A. GERGELY ANDRÁS
É elmezési e ek, ö éne i me sze ek
Tá sadalom udomány, udomány ö éne , agy éppenséggel a lé o honos és idegen
mu a kozásai adnak alkalma az alábbi köny ek szemléjé e. Nem éppen k i ikájá a,
csupán é in őleges isme e ésé e, a éle „szima min á a”, melye jó ese ben úgyis az
ap ólékos megol asás, elme engés, la olga ás, össze e és kö e , meg analógiák
ke esése, é elmezési me sze ek meg o málása, egyéní ése is. Köny szemle ehá ,
inkább ajánló, semmin é demi mélységben analizáló a megközelí és, de ez sem lehe
oka annak, hogy ne súlyán mé jük, benne ejlő kincsei é én aláljuk é ékei .
Me sze ek, na a í ák, e ek beszédmódja, közlések és üzene ek lajs oma, el é ő
súlypon ok, melyeknek közös ne ezője az üzene ek ha móniája, az in e ak í
be ogadás… Idő és é , leí ás és alóság, elbeszélés és megé és a ke e , s a udni alók
zsa noksága a a alom. Tudomásul enni, belá ni, eszmélni…, ez alán még esélyünk a
lé ben és men ális ö ökségben. Ameddig.
Vissza az idő , mielő a pusz ulás
A múló idő, ső gyo suló idő és az egyes ko ok lassú empója közö i dis inkcióka ,
o ábbá mellékha áskén a „lassú idő” el űnési olyama á eszi á élhe ő közelségű é
kö e nyi elemzésében Thomas Hylland E iksen A pillana zsa noksága című
munkájában. Gyo s és lassú idő az in o mációs á sadalomban – ez az alcíme az Oslói
Egye em szociálan opológia-p o esszo á ól megjelen kö e nek,1 melyben a
echnológiai idő menedzse -kalkulá o ok ól és hálóza i nap á ól jö ő egyelmező
igyelmez e ése még nem ha ja á alán minden kul ú a egészé . De ahol má nem ju
idő a beszélge és e, a gondolkodás a, ol asás a, e mésze él eze e agy az időkímélő
echnológiák használa ának (időbecsülő é ék enddel) ko lá ozásá a, o má a ejlődés
issza ejlődési pa amé e ei álnak sze in e megha á ozó á. A „pillana dik a ú ája”,
u óbb azu án zsa noksága alá eső embe i lé el é elek á gondol és (szin e kézzel) leí
jegyze ei az E iksen kö e -indí ó gesz usában is benne annak, de azonnal (s
an opológus módjá a oly onos önkon oll ala egyú al k i ikailag is é ékno má á
a a ja) a zakla o in o mációá amlás ko szakában minden in enzi ás-szüne e kiik a ó
ha ékonysági elációba eze i á : ha a pillana ogságában egy úlnépesede , úlhajszol ,
hisz é ikus és szédí ő önnön empójá ól elejéig megbe egede á sadalmi
élményünk e e ünk egy u ó pillan ás , é zékelhe jük, hogy minden aj a „elő ” és
1 Thomas Hylland E iksen: A pillana zsa noksága. L’Ha ma an, Budapes , 2009., 237 oldal.
A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 223
„u án”, „i ” és „o ” úgy szűnik meg, hogy azzal maga az „i és mos ” ke ül
eszélybe. „Szédí őek ennek az ex ém űzö ségnek a kö e kezményei, a pillana
zsa noksága eszélyez e i mind a múl a , mind pedig a jö ő . A számí ógépek, az
in e ne , a é és műholdak, a öbb csa o nás é ék, szö eges üzene ek, e-mailek, az
elek omos ásá lás ko szaká ól beszélünk. Amiko az embe a eladó oldalá ól nézi a
dolgo , a másik oldal igyelméből ju a legke esebb. Amiko a címze oldalá esszük,
akko a legszűkebb o ás a lassú, össze üggő idő. Íme, előbukkan a kon lik us!” (13.
old.)
Nem pusz án a számí ógépek ől, s nemcsak az in o mációs á sadalom ól szól E iksen
köny e, hanem a kul ú a ál ozási ü emének megnö ekede o dula számá al együ
já ó el iselhe e lenségek ől, a „cellulózalapú e mék” köny lineá is
haszna ehe őségé ől, ol asási empó ól és ki á ás ól, épí kező é elemke esés ől és
alányos megoldásképle ek ől, exponenciális gö be helye i időé ékelés ől – a ól,
hogy a nö ekedés empója közben az idő ényező nullához közelí ő lendüle é el
leg őképpen az idő eszí jük el, a úlá adás e he és az egekig úlpakol elhalmozási
ke e ek ánk dőlnek. A kö e égi op imizmus nem kincs á i, s nem a ko be eg
elmélénc kénysze es k eálmánya, hanem a poli ikai meg on olások ól a ózkodni
decens új aj a szabály endsze , új kód óhaja, amely a kul ú a i ányí ásá issza eszi az
embe alko a gépek ől, hogy á állí sa mindez (önmagá is!) az idő ke eké el aló
éssze űbb eke ődzés e, a „meg elelő ípusú idő ” isszahozni kí ánó
alapmaga a ás a. „Ke í eni néhány lassú ó á , hogy aká ez a köny e elol assuk.
Másképp nem megy” (18. old.). Tényleg nem, s nemcsak a kö e mag as és eszélyező
mondandója mia , hanem me a lassú ó ák a lé elejá ói, komponensei, s
ölszámolásukkal észin magá a lé e is elemész jük.
Pe sze a köny , az ó a és a pénz ideje nemcsak idő üggő. Maga az időképze , az idő
„ alami e” alóságának, öné ékén úli „hasznosí ásának” mikén je is szocializáció,
min áza ok, ogyasz ási és k ea í ciklusok, kapcsola közi kölcsönha ások ügg énye.
Ahogyan a ko , agyis a ia alság dinamikája és az ö egko ege ációja, a asz és ősz,
él és nyá egymás ál ó á mene ei, ugyanúgy az in o máció (min i ális
alapszükségle é és üggés a ománnyá álás) eszköz á a is á sadalmi empók
kö e kezménye agy e edménye. S hogy pusz a (el iselendő, megszen ede , kínos
agy pusz í ó) kö e kezmény-e, a agy a ölhalmozódó öbble ek ( udások, é ze ek,
emlékek, é ékek, e lexiók, élmények, u inok, s b.) pusz án e edményei-e a
sod ásnak, leg öbbszö a ölé endel é ék end, no mák, el á ások magunk-k eál a
uni e zumához a ozás hi elesí i. Akko is, ha a be ál egyú al u insze ű, ha az
alkalmazkodás csak eszköz, nem pedig égcél. Akko is, ha a éd elenség éppoly
kiszolgál a o á esz, min a iha az őseinke , a med e a hegyi pász o agy az
„ILOVEYOU” í usp og am a gyako lo lúze , aki a „Tőlem Neked” gesz usá a
éhes ilágnépesség egyedekén (no meg a kaland a éhes cégek és magánembe ek 60-
80%-á ki e ő „jóljá ni aka óka ”) néhány ó a ala kegyesen meg osz o a ájljai ól,
címjegyzéké ől, miközben ebből o a e jed az összes öbbi cím e. Nem idő ez,
néhány ó a csupán, maximum ké és él nap, míg egész Ame ika és Eu ópa becumiz a
a kínála o , mely a ol a ha o , min egy u ó űz-pes is, melynek egyko on pon osan
há om é e ol szüksége a a, hogy Szicíliá ól Rigáig el e jedjen. Az idő ehá
224 METSZETEK 2014/2. szám
nemcsak é beli e jedés, pe szonális e lexió, gyo saság és sü ge e ség ké dése, hanem
ki á ásé, beé ésé, „ alósidejű” lé en úli ki e jedésé is. Az ins an gyo saság á a lehe
kisebb és nagyobb is, de a „ki ona os” lé egy zenei mű ese ében ka asz ó a, egy ebéd
ese ében sem kegyelmi állapo , a men ális bizony alanság szempon jából iszon
ko szakos be egség, ko unk lép enéje és pes ise. Másképp szól a és Milan Kunde á
idéz e: „a gyo saság oka egyenesen a ányos a elej és in enzi ásá al” (Lassúság.
