DEBRECENI EGYETEM
MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI
ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR
KERTÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET
Zöldség e mesz és I.
TAKÁcSNÉ DR. HÁjOS MÁRIA
egye emi docens, anszék eze ő
Deb eceni Egye emi Kiadó
Deb ecen Uni e si y P ess
2017
© Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess
beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá is
ISBN 978 963 318 670 1
Kiad a: a Deb eceni Egye emi Kiadó, az 1795-ben alapí o
Magya Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesülésének a agja
www.dup ess.hu
Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi
Lek o ál a:
DR. HODOSSI SÁNDOR
p o esszo eme i us
DR. NYÉKI jóZSEF
p o esszo eme i us
3
ELŐSZÓ
A hazai klima ikus és alaj ani ado ságok ki álóan alkalmasak zöldség e mesz és e.
Ezen úlmenően kiemel sze epe an a meg elelő e mesz és echnológia, szak udás és
munkae ő jelenlé ének. A zöldség e mesz és című jegyze ké kö e e e eze , melynek első
észé a ja kezében az Ol asó.
Az ado ajok echnológiai sajá osságain úlmenően észle es bemu a ás kap a
zöldség élék jelen őségé ől, sze epé ől a áplálkozásban. To ábbá hasznos anácsoka alál a
ko aiságo elősegí ő echnológiák ( ándo óliák) alkalmazásához, alamin a palán ane elés
eszközei ől és azon o élyok ól, amely bemu a ja a sike es e mesz és el é elé jelen ő jó
minőségű szapo í ó anyag előállí ásá .
Talán egyedinek űnik, hogy ezeke az isme e eke megelőzi egy nagyobb á ekin és a hazai
zöldség e mesz és helyze é ől, kilá ásai ól, alamin azon kihí ások ól, amelyeke igyelembe
kell ennünk a sike es e mesz éshez. To ábbá meg ogalmazás a ke ülnek azok a ejlesz ések,
amelyeke a e senyképesség megő zése é dekében célsze ű ég ehaj ani.
Manapság a e mék előállí áshoz is komoly udás kell, ezé ez a e ékenysége á u
előállí ás céljából csak akko szabad elkezdeni, ha isme jük a hazai és kül öldi piaci
iszonyoka és azoka a minőségi pa amé e eke , amelyek a sike es é ékesí és el é elei. Ennek
meg elelően a e mesz és echnológiai elemek jegyze sze ű bemu a ása melle igen nagy
hangsúly kí án am helyezni az ado nö ény aj piaci megí élésé e és az ehhez kapcsolódó
elada ok meg ogalmazásá a.
A jelenlegi állapo egy iszonylag ö id időin e allumo jelen , még akko is, ha nem
ok e len egy nap á i é ől beszélünk, ezé a jegyze ilyen i ányú ak ualizálása meg elelő
endsze ességgel ki i elezés e ke ül. Sok ese ben ezek az in o mációk é ékesebbek lehe nek,
min az ado echnológiai elem isme e e, amely e mőhely és aj a ügg ényében ág ha á ok
közö ál ozik.
Bízom benne, hogy a jö őbeli ke észekben sike ül kialakí ani egy olyan szemléle e ,
amely ágabb össze üggésben lá ja a e melés . Ezál al az ok-okoza i kapcsola ok isme e é el
sike essé áljon a zöldség e mesz ésben.
Sze ző
4
Ta alomjegyzék
Előszó .......................................................................................................................................................3
Zöldség e mesz és helyze e, jelen ősége és kihí ásai ...........................................................................5
Zöldség élék sze epe a áplálkozásban ............................................................................................... 10
Zöldség élék ogyasz ása ...................................................................................................................... 12
Ko aiságo elősegí ő echnológiák, ándo óliák ............................................................................... 14
Zöldség e mesz és ágaza ai, ajok csopo osí ása ............................................................................ 18
Szapo í ási módok a zöldség e mesz ésben ........................................................................................ 21
Hely e e és ..................................................................................................................................... 21
Palán ane elés eszközei és echnológiája ....................................................................................... 23
Zöldségnö ény ajok e mesz és echnológiája .................................................................................... 39
Bu gonya élék e mesz ése ............................................................................................................. 39
É kezési pap ika (Capsicum annuum L.) ..................................................................................... 39
Fűsze pap ika (Capsicum annuum L. a . longum, Capsicum annuum L. a . g ossum) ........... 50
Pa adicsom (Licope sicon esculen um L.) ................................................................................... 65
Ko ai bu gonya (Solanum ube osum L.) ..................................................................................... 81
Gyöké zöldség élék e mesz ése ..................................................................................................... 89
Sá ga épa (Daucus ca o a L.) ...................................................................................................... 90
Pe ezselyem (Pe oselinum c ispum L.) ................................................................................... 102
Zelle (Apium g a eolens L.) ..................................................................................................... 109
Pasz inák (Pas inaca sa i a L.) .................................................................................................. 114
Re ek (Raphanus sa i us L. a . sa i us), (Raphanus sa i us L. a . nige ). ............................ 118
Cékla (Be a ulga is ssp. esculen a a . ub a L.) .................................................................... 122
To ma (A mo acia lapa hi olia Gilib) ....................................................................................... 130
Hagyma élék e mesz ése ............................................................................................................. 141
Vö öshagyma (Allium cepa L.) .................................................................................................. 141
Ké é es e mesz és ................................................................................................................ 146
Egyé es e mesz és ............................................................................................................... 150
Á elelő e mesz és ................................................................................................................ 154
Gyöngyhagyma e mesz és ................................................................................................... 157
Salá ahagyma e mesz és ...................................................................................................... 159
Fokhagyma (Allium sa i um L.) ................................................................................................. 164
Pázsi ű élék ................................................................................................................................... 169
Csemegekuko ica (Zea mays L. con a . saccha a a KOERN.) .................................................... 169
I odalomjegyzék ................................................................................................................................. 181

5
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS HELYZETE, JELENTŐSÉGE ÉS KIHÍVÁSAI
A zöldség e mesz éshez hazánk ökológiai ado ságai jók, azonban néhány szélsőséges
hőmé sékle i é ék és csapadékmennyiség jelen ősen megnehezí i a e mésbiz onságo .
Jelenleg á u e melésben kb. 50 aj an jelen, de aká 100 zöldség éle e mesz ésé e is lenne
lehe őség. Ennek ellené e a nagyobb olumenű e mesz és az össz e üle 90 %-án csak 12 aj a
ko lá ozódik.
A zöldség-gyümölcs ágaza s a égiai e ében meg ogalmazo cél a e melés jelen ős
bő í ése, amely o ábbi munkae ő szükségle e jelen , még a mű ele ek gépesí ése melle is.
Jelenleg a szabad öldi zöldség e mesz ésben ( e melés és á ukezelés) ész e ő munkae ő kb.
68.000 ő. Ennek biz osí ásánál egy e nagyobb gondokkal küzd az ágaza , mi el őkén
be aní o munkásoka alkalmaznak a szakképze munkae ő helye . Pedig isme ény, hogy e
nagy inpu anyag igényű e ékenység egy e inkább megkö e eli a jól képze szakembe ek
jelenlé é . A jelen ős köl séggel előállí o e mény be aka í ása és á u előkészí ése okozo
oda igyelés igényel. Jelenleg nem a bé ezés mé éke a legnagyobb p obléma, hanem a
hozzáé ő dolgozó el é ele és meg a ása. A nagyobb e mő elüle kialakí ásánál és a
echnológia ejlesz ésé célzó ámoga ások igénybe é elénél ez komoly akadály jelen .
A ke észe i e melés őke, szak udás és munkae ő igényes. Mind a há om pillé elengedhe e len
eleme a sike es e ékenységnek.
A zöldség e mesz ési ágaza eljesí ménye (F iu Veb, 2016)
A hazai piac el e őképessége áp ilis-no embe közö 100-110 eze onna.
A „hagyományos” óliás e mesz és e üle e o ább csökken, de az új be uházásoknak
köszönhe ően iszon o ább nö ekszik a e mésmennyiség, amely a p ognózisok sze in
2018/19- e elé he i az é i 130-140 eze onná is.
Az ágaza elsődleges p oduk uma (alapanyagá on kalkulál ) kb. 260-280 milliá d o in .
A másodlagos kibocsá ás (a eldolgozo e méke és a hozzáado -é éke is számí a) elé i a
750-780 milliá d o in o .
A zöldség ágaza nye sanyaga ele- ele a ányban ke ül a iss e mékek piacá a és eldolgozó
ipa hoz. Az expo alakulása – iss e mékeknél 20 %, a eldolgozo aknál kb. 75 %.
6
A hazai zöldség- és gyümölcs e melés jelen ősen be olyásolják a klima ikus ényezők, így a
2015-ös é szélsőséges időjá ása nagyon ányom a a bélyegé e e a e ékenység e (1. áb a).
Ez a a u al, hogy Magya o szágon csak ön özö kö ülmények közö lehe gazdaságosan
e melni.
1. áb a: A hazai zöldség- és gyümölcs o galom alakulása
(Fo ás: F ui Veb, 2016)
Zöldség- és gyümölcs e melésünk jó ész az Al öld égiói a összpon osul, melye a 2. áb a
is szemlél e . Az ado zöldség e mő ájhoz kö ö e mesz ésnek kiemel jelen ősége an, me
ezeken a e üle eken a klima ikus ado ságok ked ezőbbek, ezál al a minőség is jobb. Így
isme é ál a makói hagyma, a ecsési- és hajdúsági káposz a, a kalocsai- és szegedi
űsze pap ika, a mohácsi á elelő káposz a, a ábaközi- és sza má i konze ubo ka, alamin a
hajdúsági o ma.
Ezekhez a e üle ekhez gyak an speciális e mesz és echnológiák is kapcsolódnak, min pl. a
óliás haj a ás – Csong ád-, Békés- és Bács-Kiskun megyében, a ám endsze es
ubo ka e mesz és Győ -Moson-Sop on- és Szabolcs-Sza má -Be eg megyében, alamin az
á mene i ólia aka ásos gö ögdinnye e mesz és Békés megyében.
7
2. áb a: Hazai zöldség-gyümölcs e melésünk e üle i megoszlása
(Fo ás, F ui Veb, 2016)
A zöldség e melési sze keze az u óbbi é ekben á alakul , ezál al a eldolgozóipa i
e mékkö leszűkül (3. áb a), melye észben a hű őházak ked ező len helyze e indokol.
3. áb a: Zöldség ajok e mő e üle ének a ánya az összes %-ában (Fo ás: FAO, 2015)
zöldbo só; 20,0
zöldbab; 2,5
ejeskáposz a; 2,9
ö öshagyma; 2,5
okhagyma; 1,2
sá ga épa; 2,2
gyöké pe ezselyem;
2,3
pa adicsom; 2,7
ubo ka; 0,8
gö ögdinnye; 7,1
sá gadinnye; 0,9
salá a; 0,4
őző ök; 0,4
é kezési pap ika; 3,5
csemegekuko ica;
38,3
űsze pap ika; 2,8
egyéb; 9,3
8
Kihí ások a zöldség e mesz ésben
Jö edelmező e mesz és el é ele – egységben kell kezelni a piaci iszonyoka , az é ékesí és
lehe őségé és a e mesz ési módo és echnológiá .
Piac – i jelenik meg a e melés e edményessége. A piaci lehe őségek biz a óak, a
ogyasz ás az egészséges éle mód jegyében nő. Az éghajla i ado ságok ól üggően ennek é éke
kül öldön kb. 105–120 kg/ ő/é , míg a hazai ogyasz ás 90 kg/ ő/é kö ül alakul.
Ez ösz önző p og amokkal még 25–30 %-kal nö elhe ő, a piac bő í he ő, de a
e senyképességhez kell a meg elelő minőség és á , alamin az op imális szállí ási
kö ülmények.
É ékesí és – expo unk mennyiségben sze ényen, de é ékben 50–100 %-kal nö elhe ő.
Kemény kihí ásoknak kell meg elelni. A hazai o galom nö elhe ő, ha a nagy beszállí ók,
TÉSZ-ek sze eződnek, de ehhez meg elelő minőség, mennyiség és szállí ási el é elek
szükségesek.
A minőség egységessé álik – kül öldi és hazai piacon is, megnő a szab ányok, a minőség-
ellenő zés és a anúsí ás jelen ősége. Ve senyképes lehe az á , de ehhez on os az önköl ségek
csökken ése és a e mesz ési szín onal emelése. A minőségi e melés é dekében é ékkén meg
kell ő izni GMO-men ességünke , ó ni kell a e mő ölde és izeke .
A köz e len é ékesí és ( e melő ől a ogyasz óig) nagy lehe őség, és kihí ás is egyben, de
ennek öbbnyi e csak a TÉSZ-ek udnak meg elelni, hogy elegendő mennyiségű és egységes
minőségű á u legyen.
Komoly jelen ősége lesz a pos ha es -nek (osz ályozás, csomagolás, hű ő á olás). I nagy a
lema adás, ke és a gép és a hű őház. A ejlesz éseke a TÉSZ-eken belül kell ég ehaj ani,
ámoga ni a gép ásá lás és a hű őház épí és .
Fon osak o ábbá a e melői sze eződések kialakí ása, az ada szolgál a ás és a szak anácsadás
kiépí ése.
A ilág zöldség e mesz ése és a hazai helyze á ha ó alakulása
Legnagyobb olumenű zöldség e melés Kínában an, ahol é en e 504 millió onná állí anak
elő, amely a ilág e melésének 51,3 %-a. Ez kö e i India öbb, min 86 millió onnás
e edményé el, melynek a ilág iszonyla ú észesedése 10,6 %. USA, Tö öko szág és I án
kö e keznek a angso ban kb. 40 millió, 30 millió és 17 millió onna e ménnyel, amely
2–3 %-á jelen i az összes zöldség előállí ásnak (FAOSTAT, 2015).
15
Jelenleg a haj a ásban használ e mesz ő be endezéseknek csak 25–30 %-a nagy lég e ű és
klima izál . Az alacsony lég é ben a o ó nyá i napokon a hőmé sékle elé he i a
40–45°C- is, így pap ika és pa adicsom e mesz ésé e má lassan alkalma lanná álnak, me
a hőség e mékenyülési nehézségeke okoz.
A e mesz és időzí ése igen nagy jelen őséggel bí a ko aiság elé ésében, melynek
gazdasági előnye is an, mi el e mékeike a él égi, ko a a aszi időszakban udják
é ékesí eni. A ke ős e mesz és szán ó öldön is jelen ős á be é el esz lehe ő é (pl.
hü elyesek u án csemegekuko ica, agy kalászosak u án zöldbab). A hideg óliás e mesz ésben
ez még inkább igazolódo , őleg ha az ado e üle szélsőséges klima ikus ha ásoknak ki e .
Ez a e mesz ési mód lehe ő é eszi a jó minőségű, homogén á ualap előállí ásá , ezál al az
expo biz osabb e ezhe őségé . Az u óbbi é ekben egy e jobban e jed a ándo óliák
kialakí ása, amely az EU-ban, őkén Spanyolo szágban má széleskö űen el e jed . Ilyen
be endezés alá ke ülhe nek a különböző salá a élék, a ko ai e mesz ésű kabakosak
(sá gadinnye, gö ögdinnye), a pap ika és a pa adicsom is.
A nö ényházi elüle ek jelen ős észe (1. ábláza ) a Dél-al öldi égióban összpon osul, me a
klima ikus el é elek (napsü éses ó ák) ado ak a ko ai e mesz és e, alamin a e mál íz
használa a olcsóbb ű és e ad lehe ősége . E e a cél a őkén (kb. 90 %-ban) geo e mikus
ene giá használnak, melynek jelen ősebb kö ze ei Szeged és Szen es.
Hazánkban a e mesz ő be endezések négy ípusa
ja asolha ó
1. Hideg óliás mobil óliablokkok – ándo ólia
(4. áb a)
2. Fű ö blokk óliák
3. Ü egházak (5. áb a) – Ez jelenleg kb. 160 ha,
amely a ede elüle kb. 2 %-a
- Hasznosí ása: hosszú kul ú á al 10–11
hónapon ke esz ül (TV pap ika, hegyes e ős
pap ika, pa adicsom, ubo ka)
- Te eze ejlesz ések – a e mesz ő elüle 25–30 %-os nö ekedése, amely őkén akko
ealizálha ó, ha a e mál ku ak o ábbi ejlesz ése is égbemegy.
1. ábláza : Nö ényházak e üle ének
megoszlása Magya o szágon
(Fo ás: F ui eb, 2009)
Te mesz ési égió
A ány
(%)
Dél-Al öld
77
Közép-Magya o szág
13
Észak-Al öld
4
Nyuga -Dunán úl
3
Dél-Dun án úl
2
Észak-Magya o szág
0,5
Közép-Dunán úl
0,5

16
4. Talaj nélküli ü egházi e mesz és – csúcs echnológia a haj a ásban (5. áb a).
4. áb a: Vándo ólia blokk (Fo ó: sajá el é el)
5. áb a: Ü egház blokk (a) és alaj nélküli e mesz és (b)
(Fo ó: sajá el é el)
Zöldséghaj a ás kb. 3500–4000 ha-on olyik, ebből ü egház 160 ha, ű ö ólia 360 ha, a
ennma adó 3000–3500 ha hideg ólia. I a legjelen ősebb a pa adicsom haj a ása.
A haj a ás célsze ű lenne ejlesz eni ko sze ű elepek épí ésé el, így a e mesz ő elüle e
7000 ha- a nö elni. Ehhez lehe őleg nagy lég e ű házak épí ésé kellene elő é be helyezni.
Mobil óliablokk ( ándo ólia) jelen ősége és sze epe a hazai e mesz ésben:
 Jelenleg a óliás e mesz ő elüle 1–2 %-án alkalmazzák.
a
b
17
 Medi e án o szágokban ál alánosan használ , elsőso ban a ko ai szabad öldi
echnológiáknál.
 Hazai iszonyok közö lá ányos ejlesz ésé e lenne szükség, hogy a e mesz ő elüle e
elé je a 650–700 ha- .
Vándo ólia jellemzői és előnyei
 A kö ések oldha óak, nincs szilá d alap, így könnyen á elepí he ő.
 Használa á al a e és ál ás könnyen meg alósí ha ó, ezál al küszöbölhe őek a
monokul ú ás e mesz és ká os ha ásai.
 A szán ó öldi e mesz éshez képes aká megduplázha ó a e mésmennyiség, ezál al ja ul a
e mesz és jö edelmezősége.
 Fólia ala az ok óbe i egy-ké agyos éjszaká á észeli a kul ú a, így a enyészidőszak
ége meghosszabbí ha ó aká 1–2 hónappal is.
 Melegigényes kul ú ák elő elő e eménykén hideg ű ő ajok ül e ésé e an lehe őség,
pl. ko ai káposz a élék, salá a, kínai kel s b.
 A ko ábban leke ülő hosszabb kul ú ák (gö ögdinnye, sá gadinnye) u án ö id enyészidejű
le élzöldségek e mesz he ők.
 Lehe őség nyílik a homogén á ualap előállí ásá a, így aká 30 %-kal nagyobb lehe az
I.o. e més a ánya, ezál al jobb meg elelés a piaci el á ásoknak.
 Fokozo édelme jelen az időjá ás szélsőségei el szemben, így kiküszöbölhe ő a jég, az
eső, a szél e és és az á mene i lehűlés okoz a ká osodás.
 Jobban p og amozha óak a nö ény édelmi kezelések, a szedés és a szállí ás, mi el kisebb
a ki e ség, alacsonyabb a e őzési nyomás, így ke esebb a nö ény édelem köl sége,
egyben a egysze e helés kockáza a.
 A be uházás a leg öbb nö énynél 2–3 szezon u án meg é ül, sze encsés ese ben aká 1 é
ala is.
18
Vándo óliák lé esí ése
 A ólia a ó í ek á olsága 5 m, melye egy csúcsos í kö össze, hogy élen a hó könnyedén
lecsússzon a óliá ól.
 Az í ek á olsága 1,5 m, a bo dák a bo í o ólia ögzí ése UV s abil kö éllel ö énik.
 Nagy szellőző elüle a lábaknál és a égeknél – könnyen á szellőz e he ő az oldal alak és
a égek eljes nyi ásá al.
 1,2 m-es üggőleges ész a alaj elszín ele – a ólia ala i munkák kisebb e őgépekkel
könnyen meg alósí ha óak.
 Beke ülési köl sége iszonylag alacsony (kb. 6–7 Eu o/m2.)
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ÁGAZATAI, FAJOK CSOPORTOSÍTÁSA
Zöldség e mesz és ágaza ai
A legjelen ősebb a szabad öldi e mesz és, amely a „nagyüzemi nö ények” – pl.
zöldbo só, csemegekuko ica e mesz ésének ad helye , de i ke ül előállí ás a a „kisüzeminek”
számí ó konze ubo ka is, melye kézimunka igényes jellege mia csak kisebb elül en
e mesz enek. Má ennél az ágaza nál is egy e gyako ibb az in enzí e mesz és, amely mik o
ön özés , és ezzel együ ö énő ápanyagkiju a ás jelen , o ábbá á mene i nö ény aka ás
( ólia alagú ), melynek összekö özö áza „ ám endsze ” is jelen egyben (pl. é kezési
pap ikánál).
A második legjelen ősebb a haj a ás, amely öbbnyi e ólia ala i e mesz és jelen és kisebb
mé ékben ü egházi .
Gomba e emesz és – a zöldség e mesz és ágaza akén a ják nyil án, melye őkén a
elszín ele i házakban égeznek a ko ábbi mészkő pincék helye .
Ve őmag e mesz és – ko ábban lényegesen nagyobb jelen őségű ol . Ehhez a
e ékenységhez az ökológiai ado ságok ki álóak, de ez az előny igen nehezen é ényesí he ő
a nemze közi e senyben. Az expo piacokon a pozíciónk meg a ásához a
ma ke ing e ékenysége e ősí eni kell, e nélkül a kele -eu ópai, dél-ame ikai és ázsiai piac ól
szá mazó olcsó e őmag há é be szo í ha ja az expo célú e mesz és .
19
Zöldségnö ény ajok endsze ezése
Ebben a 2. ábláza nyúj segí sége az oda a ozó ajok hasonló kö nyeze i igényének
megisme ésében, alamin a e mesz ésnél az op imális e és o gó kialakí ásában. Az
ugyanazon családba a ozó ajok kó okozói és ká e ői öbbnyi e megegyeznek, így azok nem
ke ülhe nek ugyanazon e mőhely e az egymás u áni é ekben.
A e mesz és sike é jelen ős mé ékben megha á ozza a meg elelő e mőhely és
e mesz ési időszak ki álasz ása. Ebben segí a zöldség élék Ma ko -Hae éle hőigény sze in i
csopo osí ása (3. ábláza ), amely beha á olja szabad öldi e mesz ésnél a e és- és/ agy ül e és
idejé , alamin a e mesz ési időszak égé . To ábbá a ábláza in o máció ad az alacsonyabb
hőmé sékle ek e nalizáló ha ásá ól is.
2. ábláza : Fon osabb zöldségnö ény ajok csopo osí ása bo anikai családok sze in
Bo anikai család
Zöldségnö ény ajok
Magya né
Tudományos né
Bu gonya élék
Solanaceae
pap ika, pa adicsom
Pillangós i ágúak
Fabaceae
bo só, bab
Kabakosak
Cucu bi aceae
ubo ka, sá ga- és gö ögdinnye
E nyős i ágúak
Apiaceae
sá ga épa, pe ezselyem, zelle
Fészkes i ágúak
As e aceae
salá ák
Hagyma élék
Liliaceae
ö öshagyma, okhagyma
Liba op élék
Chenopodiaceae
cékla, spenó
Pázsi ű élék
G amineae
csemegekuko ica
Ke esz es i ágúak
C uci e ae
káposz a élék, e ek, o ma,
Kese ű ű élék
Poligonaceae
sóska, eba ba a
20
3. ábláza : Zöldségnö ény ajok hőigény (Ma ko -Hae ) sze in i csopo osí ása
Melegigényesek
Hideg ű ők
25°C
22°C
19°C
16°C
13°C
Pap ika
Sá gadinnye
Gö ögdinnye
Ubo ka
Tök élék
Tojásgyümölcs
Pa adicsom
Zöldbab
Csemegekuko ica
Vö öshagyma
Fokhagyma
Sá ga épa
Pe ezselyem
Zelle
Pasz inák
Cékla
Salá a
Sóska, spenó
Káposz a élék
To ma
Re ek
Zöldbo só
10°C ala
ká osodik
6–8°C ala
ká osodik
Op im. hőm. 16–30°C
– agy ű őek bizonyos
ejlődési ázisban
<8–10°C-nál
elmagzik
<0°C: agyká
szen ed
Bizonyos agy ű ő
képességük an
7°C ala elmagzik
>24°C-os
hőmé sékle e
nehezen iseli

