKOLÁSOK TELJESÍTMÉNYE ÉS ISKOLÁIK JELLEMZŐI HUNGARIAN DISADVANTAGED HIGH SCHOOL STUDENTS' ACHIEVEMENT AND FEATURES OF THEIR SCHOOLS Hegedűs Roland Abs ac : In he ocus o ou s udy was s ood he dis ibu ion o disad an aged and adi ional s uden s, acco ding o he ype and he main aine o he school. Fu he mo e, he a en ion is d awn o he composi ion and selec ion mechanism o he school oge he wi h he suscep ibili y o he u he ainings o he eaching s a as well. In he in es iga ion, he a iables o disad an aged and adi ional s a us was c ea ed on he basis o he law conce ning he disad an age, addi ionally, school main aine s we e agg ega ed in o ou big g oups. Subsequen ly, c oss abs and ANOVA analysis we e made be ween he a iables. Rega ding he esul s, i can be s a ed ha disad an aged s uden s concen a e in low quali y seconda y echnical schools and oca ional schools whe e he esul s o he ma hema ics and li e a u e is he lowes . The a io o disad an aged s uden s is lowe in eligious schools. Disad an aged s uden s a end hose schools whe e en ance exam is less ypical, he social backg ound o he s uden s is low. Keywo ds: disad an aged s uden s, academic achie emen , school composi ion, school selec ion 1. Be eze ő A anulmány célja, hogy meg izsgáljuk, milyen eljesí mény jellemző a há ányos helyze ű és adicionális anulók a (minden olyan anuló adicionálisnak ekin ünk, akik ö ényi ke e ek közö nem a oznak a há ányos helyze ű ka egó iába). Külön ki é ünk azok a a há ányos helyze ű anulók a, akik ne előcsaládban agy gye meko honban élnek. Az elemzés so án megnézzük a anulók iskola ípusok sze in i eloszlásá , alamin a magya o szági O szágos kompe enciamé és 1 (OKM) ma ema ika és a szö egé és e edményei alapján izsgáljuk a különbségeke . A anulók eljesí ményé az ok a ási in ézmények enn a ói men én is ka ego izáljuk és összehasonlí juk. Ez kö e ően meg izsgáljuk, hogy az iskoláknak milyen a el é eli eljá ása, és milyen a anulói össze é ele. Ez u óbbi ala é endő, hogy milyen az iskolában anuló gye ekek családi há e e, milyen mé ékben jellemző maga a ási p obléma, milyen mé ékben küzdenek anulási nehézséggel, alamin milyen a mo i ációs indexük. Végül pedig a aná i ka jellemzői elemezzük, hogy mennyi e gyako i a pedagógus ál ás, alamin , hogy a pedagógusok mely o ábbképzés ípusoka észesí ik előnyben a ól üggően, hogy öbbségében há ányos helyze ű agy adicionális gye ekeke aní anak. 1 Magya o szágon minden é a aszán elmé ik a ha odik, nyolcadik és izedik osz ály anulók ma ema ika és szö egé és eljesí ményé , amelyből készí ik a ku a ási ada bázis. Ez az ada bázis a konk é eljesí ményeken úl há é in o mációka a almaz a anuló ól és iskolá ól is egya án . 70 Hegedűs Roland PedAc aISSN: 2248-3527 2. Szaki odalmi á ekin és A há ányos helyze űek ok a ása hosszú ideje az ok a áspoli ika egyik megha á ozó ké dése: ki , mié és hogyan ekin he ünk há ányos helyze űnek. Ezzel kapcsola ban alap e ően ké ényező udunk igyelembe enni, a gazdasági ejle sége és a családi há e e (például apa, anya iskolai égze sége, anyagi helyze ) (Róbe , 2004). A ke ő e mésze esen össze üggésben an egymással: a családi há é nek jó al nagyobb ha ása an a anulói eljesí mények e a gazdaságilag ejle o szágokban, me a szegényebb o szágokban kisebb a á sadalmon belüli különbség (Heyneman és Loxley, 1983). A gazdasági ejle sége ille ően 40000 GDP/ ő összegnél ha á ozha ó meg az a küszöb, ameddig egyenes a ányban nő az egy ő e eső GDP- el a anulói eljesí mény is, ez az é ék ölö megjelenik a eljesí ménybeli csökkenés, amelye a á sadalmon belüli különbség okoz. Ilyen szin ű gazdasági ejle ségnél má a ko ai gye mekko ban é zékelhe ő a különbség: a jómódú gye mekek olyan ejlesz ésekben észesülhe nek, amelyeke a szegényebb é egek nem engedhe nek meg maguknak (Nonoyama-Ta umi, Hughes és Willms, 2015). Az o szág magasabb gazdasági ejle sége szo osan együ já a magasabb iskolázo sági szin el, amellyel együ magasabb lesz a bé ezés, és így öbb anyagi á o dí ás lehe a anulók ok a ásá a (Hill és Chalaux, 2011). Például Po ugália PISA e edményeiben is lá ha ó az, hogy a gazdaságilag ejle ebb e üle eken ( enge pa ) magasabb e edmények mu a ha ók ki, min az o szág Spanyolo szággal ha á os pe