Interetnikus kapcsolatok Felső-Háromszéken

Egye emi dok o i (PhD) é ekezés ézisei INTERETNIKUS KAPCSOLATOK FELSŐ-HÁROMSZÉKEN MAGYAR–ROMÁN–CIGÁNY EGYÜTTÉLÉS HARALY, PÁVA ÉS SZÉKELYPETŐFALVA TELEPÜLÉSEKEN Szabó Lilla Téma eze ő: P o . D . Kemény i Róbe DEBRECENI EGYETEM Tö énelmi és Nép ajzi Dok o i Iskola Deb ecen, 2016. 1 I. Az é ekezés célki űzése, a éma kö ülha á olása A Székely öldön élő nemze iségek (magya , omán, cigány) kapcsola ai alap e ően á endez ék azok a gyöke es ál ozások, melyek a elepülések demog á iai, e nikai és gazdasági sze keze ében ö én ek az elmúl é izedekben. Jelen dissze áció célja ezeknek a ál ozásoknak a minél szélesebb kö ű izsgála a, elemzése, össze e ése a magya és a omán ku a ások e edményei el. A médiában, a poli ikai szín e eken, de a mindennapi éle e ekben is a Székely öld a magya – omán kon lik usok helyszínekén jelenik meg. Ku a ásom másik kiemel célja a öbbség és a kisebbség kapcsola ának kö bejá ása, elemzése, különböző éle helyze ek izsgála a. Emelle azoka a sz e eo ip képze eke is el sze e - ném oszla ni, amelyek a Székely ölde Buka es ből egzo ikum- nak, Budapes ől pedig a chaikus idéknek, a magya ság isz a o ásának, bölcsőjének ekin ik. Mindké nézőpon a másság a mu a á, aminek elszínes isme e e a leg öbb ese ben kielégí i az é deklődőke . A székelység ől kialakí o oman ikus, mi i- záló képze ek leküzdése mind magya , mind omán oldalon, az i élők közö i kapcsola ok eális alapok a aló helyezése, alamin a székely e nikum alós képének meg ajzolása az i élők közö i kapcsola ok ejlődésé szolgálja. Felső-Há omszék déli észe, O baiszék a magya – omán– cigány együ élés megjelení ő legkele ibb idék. A ku a ási helyszínek mindegyike Zabolához, szülő alumhoz esik közel. Ke ő közülük, Pá a és Székelype ő al a közigazga ásilag Zabola községhez a ozik, míg a ha madik, Ha aly a szomszé- dos Gelence község észe. A há om elepülés közül egyedül Pá a nem különálló alu, az 1964-es e üle i-közigazga ási á sze ezések alkalmá al égleg Zabolához csa ol ák. Az egy- 2 ségesí és ellené e azonban a szimbolikus ep ezen ációk szin - jén mind a zabolaiak, mind a pá aiak külön alukén kezelik. A dolgoza alapjá képező ku a ásoka 2003-ban kezd em el, majd hosszabb szüne u án 2014-ben és 2015-ben oly a am a e epmunká . A helyszíni ku a ások u olsó in e jújá 2015 áp ilisában ögzí e em. A 2003 ó a el el időszak ala a izsgál elepülések közül Pá án a kolozs á i Babeș–Bolyai Tudomány- egye em Magya Nép ajz és An opológia Tanszékének diákjai, dok o anduszai, aná ai és endégei égez ek alapku a ásoka a zabolai Csángó Nép ajzi Múzeum sze ezésében. A ku a ás elsőso ban a alu e nikai, elekeze i, á sadalmi és gazdasági sze keze ének el á ásá a összpon osí o , alamin az 1990-es endsze ál ozás kö e ő mode nizáció és globalizáció helybeli ha ásainak elmé ésé e. Székelype ő al a és Ha aly ese ében nép ajzi-an opológiai szempon ból kihí ás jelen ő e üle e alál am, hiszen egyik elepülésen sem oly a ak e nikai ké dések e, együ élési o - mák a összpon osí ó ku a ásoka elő em. Székelype ő al án a kolozs á i Babeş–Bolyai Tudományegye em Magya Nép ajz és An opológia Tanszékének égzős diákja, a pe ő al i szá ma- zású Rádu Viola égze á sadalomnép ajzi izsgálódásoka szakdolgoza ának elkészí éséhez, melye azonban eddig még nem inalizál . A dolgoza elépí ésében az ál alános ól közelí ek az egyedi elé. A ogalom-megha á ozások és ku a ási e edmények isme - e ése u án kö e kezik a há om elepülés (Pe ő al a, Ha aly és Pá a) és a eldolgozo ku a ási e edmények bemu a ása. Pe ő al a és Ha aly ese ében a sajá ku a ásból szá mazó ké dőí es leké dezés e edményei összesí e em, ezeke há om nagy éma kö é csopo osí o am: 1. demog á iai ál ozások, 3 a alékok és lehe őségek, 2. gazdasági e ő o ások, 3. a nem- ze i iden i ás szimbolikus sz é ában ö énő ep ezen ációja. A demog á iai e ő o ások ese ében a elke ese al ak család- és á sadalomsze keze é izsgál am meg, amiből jól kiol asha ó, hogy a elepülés mennyi e ia alos agy elö egedő, milyen népesedési a alékokkal endelkezik, ez u óbbi ese ben a kisko ú és nagyko ú gye ekek megoszlása alapján onha unk le kö e kez e éseke . Az egyes családokon belül a házas á sak szá mazási helye a pá álasz ási gyako la mo i ációi , szem- pon jai mu a ja. A népesedési mozgásoknál a legújabb be e- lepedéseke is meg izsgál am: honnan köl öznek be a aluba, kik esznek háza és mié , alamin hogyan kapcsolódnak be a alu éle ébe. A be ándo lási olyama ok melle az el ándo lás mé e ei és okai is ku a am. A demog á iai olyama ok és a allás, allásosság közö i össze üggések a közösség lelkie ejé képezik le, alamin az együ lé igényé is mu a ják. A há om elepülés ese ében a magya –cigány kapcsola ok egyik legmeg- ha á ozóbb szín e e a allásos é . A elepülések gazdasági e ő o ásai a kül e üle és a bel e üle mé e ei, a isszaigényel öldek, alamin a sajá ulajdonban lé ő, a öldek megmű eléséhez szükséges gépek és elsze elések meglé e mu a ja. A alusi éle gazdasági e ejé az e dő, a szán ó és a kaszáló képezi, alamin az álla a ás, ezek e nikai eloszlása és megmunkálása, mű elése a alu gazdasági é deksz é ájának képé ajzolja ki. A lakosság ő jö edelmi o ása nemcsak a gazdasági e ő mu a ja, hanem a demog á iai mu a óka is alá ámasz ja. Az iskolázo ság, a égze ség és a oglalkozás nagyban megha á ozza a jö edelmi o ásoka , az iskolázo ság ugyanakko a polgá osodás és a mode nizáció alap el é elekén a elzá kózás mé éké e is á ilágí . 4 A nemze i ep ezen áció az e nikai ha á ok szimbolikus megjelölése, ille e a kon ak zónák megha á ozása men én izsgálha ó. Az egyes e nikumok önmegha á ozásá a szolgáló á gyi megjelení éseke (zászló, címe , képek s b. használa a) az egyes lakásbelsőkben lá o és ké dőí en ögzí e á gyak alapján összesí e em. A közösségi éle megha á ozó elemei az embe i éle o dulóihoz kapcsolódó ünnepek, a allásos és a nemze i ünnepek és ezek megünneplése. A elso ol ünnepek izsgála ako az e nikumok közö i ha á ok á já ha óságá is meg igyel em: hogyan iszonyulnak egymáshoz az ünnepna- pokon, mu a -e el é és a hé köznapokban apasz al gyako - la ól. A ké dőí en nyíl ké déskén sze epel a másik e nikum lá ása, az e e kapo álaszok összesí éséből lá ha juk az együ élő nemze iségek egymás i án anúsí o maga a ásá . A há om ese anulmány, a há om egyedi ese u án az ál alánosí ással, alamin a ipikus és az a ipikus ese ek kiemelésé el összegzem a e epmunka e edményei , álaszoka ke es e a kiindulópon kén szolgáló ké déseim e. Ugyanakko igyekszem a kö nyéken, alamin a hasonló e nikai e ekben égze ku a ásokkal is összehasonlí ani, meg alálni a közös jellemzőke . A ki ekin ésben a e epen apasz al helyze ek összegzésé e eszek kísé le e úgy, hogy az e nici ás ál alá- nosabb modelljébe helyezem a el é képeze ese eke a hazai és a nemze közi szaki odalom elhasználásá al. II. Az alkalmazo módsze ek ázolása Az elemzés alapjá ké dőí es ku a ás képezi. A e epen készí e ókuszál és élig s uk u ál in e júka a ész e ő 5 meg igyelés egészí i ki, alamin öbb, helyben és a égióban égze ko ábbi ku a ás e edményei is elhasználom. 