Eu ópa Kiadó, 2005). A „ íl- ájm” min élmény ezzel úgy áll szemben, min E iksen az
ol asójá al, aki nem aka ná ászánni az idő , hogy kide ülhessen, hogyan lá ják az a
gondolkodók és la olga ók, akiknek épp a (be)lá ás é én öbb ju o belőle, min
P ak ikus Lajoskának, aki csupán pusz í ója lehe …
A hipe mode nizmus idő ö éne i me sze ei komolyabb igyelmez e és eljesí enek be
önmaguk is: a múl „el ö lésének”, on ossága és megha á ozó ol a pillana a hangol
idősze űség- ügg énykén i kezelése mindazon á sadalmaka á ha ja, ahol ezek e
ogékonyság, emelkedési gőg, ki agyisági hajlandóság ol . Szemben olyan ilágokkal,
amelyeke ez nemcsak nem ha á , de élik is, ke ülik is – emia pe sze
kiszolgál a o abbak is. E iksen „jósla a” nem a mcluhani Gu enbe g-galaxis- ég,
hanem a empó esz éssel já ó mellékkö ülmények elszabaduló u alma, a ko on – így a
múl on, ö egségen, a í ságon, idejé múl ságokon, ancienni ásokon – e ő el ú á lenni
p óbáló öngyilkos kísé le . Ellensze e pedig sajnos nem más, min a másik empójú lé ,
a másságosságok é ényessége elő i megadó isz ele adás, a ke és e „ ászán ” öbb
idő, a pillana é elmének és ki e jesz ésének új aé elmezése. Lassú meg on olással
kezd e, ászán idő el oly a a, belá ó sokoldalúsággal megő iz e. Respek a múló
időnek, ko nak, időzsa nokság-ellenességnek. Másképpen nem og menni. Tényleg
nem, de ez ne u ólag de üljön ki…! E iksen e ől ó , s megé i az idő , hogy
ú mu a ásaiban a magunk idő üggései ől is álasz agy ké dés ke essünk.
Válságban és elmozdulásban – alóságí ás agy ö éne i esély
Ha nem is mode ni ás- öld ajzi agy szabadidő-szociológiai, de annál is jelen ősebb
megisme és ö éne i me sze ben hoz „új ku zus ” Gé a d Noi el köny e,2 melyben a
Ma c Bloch ajánlo a szemléle ál ozás agy o dula o a ö énész és a
ö éne mondó elada uda ának új aé ékelésé e szán á ekin éskén adja meg. A
ö énészek kö ében az elmúl más él-ké é izedben kibon akozó műhely i ák a
szakmai elelősség, a ö éne i hűség és az embe ek é deklődésé jobban szolgáló
udománymű elés pa adigmájában kezd ék új a ogalmazni. E ekin e ben a Noi el
meg ogalmaz a álság a his o iog á ia o ásk i ikai, jelen és ulajdoní ási,
szimbólum ej ési, p agma ikusan á olság a ó agy be onódóan éle közeli elada ai
jelení i meg, a kül ilág ól elkülönül , a külső be olyás engedő, agy a hi allásosan
gyako la i udás p e e áló maga a ás é elmében. Ez a pozi i is a ada kezelés agy
pozi í ilozó iá egy e öbben alapeszközkén kezelik ö éne i munkáik há e ében,
2 Gé a d Noi el: A ö éne í ás „ álsága”. Elméle ek, i ányza ok és i ák a ö énelem ől, udománnyá
álásá ól napjainkig. Nap ilág Kiadó, Budapes , 2001., 384 oldal.
A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 225
de maga a ö énész á sadalom is megosz o a é en, hogy milyen elada uda , milyen
ha ókö , s mennyi é ényesség jellemezhe i az ideológiamen es ko á s ö éne í ás .
Ha a ö énész a szak udás és a ha almi alá endel ség hegy okai közö kell u azzon, ha
a szak udomány me anyel e, a e o ikai o dula ok és emlékeze poli ikák külső
kénysze ei beleszólnak a közöl a almak é ényességébe, akko a „szolgálólány-
sze ep” épp oly eséllyel hódí ha , min a nonkon o mis a megoldások, az
in e diszcipliná is ájékozódás, az in e p e a í önállóság, a hamis p agma izmus
elu así ása.
Noi el a ö énészmes e ség k i ikai szemléle é el, a szakmai í élkezés és az uni e zális
jelen és é kon asz já al észle ekbe menő mus ájá adja annak, hogyan lehe és kell –
a poli ikum ól ügg e agy ellenében is – p o esszionális megoldásoka o málni az
új agondolás, az á é elmezés, a szu e én és el i a ha a lan kinyila koz a ások nyel i
o dula oka , e o ikai cseleke , k i ikai elméle eke és cselek és- ilozó iáka is magába
oglaló ko szakaiban, ezen belül is hogyan lehe szolidá is, igazságos és elő el e éseken
alapuló udás is elülbí álni me ész a udásközösségek összhangjá ke eső szakembe .
A kiadói é , a címlapok és isme e ők ilága, a udás „ édjegyének” meg e ezése, a
édhe ő komp omisszumok kimódolása ma má , a á sadalom ö éne egyi ányú
ajzola á el i a ó, a soki ányú ájékozódás és mul idiszcipliná is elkö eleze sége
igénylő elada állalás sü ge ő időszakában nem ke esebb, min a men ális
éle ilágokba, a udás őkébe bea a kozó, be ek e ő agy haszno elősegí ő
szemléle mód előnyben észesí ésé kí ánja.
A sze ző személyiségének lenyoma aiban megjelenő hi elesség, az „í ás győzelme”
é én issza é ő ak uali ás, a o dula ok és a meggyőző e ő men én ázolja Noi el a
mindennapi lé ö éne ének udás o mákban ögzülő ál oza ai , s min egy
„cselek éselméle ” kimunkálásá a szólí ja el az elméle i megisme és és mél ányos
nézőpon álasz ás szo galmazó ö énészeke . Mű e azonban nem csupán az
é elmező közösségek ol ajnyel ének, céhes p oblémák „szellőz e ésének”
kulcsköny e, hanem észe agy megha á ozó alapkö e is a „ ö énelem édelmében”
ogan na a í his o iog á iának. Másképp szól a, a Bloch nyomán kö e he ő é és
emélhe ő é ál szemléle i ány, a szüle ő munkák udományközi ka ak e ének, alko ói
a i űdök min áza ainak és ol asói s a égiák acionális e edményeinek is esélye nyílik
észesének, alko ó álaszadójának lenni mindazon ö éne i bölcselmeknek, melyek
hajlamosak a sze zői hi el és a mé legelések esélyei az elmozdulások. Noi el a
„ké ségek ko á ól” kezd e, a „pa adigmák” álságán, p agma ikus é elmezéseken,
szakmai í élkezéseken és nonkon o mizmusokon á a ö éne udomány(ok) új
szabadgondolkodói s á uszáig égigkö e i a i ák his ó iájá , min egy ákénysze í e
ol asójá is, hogy a alóság-leképezések me ódusai ko á s k i ikuskén gondolja
o ább. E „ ándo lás” a na u alizmus ól a pozi i izmuson á a he meneu ikai és
szimbólumelemző ilág elé, a agy a jelen pe spek í á a múl ük ében lá a ni me ész,
és a múl a a jelen é elmezési dimenziói közö leí ó módon ázolni képes na a í ák
elé e eli, min egy isszaköszön a é - és áj ogalmak, hosszú idő a amú olyama ok,
in e p e ációs s a égiák és megmu a kozások e üle én is. A „bea a o ság” és
é dekel ség meg allása, a álságos pillana okban-ko szakokban is önmagához képes
elmozdulni képes el ogás-uni e zum ál ozása énylegesen a a ad esély , hogy a
226 METSZETEK 2014/2. szám
„ alóságo ” í ni (és min egy „á í ni”) kész el ogásmód legyen a jö őképze ek,
jö őépí kezések alapja. Noi el a i a-his ó ia kö e ésé el maga is i aképessé,
i a ha ó á, de mindenképp meg on olandó á álik mű ében, mely az é elmezési
e ekben és a ö éne i me sze ek közö adja el a k i ikai k i ika leckéjé . U óbbi így
má a mi kö eleze ségünk ma ad.