i é iás é ségeiben (Pe ei a és Reis, 2012). Hasonló e edményeke mu a ak ki Olaszo szágban is, ahol a gazdaságilag ejle északi e üle en magasabb a anulók eljesí ménye, min a ke ésbé ejle déli o szág észben (B a i, Checchi és Filippin, 2007). Magya o szág ese ében is szo os össze üggés lá ha unk a gazdasági ejle ség és anulói eljesí mény közö . Az OKM alapján a legjobb eljesí mények az o szág nyuga i észén, a ő á osban és a megyeszékhelyeken összpon osulnak, ahol a gazdasági ejle ség magasabb, míg a legkisebb é ékek az o szág északkele i elén, alamin a délnyuga i e üle eken jellemzők (Ga ami, 2009, 2014; Széll, 2015, Hegedűs, 2016a, 2016b). A gazdasági ejle ség szo osan össze ügg az ado e üle homogeni ásá al, me minél homogénebb a e üle á sadalmi össze é ele, annál homogénebb az iskolai össze é el is. Így a pedagógusoknak ke esebb kihí ással kell szembenézniük, min olyan e üle eken, ahol nagyobb különbségek annak a gye ekek közö (Bacskai, 2013). A családi há é a másik megha á ozó ényező a gye mekek iskolai eljesí ményé el kapcsola ban. Ez a kapcsola Magya o szágon hangsúlyos igyelme é demel, hiszen a 2000-es é ek PISA izsgála ai megállapí o ák, hogy Magya o szágon az egyik legmagasabb a családi há é be olyása az iskolai eljesí mény e (A a ó és Va ga, 2004): a gazdagabb (leg öbb ese ben iskolázo abb) szülők gye mekei jelen ősen jobb e edményeke é nek el, min a szegényebb szülők gye mekei. Ez a ha ás nemcsak a szülők iskolázo ságá al lehe magya ázni, melynek kö e kez ében a anulásban öbbe ud segí eni, hanem azzal is, hogy meg udja e em eni a pénz az á nyékok a ás a, például magánó ák a (Bacskai, 2015), a magánó án aló ész é el pedig nö eli a eljesí mény (Aslam és Mansoo , 2011; Alco és Rose, 2015). A há ányos helyze ű gye ekek szocializációjában az is megha á ozó, hogy a családban elég elen nyel i és kommunikációs echnikáka sajá í anak el, amely az iskolában ked ező len indulás e edményez (Be ns ein 2003, Zolle , 2012). A szülők iskolai égze sége abban a ekin e ben is on os, hogy a magasabb s á uszú szülők hosszú á ú gondolkodás a, magasabb iskolai okoza megsze zésé e ösz ökélik gye meküke , míg a há ányos helyze ű szülők, akiknek nincs apasz ala uk a magasabb iskolai szin eken, nem ekin ik p io i ásnak a o ább anulás , és má a középiskola álasz ásnál sem el é lenül az e ősebb szakközépiskolá agy gimnáziumo álasz ják a szakiskola helye . (Ke esi és Kézdi, 2012). Magya o szágon a legjobb iskoláknak a gimnáziumok ekin he őek, amelyeknek anulói nagy a ányban a elsőok a ásban oly a ják anulmányaika . Ezzel szemben a szakiskolában nagy a lemo zsolódás, amelynek gyako i kö e kezménye a későbbiekben a munkanélküliség, amely öbb szempon ból is nega í nak ekin he ő (bé , ke ese , adó s b.) Elmondha ó ehá , hogy azok a gye ekek, akik elsőgene ációsak egy ado iskolai okon, ilyen szempon ból eszélyez e e nek ekin he őek, me gyak an nem a képességeik, hanem a apasz ala lanságuk, ájékoza lanságuk akadályozza meg abban, hogy a szüleiknél magasabb képzés álasszanak, ha pedig mégis, akko a szülők ke ésbé udnak segí eni a anulásban, hiszen minden egyes iskolai oknak meg annak a maga szokásai, hagyományai (Mu alidha an és Sunda a aman, 2013; Sucha i a, 2014). To ábbi szempon lehe , hogy a há ányos helyze ű családokban nagyobb mé éken jellemző a öbb gye mek, a ku a ások é elmében pedig a es é ek számának nö ekedésé el a anulói eljesí mény nega í an ko elál (Róbe , 2004; S i as a a, Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 71 Volume 7 Numbe 1, 2017 2006; Ha ma, 2011). Szükséges az megemlí enünk, hogy i az alacsonyabb eljesí mény mögö az alacsonyabb anyagi helyze áll, hiszen egy gazdagabb család ese ében, ahol sok gye mek an, akko nem el é len lenne igaz ez a megállapí ás, inkább ennek a speciális helyze nek az együ já ásá ól beszélhe ünk. A családi há é jelen ős sze epe mia on os kiemelni, hogy a gye meko honban és ne előszülőnél ne elkedő gye ekek helyze e szin én nehéznek ekin he ő, hiszen mögö ük nincs olyan s abil szülői há é , ami segí ené a anulmányaika . A gye meko honban élőknek gyak an alap e ő szükségle eik is hiányoznak, elő o dul, hogy nincsen a gye ekeknek sajá í óasz ala, agy egy kis e e, aho á él e onulha