SZABÓ ILDIKÓ
Folyama osságok a ál ozásban: kon inui ások a
endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció min áiban1
Be eze és
A endsze ál ás nyomán alap e ően á alakul a ha alomgyako lás s uk ú ája, a
jog end, a á sadalmi, gazdasági és kul u ális in ézmény endsze , a nyil ánosság
sze keze e és a á sadalmi s uk ú a. Ha a ál ozások nem is men ek égbe egyik
nap ól a másik a, ha ásuk ké ség elenül é ényesül a á sadalom agjainak e lexióiban,
é ék endjében és maga a ásában. Ugyanakko az is nyil án aló, hogy a ko ábbi
időszak poli ikai szocializációja so án kialakul iden i ások, ilágképek és az ezek e
épülő éle s a égiák nem omlo ak össze egyik pillana ól a másik a. Ké dés ehá , hogy
a á sadalomban aló élés meg ál ozo kö ülményei mi jelen e ek a á sadalmi
maga a ások szempon jából.
Mielő azonban á é nék a jelen é elmezésé e, nézzük meg, milyen ípusú
á sadalom ejlődési u a já be eddig Magya o szág, s ez mi jelen e a poli ikai
ha alom ól megsze ezhe ő kollek í apasz ala ok szempon jából. Az elmúl más él
é században Közép-Eu ópában a poli ikai szocializáció sajá os, a nyuga i ilágé ól
el é ő á sadalmi el é elek közö zajlo . A 20. század so án má alap e ően e olu í
á sadalom ejlődési modell kö e ő nyuga i demok áciákhoz képes a Közép-eu ópai
é ség o szágaiban a e olu í á sadalom ejlődés modellje ol jellemző. Ezekben az
o szágokban a nyolc anas é ek égén égbemen adikális endsze ál ás egyedülálló
kollek í apasz ala okkal já . A endsze ál ás ugyan Magya o szágon békésen, a
endsze elpuhulásá al, á gyalásos ú on kö e keze be, de lényegé ekin e a
ko ábbi endsze ál ozásokhoz hasonlóan adikális ál ozás jelen e .
A 20. század olyamán Magya o szágon annyi idő le o gása ala , amennyi az
együ élő gene ációk emlékeze e még be og, kilenc olyan ö énelmi o dula ol ,
amiko az u alkodó poli ikai é ék end is jelen ősen meg ál ozo , és az új endsze ek
1 Az MTA TTKK Poli ika udományi In éze ének 1912. no embe 22-i kon e enciáján (A múl
jelene – a jelen múl ja. Folyama osság és megszakí o ság a poli ikai maga a ás o mákban az ez ed o duló
Magya o szágán) elhangzo előadás bő í e , sze kesz e ál oza a.
Szabó Ildikó – Folyama osság a ál ozásban: kon inui ások a endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció
min áiban 23
nem egy ese ben a ko ábbi eljes elu así ásán alapul ak.2 Ráadásul közben négysze
ál ozo meg az o szág e üle e (Szabó I. [1991] 2000: 32). Az 1989-es endsze ál ás
a kilencedik adikális o dula ol . Ezek a ö énelmi cikk-cakkok elszabdal ák a
á sadalmi idő pe spek í ájá , egya án megnehezí e ék a múl nak és a jö őnek a
belá ásá , miközben a jelen á sadalmi szabályaiban is alap e ő ál ozások men ek
égbe. Nemcsak a mindenko i múl í ódo á end e az éppen ak uális
ha alomgyako lási szakaszban, hanem a jö őbe eze ő éle s a égiák á sadalmi
ámpon jai is kiszámí ha a lanok ol ak.
Vannak-e, lehe nek-e kon inuus onások a á sadalmi maga a ásokban, ha a
mode n ko i á sadalom ö éne é ö ések, diszkon inui ások, a ha alomgyako lás
módjának adikális ál ozásai agolják? Ha a ha alom ál ásoka kö e ően mindig
á í ód ak a á sadalmi já ékszabályok, a á sadalomban élés poli ikailag kijelöl
el é elei, az egyének mindennapi éle é köz e lenül é in ő ö ények? Te mésze esen
kell, hogy legyenek kon inui ások, má csak abból ki olyólag is, hogy a á sadalma
nem lehe „le ál ani” (bá egyes á sadalmi osz ályok, csopo ok ma ginalizálásá a agy
éppen megsemmisí ésé e, adikális eli cse ék e öbb példá is alálunk). Az is udjuk,
hogy a Kádá - endsze be a á sadalom agjainak jelen ős hányada öbbé-ke ésbé
sike esen in eg álódo . A nyolc anas é ekben a endsze el ogadása és elu así ása
közö i ha á onal má nem annyi a az egymás ól jól elkülönülő á sadalmi csopo ok
közö húzódo , min inkább az egyéneken belül. Az MSZMP-nek 1970-ben 662.000,
1987-ben 860.000 agja ol . Ez az jelen e e, hogy a családok jelen ős észében ol
pá ag. Az embe ek egysze e ol ak a endsze hí ei és ellen elei; egysze e ol ak
„kin ” és „ben ”.3 A endsze ál ás küszöbén kö ülbelül 1,2 millió embe mond a,
hogy az egyko i MSZMP agja ol .4 Ahogy Ralph Dah endo klasszikus bon mo -ja
2 Az Osz ák–Magya Mona chia, a Ká olyi- éle polgá i demok a ikus köz á saság, a
Tanácsköz á saság, a Ho hy-ko szak, a Szálasi- éle nyilaske esz es u alom, a koalíciós időszak,
a Rákosi-ko szak, az 1956-os o adalom, a Kádá -ko szak, az 1989-es endsze ál ás kö e ő
ko szak poli ikai é ék endjében megle ő alap e ő különbségek e gondolok.