21
SZAPORÍTÁSI MÓDOK A ZÖLDSÉGTERMESZTÉSBEN
A zöldségnö ények szapo í ása öbb éleképpen lehe séges, amely ügg a aj ól, a
e mesz ési mód ól és a e mesz ési cél ól. Ennek meg elelően az alábbi módsze ek a leginkább
el e jed ek a gyako la ban:
1. Hely e e és – a mag a e mesz és égleges helyé e ke ül, azaz a e és helyé ől aka í juk
be a e més is.
2. Palán ane elés
3. Speciális szapo í ó képle
 Dughagyma – ö öshagymánál
 Fiókhagyma (ge ezd) – okhagymánál
 Bulbilli – okhagymánál
 Gyöké dug ány – o ma alpgyöke e
HELYREVETÉS
Ez a szapo í ási mód a szabad öldi e mesz ésnél isme , ahol ömeg e mesz és
alkalmazunk, azaz a ko aiság nem elsődleges szempon . A e melési köl ség csökken ésé e a
konze ipa i elhasználás a előállí o zöldség éléknél egy e gyako ibb a hely e e és, melyhez
p ecíziós e őgépeke alkalmaznak. A szemenkén i e éssel op imális csí aszámo udunk
kiju a ni, így a d ágább szapo í ó anyagnál (hib idek) is jól alkalmazha ó, anélkül, hogy
őszámbeállí ás kellene égezni.
Te mésze esen ehhez a meg elelően ap ómo zsás, asz allap simaságú e őágya ki kell
alakí ani. Ap óbb mag ú ajok közül ez alkalmazzák a konze ipa i cél a előállí o
pa adicsomnál, és Kalocsa kö nyékén a űsze pap ikánál is.
A biz osabb kelés és a gyo sabb kezde i ejlődés a e éssel egybekö ö ápanyag- (s a e
mű ágya) és alaj e ő lení ő kiju a ásá al lehe elé ni (6. áb a).
22
6. áb a: Szemenkén i e és p ecíziós e őgéppel
– a e őmaggal együ a ápanyag
és a alaj e ő lení ő kiju a ása (Fo ó: Vass, 2012)
A nö ény ajok hőigényé ől üggően az alábbi e ési időpon ok alkalmazha óak:
Má cius eleje – amin a alaj a á lehe menni
 Pe ezselyem
 Ki ej ő bo só
Má cius közepe – a alaj hőmé sékle e 5–8°C a e ési mélységben
 Vö öshagyma
 Velőbo só
 Sá ga épa (nagyüzemi elüle en má cius 20-a kö ül)
Áp ilis közepe – a alaj 10–12°C-os hőmé sékle énél
 Csemegekuko ica (szupe édes ípusnál 12–14°C)
 Fűsze pap ika, zöldbab
 Ubo ka, dinnyék és ök élék
No embe ége – decembe eleje („ él alá e és”)
 Á elelő bo só
 Pe ezselyem – a mag megduzzad, de csak a kö e kező é ben kel ki
Hely e e és zelle nél nem, káposz a éléknél pedig csak igen i kán alkalmaznak.
23
PALÁNTANEVELÉS ESZKÖZEI ÉS TECHNOLÓGIÁJA
A palán ane elés so án lágyszá ú nö ények magjai e jük el nem égleges helyük e,
mi el e mésüke , kiül e és kö e ően, az ado e üle en és kö nyeze ben ejlesz ik ki. A palán a
előállí ása munkaigényes és köl séges mű ele , azonban előnyekén kell megemlí eni, hogy
ál ala a e mesz és biz onságosabb, az állomány kiegyenlí e ebb, ö idül a enyészidő, azaz
ko ábbi a szedés, nagyobb a hozam, alamin be aka í ás kö e ően újabb kul ú a kialakí ásá a
an lehe őség.
Ezek melle a há ányai is isme ni kell, mi el megnö eli a e mesz és köl ségé : kézi
munkae ő és eszközigényes, ko ai e mesz ésnél ű és igényel, és okozo igyelme kell
o dí ani a nö ény édelem e.
A sike es e mesz ésnek el é ele a jó minőségű palán a. A nö ény ejlődésének ezen kezde i
időszaka az egyik legk i ikusabb. Bizonyos ajoknál, sej szin en, ekko alakulnak ki a gene a í
sze ek, pap ikánál az első ké bogyó, pa adicsomnál az első négy ü . Ez a magya áza a, hogy
a palán a minőségé el megha á ozzuk az első kö ések kialakulásá , ezál al a ko aiság
elé ésének lehe őségé .
Palán ane elésnél elő o duló hibák és kialakulásá megha á ozó ényezők
1. Gyenge csí ázás – hideg e mesz ő közeg, nem jó minőségű a e őmag, nem meg elelő
a léghőmé sékle és ízellá ás, öldke e ék (isme e len e ede ű) nagy só a alma és
ossz sze keze e ( ömö ödés e hajlamos), onál é eg e őzö ség
2. Megnyúl palán a – úl sű ű állomány, nagy őszám a szapo í ó álcában, nem meg elelő
sej mé e ű álca alkalmazása, nem meg elelő hőmé sékle és ény iszonyok, úlön özés
3. Beszá adó ol ok a le élen – alacsony Ca-ellá o ság, ápelem hiány
4. Gyenge nö ényegészségi állapo – e őzések, ká e ők
5. Ko a én palán ák – úl hosszú palán ane elési idő, nagy só a alom (EC), sanya ga o
nö ény – alacsonyabb hőmé sékle , gyengébb ízellá o ság
24
Palán ane elési módok
Szálas palán a (7. áb a) előállí ása, amelynél öbbnyi e a e mesz ő be endezés alajába
e ünk. Az így előállí o nö ényeke szán ó öldi e mesz éshez használjuk el. Ezzel a
módsze el, a kész palán ák elszedésénél a gyöke ek sé ülnek, gyengébb lesz az e edés, de
mégis ez a leginkább köl ség aka ékos megoldás, abban az ese ben, ha a e mesz ésben a
ko aiság nem megha á ozó cél. Sike el alkalmazha ó a űsze - és chili pap ikánál, ipa i
pa adicsomnál, káposz a éléknél és salá ánál.
Ezzel szemben a kabakosaknál (gö ögdinnye, sá gadinnye, ubo ka, ök élék) ez a módsze
NEM meg elelő, me a gyöke ük nagyon sé ülékeny, így nem iselik el a szálás palán a
elszedésénél a ki épés a alajból.
7. áb a: Szálas és ápközeges palán a
(Fo ó: sajá el é el)
Tápközeges palán a (7. áb a) – a e és ápközeggel meg öl ö szapo í ó álcába, ápkockába
agy cse épbe ö énik.
- Földlabdás palán a előállí ásának nagyobb az eszköz- és hely igénye, de gyo sabb
e edés biz osí . Eszköze sze in lehe , álcás, ápkockás és cse epes palán ane elés.
- Tálcás palán a (8. áb a) – a álcán (60x40 cm) 56–276 lyuk an
- Tápkockás- (8. áb a) és cse epes palán a. A ápkocka p ésel ápközeg, jobb minőségű
palán a előállí ásá el é elezi. Főkén kabakosaknál alkalmazzák.
31
Ápolási munkák
A hőmé sékle és a ényin enzi ás összhangja jelen ős mé ékben megha á ozza a palán ák
minőségé . Ezé kiemel jelen ősége an a ű és és szellőz e és in enzi ásának az op imális
hőmé sékle kialakí ásához.
Fény sze epe
- Ko a a asszal ez ko lá ozó ényező lehe , melye mes e séges meg ilágí ással lehe pó olni,
de az jelen ős köl ségnö ekedés okoz.
- Túlzo ény in enzi ásnál á nyékolás alkalmazása – őkén nyá on és űzdelés u án.
A lakásban agy ü eges előszobában ne el palán a minősége nem, agy csak i kán é i el a
nagyobb lég e ű, e e a cél a kialakí o e mesz ő é ben ejlődö ek szin jé . Ezé é demes
meg on olni, hogy készen ásá oljak palán á , agy a ki álasz o e őmagból az e e a munká a
szakosodo állalkozónál/cégnél állí a ja elő a szapo í ó anyago . Abban az ese ben, ha
á u e melés a cél, agy hib id e őmago használunk, ez mindenképpen é demes szem elő
a ani.
Op imális hőmé sékle jelen ősége
Palán ane eléshez a helye úgy alakí suk ki, hogy a e mesz ő közeg elegendő melege kapjon,
azaz a cse ép agy álca a alma kb. 3°C-kal melegebb legyen, min a lég é le egője. Ezál al
a gyöke ek jól é zik maguka , gyo sabb a ápanyag el é el, hama abb á szö ik a ápkocká ,
ezál al e ős palán á udunk ne elni. Nagyobb lég- és alacsonyabb alajhőmé sékle nél kicsi a
gyöké ömeg és megnyúlik a palán a, kiül e ésnél nehezebben szedhe ő ki sé ülésmen esen és
a közeg egy észe a álcában ma ad. Tehá , a meleg alp és a hideg ej el e kö essük.
Zöldségnö ényeink hőigény sze in különböző csopo okba so olha óak, ennek meg elelően
má a csí ázási hőmé sékle e is különböző, ugyanígy a o ábbi ejlődési szakaszoké is.
Fokozo an hőigényesek (25±7°C) a pap ika és a kabakosak (ubo ka, ök élék, dinnyék),
melyeknél a csí ázáshoz 28–30°C-o kell biz osí ani. Ez kelés kö e ően (szikle eles
állapo ban) azonnal le kell csökken ünk 17–18°C- a. Ennek elmulasz ása má szikle elesen
megnyúl palán áka e edményez, ami el má a kezde én el on ha juk a mű ele e , mi el a
gyöke ek sok ápanyago esznek el, de a kicsi asszimiláló elüle mia (2 kis szikle él) ez

32
nem ud beépülni. Amiko a lomble elek megjelennek, a hőmé sékle e emelni kell, nappal 20–
21°C- a, de éjszaka csak 19°C a sunk. Ha ko a a asszal úl sok a bo ús napok száma, azaz
ke és a ény, célsze ű mes e séges meg ilágí ás alkalmazni. Ha e e nincs mód, akko
gyako ibb szellőz e éssel csökken sük a hőmé sékle e , hogy ne nyúljon meg a palán a.
Máskén a legyengül nö ények é zékenyebbek lesznek a kó okozók a, és kiül e és kö e ően
is nehezebben iselik a meg ál ozo kö nyeze i iszonyoka . A kabakos nö ények (pl. az
ubo ka) igen gyo san csí áznak (csak néhány nap), így a megnyúlás elke ülésé e időben
csökken sük a hőmé sékle e , ső még pó meg ilágí ás is biz osí sunk a ke ésbé napsü éses
napokon, ha lehe még éjszaka is. Lomble eles állapo ban, napos időben, aká 28–30°C-o is
a ha unk a lendüle es ejlődéshez. Cse epes palán áknál ügyelni kell a nö ények szé akásá a,
hogy elke üljük az öná nyékolás , ezál al a megnyúlás .
Mé sékel en hőigényesek (22±7°C) közé a ozik a pa adicsom, ojásgyümölcs, és amiből
má újabban palán á is ne elnek, a csemegekuko ica. Legnagyobb jelen őségű ezek közö a
pa adicsom, melynél a en leí ak é ényesek, de i 3°C-kal alacsonyabb é ékeke kell
biz osí ani.
Hideg ű ő ajoknál az op imális hőmé sékle i in e allum 13±7°C, i a káposz a éléke
kell megemlí eni, melyek csí ázásához 16–20°C kell, szikle elesen ez csökken sük 12–16°C-
a, majd lomble elesen 16–18°C-o biz osí sunk. Nyá i ül e ésű káposz a palán a ne elésénél
is igyelni kell ezek e a hőmé sékle i é ékek e, ezé az egyenle es keléshez hű ö
kö ülmények kellenek. A ejes salá ánál még e ől is alacsonyabb hőmé sékle e kell biz osí ani,
csí ázáshoz 12–15°C-o , szikle elesen 8–12°C-o , de lomble elesen se menjen 20°C ölé, még
napos időben sem.
Víz- és ápanyagellá ás a palán ane elés so án szo os össze üggés mu a , ugyanígy a
en emlí e ényezőkkel is. Nagyobb ned essége kell biz osí ani a e mesz ő közegben a
csí ázás so án (a ízkapaci ás kb. 90 %-áig), hogy a olyama gyo s és lendüle es legyen.
Ugyanezen iszonyoka kell biz osí ani űzdelésnél (pikí ozás) is, hogy a kiszede kis
nö ények gyöke e ke ésbé sé üljön, ille e á ül e és kö e ően gyo sabb legyen az e edés.
Jó sze keze ű (meg elelő őzeg agy pe li a alom) közegnél ez a ízellá o ság nem okozha
le egő lensége .
33
Ön özés kö e elményei
Gyak an és kis ízadagokkal ö énjen, egyben ápanyag adagolás is égezhe ünk oldo
o mában. I kiemel sze epe an a osz o úlsúlyos mű ágyáknak, amelyek jelen ősen
elősegí ik a gyöke esedés . To ábbá on os a ízellá ás egyenle essége.
Ön özéshez 20–22°C-os ize használjunk, me a hideg íz s esszha ás okozha az
állománynak. Szikle eles állapo ban a ízellá ás mé sékelni kell, hogy elke üljük a
megnyúlás . Az ön özés a délelő i ó ák a ko lá ozzuk, hogy a le elek el udjanak szá adni a
sö é edés idejé e. Az egyenle es ízellá ás biz osí ásához aká házilag készí e ön özőgép is
alkalmazha ó (12. áb a).
12. áb a: Egyenle es ízellá ás biz osí ása házi ki i elezésben (Fo ó: sajá el é el)
Az elég elen ízellá ás a gyöké sző ök isszaszá adásá okozza, mely e őkén a úlzo alsó
ű ésnél lehe számí ani. A lomble elek megjelenéseko má nagyobb a pá olog a ó elüle ,
ezál al okozódik a ízigény. Ennek mennyiségé a ényin enzi ás és a hőmé sékle
ügg ényében kell megállapí ani.
34
A e mesz ő é pá a a almá is szabályozni kell, melynek op imális é éke 65–80 %.
Ehhez egy pá a a alom mé ésé e szolgáló eszköz a sunk a e mesz ő é ben, hogy nyomon
kö e hessük az é ékek alakulásá . Szükség ese én pá ásí ani kell, őkén az ubo kánál, amely
nagyobb légned essége igényel má a palán ane elés idején is.
To ábbá on os, hogy a le elek elüle e éjszaká a ne ma adjon ned es, hogy a ény ől
men es időszakban mé sékeljük a gombás megbe egedések kialakulásá . Kályhás ű és melle
a le egő pá a a alma jelen ősen csökkenhe , mi el hi elen nagy melege bocsá ki. Emelle
még szellőz e ni is kell, hogy a le egő szén-dioxid a almá az op imális é ék (0,03 %)
közelében a suk.
Tápanyago a palán ane elés so án csak oldo o mában lehe kiju a ni, melye azonnal isz a
ízzel le is kell öblí eni. Abban az ese ben, ha a e mesz ő közeg e a dál (nyúj o ha ású)
mű ágyá is a almaz, akko ápanyag u ánpó lás a ál alában nincs szükség. Más ese ben az
ön özéssel jelen ős mennyiségű ápanyag kimosódha , ami osz o úlsúlyos mű ágyákkal
(10–20 g/10 l íz) lehe pó olni és eloldás kö e ően ön öző ízzel kiju a ni. A za a alan
gyöké ejlődésé elősegí ő T i ende és Radi a m (30 ml/10 l íz) alkalmazása jó minőségű
palán ák ne elésé segí i elő a s abilabb gyöké ze kialakulásá al.
A kö nyeze i ényezőke ( ény, hőmé sékle , pá a a alom), alamin a íz- és
ápanyagellá ás össze kell hangolni, hogy szükség ese én (lassú a aszodás) a palán a
kiül e ésének idejé meg lehessen hosszabbí ani, azaz issza a ani. Az alacsonyabb
hőmé sékle és nagyobb EC é ék a gene a í szakasz kialakulásá segí i elő. Ezál al a palán ák
ko a ének lesznek, azaz má kialakulóban an a i ág agy e méskezdemény. Ez csak akko
lehe ked ező, ha a ű ö e mesz ő be endezésbe ke ül beül e és e, me így nincs nagyobb
hőmé sékle i és egyéb kö nyeze i különbségeknek ki é e, azaz o ább oly a ha ja a ejlődésé .
Ugyanez szán ó öldön agy ű e len ólia ala má p oblémá okoz, me a meg elelő lomboza
kialakulásá a nincs lehe őség, az in enzí nö ekedési szakasz má a palán ane elés so án
lezá uk, így a ejlődő e mések ap óbbak, gyengébb minőségűek lesznek. Ennek elke ülésé e
ezeke a gene a í sze eke é demes el á olí ani, hogy ideje ko án ne e helje úl az állomány .
Ennek ellenkezője is meg igyelhe ő, ezé isz ában kell lenni a aj a ulajdonságai al. Egy e ős
nö ekedési e élyű geno ípus (pl. zöld hegyes agy öl eni aló pap ika ípusok) hajlamos a
e mésel úgás a. Ezál al má a palán ane elés idején mé sékel ebb ön özés , néhány okkal
alacsonyabb hőmé sékle e és nagyobb EC-é éke kell biz osí ani a közegben, hogy ne menjen
35
el ege a í i ányba, azaz a jó minőségű bogyók kialakulásához szükséges ege a í -gene a í
egyensúly a enyészidő olyamán is lehessen biz osí ani.
Palán ák nö ény édelme – a szapo í ó ládák e ő lení ésén úlmenően okozo
igyelme kell o dí ani a palán adőlés elleni édelem e (13. áb a). Ehhez kö nyeze kímélő
sze ek (pl. T i ende ) agy egyéb kemikáliák (pl. P e icu 607 Sl, P oplan , Topsin-M 70 WP,
Di hane M-45) is használha ók. A kezelés a e éssel egy időben égezzük el és az kö e ően
legalább még egysze meg kell ismé elni. Tűzdeléses echnológiánál ugyanígy édekezni kell
a palán adőlés ellen az á ül e és kö e ően is.
13. áb a: Palán adőlés üne ei pap ika palán ákon (Fo ó: sajá el é el)
A ká e ők közül a legnagyobb p oblémá a le él e ek és a ipszek okozzák.
A legha ékonyabb édelem a megelőzés, így a be endezés e ő lení eni kell 3 %-os o malinos
olda al agy más gázosodó e mékkel (ez u óbbi külön szakembe égzi). Elő e célsze ű
el ű eni, hogy a édekezés ha ékonyabbá áljon. A palán ane elő helyiségbe egyéb
dísznö ényeke nem ajánla os elel e ni még a nem ak í időszakban sem, mi el egy észük
onzza a különböző ká e őke (pl. mály ák az ü egházi moly e eke ) ezál al a e őzés
jelen ős mé ékű é álha . A e ek és ipszek megjelenésé sá ga, ille e kék lapokkal
kö e he jük nyomon, melyeke 10–20 cm- el a nö ény ölö kell elhelyezni. A ipszek
36
szí oga ásukkal í usoka e jesz enek, így pl. a pa adicsom b onz ol osság í usá (TSWV) is,
melynek megjelenése ányomja bélyegé a e mesz és sike é e.
A e őzö ö ek ől a kó okozó gyo san á ke ül az egészséges ö ek e is, amely okozo
küzdelme jelen a e melő számá a a gyengébb minőségű e més és a be eg állomány éle ben
a ása mia . Ez egyben megké dőjelezi a á o dí ás ( ápanyag, munkabé s b.) mé éke és a
be é el alakulása közö i egyensúly kialakulásá , azaz okozo e őzö ségnél a e mesz és
oly a ásá is.
Kiül e és elő minden ese ben é demes az állomány le él e ű ellen kezelni, me ekko még
ha ékonyabb a édekezés, min kiül e és kö e ően.
Palán ák edzése – elkészí és a szán ó öldi kiül e és e
Ehhez gyako ibb szellőz e és és kisebb ízadagoka alkalmazunk. A nö ények gyenge
kondicionálása jelen ős őszámkiesés okozha , me a nö ények a meg ál ozo kö nyeze i
iszonyokhoz gyengén alkalmazkodnak. Ehhez a e mesz ő é hőmé sékle ének csökken ésén
úl (gyako ibb szellőz e és) az ön öző íz mennyiségé is csökken eni kell.
Ajánlo a P- úlsúlyos ápanyagok lombkezeléskén ö énő alkalmazása, mely egyben a
o oszin e ikus ak i i ás is okozza.
Köz e len kiül e és elő é demes a álcáka Radi a m-o a almazó olda ba má ani, úgymond
elszí a ni, ezál al a gyöke ek e ősödnek és a kisebb e őzések kialakulásá is
megakadályozha juk.
Palán ák szé akása
Ez on os az öná nyékolás okoz a megnyúlás megelőzéséhez, melye cse epes palán áknál
alkalmaznak, őkén kabakosaknál.
A jó minőségű palán a előállí ásához a kö e kező szempon oka kell igyelembe enni:
1. Igyekezzünk op imális e ési időpon o álasz ani, hogy a palán ák ne ö egedjenek el a
kiül e és e.
2. Ajánlo a álcába ö énő köz e len e és, ezál al a űzdelés okoz a he e ogeni ás
elke ülhe ő.

37
3. Meg elelő ápanyag ellá o ság biz osí ása, igyelembe é e a kezde i ejlődés okozo
osz o igényé . Ennek kialakí ásához a só a alma EC mé ő el, a közeg kémha ásá pedig
pH-mé ő el kell ellenő izni.
4. A e mesz ő közeg jól ned esí he ő legyen, azaz a meg elelő íz-le egő a ány biz osí ani
lehessen.
5. A megnyúlás elke ülésé e, az ado ejlődési ázishoz és geno ípushoz igazí o hőmé sékle
és ény iszonyok kialakí ása.
6. Nagy lég e ű be endezés alkalmazása és benne a ajnak meg elelő op imális pá a a alom
kialakí ása.
7. P e en í (megelőző) nö ény édelem biz osí ása az egészséges állomány kialakí ásához.
Kiül e és – ennek időpon já megha á ozza a e mesz és ideje és helye.
Szán ó öld e – ennek idejé a nö ény hőigénye ha á ozza meg, alamin a piaci iszonyok.
o III. közepé ől IV. elejéig: káposz a és salá a élék
o IV. égé ől: pa adicsom
o V. eleje–közepe: pap ika, kabakosak, kuko ica
o V. ége: zelle
o Nyá olyamán: káposz a és salá a élék
o Ősszel: á elelő echnológiá al – salá a és káposz a éle
Te mesz ő be endezésben
Az ül e és idejé a haj a óház hőlépcsője ha á ozza meg. A 30°C-os hőlépcső az jelen i, hogy
-15°C külső hőmé sékle nél is udunk 15°C-o biz osí ani a e mesz ő be endezésben. Ezekbe
a lé esí ményekbe lehe legko ábban ( éli hónapokban) beül e és égezni.
Kiül e és módja lehe kézi és gépi. Nagyobb szán ó öldi elüle en e e a cél a palán ázó
gépeke használnak, míg haj a óházban ez kézzel égzik.
Ül e és módja és mélysége
Ül e és módja – a nö ények alajba ö énő helyezése, alamin annak mélysége
jelen ősen megha á ozza a e mesz és sike é . Ás ánygyapo os agy kókusz os os
38
e mesz ésnél a palán áka előszö a paplan mellé, majd később a ki ágo nyílás a helyezzük.
Ezzel lehe ő é álik a kocka gyöke ekkel ö énő jobb á szö e ése, mielő azok azonnal a
közegbe nőnének bele.
Salá ánál, káposz a éléknél és zelle nél ál alában sekély ül e és alkalmazunk, hogy a
ejlődő ej, gumó, szá gumó a alaj ölö , kellő magasságban képződjön. A zelle palán ák mély
ül e ése (szí le elek a alaj ala ) a nö ény pusz ulásá okozza.
Pap ikánál szikle élig ül essünk, míg a pa adicsomnál a mélyebb ül e és is lehe séges,
me a szá já ulékos oldalgyöke ek képzésé e hajlamos, így a kissé megnyúl palán ák is
hasznosí ás a ke ülnek.
Tápközeges palán áknál a alaj szin jé el egy onalban agy kicsi mélyebb e ke üljenek
a nö ények.
Gépi ül e ésnél on os ellenő izni az ül e és minőségé , hogy a nem kellően ömö í e
nö ények is éle ben ma adjanak. Ehhez még jó alaj előkészí ésnél is ajánla os ágyásonkén
1-1 személynek kö e ni az ül e és mene é .
Tenyész e üle – 1 nö ény endelkezésé e álló e mesz ő elüle , amely a so - és ő á olság
szo za a.
Állománysű űség ( őszám) – az egységnyi e üle e ju ó nö ények számá jelen i. Ennek
op imalizálásá a e mesz ési cél és a aj a ügg ényében kell megha á ozni. Például
csemegekuko icánál ennek é éke igen ág ha á ok közö ál ozik (40–70 eze ő/ha).
A őszám nö elésé el nőhe a hozam, de csökkenhe a minőség. Nagyobb egyedsű űséghez a
ápanyag- és ízellá ás , alamin a nö ény édelme is hozzá kell igazí ani.
Sű űbb állományban csökkenhe a ko aiság az öná nyékolás mia .
39
ZÖLDSÉGNÖVÉNYFAJOK TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA
BURGONYAFÉLÉK TERMESZTÉSE
Hazánkban a zöldség élék közül a bu gonya éléke e mesz jük a legnagyobb elüle en
( öbb min 40 000 ha). Az ide a ozó ajok közül a legjelen ősebbek a pa adicsom, a pap ika, a
ko ai bu gonya és a ojásgyümölcs. Őshazájuk Közép- és Dél-Ame ika, ki é e a
ojásgyümölcsö , amelyik Ázsiából szá mazik. Fokozo hőigényük mia a mi klímánk ala
egyé es, lágyszá ú nö ények. A áplálkozásban be öl ö sze epűk jelen ős, a isszöldség
ellá ásban és a konze ipa i eldolgozásban kiemel sze epe já szanak.
Hazánkban a szélsőséges időjá ási iszonyok mia ezen ajok e mesz ésénél megnő a sze epe
a ű e len óliás echnológiának, még az olyan ajoknál is, min a űsze pap ika, amelynek
jelen ős hagyományai annak a szabad öldi e mesz ésben.
Nagy i amin- és ás ányi só a almuk mia on os sze epe öl enek be a áplálkozásban.
ÉTKEZÉSI PAPRIKA
(Capsicum annuum L.)
Hazánk a ilág pap ika e melésének hozzá e őleg közel 1 %-á , az EU e melésének
7‒8 %-á állí ják elő. A ilág pap ika e melése öbb é á lagában 23‒25 millió onna közö
ál ozik. Legnagyobb mennyisége előállí ó állam Kína, mely az összes mennyiség szin e elé
e meli. Eu ópa 3‒3,5 millió onná állí elő (F ui Veb, 2016), ahol a legnagyobb
pap ika e melők Tö öko szág, Spanyolo szág, Olaszo szág, Hollandia, Románia,
Magya o szág. Egy e jelen ősebb Ma okkó, Jo dánia, Iz ael, Egyip om e melése is, melyek
őleg éli időszakban a mi piacunkon is jelen annak (no embe és áp ilis közö ).
Hazánkban a pap ika ogyasz ás 10–12 kg/ ő/é . É kezési pap iká az u óbbi é ekben
inkább e mesz ő be endezésben állí juk elő, melynek alap e ő oka a kó okozók (bak é iumok)
nagyobb a ányú megjelenése, alamin a aj okozo hőé zékenysége. A nagylég e ű e mesz ő
be endezések használa a a cél, ahol a nagyobb lég é édelme jelken a nyá i úl meleg ellen,
amely e méskö ődési p oblémáka okoz. E melle a zá endsze ben ha ékonyabb a
nö ény édelem és lehe ő é eszi a egysze men es e mesz és . Egy e nagyobb elüle en é nek
á a alajnélküli, azaz izolál e mesz és e.
40
A szabad öldi é kezési pap ika e üle e az u óbbi 30 é ben jelen ősen csökken . Míg
1984-ben 7 eze ha ol , addig a 2015-ben 1000 ha kö üli e mő elüle el számolha unk.
Ez még a 2014-es é hez képes is csökken , de a e melés olumene nö ek ő endenciá mu a
(14. áb a). A ki a ó e melők in enzí en e mel ek, ko sze ű echnológiá alkalmaz ak
(zömében csepeg e ő ön özés, ápanyag u ánpó lás, nö ény édelem s b.), így mennyiségi
csökkenés nem kö e keze be. To ább a is megha á ozó aj a ípusok a p i amin- és kápia
pap ika, amely isspiac a, expo a és őleg eldolgozás a ke ül.
14. áb a: Pap ika e melésünk alakulása 2008–2015 közö
(Fo ás: F ui Veb, 2016)
Az é kezési pap ika e mő e üle legnagyobb észé a öl eni aló (TV) pap ika oglalja
el, bá az u óbbi é ekben 2‒3 %-kal csökken , de e melle a hozamok nö eked ek a echnológia
in enzi ásának köszönhe ően.
Ezzel szemben a kápia pap ika e mesz ése o ább nö ekede , mi el ja ul ak az eladási
el é elek. Fon os expo cikké ál ( őleg néme piac a), de egy e öbben ke esik bel öldön is.
Mi el kisebb a kézimunkae ő igénye, min a öbbi pap ika ípusnak, ezé öbb ke ész is á áll
e ípus e mesz ésé e.
Az egyéb ípusok – pa adicsom-alakú, kali o niai ípus – e mesz ése o ább a is csak néhány
%-o kép isel, pedig piaci szempon ból szin e ko lá lan lehe őségek lennének.
A e mesz és el u ásá há ál a ják a p ecízebb echnológiai és echnikai kö e elmények.
47
Nö ény édelem
Éle ani p oblémáka okoz a gyöké pusz ulás – sok csapadék (özön ízsze ű esőzés agy
úlön özés), hideg alaj okoz a s essz ha ás, a megsé ül gyöké ze en a őzeglégy ká é ele
(lá ák ká osí ása). Ezek a nö ény he adásá okozzák.
Tápanyag- el é eli p oblémá gene ál még a ehé penész (Scle o inia) is, melynél sok
gyomnö ény gazdasze eze kén szolgál, de a d ó é gek is jelen ősen csökken he ik a
gyöké ze e . Kímélő édekezésnél alkalmazha juk a hu ok e ő gomba (A obo is oligospo a)
e méké (3 kg/ha), melynek ha ékonyságá nö eli, ha a kiju a ás u án az állomány 20–30 mm
ön öző ize kap.
A klíma ál ozás okoz a enyhe él és meleg, szá az nyá , a égi és új ká e ők elszapo odásá
e edményezi ( ándo poloska, széles a ka), melyek ellen még nincs ki o o biológiai
nö ény édelem.
Ví usok ellene NaOH- al égze e őmagcsá ázás indokol , de a o galmazo
e őmag ak má ál alában csá ázo ak.
Pap ika bok osodása (újhi űség) – Cucumbe mosaic
Pap ikamozaik – Tobacco mosaic obamo i us; Peppe milde mo le obamo i us
Ví usos a kale elűség – Al al a mosaic al amo i us
É szalagosodás – Po a o Y po y i us
Gombák és bak é iumok – palán adőlés elleni éz a almú sze el beön özés kell
égezni. Nyá on, e őzés eszély ese én az ese leg ellépő bak é iumos e őzések
megelőzésé e éz és kasugamicin a almú sze ek pe me ezése ajánlo . A kezeléseke egybe
lehe kö ni lomb ágyák kiju a ásá al is, hogy kondicionálja az állomány .
Palán ázás és e méskö ődés közö ellépő be egségek
Xan omonászos be egség – Xan homonas esica o ia
Fehé penészes o hadás – Scle o inia scle o io um
Szü kepenész – Bo yo inia uckeliana
Lisz ha ma – Le eilulla au ica