anulni, ezek a kö ülmények pedig nega í an be olyásolják a gye mek e edményei , o ább anulásuka (Pea k és Jackson, 2002). A ne előcsaládban élő anulók ese ében alamelyes jobb a helyze . Egy ámoga ó pedagógus ne elői jelenlé e kulcs on osságú lehe a há ányos helyze ű, ne előcsaládban agy gye meko honban élő gye mekek ese ében, mi el számuk a sok ese ben ezek az embe ek jelen ik az a személy , akikhez kö ődni, agaszkodni udnak (Rácz, 2012, Rolles on és James, 2015). Magya o szágon a anulói eljesí mények ekin e ében d asz ikus különbség mu a ha ó ki a ól üggően, hogy milyen családban ne elkedik a gye mek. Azoknak a gye ekeknek an a legjobb O szágos kompe enciamé ési (OKM) e edménye, akik a sajá családjukban ne elkednek, míg azok, akik a ne előcsaládban élnek az o szágos á lag ól jó al elma adnak, és a legalacsonyabb eljesí mény a gye meko honban élők udha ják magukénak. Ennek meg elelően a jö ő e ekben is nagy különbsége apasz alunk: míg a sajá családjukban ne elkedő gye ekeknek csupán 11%-a aka szakmunkás égze sége sze ezni, addig a gye meko honban élők ese ében ez az a ány 47% (Gya ma i, 2011). A elso ol akon úl a anulói eljesí mény be olyásolja a anulók neme is (Aslam, 2009; Azam és Kingdon, 2013). A iúk hagyományosan jobban eljesí enek a ma ema ikai esz eken, míg a lányok e őssége a szö egé ésben ejlik (Ma ks, 2008). A gye ekek o ább anulásá al össze ügg a szülők munkahelyi ak i i ása (Schumann, 2009) és képze sége is. Egy 2009-ben égze izsgála sze in az apák égze sége nagyobb ha ással an a gye ekek iskola álasz ásá a: minél magasabban iskolázo az apa, annál nagyobb az esély a a, hogy egyházi agy elsőok a ási in ézmény ál al enn a o iskolába í a ja gye meké . Ezekben az iskolákban jobbak a eljesí mények, min az állami iskolákban. A szülők ezek ől az iskolák ól emélik az , hogy könnyebb lesz a elsőok a ásba aló beju ás (Ba a, 2009). Coleman és munka á sai megállapí o ák, hogy az USA egyházi iskoláiban jobbak a eljesí mények, min az állam ál al enn a o iskolákban (Coleman, Campbell és Hobson, 1966; Coleman, 1981; Opdenakke és Van Damme, 2006). Colemannek ol ak bí álói (Bowles és Lewin, 1968), akik úgy gondol ák, hogy ezekben az iskolákban a eljesí mény nem el é lenül a enn a ónak és az egyháznak köszönhe ő, hanem az egyházi iskolák a jellemző szelekciós mechanizmusnak (Elde és Jepsen, 2014). Weiß (2012) ezeken a megállapí áson is igyekszik o ábbmu a ni, és a a a kö e kez e és e ju , hogy az egyházi iskolák okozzák a á sadalmi é egek közö i különbsége , mi el a magasabb á sadalmi é egek számá a lehe ő é eszik, hogy elszepa álják gye mekeike , így nö el e a á sadalmon belüli egyenlő lensége (Weiß, 2012). 2010-ben Magya o szág középiskolái ese ében is az egyházi enn a ású in ézmények alósí ják meg az eli ok a ás , mi el a ha - és nyolcosz ályos gimnáziumban anulók 36%-a egyházi iskolában anul, míg négy é olyamos gimnáziumi anulók közül 23% anul egyházi enn a ású iskolában. Az egyházi in ézmények iszon a szakiskolai képzésben alig eszik ki észüke : a anulóknak csupán 2-3%-a anul egyházi in ézményben szakiskolai szin en, 2010- ől ez az a ány 2015- e 10%- a nö ekede . Annak ellené e, hogy a gazdaságilag ke ésbé ejle e üle eken nő az egyházi iskolák száma, az egyházi iskolákban anuló há ányos helyze űek száma nem nö ekede (He man és Va ga, 2016). A gye mekek szá mazásából adódó különbségek az iskolai elő ehaladással okozódnak. Míg az első osz ályban még kisebb a különbség a há ányos helyze ű és adicionális anulók eljesí ménye közö , addig nyolcadik osz ály a a ké csopo közö nagy a ányú különbség mu a ha ó ki: az alacsonyabb á sadalmi há é el endsze in alacsony eljesí mény já együ (De dák és Va ga, 2003). A legjobb eljesí ményű anulók egyé elműen a gimnáziumban anulnak o ább, míg a leggyengébb anulók, 72 Hegedűs Roland PedAc aISSN: 2248-3527 akik közö a legnagyobb a ányban annak há ányos helyze űek, a szakiskolákba ke ülnek be, ahol nincs szelekció (De dák és Va ga, 2003). Az iskola ípusá al szo osan össze ügg a anulói eljesí mény: a szakiskolában a legalacsonyabb és a nyolcé olyamos gimnáziumban a legmagasabb (Balázsi és Ho á h, 2010). A PISA izsgála ok alapján is elmondha ó, hogy hazánkban a legnagyobb a