3 A nyolc anas é ek köz élemény-ku a ásaiban má sokan nyíl an el me ék állalni, hogy nem
bíznak a pá ban. 1988-ban a lakosság 56, a pá agság 62 (!) és az é elmiség 59%-a mond a
az , hogy a bizalom kismé ékű. E há om csopo o ábbi 15, 8, ille e 22%-a pedig egyenesen
az mond a, hogy az embe ek egyál alán nem bíznak a pá ban (Nagy L. G. 1989: 54–54).
4 Más ké dés, hogy a álasz ások u án a köz élemény-ku a ásokban megké deze ek egy észe
end e másképpen emlékszik a a, hogy ki e, melyik pá a sza azo . A énylegesnél nagyobb
a ányban emlékeznek úgy, hogy a álasz ás napján a győz es pá a agy pá ok a sza az ak
(Angelusz Róbe , Ta dos Róbe 1998).
A Medián első szabad álasz ás idején égze köz élemény-ku a ásaiban a elnő lakosság
közel 14 százaléka mond a az , hogy az MSZMP- agja ol , ami összesen kb. 1,2 millió embe
jelen . Ka ácsony Ge gely elemzéséből udjuk, hogy az egyko i pá agság a ona kozó
ké dések e ado álaszoka 1990 és 2008 közö be olyásol a, hogy baloldali agy jobboldali
ko mány ol -e ha almon. Amiko e ősebb ol az an ikommunis a e o ika, ke esebben
állal ák pá ag-múl juka . Amiko Gyu csány Fe enc le a minisz e elnök, megnő az
MSZMP- agságuka állalók a ánya. Min í ja, „úgy űnik, hogy az állampá egyko i agjainak
egy észe annak ügg ényében állal a a ké dezőbiz osok elő éle ú jának ez az elemé , hogy
mennyi e a o a az összeegyez e he őnek a közbeszéde megha á ozó éleményekkel.” A
24 METSZETEK 2013/2-3. szám
ogalmaz: „Egy poli ikai endsze ha hónap ala le lehe ál ani, egy gazdasági
endsze ha é ala á lehe alakí ani, a á sadalmihoz ha an é kell.”
Az egyének oldalá ól ehá a ké dés az, hogy amiko alap e ően meg ál oznak
a á sadalmi lé poli ikai, in ézményi és jogi el é elei és á alakul az o ien áció szolgáló
á sadalmi ep ezen áció egésze (eszmék, nyil ános e ek, a á sadalmi és a média-
kommunikáció a almai, min ák, no mák, képek, képze ek), akko mi jelen enek a
ko ábbi iden i ások, és mi jelen a személyes éle e ke e ező múl ? Hogyan dolgozzák
el a ko ábbi és az újabb min ák közö meglé ő ese leges eszül ségeke ,
ellen mondásoka ? Milyen éle s a égiáka alakí anak ki a ö és onalak á hidalásához és
a meg ál ozo iszonyok közö i é ényesülésükhöz? A á sadalom egészének
oldalá ól pedig a ké dés az, hogy mi jelen enek a maga a ásoka o ien áló ko ábbi
iden i ásmin ák, milyen poli ikai kul ú a o málódik, a á sadalom mi kezd a múl
ö ökségé el.
Fogalmi ke e ek: állampolgá i és poli ikai szocializáció, poli ikai kul ú a
Az egyén állampolgá i és poli ikai iden i ása, a poli ikai ilághoz aló iszonya,
ilágképe és maga a ása, azaz poli ikai és állampolgá i kul ú ája a szocializáció
olyama ában o málódik. Az egyén egysze e alanya és á gya a szocializációs
olyama oknak. Nemcsak a á sadalmi kö nyeze hagy nyomo aj a, hanem ő is ha a
á sadalom a. Az egyén és a á sadalom közö i in e akciók so án
„a á sadalmi-poli ikai endsze sze eze en és in ézményesen ad á az új
gene ációknak kész ilágképeke , ilágé elmezéseke (és ezek észekén
isme e eke , é ékeke , no máka , maga a ási min áka ), hogy o ábbö ökí se
bennük magá , és ily módon is biz osí sa az állampolgá ok lojali ásá .
