Egye emi dok o i (PhD) é ekezés ézisei
INTERETNIKUS KAPCSOLATOK
FELSŐ-HÁROMSZÉKEN
MAGYAR–ROMÁN–CIGÁNY EGYÜTTÉLÉS HARALY,
PÁVA ÉS SZÉKELYPETŐFALVA TELEPÜLÉSEKEN
Szabó Lilla
Téma eze ő: P o . D . Kemény i Róbe
DEBRECENI EGYETEM
Tö énelmi és Nép ajzi Dok o i Iskola
Deb ecen, 2016.
1
I. Az é ekezés célki űzése, a éma kö ülha á olása
A Székely öldön élő nemze iségek (magya , omán, cigány)
kapcsola ai alap e ően á endez ék azok a gyöke es ál ozások,
melyek a elepülések demog á iai, e nikai és gazdasági
sze keze ében ö én ek az elmúl é izedekben. Jelen
dissze áció célja ezeknek a ál ozásoknak a minél szélesebb
kö ű izsgála a, elemzése, össze e ése a magya és a omán
ku a ások e edményei el. A médiában, a poli ikai szín e eken,
de a mindennapi éle e ekben is a Székely öld a magya – omán
kon lik usok helyszínekén jelenik meg.
Ku a ásom másik kiemel célja a öbbség és a kisebbség
kapcsola ának kö bejá ása, elemzése, különböző éle helyze ek
izsgála a. Emelle azoka a sz e eo ip képze eke is el sze e -
ném oszla ni, amelyek a Székely ölde Buka es ből egzo ikum-
nak, Budapes ől pedig a chaikus idéknek, a magya ság isz a
o ásának, bölcsőjének ekin ik. Mindké nézőpon a másság a
mu a á, aminek elszínes isme e e a leg öbb ese ben kielégí i
az é deklődőke . A székelység ől kialakí o oman ikus, mi i-
záló képze ek leküzdése mind magya , mind omán oldalon, az
i élők közö i kapcsola ok eális alapok a aló helyezése,
alamin a székely e nikum alós képének meg ajzolása az i
élők közö i kapcsola ok ejlődésé szolgálja.
Felső-Há omszék déli észe, O baiszék a magya – omán–
cigány együ élés megjelení ő legkele ibb idék. A ku a ási
helyszínek mindegyike Zabolához, szülő alumhoz esik közel.
Ke ő közülük, Pá a és Székelype ő al a közigazga ásilag
Zabola községhez a ozik, míg a ha madik, Ha aly a szomszé-
dos Gelence község észe. A há om elepülés közül egyedül
Pá a nem különálló alu, az 1964-es e üle i-közigazga ási
á sze ezések alkalmá al égleg Zabolához csa ol ák. Az egy-
2
ségesí és ellené e azonban a szimbolikus ep ezen ációk szin -
jén mind a zabolaiak, mind a pá aiak külön alukén kezelik.
A dolgoza alapjá képező ku a ásoka 2003-ban kezd em el,
majd hosszabb szüne u án 2014-ben és 2015-ben oly a am a
e epmunká . A helyszíni ku a ások u olsó in e jújá 2015
áp ilisában ögzí e em. A 2003 ó a el el időszak ala a izsgál
elepülések közül Pá án a kolozs á i Babeș–Bolyai Tudomány-
egye em Magya Nép ajz és An opológia Tanszékének diákjai,
dok o anduszai, aná ai és endégei égez ek alapku a ásoka a
zabolai Csángó Nép ajzi Múzeum sze ezésében. A ku a ás
elsőso ban a alu e nikai, elekeze i, á sadalmi és gazdasági
sze keze ének el á ásá a összpon osí o , alamin az 1990-es
endsze ál ozás kö e ő mode nizáció és globalizáció helybeli
ha ásainak elmé ésé e.
Székelype ő al a és Ha aly ese ében nép ajzi-an opológiai
szempon ból kihí ás jelen ő e üle e alál am, hiszen egyik
elepülésen sem oly a ak e nikai ké dések e, együ élési o -
mák a összpon osí ó ku a ásoka elő em. Székelype ő al án a
kolozs á i Babeş–Bolyai Tudományegye em Magya Nép ajz és
An opológia Tanszékének égzős diákja, a pe ő al i szá ma-
zású Rádu Viola égze á sadalomnép ajzi izsgálódásoka
szakdolgoza ának elkészí éséhez, melye azonban eddig még
nem inalizál .
