Társadalmi-gazdasági folyamatok a Derecskei járás területén

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Rácz Ka alin-Szabó Szilá d Tá sadalmi-gazdasági olyama ok a De ecskei já ás e üle én Be eze és Hazánk számos ha á men i é ségében apasz alha juk a á sadalmi-gazdasági olyama ok ked ező len alakulásá , melyek a jö őbeni ejlődés ü emé e, a elepüléseken á ha ó olyama ok a is ha ással annak. A ha á ok, különösen az o szág kele i észén, aká öbb alkalommal is meg ál oz ak, új a és új a megakasz a egy-egy é ség ejlődésé (Pénzes e al. 2011). A ha á ok elszige elhe ik egymás ól a elepüléseke , így inkább gá olják ejlődés , min a kapcsola oka ösz önzik (Reichman, 1993). Számos ese ben magának a ha á nak az á já ha a lansága, a ha á á kelők hiánya, agy á oli elhelyezkedése mia a kapcsola ok nehezen ehe ők új a unkcionális egységgé (Pénzes, 2012). Nemes Nagy (1996) ku a ásai ámu a nak, hogy egyes ha á men i é ségek (beleé e a kele -magya o szági ha á égióka ) nemcsak öld ajzi, hanem ökonómiai é elemben é e is pe i é ikus e üle eknek számí anak. Tanulmányunkban a magya - omán ha á on elhelyezkedő De ecskei já ásban zajló á sadalmi-gazdasági olyama oka izsgál uk a HURO p ojek meg alósí ása ke e ében, igyelembe é e a é ség ha á men i jellegé és az , hogy az elmúl é izedekben a magya és omán ha á men i kapcsola okban számos ked ező kö ülmény1 ha ásá a soka ja ul a helyze , bá a s a isz ikai mu a ók ja ulásához még hosszabb idő e lesz szükség. Ku a ásunk so án szociológiai és á sadalom öld ajzi mu a óka használ unk el a őbb demog á iai, munkae őpiaci, oglalkoz a o sági és jólé i iszonyok jellemzésé e, időbeli ál ozásának kö e ésé e. Emelle s a isz ikai össze üggéseke ke es ünk a kialakul iszonyokkal és az időbeli ál ozások okai al. Módsze ani ke e ek A De ecskei já ás (1. áb a) e üle én zajló á sadalmi-gazdasági olyama ok elemzésé s a isz ikai ada ok alapján égez ük el. A ku a ás a KSH ona kozó é köny ei e, a TEIR ada bázis a, alamin a népszámlálás ada ai a alapoz unk. A elepülési, ille e já ási szin ű ada oka minden ese ben a megyei és az o szágos á lagokkal e e ük egybe. A ábláza os ada oka PAST szo e el elemez ük (Hamme e al. 2011). Az elemzésben a kis elemszám (a já ás elepüléseinek száma) mia i bizony alanságo egzak esz ekkel (Mon e Ca lo p) és boo s appeléssel kiegészí e ja í o uk. Az egyes időpon ok közö i különbségek el á ásához Wilcoxon p óbá 2 alkalmaz unk. A különbségeke egy ész a szigni ikancia (p), más ész a ha ás (e ec size, ) alapján é ékel ük. Egyes ese ekben K uskal-Wallis p óbá alkalmaz unk a különbségek szigni ikanciájának azonosí ásá a, melyhez pá onkén Mann-Whi ney p óbá használ unk Bon e oni ko ekció al. A ál ozások mé éke időnkén nem szigni ikáns, ami ugyanakko nem jelen i az , hogy egy pá száz ős elepülés éle ében egy nem szigni ikáns 1 A poli ikai kö nyeze meg ál ozása a 1990-es é ek u án, mindké o szág Eu ópai Uniós csa lakozása és ennek nyomán a ha á men i égiók pénzügyi ámoga ása, a ke esz kapcsola ok e ősí ése. 2 A apasz ala i ú on el e eloszlás alapján éle lenszám-gene álás 99999 ismé léssel. 105 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ál ozás ne számí ana, így a szigni ikancia melle a ha ás (e ec size) mé éké is igyelembe e ük (Field, 2009). A ál ozók közö i kapcsola ok kimu a ásához eg essziómodell- illesz és használ unk3. A hagyományos eg essziós illesz és (a legkisebb négyze ek módsze e) melle RMA (Reduced Majo Axis) illesz és is alkalmaz unk, ami a de e minációs együ ha ó é éké nem be olyásol a, azonban a be olyásos ada pon ok ha ásá jelen ősen csökken e e. A ábláza os ada ok é ékelése melle számos ese ben é képen is áb ázol uk az ada oka A cGIS szo e el4. 1. áb a. A De ecskei já ás elepülései Demog á iai olyama ok a De ecskei já ás e üle én A izsgál é ség állandó népessége az elmúl ké é izedben kismé ékű emelkedés mu a o , szemben az o szágos endenciá al (1. ábláza ). A já ás elepülései közö ugyanakko ma kánsan ki ajzolódik há om csopo , amelyeke el é ő demog á iai olyama ok jellemeznek. A ked ező előjelű demog á iai olyama o a já ás alko ó elepülések dön ő észének s agnáló agy enyhén emelkedő népességszáma biz osí ja, köz ük a kö ze közpon i unkcióka be öl ő, 1996 ó a á osi címe iselő Lé a é esé. A s a iszikai ada ok a lakosságszám kismé ékű csökkenésé jelzik a já ásközpon , De ecske ese ében, de hasonló ál ozások men ek égbe a ké legkisebb község, Tépe és Kokad á sadalmában is. A izsgál elepülési kö ből Hosszúpályi az egye len olyan elepülés, amelynek népességszáma a meg igyel időszakban olyama osan emelkede : a s a isz ikai ada ok sze in a alu lélekszáma közel egyö öddel nő ké é ized ala . A nö ekedésben élhe ően sze epe já szik a elepülésen koncen álódó 3 Boo N=11 4 Az áb ázolás so án ka egó iáka hoz unk lé e, melyek ka egó iaha á ai sokszo önkényesen kelle meg álasz anunk. Több ese ben a számso ok e mésze es ö ései (na u al b eaks) e ük igyelembe, azoka ke ek számok a módosí a. A öbb időpon ból szá mazó ada ok megjelení ésénél az ol az elsődleges cél, hogy ugyanazzal a színskálá al mu assuk be a ál ozásoka . 