anulók szelekciója ( el é eli izsga, szóbeli elbeszélge és s b.), ami szöges ellen é ben áll a legjobb eljesí mény elmu a ó ok a ási endsze ekkel (például Finno szág) (Csapó, Molná és Kinyó, 2009). A anulók iskola álasz ásából és az in ézmények anuló-szelekciójából ki olyólag nemcsak a gye ekek lehe nek há ányos helyze űek, hanem maguk az iskolák is. Ez a jelenség nem egyedi, egy, az USA Columbia államában égze izsgála alapján, azokban az iskolákban osszabbak a eljesí mények, ahol a spanyol és színes bő ű anulók száma elül ep ezen ál , ennek é elemben o ők minősülnek kockáza os csopo oknak (B own-Je y, 2006). Az iskolai eljesí mények e a aná i ka össze é ele és munkája is ha ással an. Például míg a ie námi pedagógusok é en e csupán egy-ké napo hiányoznak, addig az indiai iskolában a aná ok 1/3-a mindig hiányzik. Ez is okozha ja az , hogy a hiába hasonló a gazdasági- á sadalmi ejle ség, mégis Vie námban jelen ősen jobbak a PISA e edmények. Bá India ese ében jó al he e ogénebb az iskolák anulói össze é ele is, ami szin én magya ázha ja az , hogy mié alacsonyabb i a anulói eljesí mény (Rolles on és James, 2015). A há ányos helyze ű iskolákban a anulók eljesí ményének ja ulásá a elzá kóz a ásban emélik, bá a pedagógusi módsze ek megújulása nem jellemző ezekben az in ézményekben (Zolle , 2012). A pedagógusok o ábbképzési igényé el kapcsola ban egy 2006-ban Gyulán égze izsgála sze in a pedagógusok 23%-a igényelné a há ányos helyze űekkel kapcsola os o ábbképzéseke , amelye a szak á gyi és szakmódsze anos o ábbképzések e aló igény előzne meg 40%-kal (Homoki, 2006). Hasonló e edmények e ilágí á egy másik anulmány is, ahol a há ányos helyze ű iskolában aní ó pedagógusok jelen ős észe igényelne speciális ne elési igényű gye ekekkel, alamin egyelmezéssel és kon lik uskezeléssel kapcsola os o ábbképzéseke . Ezzel szemben a jó helyze ben lé ő iskolában aní ók nagyobb igény a anak a szak á gyi és szakmódsze anos o ábbképzések e (Bacskai, 2013). 3. Ada bázis és módsze ek Az elemzés so án a 2012. é i O szágos kompe enciamé és (OKM) 10. osz ályos anulói és elephelyi ada ai elemez ük. Ez a izsgála eljes kö ű, mi el minden 10. osz ályos anulónak meg kell í nia, de e mésze esen hiányzások elő o dulha ak. Az ada bázisban összesen 102 037 anuló ada ai alálha óak meg, nemi megoszlásuk egyenle esnek ekin he ő, mi el 50 480 lány és 51 557 iú ada ai a almazza. Első lépéskén , hogy elemzéseke udjuk égezni a adicionális és há ányos helyze ű anulók közö , szükséges ol a 2013. é i XXVII. . 45. § alamin a gye mek édelem ől és a gyámügyi igazga ás ól szóló 1997. é i XXXI. . 67/A. § alapján megalko ni a há ányos helyze e ona kozó ál ozó . A ál ozó kialakí ásánál öbblépcsős á kódolásoka alkalmaz unk, a ö ények pon osan megha á ozzák, kike ekin he ünk há ányos helyze űnek, de e jedelmi ko lá ok mia nem észle ezzük. A be on ál ozók közö emlí he ő az apa és anya iskolai égze sége, oglalkoz a o sága, a gye mek édelmi ked ezményben észesülés, az, hogy a gye ek ne előcsaládban agy gye meko honban ne elkedik, ille e endelkezik-e ü dőszobá al a házuk. Az ada hiányok mia összesen 72 084 ő ől ud uk megállapí ani, hogy milyen ka egó iába a ozik, közülük 57 709 ő ekin he ő adicionális anulónak, 13 339 anuló há ányos helyze ű, 810 anuló ne elkedik ne előcsaládban és 226 ő gye meko honban. Több, min 20 enn a ó sze epel az ada bázisban, ezé a enn a ók közö is szükséges ol össze on ál ozóka használnunk. Négy enn a ó ka egó iá különí e ünk el: az állami (önko mányza i, elsőok a ási s b.), egyházi , alapí ányi (alapí ány, közalapí ány s b.) és az egyéb ka egó iá ( ész ény á saság, egyesüle s b.). Ke esz ábla és ANOVA elemzéseke égez ünk a kialakí o ál ozók, a anulói eljesí mény (ma ema ika és szö egé és), alami a el é eli eljá ás, a anulói jellemzők és a aná i ka jellemzői men én. Az ada bázisban meg alálha óak a közpon ilag kialakí o indexek is, amelyek ől a 4.4 ejeze ben ol asha unk bő ebben. Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 73 Volume 7 Numbe 1, 2017 4. E edmények 4.1. Tanulói eljesí mény megoszlása iskola ípusonkén A anulók megoszlása az iskola ípusok közö jellegze es eloszlás mu a (1. ábláza ) A adicionális anulók legnagyobb a ányban szakközépiskolában (41,43%) és négy é olyamos gimnáziumban (36,04%) anulnak. Kiemelendő, hogy a adicionális anulók kö éből ke ülnek ki a nyolc- és ha osz ályos gimnáziumok anulóinak öbbsége, ezekben az in ézményekbe számí a legjobbnak a képzés minősége Azok a há ányos helyze ű anulók, akik sajá családjukban élnek, hasonló a ányban anulnak szakközépiskolában, min adicionális á saik. Jelen ős különbség azonban abban agadha ó meg, hogy a adicionális anulók közel ele gimnáziumban já , a há ányos helyze űek a ánya pedig a szakiskolában magas (38,16%). A ne előcsaládban agy gye meko honban élő gye mekek legnagyobb a ánya szakiskolákban anul (44,07% és 55,75%), de i is különbsége igyelhe ünk meg: míg a ne előcsaládban élők 17%-a gimnáziumban anul, addig a gye meko honban élők mindösszesen 8%-a i a kozik gimnáziumba. Összességében elmondha ó, hogy a gye meko honban ne elkedő anulók azok, akiknek a legkisebb az esélye leküzdeni há ányaika , és le enni az é e ségi izsgá , ille e nekik an a legke esebb esélyük beju ni a elsőok a ásba. 1. ábláza . Tanulók megoszlása iskola ípusonkén (OKM 2012, N=71 069, Chí²=0,000) Iskola ípus Sajá család Ne előcsalád Gye meko hon T adicionális Há ányos helyze ű 8 é olyamos gimnázium 2141 (3,71%) 120 (0,97%) 3 (0,37%) 1 (0,44%) 6 é olyamos gimnázium 3127 (5,42%) 187 (1,52%) 9 (1,11%) 5 (2,21%) 4 é olyamos gimnázium 20797 (36,04%) 2323 (18,83%) 141 (17,41%) 18 (7,96%) szakközépiskola 23908 (41,43%) 4995 (40,48%) 299 (36,91%) 76 (33,63%) szakiskola 7727 (13,39%) 4709 (38,16%) 357 (44,07%) 126 (55,75%) Elemszám 57700 12334 809 226 A ko ábbi szaki odalommal (Balázsi és Ho á h, 2010) összecseng az e edmény misze in a nyolc é olyamos gimnáziumba já ó anulóknak a legjobb a eljesí ménye, és a szakiskola elé halad a egy e gyengébb ma ema ika e edmények lá ha ók, o ábbá a gye meko honban élő és szakiskolában anulók eljesí ménye a leg osszabb. A 2. ábláza ban lá ha ó, hogy a adicionális nyolcosz ályos gimnáziumi anulók eljesí ménye meghaladja a öbbieké . Ki é el képez a ne előcsaládban élő gimnazis ák e edménye, de megjegyzendő, hogy a szám 3 ő á lagos eljesí ményé mu a ja, ezé az é ék az alacsony elemszámú jól eljesí ő anulócsopo alapján nem ál alánosí ha ó. A sajá családban élő há ányos helyze ű anulók eljesí ménye minden iskola ípus ese ében 60–100 pon al gyengébb, min adicionális á saiké. A gye meko honban élő ha é olyamos gimnáziumi anulók (5 ő) á lagos eljesí ménye jobb, min a há ányos helyze ű és ne előcsaládban élő á saiké. Négy é olyamos gimnázium ese én közel azonos szin űek a há ányos helyze űek e edményei, a ne előcsaládban ne elkedők mu a nak lema adás . A kompe enciamé és e edményei alapján a szakközépiskolában és a szakiskolában észlelhe ő a legjelen ősebben a ne előcsaládban és gye meko honban élő gye mekek lema adása. A eljes min á ekin e lá ha ó, hogy a adicionális anulók 130 agy öbb pon al is jobban eljesí enek, min a há ányos helyze ű á saik. 2. ábláza . Ma ema ika eljesí mény á lagos pon száma iskola ípusonkén (OKM 2012, N=70526, ANOVA=0,000) Iskola ípus Sajá család Ne előcsalád Gye meko hon Á lag T adicionális Há ányos helyze ű 8 é olyamos gimnázium 1836,65 1779,16 1887,38 1495,86 1833,56 6 é olyamos gimnázium 1826,04 1739,66 1667,53 1780,18 1820,70 4 é olyamos gimnázium 1742,17 1651,31 1605,33 1665,44 1732,22 szakközépiskola 1631,72 1567,22 1550,30 1528,02 1619,63 74 Hegedűs Roland PedAc aISSN: 2248-3527 szakiskola 1468,37 1418,82 1397,58 1395,22 1447,69 Á lag 1668,01 1531,50 1495,12 1472,06 1641,81 A szö egé és e edményében is kimu a ha óak az iskola ípusok közö i különbségek (3. ábláza ). Elmondha ó, hogy a szö egé és e edmények minden ese ben alacsonyabbak, min a ma ema ika e edményei. A ma ema ikához képes különbségkén emlí he ő, hogy a ne előcsaládban ne elkedő, nyolcosz ályos gimnáziumban anulók eljesí ménye má nem jobb, min a adicionális anulóké, alamin a gye meko honban ne elkedő, nyolcosz ályos gimnáziumban anuló gye ekek eljesí ménye jelen ősen jobb, min a ma ema ika ese ében. É dekesség, hogy a szö egé és ekin e ében a ha é olyamos gimnáziumban, a szakiskolában és a szakközépiskolában a há ányos helyze ű anulók eljesí ményei közö kisebb mé ékű a különbség. Egyedül a négy é olyamos gimnázium ese ében kimagasló a há ányos helyze űek lema adása a adicionális anulókhoz képes . 