■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Rácz Ka alin-Szabó Szilá d
Tá sadalmi-gazdasági olyama ok a De ecskei já ás e üle én
Be eze és
Hazánk számos ha á men i é ségében apasz alha juk a á sadalmi-gazdasági olyama ok
ked ező len alakulásá , melyek a jö őbeni ejlődés ü emé e, a elepüléseken á ha ó
olyama ok a is ha ással annak. A ha á ok, különösen az o szág kele i észén, aká öbb
alkalommal is meg ál oz ak, új a és új a megakasz a egy-egy é ség ejlődésé (Pénzes e al.
2011). A ha á ok elszige elhe ik egymás ól a elepüléseke , így inkább gá olják ejlődés , min
a kapcsola oka ösz önzik (Reichman, 1993). Számos ese ben magának a ha á nak az
á já ha a lansága, a ha á á kelők hiánya, agy á oli elhelyezkedése mia a kapcsola ok
nehezen ehe ők új a unkcionális egységgé (Pénzes, 2012). Nemes Nagy (1996) ku a ásai
ámu a nak, hogy egyes ha á men i é ségek (beleé e a kele -magya o szági ha á égióka )
nemcsak öld ajzi, hanem ökonómiai é elemben é e is pe i é ikus e üle eknek számí anak.
Tanulmányunkban a magya - omán ha á on elhelyezkedő De ecskei já ásban zajló
á sadalmi-gazdasági olyama oka izsgál uk a HURO p ojek meg alósí ása ke e ében,
igyelembe é e a é ség ha á men i jellegé és az , hogy az elmúl é izedekben a magya és
omán ha á men i kapcsola okban számos ked ező kö ülmény1 ha ásá a soka ja ul a
helyze , bá a s a isz ikai mu a ók ja ulásához még hosszabb idő e lesz szükség.
Ku a ásunk so án szociológiai és á sadalom öld ajzi mu a óka használ unk el a őbb
demog á iai, munkae őpiaci, oglalkoz a o sági és jólé i iszonyok jellemzésé e, időbeli
ál ozásának kö e ésé e. Emelle s a isz ikai össze üggéseke ke es ünk a kialakul
iszonyokkal és az időbeli ál ozások okai al.
Módsze ani ke e ek
A De ecskei já ás (1. áb a) e üle én zajló á sadalmi-gazdasági olyama ok elemzésé
s a isz ikai ada ok alapján égez ük el. A ku a ás a KSH ona kozó é köny ei e, a TEIR
ada bázis a, alamin a népszámlálás ada ai a alapoz unk. A elepülési, ille e já ási szin ű
ada oka minden ese ben a megyei és az o szágos á lagokkal e e ük egybe. A ábláza os
ada oka PAST szo e el elemez ük (Hamme e al. 2011). Az elemzésben a kis elemszám (a
já ás elepüléseinek száma) mia i bizony alanságo egzak esz ekkel (Mon e Ca lo p) és
boo s appeléssel kiegészí e ja í o uk. Az egyes időpon ok közö i különbségek el á ásához
Wilcoxon p óbá 2 alkalmaz unk. A különbségeke egy ész a szigni ikancia (p), más ész a
ha ás (e ec size, ) alapján é ékel ük. Egyes ese ekben K uskal-Wallis p óbá alkalmaz unk
a különbségek szigni ikanciájának azonosí ásá a, melyhez pá onkén Mann-Whi ney p óbá
használ unk Bon e oni ko ekció al. A ál ozások mé éke időnkén nem szigni ikáns, ami
ugyanakko nem jelen i az , hogy egy pá száz ős elepülés éle ében egy nem szigni ikáns
1 A poli ikai kö nyeze meg ál ozása a 1990-es é ek u án, mindké o szág Eu ópai Uniós csa lakozása és ennek
nyomán a ha á men i égiók pénzügyi ámoga ása, a ke esz kapcsola ok e ősí ése.
2 A apasz ala i ú on el e eloszlás alapján éle lenszám-gene álás 99999 ismé léssel.
105
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
ál ozás ne számí ana, így a szigni ikancia melle a ha ás (e ec size) mé éké is igyelembe
e ük (Field, 2009). A ál ozók közö i kapcsola ok kimu a ásához eg essziómodell-
illesz és használ unk3. A hagyományos eg essziós illesz és (a legkisebb négyze ek
módsze e) melle RMA (Reduced Majo Axis) illesz és is alkalmaz unk, ami a
de e minációs együ ha ó é éké nem be olyásol a, azonban a be olyásos ada pon ok ha ásá
jelen ősen csökken e e. A ábláza os ada ok é ékelése melle számos ese ben é képen is
áb ázol uk az ada oka A cGIS szo e el4.
1. áb a. A De ecskei já ás elepülései
Demog á iai olyama ok a De ecskei já ás e üle én
A izsgál é ség állandó népessége az elmúl ké é izedben kismé ékű emelkedés mu a o ,
szemben az o szágos endenciá al (1. ábláza ). A já ás elepülései közö ugyanakko
ma kánsan ki ajzolódik há om csopo , amelyeke el é ő demog á iai olyama ok jellemeznek.
A ked ező előjelű demog á iai olyama o a já ás alko ó elepülések dön ő észének s agnáló
agy enyhén emelkedő népességszáma biz osí ja, köz ük a kö ze közpon i unkcióka be öl ő,
1996 ó a á osi címe iselő Lé a é esé. A s a iszikai ada ok a lakosságszám kismé ékű
csökkenésé jelzik a já ásközpon , De ecske ese ében, de hasonló ál ozások men ek égbe a
ké legkisebb község, Tépe és Kokad á sadalmában is. A izsgál elepülési kö ből
Hosszúpályi az egye len olyan elepülés, amelynek népességszáma a meg igyel időszakban
olyama osan emelkede : a s a isz ikai ada ok sze in a alu lélekszáma közel egyö öddel nő
ké é ized ala . A nö ekedésben élhe ően sze epe já szik a elepülésen koncen álódó
3 Boo N=11
4 Az áb ázolás so án ka egó iáka hoz unk lé e, melyek ka egó iaha á ai sokszo önkényesen kelle
meg álasz anunk. Több ese ben a számso ok e mésze es ö ései (na u al b eaks) e ük igyelembe, azoka
ke ek számok a módosí a. A öbb időpon ból szá mazó ada ok megjelení ésénél az ol az elsődleges cél, hogy
ugyanazzal a színskálá al mu assuk be a ál ozásoka .