106 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ cigány lakosság magas gye mek állalási hajlandósága, mikén e e a kis é ség ejlesz ési koncepciója és p og amja is elhí ja a igyelme . 1. ábláza . A népesség számának ál ozása 1990-2010 Te üle Állandó népesség Vál ozás 1990/2010 (1990=100 %) 1990 2000 2005 2010 Magya o szág 10 525 967 10 254 587 10 178 405 10 118 118 96,1 Hajdú-Biha megye 564 472 561 751 558 411 561 335 99,4 De ecskei já ás 36 745 37 216 37 662 37 306 101,5 De ecske 9 524 9 401 9 399 9 126 95,8 Esz á 1 456 1 435 1 418 1 420 97,5 Hajdúbagos 1 962 1 986 1 993 2 037 103,8 Hosszúpályi 5 165 5 555 5 892 5 999 116,1 Kokad 734 748 710 693 94,4 Konyá 2 259 2 349 2 349 2 252 99,7 Lé a é es 7 179 7 211 7 330 7 283 101,4 Monos o pályi 2 171 2 221 2 214 2 204 101,5 Pocsaj 2 831 2 756 2 755 2 763 97,6 Sá ánd 2 203 2 370 2 424 2 386 108,3 Tépe 1 261 1 184 1 178 1 143 90,6 Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH Az állandó népesség lé számában egyik izsgál időpon közö sem ö én szigni ikáns ál ozás (2. ábláza ). Míg azonban az 1990 és 2000 közö i időszak a ona koz a a a ha ás ( ) 0.17, addig a 2005 és 2010 közö i ö é ben 0.24, azaz ö idebb idő ala nagyobb ál ozás kö e keze be. A 2000 és 2005 közö i ál ozás ugyanakko ezeknél az é ékeknél jó al kisebb ol . 2. ábláza . Az állandó lakónépesség összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba) Időszak Wilcoxon’s W Z P e ec size ( ) 1990-2000 42 0.800 0.46 0.17 2000-2005 31.5 0.408 0.72 0.09 2005-2010 46 1.156 0.28 0.24 Fo ás: Sajá számí ás A népességszám alakulásának okai ekin e elemzéseink sze in minél nagyobb egy elepülés, annál kisebb az el ándo lás mé éke (2. áb a). A de e minációs együ ha ó R2=0,52 (p<0,05; N=11), ami az mu a ja, hogy a elepülés mé e e megha á ozó ak o a az el ándo lásnak5. A nagyobb elepüléseken öbb a munkalehe őség, elé he őbbek az éle minősége ja í ó szolgál a ások, annak ellené e, hogy a já ás legnépesebb elepülései, az egymással számos e üle en e élkedő Lé a é es és De ecske (Plókai 2009) is csak 7000- 9000 lakosúak. A elepülésmé e és a mig áció össze üggései izsgál a hasonló e edmény e ju Bajmóczi és Balogh (2002), azzal a kiegészí éssel, hogy az 50 eze őnél népesebb elepüléseken a kisebb elepülésekhez hasonlóan nega í a ándo lási egyenleg. 5 Hosszúpályi kissé kilóg a so ból (in luen ial da a), nélküle még egyé elműbb lenne a megállapí ás, ennek ellené e nem hagy uk ki a eg esszióból, me segí i az ál alánosabb megállapí ások meg ogalmazásá . 107 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 2. áb a. A lakónépesség és a mig áció össze üggése 2010-ben A közép- és első okú égze séggel endelkezők száma minden elepülésen a ányosan nö ekszik a népességszámmal, így – az egyenes a ányosságnak köszönhe ően – a nagyobb elepüléseken é he ően nagyobb a számuk (3. áb a). Az össze üggés ko elációja 0,97 (p<0.05, N=11), ami igen szo os össze üggés mu a (kö e e az o szágos endenciáka ). 3. áb a. A lakónépesség és a első okú égze ségűek kapcsola a 2010-ben A elepülésenkén hullámzó e mésze es szapo odás nem magya ázza sem a lakosságszám emelkedésé , sem apadásá , az okok a inkább a lakosok mig ációja ad álasz (3. ábláza ). A é ségben lezajlo mig áció mögö azonban el é ő okok húzódnak meg: az elmúl időszakban különböző á sadalmi csopo ok mozgása men égbe. A omán ha á szomszédságában elhelyezkedő e üle onzo a az á elepülőke , akik endsze in a ha á hoz közeli elepüléseken ásá ol ak lakóinga lan , éle i elsze űen Magya o szágon élnek, de nem számí i kaságnak, hogy a lakóhelykén unkcionáló elepülések ől ingáznak omániai munkahelyük e (Szőcs 2012). Az á elepülési hullám az elmúl é ized közepé e megáll (Göd i-Tó h 2010). A omániai á elepülés melle a megyeközpon szubu banizációs 108 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ olyama a is be olyásol a a Deb ecen külső agglome ációs zónájához a ozó elepülések népességszámának alakulásá , jóllehe a szubu banizáció mé éke Deb ecen ese ében kisebb lép ékű ol , min az o szág más nagy á osában (Bajmóczy 2003). A szubu banizációnál jelen ősebb ol az elszegényede , á sadalmilag lecsúszó csopo ok kiköl özése a kül e üle ek e és a á osinál olcsóbb megélhe és és inga laná aka kínáló kisebb al akba. A e üle i mozgás sajá os ípusá a cigány népesség mig ációja jelen i, mely Deb ecenből és a nagyobb á osokból a kül e üle ek e, alamin az olcsó inga laná akkal endelkező elepülések e i ányul . A 2005 u án meg igyelhe ő mozgások nemcsak a népességszám- nö ekedés e edményező beköl özések meg o panásá jelzik, hanem a é ségből aló jelen ős el ándo lás is, amelye elsőso ban a munkahely és a biz os megélhe és hiánya gene ál. 2010- ben a beköl özők száma csak néhány kisebb községben (Hosszúpályi, Hajdúbagos, Kokad, Tépe) ud a kiegyenlí eni az elköl özésekből e edő népességszám- esz és . 