3. ábláza . Szö egé és eljesí mény iskola ípusonkén (OKM 2012, N=70540, ANOVA=0,000) Iskola ípus Sajá család Ne előcsalád Gye meko hon Á lag T adicionális Há ányos helyze ű 8 é olyamos gimnázium 1793,51 1744,38 1784,41 1681,55 1790,88 6 é olyamos gimnázium 1776,07 1701,66 1722,88 1709,58 1771,66 4 é olyamos gimnázium 1720,53 1632,91 1602,94 1530,63 1710,93 szakközépiskola 1605,57 1550,38 1526,39 1508,43 1595,11 szakiskola 1423,81 1370,69 1358,76 1377,86 1402,24 Á lag 1639,10 1501,92 1469,11 1444,08 1612,82 4.2. Tanulók és eljesí ményük megoszlása enn a ók sze in A enn a ók közö i megoszlás sze in (4. ábláza ) a anulók számo e ő észe az állam ál al enn a o iskolákban anul. A anulók a ánya sze in az egyházi középiskolák állnak a második helyen, míg az alapí ányi, majd az egyéb ka egó iában a anulóknak kis százaléka sze epel. A adicionális és há ányos helyze ű anulók el é ő módon oszlanak meg a enn a ók közö . A 4. ábláza ból leol asha ó, hogy a legnagyobb különbség a adicionális anulók ese ében lá ha ó, az egyházi iskolákban ugyanis elül ep ezen ál ak ezek a anulók öbb, min 11%-os jelenlé el, míg más csopo ok ese ében ez az a ány 9% ala an. Az alapí ányi iskolákban a gye meko honban élő anulók száma a legmagasabb. Az ada ok az mu a ják, hogy az állami szek o nak lenne a legnagyobb sze epe abban, hogy a há ányoka középszin en ellensúlyozza. 4. ábláza . Tanulók megoszlása enn a ók sze in (OKM 2012, N=69994, Chí²=0,000) Fenn a ó Sajá család Ne előcsalád Gye meko hon Összesen T adicionális Há ányos helyze ű Állami 47206 (83,0%) 10302 (85,1%) 678 (85,7%) 185 (82,2%) 58371 Egyházi 6525 (11,5%) 1057 (8,7%) 64 (8,1%) 21 (9,3%) 7667 Alapí ányi 2323 (4,1%) 414 (3,4%) 26 (3,3%) 14 (6,2%) 2777 Egyéb 812 (1,4%) 339 (2,8%) 23 (2,9%) 5 (2,2%) 1179 Összesen 56866 12112 791 225 69994 Meg izsgál uk a anulói csopo ok ma ema ikai eljesí ményének megoszlásá a különböző enn a ói ka egó iákban (5. ábláza ). Az e edmények a ké legnagyobb anulói lé számmal endelkező enn a ói csopo ban a legjobbak, de közülük is az egyházi iskolák eljesí ménye a legmagasabb minden anulói ka egó iában. A legkisebb különbség a ne előcsaládban élő anulók ese ében mu a ha ó ki, ahol a különbség 10 pon , míg a gye meko honban élőknél 61, és azoknál, akik a sajá családjukban ne elkednek 30 pon . Azok a ne előcsaládban és gye meko honban ne elkedő gye ekek (23 és 5 ő) eljesí enek a legjobban csopo jukon belül, akik az egyéb ka egó iába a ozó iskolában anulnak. A leggyengébb eljesí mény az alapí ányi iskolába já ó, ne előcsaládban élő anulók kö ében mu a ha ó ki. Egyé elműen lá szik, hogy a sajá családban ne elkedő anulók e edményei minden ese ben Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 75 Volume 7 Numbe 1, 2017 jobbak, iszon közülük a há ányos helyze űek eljesí ménye minden enn a ó ese ében öbb min 100 pon al alacsonyabb a adicionális anulókéhoz képes . 5. ábláza . Ma ema ika eljesí mény megoszlása enn a ók alapján (OKM 2012, N=69461, ANOVA=0,000) Fenn a ó Sajá család Ne előcsalád Gye meko hon Á lag T adicionális Há ányos helyze ű Állami 1668,62 1531,29 1496,40 1468,25 1641,85 Egyházi 1696,50 1562,41 1506,90 1507,20 1676,01 Alapí ányi 1602,71 1481,11 1401,78 1459,47 1582,15 Egyéb 1610,41 1515,12 1524,85 1532,26 1580,76 A szö egé és ekin e ében hasonló eloszlás nye ünk, min a ma ema ika ese ében (6. ábláza ): az egyházi iskolák e edményei minden anuló ípus ese ében jobbak az állami szek o ban anulókénál, ki é el képzenek a gye meko honban ne elkedő gye mekek, akiknek épp az állami szek o ban a leggyengébb a eljesí ményük, és az egyéb enn a ó ál al működ e e iskolákban eljesí enek a legjobb e edménnyel. Lá ha juk, hogy a sajá családban élő há ányos helyze ű gye mekek eljesí ménye jobb az állami szek o ban, min az alapí ányi és egyéb enn a ású iskolákban, de a ne előcsaládban és gye meko honban ne elkedők ese ében ez má nem el é lenül igaz. A legalacsonyabb á lag ismé el en az alapí ányi iskolában anuló, ne előcsaládban ne elkedő gye ekek eljesí ménye anulók ese ében mu a ha ó ki. 6. ábláza . Szö egé és e edménye enn a ók alapján (OKM 