Ugyanakko a köz e í e a almak, min ák, ille e apasz ala aik, á sadalmi
p axisuk alapján a elnö ek ő nemzedékek is kialakí ják az é dekeiknek
legjobban meg elelő alóságé elmezéseke , a poli ikához aló iszonyuka ”
(Szabó 2000: 28).
Az állampolgá i és a poli ikai szocializáció közö nincs me e ha á :
ugyanannak a olyama nak a ké dimenziója.5 Az állampolgá i szocializáció a szélesebb
ogalom, mely az együ élés alapé ékei e, ille e az alapé ékeknek meg elelő
a i űdök e és maga a ás o mák a i ányul. Ennek so án alakulnak ki a á sadalom
agjaiban a á sadalomban éléshez szükséges isme e ek, é ékek, emóciók és készségek.
sze ző a izsgál é ekben hasonló kon o mi ási ende igyel meg a endsze es emplomba
já ás gyako iságá a ona kozó kijelen ésekben is. Ka ácsony Ge gely: Az előéle u óéle e. Az
egyko i MSZMP- agság a ona kozó ada ok megbízha ósága. In (Somlai Pé e , Su ányi Bálin ,
Ta dos Róbe , Vásá helyi Má ia sze k.) (2009): Lá ás- iszonyok. Tanulmányok Angelusz Róbe 70.
szüle ésnapjá a. Budapes , Pallas, 328–341. oldal
5 Az állampolgá i és a poli ikai szocializáció é elmezésében ko ábbi munkáim a ámaszkodom
(Szabó I. 2000; 2009).
Szabó Ildikó – Folyama osság a ál ozásban: kon inui ások a endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció
min áiban 25
Nagy sze epe an benne a személyes és a kollek í apasz ala oknak, és e mésze esen
annak, hogy az ado éle ilágban milyen maga a ás bizonyul célsze űnek, az ado
poli ikai endsze ben é ényes á sadalmi no mákkal összeegyez e he őnek. Az
állampolgá i kul ú a á ogja a szélesebb é elemben e endsze hez aló állampolgá i
iszonyulás egészé .6 I csak u alok á, hogy az állampolgá i szocializációban a
no ma i i ás a mindenko i poli ikai endsze é ék ilágának és az állampolgá i
maga a ások kul u ális hagyományainak szö edékében k is ályosodik ki.
A poli ikai és állampolgá i iden i ás olyan, dinamikus olyama ban o málódik,
amely egy ész az egyén éle é égigkísé ő in e akciókban ealizálódik, más ész a
ko okon á í elő min ák és apasz ala ok köz e í ésé el, a kul u ális hagyományozódás
mechanizmusai é én. Az állampolgá i szocializációnál szűkebb poli ikai szocializáció
a poli ikailag azonosí ha ó á gyakhoz, jelenségekhez, eszmékhez, é ékekhez,
in ézményekhez aló iszony o málódásának olyama a. E olyama ban az egyén
min egy be onódik a különböző, poli ikailag é elmezhe ő iszony endsze ekbe, a
o ábbö ökí e poli ikai kul ú ába, miközben olyama osan e lek ál az ő é ő
impulzusok a. Elsajá í ja a poli ikai ilágképe megkons uálásához szükséges
isme e eke , é elmezési, é ékelési sémáka és cselek ési min áka , és elépí i a maga
poli ikai ilágképé , amely e lexiói, apasz ala ai, az ő kö ül e ő disku zusok alapján
o ább is o málódik. Ezenközben á sas iszonyulásai, in e akciói, disku zusai,
poli ikai maga a ása é én ő is nyomo hagy kö nyeze e poli ikai kul ú áján.
A poli ikai szocializáció a mindenko i poli ikai kul ú ából áplálkozik,
ugyanakko ep odukálja, épí i is az . A poli ikai kul ú a egysze e o ás idéke és
sajá os, á gyiasul kimene e a szocializációnak. Így a poli ikai kul ú a a maga
kon inuus elemei el alamelyes össze is kö i a adikális poli ikai ál ozások ál al
ki ajzol ö énelmi szakadásoka , lecsiszolja a ö és onalak élei , „domesz ikálja” az új
momen umoka . Épí őelemei (isme e ek, é ékek, emóciók, a i űdök, maga a ási és
gondolkozási sémák) az ado á sadalom poli ikai kul ú ájának különböző min áza ai
akják ki. Az egyén poli ikai kul ú ája a poli ikai kul ú a min áza ai ól épül el. A
min áza oka a szűkebb és ágabb á sadalmi kö nyeze kínálja számá a.
A különböző ko ok és á sadalmak poli ikai kul ú ájában alap e ő
különbségek lehe nek. Egyazon á sadalmon belül is különbözhe az egyes á sadalmi
csopo ok poli ikai kul ú ája. A á sadalmi uda mély é egeiben egy-egy endsze - agy
ku zus ál ás u án is megő ződik a ko ábbi ko szakok é ék ilágának és maga a ási
min áinak sok eleme. Ugyanakko a endsze - és ha alom ál ások egy ész módosí ják
agy é ény elení ik a ko ábbi domináns min áza oka , más ész új elemeke isznek a
poli ikai kul ú ába.