3. ábláza . Vándo lási egyenleg alakulása 2000-2010 közö Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH A ándo lási egyenleg ál ozása a 2000-2005 közö i időszakban nem szigni ikáns, míg 2005- 2010 közö szigni ikáns. A ha ás ( ) mé éke a ké időszak közö ké sze es el é ésű (4. ábláza ). A 2005 ó a égbemen ál ozások jó al e ő eljesebbek ol ak, min köz e lenül az ez ed o duló u án. 4. ábláza . A ándo lási egyenleg összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba) Időszak Wilcoxon’s W Z P e ec size ( ) 2000-2005 47 1.245 0.23 0.26 2005-2010 58.5 2.268 0.02 0.48 Fo ás: Sajá számí ás A é ség á sadalmának ko sze keze e ugyan ked ezőbb mind az o szágos, mind a megyei mu a óknál, de az elmúl é ized közepé ől az ada ok ö egedési olyama o jeleznek (5. ábláza ). A kö sze keze á alakulásá nemcsak a csökkenő gye mek állalási hajlandósággal magya ázha juk, hanem a e üle i mozgásban lé ő csopo ok ko sze keze é el is. A beköl öző Te üle 2000 2005 2010 Összes Összes Állandó Ideiglenes Összes Hajdú-Biha megye -536 -1039 - 800 - 460 -1260 De ecskei já ás 138 48 -152 - 94 -246 De ecske -2 -28 -79 -15 -94 Esz á -24 -10 -12 -7 -19 Hajdúbagos -22 27 11 -5 6 Hosszúpályi 43 53 5 7 12 Kokad 14 -5 -5 9 4 Konyá -15 -32 -14 -14 -28 Lé a é es 46 18 -34 -28 -62 Monos o pályi 75 18 -22 -12 -34 Pocsaj -1 1 -4 -22 -26 Sá ánd 29 12 -6 -9 -17 Tépe -5 -6 8 4 12 109 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ családok – különösen a Romániából á elepülők – az idősebb gene ációhoz a oz ak, így gye ekeik sem jelennek meg a gye mekko úak közö . A másik oko a hagyományosan nagyobb mig ációs po enciállal endelkező ia al elnő ek elköl özésében aláljuk meg (Be ná h 2006). 5. ábláza . Ö egedési index Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH Az ö egedési index ál ozásának izsgála a időszakonkén i bon ásban az mu a a, hogy a 2000-2005 közö i időszakban nem ö én számo e ő ál ozás, csak kismé ékű csökkenés zajlo le, a 2005-2010 közö i időszakban iszon szigni ikáns emelkedés ö én (6. ábláza ). 6. ábláza . Az ö egedési index összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba) Időszak Wilcoxon’s W Z P e ec size ( ) 2000-2005 33 -0.23 0.81 -0.04 2005-2010 64 2.76 0.003 0.58 Fo ás: Sajá számí ás Az ö egedési index az mu a ja meg, hogy 100 gye mekko ú a (0-14 é es) hány ö egko ú (65 é esnél idősebb) lakos ju , agyis mennyi e elö egedő a á sadalom. Az ada ok az o szágos és megyei á lagoknál ked ezőbb ko sze keze e jeleznek a De ecskei já ásban, és ezen a ké ko csopo a ányában egy é ized ala égbemen ked ező len olyama sem ál oz a . A é ség elepülései közül 2001-ben Monos o pályi ol az egye len elö egedő ko sze keze ű, 2010- e azonban má Tépén is meghalad a az ö egek száma a gye mekeké . A népesség lassú ö egedésének olyama a igyelhe ő meg De ecskén, Hajdúbagoson és Esz á on. A é ségben Pocsaj, Hosszúpályi és Kokad mu a ói jelzik, hogy a elepüléseken jó al öbb gye mek él, min idős lakos (7. ábláza ). A ked ező ko sze keze e a magas e mésze es ep odukciójú cigány lakosság népességen belüli a ánya magya ázza. A 2001. é i népszámlálás so án Hosszúpályiban a lakosok közel ö öde (17,2%), Pocsajon 13,5 százaléka, míg Kokadon 3,5 százaléka allo a magá cigány nemze iségűnek. Te üle 2001 2005 2010 Magya o szág 91,2 100,0 112,5 Hajdú-Biha megye 73,4 82,4 95,6 De ecskei já ás 68,8 70,3 78,0 De ecske 72,0 80,6 91,6 Esz á 80,4 78,9 92,0 Hajdúbagos 91,7 88,1 100,6 Hosszúpályi 50,1 50,5 56,1 Kokad 69,6 62,4 62,6 Konyá 69,0 65,7 72,3 Lé a é es 65,7 66,2 75,6 Monos o pályi 103,1 115,2 117,1 Pocsaj 61,1 55,4 55,0 Sá ánd 68,0 64,4 76,7 Tépe 89,2 106,9 113,7 110 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 7. ábláza . Gye mekko úak el a o sági á ája Te üle 1990 2000 2005 2010 Magya o szág 32,2 26,0 24,1 22,9 Hajdú-Biha megye 35,0 29,3 26,6 24,2 De ecskei já ás 35,2 34,7 31,9 29,1 De ecske 35,7 30,6 26,3 24,3 Esz á 37,3 33,4 34,0 28,4 Hajdúbagos 34,3 27,8 25,6 25,4 Hosszúpályi 37,6 37,7 34,6 31,0 Kokad 34,6 44,7 42,2 38,4 Konyá 33,0 38,7 39,1 34,3 Lé a é es 35,4 38,0 36,2 32,2 Monos o pályi 28,1 30,6 25,5 23,5 Pocsaj 38,5 40,8 38,9 37,8 Sá ánd 35,6 33,4 29,7 27,0 Tépe 27,6 31,5 29,6 26,1 Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH A gye mekko úak el a o sági á ája az mu a ja, hogy 100 ak í ko ú (15-60 é es) lakos a hány gye mekko ú (0-14 é es) ju , máskén ogalmaz a, 100 ak í ko únak hány gye mekko ú el a ásá kell biz osí ania. A ábláza ada ai sze in a legmagasabb é ékkel Pocsaj, Kokad és Konyá endelkezik, a é ségben az i élő ak í ko úaknak kell a leg öbb gye meke el a ania. A gye mekko úak el a o sági á ája 1990 és 2000 közö nem ál ozo szigni ikánsan, de mind a 2000-2005, mind a 2005-2010 közö i időszakban szigni ikáns ál ozás (csökkenés) ö én (8. ábláza , 4. áb a). 