2014 és 2015 közö ké dőí es elmé és égez em Székelype ő al a és Ha aly elepüléseken a lakosság e nikai- an opológiai szempon ú izsgála a céljából. Az empi ikus ku a ásom alapjául szolgáló ké dőí négy nagyobb egység e agolódik. Az első ész a elke ese családok állapo á a, belső sze keze é e, nemze iségé e, allásá a, égze ségé e és oglal- kozásá a ona kozik. A második egység a elekkel és a lakással kapcsola os ké déseke a almazza, melyek a elek beosz ásá a, a lakásban alálha ó szobák a és azok be endezésé e, elsze- el ségé e, alamin az e nikai, allási és családi á gyi ep ezen ációk a összpon osí anak, ké deznek á. A ha madik ész a gazdálkodás a, a öld ulajdon a, az álla a ás a, alamin a munka égzés helyé e ona kozó nyíl és zá ké déseke ogalmazza meg. Az u olsó nagy egység a á sas kapcsola oka izsgálja olyan émakö ök men én, min a szabadidő el öl ése, a allásos éle , a családi éle o dulóihoz kapcsolódó és az e nikai ünneplési szokások, az együ élő e nikumok közö i in e - e enciák. A ké dőí egy nyi o ké déssel zá ul, amely a másik e nikum lá ásá a ona kozó élemények szabad ki ej ésé eszi lehe ő é. A ké dőí es elmé és ada ai melle személyes apasz ala aim is segí e ek a e ep bejá ása so án. A izsgál al ak és közösségek gye mekko om ól isme helyek, ami a e epmunka so án az empi ikus meg igyeléssel ele ení e em el. Ko ábbi apasz ala aim és e episme e em segí e ek a helyiekkel aló kapcsola e em ésben, a ké dések meg ogalmazásában és a kapo álaszok megé ésében, é elmezésében is. A élig s uk- u ál és ókuszál in e júkkal, alamin a ész e ő meg igyelés módsze einek segí ségé el be ekin és kapha am a alu és lakói 6 mindennapi éle ébe, meg apasz alha am az e nici ás köznapi működésé úgy, hogy a alu alós e nikai, kul u ális és gazdasági helyze ének elmé ésé e összpon osí ha am. Az in e júk készí- ése so án a személyes ö éne en ke esz ül a alu s uk u ális ado ságaiba és e nikai iszonyaiba is be ekin és kap am. Településenkén ö -ö in e jú készí e em 2014 és 2015 olyamán. Az in e júalanyok ese ében elsőso ban a helyi eli e , az eli é eg hiányában pedig a alu elelős és azoka a személyeke ke es em meg, akik e „ elnéznek” a aluban, cselekede eik, dön éseik és maga a ásuk i ánymu a ó a helyi közösség számá a. Ugyanakko a elepülések ől elszá mazo , de még mindig isszajá ó egyénekkel is készí e em in e jú , hiszen ők mos má külső szemmel lá ják szülő alujuka és objek- í ebben beszélnek az o zajló olyama ok ól. A ku a ás e edményeinek elemzésé ké ázisban égez em el: előszö a ké dőí es elmé és minőségi és mennyiségi elemzésé , majd a e epen ögzí e el é eleke , in e júka jegyez em le és izsgál am meg. Az így kapo ada oka a endsze ezés és eldolgozás u án egybe e e em a polgá mes e i hi a alok, alamin a Román S a isz ikai Hi a al nyil án a ásaiban sze eplő ada okkal és s a isz ikákkal, azoka pedig