106
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
cigány lakosság magas gye mek állalási hajlandósága, mikén e e a kis é ség ejlesz ési
koncepciója és p og amja is elhí ja a igyelme .
1. ábláza . A népesség számának ál ozása 1990-2010
Te üle
Állandó népesség
Vál ozás 1990/2010
(1990=100 %)
1990
2000
2005
2010
Magya o szág
10 525 967
10 254 587
10 178 405
10 118 118
96,1
Hajdú-Biha megye
564 472
561 751
558 411
561 335
99,4
De ecskei já ás
36 745
37 216
37 662
37 306
101,5
De ecske
9 524
9 401
9 399
9 126
95,8
Esz á
1 456
1 435
1 418
1 420
97,5
Hajdúbagos
1 962
1 986
1 993
2 037
103,8
Hosszúpályi
5 165
5 555
5 892
5 999
116,1
Kokad
734
748
710
693
94,4
Konyá
2 259
2 349
2 349
2 252
99,7
Lé a é es
7 179
7 211
7 330
7 283
101,4
Monos o pályi
2 171
2 221
2 214
2 204
101,5
Pocsaj
2 831
2 756
2 755
2 763
97,6
Sá ánd
2 203
2 370
2 424
2 386
108,3
Tépe
1 261
1 184
1 178
1 143
90,6
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
Az állandó népesség lé számában egyik izsgál időpon közö sem ö én szigni ikáns
ál ozás (2. ábláza ). Míg azonban az 1990 és 2000 közö i időszak a ona koz a a a ha ás
( ) 0.17, addig a 2005 és 2010 közö i ö é ben 0.24, azaz ö idebb idő ala nagyobb ál ozás
kö e keze be. A 2000 és 2005 közö i ál ozás ugyanakko ezeknél az é ékeknél jó al
kisebb ol .
2. ábláza . Az állandó lakónépesség összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba)
Időszak
Wilcoxon’s W
Z
P
e ec size ( )
1990-2000
42
0.800
0.46
0.17
2000-2005
31.5
0.408
0.72
0.09
2005-2010
46
1.156
0.28
0.24
Fo ás: Sajá számí ás
A népességszám alakulásának okai ekin e elemzéseink sze in minél nagyobb egy
elepülés, annál kisebb az el ándo lás mé éke (2. áb a). A de e minációs együ ha ó R2=0,52
(p<0,05; N=11), ami az mu a ja, hogy a elepülés mé e e megha á ozó ak o a az
el ándo lásnak5. A nagyobb elepüléseken öbb a munkalehe őség, elé he őbbek az
éle minősége ja í ó szolgál a ások, annak ellené e, hogy a já ás legnépesebb elepülései, az
egymással számos e üle en e élkedő Lé a é es és De ecske (Plókai 2009) is csak 7000-
9000 lakosúak. A elepülésmé e és a mig áció össze üggései izsgál a hasonló e edmény e
ju Bajmóczi és Balogh (2002), azzal a kiegészí éssel, hogy az 50 eze őnél népesebb
elepüléseken a kisebb elepülésekhez hasonlóan nega í a ándo lási egyenleg.
5 Hosszúpályi kissé kilóg a so ból (in luen ial da a), nélküle még egyé elműbb lenne a megállapí ás, ennek
ellené e nem hagy uk ki a eg esszióból, me segí i az ál alánosabb megállapí ások meg ogalmazásá .
107
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
2. áb a. A lakónépesség és a mig áció össze üggése 2010-ben
A közép- és első okú égze séggel endelkezők száma minden elepülésen a ányosan
nö ekszik a népességszámmal, így – az egyenes a ányosságnak köszönhe ően – a nagyobb
elepüléseken é he ően nagyobb a számuk (3. áb a). Az össze üggés ko elációja 0,97
(p<0.05, N=11), ami igen szo os össze üggés mu a (kö e e az o szágos endenciáka ).
3. áb a. A lakónépesség és a első okú égze ségűek kapcsola a 2010-ben
A elepülésenkén hullámzó e mésze es szapo odás nem magya ázza sem a lakosságszám
emelkedésé , sem apadásá , az okok a inkább a lakosok mig ációja ad álasz (3. ábláza ). A
é ségben lezajlo mig áció mögö azonban el é ő okok húzódnak meg: az elmúl időszakban
különböző á sadalmi csopo ok mozgása men égbe. A omán ha á szomszédságában
elhelyezkedő e üle onzo a az á elepülőke , akik endsze in a ha á hoz közeli
elepüléseken ásá ol ak lakóinga lan , éle i elsze űen Magya o szágon élnek, de nem számí
i kaságnak, hogy a lakóhelykén unkcionáló elepülések ől ingáznak omániai
munkahelyük e (Szőcs 2012). Az á elepülési hullám az elmúl é ized közepé e megáll
(Göd i-Tó h 2010). A omániai á elepülés melle a megyeközpon szubu banizációs
108
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
olyama a is be olyásol a a Deb ecen külső agglome ációs zónájához a ozó elepülések
népességszámának alakulásá , jóllehe a szubu banizáció mé éke Deb ecen ese ében kisebb
lép ékű ol , min az o szág más nagy á osában (Bajmóczy 2003). A szubu banizációnál
jelen ősebb ol az elszegényede , á sadalmilag lecsúszó csopo ok kiköl özése a
kül e üle ek e és a á osinál olcsóbb megélhe és és inga laná aka kínáló kisebb al akba. A
e üle i mozgás sajá os ípusá a cigány népesség mig ációja jelen i, mely Deb ecenből és a
nagyobb á osokból a kül e üle ek e, alamin az olcsó inga laná akkal endelkező
elepülések e i ányul . A 2005 u án meg igyelhe ő mozgások nemcsak a népességszám-
nö ekedés e edményező beköl özések meg o panásá jelzik, hanem a é ségből aló jelen ős
el ándo lás is, amelye elsőso ban a munkahely és a biz os megélhe és hiánya gene ál. 2010-
ben a beköl özők száma csak néhány kisebb községben (Hosszúpályi, Hajdúbagos, Kokad,
Tépe) ud a kiegyenlí eni az elköl özésekből e edő népességszám- esz és .