1990- ől a endencia csökkenő, mikén ez a Jonckhee e-Te p a esz (J-T s a is ic=265, p=0.04, =-0.44) is alá ámasz ja. 8. ábláza . A gye mekko úak el a o sági á ájának összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba) Időszak Wilcoxon’s W Z P e ec size ( ) 1990-2000 39.5 0.578 0.59 0.12 2000-2005 63 2.669 0.005 0.57 2005-2010 66 2.936 0.001 0.62 Fo ás: Sajá számí ás 111 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 4. áb a. A gye mekko úak el a o sági á ájának szó ódása a De ecskei já ásban A képze ségi sze keze alakulása A munkae őpiaci boldogulás esélyei számos ényező megha á ozza, ezek közül az egyik leginkább el á e üle az iskolai égze ség munkae ő-piaci s á us be olyásoló sze epe (Falusné 1997, Galasi-Va ga 2005, Fo ay R. e . al., 2008). A képze séggel kapcsola os endek megisme ésé ugyanakko ko lá ozza, hogy a legmagasabb iskolai égze ség izsgála ához csak a 2001. é i népszámlálás ada so a áll endelkezésünk e (9. ábláza ). Esze in a legmagasabb iskolai égze ség sze keze é ekin e a De ecskei já ás jelen ősen elma ad az o szágos és a megyei á lag ól. Kiug óan magas az ál alános iskola első osz ályá 10 é es ko ukig sem égze ek a ánya Pocsajon, Konyá on, Kokadon és Tépén. A képze ségi sze keze másik é zékeny pon já a középiskolai é e ségi el endelkezők a ánya jelen i: a já ás messze elma ad a megyei és az o szágos á lag ól, jelez e, hogy az ál alános iskola u áni o ább anulásban sem a diákok, sem a szülők nem lá nak pe spek í á , ille e anyagi lehe őségeik nem eszik lehe ő é a csak hosszú á on meg é ülő o ább anulás . Az é e ségize ek a ánya csak De ecskén és Sá ándon haladja meg a já ási á lago . 9. ábláza . A legmagasabb iskolai égze ség Település 10–X é es ál alános iskola első é olyamá sem égez e el El égze iskola, legalább 10–X é es ál alános iskola első é olyamá sem égez e el a meg elelő ko úak százalékában 15–X é es ál alános iskola 8. é olyam 18–X é es legalább középiskolai é e ségi el 25–X é es egye em, őiskola s b. okle éllel 15–X é es ál alános iskola 8. é olyam 18–X é es legalább középiskolai é e ségi el 25–X é es egye em, őiskola s b. okle éllel Magya o szág 63 116 7 553 093 3 097 032 888 345 0,7 90,1 38,8 12,9 Hajdú-Biha 4 575 388 601 144 969 39 277 1,0 88,0 34,6 11,0 De ecskei já ás 445 23 058 5 529 1 127 1,4 79,3 19,8 4,6 De ecske 115 6 305 1 838 354 1,4 85,3 26,2 5,8 Esz á 15 846 134 26 1,3 77,5 12,7 2,9 Hajdúbagos 15 1 270 280 66 0,9 77,7 18,2 5 Hosszúpályi 60 3 368 657 140 1,3 80,4 16,6 4,1 112 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Település 10–X é es ál alános iskola első é olyamá sem égez e el El égze iskola, legalább 10–X é es ál alános iskola első é olyamá sem égez e el a meg elelő ko úak százalékában 15–X é es ál alános iskola 8. é olyam 18–X é es legalább középiskolai é e ségi el 25–X é es egye em, őiskola s b. okle éllel 15–X é es ál alános iskola 8. é olyam 18–X é es legalább középiskolai é e ségi el 25–X é es egye em, őiskola s b. okle éllel Kokad 20 376 80 13 3,4 70,9 16 2,9 Konyá 41 1 239 222 43 2,2 71,3 13,2 2,9 Lé a é es 76 4 292 1 031 232 1,3 79,2 19,9 5,1 Monos o pályi 17 1 398 358 66 0,9 77,7 20,7 4,3 Pocsaj 50 1 626 360 83 2,2 78,7 18,2 4,8 Sá ánd 8 1 564 421 79 0,4 84,8 23,9 5,2 Tépe 28 774 148 25 2,7 81,3 16,1 3 Fo ás: Népszámlálás 2001, KSH Az 5. áb án – bá a de e minációs együ ha ó é éke csak R2=0.13, p=0.26, agyis nem szigni ikáns – a end jól lá szik: minél nagyobb egy elepülés, annál kisebb a 8 ál alános sem égze ek százalékos a ánya. Valójában Hosszúpályi, De ecske és Lé a é es, a há om legnépesebb elepülés adja meg az egyenes me edekségé , nélkülük a end sokkal kisebb lenne. Ugyanakko Sá ánd, Tépe, Konyá és Kokad elepülések mia indul magasan az egyenes, agyis más oldal ól nekik köszönhe ő a nega í ko eláció ( =-0.31). 