Bea a o ság, „Szen Igaz” és ö éne i saj ódisku zus
Jö őképek és jelen-disku zusok közö i egyensúly, a példake esés és szak ális
bea a o ság mode nizációs olyama a segí e e elemzés á gyá á lenni Glässe
No be munkájá , a Találkozás a Szen Igazzal. A magya nyel ű o hodox zsidó saj ó
cádik-képe 1891–1944,3 mely az MTA-SZTE Vallási Kul ú a Ku a ócsopo legújabb
kö e ekén bemu a ja az o hodox zsidóság sze eze i saj ódisku zusai , a a ke es e a
álasz , hogyan kínál el közösségi s a égiáka a mode ni ás és a szekula izáció
jelenségeinek kezelésé e a mode n ó umnak ekin he ő saj ó a idéki hagyományos
éle i el oly a ó zsidóság számá a, ille e hogyan men ik á a közösségi allási éle
p emode n min ái a meg ál ozo éle ilág ke e ei közé. A allási au o i ás és
in ézményi legi imi ás s a égiái saj óanyagból isszake eső ku a ói állalás a szak ális
nép ajzi ku a ás há e é el dok o i é ekezéssé magasz osul, s ennek meg elelő
komplexi ású is. Ehelyü mos elsőso ban a ö éne i é , a men ális ho izon és a
szak ális ins umen ali ás az, ami kiemelni igyekszem, lé én isme e őm nem annyi a a
zsidóság Jako Ka z nyomán elbeszél akadémiai zsidó á sadalom ö éne -í ás és
mode n e ziói kö e né nyomon, min inkább az a kul u ális an opológiai aspek us ,
melye a Sze ző elősze e e el hangsúlyoz a „sok éle mode ni ás” elméle e, a Wol gang
Kaschuba ja asol a „ álasz eakció”- eó ia és a Shmuel Eisens ad é én „kul ú akén ”
el ogado mode ni ás- el ogás ézisei e épí e. Nem lesz mód i e paza ul kimunkál
mű észle ei meg ilágí ani, így leginkább a a me észkedem, hogy a adíció és
adicionali ás é én a mode ni ás-elméle ekhez kapcsol ké dés el e ések némelyiké
kiemeljem ebből a észben é ségi (kele -eu ópai, Ká pá -medencei) ho izon ú, észin
pedig budapes i ókuszú műből. Azok az egyko i (s észben mai) közösségi e ek,
melyekben a Sze ző e epku a ásá és a szak ális ö ökség 20. századi ö éne i
dimenzióinak á sugá zó ha ásai izsgálja, a hagyománykö e és ké désében má nem
mindenü kellő angban a o közösségi ö ökségek, de az ilyen ípusú elemzői
ké dés el e ések men én éppen á ke ülnek a mindenko i jelenko ba, s ezzel min egy
ö ökségesí és helyszínei lesznek ( észben a saj ó ál al is, de nem kizá ólag ennek
é én).
Glässe má sze zői célki űzései közö is hangsúlyozza, hogy a magya
poli ika ö éne i na a í ák közö nem könnyen elhelyezhe ő men ali áshagyomány is
sajá osan egysíkúan kezel e-kezeli a chászidizmus és az o hodoxia észké dései , me
3 Glässe No be : Találkozás a Szen Igazzal… 1891–1944. MTA-SZTE Vallási Kul ú a Ku a ócsopo , a
Vallási Kul ú aku a ás Köny ei 8. SZTE Nép ajzi és Kul u ális An opológiai Tanszék, Szeged, 2014.,
374 oldal. A mű elé he ő az alábbi linken: h p://publica io.bibl.u-
szeged.hu/4180/1/Szen _Igaz_online.pd

A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 227
a issza ekin ő pillan ások sem képesek a lokális közösségek, allási au onómia és
hí ő ábo i pe spek í a ela í e eljes á ogásá a. A allási au o i ás kö üli
ogalomke esés, o ábbá a za ándokla ok é elmezése é én a elekeze i saj óban is
leginkább a hangadó eli na a í áinak új aol asha óságá mu a ja öl, a
adicionali ás a ö ek ésnek ugyanakko égi és új in enciói a is igyelme o dí .
Gesellscha és Gemeinscha köz i ha á onalon mu a á a ko ábbi éle ilágok
mode nizálódás közbeni kezelésé e, min ko án sem „egyol asa ú” jelenség e, őképp
azé , hogy mindez a szokások, ha ások, ko szakos és hagyománykö e ő dimenziói
közé onja be. A ő á osi, mode nizálódó éle ilág szűk, élemény o máló kö é e
ki e jesz e é deklődés, „az O hodox I odához közeli középosz álybeli é elmező
közösség e (in e szubjek i i ás a)” koncen áló ku a ás a hí lapí ói eli kimu a ásá al,
ö éne i á la ok pon osí ásá al eszi kö ül émakö é , de nem ölelhe i á eljes
mé ékben a allási szocializációjuk so án elsajá í o isme e eke , a „ aló éle ilág
ke e ei ” és minden belene elődés é én e idenciá á áló ha ás öl á ásá , agy mai
á sadalmi-kul u ális é ben megjelenő csopo s a égia é elmezései – ehelye inkább
ol állal sze zői cél „az á nyal ö éne i ekons ukció, a alóságo leginkább
megközelí ő é elmezés ke esése” (15. old.). Vagyis az in e diszcipliná is
mode nizáció-elméle ek alapján a ál ozás és inno áció me a o ája é én á lá ha ó
pe spek í ák új e üle ének megnyi ásá , a ko ábbi á sadalomelméle i hagyomány
k i ikájá is igyelembe e ő „al e na í mode ni ás ” is báziskén kezeli az á ekin és
szempon jai közö (20-20. old.). Ebben Jako Ka z nyomán, de He mann Bausinge ,
Fe dinand Tönnies közösségi ha á épí ési gyako la ai a is épí e, a ömegkul ú a
Kapi ány-házaspá ál al kínál „beillesz ési” eó iájá a szin úgy ámaszkod a, és Ge ő
And ás szimbolikus poli ika/ eálpoli ika nézőpon já is beszámí a a endi, allási és
es üle i ö és onalak jelen őségében meg ogalmazha ó „ci il allás” súlyá a egya án
igyelemmel an, miko a hagyomány szimbolikus kons ukciójában (E iksen,
Hobsbawm és Honko, Assmann, Chadwick és Shils isme munkáiból idéze )
gondola mene ekkel maga is az illusz álja, miképpen épül a szen szö egek
in e p e ációjá a és a hí őcsopo ok öné elmezési gyako la á a mindaz, ami a
adíció/mode nizáció/szekula izáció e üle én é ényesül a közösségi ö ek ésekben.