3. ábláza . Vándo lási egyenleg alakulása 2000-2010 közö
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
A ándo lási egyenleg ál ozása a 2000-2005 közö i időszakban nem szigni ikáns, míg 2005-
2010 közö szigni ikáns. A ha ás ( ) mé éke a ké időszak közö ké sze es el é ésű (4.
ábláza ). A 2005 ó a égbemen ál ozások jó al e ő eljesebbek ol ak, min köz e lenül az
ez ed o duló u án.
4. ábláza . A ándo lási egyenleg összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba)
Időszak
Wilcoxon’s W
Z
P
e ec size ( )
2000-2005
47
1.245
0.23
0.26
2005-2010
58.5
2.268
0.02
0.48
Fo ás: Sajá számí ás
A é ség á sadalmának ko sze keze e ugyan ked ezőbb mind az o szágos, mind a megyei
mu a óknál, de az elmúl é ized közepé ől az ada ok ö egedési olyama o jeleznek (5.
ábláza ). A kö sze keze á alakulásá nemcsak a csökkenő gye mek állalási hajlandósággal
magya ázha juk, hanem a e üle i mozgásban lé ő csopo ok ko sze keze é el is. A beköl öző
Te üle 2000 2005 2010
Összes
Összes
Állandó
Ideiglenes
Összes
Hajdú-Biha megye
-536
-1039
- 800
- 460
-1260
De ecskei já ás
138
48
-152
- 94
-246
De ecske
-2
-28
-79
-15
-94
Esz á
-24
-10
-12
-7
-19
Hajdúbagos
-22
27
11
-5
6
Hosszúpályi
43
53
5
7
12
Kokad
14
-5
-5
9
4
Konyá
-15
-32
-14
-14
-28
Lé a é es
46
18
-34
-28
-62
Monos o pályi
75
18
-22
-12
-34
Pocsaj
-1
1
-4
-22
-26
Sá ánd
29
12
-6
-9
-17
Tépe
-5
-6
8
4
12
109
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
családok – különösen a Romániából á elepülők – az idősebb gene ációhoz a oz ak, így
gye ekeik sem jelennek meg a gye mekko úak közö . A másik oko a hagyományosan
nagyobb mig ációs po enciállal endelkező ia al elnő ek elköl özésében aláljuk meg
(Be ná h 2006).
5. ábláza . Ö egedési index
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
Az ö egedési index ál ozásának izsgála a időszakonkén i bon ásban az mu a a, hogy a
2000-2005 közö i időszakban nem ö én számo e ő ál ozás, csak kismé ékű csökkenés
zajlo le, a 2005-2010 közö i időszakban iszon szigni ikáns emelkedés ö én (6. ábláza ).
6. ábláza . Az ö egedési index összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba)
Időszak
Wilcoxon’s W
Z
P
e ec size ( )
2000-2005
33
-0.23
0.81
-0.04
2005-2010
64
2.76
0.003
0.58
Fo ás: Sajá számí ás
Az ö egedési index az mu a ja meg, hogy 100 gye mekko ú a (0-14 é es) hány ö egko ú (65
é esnél idősebb) lakos ju , agyis mennyi e elö egedő a á sadalom. Az ada ok az o szágos és
megyei á lagoknál ked ezőbb ko sze keze e jeleznek a De ecskei já ásban, és ezen a ké
ko csopo a ányában egy é ized ala égbemen ked ező len olyama sem ál oz a . A
é ség elepülései közül 2001-ben Monos o pályi ol az egye len elö egedő ko sze keze ű,
2010- e azonban má Tépén is meghalad a az ö egek száma a gye mekeké . A népesség lassú
ö egedésének olyama a igyelhe ő meg De ecskén, Hajdúbagoson és Esz á on. A é ségben
Pocsaj, Hosszúpályi és Kokad mu a ói jelzik, hogy a elepüléseken jó al öbb gye mek él,
min idős lakos (7. ábláza ). A ked ező ko sze keze e a magas e mésze es ep odukciójú
cigány lakosság népességen belüli a ánya magya ázza. A 2001. é i népszámlálás so án
Hosszúpályiban a lakosok közel ö öde (17,2%), Pocsajon 13,5 százaléka, míg Kokadon 3,5
százaléka allo a magá cigány nemze iségűnek.
Te üle 2001 2005 2010
Magya o szág
91,2
100,0
112,5
Hajdú-Biha megye
73,4
82,4
95,6
De ecskei já ás
68,8
70,3
78,0
De ecske
72,0
80,6
91,6
Esz á
80,4
78,9
92,0
Hajdúbagos
91,7
88,1
100,6
Hosszúpályi
50,1
50,5
56,1
Kokad
69,6
62,4
62,6
Konyá
69,0
65,7
72,3
Lé a é es
65,7
66,2
75,6
Monos o pályi
103,1
115,2
117,1
Pocsaj
61,1
55,4
55,0
Sá ánd
68,0
64,4
76,7
Tépe
89,2
106,9
113,7
110
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
7. ábláza . Gye mekko úak el a o sági á ája
Te üle
1990
2000
2005
2010
Magya o szág
32,2
26,0
24,1
22,9
Hajdú-Biha megye
35,0
29,3
26,6
24,2
De ecskei já ás
35,2
34,7
31,9
29,1
De ecske
35,7
30,6
26,3
24,3
Esz á
37,3
33,4
34,0
28,4
Hajdúbagos
34,3
27,8
25,6
25,4
Hosszúpályi
37,6
37,7
34,6
31,0
Kokad
34,6
44,7
42,2
38,4
Konyá
33,0
38,7
39,1
34,3
Lé a é es
35,4
38,0
36,2
32,2
Monos o pályi
28,1
30,6
25,5
23,5
Pocsaj
38,5
40,8
38,9
37,8
Sá ánd
35,6
33,4
29,7
27,0
Tépe
27,6
31,5
29,6
26,1
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
A gye mekko úak el a o sági á ája az mu a ja, hogy 100 ak í ko ú (15-60 é es) lakos a
hány gye mekko ú (0-14 é es) ju , máskén ogalmaz a, 100 ak í ko únak hány
gye mekko ú el a ásá kell biz osí ania. A ábláza ada ai sze in a legmagasabb é ékkel
Pocsaj, Kokad és Konyá endelkezik, a é ségben az i élő ak í ko úaknak kell a leg öbb
gye meke el a ania. A gye mekko úak el a o sági á ája 1990 és 2000 közö nem ál ozo
szigni ikánsan, de mind a 2000-2005, mind a 2005-2010 közö i időszakban szigni ikáns
ál ozás (csökkenés) ö én (8. ábláza , 4. áb a). 1990- ől a endencia csökkenő, mikén ez a
Jonckhee e-Te p a esz (J-T s a is ic=265, p=0.04, =-0.44) is alá ámasz ja.