5. áb a. A népesség és az ál alános iskolá sem égze ek össze üggése (lineá is eg esszió, RMA illesz és) A 10. ábláza ban össze e e ük a különböző iskolai égze ségek kapcsola endsze é . Te mésze es össze üggés, hogy nega í ko eláció an az iskoláza lanok és az iskolázo ak közö , azonban az is lá ni kell, hogy minél öbb egy elepülésen az ál alános iskolá égze , 113 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A munkanélküliek égze ségének szempon jából az egyik legalacsonyabb az a ány az ál alános iskolá sem égze ek kö ében. Ez a meglepő e edmény el ehe ően annak köszönhe ő, hogy a ányuk igen kicsi, így a 11 elepülésből álló min ánkban kissé o zí o o mában jelennek meg. A ányuk nem különbözik szigni ikánsan a középiskolai égze ségűek ől. Ha ez a csopo o elhagyjuk, egyé elmű nega í end azonosí ha ó, azaz a munkanélküliség az iskolai égze séggel szigni ikánsan csökken (10. áb a). Az iskolai égze ség ha ása annyi a nagy, hogy a boxplo diag amon az in e k a ilis e jedelmek egyál alán nem ednek á , agy leg eljebb az ada ok egynegyede an edésben a másik ka egó iá al (ese ünkben iskolai égze séggel). 10. áb a. A munkanélküliek a ányának megoszlása 2010-ben a De ecskei já ás elepülésein (minimum, alsó k a ilis, medián, első k a ilis, maximum) Foglalkoz a ási sajá osságok A ked ező len munkae ő-piaci ada ok é elmezéséhez a oglalkoz a o ak a ona kozó ada ok elemzése adha o ábbi ámpon oka , összehasonlí ás a lehe ősége adó s a isz ikai ada ok azonban ez ese ben is csak 2001-ig állnak endelkezésünk e (18. ábláza ). A oglalkoz a ási helyze elmúl é izedekben, különösen 1990-2001 közö égbemen olyama ai ekin e a oglalkoz a ási sze keze gyöke es á alakulása, alamin a munkalehe őségek beszűkülése igyelhe ő meg a já ás gyako la ilag alamennyi elepülésén (Rácz 2004). Míg 1990-ben já ási szin en (az o szágos és a megyei ada okkal összhangban) a ház a ások ha madában nem ol oglalkoz a o , addig 2001- e má öbb min elében (51,9%). Különösen a já ás közlekedési á nyékhelyze ben lé ő elepülésein (Kokad, Pocsaj, Esz á ) á lag ölö i, ese enkén a ház a ások 60 százaléká meghaladó a oglalkoz a o nélküli ház a ások a ánya. Meglepő módon a já ás ké á osa közül Lé a é es is ked ező len, lényegében a osszabb pozíciójú kis elepülésekhez hasonló oglalkoz a ási ada okkal endelkezik (Koncz-Balcsók 2004, Koncz 2005). Bá Lé a é es népességszáma alapján a já ás második legnépesebb 120 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ elepülése, csak közszolgál a ási szempon ból gyako ol szí ó ha ás kö nyeze é e, munkae őpiaci onzása azonban gyenge helyi gazdasága mia csekély. 18. ábláza . A ház a ások megoszlása a oglalkoz a o ak száma alapján (1990-2001) Te üle Ház a á-sok száma ( ő) Ház a ások megoszlása (%) Ház a á-sok száma ( ő) Ház a ások megoszlása (%) nincs oglalkoz a- o 1 oglal- koz a o an 2 agy öbb oglalkoz- a o an Nincs oglal- koz a o 1 oglal- koz a o an 2 agy öbb oglalkoz- a o an 1990 2001 Magya o szág 3889532 32,10 30,89 37,01 3862702 40,9 30,8 28,4 Hajdú-Biha m. 198916 32,4 30,7 36,8 204086 44,7 30,6 24,7 De ecskei já ás 12787 35,5 30,4 34,1 12835 51,9 27,8 20,3 De ecske 3148 30,2 30,4 39,4 3189 45,0 28,8 26,2 Esz á 497 33,2 30,0 36,8 485 60,6 24,3 15,1 Hajdúbagos 725 38,1 29,2 32,7 735 50,5 29,1 20,4 Hosszúpályi 1769 31,3 32,3 36,3 1820 45,7 30,5 23,7 Kokad 272 42,6 31,3 26,1 251 60,6 21,5 17,9 Konyá 808 37,4 31,8 30,8 849 56,4 28,9 14,7 Lé a é es 2550 38,5 31,1 30,4 2456 57,8 26,2 16,0 Monos o pályi 845 42,4 26,4 31,2 861 58,3 26,9 14,8 Pocsaj 990 44,0 29,6 26,4 989 61,3 22,9 15,9 Sá ánd 794 35,1 27,5 37,4 823 46,2 29,8 24,1 Tépe 389 31,4 33,2 35,5 377 50,1 30,0 19,9 Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH A oglalkoz a o ak száma a ház a ásokban jelen ős ál ozáson men ke esz ül 1990 és 2001 közö (19. ábláza ). Azoknak a ház a ásoknak a száma, ahol nincs egye len ke eső sem, emelkede (a medián 37.4- ől 56.4- e emelkede ), míg ennek e mésze es kö e kezményekén azon ház a ások száma szigni ikánsan csökken , ahol egy (a medián 30.4- ől 28.8- a csökken ), agy öbb oglalkoz a o an (a medián 32.7- ől 17.9- e csökken ). Az el el idő ha ása mindhá om ese ben jelen ős. Ahol egy oglalkoz a o an a családban, a medián különbsége kicsinek űnhe , de a 12. áb án jól lá szik a kis szó ódási a omány. 19. ábláza . A oglalkoz a o ak száma a ház a ásokban összehasonlí ása időszakonkén (Wilcoxon-p óba) Időszak Wilcoxon’s W Z P e ec size ( ) nincs oglalkoz a o 1990-2001 66 2.934 0.001 0.63 1 oglalkoz a o 1990-2001 59 2.312 0.019 0.49 2/ öbb oglalkoz a o 1990-2001 66 2.934 0.001 0.63 Fo ás: Sajá számí ás 121 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 11. áb a. A oglalkoz a o ak száma a ház a ásokban 1990-ben és 2001-ben A oglalkoz a o ak ágaza ok sze in i össze é elé ekin e a De ecskei já ás e üle én is é ényes az a há ányos helyze ű é ségekben é ényesülő end, amelye az alacsony oglakoz a ási szin melle a mezőgazdaság á lagon elüli észesedése, alamin endkí ül gyengén ejle szolgál a ó szek o jellemez (Bukodi-Al o jai-Tellé 2006). Jóllehe , az elmúl é izedek a szolgál a ó szek o jelen ős bő ülésé e edményez ék a De ecskei já ás e üle én is, i 2001-ben az o szágosnak még mindig há omszo osa ol (14,6%) a mezőgazdasági oglalkoz a ás észa ánya, de á lagon elüli az ágaza megélhe és segí ő, jö edelemkiegészí ő sze epe is (Rácz 2008). Különösen a munkalehe őségekben szűkölködő, a nagyobb közpon ok ól öld ajzilag á ol eső elepülések ese ében (Esz á , Kokad, Konyá , Pocsaj) ol magas az ágaza ban oglalkoz a o ak a ánya, különösen a é iaké (20. ábláza ). 