A dolgoza elépí ésében az ál alános ól közelí ek az egyedi
elé. A ogalom-megha á ozások és ku a ási e edmények isme -
e ése u án kö e kezik a há om elepülés (Pe ő al a, Ha aly és
Pá a) és a eldolgozo ku a ási e edmények bemu a ása.
Pe ő al a és Ha aly ese ében a sajá ku a ásból szá mazó
ké dőí es leké dezés e edményei összesí e em, ezeke há om
nagy éma kö é csopo osí o am: 1. demog á iai ál ozások,
3
a alékok és lehe őségek, 2. gazdasági e ő o ások, 3. a nem-
ze i iden i ás szimbolikus sz é ában ö énő ep ezen ációja.
A demog á iai e ő o ások ese ében a elke ese al ak
család- és á sadalomsze keze é izsgál am meg, amiből jól
kiol asha ó, hogy a elepülés mennyi e ia alos agy elö egedő,
milyen népesedési a alékokkal endelkezik, ez u óbbi ese ben
a kisko ú és nagyko ú gye ekek megoszlása alapján onha unk
le kö e kez e éseke . Az egyes családokon belül a házas á sak
szá mazási helye a pá álasz ási gyako la mo i ációi , szem-
pon jai mu a ja. A népesedési mozgásoknál a legújabb be e-
lepedéseke is meg izsgál am: honnan köl öznek be a aluba,
kik esznek háza és mié , alamin hogyan kapcsolódnak be a
alu éle ébe. A be ándo lási olyama ok melle az el ándo lás
mé e ei és okai is ku a am. A demog á iai olyama ok és a
allás, allásosság közö i össze üggések a közösség lelkie ejé
képezik le, alamin az együ lé igényé is mu a ják. A há om
elepülés ese ében a magya –cigány kapcsola ok egyik legmeg-
ha á ozóbb szín e e a allásos é .
A elepülések gazdasági e ő o ásai a kül e üle és a
bel e üle mé e ei, a isszaigényel öldek, alamin a sajá
ulajdonban lé ő, a öldek megmű eléséhez szükséges gépek és
elsze elések meglé e mu a ja. A alusi éle gazdasági e ejé az
e dő, a szán ó és a kaszáló képezi, alamin az álla a ás, ezek
e nikai eloszlása és megmunkálása, mű elése a alu gazdasági
é deksz é ájának képé ajzolja ki. A lakosság ő jö edelmi
o ása nemcsak a gazdasági e ő mu a ja, hanem a demog á iai
mu a óka is alá ámasz ja. Az iskolázo ság, a égze ség és a
oglalkozás nagyban megha á ozza a jö edelmi o ásoka , az
iskolázo ság ugyanakko a polgá osodás és a mode nizáció
alap el é elekén a elzá kózás mé éké e is á ilágí .
4
A nemze i ep ezen áció az e nikai ha á ok szimbolikus
megjelölése, ille e a kon ak zónák megha á ozása men én
izsgálha ó. Az egyes e nikumok önmegha á ozásá a szolgáló
á gyi megjelení éseke (zászló, címe , képek s b. használa a) az
egyes lakásbelsőkben lá o és ké dőí en ögzí e á gyak
alapján összesí e em. A közösségi éle megha á ozó elemei az
embe i éle o dulóihoz kapcsolódó ünnepek, a allásos és a
nemze i ünnepek és ezek megünneplése. A elso ol ünnepek
izsgála ako az e nikumok közö i ha á ok á já ha óságá is
meg igyel em: hogyan iszonyulnak egymáshoz az ünnepna-
pokon, mu a -e el é és a hé köznapokban apasz al gyako -
la ól. A ké dőí en nyíl ké déskén sze epel a másik e nikum
lá ása, az e e kapo álaszok összesí éséből lá ha juk az együ
élő nemze iségek egymás i án anúsí o maga a ásá .
A há om ese anulmány, a há om egyedi ese u án az
ál alánosí ással, alamin a ipikus és az a ipikus ese ek
kiemelésé el összegzem a e epmunka e edményei , álaszoka
ke es e a kiindulópon kén szolgáló ké déseim e. Ugyanakko
igyekszem a kö nyéken, alamin a hasonló e nikai e ekben
égze ku a ásokkal is összehasonlí ani, meg alálni a közös
jellemzőke . A ki ekin ésben a e epen apasz al helyze ek
összegzésé e eszek kísé le e úgy, hogy az e nici ás ál alá-
nosabb modelljébe helyezem a el é képeze ese eke a hazai és
a nemze közi szaki odalom elhasználásá al.