48
Te méskö ődés ől ellépő be egségek
Bak é iumos bogyó o hadás – Pseudomonas i idi la a
Xan omonászos be egség – Xan homonas esica o ia
Fehé penészes o hadás – Scle o inia scle o io um
Szü kepenész – Bo yo inia uckeliana
Bá sony ol osság – Phae amula ia capsicicola
Al e ná iás magház o hadás – Al e na ia al e na a
Ká e ők – Kiül e és u án e ek, majd ipszek ellen inszek icides édekezések
szükségesek.
A kák megjelenésé el aka icid készí ményeke használjunk.
Közönséges / ke i lisz eske (Aleu odes p ole ella) – a szá azabb klíma megjelenésé el
ke ül elő é be a ká é ele. Kíméle es édekezéskén szolgálha ellene a káliszappanos kezelés
(a ká e ők szá nya össze apad) és o ábbi ejlődésgá ló sze ekkel alkalmazása a populáció
csökken ésé e.
Be aka í ás
Szedés – gazdasági é e ségben az é kezési ehé pap ikáknál, melynek ismé e a ényes,
sima elüle , kemény, opogós hús, ki ejle mé e . Biológiai é e ségben a p i amin és kápia
pap ikánál.
A gazdasági é e ség ( ehé pap ikák) a i ágzás u án 35 nappal, míg biológiai é e ség
(pa adicsom alakú- és kápia pap ikáknál) a kö ődés u án kb. 60 nappal á ha ó.
Első alkalommal – é kezési ehé pap ikánál kb. július égén, pa adicsom pap ikánál pedig
szep embe eleje. Taka állománynál 2–3 hé el ko ábbi szedés e számolha unk, a aj a és a
echnológia ügg ényében.
Gyako isága – 2 he en e, de az új aj ák 2–3 szedéssel be aka í ha óak.
A ké szedés közö alkalmazo ápolási munkák so a a kö e kező: ápanyag u ánpó lás,
ön özés, alajlazí ás, ezál al a alaj le egőellá o ságának biz osí ása és égül nö ény édelem.
Majd ez kö e i a szedés, amiko a sze ek élelmezési á akozási ideje lejá .
Szedés módja – ödö be agy műanyag ládába (Raschel zsák nem jó) agy szállí ó szalag a,
élig gépesí e (19. áb a).
49
19. áb a: Szedőszalagos pap ika be aka í ás (Fo ó: Szegedi, 2010)
Tá olása – hű ö kö ülmények közö , 7–8°C-on, 85–90 %-os ela í pá a a alom melle .
E ől alacsonyabb hőmé sékle en a ki á olás u án jelen ős a omlás.
Minőség on ó pa amé e ek – íze len és lilás színű pap ika
Rossz ízű pap ika, melynek lehe séges okai:
 Idő elő ö énő szedés – az é e len bogyó ékony héja aká kese nyés is lehe .
 An ociánosodás a bogyón – minden pap ika ípuson elő o dul, de leggyako ibb a ehé
TV pap ikán. Az elszíneződés a bogyók csúcsa elől okoza osan húzódik a kocsány
elé. Az ilyen e més isszau así ják az á e ők, azaz lecsó minőségi ka egó iába ke ül.
Lilás színeződés oka:
 Rela í osz o hiány, azaz a alajból / e mesz ő közegből a osz o a gyöké ze nem
képes elegendő mé ékben el enni.
 Ez előidézhe i a lehűl gyöké közeg, ami on ja a osz o mobili ásá a alajban.
 Fonál é eg e őzés agy gyöké sé ülés és más egyéb okok.
Megelőzésnél kiemel sze epe an
 a meg elelő ápanyagellá ásnak,
 a e mesz ési célnak meg elelő aj a ki álasz ásának, azaz a gene ikailag lilulás men es
hib id alkalmazásának.
 Ilyen pl. a Ba a ia (Rijk Zwaan), amely ezisz ens egyben a dohány mozaik- és a
pa adicsom b onz ol osságo okozó í usok a is.
50
FŰSZERPAPRIKA
(Capsicum annuum L. a . longum)
(Capsicum annuum L. a . g ossum)
Hazánkba a " ö ökbo so " a középko ban hoz ák be, melye kezde ben dísznö énykén
e mesz e ek őú i ke ekben. Csapó Józse 1775-ben "Új ü es és i ágos magya ke " című
mű ében így nyila kozik: "igen e ős eszköz ez, s az embe é é igen meghe í i".
A ilágon a legnagyobb mennyiségben használ űsze , e mő e üle e a ilágon a csili-
pap ikákkal együ 1,9 millió ha (2010-ben), melynek 43 %-a Indiában an. Az EU-ban 65 eze
ha-on állí ják elő, 1,3 /ha á lag ő lemény hozammal. Ebből Románia észesedése 55 %, a hazai
pedig 31 % (2011-es ada ok sze in ).
A hazai e mő e üle szabad öldön 2060 ha, az é es ő lemény előállí ás 18,8 eze onna
(F ui Veb, 2016). Á lag e mése iss ömeg e ona koz a a kb. 20 /ha. E ől nagyobb
é ékeke csak in enzí e mesz és melle ( endsze es ön özés és ápanyagu ánpó lás) lehe
elé ni.
A űsze pap ika e mő e üle csökkenése az elmúl é ekben megáll , ső bizonyos bő ülés
is apasz alha ó. Ez észben a ámoga o minőségi e őmag használa a és a eldolgozás
e üle én apasz alha ó pozi í ál ozásokkal magya ázha ó. Azonban még mindig nagyon
alacsonyak a e mésá lagok, mely elsőso ban az ela ul e mesz és echnológiának (ön özés
nélkül) agy ko sze ű len ön özés alkalmazásának köszönhe ő. Ennek o oslásá a má
kidolgoz ák az in enzí űsze pap ika e mesz és echnológiájá a haj a ásban. Egy e öbben
p óbálkoznak ( őleg Szeged kö nyékén) óliás e mesz éssel, melyhez hib ideke használnak.
Ez jelen ős édelme jelen a bak é iumos megbe egedésekkel szemben is. Az így előállí o jó
minőségű e més és ő lemény igen jó á on é ékesí he ő.
Ezzel pá huzamosan o ább a is á amlik impo él e mék hazánkba, melynek a ánya má a
elé e a hazai ogyasz ás ké ha madá , o ább nehezí e ezzel az i honi űsze pap ika-
e melés .
A p obléma kezelésé e az Eu ópai Unió e ede édelmi endsze e öld ajzi ol alommal
isme e el a szegedi (2010-ben), ille e a kalocsai (2012-ben) űsze pap ika-ő lemény .
A e mék édelmének é dekében 2014- ől a kalocsai, 2015- ől pedig a szegedi űsze pap ika
ő lemény isme ék el a Hunga ikumok Gyűj eményének lis áján.
51
Az u óbbi é ek so án egy e jobban é ezhe jük a klíma ál ozással já ó szélsőségeke , a nagy
hőingadozásoka , aszály agy a hi elen lezúduló nagy mennyiségű csapadéko , amelyek
komoly kihí ásoka jelen enek a gazdáknak. To ábbá a magas pá a a alom és a lehűlés ked ez
a bak é iumos le él ol osság kialakulásának, jelen ős gazdasági ká okoz a a be egséggel
szemben ogékony aj áknál. Ezé Kalocsán má kidolgoz ák az in enzí bakhá as,
ólia aka ásos szabad öldi e mesz és echnológiá .
A űsze pap ika, min a magya ke észe jellemző nö énye, csak akko ja í ha ja piaci
helyze é , ha e mesz ési szín onala, e mesz ési biz onsága és minőségi e edményei el eszik
a e seny ilág iszonyla ban is.
Hideg óliás haj a ással a enyészidőszako aká 2–3 hónappal is ki udjuk nyúj ani. Ebben
az ese ben má július égén iss ő lemény kínálha unk a piacnak, és sze encsés ese ben még
no embe égén is ö ön á olha juk a e més . Szabad öldi ex enzí e mesz éssel ugyanakko
az első ő lemény leghama abb csak szep embe elején jelenhe meg, és legkésőbb ok óbe
közepén minden e més be kell aka í ani.
Ráadásul a haj a o pap ika es ékanyag- a alma magasabb, min a szabad öldön e mesz e é.
A hideghaj a o űsze pap ika jól jö edelmez. Az á be é el elé he i a 3500–4000 F /m2- , ami
közel 40 millió o in nak elel meg egy hek á a e í e.
A e melés köl sége 2500–3000 F /m2 (sajá munkae ő nem számí a).
A haszon ehá 10 millió o in egy hek á on. Ami a be uházási köl ségeke ille i – a e mesz ő
be endezés á a 1000–2000 F /m2 közö an, a ázsze keze minőségé ől üggően.
Táplálkozáséle ani jelen ősége és elhasználása – a űsze pap ika on os C- i amin
o ásunk, még ő öl o mában is. Csípős ál oza á ko ábban gyógysze kén is használ ák
malá ia ellen. A belőle ki on kapszaicin gyógysze alapanyag, amely é bősége okoz,
gyógyí a a eumás bán almaka . Egészségmegő ző ha ásá használja a kozme ikai ipa is.
A mag akban elhelyezkedő zsí ok és olajok (pap ika olaj) az ő lemény színé konze álják, de
on os sze epe an az a omaanyagok kialakí ásában is.
To ábbá ájjellegű sü eményekben is megjelenik, min pl. a „Pap ikás kalács” – bejgli sze ű
kalács cuko és pap ika ke e ékkel öl e, o ábbá isme a Bo ssy Mihály ál al előállí o
„Kecskemé i Pap ika Pálinka”, amely gabonaszeszből, pap ika a omából, ízből és egy é e
csípős kalocsai pap ika e méséből áll.
Fűsze pap ika ő lemény kizá ólag Capsicum annuum a . longum és C. annuum a .
g ossum ajokból lehe előállí ani.
52
Alap e ő különbségek az é kezési pap iká ól – hegyes e més ípus, kisebb habi us, így a
e mesz ésnél nagyobb a őszám, öbbnyi e a hely e e és dominál, nagy es ékanyag a alom
(8–9 g/kg), kisebb ízigény, de nagyobb hő- és ényigény, biológiai é e ségben ke ül
be aka í ás a.
Mo ológia
Igen hasonló az é kezési pap ikáéhoz. A aj áknál az alábbi csopo osí ásoka alkalmazzuk:
Nö ekedés ípusa sze in :
 Csok os nö ekedésűek – csok osan képződnek a i ágok a
ő engely első elágazásában, ille e az oldalhaj ásokon.
A bogyók helyze éből adódóan okozo an é zékeny a napégés e.
 De e minál – a ő engely csúcsi észén öbbnyi e a engely
elágazása nélkül képződnek a i ágok (20. áb a).
 Félde e minál – a ő engely első elágazódása u án a másodikon
ö id oldalágaka alakulnak ki, melyen a i ágok egyesé el
jelennek meg.
 Foly onnö ő – a ő engely elágazik ( illá képez), az oldalágak
szin én, a i ágok ál alában egyesé el helyezkednek el a
illákban. A ha madik elágazás nem mindig ejlesz e més . Ebbe a ípusba a ozó
hib ideke alkalmazzák a haj a ásban.
Bogyó ízesülése és állása sze in megkülönböz e ünk csüngő- és elálló (20. áb a) ípusoka .
A csüngő e mésállású aj ák szedése könnyebb, míg a elálló e mésűeké nehezebb, a e mések
e ősebb ízesülése mia .
Csípősség ekin e ében megkülönböz e ünk
 édes aj áka – Bíbo , Fesz i ál, Kalocsai 50, Kalocsai 90, Nap ény, Szegedi 20, Szegedi 40,
Szegedi 80, Vik ó ia, Kalocsai 702, Kalocsai 801, Kalocsai de e minál 601, Kalocsai
me e szá ú 622
 csípős aj áka – Kalocsai 505, Kalocsai V-2, Szegedi 178, Szegedi 179, Kalocsai de . 621
20. áb a: Felálló
e més ípus
(Fo ó: Kapi ány, 2005)

53
A bogyók csípősségé a kapszaicin (C18H27NO3) okozza, amely igen s abil, sem melegí és e,
sem agyasz ás a nem bomlik. Ki ona a ehé po , mely csak alkoholban oldódik, de ízben
nem. A csípősség mé ékének megadásá a alkalmaznak egy 0 és 10 közö i skálá , ahol a
eljesen édes, csípősség men es pap ika 0, míg a legcsípősebbe 10-es é ék jellemezi.
A csípősség udományos mé ékegysége Sco ille egység (SHU), amely hígí ási é éke mu a .
Ezzel jellemezhe ő, hogy mennyi kapszaicin a almaz az ado aj a. Ál alában 0 és 300 000
közö i é ékeke ha á oznak meg, melynél a 0 a eljesen csípősségmen es é kezési pap ika, míg
300 000 Sco ille é ék jellemző pl. a Habane o pap iká a. E melle lé eznek milliós
nagyság endű aj ák is, melynél má a e őmag használa a is ó a osságo igényel.
Kö nyeze i igénye
Többnyi e megegyezik az é kezési pap ikáé al, így csak a e mesz és szempon jából lényeges
a különbségeke isme e jük.
Hőigénye – a űsze pap ika hőigénye a enyészidőszakban minimum 3000°C. A szegedi
ájkö ze 3400°C kö üli hőösszege ez biz osí ja, hogy az i előállí o űsze pap ika szép pi os
színű e beé jen. Az e edményes e mesz he ősége a késő őszi és a ko a a aszi agyok
eszélyez e ik leginkább. A űsze pap ika hazánkban azon észeken e mesz he ő
biz onságosan, ahol a enyészidőszak (áp ilis–szep embe ) középhőmé sékle e legalább
17,5°C. Op imális számá a az a e mőhely, ahol a május második elében kiül e e állományon
július első elében elkezdődik a i ágzás.
Fényigénye – hazai iszonyok közö e edményes űsze pap ika e mesz és csak o
oly a ha ó, ahol a nap ényes ó ák száma meghaladja az é i 1500 ó á . A napsü éses ó ák száma
a szegedi ájkö ze ben é i 2000 kö ül an (a délebb e ek ő pap ika e melő o szágok 3000
kö üli é ékéhez képes ), ezé a űsze pap ika a é ség éghajla i iszonyai közö soha nem ud
úgy beé ni, min a sok nap ény él ező o szágokban.
Vízigénye – a űsze pap ika az é kezési pap ikához képes nem ki ejeze en ízigényes.
A enyészidőszak so án legalább 2–4 ön özés e lenne szükség, hogy meg elelő hozamo és
minősége kapjunk. A 10 /ha-os e mésá lag elé éséhez a k i ikus időszakokban
( e méskö ődés, in enzí e mésnö ekedés) ön özni kell. A e mésé és időszakában (augusz us
közepé ől) a úlzo mennyiségű csapadék az é és olyama á lassí ja, ekko má ke esebb íz e
an szüksége az állománynak.
Tápanyagigénye nagy, 1 e méshez 13,7 kg/ha ni ogén ha óanyago , 2,7 kg/ha osz o
és 14,1 kg/ha káliumo igényel. Ni ogén igénye nagyobb, min az é kezési pap ikáé. Ebből a
54
ápelemből nagyobb mennyisége i ágzásko eszik el a nö ények, ugyanígy a osz o ból is.
Az op imális kálium-ellá ás ól a e méskö és és az é és idején kell gondoskodni.
Te mesz ő kö ze ek és szapo í ási módok
Kalocsa é sége – őkén hely e e éssel e mesz ik, melye az alábbiak indokolnak:
– Duna-men i ön és alaj – jobb íz a ó képessége an a alajnak.
– Áp ilis–májusban öbb a e mésze es csapadék, ezál al biz onságosabb a kelés.
Szeged kö nyéke – őkén palán ane eléssel
– Zömmel homok alajokon e mesz enek, melynek kisebb a íz a ó képessége.
– Ke esebb a e mésze es csapadék és gyako ibb ön özés kell biz osí ani.
Ő lemény minőségé megha á ozó pa amé e ek
• Színanyag a alom – oldósze ekkel ki on színanyag koncen á um (oleo ezin).
Vö ös (kapszan hin: 50 %, kapszo ubin: 10 %) + sá ga komponensek. Hő- és
ényé zékenyek. Minősí és mé ékegysége: ASTA (Ame ican Spice T ade
Associa ion). 1 g/kg es ék a alom kb. 32 ASTA é éknek elel meg. A Magya
Élelmisze köny 2–8720 sz. i ányel e sze in a különleges minőségű űsze pap ika
ese ében a csomagolásko i minimális kö e elmény 130 ASTA.
• Kapszaicin – a e més e eze ében, a mi igyekben alálha ó.
• Cuko mennyisége: 20–25 %, csípőseknél ke esebb, csüngő ípusokban öbb min a
elállóban, me az ennél a aj a ípusnál a e mésben öbb a színanyag, melynek
kialakulásához öbb cuko kell, ezé ke esebb ma ad a bogyóban.
• Toko e ol – konze áló együle , a magban alálha ó, melle e zsí os olajok is annak,
amelyek az ő lemény „ ényességé ” ha á ozzák meg, o ábbá elelősek a ked ezőbb
színé ze kialakulásáé .
• Ízanyagok – cuk ok, olajok és a omaanyagok együ es jelenlé e.
• Illa anyagok – olaj a alom, cuko - és ehé je együle ek az u óé lelés és szá í ás
olyamán. Ez be olyásolja a szá í ás hő oká ól üggő ka amellizálódás, melynek so án
a cuk ok ba nulása kö e kezik be, on a a minősége . Minőség on ókén sze epel pl. a
nye sanyag omlása, be ülledése so án kele kező ká os együle ek, agy a hely elen
55
á olás, szá í ás és ő lés okoz a e mésze es ha óanyag-, i amin- és egyéb bioak í
anyagok csökkenése.
• Vi aminok – a C- i amin a alom egy észe a szá í ással elbomlik. Az ő lemény
A- i amin előanyag o ás is (be a-ka o in, k ip oxan in), amely á olásnál csak kis
mé ékben csökken. To ábbá a almaz még P- i amin (ci in), amely csak a
C- i amin jelenlé ében ak í (Szen -Gyö gyi A.).
Te mesz és echnológia
1. Hely e e éssel – még ez is meg alálha ó a gyako la ban
Fel é elei:
• gyo san melegedő és nem cse epesedő alaj,
• ö id enyészidejű, ko ai é ésű aj a használa a,
• jó minőségű e őmag, e és p ecíziós e őgéppel,
• ap ómo zsás és sima elüle ű magágy, ön özhe ő e üle ,
• gyommen esség biz osí ása.
A e és 3 cm mélyen, áp ilis 5–10-e közö égzik (kelés: május 1–3.), 5–7 kg/ha
mennyiségű e őmaggal. Elő e a szapo í ó anyago hőkezelni kell, melyhez a kö e kező
eljá ás alkalmazzák:
• Mag ömege + 50 % íz, ez 30°C-on 8–10 napig a ani, amíg a magok 2–3 %-án
megjelenik a csí a.
• Ez kö e ően azonnali e és. A kezelés ha ásá a a kelés gyo sabb lesz.
Talajelőkészí és – ősszel mélyszán ás, osz o és kálium mű ágyák kiju a ása, elmunkálás.
Ta asszal, má ciusban símí ózás/kombiná o ozás, N-mű ágya kiju a ása (120 kg/ha ha .a.),
ap ómo zsás alajsze keze kialakí ása.
Ve és elő gyomi ósze és alaj e ő lení ő bedolgozása (2–3 cm- e), e ési ány a me őlegesen
simahenge ezés (ha kell), hogy egyenle esen „ ömö ödö ” magágya kapjunk, ezál al az
op imális alajned esség megő izhe ő, amely az egyenle es kelés el é ele.
Kelése elő 1–2 nappal o ális gyomi ás (Finale agy Reglon).
56
El endezés – oly onnö őnél: 60+40x5–7 cm (15–20 nö ény/ m), élde e minál aknál u.az,
de 20–25 nö ény/ m. De e minál (csok os) aj áknál: 60+25 (20–25 nö ény/ m).
A őszám kialakí ása ki ejeze jelen őséggel bí a meg elelő e mékenyülés és hozam mia .
Az op imálisnál sű űbb é állásnál a i ágzás, a e mékenyülés és az é és egya án elhúzódik, a
nö ények e mőképessége csökken és nő a meddő ö ek a ánya.
Ennek meg elelően az alábbi őszám ja asolha ó a aj a nö ekedési ípusának ügg ényében:
 de e minál aj áknál 600–700 000 ő/ha,
 élde e minál aj áknál 400–500 000 ő/ha,
 oly onnö ő aj áka hely e e ésnél nem alkalmazunk.
2. Palán ane eléssel
Ez a e mesz ési mód d ágább, de jobb és biz osabb e més e edményez. Szeged kö nyékén
ez a echnológiá alkalmazzák. A palán áka e mesz ő-be endezésben ne elik.
A e és má cius 20–30-a közö égzik, álcákba agy ápkockákba helyez e a mago .
Tápközeges palán á állí anak elő. A kiül e és e alkalmas palán a 6–8 le eles állapo ban an,
melyhez 6–8 hé ne elési idő kell.
Kiül e és május 15–30 közö an, melyhez a hely e e e nél isme e e el endezés és az
alábbi őszámo alkalmazzák:
 oly onnö ő aj áknál 180–200 eze ő/ha
 élde e minál aj áknál 250–300 eze ő/ha
 de e minál aj áknál 400–500 eze ő/ha
É és – augusz us ége – szep embe elejé ől, ekko alakulnak ki a leg on osabb minősége
megha á ozó ulajdonságok.
A bogyók bel a almának kialakulásá a kö e kező 2 szakasz ha á ozza meg:
• nö ényen a szedésig
• szedés kö e ően, az u óé lelés ala
Jó minőség = é e e més + u óé lelés
63
Be aka í ás
Kézi szedés
• Rö idebb enyészidejű de e minál aj áknál 1–2 szedés, oly onos nö ekedésűeknél
2–3 szedés. A űsze pap ika szedése biológiai é e ségben ö énik. A „ko mos”
pap ikák nem szedhe őek le, u óé ik ugyan, de a színe gyenge ma ad.
• A palán ázo echnológia 2–3 he es ko aiságo biz osí , így a oly onnö ő aj ák is
biz onsággal beé nek.
• A úlzo ápanyagellá ás, ön özés és nagyobb nö énysű űség a e mésé és késlel e i.
A úl hosszú enyészidő mia i késői szedésnél sokszo gyengébb a színanyag- a alom.
Az é és gyo sí ásá a ko ai agyok megjelenése indokolja.
• A szedés az összes kézimunkaigény min egy elé jelen i.
Gépi be aka í ás
• Ennél 10–20 %-os esz eséggel lehe számolni, o ábbá a minőség is osszabb, min a
kézi, öbbmene es szedés ese én.
• A be aka í o e més 10–30 %-a sé ül.
• A napi eljesí mény kb. 2–3 ha/nap.
• Az á é eli á ban is megjelenik a gyengébb minőség, ezál al 30 %-kal ke esebbe ize
a eldolgozó, min a kézi szede é . Ez u óbbinál az á é eli á 115 F /kg ol 2011-ben.
U óé lelés – az ő lemény jellemző színé ez a szá í ás megelőző mű ele eljesí i ki. Ez az
eljá ás ugyancsak a ájkö ze éghajla i jellegze ességeihez kapcsolódik, ugyanis a iszonylag
ö id enyészidőszak égén, a pi os a é e e mésben csak észben alakulnak ki azok a
minőségi é ékmé ő ulajdonságok, melyeke a aj ák gene ikailag ho doznak. A e mék
u óé lelésé el, o ábbi bel a alma megha á ozó pa amé e ek jelennek meg, min pl.
in enzí ebb szín, íz és zama .
A mű ele ala égbemenő olyama ok:
• Fizikai és kémiai ál ozás, melynek so án az alapanyag minősége jelen ősen nő.
E nélkül a hazai klíma melle nem ud kialakulni a meg elelő színanyag mennyiség,
me a bogyók nem a ha óak a ö ön kellő ideig az őszi agyok eszélye mia .
• Fede szín ala , szellős helyen égzik, míg 3–6 hé ala pi os a nem é ik.
A e mésze es szikkadás ( íz esz és) melle a cuko a alom csökken, de es ék a alma
az é lelési mód ól üggően 30–50 %-kal nő, ezál al a színezék a alma s abilabb lesz.