2012, N=69474, ANOVA=0,000) Fenn a ó Sajá család Ne előcsalád Gye meko hon Á lag T adicionális Há ányos helyze ű Állami 1637,86 1502,63 1467,56 1437,54 1611,48 Egyházi 1674,54 1532,28 1508,29 1444,69 1653,02 Alapí ányi 1586,89 1455,86 1374,67 1500,32 1565,11 Egyéb 1581,07 1423,60 1494,06 1571,07 1533,79 4.3. Iskolák szelekciós mechanizmusa Az is é demes meg izsgálni, hogy a há ányos helyze ű anulók milyen iskolákba ju nak be annak ügg ényében, hogy milyen az ado iskola szelekciós mechanizmusa. A el é eli izsga ma káns megha á ozója annak, hogy a gye ekek melyik iskolába ke ülnek be. E ekin e ben ó iási a különbség adicionális és há ányos helyze ű anulók közö , mi el a adicionális anulók 74%-ának kelle el é eli izsgán ész ennie, addig ez az a ány a há ányos helyze ű csopo ese ében csupán 48%. A szakközépiskola ese ében az a ányok jó al közelebb annak egymáshoz: a adicionális anulók ese ében 48%, míg a há ányos helyze űeknél csak 35,5%. Lá ha ó ehá , hogy i a ké csopo közö zá ódik az olló. A szakiskola ese ében nem alálunk szigni ikáns különbsége a anulói csopo ok közö . Míg a el é eli elbeszélge ésnél magasabb é ékek ol ak apasz alha óak a ne előcsalád és gye meko honban élő gye ekek közö , addig a el é eli izsga e edménye közel azonos agy kisebb mé ékben számí o a el é eli eljá ás so án. Összességében elmondha ó, hogy a gimnáziumok szelekciós mechanizmusa a legszigo úbb, ugyanakko i a legkisebb a há ányos helyze űek a ánya, ellenben a szakiskolákban, ahol a leg öbb há ányos helyze ű gye mek anul, o csak az ese ek 15%- ban an mód szelekció a (7. ábláza ). 7. ábláza . A el é eli izsga beszámí ásának a ánya a el é eli eljá ás so án (OKM 2012, N=77388, Chí²*=0,000) Tanulók Gimnázium* Szakközépiskola* Szakiskola Sajá családjában él T adicionális 73,63% 48,15% 14,94% Há ányos 47,67% 35,52% 13,45% 76 Hegedűs Roland PedAc aISSN: 2248-3527 Á lag 70,12% 45,50% 14,56% Ne előcsaládban él 44,80% 38,97% 14,68% Gye meko honban él 38,08% 35,16% 16,18% Á lag T adicionális 73,63% 48,15% 14,94% Há ányos 47,39% 35,72% 13,59% Á lag 69,86% 45,37% 14,57% A anulói eljesí mények nagyon szó képe mu a nak a enn a ók sze in . Az egyházi iskolákban sokkal jobb e edmények apasz alha ók a ma ema ikai és a szö egé ési elmé ések alapján, min az állami enn a ásúakban, ezé é dekes az meg izsgálni, hogy milyen mé ékben szelek álnak ezek az iskolák. Egyé elműen lá szik, hogy az egyházi gimnáziumokban anulók 83%-a el é eli szelekciós mechanizmuson ke esz ül ke ül be, míg az állami szek o ese ében ez az a ány csupán 69%. Ezzel szemben az egyházi szakiskolák ese ében csupán a anulók 5%-ának számí o a el é eli izsga e edménye, addig az állami enn a ású iskolák ese ében ez az a ány 15%. Az egyházi gimnáziumba já ó há ányos helyze ű gye ekek 70%-a ke ül be a el é eli eljá ással, míg ez az a ány az állami szek o ban csupán 46%. Az alapí ányi szakközépiskolákba (52%) és szakiskolába (23%) nehezebb beju ni, min más enn a ó ál al működ e e szakközép- és szakiskolákba. Összegez e elmondha ó, hogy a há ányos helyze ű anulók a enn a ók sze in kisebb mé ékben ke ülnek be olyan iskolába, ahol a el é eli eljá ás so án e ős szelekció jellemző (8. ábláza ). 8. ábláza . Fel é eli izsga enn a ók sze in (OKM 2012, N=77388, Chí²=0,000) Tanulók Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Állami T adicionális 73% 48% 15% Há ányos 46% 37% 14% Á lag 69% 46% 15% Egyházi T adicionális 84% 55% 5% Há ányos 70% 34% 7% Á lag 83% 50% 5% Alapí ányi T adicionális 62% 55% 24% Há ányos 35% 35% 18% Á lag 59% 52% 23% Egyéb T adicionális 87% 21% 5% Há ányos 35% 20% 13% Á lag 79% 20% 8% Összesen T adicionális 74% 49% 15% Há ányos 49% 36% 14% Á lag 71% 46% 15% 4.4. Az iskolák anulói össze é ele és az o aní ó aná ok jellemzői Az iskolák össze é elé öbb szempon ból lehe izsgálni. Az OKM há é ké dőí ében sze eplő ál ozók alapján közpon ilag kialakí o ak a anulói össze é el e, anulási nehézségek e, egyelem e és mo i áció a ona kozó indexeke , melyek öbb ál ozó együ es e edményé mu a ják. Mind a négy index ese ében a magasabb é ékek jelen ik a jobb e edmény . A anulói össze é elnél igyelme o dí anak a szülők égze ségé e, á sadalmi s á uszá a. Ez alapján jól lá ha ó, hogy a