kiegészí- e em a magya nyel ű s a isz ikai publikációk ada so ai al is. Az összesí e ada ok alapján állí o am össze a izsgál elepülések 2015-ös népességének száma ányá , alamin a dissze ációban sze eplő g a ikonok és hi a kozo a ányok számada ai . III. Az e edmények ézissze ű elso olása 1. A há om elepülésen zajló e nikai és demog á iai olya- ma ok az o baiszéki al akban bekö e keze gyöke es 7 népesség ál ozásoka szemlél e ik. Ezek a ál ozások hozzájá ul ak a magya közösség ogyásához, ele ő le- nedéséhez, kiö egedéséhez, a cigány közösség gya apo- dásához. Habá a omán közösségen belül lényeges és lá ányos demog á iai ál ozások nem ö én ek, a gazda- sági éle ben, alamin az állami in ézményekben be öl ö sze epük jelen ősen mege ősödö . 2. A magya ul beszélő cigány közösség gyo s szapo odása a magya nyel ű osz ályok megma adásának az alapjá ké- pezi. Számos elepülésen a magya nyel ű ok a ás a cigány gye ekek magas számának köszönhe ő. 3. O baiszék gazdasági e ő o ásainak úlnyomó észe ( öldek és e dők, álla a ás) napjainkban a omán közösség ulajdonában an. Ugyancsak a omán közösség agjai közül ke ülnek ki azok a ehe ősebb ag á állalkozók, akik az idősebb magya gazdák bi okai bé be eszik nemcsak a sajá elepülésen, hanem a kö nyező al akban is. 4. Az e nikai ep ezen áció nem oglal el közpon i helye az O baiszéken élők kö ében, a magya nemze i ünnepek megülése on os számuk a, azonban a kézdi ásá helyi má cius 15-i, alamin az augusz us 20-i pe kői búcsú leszámí a nincsenek lá ányos ünneplési szokásaik. 5. A magya nyel en beszélő cigányság számá a a magya közösség a kul ú a ho dozójakén jelenik meg. El ogadják a magya közösség ál al elállí o no máka , igyekeznek azok sze in élni, azonban elsőso ban sajá csopo juk el á á- sainak, no ma- és é ék endsze ének aka nak meg elelni. 6. A há om együ élő e nikai csopo ha á ai élesen nem különülnek el é ben egymás ól, a sajá csopo hoz aló a ozás uda a azonban nagyon e ős mindegyikben. Rendsze in mindig a másik csopo al szemben ha á ozzák 8 meg önmaguka , s az ö ökösen ál ozó e nikai olyama oka pedig igyekeznek a lehe ő leg e mésze esebb módon kezelni. IV. Az é ekezés á gyában megjelen és igazol an kiadás a el ogado publikációk 1. A pa akok sze epe Felsőhá omszék éle ében. E hnica VII/1. Deb ecen: Deb eceni Egye em Nép ajzi In éze . 2005. 30–31. 2. Kisebbségi közösségek Há omszéken: ománok és cigányok. In: Ilyés Sándo – Jakab Albe Zsol (sze k.): Kul u ális gyako la és ep ezen áció. Kolozs á : K iza János Nép ajzi Tá saság. 2013. 93–106. 3. „Ez szok uk meg. Ez a mienk.” Magya –cigány együ élés O baiszéken. In: Jakab Albe Zsol – Vajda And ás (sze k.): É ék és közösség. A hagyomány és az ö ökség sze epe a ál ozó lokális egisz e ekben. Kolozs á : K iza János Nép ajzi Tá saság. 2015. 1–19. (megjelenés ala ) 4. Együ agy külön? Magya ok és cigányok Székely- pe ő al án. In: Telenkó Bazil Mihály (sze k.): Régió és egionalizmus a ö énelemben és nép ajzban. Deb ecen: Deb eceni Egye em Nép ajzi In éze e. 2016. 1–32. (megjelenés ala ) 5. Change and T ansi ion in he Li e o Hunga ian, Romanian and Roma E hnic G oups in Eas e n Pa o Co asna Coun y. In: Ac a Uni e si a is Sapien iae, Eu opean and Regional S udies, ol. 9. Kolozs á : Sapien ia Hunga ian Uni e si y o T ansyl ania. 2016. 1–13. (megjelenés ala )