64
• A pap ikabogyónak szedésko mindig ma ad cuko a alma. Az ő lemény jellemzően
édeskés ízé e cuko a alom egy észe és a bogyó ehé je a alma közö lé ejö ő
kondenzációs eakció, a cuko szá í ás és ő lés ala i ka amellizációja, o ábbá a magból
szá mazó nö ényi olaj alakí ja ki.
• A e més szedéseko a bogyókban a sá ga / ö ös színanyagok a ánya 1:1, amely
u óé lelés kö e ően 4:1- e ál ozik a ö ös ja á a.
U óé lelési módok:
• Füzé es – ez a módoza a legmunkaigényesebb, de a legjobb minőség így é he ő el.
• Zsákhálós é lelés – a kisebb kézimunkaigénye melle jó minősége biz osí .
• Ládás (3–4 hé ig á olha ó) – gyengébb es ékanyag képződés.
• P izmás – 20–30 cm-es é egben á oljuk a e méseke , a minőség nem jó, me nagy a
mik obiológiai omlás.
• Padoza os szá í ás – hideg és meleg le egő újnak a
bogyók a, így csökken ik a íz a alma , de így is nagy a
penészedés kockáza a, ezál al jó minőség csak a hibás
bogyók ki áloga ásá al é he ő el.
• Tö ön ö énő u óé lelés – palán ázo állományban, a
e méseke szin e szikkad állapo ában (24. áb a) szedik.
Ennél a módsze nél a minőségja í ó olyama ok még a
ö ön lejá szód ak, kisebb a omlási esz eség, ezál al
jobb ő lemény alapanyag állí ha ó elő.
24. áb a: Tö ön ö énő szá í ás
(Fo ó: I3)
65
PARADICSOM
(Licope sicon esculen um L.)
Kezde ben mé gező nö énykén a o ák számon. 1710- ől isme , hogy bogyója
élelmezés e alkalmas. Nagyobb mé ékű ogyasz ása az 1900-as é ek ől jegyze , innen ől
megnő a jelen ősége a e mesz ésben. Jelenleg a legnagyobb e üle en e mesz e aj.
A ilágban e mő e üle e megközelí őleg 5 millió ha, melyen kb. 170 millió onna
pa adicsomo állí anak elő (FAO, 2014). Eu ópában őleg a déli államokban jelen ős az ipa i
pa adicsom e mesz és. Meleg, csapadékmen es klímában a pa adicsom jól i ányí ha ó, ön öz e,
ko sze ű ápanyag u ánpó lással magas hozamo lehe elé ni, jó bel a almi é ékekkel.
Az elmúl 5‒6 é ben lényeges ál ozások ö én ek Magya o szágon az ipa i
pa adicsom e mesz ésben. Az uniós k ó a (130 eze /é ) ki eze ése u án jelen ős e üle - és
mennyiségi csökkenés kö e keze be. A mélypon o 2012-es é jelen e e, amiko a e mel
mennyiség 16 eze onna ol , a e üle pedig ebben az é ben 211 hek á ol . Ebben az
időszakban (2010–2012) impo üggőségünk 75‒82 %-o mu a o .
Ez kö e ően a e mő e üle ek ese ében e ős koncen áció alakul ki, azaz csak azok a
e melők ma ad ak alpon, akik csúcs echnológiá al biz onságosan, meg elelő minőség melle
ud ák a 70‒75 onna/ha ele i mennyisége előállí ani.
Jelenleg hazánkban (2015- e) o ább nő a meg e mel ipa i pa adicsom mennyisége.
Te mő e üle e 2015-ben közel 1400 ha ol , ahonnan min egy 120 eze onna e més (25. áb a)
aka í o ak be (nem i kán 100 /ha-os hozammal). 2015-ben o ább nő a palán ázo e üle ek
a ánya, közel 65 %- a (ez kb. 320 millió db palán aigény jelen e ). A e mesz ő e üle
el ehe ően még nö ekedni og, mi el az Uni e bő í e e eldolgozói kapaci ásá .
A hely e e e és palán ázo állományoknál a hozam má meghaladja a 100 /ha- .
Az ipa i pa adicsom e melése 80 %-ban a dél-al öldi égióban ö énik, ebből is kiemelkedik
Békés-megye. A hazai ogyasz ás is dinamikusan ejlődik (jelenleg kb. 12 kg/ ő/é ), de még
mindig csak 50 %-a az uniós ogyasz ásnak (Tö öko szágban ez kb. 80 kg/ ő/é ). E melle a
eldolgozó kapaci ások is jelen ősen bő ülnek.
66
25. áb a: Hazai pa adicsom e melés alakulása 2008–2015 közö
(Fo ás: F ui Veb, 2016)
Táplálkozás-éle ani jelen ősége – szá azanyag a alma 4–7 % (a haj a o nál alacsonyabb),
a cuko mennyisége 2–4 %, sa a alma 0,3–0,6 %. A meg elelő íz kialakulásához az op imális
cuko / sa a ány 10:1.
Színanyagá a likopin és a ka o ionoidok mennyisége ha á ozza meg. Az ás ányi elemek közül
ki kell emelni a kálium- (225–300 mg/100 g) és a magnézium (13–15 mg/100g) mennyiségé ,
alamin a B1, B2 és C- i amin a almá .
A pa adicsom Közép-Ame ikából szá mazik, a Solanaceae családba a ozik, azon belül
pedig a Lycope sicon nemze ség agja, melye ké ő alnemze ség alko . A zöld e mésű ajok
az E iope sicon, a színes (pi os, sá ga) bogyójúak pedig az Eulycope sicon alnemze ségbe
so ol ak. A zöld e mésűek élidőben ked el ek számos D-Eu ópai o szágban (pl.
Spanyolo szág).
Mo ológia
Gyöké – ejle , a mélyebb é egeke is jól behálózó, nagy szí óe ő el endelkezik, ezál al
az á mene i szá azságo jobban el iseli, min a pap ika. A hely e e e pa adicsom e ő eljesebb
gyöké endsze el endelkezik, min a palán ázo . A szá ból já ulékos gyöke eke képes
ejlesz eni.
Szá – se esző ös, henge alakú és mi igysző ökkel ede . A szá hossza a enyészidő so án
jelen ősen ál ozha . A őhaj ás nö ekedése és a i ág ü ök képződése alapján há om ípus
különböz e ünk meg, melyek az alábbiak (26. áb a):
67
• Foly onnö ő
– egész enyészidő ala nő,
– első 6–8 le él u án alakul ki az 1. i ágza ,
– a ü ök közö 3 le él an,
– hosszúkul ú ás e mesz éshez és haj a áshoz
ja asolha ó.
• De e minál
– 2–5 ü u án nem nő o ább,
– a enyésző csúcs i ágban égződik,
– a ü ök közö 1 le él an,
– koncen ál abb é és, egymene es be aka í ás
a jellemző.
• Félde e minál
– á mene a ke ő közö , 7–8 ü u án lezá ,
– a ü ök közö 2–3 le él an.
Le ele – össze e , alakja igen ál oza os
Vi ágza a – bo anikailag ál ü . A magház ké agy öbb e mőle élből nő össze.
Ön e mékenyülő nö ény.
Te mése bogyó, benne a ekeszek száma 2 agy öbb. A bogyók ömege 15–30 g- ól
(cse esznyepa adicsom) a 300 g-ig ál ozha a aj a és a echnológia ügg ényében.
A aj ák úlnyomó öbbségénél a bogyó színe pi os, melynek élénkségé a likopin és a
bé aka o in mennyisége ha á ozza meg.
Magja lapí o , molyhos, szü késd ap színű. Eze mag ömege 2,5–3,3 g, csí ázóképessége
4–6 é .
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – op imális hőigénye Ma ko -Hae sze in 22±7°C. A pa adicsom biológiai
nullpon ja 10°C, ezen é ék ala nö ekedése leáll. A a ósan 32°C ele i hőmé sékle szin én
a nö ekedés ko lá ozásá okozza. A nö ény hőigénye enológiai ázisonkén el é ő, melye a
ényin enzi ás és a ízellá o sággal össze üggésben kell é ékelni.
26. áb a: Pa adicsom nö ekedési
ípusok
(Fo ás: HODOSSI e al., 2009)
68
Csí ázási op imuma 20–22°C, míg a 18°C ala i hőmé sékle en a kelés elhúzódik. Szikle eles
állapo ban, mi el az asszimilációs elüle endkí ül kicsi, a magas hőmé sékle a nö ények
megnyúlásá okozha ja. Ebben a enológiai ázisban, napos időben 17–18°C- , míg bo ús
időben 13°C-o célsze ű a ani.
Kö ődés szempon jából ké k i ikus hőmé sékle i é ék an, a 30°C ele i és a 13–14°C ala i.
Ebben a ekin e ben op imális hőmé sékle nek ekin he ő az éjszakai 16–18°C, és a nappali
20–25°C.
Fényigénye nagy. Nö ekedésé e, ejlődésé e a ény e őssége melle a meg ilágí ás is
megha á ozó jelen őséggel bí . Fejlődéséhez legalább 5000 lux (200–300 J/cm2) e ősségű
meg ilágí ás igényel, máskén ege a í úlsúly lép el és ossz lesz a pollenképződés.
Fényigény ekin e ében a szabad öldi és a haj a o aj ák közö jelen ős különbség an.
Vízigényes, de ejle és mély e ha oló, nagy szí óe ejű gyöke é el a ize gazdaságosan
hasznosí ja. A napi íz elhasználása öbb ényező ől ügg ( ejle ség, hőmé sékle , ény, s b.).
Nagyobb ízigény a ömeges kö ődés és bogyónö ekedés (VI–VII égéig) idején an. É és
időszakában csökken a ízszükségle e a lomboza ö egedése mia .
Talajigénye – a alaj ípusok széles skáláján e edményesen e mesz he ő, a homok ól az
agyag alajokig. A pH ideális é éke 5,5–7,0. Az e ől el é ő é ékeknél bizonyos ápelemek nem
ke ülnek oldha ó állapo ba. A e üle ki álasz ásánál együk igyelembe a e mesz ési cél .
Ko ai e mesz és ese én a homok agy homokos ályog alaj a legjobb. Te mesz éséhez a
ápanyagokkal ellá o , jó íz a ó, ízel eze ő-képességű és kellő le egőzö ségű alajok a
meg elelőek.
Tápanyagigénye nagy. A mak oelemek jelen ősége a pa adicsom ejlődési szakaszaiban a
kö e kezők:
• N: on os a ege a í – gene a í egyensúly enn a ásában ( i ágzás, kö ődés és
bogyónö ekedés)
• P: palán ane elés időszakában és i ágzás-kö ődés idején okozo jelen őségű
• K: olyama osan, a cuko elhalmozódáshoz és a bogyószíneződéshez
• Ca: hiányában leáll a gyöké nö ekedés és a bogyókon csúcs o hadás alakul ki.
A ápanyag u ánpó lás célsze ű alaj izsgála i e edmények alapján el égezni, me ese enkén
szükség lehe alajja í ás a is a nö ény pon os ápanyag szükségle ének kielégí ése melle .

69
Te mesz és echnológia
Te mesz ési módok
• ko ai szabad öldi e mesz és – iss ogyasz ás a,
• szabad öldi ömeg e mesz és – konze ipa i cél a és iss ogyasz ás a,
• szabad öldi ám endsze es e mesz és – iss ogyasz ás a,
• haj a ás – iss ogyasz ás a és házike i e mesz és
Te üle ki álasz ásának szempon jai
• Szikes és sekély e mő é egű alaj nem jó.
• Gyo san melegedő alaj álasszunk a ko ai szabad öldi e mesz éshez.
• Bak é ium- és onál é eg e őzés ől men es legyen a e üle .
• Gyommen es és kiegyenlí e alaj elszín alakí sunk ki.
• Sík e üle , egyön e ű alaj ípus kiemel jelen őségű a gépi be aka í ásnál.
• A alaj ne legyen cse epesedés e hajlamos.
Faj a álasz ás szempon jai
• Szán ó öldi e mesz éshez zömmel de e minál aj áka é demes álasz ani.
• Ko ai szabad öldi e mesz éshez on os a ö id enyészidő, a de e minál ípus és a kis
lomb ömeg.
• Tömeg e mesz éshez nagy- és keménybogyójú aj áka álasszunk, e melle on os a
nagy likopin- és szá azanyag a alom, alamin a kó okozók- és ká e ők elleni
ezisz encia.
A hazai o galomban lé ő aj ák ípusai ól és jellemzői ulajdonságai ól a 4. ábláza ad
á ekin és .
Elő e emény:
• A e és o góban igyeljünk a a, hogy az elő e emény nem lehe a bu gonya élék
(Solanaceae) családjába a ozó aj.
• A 3–4 é es e és o gó a suk be, me monokul ú ás e mesz ésnél a szep ó iás
megbe egedés és a szádo (gyöké pa azi a) komoly nö ény édelmi p oblémáka okoz.
• Jó elő e emény lehe az ubo ka, a gabona élék és a pillangósak.
• Vegyük igyelembe a gyomi ó sze ek u óha ásá is, így a kuko ica elő e eménykén
nem ja asol .
70
4. ábláza : Pa adicsom aj ák és jellemző ulajdonságaik
(Fo ás: I4)
Talaj előkészí és
• Elő e emény be aka í ása, az kö e ően á csázás, a lóhán ás.
• Ősszel mélyszán ás (25–35 cm), ekko osz o - és kálium a almú mű ágyáka ,
meszező anyago és sze es ágyá szán ással dolgozzuk be a alajba.
• Ni ogén csak abban az ese ben adjunk, ha a a lóma ad ány bomlásá aka juk
gyo sí ani, egyébkén csak indí ó- és ej ágyázásko kell kiju a ni, me a él olyamán
kimosódik a alajból.
• Ta asszal az ül e és agy e és megelőző magágy készí ésnél osz o ban gazdag indí ó
ágyá ju assunk ki, ezzel segí jük a nö ény kezde i ejlődésé , gyöke esedésé . A a
azonban igyeljünk oda, hogy a úl sok ápanyag kiju a ása pe zselés okozha a
kiül e e agy a kelő állomány gyöke ének.
71
• A palán ázo e mesz ésnél a bedolgozás igénylő he bicideke ül e és elő 5–7 nappal
kell kiju a ni, máskén i o oxikus ha ás okozha .
Szapo í ása
Az u óbbi é ekben a palán á ól ö énő szapo í ás a ánya a hely e e éses echnológiához
képes csökken , a palán ane elés magas köl ségei mia . Elsőso ban a konze ipa i cél a
e mesz e pa adicsomnál alkalmazzák. A hely e e és olcsóbb, de kockáza osabb, me kisebb
a e mésbiz onság, emelle nagyobb a e üle egység e eső e őmagigénye. Jelenleg a
hely e e és a ánya 70 %, a palán ázo e üle eké pedig 30 %. A palán á ól ö énő szapo í ás
ugyan köl ségesebb, de a késő a aszi és a ko a őszi agyok jobban elke ülhe ők, így jobban
e ezhe ő a hozam és ko ábban kezdhe ő a be aka í ás is. Ha ennek ideje aug. 15-e agy 20-a
elő an, akko a eldolgozóüzemek 2,0 F /kg, ille e 1,5 F /kg-os elá al hono álják a e mény
á é elé . Ugyanígy nagyobb el ásá lási á a kap a e melő, ha a e ménye nagyobb ex ak
a alma ( e akció ) é el.
1. Hely e e és echnológiája
Jellemzői
• olcsóbb, jobban gépesí he ő, de kockáza osabb a e mesz és,
• az op imális őszám kialakí ása nehezebb, szemenkén i e és igényel,
• gyöke e mélyebb e ha ol, az ese leges ízhiány jobban el iseli, de ez is kell ön özni,
• a e més agyokig ö énő beé ésének bizony alansága kockáza ossá eszi a e mesz és .
Ve és – áp ilis 10–20- ól május 5–10-ig, amiko a alajhőmé sékle 2–5 cm mélyen elé e a
13–14°C-o . Ehhez csak ö id enyészidejű, gyo s, lendüle es ejlődésű aj áka lehe
alkalmazni.
A kelés a alajned esség és hőmé sékle ügg ényében 10–15 nap. A e és legkésőbb
május 10-ig el kell égezni, me a középko ai aj ák enyészideje nagyon ki olódik. A e és
mélysége homokos alajon mélyebb (2–2,5 cm), kö ö alajon sekélyebb (1–1,5 cm) legyen.
A csí ázáshoz op imális, ha a alaj ned esség a alma a ízkapaci ás 50–75 %-a. Ennél
ned esebb alajon e és kö e ően a e üle nagyon le ömö ödik, le egő lenné álik és kisebb a
kelési a ány.
72
A enyész e üle ike so os el endezésnél 125+35x15–18 cm. Hely e e éshez 70–80 eze
db/ha e őmag szükséges.
Ha nem p ecíziós géppel égez ük a e és , akko őszámbeállí ás kell alkalmazni, melye 2–4
lomble eles ko ban, 15–18 cm-es ő á olság a égzünk.
2. Palán ázo e mesz és
A e és a palán ane eléshez a kiül e és ideje ha á ozza meg. Ál alában má cius elején
kezdődik, az o szág déli észén 1 hé el ko ábban, mi el a kiül e és e alkalmas hőmé sékle i
iszonyok o ko ábban alakulnak ki.
A plán ane eléshez kb. 6 hé e an szükség, üggően a ól, hogy miko a e ezzük a kiül e és .
Kiemel jelen őségű a e és idejének p ecíz megha á ozása, me úl ko ai e ésnél a palán a
elö egszik, míg a késeinél ejle len ma ad. A palán ane elés ű he ő e mesz ő be endezésben
égezzük.
Ma má öbbnyi e ápközeges palán á alkalmazunk, így a e és e ő álcák sej jeibe ö énik.
Tápkockás agy cse epes palán á inkább a haj a ásnál használunk.
Ve és kö e ően a beön özéshez a íz a almazzon palán adőlés ellen éz a almú sze .
Palán ák ápolásához a észle es leí ás a Szapo í ás c. ejeze ben ol asha uk.
Előkészí és kiül e és e: ehhez kiül e és elő 1 nappal 10 mm ize és osz o úlsúlyos
mű ágya olda o adjunk. Gépi ül e és e alkalmas a palán a, ha elé e a max. 20 cm-es
magasságo és 3–4 lomble ele an.
Kiül e és – az ül e és ideje hazánkban áp ilis égé ől május közepéig a . Az ül e és
mélysége a palán ák mé e é ől üggően 5–7 cm.
A enyész e üle ügg az alkalmazo aj á ól és a be aka í ás módjá ól. De e minál ípusokból
40–50 eze nö ény/ha, élde e minál aj áknál 30–35 eze nö ény ül e ünk ki hek á onkén .
Ko ai aj ánál 50 eze /ha nö énysű űsége is alkalmazha unk, me ezek a aj ák kisebb
habi usúak. A enyész e üle nagysága 125+35x25 cm.
Későbbi aj á 30 ez es őszámmal ül e jük, 120+40x40 cm-es el endezésben.
A kiül e és álcás palán ánál ál alában e ol e ej á as palán ázógéppel (pl. Fedele) égzik.
Gyako i hiba az ül e és u áni in enzí ön özés, mi el így a gyöke e a alaj elszín közelében
ma ad, és később, a meleg napokon az állomány ízhiány szen ed.
Az e edés elősegí ő ön öző ízzel 1–2 %-os mű ágyaolda kiju a ása elősegí i a
nö ények gyöke ének egene álódásá .
79
– Ipa i aj áknál – nagy íz-oldha ó szá azanyag a alom (cuk ok mennyisége), nagy
alkoholban oldha a lan szá azanyag a alom (AIS), amely megha á ozza a lé iszkozi ásá
és a pü é konzisz enciájá , nagy színanyag a alom.
• Szá azanyag a alom – alacsonyabb é ék a ko ai és a nagy bogyójú aj áknál; nagyobb
mennyiség a oly on nö ő ípusúaknál (nagyobb lomb elüle , hosszabb enyészidő);
ugyanígy a szabad öldi bogyóknál öbb, min a haj a o e ményben.
• Sa a alom: 0,4–0,9 %; pH: 4,26–4,82, ennek 10-sze ese legyen a cuko a alom, hogy
ha monikus íz alakuljon ki.
• Színanyagok mennyisége: a pi os likopin és a sá ga β-ka o in a ánya aj ánkén el é ő.
Pi osnál a β-ka o in (A- i amin előanyaga) elő o dulási a ánya 10 %, míg a
na ancsszínűeknél ez 90 %.
• C- i amin a alom (8–119 mg/kg) – gén o ása a L. pe u ianum. Isme , hogy a nagy
C- i amin a almú bogyók ap óbbak, alacsony e mőképességgel endelkeznek.
• Bogyó keménysége – ez on os a gépi be aka í ha óságnál és a szállí ásnál. Ennek
kialakí ásánál on os a as ag e més al, kisebb bogyó ömeg, ke esebb ekesz, o ális
bogyó – a bogyó alakindexe >1; (index: hossz / á mé ő).
Ennek é éke: 800–1400 Kp/mm. A bogyó az é és elő ehaladásá al puhul, me a
pek in a alma csökken.
• É és – ez be olyásolják az é éslassí ó gének, amelyek gá olják a pek inbon ó enzimek
szin ézisé (késlel e e puhulás). É éslassí ó a in ( ipening inhibi o ) és a hosszan
pul on a ha ó lsl (long shel li e) gének, melyek lehe ő é eszik a jobb á olha óságo
és hosszabb szállí ha óságo . A K- á olási aj a a almazza az ún. nem beé ő gén (no
– non ipening) és egy é éslassí ó mu áns (alc – ez Po ugáliából, Alcoba égióból
szá mazik).
• Te mésle álás – a ké e mőle élből összenő bogyók könnyen le álnak, míg a
öbb ekeszű bogyók (ezek őkén a haj a ásban használa osak), csak kocsánnyal
szedhe őek. To ábbá isme , hogy a Ca hiány elősegí i a könnyebb le álás .
Rezisz encia o ások:
– L. esculen um a . ce asi o me – gyöké o hadás elleni gén (Ecuado és Pe u K-i ópusi
esőe dőiben honos – é i csapadék 5000 mm).
– L. hi su um – o a ezisz encia agy édekezés Bacillus hu ingiensis alapú
készí ményekkel.
– Má lé eznek ezisz ens aj ák gyöké gubacs onál é eg e.