A olyama kén el ogo mode ni ás-képben így őképp az u banizálódo
közösségek e ke ül a hangsúly, a kul u ális köz eha ások, ogyasz ási gyako la és
allási kollek í áka inspi áló ál ozások adják a komplex megközelí és ke e é ,
üzene einek ol asha óságá . Min hogy a zsidó elekeze i saj ó ema ikája oppan ág
kö ű, de helyenkén e eme és úl lokális jelen ésű is, nem csupán maguka a
saj ó e mékeke elemzi, hanem a ő á osi magya nyel ű o hodox hí lapí ás
sze eze -közeli együ esé , a pozsonyi és a néme ha ás , a é egze ol asói kö
számá a megjelení e összha ás is, ide é e, hogy a udományos elméle ek melle
észin az indi iduális onzások és közösségi ha ások együ esé kell belá nia, alamin
az is, mikén lesz az indi iduumok sokasága közösséggé, é elmező és be ogadó,
álaszadó és ké dező sze eplő é is. Nem hagyha ja ki a családi éle ek, a mindenko i
államha alom és a jogalko ás, a csopo é dekek megjelenése és a közösségi éle
ele áns ol a, a neológia kul ú missziós sze epe agy a zsidóság á sadalmi kép isele i
sze epé ellá ó egyéb in ézményes ha ások összessége sem. Sem a néme
228 METSZETEK 2014/2. szám
adicionalizmus-elemek, sem a magya o szági (kong esszusi) neológia, sem a
cionizmus ha ásai nem ügge lenek az állam i án i lojali ás, a legali ás és legi imi ás
ké dései ől, sze epek ől és kölcsönha ások ól, a hálóza os önsze eződés ől és
u alkodó nemze eszmé ől, ezek jelen és a almai ól, amike Glässe alapos ku a ási
előzmény- el á ással jelení meg (50-72. old.), a hi buzgalmi eneszánsz és a ebbék
saj óp ezen ációi pedig a kö e megha á ozó elé eszik ki, hogy azu án még a
za ándokla ok és a közösség o máló egyéb események-jelen ések ilága öl se ki a
adicionali ás eljesebb há é elemzésének ma adék ejeze ei . Szégyenszem e, nem
lehe i ap ólékosabb szemléjé nyúj ani a oppan alapos és lenyűgözően komplex
műnek, de a ecenzens is szükségképpen kell abban bízzon, hogy maga a ko á s
ol asó, hí ő, elemző agy é ékelő önmaga is é ékelő ké déseke , be ogadói
álaszoka adha hozzá a ö éne mesélés polgá i kul ú ában megjelení e
a iánsaihoz.
Nyomke eső ö éne mesélés, polgá i á gy ilág
Az idők sod a és é elmezési a ományaik miképpen ónak elelőssége is a jelenben
élők e… – ez olyan ö éne i és á sadalmi émakö , melynek elemzésében,
é elmezésében a nép ajz udomány, a kisebbségek ku a ása, a kul u ális an opológia
agy a szociokul u ális dimenzióka elemző o ábbi udás e üle ek is é in e ek.
Sok éle megközelí ésmód, számos me odológia és in e p e ációs elüle adódik, s a
ko á s á sadalom udomány belső és á s udományi kész e és is é zékel a a, hogy
mindegy e megújuló é elmezésmódokkal gazdagí sa a p ime köz ö éne i belá ásoka .
E udás e üle i inno ációk egyike a szimbolikus, kul ú aközi kölcsönha ásokban
megme í kező an opológiai izsgála i me ódus, s min egy közeli okonakén a
huszadik század első ha madá ól egy e e ő eljesebb ha ással jelen lé ő
mik o ö éne í ási szemléle mód a másik, mely egyazon i ányban ha . Na a í ák,
emlékeze ku a ások, hagya éki lel á elemzések, éle mód- iszonyok ap ólékos ajzola ai
so jáznak a ö éne i és hely ö éne i módsze anokban, publikációkban és
ku a ásokban is, gazdagí a a meglé ő ku a ási adícióka új é elmezési, izsgála i,
áközelí ési, elemzési és na a í pe spek í ákkal.
Mindezen újí ási, gazdagodási olyama agy maga a gya apodó eszköz á egyik
lehe ősége a Benda Gyula é én, s ko ábban Bácskai Ve a á sadalom ö énészi
ha ásá al is megalapozódó új nép ajzos nemzedék ö ek ése, hogy ado é ségek,
e nokul u ális miliők, szociokul u ális in eg ációk agy kölcsönha ások együ esé el
o duljanak a á sadalmi ö ökség olyan kul u ális a ományai, „lenyoma ai” elé,
melyek á gyi mi ol ukban és men ális sz é áikban eddig nem kínálkozo alaposabb
összhangok belá ása agy ke esése. Az alább (eléggé elnagyol an, szin e csak
jelzéssze űen) isme e endő köny legha sányabb hozadéka pedig éppen ez az
összhang, s a kölcsönha ások lajs omának elmé ése, a belső pe spek í ák
megne ezése és é elmezési dimenzióik ki ágí ása az e nológia okon e üle ei elé.
Egy ké százö en é es á gykul ú a-lajs om, egy űnő agy (a gyo sulók idők é én)
el ün e ni segí e ko ö öksége, hagya éki lel á ak alla ása, a lakáskul ú a, éle ilág és
A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 229
é használa issza ekin ő szemlézése lényegében az a kö e , melye a
á sadalom ö éne í ás egyik új ága ihle e .4 A kon asz má a címoldal agy
a alomjegyzék szin jén is izgalmas. Még humán é deklődésű ( agy aká á sadalom-
ogékony) embe nek is idegen, szá az, unalmasan a í as ema ika egy hagya éki lel á ,
há még ebből egy le él á i gyűj emény e aló, sokszáz oldal szö eg egy sok
eze / ízeze oldalnyi o ás alapján. Pedig a min egy izenö esz endeje indul ku a ás,
melyben G anasz ói Pé e Kiskunhalas a ókuszál é deklődése ki eljesede , az
e ede ileg ugyanilyen című, e ős anulmány-lép ékű össze oglalóból (1998) immá on
nemcsak egy mező á osi é század nagymonog a ikus eldolgozásá á é e , hanem a
á sadalom ö énészek hazai „Benda-iskolájának” agy „Bácskai-is állójának” ekin e
műhely e ékenységből a ancia kul ú a ö énész hagyomány egy ma káns kö e őjének
leleményes men ali áshis ó iai e edményé é is ál . G anasz ói nem a elgyo sul idő
szemléjé adja, hanem a lé módok, men ali ások, éle s ílusok, lakbe endezés és
á gykul ú a olyan komplex kö képé , amely a „bou gade”- ípusú, F anciao szágban is
kézen ek ő ö éne i jelenségkén isme ős mező á os anko ón analógiákkal
pá huzamos el á ásában az A elie bölcsészdok o i iskola e edményei közé so olha ó
lenne. Lenne, mondom, ha nem lehe ne éppen úgy á gyi nép ajzi, men ali ásku a ási,
his o iog á iai, muzeológiai, szellemi nép ajzi is, agyis ha csakis egye len aspek usá
emelném ki. Ennél azonban a kö e jó al szá nyalóbb, min monog á ia is endkí ül
nagybecsű, s hely ö éne i angja melle a hazai á s udományi e üle ek is sok éle
in uíció köszönhe nek neki.