8. ábláza . A gye mekko úak el a o sági á ájának összehasonlí ása időszakonkén
(Wilcoxon-p óba)
Időszak
Wilcoxon’s W
Z
P
e ec size ( )
1990-2000
39.5
0.578
0.59
0.12
2000-2005
63
2.669
0.005
0.57
2005-2010
66
2.936
0.001
0.62
Fo ás: Sajá számí ás
111
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
4. áb a. A gye mekko úak el a o sági á ájának szó ódása a De ecskei já ásban
A képze ségi sze keze alakulása
A munkae őpiaci boldogulás esélyei számos ényező megha á ozza, ezek közül az egyik
leginkább el á e üle az iskolai égze ség munkae ő-piaci s á us be olyásoló sze epe
(Falusné 1997, Galasi-Va ga 2005, Fo ay R. e . al., 2008). A képze séggel kapcsola os
endek megisme ésé ugyanakko ko lá ozza, hogy a legmagasabb iskolai égze ség
izsgála ához csak a 2001. é i népszámlálás ada so a áll endelkezésünk e (9. ábláza ).
Esze in a legmagasabb iskolai égze ség sze keze é ekin e a De ecskei já ás jelen ősen
elma ad az o szágos és a megyei á lag ól. Kiug óan magas az ál alános iskola első osz ályá
10 é es ko ukig sem égze ek a ánya Pocsajon, Konyá on, Kokadon és Tépén. A képze ségi
sze keze másik é zékeny pon já a középiskolai é e ségi el endelkezők a ánya jelen i: a
já ás messze elma ad a megyei és az o szágos á lag ól, jelez e, hogy az ál alános iskola u áni
o ább anulásban sem a diákok, sem a szülők nem lá nak pe spek í á , ille e anyagi
lehe őségeik nem eszik lehe ő é a csak hosszú á on meg é ülő o ább anulás . Az
é e ségize ek a ánya csak De ecskén és Sá ándon haladja meg a já ási á lago .
9. ábláza . A legmagasabb iskolai égze ség
Település
10–X é es
ál alános
iskola első
é olyamá
sem
égez e el
El égze iskola, legalább
10–X é es
ál alános
iskola első
é olyamá
sem égez e
el
a meg elelő ko úak százalékában
15–X é es
ál alános
iskola 8.
é olyam
18–X é es
legalább
középiskolai
é e ségi el
25–X é es
egye em,
őiskola s b.
okle éllel
15–X é es
ál alános
iskola 8.
é olyam
18–X é es
legalább
középiskolai
é e ségi el
25–X é es
egye em,
őiskola s b.
okle éllel
Magya o szág
63 116
7 553 093
3 097 032
888 345
0,7
90,1
38,8
12,9
Hajdú-Biha
4 575
388 601
144 969
39 277
1,0
88,0
34,6
11,0
De ecskei
já ás 445 23 058 5 529 1 127 1,4 79,3 19,8
4,6
De ecske
115
6 305
1 838
354
1,4
85,3
26,2
5,8
Esz á
15
846
134
26
1,3
77,5
12,7
2,9
Hajdúbagos
15
1 270
280
66
0,9
77,7
18,2
5
Hosszúpályi
60
3 368
657
140
1,3
80,4
16,6
4,1
112
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Település
10–X é es
ál alános
iskola első
é olyamá
sem
égez e el
El égze iskola, legalább
10–X é es
ál alános
iskola első
é olyamá
sem égez e
el
a meg elelő ko úak százalékában
15–X é es
ál alános
iskola 8.
é olyam
18–X é es
legalább
középiskolai
é e ségi el
25–X é es
egye em,
őiskola s b.
okle éllel
15–X é es
ál alános
iskola 8.
é olyam
18–X é es
legalább
középiskolai
é e ségi el
25–X é es
egye em,
őiskola s b.
okle éllel
Kokad
20
376
80
13
3,4
70,9
16
2,9
Konyá
41
1 239
222
43
2,2
71,3
13,2
2,9
Lé a é es
76
4 292
1 031
232
1,3
79,2
19,9
5,1
Monos o pályi
17
1 398
358
66
0,9
77,7
20,7
4,3
Pocsaj
50
1 626
360
83
2,2
78,7
18,2
4,8
Sá ánd
8
1 564
421
79
0,4
84,8
23,9
5,2
Tépe
28
774
148
25
2,7
81,3
16,1
3
Fo ás: Népszámlálás 2001, KSH
Az 5. áb án – bá a de e minációs együ ha ó é éke csak R2=0.13, p=0.26, agyis nem
szigni ikáns – a end jól lá szik: minél nagyobb egy elepülés, annál kisebb a 8 ál alános sem
égze ek százalékos a ánya. Valójában Hosszúpályi, De ecske és Lé a é es, a há om
legnépesebb elepülés adja meg az egyenes me edekségé , nélkülük a end sokkal kisebb
lenne. Ugyanakko Sá ánd, Tépe, Konyá és Kokad elepülések mia indul magasan az
egyenes, agyis más oldal ól nekik köszönhe ő a nega í ko eláció ( =-0.31).
5. áb a. A népesség és az ál alános iskolá sem égze ek össze üggése (lineá is
eg esszió, RMA illesz és)
A 10. ábláza ban össze e e ük a különböző iskolai égze ségek kapcsola endsze é .