80
Haj a ásnál kiemel jelen őségű a hib idek ole anciája a alaj nagy só a almához, o ábbá
ezisz encia a jelen ősebb kó okozókkal és ká e őkkel szemben. Egy e el e jed ebb az
ol ányok használa a, amelynél az ellenálló alanyok lehe ő é eszik az alább elso ol
p oblémák megoldásá .
Alany álasz ásnál igyelembe kell enni az alábbiaka – a e mesz őbe endezés ípusá , a
széndioxid-adagolás lehe őségé , a aj a ege a í agy gene a í jellegé , a echnológia
szín onalá , a e mesz ési módo ( alajos agy izolál ), a e mesz ő közeg ípusá és az
alkalmazo őszámo .
Miko használjunk ol ányoka – az ol ás előnyei
• Hosszúkul ú ás e mesz ésnél, ille e ko sze ű ü egházban a legjobban kihasználha ó.
• Gene a í abb aj áknál, melyek hajlamosak a okozo bogyóképződés e.
• Nagy adagú széndioxid- ágyázásnál, mi el a szén-dioxid gene a í i ányba
be olyásolja a nö ények ejlődésé .
• Ké szálas e mesz ésnél, me nagyobb a lomb elüle és ehhez kell az e ős gyöké ze .
• Nö ényegészségügyi p oblémáknál, ha pl. Pepino mozaik í ussal e őződik az
állomány agy e icilliumos e őzéssel kell számolni.
• Talajos e mesz ésnél – ha Py enochae a, uzá ium, ille e onál é g e őzés áll enn.
A nold F1 alany – ki álóan kompa ibilis az in enzí ebb nö ekedésű aj ákkal is. Előnye a
könnyű ol ha óság, nem indukál ege a í úlsúly , könnyebb i ányí ani, azaz gene a í an
a ani az állomány .
• HR (high esis ance) = ToMV 0-2 (Toma o mosaic i us); V (Ve icillium); Fol 1-2
(Fusa ium oxyspo um .sp. lycope sici); Fo (Fusa ium oxyspo um .sp. adicis–
lycope sici); F 1-5 (Ful ia ul a, azaz Cladospo ium ul um)
• IR (in e media e esis ance) = M (Meloidogyne sp.); Pl (Py enochae a lycope sici)
Miko ne használjunk alanyoka ?
• A ö idkul ú ás, őleg őszi e mesz ésben, amiko minden kö nyeze i ényező ege a í
i ányba be olyásolja a nö ényeke .
• Gyenge ű és endsze melle , me élen az ol o állomány ilyen helyze ben
elnehezedik, bo í isz és egyéb nö ény édelmi gondok lépnek el.
81
• A ege a í aj a önmagában nem kizá ó ok, de ha nincs széndioxid- ágyázás, nincs
klíma ezé lő számí ógép, ha elö egede , sö é az ü egház és óliás e mesz ésnél.
• Ezen ese ekben a ege a í aj a nem ajánlha ó ol ás a.
KORAI BURGONYA
(Solanum ube osum L.)
A bu gonya szán ó öldi nö ény, de a ko ai e mesz ésben előállí a zöldségnö énynek
ekin he ő. Ekko még a gumó nem pa ásodo . A ilágon 20 mill. ha-on e mesz ik,
320–330 mill. onna e més állí anak elő é en e, 16–18 /ha e mésá laggal. É es ogyasz ása
a ilágon 31–35 kg/ ő/é . Hazánkban 25 000 ha-on az á lag e més 25 /ha. É es ogyasz ás
55 kg/ ő, melynek 30 %-a ko ai e mesz ésből szá mazik. A ömeg e mesz és mé éke
csökken .
A ko ai bu gonya piaci á a nagyobb, magasabb köl ségeke is el isel. Hazánkban a ko ai
bu gonya e és e üle e kb. 8.000 ha, a haj a ás kb. 700 hek á on olyik. Az á mene i ólia
aka ás észa ánya á ha óan nőni og, amely köz e lenül a óliasá as ko ai bu gonya u án
szedhe ő. Ekko az á ak még magasak és szán ó öldön kisebb á o dí ással, egysze űbben
e melhe ő. Ugyanakko a szabad öldi nyá i (június, július, augusz us) e mesz és nö elése is
on os lenne.
Ko ai bu gonyának ekin he ő az a e mény, melynél a pa ás é eg nem edi eljesen a gumó ,
ún. oszlós héjú, a e més á mé ője 4–5 cm, de ide so olha ó a gyengén pa ásodo héjú is.
Szá mazása – Ame ikából, 1490 elő i időből elsőkén Spanyolo szágba ju o el 1580-ban,
majd Í o szágba 1585-ben. Magya o szágon 1654-ben, a mai Szlo ákia e üle én ál isme é,
de hazai e mesz ése csak 1770- ől kezdődö . Akko iban alapélelmisze kén használ ák, majd
50 é múl a má eljesen kiszo í o a a csicsóká . A ko ai bu gonyá előszö melegágyakban
e mesz e ék, a e més IV. ége – V. elejé e ál elszedhe ő é.
S a isz ikai elkülönüléshez az alábbi ka egó iáka ha á ozzák meg:
 ko ai – június 30 elő ke ül o galomba,
 nyá i – június ól augusz usig e jedő szedés és o galmazás,
 ömeg bu gonya – szep embe i elszedés,
 bébi e mék – haj a ásból szá mazik, ül e és ől a elszedésig a e mesz ő be endezés ala
ma ad.
82
Mo ológia
Főgyöke e ejlesz . A gumó ak á ozás a módosul öld ala i szá . A öld ele i szá
észen össze e le eleke alakulnak ki.
Vi ága ehé agy lila színű, zöld színű bogyó e mése (hasonlóan a pa adicsomhoz), de
ez mé gező!
A bu gonya echnológiai é elemben e e mése a gumó, amely e ősen meg as agodo
ö id szá agú haj ásképle .
A gumó nyugalmi időszakának égén ügyekből haj ásoka ejlesz és az alapi észén lé ő
nóduszoknál dudo ok képződnek. Ezek gyöké é és sz óló á alakulnak, majd aj uk képződnek
a gumók (30. áb a).
30. áb a: Bu gonya mo ológiája (Fo ás: I5)
83
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – Ma ko -Hae beso olás sze in a 16°C-os csopo ba a ozik. Nagyobb
hőingadozás (éjjel 12–14°C, nappal 20–22°C) jól iseli, ked ezően ha a lombnö ekedés e.
Fagyé zékeny, -1°C-nál má sé ül, így gyak an alkalmaznak á yol óliás aka ás .
Fényigénye – ö idnappalos kö ülmények ked ezőbbek számá a, me ezál al ö idül a
ege ációs idő.
Vízigénye – gumóképződés idején a legnagyobb, míg a ege áció elején és égén kisebb.
A alaj ízkapaci ásának (VK) 70 %-á kell biz osí ani, de e melle egyenle es ízellá ás
igényel.
Talajigénye – gyo san melegedő, humuszos ba na homok alajok a ked ezőek számá a,
kémha ása 5,8–6,5 pH közö legyen.
Tápanyagigénye nagy, őkén a ege áció elején. Kiemel a K-igénye, amely elősegí i a
jobb ízgazdálkodás és hideg ű és , alamin ked ezően ha a gumók minőségé e és mé e é e.
A Mg- á gyázás nö eli a gumó keményí ő, szá azanyag- és ehé je a almá .
Ko ai e mesz és
A nagyobb piaci e seny mia nagyobbak a minőségi kö e elmények, de ezzel együ a
e mesz és önköl ségé csökken eni kell. Ko ai e mesz éshez sá ga héjú aj áka ül e nek ész ,
li án és le expo a. A hazai ogyasz óknak május–június a kell megjelenni a ko ai
bu gonyának.
A ko ai ül e és előnye – ekko még jó a e mésze es csapadék ellá o ság és ke esebb ön özés e
an szükség, o ábbá kisebb a nö ény édelmi köl ség is, mi el a k umplibogá ká é ele még
nem számo e ő.
Ez a e mesz ési módo őkén a Duna-Tisza közén, a Nyí ség és Belső Somogy e üle einek
laza homok alajain alkalmazzák, ahol sima elüle ű, de o mációk ól men es gumóka lehe
előállí ani. Ehhez ko ai- és í us- ezisz ens aj áka használnak, igaz, ennél a e mesz ési
módnál kisebb a hozam, de nagyobb az á be é el.
Faj a álasz ás kö e elményei
Több min 60 aj a an o galomban, ebből 28 ko ai, melyből a leggyako ibb 8–9 aja
sze epel a e mesz ésben. A hazai piacokon őkén pi os héjú (Cleopa a; Ama osa; Rosa a)
84
aj ák annak öbbségben, mi el ezek a leginkább ked el ek, de a sá ga geno ípusok
(Pannonia; Hópehely; Impala; Vik ó ia) is isme ek.
Faj a álasz ás őbb szempon jai:
 igen ö id enyészidő és jó e mőképesség,
 e sze ős gumó o ma – sima elüle ű és mé e egyenle es,
 ked ező é kezési ulajdonság – elszíneződés men es gumóhús,
 jó bel a alom (szá azanyag és keményí ő a alom), o ábbá jó szö e i s uk ú a,
 be egségellenállóság, őkén í us a, mi el hazánkban ál alában nagy a le él e ű
in ázió, amely í usá i el okozha .
A aj ák enyészideje közö nincs nagy különbség, alamennyinél kb. 80–95 nap, a különbsége
a echnológiai ogások helyes alkalmazása adja.
Te mesz és echnológia
Vege a í ú on ö énik a szapo í ás, melyhez csak émzá ol gumó (é en e elújí a) ajánla os
használni.
Te mesz ési módok
 Hagyományos ko ai e mesz és
 Váz nélküli ólia ágyakban, ahol a alaj áz a ja a pe o ál óliá (31. áb a), melye 1 cm
á mé őjű lyukakkal (600 db/m2) ellá o , 0,04 mm as agságú, 180 cm széles ólia bo í .
Ehhez EF-2 ólia ek e ő gépe használnak, 1,5–2 ha/10 ó a eljesí mény. Az ül e és
áp ilis 10-e kö ül égzik.
31. áb a: Fólia a ó bakhá

85
 Fólia alagú (32. áb a), ez a leginkább alkalmazo módsze , a aka ás kb. 1 hónapig an
aj a. Legko ábban ez alá ül e he ő ki a gumó.
32. áb a: Pe o ál ólia bo í ású alagú (Fo ás: I6)
 Sík óliás aka ás – bakhá kialakí ása és á yol óliá al ö énő bebo í ása (33. áb a).
A haj ások a ejlődés elő ehalad á al megemelik a óliá . Előnye, hogy á engedi a ize és
alamennyi ény is, o ábbá a hőmé sékle szabályozásá a is ki álóan alkalmas.
33. áb a: Fá yol óliás aka ás (Fo ás: I7)
Előhaj a ás – ehhez a kiül e ési idő elő 1 hónappal, a 40–60 g-os gumóka (közepes mé e )
2–3 so osba helyezzük el M10-es ekeszbe. Ez a mű ele e ko ábban ü egházak elő e ében,
jelenleg óliasá akban égzik, 16–18°C nappali és 12–14°C éjjeli hőmé sékle és 80 %-os
pá a a alom melle . Ehhez szó ény (1000–1500 lux, énycsö ekkel) ajánla os biz osí ani.
A szapo í ó anyag ilyen előkészí ése kb. 28–31 napo esz igénybe, aj á ól üggően. E e az
idő e a gumókon 0,5–2 cm-es csí ák jelennek meg.
86
A ládáka 4–5 cm-es alaj é eggel is lehe aka ni, de ebben az ese ben má gyöké kezdemény
is kialakul a gumón.
Te üle ki álasz ása – jó le egő- és ízgazdálkodású, jól szellőzö , ögmen es e üle e
biz osí sunk a za a alan gumó ejlődéshez. Elő e eménynek legjobbak a kalászos gabonák,
ugyanazon családba a ozó ajok u án ne ül essük.
Talajelőkészí ésnél az őszi mélyszán ás az á lagosnál mélyebb (35 cm) legyen és lehe őleg
sze es ágyá is ju assunk ki, mi el így a alaj szellősebb, jobb sze keze ű lesz, ezál al öbb
ned essége ud be ogadni és a be aka í ás is ha ékonyabbá álik. Az így előkészí e e üle e
még ősszel el kell munkálni, hogy ko a a asz a csak az ágyáskészí és mű ele e ma adjon.
Tápanyagellá ás – a bu gonya ápanyagigényes nö ény, ezál al okozo igyelme kell
o dí ani a különböző ápelemek mennyiségé e.
Ke és N ese én csökken a gumók ehé je a alma, míg úlzo ellá ásnál csökken az
el a ha óság és be egségek e is hajlamosí .
A jó osz o és a kálium ellá o ság ízja í ó ha ással bí , o ábbá nö eli a keményí ő a alma
és okozza az el a ha óságo .
Az á lagos e méshozam (20–35 /ha) ápanyagigénye 100 kg N, 40 kg P és 180 kg K ha .a./ha,
melyből a osz o alap ágyakén , ugyanígy a kálium 50 %-á , míg a ennma adó ész
a asszal, ül e ésnél ej ágya o májában adagoljuk az összes ni ogénnel együ . A káliumo
lehe őleg szul á o májában ju assuk ki.
Kiül e és – ehhez a gumóka á kell áloga ni és a sé ülésmen es 3–5 cm á mé őjű,
50–60 g ömegű gumóka készí jük elő az ül e éshez. A szapo í ó anyagon ki ejlődö ilágos,
á e sző, megnyúl pincehaj ásoka le kell ö ni, míg a cé nahaj ásos gumóka el kell á olí ani,
me az í usos e őzés jelenlé é el é elezi. A jól előhaj a o gumón 1–1,5 cm-es, zömök, ún.
ényhaj ások annak.
A kiül e és ideje má cius 15–20-a, amiko a alaj első é ege ekko má elé i a 6–7°C-o .
Tenyész e üle e 70 x 25 cm, a szapo í ó anyago 5–6 cm mély e ül e jük. Ez a mű ele e kis
e ül en kézzel, nagyobb elüle en palán ázó géppel égzik, de ehhez on os, hogy ö id, zömök
csí ák legyenek a gumón. Ekko egymene ben a ólia a ó bakhá is kialakí ha ó, majd 10–14
nap múl a a égleges bakhá ke ül meg o mázás a ( el öl és) ko mánylemez nélküli eke
segí ségé el.
Ápolása
Talajápolás – a haj ások 10 cm-es magasságánál alajlazí ás kell égezni. Amiko a
nö ények elé ik a 20–25 cm-es nagyságo , de még i ágzás elő ( igyeljünk á, nem minden
87
aj a i ágzik) a el öl és el kell égezni. A jól ejle állománynak ez kö e ően má
gyomelnyomó ha ása an.
Ön özés – a ízkapaci ás 65–70 %-á kell biz osí ani. Vízhiány jelezhe a sö é zöld le él.
A endsze es ízadag 25–35 mm legyen, melye előszö a gumókö és kezde én, majd még
o ábbi kb. 2–3 alkalommal, üggően a e mésze es csapadékellá o ság ól és a alaj íz a ó
képességé ől.
Fej ágyázás – gumóképzés kezde eko és még 2–3 hé el u ána is. Ehhez a kálium
ennma adó észé , a ni ogén 30–50 %-á ju assuk ki, de szükséges lehe magnézium
lomb ágyázás is, melye 1–2 alkalommal égezzünk a enyészidő olyamán.
Nö ény édelem
Ví usok ellen az egészséges szapo í óanyag használa á és a ek o ok (le él e ek) elleni
édelme udjuk alkalmazni.
Gombabe egségei közül a bu gonya ész okozza a legnagyobb ká oka , amely meleg, pá ás
nyá i napokon jelen kezik. A le eleken ba na ol ok alakulnak ki jelen ős lomb esz és okoz a.
Védekezés ellene gombaölő sze ekkel lehe séges.
Álla i ká e ői – cse ebogá pajo , pa anóboga ak lá ái, le él e ek és a bu gonyabogá ,
amelynek ká é ele ko ai e mesz ésben nem igazán jelen ős. Ha mégis nagyobb in ázió jelenne
meg a e mesz és időszakában, az alábbi módsze ek közül álasz ha unk a édekezéshez.
Ag o echnikai módsze ek: e őgumó előcsí áz a ása, meg elelő izolációs á olság be a ása,
bu gonya so köz aka ása szalma mulccsal agy óliá al, nö ény á sí ás okhagymá al,
zöldbabbal, o má al agy kapo al.
Fizikai, mechanikai édekezés: bogá ogó
á ok kialakí ása, boga ak begyűj ése
bogá gyűj ő géppel (34. áb a), á yol óliás
aka ás.
Biológiai módsze ek: Kémiai és
bak é ium a almú o a ölő sze ek,
áplálkozás gá ló nö ényi ki ona ok
alkalmazása, bogá - lá a e emek
p ésned e, nö ényi o a ölő sze ek.
34. áb a: Pneuma ikus bu gonyabogá gyűj ő gép
(Fo ás: I7)
88
A bu gonya e mesz ésének számos echnológiai módoza ai isme ek, így a ko ai melle
egy e nagyobb jelen ősége kap a nyá i e mesz és is. Ennek őbb sajá osságai az alábbiakban
ke ülnek bemu a ás a.
Nyá i e mesz és
Az Al öld déli észén, homok alajon közisme a bu gonya nyá i e mesz ése. A ő e ésű
nö ények be aka í ása u án június–július hónapban ül e ik a gumóka . Az így előállí o e més
oszlós héjú o mában ke ül a piac a.
A nyá i ül e és célja a le él e ű ká é el mé séklése, egyben a í us e őzés megakadályozása
ol . Te mesz ésének on os el é ele a ked ező ökológiai kö ülmények és az ön özés
biz osí ása.
Az őszi gabonák be aka í ása u án a alaj július elejé e kell előkészí eni, mellyel egybekö e
alaj e ő lení és is alkalmazzunk. A e őgumó július második elében kell a hű ő á olókból
ki enni. Néhány napos hőmé sékle kiegyenlí ődés u án kezdődhe az ül e és, melye július
12-ig be kell ejezni.
Az ül e ési mód azonos a a aszi ül e ésűé el, de az állománysű űség alami el kisebb.
Össze üggő nö ényállomány á ha óan július második elé e alakul ki.
Ápolásánál igyelme kell o dí ani az ön özés e, egysze es gyomi ás a és a a aszi
e mesz ésű bu gonyánál isme e e nö ény édelmi munkák a.
Szá alaní ás kö e ően a be aka í ása szep embe égén, ok óbe elején kezdődhe .
Tö ekedni kell a kíméle es szedés e, me a gumók pa ásodása gyenge mé ékű.
Be aka í ás
Hagyományos ko ai e mesz ésnél ennek á ha ó ideje június 10–15-e, míg aka ásos
eljá ásnál má május ége – június elején szedhe ő az újbu gonya.
Hozama aj á ól és echnológiá ól üggően kb. 250–350 g gumó/ ő. Az é ékesí és mosás
kö e ő 2 napon belül meg kell oldani. A e mény ál alában M-10-es ekeszbe iszik a piac a
agy elő e kicsomagol a, pe o ál nylon zacskókba ke ül a szupe ma ke ekbe.
95
Talajigény – szá az, kö ö alajon elágazó épa es ek ejlődnek. Ezé mély é egű,
középkö ö homokos ályog, mészben gazdag alaj az op imális számá a. E melle jól
e mesz he ő ön és- agy mezőségi alajokon is, de igyelembe kell enni, hogy a alaj
cse epesedése a kelési százaléko csökken i.
A ko ai, ö id enyészidejű aj ákhoz könnyű, laza homok alajoka álasszunk, me a gyo s
elmelegedés elősegí i a ko aiságo .
A hosszú enyészidejűeknél előnyösebb a középkö ö - agy kö ö alaj, melynek jobb a
íz a ó képessége és az ás ányielem a alma is ( őkén kálium), amely lehe ő é eszi a
nagyobb szá azanyag- és színanyag a almú épa es ek kialakulásá .
Tápanyagigénye közepes, jelen ős mennyiségű káliumo esz el a enyészidő olyamán.
Ehhez on os a alaj jó le egőellá o sága, az al alajlazí ás, amely a kálium mobilizációjá eszi
lehe ő é.
Kálium ked ezően ha a e més minőségé e, a színé e, a á olha óságá a és az állomány
be egség ellenálló képességé e.
Ni ogén – ked ezően be olyásolja a e mésmennyisége , de a sok ni ogén on ja a
á olha óságo és ni á elhalmozódás okoz, őkén gyenge ényin enzi ásnál. Bébi-é el
alapanyag előállí ásához ni ogén ej ágya nem alkalmazha ó, me a szab ány ál al előí igen
szigo ú ha á é ékbe egyébkén sem könnyű bele é ni. E e a cél a közepes humusz a almú
(2–3 %) alaj kell álasz ani, hogy jobb minőségű (ni á és ni i men es) alapanyago lehessen
előállí ani.
Fosz o – alacsony a el é ele más ajokhoz képes . Ezzel szemben ki kell emelni a meg elelő
magnézium ellá o ságo , me hiányánál a lomboza épsége, asszimilációs kapaci ása
jelen ősen csökken, amely nemcsak a hozam szempon jából on os, de a nyű ő endsze ű
be aka í ásnál is, ahol a le elek épsége megha á ozza a épa es ek kiemelésének sike é .
A bó hiánya pedig á olha ósági p oblémáka okozha , alamin szí o hadás .
Monokul ú ában nem e mesz he ő, op imális elő e emények – kalászosok, bab, bo só.
Is álló ágyá köz e len alá nem ju a ha unk ki, legko ábban a ágyás szakasz kö e ő é ben
e he jük.