20. ábláza A oglalkoz a o ak nemze gazdasági ágaza ok sze in i megoszlása Te üle 1980 Összes oglalkoz a o ( ő) Ebből (%) Ipa Mezőgazdaság Épí őipa Szolgál a ás Magya o szág 5068840 33,9 18,9 7,9 39,3 Hajdú-Biha 249415 27,4 27,5 7,3 37,8 De ecskei Já ás 17569 17,2 43,9 10,1 28,8 Te üle 1990 Összes oglalkoz a o ( ő) Ebből Ipa Mezőgazdaság Épí őipa Szolgál a ás Magya o szág 4527157 30,9 15,4 7,0 46,7 Hajdú-Biha 227382 28,1 21,5 6,4 44,0 De ecskei Já ás 13839 24,3 31,3 7,6 36,8 Te üle 2001 Összes oglalkoz a o ( ő) Ebből (%) Ipa Mezőgazdaság Épí őipa Szolgál a ás Magya o szág 3690045 26,5 5,5 6,4 61,6 Hajdú-Biha 174794 25,0 8,8 5,8 60,4 De ecskei Já ás 9350 25,6 14,6 6,2 53,5 Fo ás: Népszámlálás 1980, 1990, 2001. 122 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A helyben elé he ő munkalehe őségek szűkösségé e u al a De ecskei já ás ingázóinak magas száma ánya is (21. ábláza ). 2001-ben majdnem 4000 já ási munka állaló (a oglalkoz a o ak 42,5%-a) állal a lakóhelyén kí ül munká . Ebből öbb min 500 ő (517 ő) megyén kí üli munkahelyen oglalkoz a o ak. 2001-ben a já ás ma káns „ingázó elepülései” közé Hajdúbagos, Sá ánd, Monos o pályi, Hosszúpályi a ozo , e elepüléseken a oglalkoz a o ak 50-70 százaléka állal a lakóhelykén unkcionáló elepülésen kí üli munká . A legnagyobb oglalkoz a ási onze ő e mésze esen a megyeszékhely, Deb ecen gyako ol a az é in e elepülések munka állalói a (Balcsók 2002, Koncz 2005) 21. ábláza . Ingázó munka állalók (2001) Te üle Összes oglalkoz a o Más elepülés e eljá ó oglalkoz a o ak Ebből megyén kí ül e eljá ók száma száma a ánya Magya o szág 3690045 1101924 29,9 466996 Hajdú-Biha 174794 35842 20,5 11423 De ecskei Já ás 9350 3974 42,5 517 De ecske 2804 854 30,5 184 Esz á 278 73 26,3 12 Hajdúbagos 543 370 68,1 13 Hosszúpályi 1515 850 56,1 83 Kokad 152 28 18,4 6 Konyá 512 198 38,7 31 Lé a é es 1496 447 29,9 49 Monos o pályi 512 323 63,1 27 Pocsaj 570 223 39,1 37 Sá ánd 689 498 72,3 63 Tépe 279 110 39,4 12 Fo ás: Népszámlálás, 2001. Elemezéseink sze in az ingázó munka állalók száma nem ügg a po enciális munka állalók számá ól. Lé a é es és De ecske mia nem szigni ikáns az össze üggés (12. áb a). Az ingázók száma nem ügg össze a munkanélküliek számá al sem, agyis nem nagyobb a hajlandóság a munka állalás a akko sem, ha a elepülésen nincs munka. 123 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 12. áb a A oglalkoz a o ak száma és az ingázók a ánya Jólé i, agyoni iszonyok A lakosság éle kö ülményei , endelkezés e álló o ásainak nagyságá is jól mu a ja az ado é ben épí e lakások száma. A De ecskei já ásban az elmúl ké é ized ala olyama osan csökken a elépí e lakások száma, ez a olyama o még az elmúl é ized ked ező lakáshi el kons ukciói sem ud ák meg ö ni (22. ábláza ). Az épí kezési hajlandóság zuhanássze ű csökkenésé mu a ják az ada ok: 2005-ben még 131 lakás a ad ak ki használa ba é eli engedély , 2010-ben má csak 43- a. Az 1000 lakos a ju ó elépí e lakás mu a ói jelen ős különbségeke jeleznek a elepülések közö , melyeke a lakosság ko sze keze e és el é ő gazdasági e eje együ esen magya áz. Míg 1990-ben csak Kokadon nem épül új lakás (ház), addig 2010-ben má a elepülések elében: az elö egedő Tépén, alamin a jelen ős cigány népességgel endelkező Pocsajon, Kokadon és Konyá on. 22. ábláza . 1000 lakos a ju ó elépí e lakások száma Te üle 1990 2000 2005 2010 Magya o szág 4,16 2,10 4,04 2,06 Hajdú-Biha megye 5,52 2,39 4,36 1,15 De ecskei já ás 4,52 3,98 3,48 1,15 De ecske 5,25 3,72 2,34 1,42 Esz á 4,81 3,48 2,82 Hajdúbagos 5,10 2,52 7,53 0,49 Hosszúpályi 5,61 4,86 3,90 2,17 Kokad 5,35 4,23 Konyá 3,54 1,28 1,28 Lé a é es 5,29 4,99 5,59 1,24 Monos o pályi 1,84 5,85 3,61 2,72 Pocsaj 2,12 2,90 0,73 Sá ánd 4,09 4,22 3,30 0,42 Tépe 3,97 1,69 1,70 Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH 124 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A elepülések közö i különbségek jól lá ha ók a lakások minőségé jelző mu a ókban (23. ábláza ). Amennyiben a s a isz ikai ada ok hely állóak, a 2010-ben á ado lakások á lag alap e üle e jelen ősen meghalad a mind az o szágos, mind a megyei á lago . Az á lag azonban el edi a