6 A gye ekek és a ia alok az állampolgá i szocializáció észekén sajá í ják el a nemze el, az
állammal és a á sadalommal a kapcsola os ö énelmi, kul u ális és poli ikai isme e eke ,
é elmezési sémáka és ogalmi ka egó iáka . Az állampolgá i szocializációban az iskolának an
kiemelkedő sze epe. Az állam köz e lenül agy köz e e ha ással an az iskolai állampolgá i
szocializáció a a anköny ek, an e ek, kanonizál ok a ási (i odalmi, ö énelmi, mű észe i)
a almak é én.
26 METSZETEK 2013/2-3. szám
Bá a poli ikai szocializáció ki ün e e időszaka a gye mek- és a se dülőko ,
különleges egyéni agy á sadalmi kö ülmények közö a elnő ek iden i ásában is
alap e ő ál ozások mehe nek égbe. A elnő ko i eszocializáció klasszikus ese e az,
amiko alaki az egyik o szágból egy másikba ke ül. Az iden i ások adikálisan
á alakulha nak olyan ese ekben is, amiko nem az egyén ál o szágo , hanem az ado
o szágban ál ozik meg alap e ően a poli ikai ha alomgyako lás módja, s ezzel az
egyén éle ú jának alakulása is. A ö énelmi o dula ok nyomán az új poli ikai no mák
agy a ko ábbi időszakokban el oj o , de az ak uális jelen gyako la ában ele ősödő
ko ábbi no mák ke e ei közö az iden i ások lehe séges épí őelemei: az isme e ek,
é ékek és maga a ási min ák is á ogalmazódnak. Az egyének maguk is különböző
s a égiákkal p óbálják kialakí ani a maguk éle ilágában a modus i endi . A ko ábbi
poli ikai ko szakok ak í ámoga ói nem egysze ál ak a gyöke esen új
ha alomgyako lás ak í ámoga ói á. Közép-Eu ópában szélesek a damaszkuszi u ak,
és egyes időszakokban különösen o galmasak.
A poli ikai szocializáció a dik a ú ákban, a pá állami endsze ekben, a s abil
demok áciákban, a posz kommunis a endsze ekben alap e ően más min áka kö e .
Minden poli ikai endsze e, minden á sadalom a jellemző a benne zajló poli ikai
szocializáció modellje.
A szocializáció modelljé egy ész a o mális ényezők (iskola, sze eze ek,
egyházak) alko ják, más ész a nem o mális ényezők. Ez u óbbiakon belül aláljuk a
nem in ézményes szem ől szembeni kapcsola oka (család, ko á si csopo ok, média,
kapcsola ok hálóza a), a kul u ális ényezőke (kul u ális min ák, ilágkép-
kons ukciók, gondolkozási, maga a ási és cselek ési min ák), a diszku zí ényezőke
(alap ema ikák, különböző ema izációk) és a apasz ala oka , élményeke . Míg a
o mális szocializáció ényezői az állampolgá i maga a ások kialakí ásában já szanak
sze epe , addig a nem o mális ényezők a poli ikai iden i ások alakulásában. A
o mális ényezőknek e ős endsze in eg áló képességük an. Megszű ik, adap álják a
különböző alóságé elmezéseke , ideológiáka , a almaka . In eg a í képességük és
ha ásaik é én köz eműködhe nek az ado poli ikai endsze s abilizálásában és
enn a ásában, de a endsze edukálásában és e odálásában is.
Fel ogásom sze in a poli ikai szocializáció modellje az í ja le, hogy az ado
poli ikai endsze szin jén a poli ikai ha alom hogyan kezeli a á sadalmi és poli ikai
kon lik usoka . A poli ikai szocializáció modelljei közö különbségek annak a
kon lik usokhoz aló iszony min áiban, az egyes ényezők (család, iskola, média,
sze eze ek, kul u ális köz e í ők s b.) közö i kapcsola okban, a á sadalmi, nemze i,
állampolgá i közösségek min áiban és a á sadalmi, nemze i, állampolgá i
közösségekbe aló in eg áció sike ességében.