96
Faj a álasz ás szempon jai
A meg elelő aj a álasz ás megha á ozza a e mesz és sike é . A soka ígé ő holland agy más
kül öldi nemesí ésű aj ák ól csak abban az ese ben á ha unk a csúcs minősége , ha a íz- és
ápanyagellá ás a nö ény igényei maximálisan kielégí i. Amennyiben ezek a el é elek má a
e ezés idején is ké désessé álnak, úgy é demes ke ésbé in enzí aj á álasz ani, amelyek a
hazai kö nyeze i iszonyok a le ek nemesí e, így gyengébb ellá o ság melle is meg elelő
hozam és minőség á ha ó.
A aj ák csopo osí ha óak enyészidő és épa es alakja (8. ábláza és 38. áb a) sze in .
E melle jelen ős sze epe an a lomb e ősségnek, mely mind a iss piaci é ékesí ésnél
(csomóz a), mind a nyű ő endsze ű gépi be aka í ásnál kiemel jelen őségű.
Gene ikailag megha á ozo ulajdonságok o ábbá a épa es ek bel a almi é éke – szín- és
szá azanyag- a alom, epedési és zöldülési (nyaki észen) hajlam, a- és háncs ész színe és
egymáshoz iszonyí o a ánya, á olha ósága, alamin le élbe egségekkel szembeni
ellenállósága (pl. al e ná ia, lisz ha ma ).
8. ábláza : Sá ga épa aj ák csopo osí ása (sajá sze k.)
Répa es alakja
Tenyészidő hossza (nap)
Rö id
(90–110)
Középhosszú
(110–140)
Hosszú
(140–180)
Henge alakú
Amsz e dami
Nan i
Be licum
Széles áll, le elé keskenyedő,
ompa égződés
Chan enay
Flakke
Megnyúl , le elé keskenyedő,
hegyes ég
Dan e s
Impe a o
97
38. áb a: Répa es ípusok (Fo ás: HÁJAS, 1976)
Te mesz és echnológia
Ku a ásainkkal megállapí o uk, hogy a so ok ájolása megha á ozza a nap ény beesési
szögé , ezál al a alaj elmelegedésé és a nö ények éle olyama ai . Az É-D-i ájolású so oknál
csapadéko , ille e ön özés kö e ően a le elek gyo sabban elszá adnak, ezál al ke ésbé
ki e ek a gombás megbe egedések kialakulásának. E melle a alaj is gyo sabban elmelegszik,
melynek ha ása őleg bakhá as e mesz ésnél é ényesülhe .
Talajelőkészí és – mélyszán ás ál a o ga ó eké el (sima alaj elüle hez) és al alajlazí ás.
A sá ga épa e mesz ésénél isme a sík- és a bakhá as mű elés.
Síkmű elés lazább sze keze ű, homok alajon alkalmazunk, amely a enyészidő égé e sem
ömö ödik le, ezál al nem okoz nehézsége a be aka í ásnál. Ezen a alaj ípuson őkén ko ai
e mesz és égzünk.
Bakhá as mű elés – előnye a ked ezőbb alajsze keze és a jobb káliumhasznosulás, a
könnyebb be aka í ás és a simább épa es , azaz jobb minőség. Há ánya a öbble köl ség,
speciális gép (bakhá húzó) igénye (39. áb a) és a szükségsze ű ön özés, me a kiemel
alajp o il könnyebben kiszá ad.
A bakhá as e mesz ésnél a hőingadozás okozo an é ez e i ha ásá . A napsuga ak jobban
é ik a alaj a bakhá on, ami ked ező lehe a gyöké nö ekedés e, de nyá on a úlzo
elmelegedés gá olja a épa es ejlődésé . A bakhá as e mesz és egyben a ény iszonyok jobb
98
kihasználásá is jelen i, amely ha ással an a sá ga épa anyagcse éjé e, ezál al bel a almi
é ékeinek kialakulásá a.
39. áb a: Bakhá készí és mű ele e (Fo ás: FŰZI, 2012)
Ve és – má cius 10-e elő nem ja asolha ó, me az á mene i agyos napok jelen ős
nö énypusz ulás okoznak. Az op imális e ési idő má cius 20-a kö ül an. A e ési idő egyben
a e mesz ési cél ügg énye is. A mag e és idejé és a szükséges csí aszám alakulásá a
9. ábláza a almazza. A e és mélysége 2–3 cm. A sá ga épa a mély e és nem bí ja, ezé a
meg elelő ap ómo zsás, egyenle es alaj elszín on os el é el az op imális őszámú állomány
kialakí ásához.
9. ábláza : Ve ési idő és a csí aszám alakulása a e mesz ési cél ügg ényében
(Fo ás: KOVÁCS, 2011)
Te mesz ési cél
Ve ési idő
Csí aszám
(millió/ha)
Ko ai csomózo
Má cius 20-a kö ül
1,5–2,0
Moso ( iss piac a)
Má cius ól június eleje
1,0–1,2
Ipa i eldolgozás, á olás
Má cius – áp ilis
0,8–1,2
99
A e ésnél a so ok el endezése lehe 1, 2 agy 3 so os, melynél a so á olság 25–40 cm közö
ál ozha . A ő á olság 2–3 cm legyen, amelye p ecíziós e őgépekkel pon osan ki i elezhe ő,
így a őszámbeállí ás elma ad. Ezen kí ül isme a szalagos e és is, ahol 8–10 cm-es sá ban
szó a ke ülnek a e őmagok a alajba.
Bakhá as e mesz ésnél az alábbi alajp o il mé e ekből álasz ha unk (10. ábláza ):
10. ábláza : Különböző ípusú bakhá ak és mé e ei (Fo ás: KOVÁCS, 2011)
Te mesz ési mód
Ko ona közép
á olsága (cm)
Ko ona
szélessége (cm)
Bakhá
magassága
(cm)
Magas bakhá
60–75
15–20
25
Alacsony bakhá
50
25
15
Emel ágyás
120
80
20
Bakhá ak a egyso os, ké so os (6–10 cm-es so á olság) agy szalagos e és e ezhe ünk.
Az emel ágyáson (40. áb a) 3–4 so alakí ha ó ki, 25 cm-es so á olság a, melyek közö
csepeg e ő csö e húzha unk ki az állomány egyenle es ízellá ásá a. A iszonylag szűk so köz
ellené e is egyenle esen ejlőd ek a épa es ek és a lomboza alajá nyékoló ha ása mia
gyomelnyomó ha ása ki álóan é ényesül . Így csak a bakhá ak közö i e üle
gyommen ességé kell biz osí ani. A alajlakó gombák e őzésének megelőzésé e a e éssel
egyidőben a e ő á okba T i ende (bak é ium alapú) alaj e ő lení ő olda o ju a ha unk ki
(10 ízhez 2,5 g-o ad a).
120 cm
40. áb a: Emel ágyás ázla os ajza (120 cm
az ágyások közö ; 80 cm-es ko onaszélesség)
(Sajá sze k.)
100
Ápolási munkák
Ön özés – 2–4 alkalommal égezzük, 25–30 mm-es ízadaggal. Fon os az egyenle es
ízellá ás, amely simább épa es elüle e és nagyobb hozamo biz osí . A á olási aj áknál
augusz us u án má nincs ízu ánpó lás. A hi elen nagy adagú íz a épa es ek el epedésé
okozha ja.
Talajápolás – alajlazí ás on os a jobb ápanyag el é elhez. Ez lehe so közmű elés
kul i á o al, kézi kapálás 2–3 alkalommal, amíg a lomb nem aka . Bakhá as e mesz ésnél
egysze es gyomi ás is égezhe ünk.
Fej ágyázás – a en ebb leí ak sze in őkén homok alajon, ahol az ön özés ha ásá a
jelen ős a ápanyag lemosódás, amelye pó olni kell. Egy-egy nö ény édelmi bea a kozással
lomb ágyá is kell kiju a ni, amely édi a lomboza o , hogy a be aka í ás idejé e is egészséges
ma adjon.
Nö ény édelem
A on osabb kó okozók a kö e kezők – Al e ná iás le él ol osság, amely öbbnyi e július ól
e őz. Sz em iliumos be egség ellen csá ázo e őmaggal sike esen lehe édekezni.
Sá ga épa lisz ha ma ellen kén a almú sze ekkel kezeljük az állomány .
A ká e ők közül nagyobb gazdasági ká okozha nak a cse ebogá lá ák, a e ési
bagolylepke he nyói és a sá ga épalégy nyű ei. Ez u óbbi ellen házi ke ben ö öshagymá al
ö énő ál o so os e és jó e edmény adha a édekezésben.
A szán ó öldi gyöké onál é eg a épa es ek o zulásá okozha ja, mely ellen e éssel egyidőben
ju assunk ki alaj e ő lení ő .
A iziológiás endellenességeke a 41. áb a mu a ja be.
• Gyöke ek elágazása – kö es agy nehéz, kö ö alajokon alakul ki. Ezé e és elő alapos
po hanyí ás kell égezni, agy kö ö ebb alajon bakhá kialakí ásá e ezzük. Okozha ják
o ábbá d ó é gek, gombabe egségek, úladagol ápanyag mennyiség agy gyomi ó
sze ek is. Ezek melle a alaj le ömö ödése, azaz oxigénhiány is okozha de o máció .
• Sá ga épa gyöké zöldülése – klo o illképződés e edménye, azaz nap ény é i a épa es
nyaki észé . Fon os a lomboza édelme és bakhá as mű elésnél a alaj issza öl ése.

101
• Lilás elszíneződés a nyaki észen – ez elsőso ban a kisebb le él ömegű aj áknál és az
alacsonyabb hőmé sékle ha ásá a alakul ki. A ko ai e éseknél és az a a é zékeny aj áknál
gyako ibb az elő o dulása. Hű ösebb klima ikus iszonyok melle ezek az an ociános
együle ek gyo sabban e melődnek.
41. áb a: Elágazó épa es és nyaki zöldülés sá ga épánál
(Fo ó: sajá sze k.)
Be aka í ás
Ideje ügg a aj a enyészidejé ől és a elhasználási cél ól. Nyá i hónapokban kézzel,
csomózo e mékkén iss piaci é ékesí és e, míg ősszel lomb nélkül a eldolgozó- és hű őipa
számá a, alamin á olás a. Ez u óbbi gépesí e , nyű ő endsze ű gépek (Asa-Li )
segí ségé el ö énik a be aka í ás, melynél a épa es ek kiemelése a lomboza elemelésé el
ö énik (42. áb a).
102
42. áb a: Nyű ő endsze ű be aka í ógép (Fo ás: I8)
Ehhez a be aka í ási módhoz ép, e ős lomboza és kúpos alakú, ö idebb ípusú
épa es ek az előnyösek. Szedésnél ke ülni kell a e mény 80 cm- ől mélyebb elüle e
(szállí ójá mű pla ója) ö énő esésé a ö és eszélye mia , o ábbá mik osé üléseke okozha ,
amely később á olási p oblémákhoz eze .
A elszede épa es eke ez kö e ően áloga ják, osz ályozzák, majd á olják.
Ez ö énhe pincében, e emben, p izmában agy a alajban hagy a, szalmás aka ás ala is
á észeli a éli időszako . Hű ő á olóban 1°C-on, 95–98 %-os ela í pá a a alom melle
á olha ó sike el. Szabályozo lég e ű á oló nem alkalmas sá ga épa hű ő á olásá a.
PETREZSELYEM
(Pe oselinum c ispum L.)
A sá ga épához hasonlóan a pe ezselyem e mesz ésének is a Homokhá ság ál
megha á ozó e üle é é, me a laza, homokos alajsze keze én jól meg e melhe ő ez a aj.
Ké ség elen, hogy az ön özés echniká al, nö ényápolással, alajmű eléssel és a
aj ahasznála al eljesen máskén kell bánni, min ko ábban a Makó kö nyéki kö ö
ön és alajon, ahol az ön özés nélküli e mesz és dominál .
103
Eu ópában csak néhány o szág ogyasz ja a pe ezselyem-gyöke e . Magya o szágon a
gyöké pe ezselyem e mő e üle e 2015-ben kb. 1800 ha ol , a e mésmennyiség
megközelí e e az 53 eze onná .
Gyöké pe ezselyem e mesz ésünkben bekö e kező csökkenés elsőso ban az ipa i célú
e mel e ésnél apasz alha ó. A iss piaci hasznosí ás a ö énő e mesz ésénél gyak an ex a
magas é ékesí ési á aka apasz alha unk, amely e aj e mesz ésé e ösz önzik a gazdáka .
Hiányhelyze ese én csak néhány o szágból (Lengyelo szág, Szlo ákia, Cseho szág s b.)
á ha unk némi impo o .
Hazánkban a gyöké ípus melle jelen ős a le élpe ezselyem is, melye elsőso ban
szá í óipa i cél a, ille e eldolgozása állí ják elő.
Gazdasági jelen ősége – gyöke éé és illa os le eléé e mesz ik. A magya konyha
speciális űsze nö énye, de é elízesí ők komponensekén is sze epel.
Főkén házike ben e mesz ik. Nagyobb elüle en csak eldolgozóipa i meg endelés e e ik.
Fogyasz ása 3–4 kg/ ő/é .
Szá mazása – a pe ezselyem az e nyős i ágúak (Apiaceae) családjába a ozó ké é es
nö ény. Ké ál oza a isme :
• Gyöké pe ezselyem – P. c ispum con a . ube osum. Ennél a ál oza nál a
ka ógyöke e és a le élze e is ogyasz ják.
• Le él- / me élő pe ezselyem – P. c ispum con a . oliosum. Jellemző á, hogy a
őgyöke e nem as agszik meg, sok oldalgyöke e ejlesz , ezál al nem hasznosí ha ó.
Ké é es jellegéből adódóan az első é ben őle eleke és húsos ka ógyöke e ejlesz .
A ak á ozó ka ógyöké csak a gyöké ípus a jellemző. A második é ben alakul ki a magszá ,
a i ág és a e més.
Táplálkozáséle ani jelen ősége – bioak í anyagai közül illóolaj-, ka o in -, C-, és
E- i amin a almá kell megemlí eni. Jelen ős mennyiségű ás ányi só a almaz, amely a
sze eze számá a őkén a éli időszakban kiemel jelen őségű.
Táplálkozási é éké jelen ős i amin- és ás ányi anyag a almá al ( őkén as) lehe
magya ázni. A pe ezselyem le ele ki áló C- i amin o ás (140–150 mg/100g). Jellegze es
illa á az illóolajok adják.
Gyógyha ása – zöldje és gyöke e gyomo e ősí ő, ese isz í ó és izele haj ó, de isme
é ágyge jesz ő ha ása is. Illóolaja la onoidoka a almaz, gyulladáscsökken ő ha ású.
104
Mo ológia
Gyöke e: ka ógyöké , színe kí ül sá gás ehé , belül ehé színű. Rak á ozás a módosul , sok
a alék ápanyago a almaz. Felépí ése hasonló, min a sá ga épánál.
Le elei – őle elek, 2–3-szo osan szá nyal ak, le éllemeze ényes.
Vi ágszá a – 100–150 cm magas, elágazó, össze e e nyő i ágza a an,
idegen e mékenyülő, o a po oz a nö ény.
Te mése – ike kasza – ke ő magból áll.
Magja – ap ó, 2–3 mm hosszú; illóolajban gazdag, eze mag ömege 1,2–1,8 g.
Csí ázóképessége 2–3 é .
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – ejlődéséhez az op imális hőmé sékle 16°C, de a csí ázása má 2–3°C-on
megindul. Ki ejeze en hideg ű ő aj, a mínusz 10–20°C-o is el iseli, ezál al él alá e és is
alkalmazha ó.
Fényigénye – közepes, az á nyéko is ű i, gyümölcs ák közö , szőlőso okban is
e mesz he ő. Télen ki álóan haj a ha ó.
Vízigénye – közepes, a enyészidő kezde én öbb ize igényel, amely on os az egyön e ű
csí ázáshoz. Később, a mély e nyúló gyöke ei a alaj ízkészle é jól hasznosí ják.
Talajigénye – a középkö ö , mély é egű, nem cse epesedő, ögök ől, kö ek ől men es alaj
kell biz osí ani. Kiegyenlí e sze keze ű alajoka igényel.
Tápanyagigénye – közepes.
Te mesz és echnológia
A aj a álasz ás a e mesz ési cél és a enyészidő ha á ozza meg. Ez u óbbi alapján az alábbi
elosz ás alkalmazha ó (43. áb a):
 Rö id enyészidejű (150–170 nap) – iss ogyasz ás a alkalmas (pl. A ika – lisz ha ma
ellenálló)
 Középhosszú enyészidejű (160–180 nap) – iss ogyasz ás a és á olás a (pl. O bis)
 Hosszú enyészidejű (190–200 nap) – á olási aj ák, amelyek épa es e öbb min 30 cm
hosszú (pl. Jad an, lisz ha ma a ezisz ens)
111
47. áb a: Zelle gumó elépí ése és alakja (Fo ás: HÁJAS, 1976)
(ep – epico yl; hi – hipoco yl; gy – őgyöké első észe)
Le ele – az első é ben őle ele képeznek ( őle él ózsa), melyben a nyél ál alában hosszú
és as ag, a le éllemez szabdal és ényes elüle ű. A hal ányí ó ípus le élnyele elé he i aká
az 50–60 cm hosszúságo és 4–5 cm as agságo is. Le ele össze e és pá a lanul szá nyal . A
szá on lé ők hasonlóak, de kisebbek, le ele hasonlí a pe ezselyemé e, de a ól jól
megkülönböz e he ő.
Szá a – a második é ben jelenik meg, bo dázo , 80–120 cm magas, ki é eles ese ekben
(hideg ha ásá a) má az első é ben is megjelenhe , de ilyenko a ogyasz ha ó észek ( őkén
gumó) ejlődése elma ad.
Vi ágza a – össze e e nyő, sok-sok i ággal, a i ágokban ké bibe alálha ó.
Te mése – ké magból álló ike kasza , a mag ak lapos oldalukkal simulnak össze. Színe
ba na agy szü késba na. A magon 5 bo da alálha ó, 3 há i és 2 hasi.
Magja ap ó, eze mag ömege 0,4–0,5 g. 4–5 é ig csí aképes.
Kö nyeze i igénye
Fényigényes, á nyékban a nö ények megnyúlnak, gyöke ük el ékonyodik és
gumó ejlődésük gyenge lesz.
Hőigénye a palán ane elés és a kezde i ejlődés idején nagyobb. A öbbi
gyöké zöldség élé ől öbb hő igényel, enyészideje második elében, a gumóképződés

112
időszakában azonban az alacsony hőmé sékle e ked eli. Palán ane elési ideje hosszú, kb.
8–12 hé .
Víz- és pá aigénye a legnagyobb a gyöké zöldség élék közö , e mesz ése so án
olyama os ízellá ás igényel. Vízigénye a gumóképzés időszakában különösen nagy.
A alaj ize nem sze e i, ke üljük az ilyen e üle eke .
Talaj- és ápanyag-ellá o ság ona kozásában igényes nö ény. Ajánla os 5 é es
e és o góban e mesz eni. A alaj a e mesz he őség egyik leginkább ko lá ozó ényezője.
Szélsőséges alaj ípusok nem alkalmasak az előállí ásá a. A e mesz és sike é megha á ozza a
meg elelő aj a ki álasz ása és az alkalmazo e mesz ési mód. A gumó ejlődéséhez
elengedhe e len a jó alajsze keze , amely a jó minőségű e més kialakulásá eszi lehe ő é.
Te üle ki álasz ásnál a suk szem elő , hogy a ápanyagban jól ellá o , sze es anyagban
gazdag, középkö ö alajoka ked eli. Só é zékenyebb nö ény, min a sá ga épa és
pe ezselyem. Mik oelem ellá o ság a különösen é zékeny (bó , cink, éz és kén a alom a),
ezé ül e és elő célsze ű alaj izsgála o égezni. Ezen elemek pó lásá a a enyészidőszakban
is szükség lehe .
Talajelőkészí ésnél sze es ágyából 30–40 /ha mennyisége ju assunk ki, ezen úlmenően
még alap ágyakén 50 kg N, 50 kg P és 100 kg K ha óanyago dolgozzunk be.
Fej ágyázáshoz jól alkalmazha ó a C opca e3 (N:P:K= 1:0,9:1,9) agy a hasonló össze é elű
komplex mű ágyák, melyből 300 kg/ha mennyisége ju assunk ki. In enzí e mesz ésnél még
használha unk ön öző mű ágyáka is (pl. Fe ica e2, N:K=1:1,9), amely a lendüle es
ejlődéshez elengedhe e len.
Te mesz ése
Ko ai e mesz ése – jól haj a ha ó, ehhez alkalmazha unk decembe égi e és és má cius
közepi kiül e és . Ehhez ű he ő e mesz ő be endezésben ne eljük a palán áka .
Mag e ése – szálas palán a előállí ásához a e és ideje eb uá ége, má cius eleje ( ű ö
e mesz ő be endezésben).
Ap ó magja és on a o kelése mia a e ési mélység 0,2–0,5 cm (kezdő ke észeknek nem
ja asol ). A so á olság kb. 10 cm legyen. Kelés u án i kí ás kell égezni, máskén a nö ények
elnyúlnak. 1 m2-en kb. 700–800 db palán a ne elhe ő. E ől nagyobb őszámnál elnyúlás és
gyengébb minőségű palán ák á ha óak, melyeke szin e lehe e len kiül e ni. Ma má e e
öbbnyi e ápközeges palán á állí anak elő a ko ai e mesz éshez is, me a gyenge ( ö id
gyöke ű) palán ák kiül e ésénél nem biz osí ha ó a meg elelő (sekély) ül e ési mélység.
113
Ez a mű ele nagy oda igyelés igényel, me csak a gyöké nyaki észéig ke ülhe a palán a a
alajba.
A mélyül e és nem bí ja, a le elek e edési zónája („szí ész”) nem ke ülhe a alaj alá. E e a
cél a alkalmasak a 4–5 lomble eles, 10–12 cm-es nö ények, amelyeknek ejle a gyöké ze e.
Főszezoni e mesz ése – a e mesz ő be endezésben ne el palán á május közepén ül e jük
ki szán ó öld e. Az ül e és e i okozo an oda kell igyelni. Ike so os el endezés alkalmazunk:
40+30x15 cm, melynél az op imális őszám 80–100 eze /ha. Ehhez álcás agy ápkockás
palán á (48. áb a) célsze ű használni.
Ápolási munkák – gyomi ás, alajlazí ás, ön özés – ül e és kö e ő beiszapoló ön özés
kö e ően 3–4 alkalommal 30–40 mm-es ízadaggal.
48. áb a: Jól ejle ápkockás és álcás zelle palán a (Fo ó: sajá sze k.)
Nö ény édelem
Gyomi ás – endsze es mechanikai so közmű elés és egysze es gyomi ás.
Ká e ők és kó okozók elleni édelem:
 Fonál é eg ellen őkén monokul ú ás e mesz ésnél. Védekezés – e és o gó,
alaj e ő lení éssel és mézon ó ű beik a ása a e ési so endbe.
 Ví usos be egségek – üne e ejle len állomány és ci omsá ga színű le elek. Fon os a
megelőzés, a le él e ek á ol a ása Vek a id és egyéb készí ményekkel, me a üne ek
megjelenése u án nem gyógyí ha ó.
 Gombás be egségek – e íniás lágy o hadás, szkle o íniás és bo i iszes o hadás, o ábbá
al e ná iás és szep ó iás le él ol osság. Ez u óbbiak őkén esős, hű ös időjá ás ese én
e őznek, melyek ellen Bu icid F, Rézoxiklo id sze ekkel édekezünk.
114
Be aka í ás
A zelle szedése szep embe közepé ől ok óbe égéig a . Néhány okos agyo kibí a
alajban.
Gépi be aka í ás elő a lombo előszö lekaszálják, ha a le eleke a konze -, hű ő- és a
szá í óipa elhasználja. Ez kö e ően a gumóka bu gonya, agy cuko épa be aka í ó al
szedik el. Ha csak a gumó használják el, nyű ő endsze ű gépe alkalmaznak, melyhez el é el
a elálló és egészséges lomboza . Ez kö e ően a gumóka isz í ják, amely gépesí e mű ele
( eljesí ménye kb. 1 /ó a).
Kézi be aka í ás ma má csak házi ke ben alkalmaznak.
Tá olás
Más gyöké zöldségekhez hasonlóan, 0–1°C-on és 90–95 %-os ela í pá a a alom melle
á olha ó sike el.
PASZTINÁK
(Pas inaca sa i a L.)
A szá í o zöldség élék el e jedése ó a a eldolgozóipa egy e öbb pasz ináko használ el.
Szá mazása – Eu ópában és Ázsiában egya án őshonos nö ény. Hazánkban pe ezselyem
pó lásá a használják a hű őipa ban és szá í mány készí ésnél, de iss ogyasz ás a édeskés íze
mia ez nehezebben meg alósí ha ó. A e mék szép ehé színű, ellen é ben a
pe ezselyemé el.
Táplálkozás-éle ani jelen ősége – édes zama ú gyöké zöldség, ki űnő le esízesí ő,
azonkí ül számos önálló é el készí he ünk belőle. Nagyon bő e mő (3–6 kg/m2), e mesz ése
egysze űbb, egysze men es e mesz és e is alkalmas.
Biológiai é éke nagy, 18–20 % szá azanyag, 14–15 % cuko , 2 % nye s os , C- és B1- i amin,
alamin nagyobb mennyiségű Ca, P és Fe alálha ó benne. Ene gia a alma 300 J.
Felhasználása – zöld le ele nem ogyasz ha ó. Hangyasa a alma mia az a a
é zékenyeknél bő kiü és okozha . A gyöké íze enyhén édeskés, só lanul meg őz e aká
édességek alapanyagakén szolgálha . Túl őz e a bu gonyához hasonlóan szé esik, ső enyhén
kese nyés ízű lesz. Le esekbe csak ó a osan adagolha ó, különleges űsze es íz ilága mia .
115
Sós é elekhez; hús- és zöldségle esekbe, bab é elekbe, salá ákba, kásákba, öl elékekbe,
kö e ekbe ki álóan használha ó. Aká a bu gonyá is lehe ele helye esí eni, chips és pü é
alapanyaga lehe , de ez u óbbinál célsze ű kissé öbb só használni. To ábbá ki álóan aszalha ó,
a e mék szép ehé ma ad.
Íz anyagainak jelen ős észe köz e lenül a héj ala alálha ó, ugyanígy az ás ányi anyagok is
i dúsulnak.
Mo ológia
Ké é es nö ény, az első é ben ejlesz i sá gás színű ka ógyöke é és a őle él ózsá .
A épa es áll ól hi elen keskenyedő. A második é ben ejlesz i a magszá a .
Le ele – őle elek, nagyok, pá a lanul szá nyal ak, melyek sem é kezés e, sem
aka mányozás a nem használha ók, mi el hangyasa a a almaz, de ki álóan komposz álha ó.
Te mése ké magból álló ike kasza . Magjá há ya öleli kö ül (49. áb a), amely elősegí i
e jedésé , ugyanakko a gépi e és gá olja. Mago a második é ben hoz, amely júliusban é ik.
Eze mag ömege 3–4 g. Csí ázóképessége ál alában gyenge, kb. 50–70 %, melye egy é ig ő iz
meg. Tenyészideje 180–220 nap.
49. áb a: Pasz inák há yás magja (e ede i és nagyí o mé e ben),
le ele és ak á ozó gyöke e (Fo ás: I11)
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – az egyik leginkább hideg ű ő zöldségnö ényünk. Lombja -2, -3oC-o is kibí ,
míg a gyöké ká osodás nélkül á elel a alajban. A nagy hősége is el iseli, azaz a meleg
nya akon is szépen díszlik.
116
Fényigénye közepes, a gyenge á nyéko is el iseli.
Vízigénye – őkén csí ázásko nagy, ezé ajánlo ko a a asszal e ni. A ege ációs
időszak második elében aká ön özés nélkül is e mesz he ő, mi el gyöké ze e mély e ha ol és
jó a ízhasznosí ása.
Talajigénye – a nagyobb hozam é dekében mély é egű, jó ízgazdálkodású alajoka
álasszunk. Te mesz ésé e alkalmasak a ápanyagban gazdag, gyengén humuszos
ályog alajok.
Faj ák csopo osí ása
A épa es alakjá ille ően 3 ípusa isme :
 Ke ek agy kissé megnyúl alak – a hasznosí ha ó észe a kb. 10–15 cm hosszú és
8–10 cm széles épa es .
 Félhosszú ípus – 20–30 cm hosszú – hazánkban őleg ez a ípus e jed el.
 Hosszú ípus – 30–40 cm-es, egyenle esen el ékonyodó ak á ozó gyöké .
Minősége megha á ozó ulajdonság – sá gás ehé hússzín, gyenge pud ásodási hajlam.
A szá í óipa nye sanyagkén ezeke a kö e elményeke ha á ozza meg.
Te mesz ése
Talaj előkészí ése megegyezik a öbbi gyöké zöldség éléknél leí akkal. Tápanyagigényének
kielégí éséhez az előző é ben kiju a o is álló ágyán (5–6 kg/m2) úlmenően ősszel 30 g
kálisó , 20 g szupe osz á o , alamin ej ágyakén 30 g pé isó kell kiju a ni
négyze mé e enkén .
Ve ése – a há yás magoka nehéz egyenle esen e ni, ezé gyak an kon ekcionál
szapo í óanyago használnak. A e és mélysége 0,5–1,5 cm, a so á olság 30–40 cm, a
szükséges e őmagmennyiség 3–5 kg/ha (a magok gyenge csí ázóképessége mia ).
A e és ideje ko a a asszal, eb uá ól áp ilisig agy ősszel, szep embe –ok óbe hónapban
an. Kelése elhúzódha . Az op imális őszám: 200–300 eze ő/ha.