II. Az alkalmazo módsze ek ázolása
Az elemzés alapjá ké dőí es ku a ás képezi. A e epen
készí e ókuszál és élig s uk u ál in e júka a ész e ő

5
meg igyelés egészí i ki, alamin öbb, helyben és a égióban
égze ko ábbi ku a ás e edményei is elhasználom.
2014 és 2015 közö ké dőí es elmé és égez em
Székelype ő al a és Ha aly elepüléseken a lakosság e nikai-
an opológiai szempon ú izsgála a céljából. Az empi ikus
ku a ásom alapjául szolgáló ké dőí négy nagyobb egység e
agolódik. Az első ész a elke ese családok állapo á a, belső
sze keze é e, nemze iségé e, allásá a, égze ségé e és oglal-
kozásá a ona kozik. A második egység a elekkel és a lakással
kapcsola os ké déseke a almazza, melyek a elek beosz ásá a,
a lakásban alálha ó szobák a és azok be endezésé e, elsze-
el ségé e, alamin az e nikai, allási és családi á gyi
ep ezen ációk a összpon osí anak, ké deznek á. A ha madik
ész a gazdálkodás a, a öld ulajdon a, az álla a ás a, alamin
a munka égzés helyé e ona kozó nyíl és zá ké déseke
ogalmazza meg. Az u olsó nagy egység a á sas kapcsola oka
izsgálja olyan émakö ök men én, min a szabadidő el öl ése, a
allásos éle , a családi éle o dulóihoz kapcsolódó és az e nikai
ünneplési szokások, az együ élő e nikumok közö i in e -
e enciák. A ké dőí egy nyi o ké déssel zá ul, amely a másik
e nikum lá ásá a ona kozó élemények szabad ki ej ésé eszi
lehe ő é.
A ké dőí es elmé és ada ai melle személyes apasz ala aim
is segí e ek a e ep bejá ása so án. A izsgál al ak és
közösségek gye mekko om ól isme helyek, ami a e epmunka
so án az empi ikus meg igyeléssel ele ení e em el. Ko ábbi
apasz ala aim és e episme e em segí e ek a helyiekkel aló
kapcsola e em ésben, a ké dések meg ogalmazásában és a
kapo álaszok megé ésében, é elmezésében is. A élig s uk-
u ál és ókuszál in e júkkal, alamin a ész e ő meg igyelés
módsze einek segí ségé el be ekin és kapha am a alu és lakói
6
mindennapi éle ébe, meg apasz alha am az e nici ás köznapi
működésé úgy, hogy a alu alós e nikai, kul u ális és gazdasági
helyze ének elmé ésé e összpon osí ha am. Az in e júk készí-
ése so án a személyes ö éne en ke esz ül a alu s uk u ális
ado ságaiba és e nikai iszonyaiba is be ekin és kap am.
Településenkén ö -ö in e jú készí e em 2014 és 2015
olyamán. Az in e júalanyok ese ében elsőso ban a helyi eli e ,
az eli é eg hiányában pedig a alu elelős és azoka a
személyeke ke es em meg, akik e „ elnéznek” a aluban,
cselekede eik, dön éseik és maga a ásuk i ánymu a ó a helyi
közösség számá a. Ugyanakko a elepülések ől elszá mazo , de
még mindig isszajá ó egyénekkel is készí e em in e jú , hiszen
ők mos má külső szemmel lá ják szülő alujuka és objek-
í ebben beszélnek az o zajló olyama ok ól. A ku a ás
e edményeinek elemzésé ké ázisban égez em el: előszö a
ké dőí es elmé és minőségi és mennyiségi elemzésé , majd a
e epen ögzí e el é eleke , in e júka jegyez em le és
izsgál am meg. Az így kapo ada oka a endsze ezés és
eldolgozás u án egybe e e em a polgá mes e i hi a alok,
alamin a Román S a isz ikai Hi a al nyil án a ásaiban
sze eplő ada okkal és s a isz ikákkal, azoka pedig kiegészí-
e em a magya nyel ű s a isz ikai publikációk ada so ai al is.