Az ELTE egyik (immá gene ációs his ó iájú) ö énész-in ézményének
szellemiségében és a pá izsi á sadalom udományi akadémia /EHESS/ öbb min
élszázados kon enciói sze in i ko á s his o iog á iában kiemel , ölbecsül
jelen ősége an/le a mindennapi éle lenyoma ainak, jeleinek, á gyainak,
a mosz é áinak, o ábbá az ezekkel kézen ek ő kapcsola ban álló á sadalmi
hálóza oknak. Ipa osok, szolgál a ók, be ek e ők, ang a ó gazdák, á oslakó á
nemesede pa asz polgá ok, edemp us és i edemp us családok éle módja ho dozza
azoka a helyi és (a ogyasz ás, elhalmozás, cse e, ö ökí és, ulajdonépí és e én
nyomon kö e he ő) in en á iumokba agol á sadalmi kapcsola endeke , melyekben
a polgá osodás min akö e ési ipológiája, a á sas lé hie a chiájá megha á ozó
ha ások és csopo oza ok iszony endsze e, az egész anyagi- és men ali áskul ú a
o má öl he e . A kö e nagyjából egyha mada (a glosszá iumo , jegyze eke ,
bibliog á iá és képes illusz áció leszámí a) hagya éki in en á iumok lis ája – ezek
ol asa ai is mu a ják, mely o ás, mily elemzőkészség és in e p e ációs logika épí i a
köny nyi isme e anyago , melynek bizonyságai a helyi gazdasági é dekközösségek, a
á sadalmi angok és p esz ízs őkék, a e o má us és ka olikus száma ányok, ső
á sadalmi lé számban is jellegadó a ány ál ozások men én egy e o mko i magya
mező á os eli jének, megha á ozó sze eplőinek, ö zsökös és polgá osodó népének
komplex eláció- endsze é í ják kö ül. A kö e ónusá nemcsak a magya
pa asz á sadalom (E dei Fe enc, Má kus Is án, Szabó Is án, Tó h Zol án, Szilágyi
4 G anasz ói Pé e : Az el űn mindennapok nyomában. Mező á osi á sadalom a á gyi ilág ük ében
/Kiskunhalas 1760–1850/. Nép ajzi Múzeum, Budapes , 2010., Tabula köny ek 10., 392 oldal.
230 METSZETEK 2014/2. szám
Miklós, Szen i Tibo , Tálasi Is án, No ák László, K.Csillé y Klá a, G á ik Im e,
Vö ös Ká oly) é elmező isme e ése, a halasi lokális kul ú a e mésze ajzának
(Bánkiné Molná E zsébe , Gyö y Is án, Papp László, Nagy Szede Is án, Nagy-
Czi ok László, Thú y Józse , Janó Ákos, Gyá ás Is án) és ko ábbi elemzőinek
(Szakál Au él, Ö.Ko ács Józse , Melegh A ila, Bagi Gábo ) eldolgozásaiból isme e es
ényanyag iláglik elő, hanem a pa asz i polgá osodás eljesebb olyama ának, a
edempciónak, a e i o iális önállóság ál ozásainak és a pa asz i lé o mák polgá i
en e iő ökbe, isele be, öl özködésbe, di a ba, á gyalko ó kul ú ákba í elő komplex
izsgála a is. G anasz ói opuszában a pa asz i kul ú a ál ozó, de még ma adék ol a, a
e melői és piachasználó kul ú ák alálkozása a gesz us endsze ekkel, á gyi
szimboliká al, a kényelem és luxus 19. századi ípusai al, s mindezek el é ő kul u ális
min ái olyan szubkul ú ák elé eze nek bennünke , melyekből az is ki űnik, mi a
esz eség, mi az ö ökség, mi az é ék és a é használa i dimenziók jelen ősége maguk a
halasiak és kö nyékbeliek, a kis áji ho izon számá a. A monog á ia a ogyasz ás
kul ú ájának, a á gyhasznála ól a á gykul ú a e melési há e éig, az anyagi
kul ú ában megő zö hagyományokig, az éle mód eljességébe és az é ék endek
á nyal ságába eze ő ké désekig, min akészle ekig és min aszolgál a ó á sadalmi
csopo ok di ek leí ásáig is elju , megne ez én a helyi á sadalom á alakulási
endjeinek mozga ó ugói , mögö esei , é ék endi és ma e iális alapjai , p esz ízs-
ényezői és min akö e ési s uk ú ájá min olyan kölcsönha ások á nyal endsze é ,
melye a el á ó, oknyomozó, a lakásmódok és ogyasz ási szubkul ú ák iszonyá
ko á s á sadalom ö éne i kö e kez e ésekben ol képes el á ni. A Sze ző mindez
azzal a ancia és eu opée kul ú aku a ási i ányza al „ke e ezi”, amely az eu ópai
olkló ku a ás belső ki eljesedésének pe spek í ájá , ső észben al e na í ájá is
mu a ja a közelmúl é izedek ku a ási in en á iumában, a nyomke eső és az é elmező
his o izálás meggyőző eszköz á á al. Hasonlóképpen, min Glässe No be , mű ében
G anasz ói is lá ányosan bizonyí ja a hazai ö éne udományi ókuszú
á sadalomnép ajz (a agy e nikai-kul u ális szemléle ű men ali áselemzés) új
i ányza ainak ele áns mi ol á , k ea í lehe őségei és észben pe spek í ái , melyek
öbbé-ke ésbé egy ko osz ályi pillan ás on osságá a, az é elmező-elemző ekin e
an opológiai ónusai a i ányí ják a igyelme , megő iz e a hagyományké dések
olyama sze űségeinek megé ési kon enciói , egyú al ájuk lá a, más udományos
ke e be helyez e hasonlóképpen é ényes ki e jedései á lá ni p óbál a.
Folyama min o dulópon , a hagyomány min á alakulás
A meggyőző eszköz á ak és oknyomozó é elmezések pe sze nincsenek soha egyedül,
a ény el á ó kí áncsiság és a olyama ok o dulópon jai sokszo az e nikusan
megol ad , de kul u álisan úlélő bizony alanságokkal is kölcsönha ásban annak.
Me hogy lé eznek bizonyosságok is – ha mások nem, legalább a bizony alanságok
bizonyossága…! – de ennél még meggyőzőbben él a hagyományos ilágok
o dulópon jainak emlékeze e és kon enciói. Nem köny újdonság má Pócs É a
so oza ában sem a pá é e megjelen (de nem úl sok helyen e lek ál ) Folyama ok és
A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 237
p i ilegizáló in ézménnyé ál , mégpedig ilágmé e ekben is ha ékonysággal. A
nemze közi poli ika és a globalizációs hömpölygés kiszolgáló in ézményei észin
ilágmé e ű ki e jedésekben is kezd ek gondolkodni (új a), észin a megelőzési agy
kompenzációs ényezőke la olga a e jeszkedni kezd ek, mindezek ől pedig a
pe spek í áka igazságossági és kockáza i é képeken öl ázol a a ku a ók
megállapí o ák, hogy a globális pénzügyi kockáza ok nem önmagukban, hanem egy
e lexí mode nizációs igény eo e ikus e edményeikén kezelhe őek alán, de csak
azzal együ , ha a éges- ég meg álaszol nak ekin e ké déseke új a ogalmazzuk és a
hagyomány kö elékei ől szabaduló sajá os ilágoka a lokális sebezhe őség, globális
egyenlő lenség és „me odológiai kozmopoli izmus” men én kezdjük új agondolni.