különbségeke , alószínű, hogy az á lag ól jelen ősen kisebb, de nagyobb alap e üle ű lakások is épül ek. A nagy alap e üle ű lakások előnyben észesí ésének mozga ó ugói nem isme jük, az szám alan ok be olyásolha ja (például öbbgene ációs együ élés, agyon, p esz ízs, s b.) 23. ábláza . Az é olyamán épí e lakások mu a ói Te üle É olyamán épí e gáz eze ékkel ellá o lakások a ánya É olyamán épí e lakások á lag e üle e 2000 2005 2010 2000 2005 2010 Magya o szág 77,1 92,3 91,5 98 87 92 Hajdú-Biha megye 56,9 86,5 85,7 90 89 113 De ecskei já ás 32,4 55,7 79,1 79 90 143 De ecske 54,3 86,4 100,0 90 104 161 Esz á 20,0 82 59 Hajdúbagos 20,0 26,7 67 65 87 Hosszúpályi 33,3 60,9 69,2 80 102 153 Kokad 25,0 33,3 82 71 Konyá 33,3 33,3 65 98 Lé a é es 27,8 51,2 88,9 82 86 136 Monos o pályi 7,7 50,0 50,0 65 92 103 Pocsaj 50,0 71 75 Sá ánd 40,0 87,5 100,0 64 109 131 Tépe 50,0 50,0 78 84 Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH Pozi í ejleménykén é ékelhe jük, hogy a já ás elepülésein emelkedik a gáz eze ékkel ellá o lakások a ánya, ennek e edményekén a é ség 2010- e megközelí e e a megyei á lago , azonban a elepülések köz i különbségek i is megjelennek. A kényelmesebb lakha ás biz osí ó gázellá ás o ább a sem jellemzi a Kokadon, Konyá on, Hajdúbagoson épí e új lakásoka . A hiány a családok gyenge gazdasági helyze e magya ázza. 24. ábláza . A személygépkocsik számának ál ozása Te üle Da abszám 1000 lakos a ju ó személygépkocsik száma 2000 2005 2010 2000 2005 2010 Magya o szág 2 364 158 2 888 735 2 983 712 230,5 283,8 294,9 Hajdú-Biha megye 99 691 133 986 139 778 177,5 239,9 249,0 De ecskei já ás 5 245 7 185 7 917 140,9 190,8 212,2 De ecske 1 468 1 927 2 050 156,2 205,0 224,6 Esz á 157 251 266 109,4 177,0 187,3 Hajdúbagos 281 411 450 141,5 206,2 220,9 Hosszúpályi 736 1 057 1 245 132,5 179,4 207,5 Kokad 107 129 127 143,0 181,7 183,3 Konyá 213 312 348 90,7 132,8 154,5 125 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Te üle Da abszám 1000 lakos a ju ó személygépkocsik száma 2000 2005 2010 2000 2005 2010 Lé a é es 1 133 1 461 1 603 157,1 199,3 220,1 Monos o pályi 356 499 541 160,3 225,4 245,5 Pocsaj 304 452 510 110,3 164,1 184,6 Sá ánd 337 485 551 142,2 200,1 230,9 Tépe 153 201 226 129,2 170,6 197,7 Fo ás: Te üle i S a isz ikai Ada ok Rendsze e, KSH Az éle szín onal mé ésé e gyako a használ mu a ó a személygépkocsik számának ál ozása. Az é ez ed első é izedében a személygépkocsik száma 50 százalékkal emelkede , és csak Kokad személygépkocsi állományában nem ö én jelen ős elmozdulása (24. ábláza ). A já ás elepülésein élők ossz anyagi helyze é e és alacsony éle szín onalá a u al, hogy a nö ekedés ellené e az o szágos és megyei összehasonlí ásban sem ud a lema adásá behozni. Míg 2000-ben 1000 lakos a csak 150 személygépkocsi ju o , 2010-ben ez az é ék 212- e nő . A elepülések közö i el é éseke , a sze ényebb jö edelmi helyze el endelkező elepüléseke 2000-ben csak há om alu kép isel e (Esz á , Konyá , Pocsaj), 2010-ben ehhez a csopo hoz so olha ó Kokad is. A mu a ó é ékei azonban kellő ó a ossággal kell kezelni, me a ényleges jö edelmi és éle szín onal megisme ésé szolgáló á nyal abb elemzés (pl. a gépkocsiállomány ko sze in i megoszlása) az ada ok nem eszik lehe ő é. A já ás jö edelmi iszonyainak megisme éséhez isz közelebb az egy lakos a ju ó bel öldi jö edelemmu a ó (13-14. áb a). A el ün e e jö edelem nem a almazza a családok szociális ellá ásból (gyes, gyed, családi pó lék, szociális segély és a munkanélküli segély) szá mazó jö edelmé alamin a nyugdíja . Az ada ok az mu a ják, hogy a elepülés egy ő e e í e mekko a jö edelme e mel az ado é ben. A De ecskei já ásban az egy ő e ju ó jö edelem jelen ősen alacsonyabb az o szágos és a megyei á lagnál. 1992-ben ez az é ék az o szágos elé , a megyei ké ha madá é e el. Ké é izeddel később a különbségek kis mé ékben csökken ek: az o szágosnak közel ele, a megyének közel ké ha mada a jö edelem. Legnagyobb jö edelemmel a já ásközpon , alamin Sá ánd és Hajdúbagos endelkezik, a skála másik égé Kokad, Konyá és Pocsaj oglalja el. A al ak alacsony mu a óé ékei a magas munkanélküliség, a munkae őpiacon osszul é ékesí he ő udás és nem u olsó so ban az el a andó gye ekek magas száma magya ázza. 126 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 13. áb a. Egy lakos a ju ó bel öldi jö edelem a De ecskei já ás e üle én 1992-ben Fo ás: sajá sze kesz és NAV ada ok alapján 14. áb a. Egy lakos a ju ó bel öldi jö edelem a De ecskei já ás e üle én 2010-ben Fo ás: sajá sze kesz és NAV ada ok alapján Az egy lakos a ju ó bel öldi jö edelem 1990 és 2010 közö jelen ősen megnő . A 10 é es időszakok közö a elepülés be é ele nagyság endileg ál ozo : a medián 1992-ben 50357 F ol , 2000-ben 166011 F , 2010-ben pedig 438449 F ol . Ugyanakko az is lá szik, hogy 1990-ben a szó ás a omány szűk ol , addig 2010- e igen nagy le a különbség a já ás elepülései közö . 