Az összesí e ada ok alapján állí o am össze a izsgál
elepülések 2015-ös népességének száma ányá , alamin a
dissze ációban sze eplő g a ikonok és hi a kozo a ányok
számada ai .
III. Az e edmények ézissze ű elso olása
1. A há om elepülésen zajló e nikai és demog á iai olya-
ma ok az o baiszéki al akban bekö e keze gyöke es
7
népesség ál ozásoka szemlél e ik. Ezek a ál ozások
hozzájá ul ak a magya közösség ogyásához, ele ő le-
nedéséhez, kiö egedéséhez, a cigány közösség gya apo-
dásához. Habá a omán közösségen belül lényeges és
lá ányos demog á iai ál ozások nem ö én ek, a gazda-
sági éle ben, alamin az állami in ézményekben be öl ö
sze epük jelen ősen mege ősödö .
2. A magya ul beszélő cigány közösség gyo s szapo odása a
magya nyel ű osz ályok megma adásának az alapjá ké-
pezi. Számos elepülésen a magya nyel ű ok a ás a cigány
gye ekek magas számának köszönhe ő.
3. O baiszék gazdasági e ő o ásainak úlnyomó észe ( öldek
és e dők, álla a ás) napjainkban a omán közösség
ulajdonában an. Ugyancsak a omán közösség agjai közül
ke ülnek ki azok a ehe ősebb ag á állalkozók, akik az
idősebb magya gazdák bi okai bé be eszik nemcsak a
sajá elepülésen, hanem a kö nyező al akban is.
4. Az e nikai ep ezen áció nem oglal el közpon i helye az
O baiszéken élők kö ében, a magya nemze i ünnepek
megülése on os számuk a, azonban a kézdi ásá helyi
má cius 15-i, alamin az augusz us 20-i pe kői búcsú
leszámí a nincsenek lá ányos ünneplési szokásaik.
5. A magya nyel en beszélő cigányság számá a a magya
közösség a kul ú a ho dozójakén jelenik meg. El ogadják a
magya közösség ál al elállí o no máka , igyekeznek azok
sze in élni, azonban elsőso ban sajá csopo juk el á á-
sainak, no ma- és é ék endsze ének aka nak meg elelni.
6. A há om együ élő e nikai csopo ha á ai élesen nem
különülnek el é ben egymás ól, a sajá csopo hoz aló
a ozás uda a azonban nagyon e ős mindegyikben.
Rendsze in mindig a másik csopo al szemben ha á ozzák
8
meg önmaguka , s az ö ökösen ál ozó e nikai olyama oka
pedig igyekeznek a lehe ő leg e mésze esebb módon
kezelni.
IV. Az é ekezés á gyában megjelen és igazol an kiadás a
el ogado publikációk
1. A pa akok sze epe Felsőhá omszék éle ében. E hnica VII/1.
Deb ecen: Deb eceni Egye em Nép ajzi In éze . 2005. 30–31.
2. Kisebbségi közösségek Há omszéken: ománok és
cigányok. In: Ilyés Sándo – Jakab Albe Zsol (sze k.):
Kul u ális gyako la és ep ezen áció. Kolozs á : K iza
János Nép ajzi Tá saság. 2013. 93–106.
3. „Ez szok uk meg. Ez a mienk.” Magya –cigány együ élés
O baiszéken. In: Jakab Albe Zsol – Vajda And ás
(sze k.): É ék és közösség. A hagyomány és az ö ökség
sze epe a ál ozó lokális egisz e ekben. Kolozs á : K iza
János Nép ajzi Tá saság. 2015. 1–19. (megjelenés ala )
4. Együ agy külön? Magya ok és cigányok Székely-
pe ő al án. In: Telenkó Bazil Mihály (sze k.): Régió és
egionalizmus a ö énelemben és nép ajzban. Deb ecen:
Deb eceni Egye em Nép ajzi In éze e. 2016. 1–32.
(megjelenés ala )
5. Change and T ansi ion in he Li e o Hunga ian, Romanian
and Roma E hnic G oups in Eas e n Pa o Co asna
Coun y. In: Ac a Uni e si a is Sapien iae, Eu opean and
Regional S udies, ol. 9. Kolozs á : Sapien ia Hunga ian
Uni e si y o T ansyl ania. 2016. 1–13. (megjelenés ala )