A endsze ha ások a poli ikai szocializáció modelljén ke esz ül é ik el az
egyéneke . Ez szű i meg és kanalizálja a ha ásoka . A poli ikai szocializáció modellje
észben a köz e len személyközi kapcsola okon ke esz ül (családi, iskolai, ko á si és
egyéb személyes kapcsola ok), észben in ézményeken (iskola endsze , sze eze ek,
pá ok, egyházak, médiumok), észben pedig a kul u ális köz e í őkön (ol asmányok,
ilmek, zene, in e ne es a almak, különböző kul u ális a almak) ke esz ül ha az
iden i ások a. Minden modell e jellemző, hogy a szocializációs in ézmények milyen

Szabó Ildikó – Folyama osság a ál ozásban: kon inui ások a endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció
min áiban 27
au onómiá al, milyen mozgás é el endelkeznek benne, hogy milyen
iden i áss a égiák húzódnak meg mögö e, alamin , hogy az ado á sadalmi é ben
milyen a almak elsajá í ásá a, milyen ilágképek elépí ésé e és milyen gondolkozási,
maga a ási és cselek ési min ák kö e ésé e nyílik lehe őség. A poli ikai szocializáció
ado modellje mögö elisme he ő a poli ikai ha alom iden i áspoli ikája (Szabó I.
2009: 21–30). A cen alizáció, a di ek ha ások el okozo jelen ősége, az é ékkínála
szűkössége, a személyes au onómiák ko lá ozása, a poli ikai lojali ás el á ása a
dik a ó ikus, ille e au ok a ikus endsze ek iden i áss a égiái jellemzi.
A különböző poli ikai ko szakokban szűkebb agy ágabb az egyén lehe ősége
a min ák és é ékek közö i szabad „mozgás a”, a álasz ás a, a apasz ala ok
eldolgozásá a. Az egyén szabadságának oka, iden i ásának uda ossága á sadalmi
helyé ől és mozgás e é ől is ügg, de a mozgás é ényleges ha á ai az ado poli ikai
endsze jelöli ki. A poli ikai iden i ás o málódásában kiemel sze epe an az egyén
kö ül e ő mik o ilágnak: kapcsola i hálója össze é elének, nyi o ságának és a benne
zajló kommunikációban az ő kö ül e ő élemények sok éleségének.7
Ha meg ál ozik a poli ikai endsze , az állam és az állampolgá ok iszonya is
ál ozik. A endsze ál ásokkal együ já a poli ikai szocializáció modell ál ása; a
poli ikai szocializáció ál ozásai pedig a poli ikai kul ú a ál ozásaiban ejeződnek ki. A
endsze ál ások endsze in iden i ásuk új agondolásá a, nem i kán
új a ogalmazásá a kész e he ik a á sadalom egyes agjai agy éppen csopo jai . A
endsze ál ozások azonban nem já nak együ au oma ikusan az iden i ásmin ák
meg ál ozásá al.
Ko ábbi munkáimban a pá állami endsze kiépülésé ől kezdődően
napjainkig a poli ikai szocializáció há om modelljé különí e em el. A Rákosi- endsze
modelljé kon lik us agadó modellnek a om, me leg őbb jellemzője az ol , hogy a
ha alom a á sadalmi és poli ikai kon lik usok pusz a lé é is agad a, és minden
p oblémá a endsze elleni poli ikai szembenálláskén é elmeze („Aki nincs elünk,
ellenünk an”). Nem éle len, hogy a nyil ános ki ejeződés lehe őségé ől meg osz o
eszül ségek obbanáshoz eze ek, és a ko szaknak az 1956-os o adalom e e
ége (Szabó I. [1988] 2000). A Kádá -ko szak a a kon lik uske ülő poli ikai
szocializáció ol jellemző. A ha alom immá nem agad a a kon lik usok és a poli ikai
élemények különbözőségének lé é ,8 de a endsze ben nem ol ak a kon lik usok
legális megjelení ésé e alkalmas in ézmények. A poli ikai gyako la ehá a kon lik usok
kike ülése, eliminálása ol („Aki nincs ellenünk, melle ünk an”) (Szabó I. [1988]
2000). A pá állami endsze mindké modelljében közös ol , hogy (a) az ok a ási
endsze ől az állampolgá i iden i ás o málása helye a poli ikai iden i ás o málásá
á ák el; (b) az állampolgá i maga a ás min ája az engedelmes, megha á ozo
poli ikai é ékekkel azonosuló állampolgá ol , alamin , hogy (c) az iskolának
ki ün e e sze epe szán ak a poli ikai iden i ások o málásában.
7 Lásd e ől észle esebben is Mu ányi Is án, Szabó Ildikó (2007): Középiskolások
előí éle ességének egy lehe séges magya áza a: az éle o ma. Educa io 1. 38–49. oldal.
8 A nyíl poli ikai kon lik usoka azonban csak az u olsó é izedben isme e el.
28 METSZETEK 2013/2-3. szám
A no ma í nak ekin he ő szocializációs modell a s abil demok áciákban
hosszú idő ala k is ályosodo ki. A s abil demok áciák olyama os megújulásá és az
egyének á sadalmi in eg ációjá ha ékonyan elősegí eni képes kon lik uskiho dó
poli ikai szocializáció modellje a kon lik usok konszenzuske eső megoldási módjaiban
aló közös é dekel ségen, alamin a közjó és a közé dek lényegi ké déseinek
közmegegyezés ke eső é elmezésén alapul. Ha ékony működésének há e ében ké
á sadalmi konszenzus áll. Egy ész konszenzus an abban, hogy a á sadalomnak is, a
á sadalom agjainak is az a legjobb, ha a á sadalmi lé el együ já ó kon lik usok
kezelésé e alap e ően a sze eze , jogilag szabályozo in ézményes ke e ek
szolgálnak. Más ész abban an konszenzus, hogy az állampolgá i szocializáció a
poli ikai szocializáció alapja; a poli ikai iden i ás a demok a ikus ke e ek közö
magánügy, amely leg eljebb csak a családok a a ozik. Az iskola a poli ikai iden i ások
önálló elépí éséhez az állampolgá i iden i ások megalapozásá al nyúj segí sége . A
nemze i szocializáció az állampolgá i szocializáció észe.