Te mésze es össze üggés, hogy nega í ko eláció an az iskoláza lanok és az iskolázo ak
közö , azonban az is lá ni kell, hogy minél öbb egy elepülésen az ál alános iskolá égze ,
113
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A munkanélküliek égze ségének szempon jából az egyik legalacsonyabb az a ány az
ál alános iskolá sem égze ek kö ében. Ez a meglepő e edmény el ehe ően annak
köszönhe ő, hogy a ányuk igen kicsi, így a 11 elepülésből álló min ánkban kissé o zí o
o mában jelennek meg. A ányuk nem különbözik szigni ikánsan a középiskolai
égze ségűek ől. Ha ez a csopo o elhagyjuk, egyé elmű nega í end azonosí ha ó, azaz a
munkanélküliség az iskolai égze séggel szigni ikánsan csökken (10. áb a). Az iskolai
égze ség ha ása annyi a nagy, hogy a boxplo diag amon az in e k a ilis e jedelmek
egyál alán nem ednek á , agy leg eljebb az ada ok egynegyede an edésben a másik
ka egó iá al (ese ünkben iskolai égze séggel).
10. áb a. A munkanélküliek a ányának megoszlása 2010-ben a De ecskei já ás
elepülésein (minimum, alsó k a ilis, medián, első k a ilis, maximum)
Foglalkoz a ási sajá osságok
A ked ező len munkae ő-piaci ada ok é elmezéséhez a oglalkoz a o ak a ona kozó ada ok
elemzése adha o ábbi ámpon oka , összehasonlí ás a lehe ősége adó s a isz ikai ada ok
azonban ez ese ben is csak 2001-ig állnak endelkezésünk e (18. ábláza ). A oglalkoz a ási
helyze elmúl é izedekben, különösen 1990-2001 közö égbemen olyama ai ekin e a
oglalkoz a ási sze keze gyöke es á alakulása, alamin a munkalehe őségek beszűkülése
igyelhe ő meg a já ás gyako la ilag alamennyi elepülésén (Rácz 2004). Míg 1990-ben
já ási szin en (az o szágos és a megyei ada okkal összhangban) a ház a ások ha madában
nem ol oglalkoz a o , addig 2001- e má öbb min elében (51,9%). Különösen a já ás
közlekedési á nyékhelyze ben lé ő elepülésein (Kokad, Pocsaj, Esz á ) á lag ölö i,
ese enkén a ház a ások 60 százaléká meghaladó a oglalkoz a o nélküli ház a ások a ánya.
Meglepő módon a já ás ké á osa közül Lé a é es is ked ező len, lényegében a osszabb
pozíciójú kis elepülésekhez hasonló oglalkoz a ási ada okkal endelkezik (Koncz-Balcsók
2004, Koncz 2005). Bá Lé a é es népességszáma alapján a já ás második legnépesebb
120
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
elepülése, csak közszolgál a ási szempon ból gyako ol szí ó ha ás kö nyeze é e,
munkae őpiaci onzása azonban gyenge helyi gazdasága mia csekély.
18. ábláza . A ház a ások megoszlása a oglalkoz a o ak száma alapján (1990-2001)
Te üle
Ház a á-sok
száma ( ő)
Ház a ások megoszlása (%)
Ház a á-sok
száma ( ő)
Ház a ások megoszlása (%)
nincs
oglalkoz a-
o
1 oglal-
koz a o an
2 agy
öbb
oglalkoz-
a o an
Nincs
oglal-
koz a o
1 oglal-
koz a o
an
2 agy
öbb
oglalkoz-
a o an
1990
2001
Magya o szág
3889532
32,10
30,89
37,01
3862702
40,9
30,8
28,4
Hajdú-Biha m.
198916
32,4
30,7
36,8
204086
44,7
30,6
24,7
De ecskei já ás
12787
35,5
30,4
34,1
12835
51,9
27,8
20,3
De ecske
3148
30,2
30,4
39,4
3189
45,0
28,8
26,2
Esz á
497
33,2
30,0
36,8
485
60,6
24,3
15,1
Hajdúbagos
725
38,1
29,2
32,7
735
50,5
29,1
20,4
Hosszúpályi
1769
31,3
32,3
36,3
1820
45,7
30,5
23,7
Kokad
272
42,6
31,3
26,1
251
60,6
21,5
17,9
Konyá
808
37,4
31,8
30,8
849
56,4
28,9
14,7
Lé a é es
2550
38,5
31,1
30,4
2456
57,8
26,2
16,0
Monos o pályi
845
42,4
26,4
31,2
861
58,3
26,9
14,8
Pocsaj
990
44,0
29,6
26,4
989
61,3
22,9
15,9
Sá ánd
794
35,1
27,5
37,4
823
46,2
29,8
24,1
Tépe
389
31,4
33,2
35,5
377
50,1
30,0
19,9
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
A oglalkoz a o ak száma a ház a ásokban jelen ős ál ozáson men ke esz ül 1990 és 2001
közö (19. ábláza ). Azoknak a ház a ásoknak a száma, ahol nincs egye len ke eső sem,
emelkede (a medián 37.4- ől 56.4- e emelkede ), míg ennek e mésze es
kö e kezményekén azon ház a ások száma szigni ikánsan csökken , ahol egy (a medián
30.4- ől 28.8- a csökken ), agy öbb oglalkoz a o an (a medián 32.7- ől 17.9- e
csökken ). Az el el idő ha ása mindhá om ese ben jelen ős. Ahol egy oglalkoz a o an a
családban, a medián különbsége kicsinek űnhe , de a 12. áb án jól lá szik a kis szó ódási
a omány.
19. ábláza . A oglalkoz a o ak száma a ház a ásokban összehasonlí ása
időszakonkén (Wilcoxon-p óba)
Időszak
Wilcoxon’s W
Z
P
e ec size ( )
nincs oglalkoz a o
1990-2001
66
2.934
0.001
0.63
1 oglalkoz a o
1990-2001
59
2.312
0.019
0.49
2/ öbb oglalkoz a o
1990-2001
66
2.934
0.001
0.63
Fo ás: Sajá számí ás
121
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
11. áb a. A oglalkoz a o ak száma a ház a ásokban 1990-ben és 2001-ben
A oglalkoz a o ak ágaza ok sze in i össze é elé ekin e a De ecskei já ás e üle én is
é ényes az a há ányos helyze ű é ségekben é ényesülő end, amelye az alacsony
oglakoz a ási szin melle a mezőgazdaság á lagon elüli észesedése, alamin endkí ül
gyengén ejle szolgál a ó szek o jellemez (Bukodi-Al o jai-Tellé 2006). Jóllehe , az elmúl
é izedek a szolgál a ó szek o jelen ős bő ülésé e edményez ék a De ecskei já ás e üle én
is, i 2001-ben az o szágosnak még mindig há omszo osa ol (14,6%) a mezőgazdasági
oglalkoz a ás észa ánya, de á lagon elüli az ágaza megélhe és segí ő, jö edelemkiegészí ő
sze epe is (Rácz 2008). Különösen a munkalehe őségekben szűkölködő, a nagyobb
közpon ok ól öld ajzilag á ol eső elepülések ese ében (Esz á , Kokad, Konyá , Pocsaj) ol
magas az ágaza ban oglalkoz a o ak a ánya, különösen a é iaké (20. ábláza ).