Beck a Kozmopoli a Eu ópa (2004) új modelljének, államiság és u alom új
dialek ikájának ényében a olyama ok ölö ébb esedékes új agondolásá
szo galmazza, áéb esz én ol asójá , hogy a mode ni ás álsága magából a
mode ni ás győzelméből akad, így a ilágkockáza ok is ö éne ileg új minőségek (232.
oldal), o ábbá kalkulálha a lan an agonizmusok és globális kockáza ok k i ikai
elméle e ál al belá ha ó sz é áiban ogalmazha ók meg. Ez az önkon on áció és
in ézményk i ikai a i űd („az in ézményesül ellen mondások elméle e” é én
öl ámad ) poli ikai pe spek í ák szociológiai belá ásai a kell öl igyeljen, ső
an opológiai kísé le ek (biopoli ikai, génmanipulációs és kul u ális explóziók a
edukál ) e edmények e is, melyek dialek ikáinak á lá ásában a ( á sadalom) udomány
egy e ke ésbé ille ékes, a „megakockáza ok” álalásá a má a média is alig alkalmas
(233-234. old.), agyis konk é ka asz ó ák csődhelyze eié aligha ehe ő elelőssé. De
a „ elelőssége állaló mode ni ás” új p og amja ma má nem megke ülhe ő, a
kockáza e melés ilághálójába mindannyian be agyunk kapcsol(ód) a, így a poli ikai
közösség min kommunika í elelősség ho dozója mos an ól a Max Webe ölállí o a
„ins umen ális acionali ással” szemben a „sokk-, szen edés- és együ é zési logiká ”
igyelembe e ő kockáza i e lexi i ás a kell épüljön (240. old.). A mode ni ás
el a óz a ha a lan, önmaga sike ességének diadalmene ébe e e hi én alapuló
aksisága épp abból a kon lik usos de inícióból akad, mely „a jö ő min a jelen
gya ma á ” ha á ozza meg, az állandó ál ozás „haladásnak” ün e i el, de nem ű
ellenha alma , s égső so on ebben áll leg őbb ha alma is: a mode nség olyan
szen ségei, melyek a éle lenségek ől szabadulni p óbáló embe iség számá a é belileg
el é ően oszlanak meg, ugyanakko nemcsak szen edés-pályáka nyi nak, hanem a
haladás helye i „p og esszió ” és „inno a í a ” min olyan me a izikai égcéloka
hajlamosak é elezni, amelyek alami „új üd össég” zálogakén ha nak és csábí anak
(255-257. old.).
Mindezek ől min olyama ok ól udni, k i ikai álá ással elül izsgálni,
in ézményesí eni, „an imode n ambi alenciákkal” kö ül enni olyan é elmiségi elada ,
melye a ejlődés alapel einek kon inui ása (el ileg ha á alansága!) melle az
alapin ézmények diszkon inui ásá al kell összhangba hozni (258, 274-276), így a
munka lé e és é éke, a ko osz ályok iszonya és a munká lanság e melés- üggő, de
szociabili ás is le okozó jellege, o ábbá az indi idualizáció pusz í ó ol ának
ko lá ozása és „idő lenségének” elülbí ála a („az ego á sadalma agy a könyök
á sadalma”, é ékek hanya lásában el űnő pe spek í á lanság) olyan belá ha ó

238 METSZETEK 2014/2. szám
kénysze ek immá , melyek „győzelmi kö e kezmények”, a maguk ál ozás hozó
ombolóe ejé el együ , s kezelhe e lenségük ellenében el á ha ó an imode n
dialek iká kell alkalmazni.
Beck kö e e, min oly sok másik is, alahol a eszély ellenha almakén a á sadalmi
mozgalmak esélyé la olga ja, az állam elelősségé és a „kikénysze í e el ilágosodás”
p agma ikus ideái a ömegkommunikáció á almai al hozza össze üggésbe, a
kockáza á sadalma „(la ens) o adalmi á sadalomnak” ne ezi, „amelyben a no mális
és a ki é eles állapo ke esz ezi egymás ”, a lineá is ö éne ejlődési képnek
be ellegze , helye e „haladás-pesszimizmus” és „nem udás- agadás” ko a u áni
„k i ikai szemléle ű á sadalomelméle alóság udományi” megalapozásá a an
szükség, a a is ó a osan igyáz a, hogy „a Webe , Ado no agy Foucaul számá a
émisz ő pano ámakép – az i ányí o ilág ökéle es ellenő zési acionali ása – a
jelenko népeinek e sző ígé e ” (276-277. old.). Vállalni kell ehá az é ékelés
szabadságá az é éké ényesí és és é ékkonszenzus alapján, o ábbá szembe kell
nézni azzal is, hogy nai i ás, ha nem á juk öl a mode ni ás, majd az an imode ni ás
apokalip ikus íziói , ha az e ilági pa adicsomokból száműze és min inspi áció
ekin jük csupán egy új akezdéshez. Azaz: nem lehe nem számolni a
ilágkockáza okkal ( e o izmus, holocaus , ökológiai k ízis, o alizálódó kon lik usok,
hábo úk, s b.), de „semleges” agy „é ékmen es” elméle ek kiagyalásá al sem lehe
messzebb ju ni, min egy ölisme ések nélküli agadás á sadalom udományi ál-
álaszáig, a szembenálló oldalak közö i álasz ás elke ülésének elelő lenségéig (277-
279. old.), ez „el esze biz onság” helyébe nyomuló meg alál bizony alanság
legi imálásáig.
Ez a áisme és , a kons uk í biz onság ogalma és jö őépí ő op imizmus
megkö e elő második mode ni ás , az önse ken ő á osi munka á sadalom ö ökségé
és emény eliségé Beck sze in mé legelhe jük nem pusz án a úl ejle nyuga i
á ospéldák men én, hanem a poli ika és a gazdaság új nyel é meg anulni kény elen
sajá ilágunkban is, ahol az egyének maguk-szab a éle mód-modellek alapján o mál ,
sajá os jö őképben ki eljesedni p óbáló ci il á sadalom a áhí ozó jö őképé má
megne ezhe őnek eméli a ko á s eo e ikus. A munka szép új ilága é én8 a ejle
nyuga lassú, de biz os „b azilizálódásá ” és ez első mode nizációból a másodikba
meg e u a mu a ja be különböző szcená iókba agol a, de elsőso ban is a a
ókuszál a, hogyan lesz a munka á sadalmából kockáza - á sadalom, a polgá i munka
Eu ópájából a posz nacionális polgá i á sadalom, a nem- olyama os munka égzés
ilágából a globális apa heid, ökológiai és digi ális alá endel ség, issza onha ó
szolida i ás és bizony alan poli ikum sze e a öld észen, de különösen a á osi
ilágokban. Beck a belső e ek szolida i ásának hiányá , a ke eső munká ól és a
klímapoli iká ól nem üggő á oslakó iden i ás elbizony alanodásá a globális
kockáza egulációhoz kapcsolja, az in ézményesül kon lik usok logikájá kö e i, a
á oslakó polgá ok ilágpolgá okká álásának izenké ézisé el ki ejezhe ő
indi iduális elkö eleződés íziójá oglalja össze, benne a b azil, ame ikai, holland és