Magya o szágon az 1989-es endsze ál ással á alakul az in ézmény endsze
és a jog end, mások a ha alomgyako lás alapel ei, és más jogi, alamin á sadalom-
lélek ani alapokon nyugszik a ha alom legi imi ása. A demok a ikus szocializáció
lehe őségei meg e em őd ek, a szocializáció demok a ikus modellje azonban nem
k is ályosodo ki az elmúl ké é izedben. A endsze ál ás kö e ő ké é ized
poli ikai szocializációjának modellje agmen ál modellkén í ha ó le.9 A modell a
szocializáció ényezői (család, iskola, médiumok, kul u ális köz e í ők, a almak)
közö i gyenge és ese leges kapcsola ok jellemzik. A agmen ál modell megha á oz a,
hogy a nemze i ema iká poli ikai pá ok eze ik, a nemze i ema izációk és a
pá poli ikai célok összekapcsolódnak. A nemze ogalma, „ agsága”, a nemze hez
a ozás no ma endsze e diszku zí poli ikai alósággá, a nemze i iden i ás poli ikai
be olyásolása a ámoga o ság nö elésének eszközé é ál , így egyes á sadalmi
csopo ok a poli ikai disku zusokban kí ül eked ek a nemze ogalmán. A agmen ál
modellben nagy a kon lik usok kiéleződésének eszélye. Az állampolgá i kul ú a
demok a ikus elemei hangsúly alanok és ese legesek, ugyanakko a pá okhoz kö ődő
a almak úlsúlyosak. A modell leképezi az a ény , hogy a á sadalompoli ikában a
demok a ikus állampolgá i ne elés eszméje ma ginális, és hogy nincs konszenzuson
alapuló állami s a égia az iskolai demok a ikus állampolgá i ne elés ől. Nincs
konszenzus a nemze és az állampolgá i közösség ogalmának új aépí éséhez
szükséges udás- és é ékmin ákban sem. A endsze ál ás kö e ő ké é izedben az
iskolai állampolgá i ne elés és a nem o mális anulás ké dései a konszenzusok hiánya
mia sem ál ak s a égiai ké déseikké, ezé az iskolai demok a ikus állampolgá i
szocializáció sem udo ha ékony lenni.
9 A agmen ál modell leí ásában ámaszkodom 2009-ben megjelen köny em u olsó ejeze é e
(Nemze és szocializáció. A poli ika sze epe az iden i ások o málódásában Magya o szágon
1867–2006).
Szabó Ildikó – Folyama osság a ál ozásban: kon inui ások a endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció
min áiban 29
A poli ikai szocializáció ak uális modellje
A 2010-es ko mány ál ással a poli ikai szocializáció modelljében lényeges ál ozások
kö e kez ek be. É demes ö iden u alnunk az ak uális modell néhány sze keze i
sajá osságá a.10
(1) Az egyik leg on osabb sajá osság o ább a is az, hogy a poli ikai
szocializáció modelljéből hiányoznak a demok a ikus alapé ékek. A modell alakí ó
iden i áss a égiában, ko mányza i disku zusokban, az i júságo é in ő
dokumen umokban alig-alig an nyoma a demok a ikus állampolgá eszményének. A
endsze ál ás ó a a poli ikai disku zusok ő mo í uma nem a demok ácia, hanem a
nemze . A megha á ozó ema ika a nemze i ema ika (Szabó I. 2009). A demok a ikus
állampolgá i ne elés célki űzésének hiánya, a demok a ikus ema ika hal ánysága nem
ügge len a ól, hogy az államha alom és az egyén közö i egyen angú iszony
meg e em ésének és biz osí ásának szükségessége nem jelenik meg igazán á sadalmi
p oblémakén sem a szakmai, sem a á sadalompoli ikai disku zusokban.