117
Nö ény édelme
Be egségek e ke ésbé é zékeny, de elő o dulha lisz ha ma és pe onoszpó a, í usos
ö ösle elűség, e íniás-, szkle o íniás- és bo í iszes lágy o hadás.
A ká e ők közül a le él e ek és a poloskák ámadásá a lehe számí ani.
Gyengébb és kö ö ebb alajokon is jól e mesz he ő, ahol a pe ezselyem és a sá ga épa alig
agy nem hoz meg elelő minőségű (elágazás men es) e més .
Ápolás
A gyenge csí ázás mia öbb mago e ünk, ezé gyak an nagyobb a őszám a
szükségesnél, így indokol lehe a őszámbeállí ás, melye 4–5 lomble eles ko ban kell
el égezni, úgy hogy az egyedek 10–15 cm- e legyenek egymás ól. Ehhez on os a meg elelő
alajned esség, hogy gyöke es ől udjuk el á olí ani a nö ényeke , ellenkező ese ben új a
kihaj anak és a mű ele e meg kell ismé elni.
Talajlazí ás, amelye kelés u án, 4–5 lomble eles állapo ban, az egyeléssel egybekö e
célsze ű el égezni. A alaj jó sze keze e, le egőellá o sága okozza a gyöke ek K- el é elé ,
ezál al a szá azanyag és íz anyagok elhalmozódásá .
Be aka í ás
Ásó endsze ű be aka í ógéppel agy ko mánylemez nélküli eké el égzik. A nyű ő
endsze ű gépek nem meg elelőek a nagy lomb és a mély e ha oló gyöké ze mia .
Tenyészideje 160–180 nap, így késő őszig a alajban ma adha . Vá ha ó hozama 30–35 /ha.
Tá olása – a öbbi gyöké zöldség éléhez hasonló kö ülmények közö ö énik, 0–1°C-on és
90–95 %-os ela í pá a a alom melle .
118
RETEK
(Raphanus sa i us L.)
Egyé es nö ény, gumó ejlődés kö e ően magszá a hoz, magoka é lel, majd elpusz ul.
Tenyészideje ípus ól üggő, de a leg ö idebb 55–60 nap. Az egyik legke ese ebb p imő
zöldség, melye óliasá o ala is e melnek. Együ e he ő a sá ga épá al és a
pe ezselyemmel (so jelzőkén , elszó a egy-egy mago ), me mi e ezek kikelnek, a hónapos
e ek má ki is szedhe ő.
Szá mazása – a ilágon mindenü isme , Eu ópába Ma co Polo hoz a be Kínából.
Vál oza ai – hónapos e ek (Raphanus sa i us L. a . sa i us), japán e ek – nyá i, őszi– éli
(Raphanus sa i us L. a . nige ). A ke esz es i ágúak családjába a ozó egyé es nö ény.
Mo ológia
Szá gumó ejlesz , amely a hónapos e kek ese ében a szik ala i szá ból, nyá i és őszi
aj áknál pedig a szik ala i észből és a gyöké ből alakul ki.
Le elei öbbnyi e se esző ösek, de akadnak csupasz le elűek is. Ezeknek a lombjá is
ogyasz ják.
Vi ágjá és magjá a kb. 80–100 cm hosszú magszá on ejlesz i. Eze mag ömege 6–8 g,
csí ázóképessége 4–5 é .
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – hideg ű ő zöldségnö ény, hőmé sékle i op imuma 13°C, a agyo ű i, csí ázása
má 1–2°C-kal a agypon ele elindul.
Fényigénye – á nyéko nem ű i, a hosszú nappalok ha ásá a magszá a ejlesz .
Vízigénye – kezde ben, csí ázásko öbb, később ke esebb ned essége igényel.
Talajigénye – elsőso ban a laza, középkö ö alajoka ked el. A jégcsap és a hosszú a nö ő
japán e ek mély é egű alaj igényel.
Tápanyagigénye közepes.
119
Faj ák csopo osí ása
Alap e ően há om nagy csopo a osz juk – hónapos, nyá i és őszi– éli e ek.
 Hónapos e ek – leginkább ko a a asszal, de ősszel is lehe e mesz eni, haj a ha ó is,
de e mése kisebb, lédúsabb. Hosszúnappalos nö ény, nyá elé halad a könnyen
elmagzik és nem ejlesz gumó , ezé csak ko a a asszal é demes e mesz eni. Fény e
igényes, máskén a nö ények megnyúlnak és nagy lomb melle kicsi gumó
ejlesz enek.
 Nyá i e ek – nyá elején, szabad öldön e mesz ik, nagyobb a gumója.
 Őszi– éli e ek – nagy es ű, hosszabb enyészidejű, á olha ó aj ák a oznak ide.
Faj a álasz ás
A aj áka osz ályozha juk a gumó alakja (gömb, megnyúl , henge es) és a héj színe (pi os,
ehé , eke e) alapján.
Legked el ebbek a ke és lomble ele ejlesz ő, gyo s nö ekedésű, pi os gumójúak.
Fólia ala a Ko ai pi os és a Saxa, míg szabadban a Ko ai legjobb, a Champion, a Rubin, ehé
a Jégcsap a legke ese ebb.
Őszi e mesz és e a Piaci pi os aj á ke esik.
Szapo í ása
Kizá ólag állandó hely e e éssel, melyhez a e és hónapos e eknél má má cius elején,
ille e szep embe elején égzik.
A nyá i aj áka áp ilisban, ille e július – augusz usban, míg az őszi– éli e ke augusz usban
lehe e ni.
Az alkalmazo é állás aj á ól ügg – hónapos e kek ese ében 8x8 agy 10x10 cm (50. áb a),
míg nyá i e keknél 12x12 cm. Az őszi és a éli e ek aj áka nem négyze esen, hanem 25–30
cm-es so - és 10–15 cm-es ő á olság a e ik.
120
50. áb a: Hónapos e ek állomány (Fo ás: I12)
Nö ény édelme
Ká e ői közö elsőso ban a öldibolhá kell megemlí eni ( őkén a hőmé sékle
emelkedésé el), amely a le elek ned é szí oga ja. Kezünkkel égigsimí a az állomány a
bolhák "pa ogása" jelzi a édekezés szükségességé . To ábbá a le elek ap ó, ki ehé ede
ol jai is elá ulják a ká e ő jelenlé é . Vegysze men es e mesz ésnél a napon a öbbszö i,
hideg izes pe me ezés adha segí sége . Vegysze es édekezés e nincs lehe őség.
Gyako i ká e ő a gyöké légy, melynek szennyes ehé lá ája ká osí . Védekezhe ünk ellene,
ha mag e ésko , a kihúzo e őba ázdába alaj e ő lení ő szó unk.
Ápolás
Gyomlálás és kapálás, o ábbá ön özés, melye gyak an és kis ízadagokkal égzünk, me
e e különösen a hónapos e ek igen é zékeny. Az egysze e kiju a o nagy ízadag a gumók
el epedésé okozha ja. Gumóképződés idején sok ned essége igényel, máskén kelleme len,
csípős ízű lesz a e més. Biz osí ani kell az állandó alajned essége , máskén a szá az alajban
a gumó idő elő megpud ásodik, ü eges lesz. Ugyanezen üne alakul ki hosszabb á olás és
szállí ás idején is.
127
 Le eléből szá í mány állí ha ó elő, de iss ogyasz ás a, salá ák komponensekén is
ki áló.
Talajelőkészí es – a e és o góban ágyázo kapás nö ények (pa adicsom, dinnye,
ubo ka), alamin hü elyesek, agy gabona élék u án sike esen e he ő.
Önmaga, alamin aka mány- és cuko épa u án nem ja asolha ó a e mesz ése. F issen
is álló ágyázo e üle en a épa es ek ossz ízűek, úl ejle ek és de o mál ak lesznek.
A ápelemek közül legnagyobb mennyisége káliumból esz el, ezé a nagyobb hozam
elé éséhez ennek ellá o ságá a alajban ellenő izni kell, ille e a nö ény számá a
hozzá é he ő é kell enni, azaz le egős, mélyen mű el alaj kell biz osí ani.
Tápanyagellá ásánál 20 /ha-os hozamhoz ni ogénből 60–80 kg/ha, osz o ból 60–80
kg/ha, káliumból 220–230 kg/ha ha óanyago kell kiju a ni.
A úladagol K- ágya csökken i a Mg- el é el , ezál al a épa es ek Mg- a almá .
A ápanyag-u ánpó lás a alaj ápelem a almának és szolgál a ó képességének isme e ében
kell el égezni. A e mesz és so án igyelembe kell enni, hogy a cékla nem igényel nagyobb
mennyiségű ni ogén , ezé a alaj ellá o sága okozo oda igyelés igényel, mi el a épa es
hajlamos a ni á elhalmozás a. Ennek elke ülésé e igyelni kell a alaj ni á szolgál a ó
képességé e. A nagyobb humusz a almú alajoknál ez a ápelem öbbnyi e elegendő, így
ej ágyakén ö énő kiju a ása nem indokol .
Szapo í ása – hazánkban őkén másod e eménykén e mesz jük, június égi e éssel.
A cékla enyészideje ö id (100–110 nap), így az őszi eldolgozáshoz meg elelő alapanyago
udunk előállí ani.
Ve he ünk a asszal, áp ilisban is, de ekko a e més má július égén be aka í ha ó.
Ez öbbnyi e iss piaci é ékesí és e ke ül. A enyészidő el el é el a épa es eke be kell
aka í ani, me július ól a alajban hagyo cékla ősz e elö egszenek, ezál al jelen ősen csökken
a színanyag a alma és du a szö e i sze keze ű lesz. Ma má os os agy szű gyümölcsle ek
komponensekén agy önálló e mékkén is elhasználják a céklá . Ekko gyak an a aszi e és
alkalmaznak, hogy a kész e més még az őszi almaszedés elő eldolgozo állapo ban (lékén )
legyen. A ke e és és é ékesí és a iss almalé el má az őszi hónapokban lehe ő é áljon.
El endezés – öbbnyi e egyso os síkmű elés alkalmazunk 40–45 cm-es so á olsággal,
melyhez a szükséges e őmagmennyiség 12–16 kg/ha.
Ve őmag előkészí ése – a szapo í óanyag kop a o és csá ázo legyen, amely édelme ad a
kelés idején ellépő gyöké ekéllyel szemben.

128
Op imális e ési mélysége 2–3 cm. A keléshez 7–8 nap a an szükség. Szá azabb alajnál
kelesz ő ön özés kell biz osí ani inom po lasz ású ízzel (mik o szó ó ejjel), hogy elke üljük
a alaj cse epesedésé . A nyá i e ésnél a alaj célsze ű elő e beön özni, hogy a ned es
magágyban kellően gyo s legyen a csí ázás, amely egyben biz osí ja az egyenle es állomány
kialakulásá .
A hű ösebb klímájú o szágokban a céklá ő e eménykén is e mesz ik, má ciusi e éssel, de
ehhez csak elmagzás a ellenálló (hideg ű ő) aj ák használha óak, máskén a gyo s elmagzás
kö e kez ében a épa es ek as agodása ká szen ed.
Ápolási munkák
Tőszámbeállí ás, melye polige m aj ák használa ánál kell alkalmazni. Hazánkban
öbbnyi e ilyen ípusú aj ákkal alálkozha unk, ezé 2–4 lomble eles állapo ban egyelés kell
égezni. Az op imális nö ényszám 16–18 db/ olyómé e , így a épa es ek mé e e nem haladja
meg a 70 mm-es á mé ő , melynek még inom szö e i sze keze e an és egészben meg őzhe ő.
Talajlazí ás – ez egy on os mű ele , hogy ne cse epesedjen le a alaj, ezál al megelőzhe ő
a gyöké ekély kialakulása.
Ön özés – a nyá i hónapokban csak ön özéssel e mesz he ő. Fon os az egyenle es
ízellá ás, máskén a épa es ek ehé gyű űsek lesznek. Laza homok alajon a gyako i önözés
melle ej ágyázás is kell égezni a lemosódó ápanyagok pó lásá a. Még így is elő o dulha
a as agabb alpgyöke ek kialakulása, amelyek jelen ősen nö elik a isz í ási esz esége .
Gyomi ásához a cuko épánál használa os sze eknek csak egy észe alkalmazha ó, ezé
okozo oda igyelés igényel.
Nö ény édelem
Kó okozók – cékla gyöké ekély (57. áb a), ce kospó ás le él ol osság-, cékla ozsda, cékla
lisz ha ma és pe onoszpó a ellen kell édekezni.
129
57. áb a: Gyöké ekély üne ei céklán (Fo ó: sajá el é el)
Ká e ői – szikle eles állapo ban a épabolha (58. áb a) ellen kezelni kell az állomány ,
máskén aká 30–50 %-os esz esége is okozha . E melle még a le él e ek is ká osí ha ják
az állomány .
58. áb a: Répabolha ká é ele cékla le élen (Fo ó: sajá sze k.)
Be aka í ása
A elszedés ideje a kelés ől számí o kb. 100–110. napon an. Fagyé zékenysége mia
ok óbe közepéig a be aka í ás el kell égezni.
A be aka í ás ö énhe kézzel agy géppel. A épa es ek 1/3- észe kiáll a alajból, így nem
okoz nehézsége a nö ények kiemelése. A le elek el á olí ásánál oda kell igyelni, me a cékla
nem ejezhe ő le, min a cuko épa, ugyanis a okozo lé esz eség és a épa es sé ülése mia
a e mény á olás a alkalma lan lesz.
Kö ö alajnál on os az op imális be aka í ási idő ki álasz ása, me a szennyeze épa es
gyengébben á olha ó, ille e okozo lesz a isz í ási esz eség.
130
Tá olása
A cékla gyöke é el szimbiózisban élő Ac inomice es ajok geozmin szin e izálnak, amely
a épa es ek jellegze es öldes ízé okozzák. Hely elen á olásnál, pl. nylon zsákos á olás, meleg
pincében (10°C) a alajszennyeze épa es en ezen anyagok e melődése oly a ódik.
Tehá a cékla be aka í ása szá azabb alajállapo melle ked ezőbb, így ke esebb
szennyeződéssel emelhe őek ki a épa es ek a alajból.
Op imális á olási kö ülmények: 1–2°C-os és 97 % ela í pá a a alom, melye p izmában is
ki álóan lehe biz osí ani.
TORMA
(A mo acia lapa hi olia Gilib.)
Te mesz ése hazánkban 1400–1450 hek á a becsülhe ő. A hajdúsági o ma e mő áj jól
kö ülha á olha ó, e üle ileg össze üggő ájegység, ami min egy 13 hajdúsági elepülés –
Deb ecen (Haláp, Bánk é sége), Lé a é es, Újlé a, Kokad, Álmosd, Bagamé , Vámospé cs,
Hosszúpályi, Monos o pályi, Nyí áb ány, Nyí acsád, Nyí má on al a, Nyí adony – alko .
2015-ben kb. 1500 hek á on e mesz e ek o má Magya o szágon, ami 6%-os bő ülés jelen
az előző é ihez képes .
Az EU o ma e mése 22‒26 eze onna kö ül alakul é en e. Az összes uniós o makínála
közel elé a hazai e més adja. Magya o szág melle Hollandiában, Olaszo szágban,
Ausz iában, Néme o szágban és Lengyelo szágban is e melnek nagyobb mennyiségben
o má . 2015-ben az EU belső piacán a legnagyobb iss o ma-expo ő Magya o szág ol .
A e mény őkén Néme o szág, Lengyelo szág, Egyesül Ki ályság és Cseho szág elé i ányul .
A Hajdúsági o ma piaci megjelenése egyön e ű, ami a hajdúsági e mő áj é ségében kialakul ,
egységes, bakhá as e melési echnológia biz osí , melynek jelen ős a kézimunka-igénye, így
megha á ozó jö edelem o ás a é ség mezőgazdasági munka állalói számá a.
Ez a e mesz ési mód el é Eu ópa más kö ze eiben alkalmazo , gépesí e , e de ül e ési
echnológiá ól, így a Hajdúsági o ma alakja és minősége is jól elkülöní he ő az egyéb
módsze ekkel előállí o aké ól. A öbb é izedes sike es e mesz és e edményekén a
Hajdúságban e mel o ma ki áló bel a almi é éke mia ke ese expo cikk le , napjainkban
131
az eu ópai o ma elhasználás 45‒50 %-a ebből a e mesz ő kö ze ből szá mazik. Az elmúl é ek
á laga alapján 8,5‒9 eze onna ol a hazai o ma expo .
A e més 90 százaléká nye sen expo áljuk, így a kész e mék előállí ásko hozzáadódó
é ék sajnos nem nálunk ealizálódik.
A nagyobb hozam és jó minőség elé éséhez ön özni kelle a o má , ami a e melési
köl sége kb. 3‒5 %-kal emeli. Az ön özö e üle eken a hek á onkén i á laghozam elé i a
9 /ha- . Meg elelő ápolás melle az első osz ály a ánya 70‒75 %. Az összes hozam o szágos
szin en kb. 15.000 . A el ásá lási á ak szin e é en e ál oznak, így nagyobb ke esle nél az
első osz ályú o ma elé he i 350–370 F /kg induló é éke is, amely gyak an decembe e
250‒270 F /kg-on s abilizálódik.
Az Eu ópai Bizo ság 2009. ok óbe 21-én bejegyez e az ol alom ala álló e ede
megjelölések és öld ajzi á ujelzések nyil án a ásába a Hajdúsági o ma elne ezés .
Az ol alom az elne ezés édi, ami az jelen i, hogy ez csak azok ün e he ik el e mékeiken,
akik a e mékleí ásban megha á ozo e üle en és módon e mesz enek.
A o ma a Ke esz es i ágúak (B assicaceae) családjába a ozó, é elő, lágyszá ú nö ény.
Szá mazása – D-Eu ópa, Földközi- enge kö nyéke. Hazánkban öbb éle ad o ma
alálha ó, ebből alakul ki a e mesz e ál oza , ami ajhib id, ezál al csak ege a í an
szapo í ha ó.
Táplálkozáséle ani ha ása – jellegze es ízé az allyl iso hiocyaná adja. Gyök ö zsében sok
kén a almú illóolaj (allil-mus á olaj) an. Csípősségé a szining in glükozid a alma ha á ozza
meg, amely ől isme é ál bak e icid ha ása, innen a o ma „ke i penicillin” elne ezése.
A népi gyógyásza üdőbe egeknek, eumásoknak és cuko be egségben szen edőknek ajánlja.
E melle isme é ágyge jesz ő és emész ésja í ó ha ása is. A izómáknak nagy a C- i amin-
(97 mg/100g) és az ás ányi anyag a alma (sok a kálium és kén).
132
Mo ológia
Főgyöke e o sógyöké . Gazdasági é elemben e e mése a üggőleges gyöké ö zs ( hizoma)
(59. áb a), melynek alján o sógyöke ek és azon sa j ügyek ejlődnek. Ezek le álasz ása képezi
a o ma szapo í óanyagá (gyöké dug ány).
Kiül e és kö e ően ennek első pólusán ejlődik
ki a haj ás, az alsón pedig a gyöké ze
( alpgyöke ek).
A enyészidő olyamán a alajba ül e e
gyöké dug ány e ősen meg as agodik, és ebből
alakul ki az é ékesí és e szán o ma es , azaz a
izóma.
Le ele – őle él ózsa, le elei hosszúak és
nyelesek, első ha madában csa a odóak, szélei
ogazo ak. A maghozó é ben a i ágszá on
szá le elek képződnek.
Vi ágza a – össze e sá o , sok i ággal.
Te mése – becőke, benne kicsi és ejle len magokkal. Fajhib id jellegéből adódóan az ap ó,
sima elüle ű és gömbölyű magok öbbnyi e s e ilek.
Kö nyeze i igénye
Hőigénye – hű ösebb időben is jól ejlődik, le elei agyé zékenyek, így mínusz 4–5°C-on
má elhalnak. Ezzel szemben gyöke ei élállóak, á udnak elelni a alajban.
Fényigénye – nem nagy (á nyékban is jól ejlődik), de a a ósan gyenge ényellá o ság
ha ásá a a izómák íze gyengébb lesz.
Talajigénye – mélyebb ek ésű, de nyíl széljá ású e üle eke ked el. Humuszban gazdag
(min. 1,2–1,5 %), lazább sze keze ű ön és alaj a meg elelő számá a. A izóma za a alan
ejlődéséhez az op imális kö ö ség Ak: 30–38.
Tápanyagigényes nö ény, őkén a alaj kálium ellá o ságá a é zékeny, de a meg elelő
ni ogén ellá o ság is on os a 60–70 cm mélyen mű el é egben. A e üle ki álasz ásánál
on os az enyhe lej ésű, de egyenle es elszín, hogy az á asz ásos ön özés biz osí ani lehessen.
Vízigénye – ízpa i nö ény, de a a ós ízbo í ás nem bí ja. Ön özéssel a ízkapaci ás
70–75 %-á kell biz osí ani. Szá az alajon a izóma hús észe megba nul, gyű űsödik.
59. áb a: To ma mo ológiája
(Fo ás: GÉCZI, 1998)