20. ábláza A oglalkoz a o ak nemze gazdasági ágaza ok sze in i megoszlása
Te üle
1980
Összes
oglalkoz a o ( ő)
Ebből (%)
Ipa
Mezőgazdaság
Épí őipa
Szolgál a ás
Magya o szág
5068840
33,9
18,9
7,9
39,3
Hajdú-Biha
249415
27,4
27,5
7,3
37,8
De ecskei Já ás
17569
17,2
43,9
10,1
28,8
Te üle
1990
Összes oglalkoz a o
( ő)
Ebből
Ipa
Mezőgazdaság
Épí őipa
Szolgál a ás
Magya o szág
4527157
30,9
15,4
7,0
46,7
Hajdú-Biha
227382
28,1
21,5
6,4
44,0
De ecskei Já ás
13839
24,3
31,3
7,6
36,8
Te üle
2001
Összes oglalkoz a o
( ő)
Ebből (%)
Ipa
Mezőgazdaság
Épí őipa
Szolgál a ás
Magya o szág
3690045
26,5
5,5
6,4
61,6
Hajdú-Biha
174794
25,0
8,8
5,8
60,4
De ecskei Já ás
9350
25,6
14,6
6,2
53,5
Fo ás: Népszámlálás 1980, 1990, 2001.
122
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A helyben elé he ő munkalehe őségek szűkösségé e u al a De ecskei já ás ingázóinak magas
száma ánya is (21. ábláza ). 2001-ben majdnem 4000 já ási munka állaló (a
oglalkoz a o ak 42,5%-a) állal a lakóhelyén kí ül munká . Ebből öbb min 500 ő (517
ő) megyén kí üli munkahelyen oglalkoz a o ak. 2001-ben a já ás ma káns „ingázó
elepülései” közé Hajdúbagos, Sá ánd, Monos o pályi, Hosszúpályi a ozo , e elepüléseken
a oglalkoz a o ak 50-70 százaléka állal a lakóhelykén unkcionáló elepülésen kí üli
munká . A legnagyobb oglalkoz a ási onze ő e mésze esen a megyeszékhely, Deb ecen
gyako ol a az é in e elepülések munka állalói a (Balcsók 2002, Koncz 2005)
21. ábláza . Ingázó munka állalók (2001)
Te üle Összes
oglalkoz a o
Más elepülés e eljá ó
oglalkoz a o ak
Ebből megyén
kí ül e eljá ók
száma
száma
a ánya
Magya o szág
3690045
1101924
29,9
466996
Hajdú-Biha
174794
35842
20,5
11423
De ecskei
Já ás 9350
3974
42,5
517
De ecske
2804
854
30,5
184
Esz á
278
73
26,3
12
Hajdúbagos
543
370
68,1
13
Hosszúpályi
1515
850
56,1
83
Kokad
152
28
18,4
6
Konyá
512
198
38,7
31
Lé a é es
1496
447
29,9
49
Monos o pályi
512
323
63,1
27
Pocsaj
570
223
39,1
37
Sá ánd
689
498
72,3
63
Tépe
279
110
39,4
12
Fo ás: Népszámlálás, 2001.
Elemezéseink sze in az ingázó munka állalók száma nem ügg a po enciális munka állalók
számá ól. Lé a é es és De ecske mia nem szigni ikáns az össze üggés (12. áb a). Az
ingázók száma nem ügg össze a munkanélküliek számá al sem, agyis nem nagyobb a
hajlandóság a munka állalás a akko sem, ha a elepülésen nincs munka.
123
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
12. áb a A oglalkoz a o ak száma és az ingázók a ánya
Jólé i, agyoni iszonyok
A lakosság éle kö ülményei , endelkezés e álló o ásainak nagyságá is jól mu a ja az ado
é ben épí e lakások száma. A De ecskei já ásban az elmúl ké é ized ala olyama osan
csökken a elépí e lakások száma, ez a olyama o még az elmúl é ized ked ező lakáshi el
kons ukciói sem ud ák meg ö ni (22. ábláza ). Az épí kezési hajlandóság zuhanássze ű
csökkenésé mu a ják az ada ok: 2005-ben még 131 lakás a ad ak ki használa ba é eli
engedély , 2010-ben má csak 43- a. Az 1000 lakos a ju ó elépí e lakás mu a ói jelen ős
különbségeke jeleznek a elepülések közö , melyeke a lakosság ko sze keze e és el é ő
gazdasági e eje együ esen magya áz. Míg 1990-ben csak Kokadon nem épül új lakás (ház),
addig 2010-ben má a elepülések elében: az elö egedő Tépén, alamin a jelen ős cigány
népességgel endelkező Pocsajon, Kokadon és Konyá on.
22. ábláza . 1000 lakos a ju ó elépí e lakások száma
Te üle
1990
2000
2005
2010
Magya o szág
4,16
2,10
4,04
2,06
Hajdú-Biha megye
5,52
2,39
4,36
1,15
De ecskei já ás
4,52
3,98
3,48
1,15
De ecske
5,25
3,72
2,34
1,42
Esz á
4,81
3,48
2,82
Hajdúbagos
5,10
2,52
7,53
0,49
Hosszúpályi
5,61
4,86
3,90
2,17
Kokad
5,35
4,23
Konyá
3,54
1,28
1,28
Lé a é es
5,29
4,99
5,59
1,24
Monos o pályi
1,84
5,85
3,61
2,72
Pocsaj
2,12
2,90
0,73
Sá ánd
4,09
4,22
3,30
0,42
Tépe
3,97
1,69
1,70
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
124
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A elepülések közö i különbségek jól lá ha ók a lakások minőségé jelző mu a ókban (23.