(2) A másik, ugyancsak nem új sajá osság a kon lik usok kezelésé e szolgáló
in ézmények és eljá ások eliminálása. A 2010-es ko mány ál ás ó a a kon lik usok,
é dekellen é ek in ézményes megjelení ésének lehe őségei o ább szűkül ek, a
ügge len ci il sze eze ek mozgás e e kicsi. A kon lik usok komp omisszumos
kezelésé e a ha alomgyako lás különböző szin jein alig alálunk példá . A
á sadalompoli ika a demok ácia egyik alapga anciájá : a olyama ok á lá ha óságá
biz osí ó, a kon lik usok észlelésé e e e biz osí ó á sadalmi nyil ánosságo az elmúl
é ekben öbb e üle en ko lá oz a (az új média ö ények, a Nemze i Média- és
Hí közlési Ha óság á alakí ása, a közszolgála iság ügge lenségének ko lá ozása,11 a
közmédia ko mányza i kisajá í ása s b.).12
10 Ebben a észben egy mos készülő anulmányom néhány e edményé oglalom össze. A
o ások: a 2011-es nemze i közne elési ö ény
(ww.gosz.hu/si es/de aul / iles/a_nemze i_kozne eles ol_2011-cxc_0.pd ) és a szakmai
csopo ok, szak aná i egyesüle ek e lexiói; a ö énnyel kapcsola os szakmai kon e encia
anyaga (h p://www. a ki- udok.hu/?page=hu/kon e encia/53-mi -mondanak-a- enyek-az-uj-
kozok a asi- o eny-kuszoben); a szakképzési ö ény; az önko mányza i iskolák
államosí ásá al kapcsola os saj óanyagok; az új Nemze i Alap an e szö ege
(h p://www.o i.hu/ udas a /uj-pedagogiai-szemle) és a szakmai sze eze ek saj óból
megisme he ő e lexiói; a kö elező agsággal já ó Magya Pedagógus Ka al kapcsola os
dokumen umok; anköny ek; a minisz e elnök és az EMMI eze ő poli ikusainak
iden i áss a égiai szempon ból é ékelhe ő nyil ános disku zusai; ko mányza i eakciók a
közok a ással és elsőok a ással kapcsola os il akozások a; Az Új Nemzedék Jö őjéé
P og am. A Ko mány i júságpoli ikai ke e p og amja 1912
(h p://www.ujnemzedek.hu/ iles/ iny_mce/ke e p og am0116.pd ).
11 Magya o szágon a gazdasági ha ékonyság a hi a koz a alamennyi közszolgála i médiumo a
Médiaszolgál a ás-Támoga ó és Vagyonkezelő Alapba on ák össze. Nincsenek sajá
hí műso aik, a hí műso oka közpon ilag állí ja elő a Magya Tá i a i I oda Hí cen uma.
12 A nyil ánosság ko lá ozásá ól lásd a Mé ék Médiaelemző Műhely í ásai :
h p://me ek.eu/kapcsolodo-i asaink.
30 METSZETEK 2013/2-3. szám
(3) A ha madik sajá osság az ak uális modellben a szakmaiság alacsony
á olyama. A szellemi és anyagi ja ak új aelosz ásából, a különböző pályáza okkal
kapcsola os gyako la ból ki ajzolódó kép sze in a poli ikai lojali ás szempon jai
mögö há é be szo ulnak a szaké elem szempon jai.
(4) Végül a negyedik on os sajá osságo a szocializáció leg on osabb o mális
in ézményében, az ok a ási endsze á alakí ásában leljük el. A közok a ás
államosí ásá al, az iden i ások o málásában nagyobb sze epe já szó an á gyak
(i odalom, ö énelem) anköny einek új aí ásá al, a hi an és az e kölcs an
be eze ésé el, a á sadalomisme e an á gy isszaszo í ásá al, az iskolai és aná i
au onómia megnyi bálásá al és a demok áciá a ne elés iskolai lehe őségeinek
csökkenésé el a demok a ikus iskolai szocializáció esélyei omlo ak. A köz- és a
elsőok a ás á alakí ása, a poli ikailag lojális állampolgá eszmények új min ája, a
kul ú a kanonizációja é én köz e í e é ékek együ ese jól mu a ja, hogy az új modell
mögö uda os szocializációs koncepció húzódik meg. A ál ozások nyomán egy új
modell kö onalazódik: az au ok a ikus poli ikai szocializáció modellje. Az a ény
pedig, hogy különösebb á sadalmi ellenállás nélkül lehe e el ogad a ni a modell jogi,
in ézményi, pénzügyi, sze eze i ke e ei és a almi elemei , é zékel e i, hogy a
endsze ál ás elő i időszak a jellemző maga a ási min ák úlél ék azoka a poli ikai
endsze eke , amelyek kondicionál ák őke .
Ahogy az eddigiekből is ki űn , a poli ikai szocializáció ak uális modelljé egy
no ma í modellhez: a demok a ikus szocializáció modelljéhez képes é elmezem.