dán példákkal, a ke eső oglalkozás ól ehe ő búcsú összképé el. Má nem e ősí he i
8 Ul ich Beck: A munka szép új ilága. Bel ede e Me idionale, Szeged, 2009., 200 oldal.
A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 239
meg, Hannah A end nyomán, hogy álaszaink lehe nek a poli ika álságá a, a á osi
„kipu ogógáz-megszállo ak” helyze é e, a demok ácia álságá a, az é ékek álságá a,
a közösség álságá a, a álság álságá a…, hanem hangsúlyoznia kell, hogy a
á osokba köl özés, az ag á ium súlyának csökkenése, a demok a ikus önsze eződés
adíciója, a munkás- és polgá jogi mozgalmak idejé múl p og amjai ismé el en
öl e ik annak ké désé : új akezdeni kell mos má , s csakis ennek képessége eszi
élhe ő é, meggyőző é a emény eli jö ő , legyen az uniós munkae ő-poli ika,
államnélküli ci il sze eze ek e i o iális jelenlé e, agy diaszpó ába kénysze ülő
mig áns és hajlék alan milliók kihí ó állapo a, akiknek má nincs ho a (és honnan e
min ákkal?!) in eg álódniuk, a „munka állalói á sadalomba és a dolgozó polgá
modelljébe má nem udnak, s a „kínála i s uk ú ákba”, melyeke a jelen ölajánl, má
nem is aka nak. Ebből ki eze ő u ak közül is a nagy nemze állami inanszí ozású
sze eze ek mellé a mind gyako ibb polgá i önkén es-munka égzés szo galmazza,
mely nemze ek ala i, állam ól ügge len, s ha nem is angos ke eső, de az össz-
közössége enn a ó kapaci ásokkal kecseg e he , szemben az „au o i ásokkal”,
cen alizáció al, a nagyság bű öle é el és a kiszo í ás poli ikájá al, az önki ejezés
szabadságá in ézményekkel elnyomó állami úlha alommal. S ha má a hely közössége
(a szomszédság), a szá mazás közössége (a család) és a nemze i közösség
(ho á a ozás, a polgá ok államilag sze eze szolida i ása) mind a múl é, a é má
nem elha á ol , á os alakkal agy édmű ekkel agol , az ado hely e pedig nem
s abil lakosi unkciójában kö ődik a öbbség, hanem mozgáshoz és in o mációhoz
ju a önmaga szabadí ja öl cselek ő poli ikai e ei és alkalmazkodási ene giái , akko
ennek kell az új akezdés eményének ma adnia, á olságok ól ügge lenedés e és
kö ö ségek ől men es éle ilágok a épülnie, melyben az új munka ilág mind öbbek
ilága lehe , amennyiben az önkén esség min poli ikai é ék és közösségi é dek képes
ez megsze ezni. A ansznacionális közösségiség így lesz ( agy csak lehe ) a jö endő
ke e e és eszköze, a uda os épí kezés in e ak í modellje is.
Is eni hősök, mindennapi sz á ok
A uda os épí kezések és spon án olyama ok önkén es sz é ájába kalauzol Po edák
Is án köny e is,9 sz á kul uszok és hősalakí ási sze a ások kiadós ajzola ai al.
Tö éne i hősökkel (Kossu h, Széchenyi, Nagy Im e) kezdi a olkló posz mode n
alak ál oza aiban megma ad né so , majd a sz á ok ipológiájá al oly a a be on
áncdalénekeseke (Zámbó Jimmy, Rúzsa Magdi) és spo olóka (Puskás Öcsi és
Simon Tibo ), hogy égül O bán Vik o olklo izálódási sze a ásaiba, a
hősmo í umok újabb megjelenési o máiba és a sz á csinálás őbb dimenziói közé
ezessen bennünke . A jelenko i kul usz o málódásban nép ajzku a ókén , de a
á s udományok (kul ú aku a ás, médiaelemzés, izuális képnyel i elemzés,
kul uszku a ás és emlékeze ku a ás, iden i áselemzés, iselkedés udományi és ilágkép-
9 Álhősök, hamis is enek? Hős- és sz á kul usz a posz mode n ko ban. Ge ha dus Kiadó – Szegedi Vallási
Nép ajz Köny á , Nép ajzi és Kul u ális An opológiai Tanszék. Szeged, 2011., 254 oldal.
240 METSZETEK 2014/2. szám
elemzési na a í ák) be onásá al a sz á olás és a kul uszépí és leg őbb jegyei
onul a ja öl égül, hogy munkája e edményekén az uni e zális min ake esés
alapsémájá (Joseph Campbell elméle é e épí e ál oza á ) ezesse le. Ebben az
elkülöní és, bea a ás és issza é és ( an Gennep és Vic o Tu ne ó a isme e es)
ázislépések mellé a leí ó allás udomány o ábbi (Ninian Sma mű é e épülő)
enomenológiai dimenziói is be egye zá ó ejeze ébe. Kö e ének ki u ása az e ikai és
jogi sz é ákon úli allási együ élésmódok alapu así ásai is öl edi, szak ális cselek ési
e eke í le, á gyi szimbólum endsze ekin á a ma e iális és mű észe i dimenziók
meg ilágí ásá al kiegészí e.
Sz á olás és allási endsze épí és pá huzamai, összekapcsolódásai e én Po edák
oppan lényeges belső s uk u álódás, hangsúlyképződés, a (Bausinge nyomán
alapké déskén meg ogalmazo ) jelen e i ányuló nép ajzku a ásban alkalmazo
komplex megközelí és ( eo e ikus, in okommunikációs, másodelemzéses, ké dőí es,
szak ális olkló ku a ási és celeb i ásmu a ók izsgála a) melle olyan isme ségi
komponensek é ékelésé is á lá ha ó á eszi, amilyenek a kul uszépí ő gyako la ok
so án a hí lapok, o óanyagok, ki űzők, plaká ok, di a lapok, elek onikus közlések,
isz ele ki ejező agy hódola i megnyil ánulások, magasz alási és sz á o málási
eljá ások, sike képességi mu a ók kul ú aku a ási hozadékai, ömegkul u ális
manipulációk ogyasz ói indexei. A „posz mode n ko bandi ái ” (pl. a ’miskolci
Bonnie and Clyde’, a ’Whiskys abló’) és az í ás udással, ömegközlési olyama okkal
össze üggő sz á olási eljá ásokkal meg o mál , min egy ölemel agy piedesz ál a
állí o ko á sak előképében (Csaba ki ály i ól, Bo ondon á Toldiig, Hunyadiig,
Pe ő iig) a halha a lan és issza é ő hős ípus min áza ai (he o pa e ns) kiegészí i a
ö énészek kö üljá a személyiség-éle ajzokkal, i ualizációs min áza okkal,
ilozo ikus agy me ae ikus légkö el, mi ológiai na a í ákkal (pl. El is P esley
ese ében), misz ikus élmények és agikus p ezen ációk példái al, ajongói é züle ekkel,
é ékki e í ésekkel, emlékállí ási sze a ásokkal, s b. Valamiképp izgalmasan
„ko á snép ajzos” a égkicsengés az egyes szak ális miliők e hasonlí ó é ki e jesz és,
k ázi- allásossági já szmák, „b ikolázs”-jellegű kul uszépí és üzene einek
kö üljá ásá al, kellékeik lajs omá al, ajongói közösségek ese ében pszeudo-
olklo ikusan é ényesülő „posz mode n ko i uda - és iselkedés o makén ”
megha á ozha ó o makészle el. Pe sze, a sz á kul uszok előzményeképpen
azonosí ha ó hőskul uszok, „a ö éne i hős min a che ípus” agy „min a meg endül
kul u ális kánon hely eállí ója” szin e hagyomány-épí kezésű olklo ikus mede ben
készí i elő a személyi kul uszok alajá , mely e észin a posz mode n hi a kozási
alapo nye ő ö éne i büszkeségek (Kossu h, Széchenyi, Nagy Im e) is aká alapo
nyúj ha nak, ha a pszichológiai és na a í ö éne i hi a kozások ámaszkodni
p óbálnak. A kö e (Be eze ésen úli) ejeze ei a sz á ok ól és hősmo í umok ól, jeles
énekesek, spo olók és poli ikus sz á ok a o izálásá ól o mál ejeze ei egyenesen
O bán Vik o ig í elnek, a hősmo í umok alapsémái és „a sz á kul usz hé dimenziója”
é én pedig észle ező isme e ései ko szakosan on ossá eszik ez a mű e .