ábláza ). Amennyiben a s a isz ikai ada ok hely állóak, a 2010-ben á ado lakások á lag
alap e üle e jelen ősen meghalad a mind az o szágos, mind a megyei á lago . Az á lag
azonban el edi a különbségeke , alószínű, hogy az á lag ól jelen ősen kisebb, de nagyobb
alap e üle ű lakások is épül ek. A nagy alap e üle ű lakások előnyben észesí ésének
mozga ó ugói nem isme jük, az szám alan ok be olyásolha ja (például öbbgene ációs
együ élés, agyon, p esz ízs, s b.)
23. ábláza . Az é olyamán épí e lakások mu a ói
Te üle
É olyamán épí e
gáz eze ékkel ellá o lakások
a ánya
É olyamán épí e lakások
á lag e üle e
2000
2005
2010
2000
2005
2010
Magya o szág
77,1
92,3
91,5
98
87
92
Hajdú-Biha megye
56,9
86,5
85,7
90
89
113
De ecskei já ás
32,4
55,7
79,1
79
90
143
De ecske
54,3
86,4
100,0
90
104
161
Esz á
20,0
82
59
Hajdúbagos
20,0
26,7
67
65
87
Hosszúpályi
33,3
60,9
69,2
80
102
153
Kokad
25,0
33,3
82
71
Konyá
33,3
33,3
65
98
Lé a é es
27,8
51,2
88,9
82
86
136
Monos o pályi
7,7
50,0
50,0
65
92
103
Pocsaj
50,0
71
75
Sá ánd
40,0
87,5
100,0
64
109
131
Tépe
50,0
50,0
78
84
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
Pozi í ejleménykén é ékelhe jük, hogy a já ás elepülésein emelkedik a gáz eze ékkel
ellá o lakások a ánya, ennek e edményekén a é ség 2010- e megközelí e e a megyei
á lago , azonban a elepülések köz i különbségek i is megjelennek. A kényelmesebb
lakha ás biz osí ó gázellá ás o ább a sem jellemzi a Kokadon, Konyá on, Hajdúbagoson
épí e új lakásoka . A hiány a családok gyenge gazdasági helyze e magya ázza.
24. ábláza . A személygépkocsik számának ál ozása
Te üle Da abszám
1000 lakos a ju ó
személygépkocsik száma
2000
2005
2010
2000
2005
2010
Magya o szág
2 364 158
2 888 735
2 983 712
230,5
283,8
294,9
Hajdú-Biha megye
99 691
133 986
139 778
177,5
239,9
249,0
De ecskei já ás
5 245
7 185
7 917
140,9
190,8
212,2
De ecske
1 468
1 927
2 050
156,2
205,0
224,6
Esz á
157
251
266
109,4
177,0
187,3
Hajdúbagos
281
411
450
141,5
206,2
220,9
Hosszúpályi
736
1 057
1 245
132,5
179,4
207,5
Kokad
107
129
127
143,0
181,7
183,3
Konyá
213
312
348
90,7
132,8
154,5
125
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Te üle Da abszám
1000 lakos a ju ó
személygépkocsik száma
2000
2005
2010
2000
2005
2010
Lé a é es
1 133
1 461
1 603
157,1
199,3
220,1
Monos o pályi
356
499
541
160,3
225,4
245,5
Pocsaj
304
452
510
110,3
164,1
184,6
Sá ánd
337
485
551
142,2
200,1
230,9
Tépe
153
201
226
129,2
170,6
197,7
Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH
Az éle szín onal mé ésé e gyako a használ mu a ó a személygépkocsik számának ál ozása.
Az é ez ed első é izedében a személygépkocsik száma 50 százalékkal emelkede , és csak
Kokad személygépkocsi állományában nem ö én jelen ős elmozdulása (24. ábláza ). A
já ás elepülésein élők ossz anyagi helyze é e és alacsony éle szín onalá a u al, hogy a
nö ekedés ellené e az o szágos és megyei összehasonlí ásban sem ud a lema adásá behozni.
Míg 2000-ben 1000 lakos a csak 150 személygépkocsi ju o , 2010-ben ez az é ék 212- e
nő . A elepülések közö i el é éseke , a sze ényebb jö edelmi helyze el endelkező
elepüléseke 2000-ben csak há om alu kép isel e (Esz á , Konyá , Pocsaj), 2010-ben ehhez a
csopo hoz so olha ó Kokad is. A mu a ó é ékei azonban kellő ó a ossággal kell kezelni,
me a ényleges jö edelmi és éle szín onal megisme ésé szolgáló á nyal abb elemzés (pl. a
gépkocsiállomány ko sze in i megoszlása) az ada ok nem eszik lehe ő é.
A já ás jö edelmi iszonyainak megisme éséhez isz közelebb az egy lakos a ju ó bel öldi
jö edelemmu a ó (13-14. áb a). A el ün e e jö edelem nem a almazza a családok szociális
ellá ásból (gyes, gyed, családi pó lék, szociális segély és a munkanélküli segély) szá mazó
jö edelmé alamin a nyugdíja . Az ada ok az mu a ják, hogy a elepülés egy ő e e í e
mekko a jö edelme e mel az ado é ben. A De ecskei já ásban az egy ő e ju ó jö edelem
jelen ősen alacsonyabb az o szágos és a megyei á lagnál. 1992-ben ez az é ék az o szágos
elé , a megyei ké ha madá é e el. Ké é izeddel később a különbségek kis mé ékben
csökken ek: az o szágosnak közel ele, a megyének közel ké ha mada a jö edelem.
Legnagyobb jö edelemmel a já ásközpon , alamin Sá ánd és Hajdúbagos endelkezik, a
skála másik égé Kokad, Konyá és Pocsaj oglalja el. A al ak alacsony mu a óé ékei a
magas munkanélküliség, a munkae őpiacon osszul é ékesí he ő udás és nem u olsó so ban
az el a andó gye ekek magas száma magya ázza.
126
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
13. áb a. Egy lakos a ju ó bel öldi jö edelem a De ecskei já ás e üle én 1992-ben
Fo ás: sajá sze kesz és NAV ada ok alapján
14. áb a. Egy lakos a ju ó bel öldi jö edelem a De ecskei já ás e üle én 2010-ben
Fo ás: sajá sze kesz és NAV ada ok alapján
Az egy lakos a ju ó bel öldi jö edelem 1990 és 2010 közö jelen ősen megnő . A 10 é es
időszakok közö a elepülés be é ele nagyság endileg ál ozo : a medián 1992-ben 50357 F
ol , 2000-ben 166011 F , 2010-ben pedig 438449 F ol . Ugyanakko az is lá szik, hogy
1990-ben a szó ás a omány szűk ol , addig 2010- e igen nagy le a különbség a já ás
elepülései közö .