133
A enyészidő olyamán legalább 3-szo , de aká 8–10-sze is kell ize kiju a ni az állománynak
(60–80 mm alkalmankén ). A ő ön özési időszak július–augusz us.
Faj a kö e elmények
Henge es, egyenle esen as agodó izóma, sima elüle , ehé hússzín, ke ésbé ásodó, inom
os ú épa es . A gyöké csípőssége is on os ulajdonság, melye a szining in ne ű é e ikus
olaja biz osí .
A o ma e mesz ésben komoly gondo okoz az albugós be egség. Az e e i ányuló ellenálló
képesség megha á ozó ulajdonság a aj a álasz ásban.
Faj ák közö az alábbiak a leg on osabbak
• Bagamé i 93/1 – ehé húsú, ki áló szá í mánynak, be egségellenálló képessége jó
• Bagamé i deliká , az ún. édes o ma
• Dán o ma (Dan i ), Pózna, No da, Nyí nemes, Pe ence.
Te mesz és echnológia
Te üle ki álasz ása – mély é egű (60–70 cm mű el é eg), melegebb ek ésű, jó
ízgazdálkodású alajok a meg elelőek a e mesz ésé e. A iszonylag laza sze keze ű alajon
könnyebb a haj ás áloga ás és gyöke ezés, de a gyenge homok alajokon íze len és ásodo
gyöke ek ejlődnek. Az op imális pH: 6,5–7,5. Az e ől alacsonyabb pH é ékeknél olda ba
ke ülhe nek a as együle ek (ko á ányos homok alajoknál), amely a izóma belső
elszíneződésé okozza.
A napsü ö e e üle eken a bőséges nap ény ha ásá a jobb ízű, zama osabb o ma ejlődik, míg
a pá ás le egő okozza a gombás megbe egedésék elő o dulásá .
Te mesz éséhez igen sok kézi munkae ő e an szükség, ezé ez igyelembe kell enni a
e mőhely ki álasz ásánál. Ez a el é el a Hajdúságban a kezde ek ől napjainkig biz osí o .
A ko ábbi é ekben számos e mesz ési mód ke ül kip óbálás a, ezek közül a bakhá as
e mesz és űn a legjobbnak.
Talaj előkészí és – ősszel mélyszán ás (50–60 cm mélyen), ekko alakí ják ki a bakhá aka .
A alajmű eléssel egybekö ö az is álló ágya (40–50 /ha), a kálium és a osz o bedolgozása.
Ni ogén csak ej ágyakén ju a unk ki. Monokul ú ás e mesz ésnél a alaj o ga ásá al
egyidőben az előző é ől alajban ma ad alpgyöke eke össze lehe gyűj eni, ami szükség
134
ese én szapo í ó anyagkén szolgálha . Laza homok alajnál a szán ás és bakhá kialakí ásá
a asszal, má ciusban égzik, hogy ül e ésig ne szá adjon ki a alaj, ezál al jobb lesz az e edés.
Ekko ju a ják ki a sze es- (60 /ha) és komplex mű ágyá (pl. Ya amila 8-24-24), alamin
Bac oFil CELL cellulózbon ó bak é ium készí mény is. Ez u óbbinak akko an nagyobb
jelen ősége, ha sze esanyag u ánpó láskén nem agy alig komposz ál nö ényi
ma ad ányoka ju a unk ki.
Ve és o góban elő e eménykén alkalmas lehe az ubo ka, a pa adicsom, a káposz a, a bab
és a bo só. U ó e eménynek célsze ű kapás kul ú á álasz ani, me a alajban ma ad gyöke ek
mia sok lesz a o ma á akelés.
A elszán o alajon el égzik a bakhá húzás és -símí ás . A bakhá ak közö i á olság
90 cm, mé e ei 40 cm alap- és 30 cm o omszélesség, 30 cm magasság (60. áb a).
A szapo í óanyag előkészí ése öbbnyi e az őszi
elszedéssel egyidőben ö énik. A dug ányok
25–26 cm hosszú, 6–8 mm á mé őjű alpgyöke ek
(max. 12 mm). Ezeke ősszel kö egelik,
200 db/kö eg, majd homokba e melik. Ta asszal
ö énik a mé e e ágás és a csí á laní ás.
A dug ányok alpán és a e ején lé ő 2–3 cm észen meg kell hagyni a ügyeke . A első észén
lé ő ügyekből lesz a haj ás, az alsó észen lé ők pedig a le elé ö ekednek (geo ópia) és ebből
alakulnak ki a gyöke ek. A helyes ül e és é dekében ezeke megjelölik, e de, ille e egyenes
me szlappal a ké égén a dug ánynak.
Dug ányok előhaj a ásánál a cél a haj ás és a gyöké ejlődés megindí ása. Ez a mű ele e
ólia sá o ban agy szabadban, homokágyban égzik, ahol a üggőlegesen egymás mellé állí o
kö egeke 10–15 cm-es homok é eg edi. A olyama 2 he e esz igénybe, míg az újonnan
o málódó kis le elek (61. áb a) megjelennek a homokágy e ején. Az előhaj a o dug ányoka
elszedés u án csá ázzák.
Kiül e és – kb. áp ilis ége május eleje, de e ől ko ábban és később is lehe , on os hogy
az előhaj a o anyag minél előbb a alajba ke üljön.
60. áb a: Bakhá ak o ma ül e éséhez
(Fo ó: sajá el é el)
135
A kiül e és csapa munka, melynél a dug ányoka egyenlő á olság a (20–25 cm) a bakhá ak a
helyezik úgy, hogy alamennyi szapo í ó anyag ej (ko ona) észe egy i ányban álljon.
Ez kö e ően T-alakú ül e ő assal 28–30 cm-es lyuka ú nak, kilazí ják és a melle e haladó
személy el égzi ül e és (61. áb a). Ennek mélysége komoly oda igyelés igényel, hogy a
dug ány eji észe csak 2–3 cm-el ke üljön mélyebb e a alaj elszín ől. Ha a lyukakba ize
ön ünk a ned es alajban gyo sabb lesz az e edés és nem igényel annyi munká a alaj ömö í és.
Mélyül e ésnél a dug ány eji észén igen sok haj ás képződik, ami megnehezí i az egyébkén
is nagyon munkaigényes haj ás áloga ás .
61. áb a: Előhaj a o o ma dug ány és az ül e és mű ele e (Fo ás: sajá el é el)
Sű ű bakhá as ül e ésnél a é állás 90 x 25 cm-es, ami 40–50 eze ő/ha nö énysű űsége
jelen . Ha a ő á olság e ől nagyobb (33–35 cm), akko hosszabb dug ányoka (27–28 cm)
alkalmaznak. Ez a módsze szellősebb állomány és nagyobb izómáka e edményez kisebb
szapo í óanyag szükségle (32–33 eze ő/ha) melle .
Ápolási munkák
Talajmunka – kiül e és u án 2–3 hé el kihaj a o ma. A gyomi ás mű ele é géppel égzik,
úgy, hogy az eszköz a laza alaj a bakhá hoz isszanyomja, ezál al az nem omlik le.
E melle még kell 1–2 kézi kapálás is alkalmazni, amely a ö ek közö i gyomok el á olí ásá
biz osí ja. Ezzel a mű ele el a ad o ma i ásá is el égzik. Jelenleg a o ma állomány
kezelésé e engedélyeze gyomi ó sze nincs, ennek ellené e ül e és u án, de kihaj ás elő
A alon, Dual Gold (1,5 l/ha) sze eke gyak an alkalmaznak, hogy a kézi kapálás munkae ő
igénye csökkenjen.
136
Haj ás áloga ás agy „ ejelés” a o ma e mesz ésének egyik leginkább kézimunka igényes
mű ele e. Ez ké sze kell el égezni a enyészidő olyamán, elsőkén májusban, majd július
égén. Ekko a dug ány első észéből elő ö ő haj ások közül csak a középső hagyják meg.
Ellenkező ese ben a haj ások számának meg elelően elágazik a izóma eji észe, melye a
be aka í ás u áni á u előkészí ésnél el kell á olí ani. Ezzel a mű ele el egybekö ö az
oldalgyöke ek el á olí ása is (62. áb a). Ez u óbbi ma má i kábban égzik.
62. áb a: Kibon o o ma ö ek és az oldalgyöke ek el á olí ása
(Fo ó: BORSI, 2012)
Ehhez a bakhá a minden őnél 10–15 cm mélyen ki kellene bon ani. A dolgozó eljesí ménye
ennél a mű ele nél kb. 2000 ő/8 ó a. Ezen ápolási munkák elhagyása ese én a izóma oldalán
mege ősödnek az oldalgyöke ek, így a be aka í o o ma es oldalá ól ezeke el á olí a sebek
kele keznek, csökken e annak minőségé .
Tápanyagu ánpó lás – a enyészidő olyamán 1–2 alkalommal ej ágyázás kell
égezni ni ogénnel és káliummal. Az első kb. jún. ége–júl. elején 10 cm-es a
haj ásnagyságánál égezzük. Ehhez pé isó (27 %-os) szó unk ki a e üle e.
Később alkalmazha unk komplex mű ágyá is (N:P:K a ány 14:7:21 legyen + mik oelem).
A kálium lehe őleg szul á o mában legyen, hogy elősegí se a kén a almú anyagok
elhalmozódásá .
Lomb ágyázás legalább 3–4 alkalommal célsze ű égezni, ehhez a Volldünge különböző
ípusai ki álóan alkalmasak. Ezzel az ese legesen elő o duló mik oelem hiány is kezelni lehe .
A á ha ó e més öbble kb. 2 /ha.
Ön özés – ezzel a hozam megduplázha ó. Többnyi e á asz ásos ön özés alkalmaznak, me
így a alapgyöke ek zónájá ned esí jük és nem a bakhá ban ejlődő izómá , így az
oldalgyöke ek képződése gyengébb, ke esebb munka azok el á olí ása. A o ma egyenle es
143
A jö őben a 50–100 ha-os e mő e üle eke észesí ik előnybe, melyen az 50–60 /ha
hozamo kellene elé ni. Ezzel en ábilissá ehe jük a hazai ö öshagyma e mesz és , még a
behozo alacsonyabb á on é ékesí e impo alapanyaggal szemben is. Ehhez a nemesí ők
igyekeznek új, a minőségi és mennyiségi el á ásoknak meg elelő, e senyképes aj á
előállí ani.
Hagyma e mesz ő kö ze ek – Csong ád megye (Makó és onzáskö ze e) dughagymás
e mesz ésmód, Jász-Nagykun Szolnok megyében ( őkén a Jászságban) és a Kisal öldön
egyé es (mag ól e e ) echnológia alkalmazásá al.
Táplálkozáséle ani ha ása – ö öshagymából szá í mány, konze , pü é, sül hagyma
készí he ő, de nye sen ogyasz a is ki áló éle ani ha ással endelkezik, amelyek a kö e kezők:
ja í ja az é ágya , csökken i a é cuko szin e , gyulladásgá ló ha ású, izele haj ó és
bél é egűző.
Vi aminjai közül kiemelés é demel a B1- (0,05 mg), B2- (0,03 mg) és C- i amin (20 mg)
a alma. Allilszul id (kén a almú együle ) a almának köszönhe ő csípőssége és
bak é iumölő ha ása.
A ö öshagymá ál alában eldolgoz a, szá í mány, konze , pü é, űsze ke e ékek o májában
ogyasz juk, de nye sen is ki áló éle ani ha ással endelkezik. Ha óanyagai szí - és é endsze i
bán almak a, alamin egyes ku a ások sze in
an ioxidáns a alma a dagana os megbe egedések
megelőzésé e is alkalmas lehe . To ábbá
kolesz e inszin csökken ő anyagai melle , a ká os
bak é iumok elszapo odásá is gá olja.
A kén a almazó együle ei elelősek a jellegze es
íz, illa és a omaanyagok kialakulásáé , melyben
az allináz enzim esz ész .
Mo ológia
Bo anikai szempon ból é elő, egyszikű nö ény, de
e mesz ési szempon ból ké é es (64. áb a).
Az első é ben hagymá ( ö id szá agú haj ás) és lomboza o , a második é ben magszá a
ejlesz és mago é lel.
64. áb a: Vö öshagyma mo ológiája
(Fo ás: I15)

144
Gyöke e – egyszikűek e jellemző mellékgyöké ze .
Le ele csö es, iaszos be ona al, melynek alsó észe ápanyag ak á ozás a módosul
húsos alle elek.
A ö id szá agú haj ás maga a hagyma önk (65. áb a), melynek csúcsi észén annak a
le elek, az alsó észén pedig a gyöke ek.
65. áb a: Hagyma es kialakulása és elépí ése
(Fo ás: BALÁZS, 1994)
(a) hagyma nyak; (b) színes bu okle él;(c) húsos alle elek;
(d, e) ű ügyek; ( ) önk
A magszá (ü eges őkocsány, más né en bö dő) a hagyma elmagzásako , azaz a maghozó
é ben ejlődik ki.
Vi ágza a e nyő, amely 250–500 i ágból áll.
Te mése há om ekeszű ok.
Magja – ap ó, eke e színű, 3 élű. Eze mag ömege 2,7–4,0 g, csí ázóképessége 3–4 é .
Kö nyeze i igénye
Hőigénye sze in a Ma ko -Hae sze in i 19°C-os csopo ba a ozik. Hideg ű ő nö ény,
csí ázása má 5°C-on megindul, és -6°C-on sem ká osodik. A ejle nö ényekben nagyobb
lehűlések sem okoznak ká , ez eszi lehe ő é az á elelő e mesz és .
Ha a dughagymá 4–12°C közö i hőmé sékle en, 2–6 hé ig a juk, e nalizálódik, azaz
magszá a ejlesz . Ez a dughagymás e mesz ésnél ká os, me az á uhagyma előállí ás é ében
ejlődő magszá jelen ős minőség omlás okoz, ezál al a hagyma á olás a, és é ékesí és e
alkalma lanná álik.
Ennek megelőzésé e a dughagymáka hőkezelni kell, ehhez 30–38°C-on ö énő á olás
égzünk, melynek hossza ügg a hagyma á mé őjé ől.
Fényigény – az északi aj ák 14–16 ó ás nappaloka , míg a déli szá mazásúak 12 ó ás
meg ilágí ás igényelnek.
145
Vízigénye mé sékel , me a iaszos le élze csökken i a pá olog a ás . Ez a magya áza a,
hogy a dughagymás e mesz és aká ön özés nélkül is ki i elezhe ő, míg a hely e e éses
e mesz és csak ön özö kö ülmények közö alósí ha ó meg.
A enyészidő u olsó hónapjában nincs ízu ánpó lás, me máskén jelen ősen csökken a
á olha óság és elhúzódik az é és ideje.
Tápanyagigény – a alaj izsgála i e edmények ől üggően egyé es e mesz ésnél
120 kg N, 100 kg P2O5 és 250 kg K2O ha óanyag kiju a ásá kell e ezni. A úl sok ni ogén
csökken i a á olha óságo , míg a kálium ked ezően ha ezen olyama a. A meg elelő
osz o ellá o ság jobb minőségű bu okle eleke e edményez.
Te mesz és echnológia
Te mesz ési módok
 egyé es á uhagyma előállí ás hely e e éssel
 ké é es e mesz és – dughagymá ól
 á elelő hagyma e mesz és
Faj ák csopo osí ása – az alábbi ulajdonságok sze in :
• Hagyma alakja sze in – gömbölyű, lapí o és henge es.
• Bu okle él színe sze in – b onz ö ös, szalmasá ga, lila és ehé . A piacon a b onz ö ös
szín észesí ik előnyben. Fehé színű hagymá észben konze ipa i eldolgozás a
(ece es gyöngyhagyma) állí anak elő, de az u óbbi é ekben egy e jelen ősebb a iss
ogyasz ás a szán salá ahagymáknál is (G ánó-hagyma).
• Hús színe – ál alában sá gás ehé , i kán ehé és lila. A ózsaszín á nyala színhibának
minősül.
• Hagyma szá azanyag- a alma: 8–18 % közö an, amely elsőso ban aj a-, de
echnológia üggő is. A 8–10 %-os szá azanyag- a almú e mény csak decembe ig
á olha ó. Az e ől nagyobb szá azanyag- a almú hagymá (14–18 %) a szá í óipa
dolgozza el.
• Csípősség (allilszul id- a alom) a szá azanyag- a alommal szo osan össze ügg.
A gyengén csípős, kis szá azanyag- a almú aj áka salá akén használják.
• Tenyészidő hossza
- a aszi mag e és ese én 140–200 nap
- dughagymá ól szapo í a 120–140 nap
146
- gyöngyhagyma e mesz és e – 110–120 nap, ehhez ö id enyészidejű, ehé
színű aj áka alkalmaznak
• Magszá képzési hajlamban nagy különbségek annak a aj ák közö . Á elelő
e mesz ésben e e ole áns aj á kell álasz ani. A hőkezelés köl ségének
csökken ésé e elmagzás a ke éssé hajlamos aj á állí o ak elő, ilyen a Makói CR
(klíma ezisz ens).
• Kons ans aj ák és hib idek egya án meg alálha ók a aj ajegyzékben. Ez u óbbiak
csopo jába a ozik a Viha F1, a Ri mus F1 és a Hil on F1, amelyek kiemelkedő
hozamo udnak biz osí ani. A Viha F1 2004-ben 65 /ha e mésmennyiséggel
bizonyí o .
Új hagyma ípusok – új elhasználási cél
Táplálkozásunkban egy e nagyobb e e kap a ö öshagyma iss ogyasz ása. Ehhez az
eu ópai ízlésnek meg elelően, ke ésbé csípős ízű, lazább szö e ű sze keze ű aj áka állí anak
elő. A mé e es hagyma es ű (400–600 g) aj ák e mesz ésénél elé he ő a 120–130 /ha-os
hozam is, de á olha óságuk gyenge, ugyanígy az a omája (csípőssége) is.
Az u óbbi é ekben a G ánó-hagyma egy e isme ebbé álik a Hajdúságban, amely spanyol
köz e í éssel ke ül az o szágba. A laza szö e ű, opogós, igen enyhe ízű hagymáka nyá
közepén még bu okle él nélkül é ékesí ik, de később má néhány, nem különösebben zá
pikkelyle éllel szedhe ő. F iss zöldségkén é ékelhe ő, amely hű őszek ényben 3–4 hé ig,
hű és nélkül azonban csak néhány napig á olha ó. Ősszel elszed e, gondos á olással, aká
néhány hónapig is el a ha ó.
Felhasználása nye sen salá ákhoz, de enyhén megsü e is ki áló. Te mő e üle e egy e nő,
elsőso ban a Hajdúságban e mesz ik.
KÉTÉVES TERMESZTÉS
1. é – dughagyma előállí ása
A e üle ki álasz ásánál kö e elmény a gyommen es e üle , az egyenle es alaj elszín és
a jó alajsze keze . Sze es ágyázo elő e emény nem ja asol , me gyomosí , on ja a
á olha óságo , o ábbá Fusa ium- és onál é eg e őzés o ása lehe .
Elő e eménykén legjobb az őszi e ésű gabona. Ke ülendő a luce na, pa adicsom és pap ika.
147
Ve és – má cius eleje, miu án a alaj elszá ad . A e őmago 2–3 cm mély e helyezzük a
alajba. A e és 5 cm-es so á olság a, ike so os agy ágyásos el endezés alkalmaz a
égezzük, 50 cm mű elő u a hagy a. A szükséges e őmagmennyiség 90–100 kg/ha.
Ápolási munkák
Gyommen esen a ás – elsőkén egysze esen, e és u án, de kelés elő égezzük el a kelő
gyomnö ények el á olí ásá , melye később 2–3 alkalommal alajlazí ás kö e . Állományban
csak a lomble elek megjelenése u án égezhe ő egysze es kezelés, amiko má a iasz é eg
megjelen a le eleken.
Dughagyma elszedése – idejé a hagyma lombjának megdőlése jelzi. Ez július 2. elé e
á ha ó. Ekko a szá az le eleke el kell á olí ani, majd a alajból ki kell emelni a
dughagymáka . Ez a mű ele ké mene es, így a hagymáka enden szá í ják, majd csak az
kö e ően szállí ják be os álás a. A á ha ó hozam 15–20 /ha.
Ros álás, osz ályozás – ekko a hőkezelés e á ó ka egó iáka külön álasz juk
(66. áb a).
66. áb a: Dughagymák osz ályozása (Fo ás: I16)
A különböző dughagyma ka egó iák mé e ei és a szükséges hőkezelés idő a amá a
11. ábláza mu a ja be. Jól lá ha ó, hogy a legnagyobb mé e ű (Piklesz) és a <10 mm á mé őjű
Zsika nem kap hőkezelés , ugyanígy a Makói CR sem, me ez a aj a klíma ezisz ens, azaz a
a aszi lehűlés ha ásá a sem hoz magszá a . A dughagymák mé e ének nö ekedésé el hosszabb
a hőn a ási idő, mi el a nagyobb hagyma es ekben öbb a magszá kezdemény, ezál al hosszabb
idő igényel azok inak i álása. Ez kiemel jelen őségű, hogy ül e és kö e ően ne ejlesszen
magszá a .
148
2. é – á uhagyma előállí ása
A hőkezel dughagymák kiül e ése áp ilis ól kezdhe ő. A ko ábbi időpon nál a hideg alaj
ha ásá a megsemmisül a hőkezelés de e nalizáló ha ása, és a mű ele ellené e is magszá ba
szökik az állomány.
A kiül e és a kisebb mé e ka egó iákkal kell kezdeni, mi el i a legkisebb a eszélye a
elmagzásnak. Ezeknél kisebb a hagymaá mé ő, ejle lenebb a hagyma önk észe, így ke esebb
aj a a csí a, ezál al a elmagzás eszélye is. Kézi ül e ésnél az idő elő ehalad á al melegszik
az idő, így a legnagyobb mé e ű (I. osz ály) meg ázása má kisebb alószínűséggel o dulha
elő. Ül e és elő a dughagymáka csá ázni kell.
11. ábláza : Dughagymák mé e e – hőkezelés idő a ama
(Fo ás: HODOSSI e al., 2009)
Osz ály
Á mé ő
(mm)
Tömeg
(g/db)
Hőn a ási
idő (nap)
Hőkezelés
kezde e
Piklesz
23–26
5–8
–
–
I.
20–23
4–5
55–60
XII.25.
II.
17–20
3–4
30–35
I.20.
III.
14–17
2–3
20–25
I.25.
IV.
10–14
1–2
10–15
II.1.
Zsika
5–10
0,5–1
–
–
Ül e ésnél a so á olság 25–30 cm, a mélység 3–5 cm. A ő á olságo a dughagyma mé e ének
ügg ényében kell kialakí ani, úgy hogy 12–20 db/ m legyen. Egy hek á beül e éséhez
szükséges szapo í ó anyag mennyisége kb. 1,5 –2,0 . Ez a mű ele e ma á öbbnyi e géppel
égzik (67. áb a).

149
67. áb a: Dughagyma gépi ül e ése (Fo ás: I17)
Ápolási munkák
Ön özés – ké he en e 20–30 mm-es ízadagokkal. Ennek a e mesz ési módnak a
kialakulásá az ha á oz a meg, hogy Makó kö nyékén a e üle eke nem ud ák ön özni, így az
egyik é ben dughagyma mé e ig, a kö e kező é ben á uhagyma előállí ásig ju o ak el. Ezál al
a hagyma e mésze es csapadékellá ás melle is kellően ki udo ejlődni, nagyobb le a
szá azanyag a alma, alamin nő az íz- és zama anyagok mennyisége.
Talajlazí ás – a hagyma gyöke e le egő igényes, így ennek a mű ele nek kiemel sze epe
an a gyöke ek ejlődésében, ezál al a hozam kialakulásában.
Nö ény édelmi munkák szükségességé lásd alább, az egyé es e mesz ésnél.
Be aka í ás
A szedés idejé jelzi, amiko ¾ észben
megdől a szá , ekko a hagyma nyaki észe
megpuhul és a még zöld lomboza el ekszik a
alajon.
A be aka í ás mű ele e 2 mene ben ö énik,
az első, a hagyma es ek kiemelése a alajból,
a második, a enden aló u óé lelés (68. áb a).
68. áb a: Vö öshagyma enden ö énő u óé lelése
(Fo ás: I18)
150
Ez a mű ele kb. 7–10 napo esz igénybe, ekko a színes bu okle elek mege ősödnek,
megszikkadnak, kialakul a hagyma es e édő öbb é egű pikkelyle elekből álló páncélza ,
amely édelme jelen a á olás és manipulálás olyamán.
Hozam – 20–25 /ha (ön özés nélkül), ön öz e aká 10 onná al is öbb lehe .
A ké é es e mesz ésből szá mazó hagyma é éké a nagyobb szá azanyag a alma, űsze ező
é éke jelen i, amely a magya gasz onómiában megha á ozó. A magya os é elek
elkészí éséhez a kisebb zama - és szá azanyag a almú ö öshagyma nem meg elelő. Ez a
e mesz ési mód igen köl séges, ez a magya áza a a lényegesen kisebb e mő e üle nek.
EGYÉVES TERMESZTÉS
Az u óbbi é izedekben a e mő e üle kb. 90 %-án ez a e mesz ési módo alkalmazzák,
amely igen p ecíz echnológiá igényel, hogy meg elelő hozamo és minősége é jen el az
1 é es ege áció ala .
Te mő e üle ki álasz ása, kiemel sze epe an a sike es e mesz ésben, melynek
kö e elményei a kö e kezők:
 egyenle es alaj elszín,
 ön özhe ő e üle ,
 jó alajsze keze és kellő humusz a alom,
 a alaj kisebb agyag a alma, azaz ne legyen cse epesedés e hajlamos.
Talajelőkészí ésnél a kö e kező mű ele eke kell el égezni
 gabona elő e eménynél, a a ás kö e ően a óhán ás,
 ősszel mélyszán ás, majd még ugyanezen é ben elmunkálás,
 alaj e ő lení és – a a aszi magágy-előkészí éssel egyidőben.
o Ekko csak a alaj első 3–5 cm-es é egé mozga juk meg, melyhez ogasbo ona
agy kombiná o alkalmazha ó.
o Simí ózással alakí juk ki az asz allap simaságú po hanyós magágya .
Ve és – a mű ele e má cius első elében égezzük, 2–3 cm-es e ésmélysége biz osí a.
Ehhez szemenkén i, pneuma ikus e őgépe használunk, a meg elelő csí aszám kiju a ásához.
151
A szemenkén i e és szükségességégé indokolja, hogy a úl sű ű állomány ap ó és de o mál
hagymáka e edményez, amely a e mék piacosságá jelen ősen on ja.
A e mesz ésben ma má öbbnyi e hib ideke használnak, amelyek uzá ium- és
ö ösgyöke űség e ezisz ensek. A d ága e őmag megkö e eli a p ecíziós e és , ezál al a
echnológiában nem e őmagmennyisége , hanem csí aszámo ha á ozunk meg.
A e ésnél maximum 3 ágyás essünk egysze e, máskén egyene len lesz a e ési mélység.
Ez indokolja a e őágy egyenle es, sima elszínének kialakí ásá . A különböző mélység e ke ül
magok el é ő időben csí áznak, ezál al he e ogén lesz az állomány. Mély e ésnél a be aka í o
hagyma es ek közö megjelennek a megnyúl (o ális) egyedek, amely a ke eskedő szemében
aj ake e edés el é elez.
Az egyene len e üle en csak egy ágyás essünk egysze e, köz e len a gép „hasa” alá, így ez
a p obléma alamelyes kiküszöbölhe ő.
Op imális csí aszám a e mesz ési célnak meg elelően:
 F iss ogyasz ás a, á olás a, szá í mány előállí ásához: 1 millió csí a/ha
 Ipa i hagyma előállí ásához (90 mm-es á mé ő el): 800 000 mag/ha
Szimplaso os el endezés:
 5 so , 27 cm-es so á al + 50 cm-es mű elő ú (69. áb a)
Az op imális nö énysű űséghez a olyómé e enkén csí aszám:
o 28–30 mag 1 milliós csí aszámhoz
o 24–25 mag 800 000 ez es csí aszámhoz
69. áb a: Vö öshagyma ágyásos e mesz ése (Fo ás: I19)
152
Ike so os el endezés:
 4 ike so kialakí ása – ez a legked ezőbb a hagymának
oo oo oo oo
8 + 25 + 8 + 25 + 8 + 25 + 8 + mű elő ú
Ennél az el endezésnél 1 millió csí aszámhoz 38–40 mag/ m szükséges az ike so ba.
Az állomány kialakí ásá az alábbi ényezők be olyásolják:
- magágy minősége,
- e ésmélység egyenle essége,
- kelés gyo sassága,
- hagymalégy e őzés mé éke.
Ápolási munkák
Gyomi ás – az egyik leg on osabb ápolási munka, mi el nincs a le eleknek gyomelnyomó
képességük. Az első gyomi ó bea a kozás e és u án, de kelés elő , p eeme gensen égezzük,
mi el a kelés elhúzódó, így a má megjelenő ap ó gyomoka o ál sze ekkel lehe i ani.
Ez on os pillana ennél a mű ele nél, me a má kelésben lé ő hagyma igen é zékeny a
gyomi ó sze ek e a le elek hiányos iaszbo í o sága mia . Ez az állapo a alódi le elek
megjelenéséig a , ami kb. 1,5 hónap. Ebben az időszakban a mechanikai gyomi ás sem
lehe séges, mi el a gyenge gyöké ze igen sé ülékeny.
Állománykezelés csak az 2–3. lomble él kialakulása u án lehe séges.
Talajlazí ás – a ö öshagyma gyöke e le egőigényes, ezé ennek a mű ele nek kiemel
jelen ősége an, máskén a le ömö ödö alajban a hagyma ejlődése leáll, a le elek ége kezd
isszaszá adni.
Ön özés – egyé es ö öshagyma e mesz ése csak ön özö kö ülmények közö lehe séges.
Ehhez az állománynak ké he en e 30–40 mm ize kell kiju a ni, de igyel e a a, hogy 6 hé el
a be aka í ás elő a mű ele e be kell ejezni. Ebben a más él hónapos időszakban megy égbe
a hagyma é ése, a szá azanyag elhalmozódás in enzí ebbé álik és mege ősödnek a
hagyma ejek pikkelyle elei. A gyöke ek ak i i ása csökken, a hagyma nyaki észe behúzódik
és megdől a hagymaszá , ami má a be aka í ás idejé jelzi.