adicionális anulók messzemenően olyan iskolákba anulnak, ahol jobb a á sadalmi há é , míg a há ányos helyze ű anulók kisebb a ányban sze epelnek ezekben az iskolákban. A anulási nehézségeknél igyelembe e ék az SNI és BTM-es anulóka – ez a ál ozó men én is az de ül ki, hogy a adicionális anulók olyan iskolákba já nak, ahol ez legke ésbé jellemző, míg a gye meko honban ne elkedő anulók olyanba, ahol ezen gye ekek a ánya magas. A egyelem indexbe bele a oznak a ká os szokások (alkohol ogyasz ás, d og ogyasz ás, iskolai ongálás s b.). Ebben az ese ben is a adicionális anulók annak a legjobb helyze ben, míg a gye meko honban élők a leg osszabban. Végeze ül a mo i ációs index (össze e ői a lógás, szülői é deklődés s b.) e edménye is az előzőekhez hasonló képe mu a (9. ábláza ). Magya há ányos helyze ű középiskolások eljesí ménye és iskoláik jellemzői 77 Volume 7 Numbe 1, 2017 9. ábláza . Iskolai anuló-össze é el és a há ányos helyze űek a ánya (OKM 2012, ANOVA=0,000) Tanulók Tanulói össze é el indexe Tanulási nehézségekkel küzdők indexe Fegyelem index Mo i ációs index Sajá családjában él T adicionális 4,12 0,37 0,04 -0,42 Há ányos 0,64 -0,65 -0,85 -1,97 Á lag 3,49 0,19 -0,12 -0,69 Ne előcsaládban él 1,02 -0,80 -0,82 -2,13 Gye meko honban él 0,81 -1,06 -1,00 -2,68 Á lag T adicionális 4,12 0,37 0,04 -0,42 Há ányos 0,67 -0,67 -0,85 -1,99 Á lag 3,45 0,17 -0,13 -0,72 A anulói eljesí mény a aná i ka luk uációja is be olyásolha ja (Bacskai 2015). A á ozó aná ok a ánya azokban az iskolákban a legkisebb, aho a a adicionális anulók já nak, és a gye meko honban élő anulók iskolái ese ében a legnagyobb. A gyako i aná cse e megnehezí i a há ányos helyze ű anulók helyze é abban, hogy jó e edményeke é jenek el. A o ábbképzések ese ében jól lá ha ó, hogy a adicionális anulók aná ai a szak á gyi o ábbképzéseke észesí ik előnyben, míg a há ányos helyze ű anulók aná ai ke ésbé é deklődnek az ilyen képzések i án . A személyiség ejlesz ő o ábbképzések leginkább a gye meko honban élő diákok aná ai a jellemzőek, a adicionálisok aná ai ke ésbé álasz ják. Ennek indoka a anulói össze é el lehe , hiszen a há ányos helyze ű anulóka aní óknak ilyen jellegű képzések e nagyobb szükségük an. A mé és-é ékelés o ábbképzés az előző ké o ábbképzés- ípushoz képes minden anulói csopo aná ai ese ében alacsonyabb százalékos é ékkel an jelen (10. ábláza ). 10. ábláza . A aná i ka jellemzői (OKM 2012, ANOVA=0,000, Chí²=0,000) Tá ozó aná ok á laga (Fő) Szak á gyi o ábbképzés (%) Személyiség ejlesz ő o ábbképzés (%) Mé és-é ékelés o ábbképzés (%) Sajá családjában él T adicionális 4,60 13,90 10,05 4,13 Há ányos 4,97 11,28 11,33 4,40 Á lag 4,67 13,43 10,28 4,18 Ne előcsaládban él 4,87 11,46 10,73 4,39 Gye meko honban él 5,87 12,28 14,31 5,42 Á lag T adicionális 4,60 13,90 10,05 4,13 Há ányos 4,98 11,31 11,34 4,42 Á lag 4,67 13,40 10,30 4,19 5. Össze oglalás, konklúzió A há ányos helyze ű anulók szelekciója má a középiskolában elkezdődik, mi el míg a sajá családjukban élő adicionális anulók csupán 13%-a já olyan iskola ípusba, ahonnan nem lehe egyenes ú on a elsőok a ásba beke ülni, addig a há ányos helyze ű anulók ese ében ez az a ány 40%. Az iskola álasz ásuk együ já az OKM-en elé alacsonyabb eljesí ményüke . A enn a ó alapján is szelekció lá ha ó, mi el míg a leg öbb anuló az állami szek o ban anul, addig az egyházi iskolákban magas az a ánya a sajá családjukban élő adicionális anulóknak. To ábbá az is megállapí ha ó, hogy az egyházi iskolákban anulók közö öbb min 80%-ban jelennek meg a el é eli e edményeik alapján beke ül diákok, addig ez az a ány állami szek o ban 70%. Ennek köszönhe ően, nem meglepő, hogy azokban az iskolákban a legjobb a eljesí mény, ahol a legjobb e edményű anulók alálha ók. Valószínűsí he ő ehá , hogy azok a há ányos helyze űek, akik beju nak a jobb iskolákba, azé képesek jobb eljesí mény e, me iskolában u alkodó ko á skapcsola ok és az iskolai össze é el pozi í an be olyásolja eljesí ményüke . Az iskolai össze é elben is nagy különbség mu a kozik a adicionális és a há ányos helyze ű anulók csopo jai közö . A adicionális anulók iskoláiban sokkal jobb a diákok családi há e e, jó al mo i ál abbak, és kisebb mé ékben o dul elő egyelmezési