127
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
15. áb a. Az egy lakos a ju ó be é el a De ecskei Já ás elepülésein
Össze oglalás
A De ecskei já ás hazánk kele i ha á égiójának pe i é iális é sége. Több ekin e ben is az
o szágos á lag ala i á sadalmi-gazdasági mu a ókkal jellemezhe jük, melyek az elmúl
időszakban jelen ősen omlo ak is. Az el ándo lás és a munkanélküliség a ánya különösen a
2005 és 2010 közö i pe iódusban ug o meg, mellyel pá huzamosan – 1995- ől jól
meg igyelhe ően – megnő a elepülések elö egedésének ü eme. E olyama ok e mésze esen
nem magya ázha ók kizá ólag a elepülések ha á men i elhelyezkedésé el, mi el ezekhez
hozzáadódnak a mak ogazdasági kö nyeze ben meg igyelhe ő ked ező len endenciák is. A
kis elepülések ál al nyúj o megélhe ési lehe őségek szűkösek: nemcsak a diplomás
munkahelyek száma ko lá ozo , de a szakmunkások i án i igény is kicsi. Munka híján a
elepüléseknek nincs népességmeg a ó képessége, a munkaképes ko osz ály kény elen
máshol munká ke esni: ingázni agy elköl özni. Mi el az el ándo lási olyama nagy ész a
ia aloka é in i, nő az ö egedési index. Ehhez á sul, hogy az alacsony jö edelemszin , ille e
a bizony alan álláslehe őségek melle (sokszo csak szezonmunká a, agy közmunká a an
lehe őség) kisebb a gye mek állalási ked . Az így kialakuló helyze ből nehéz ki ö ni a
kis elepüléseknek, a s a isz ikai mu a ók ja ulása a gazdasági éle a ós ellendülése nélkül
nehezen elképzelhe ő.
128
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Felhasznál i odalom
1. Bajmóczy P. (2003): Szubu banizáció a budapes i agglome áción kí üli Magya o szágon.
Dok o i é ekezés, Szegedi Tudományegye em.
2. Bajmóczy P.-Balogh A. (2002): Néhány á sadalmi-gazdasági mu a ó elepülésmé e
sze in di e enciál sága Magya o szágon. Dok o i Kon e encia. ELTE 2002.
3. Balcsók I. (2002): Gúzsba kö ö ó iás - a agy az észak-al öldi égió munkae őpiacának
é izedes gondjai. Te üle i s a isz ika. 5. é olyam, 2002. 1. szám, 44-62.
4. Be ná h A. (2006): A kapcsola hálóza jelen ősége a mig ációban – e nikai me sze ben.
ELTE, Kö őjelek, 2006.
5. Bukodi E.-Al o jai Sz.-Tallé E. (2006): A magya oglalkozási é egsze keze az
ez ed o duló u án. S a isz ikai Szemle. 2006.84.é olyam. 8. szám.
6. Csoba J. (2010) Segély helye munka. A köz oglalkoz a ás o mái és sajá osságai.
Szociológiai Szemle, 20. é olyam. 2010. 1. szám.
7. A De ecske-Lé a é esi kis é ség ejlesz ési koncepciója és p og amja. Koncepció.
De ecske, 2009.
8. Falusné Szik a K. (1997): Munkanélküliség és képze ség. A magasan ejle o szágok
apasz ala ai nyomán. Közgazdasági Szemle, XLIV. é ., 1997. decembe , 1047-1059.
9. Field A (2009) Disco e ing s a is ics SAGE Publica ions, London, 821 p
10. Fo ay R. K. - Hí es T. - Ma on M. - Paku Á. - Radácsi I. - Vámos T. (2008): A
oglalkoz a o ság és a munkanélküliség sze keze é be olyásoló á sadalmi- e üle i
ényezők. Ku a ási zá ójelen és. Ok a ásku a ó és Fejlesz ő In éze . Budapes , 2008.
11. Galasi P.- Va ga J. (2005): Munkae őpiac és ok a ás. MTA Közgazdaság udományi
In éze , 2005.
12. Göd i I.-Tó h E. F. (2010): Magya o szág, Románia és Szlo ákia ki ándo lási olyama ai
a endsze ál ozások u án. El é ések és hasonlóságok. Demog á ia, 2010. 53. é . 2–3.
szám, 157–204.
13. Hamme Ř, Ha pe DAT, Ryan PD (2001): PAST: Paleon ological S a is ics
So wa ePackage o Educa ion and Da a Analysis Palaeon ologica Elec onica 4:1-9
(h p://palaeo-elec onica.o g/2001_1/pas /issue1_01.h m)
14. KSH (2006): A oglalkoz a o ság és a munkanélküliség e üle i különbségei az elmúl 55
é ben. Miskolc-Ege -Salgó a ján. KSH, 2006.
15. Koncz G. (2005): Az al öldi á osok oglalkoz a ási iszonyaiban 1990 és 2001 közö
bekö e keze ál ozások ól. In: Az Eu ópai Unió bő í ésének kihí ásai – égiók a kele i
pe i é ián c. kon e encia kö e ben. MTA RKK ATI Békéscsabai Osz ály, Békéscsaba,
2005, 178-182.
16. Koncz G. - Balcsók I. (2004): A Hajdú-Biha megyei á osok oglalkoz a ási helyze ének
ál ozása a endsze ál ás ól napjainkig. In: Fia al Regionalis ák IV. kon e enciájának
CD-kiad ánya. 2004. 11 p.
17. Nemes Nagy J. (1996): Cen umok és pe i é iák a piacgazdasági á mene ben. Föld ajzi
Közlemények 120. é . 1. szám, 31-48.
18. Pénzes J. - Tagai G. - Molná E. (2011): The Hunga ian Economic Po en ial Field wi hou
Bo de s. In: Peyko ska P, Deme e G (sze k.) Bo de s in he His o y and Socie ies o
Cen al- and Eas -Eu opeSo ia; Budapes : Hunga ian-Bulga ian Join Academic His o y
Commission, 2011. pp. 310-327. (Bulga ian-Hunga ian Schola ly Fo um; 3.)
129