Lényegében a magya hős- és celeb-gyá ás mechanizmusainak megne ezése a
adíció a épí ő gondolkodásban és kul usz o málásban, kiemel e az í o kul ú a
melle szin e egyen angú á nemesedő „élő kul usz”-alakok jelen őségé , ekö ül a
A. Ge gely And ás: É elmezési e ek, ö éne i me sze ek 241
olklo isz ikai hőselméle el á ási elada ai , a kul uszok időbeli mélységeinek és a
nemze i iden i áshoz kapcsolódó (ma má ismé leginkább állami celeb áció a épülő)
kul ikuságá elemző szempon oka , szin e a posz mode n ku a ó pillan ása, a
meg igyelői á olság enn a ása melle i ész e ő jelenlé é elmezői aspek usa
megannyi dimenziójá . E i uális és gyako la i, szak ális és ciklikusságo mu a ó
cselek éseke endsze be állí ó sze zői állalás ényesen és magasan kiemelkedő
e edményei lényegében újdona új aspek usai mu a ják öl a ö éne i és kul u ális és
olklo isz ikai és kommunikációs uni e zum köz ünk jelenlé ő ál oza ának. Egy so
ko á s á sadalom udomány, á s udományok és alkalmazo ku a ások egyképpen
ogják meghálálni Po edák Is án és hallga óinak é deklődési ókuszába ke ül alapozó
p oblema izálás , mely a á sas udások é beliségében és a kollek í emlékeze
idejében megjelení e allási jellegű in ézményesülés e hí ja öl a igyelme , min egy
bizonyí a, hogy olyko még (kiemel , e ablí ozo ) in ézmény sem kell ahhoz, hogy
in ézményesüljön, ami a á sadalmi köz igyelem „ a ázs alaní ásának” ellensze ekén a
issza a ázslás bű öle é oldha ja meg.
Té beli gyako la ok, emlékeze i öbölben
A á sadalom és a nemze i agy kul u ális azonosság uda ö éne i íziói közé
nemcsak a ilmkockák és a kommunika í elbeszélésmódok a oznak, hanem az
emlék o mán ölidézhe ő miliők kö ében ogan kons ukciók is. Ezek ől, s a
á sadalmi emlékeze min nemze i é kép- elüle alapké dései ől o mál emekbe
szabo monog á iá Zombo y Má é is, aki a ko á s kul ú aku a ás egyik
leginspi álóbb kö képé nyúj o a ezzel. Az emlékezés é képei. Magya o szág és a
nemze i azonosság 1989 u án címmel10 olyas aj a állalás esz, melyben a é beliség,
nemze , lokalizáció és eu ópaiság észin alami képzele i labo a ó ium e mékeikén ,
„az én múzeumakén ”, a nemze i össze a ozás és állam nélküli nacionalizmus a
„ e mésze i é é el”, az „o honhoz issza é és”, az „ellenmode nizációs s a égiák”
pe spek í ái közö szemléli. Míg Eg y Gábo kö e e a nemze elbeszélés monológja,
end e konk é i ák és o ásk i ika agy ü köz e e hi a kozási kon asz ok nélkül,
addig Zombo y na a í ája a posz mode n éb edés, komplex kul ú a udományi és
in e ak í megisme éselméle i disku zus impozáns opusza. Nem élek jogosnak
ilágképi agy nemzedéki kon asz ba egysze űsí e összehasonlí ás , de Zombo y
egész áindulása, a kul ú aku a ás és diszku zi i ás nyel ének magabiz os használa a, a
ko á s p oblema ikák enge ében magabiz osan eligazodó é elmezési kísé le
min apéldánya, az „al e na í nemze i o honok” é dinamikai alap e ésé kínáló
ak á us. A ha nagyobb ejeze (há om elméle i és há om empi ikus anulmány)
kö onalai közö megkomponál nemze -emlékeze i é kép ugyan nem állal di ek
kapcsola o a ö éne i an opológia agy a poli ológiai-e nológiai nemze -disku zussal,
de úgy élem, a nemze ku a ásban az emlékeze poli ikai ő hangsúly kiemel e oppan
on os dis inkció kezdeményez: „…nem a nemze jelen éseié , az oda a ozás
10 L’Ha ma an, Budapes , 2011., 307 oldal.
242 METSZETEK 2014/2. szám
k i é iumának monopóliumáé oly a o nemze államon belüli küzdelmek
oglalkoz a nak, hanem azok a pá - és „oldal”- ügge len kul u ális koncepciók,
amelyek a magya nemze államo ekin e egységesnek mu a koznak. Ez az egység
pe sze nem alami éle belső magya állandó, hanem a nemze állami ha almi-
in ézményi endsze ből kö e kező, ö éne ileg megha á ozo és ko mányza ilag
kikénysze í e működés” (8. oldal). Ehhez igyelembe eszi nemcsak a nacionalizmus
globális kon ex usá , az időbeliséggel össze üggő sze eződésmódoka , a helyek és
e ek i uális hazá és o honosság-élmény kínáló unkcionali ásá , a é és embe
iszonyának lokali ás- uda ban megjelení e e ziói , no meg az 1989 u áni
ünnepségek, nemze épí ő elbeszélések, egyéni iden i ás álasz ási s a égiák
mögö eseinek, nemze i é ke esés és ha á olás iden i ás-ko lá ozó agy épí ő
na a í ái , lekezelő és ölemelő gesz usainak empi ikus ha ásai is. Le isz ul
nyel eze e, mégis asszocia í és inspi a í üzene ei ( alán án úlegysze űsí e
minősí éssel) az u óbbi é ek egyik legk ea í abb szaki odalmi o ásanyagá á eszik
kö e é . Ha ö énész, poli ológus, kisebbségszociológus, kommunikáció-ku a ó,
poli ikai an opológus agy szociálpszichológus lennék, kö elező i odalomnak
ekin eném mindezen pályák első okú szakképzésében, i hon legalább annyi a, min
a külhoni o málnemze i és ha á á lépési miliőkben. Egzak isme e ése i mos
nemcsak az Ol asó isz es ü elmé má éges- ég meghaladó e jedelem mia , hanem
a szin e oldalankén is sok elé elágazó gondola gazdagság mia sem lehe séges
számom a. Annyi azonban men ségemül szólha , hogy ha a kö e s a sze ző e ényeinek
jelzésé el épp csak hozzájá ulha ok a megisme és és be ogadás élményéhez, má
öbbe é em el, min ha dadog a idézge nék élmonda oka a sű ű ol asa oka és
á nyal desk ipció oldalankén kínáló köny ből. Van az úgy, hogy az embe belá egy
önmaga ál al alán ágyo , megkezde , de be nem eljesí e gondola kísé le e ,
szemléle módo , s áéb ed, hogy épp ez az, ami kö e ni, lé ehozni é demes le
olna, s ami épp másnak sike ül . Sem nemze uda o , sem önisme e e , sem
udomány mű elni és öl edezni nem é demes enélkül, alán épp azé , me immá ez
is az emlékezés ( alamelyik) é képéhez a ozik…
É elmezési e ek o mál a ö éne i dimenziókban, sajá os me sze ekben összeálló
kö képeke e em i so a. Izgalmas lego- ilág ez, mozga ha ó elemekből, ö éne i
ájaka komponál a és áj ö éne i lenyoma okban megidéz e. Men ali ások, hi ek,
idők és poli ikák, kul uszok és zsa nokságok, á alakulások és á o málások kö eiből
ke ekí e, elágaz a a és á kö e, majd a udományos kons uk umok
kölcsönha ásainak kö ébe issza eze e. Időlegesen szóló az összkép, a jelenko i
el ogás- ájkép ak ualizáló üzene ei el gazdag. Á lá ások a bukkan am, kul ú ák
alálkozási pon jain elme eng e, me sze eke ki e í e – és mindenképp időlegesen. Ha
a ö éne el ogás, az időpoli ika, a belá ások in e diszcipliná is me észsége képes a
ko szakosság a, a gondolkodás álságkockáza ai a és a hí hed ségek á la os ajzá a,
akko ez u óbbi el á ó szo galomnak is késznek kell lennie az idő álló belá ások a,
é elmezési me sze ek és kölcsönha ások el ogadásá a. Amíg még ez egyál alán
lehe séges.