127 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 15. áb a. Az egy lakos a ju ó be é el a De ecskei Já ás elepülésein Össze oglalás A De ecskei já ás hazánk kele i ha á égiójának pe i é iális é sége. Több ekin e ben is az o szágos á lag ala i á sadalmi-gazdasági mu a ókkal jellemezhe jük, melyek az elmúl időszakban jelen ősen omlo ak is. Az el ándo lás és a munkanélküliség a ánya különösen a 2005 és 2010 közö i pe iódusban ug o meg, mellyel pá huzamosan – 1995- ől jól meg igyelhe ően – megnő a elepülések elö egedésének ü eme. E olyama ok e mésze esen nem magya ázha ók kizá ólag a elepülések ha á men i elhelyezkedésé el, mi el ezekhez hozzáadódnak a mak ogazdasági kö nyeze ben meg igyelhe ő ked ező len endenciák is. A kis elepülések ál al nyúj o megélhe ési lehe őségek szűkösek: nemcsak a diplomás munkahelyek száma ko lá ozo , de a szakmunkások i án i igény is kicsi. Munka híján a elepüléseknek nincs népességmeg a ó képessége, a munkaképes ko osz ály kény elen máshol munká ke esni: ingázni agy elköl özni. Mi el az el ándo lási olyama nagy ész a ia aloka é in i, nő az ö egedési index. Ehhez á sul, hogy az alacsony jö edelemszin , ille e a bizony alan álláslehe őségek melle (sokszo csak szezonmunká a, agy közmunká a an lehe őség) kisebb a gye mek állalási ked . Az így kialakuló helyze ből nehéz ki ö ni a kis elepüléseknek, a s a isz ikai mu a ók ja ulása a gazdasági éle a ós ellendülése nélkül nehezen elképzelhe ő. 128 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Felhasznál i odalom 1. Bajmóczy P. (2003): Szubu banizáció a budapes i agglome áción kí üli Magya o szágon. Dok o i é ekezés, Szegedi Tudományegye em. 2. Bajmóczy P.-Balogh A. (2002): Néhány á sadalmi-gazdasági mu a ó elepülésmé e sze in di e enciál sága Magya o szágon. Dok o i Kon e encia. ELTE 2002. 3. Balcsók I. (2002): Gúzsba kö ö ó iás - a agy az észak-al öldi égió munkae őpiacának é izedes gondjai. Te üle i s a isz ika. 5. é olyam, 2002. 1. szám, 44-62. 4. Be ná h A. (2006): A kapcsola hálóza jelen ősége a mig ációban – e nikai me sze ben. ELTE, Kö őjelek, 2006. 5. Bukodi E.-Al o jai Sz.-Tallé E. (2006): A magya oglalkozási é egsze keze az ez ed o duló u án. S a isz ikai Szemle. 2006.84.é olyam. 8. szám. 6. Csoba J. (2010) Segély helye munka. A köz oglalkoz a ás o mái és sajá osságai. Szociológiai Szemle, 20. é olyam. 2010. 1. szám. 7. A De ecske-Lé a é esi kis é ség ejlesz ési koncepciója és p og amja. Koncepció. De ecske, 2009. 8. Falusné Szik a K. (1997): Munkanélküliség és képze ség. A magasan ejle o szágok apasz ala ai nyomán. Közgazdasági Szemle, XLIV. é ., 1997. decembe , 1047-1059. 9. Field A (2009) Disco e ing s a is ics SAGE Publica ions, London, 821 p 10. Fo ay R. K. - Hí es T. - Ma on M. - Paku Á. - Radácsi I. - Vámos T. (2008): A oglalkoz a o ság és a munkanélküliség sze keze é be olyásoló á sadalmi- e üle i ényezők. Ku a ási zá ójelen és. Ok a ásku a ó és Fejlesz ő In éze . Budapes , 2008. 11. Galasi P.- Va ga J. (2005): Munkae őpiac és ok a ás. MTA Közgazdaság udományi In éze , 2005. 12. Göd i I.-Tó h E. F. (2010): Magya o szág, Románia és Szlo ákia ki ándo lási olyama ai a endsze ál ozások u án. El é ések és hasonlóságok. Demog á ia, 2010. 53. é . 2–3. szám, 157–204. 13. Hamme Ř, Ha pe DAT, Ryan PD (2001): PAST: Paleon ological S a is ics So wa ePackage o Educa ion and Da a Analysis Palaeon ologica Elec onica 4:1-9 (h p://palaeo-elec onica.o g/2001_1/pas /issue1_01.h m) 14. KSH (2006): A oglalkoz a o ság és a munkanélküliség e üle i különbségei az elmúl 55 é ben. Miskolc-Ege -Salgó a ján. KSH, 2006. 15. Koncz G. (2005): Az al öldi á osok oglalkoz a ási iszonyaiban 1990 és 2001 közö bekö e keze ál ozások ól. In: Az Eu ópai Unió bő í ésének kihí ásai – égiók a kele i pe i é ián c. kon e encia kö e ben. MTA RKK ATI Békéscsabai Osz ály, Békéscsaba, 2005, 178-182. 16. Koncz G. - Balcsók I. (2004): A Hajdú-Biha megyei á osok oglalkoz a ási helyze ének ál ozása a endsze ál ás ól napjainkig. In: Fia al Regionalis ák IV. kon e enciájának CD-kiad ánya. 2004. 11 p. 17. Nemes Nagy J. (1996): Cen umok és pe i é iák a piacgazdasági á mene ben. Föld ajzi Közlemények 120. é . 1. szám, 31-48. 18. Pénzes J. - Tagai G. - Molná E. (2011): The Hunga ian Economic Po en ial Field wi hou Bo de s. In: Peyko ska P, Deme e G (sze k.) Bo de s in he His o y and Socie ies o Cen al- and Eas -Eu opeSo ia; Budapes : Hunga ian-Bulga ian Join Academic His o y Commission, 2011. pp. 310-327. (Bulga ian-Hunga ian Schola ly Fo um; 3.) 129