Ehhez képes állapí ha juk meg az ak uális modell hiányosságai . A kialakuló új modell
– a endsze ál ás u áni időszak agmen ál modelljéhez hasonlóan – nem annyi a a
s abil demok áciák a jellemző modell elé mu a , min inkább a endsze ál ás elő i
modellek elé. Elmozdul a agmen ál modell ől, de a demok a ikus modell ől is
á olabb ke ül . A szocializáció ak uális modellje a ha alomgyako lás au ok a ikus
módjához kí ánja igazí ani a á sadalmi maga a ásoka . A modell a Kádá -ko szak
kon lik uske ülő modelljé el mu a okonságo . Mindke őben közös az iskola
ki ün e e sze epe a poli ikai iden i ások o málásában. Közös onásoka alálunk az
állampolgá i maga a ás eszményeiben is. Mindké ese ben az engedelmes, k i ikai
a i űdökkel nem endelkező, ugyanakko megha á ozo poli ikai ideológiai é ékekkel
azonosuló, lojális állampolgá az eszményi állampolgá .
A poli ikai kul ú a néhány sajá ossága
A szocializáció mindenko i modelljének jelen ősége az, hogy e ősí i és új a e meli a
poli ikai kul ú a azon sajá osságai , amelyek magá al a modellel összhangban annak.
Ebből a szempon ból udjuk é elmezni az a poli ikai kul ú á , amelyből áplálkozik a
poli ikai szocializáció au ok a ikus modellje, és amelynek bizonyos onásai új a és új a
el is e ősí i.
Magya o szágon ö énelmileg megolda lan kon lik usok éleződ ek ki és
eze ek el egy sajá os, a á sadalom poli ikai megosz o ságá enn a ó és új a e melő
Szabó Ildikó – Folyama osság a ál ozásban: kon inui ások a endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció
min áiban 37
Az iden i áss a égiák ki udják használni az állampolgá i szocializáció
in ézményes lehe őségei (ok a áspoli ika, á sadalompoli ika, médiapoli ika,
i júságpoli ika), jogi és no ma í szabályozással á udják alakí ani ezeke . A di ek agy
indi ek bea a kozásoknak egya án az a céljuk, hogy megp óbálják be olyásolni a
á sadalmi maga a ások min ái . Az iden i áspoli ikák a poli ikai szocializáció ado
modelljén ke esz ül, az in ézményes szocializáció lehe őségei kihasznál a alakí ják az
állampolgá i min áka : maga a ási, iselkedési, gondolkodási min ákhoz endelnek
é ékelő a ibú umoka . Kon lik uskezelési min áka kínálnak, és kijelölik a ö énelmi
és poli ikai kon lik usok ecepciójának é elmezési ke e ei . Kanonizálják a múl
é elmezései ( anköny ek, cu iculumok, ünnepek, megemlékezések, szimbólumok,
igazodási pon ok). Az iden i áspoli ikák ha ókö ébe a szimbolikus ilág is bele a ozik.
Kijelölik a közösségi iden i ások szimbolikus e ei , az emlékezés helyei és min ái ,
el ö ölhe ik a égieke , újaka e em he nek.
Magya o szágon a poli ikai ko szakonkén ál ozó iden i áspoli ikákban öbb
kon inuus eleme alálunk. Az iden i áspoli ikák alán legé zékenyebb e üle é a
ö énelmi iden i ás, a múl hoz aló iszony ké dései alko ják. A magya poli ikai
kul ú a sajá os ö öksége, hogy a nemze i iden i ás ké dései minden poli ikai
ko szakban össze onód ak a poli ikai iden i ás ké dései el. A magya nemze i
iden i ásnak a pá állami időszakban sem ol , és a endsze ál ás ó a sem alakul ki
á sadalmi konszenzuson nyug ó, a poli ikai in ézmény endsze működésé el
ámoga o és az in ézményes (iskolai) szocializációban köz e í e min ája. A
endsze ál ás u án sem ogalmazódo meg a nemze nek, min demok a ikus poli ikai
közösségnek a koncepciója.
A ö énelmi sé elmek, aumák, usz ációk eldolgoza lansága a 20. század
sajá os kul u ális ö öksége. A múl hoz aló iszony isz ázásá egy ész az nehezí i,
hogy a nagy, á ogó iden i áska egó iák (nemze , állampolgá i közösség, á sadalom)
minden ha alom ál ással új a ogalmazód ak. Az egymásnak ellen mondó, az előző
ko szakok agy ha almi sze eplők é elmezései é ény elení eni kí ánó új
é elmezések nem segí e ék a múl á sadalmi in eg áció e ősí ő unkciójának
é ényesülésé . Más ész azé sem könnyű szembenézni a ö énelmi ö ökséggel, me
a 20. század eseményei elsőso ban a bűnbakképzés e kínálnak példá , nem annyi a a
elelősség állalásá a.
A kollek í iden i ásokban sajá os sze epe öl be a múl hoz aló iszony. A
ö énelem o ien ációs sze epének é ényesülésé azonban megnehezí e e, hogy a
ö énelem a 20. századi endsze ál ások so án end e az ak uális poli ikai jelen
legi imálásának eszköze ol . Így a magán ö énelmek és a kollek í élmények egy
észe eldolgoza lan ma ad . A nemze i kánon a különböző poli ikai ko szakokban
öbbszö is á í ódo . A ö énelem egyes mozzana ai , sze eplői a különböző poli ikai
ko okban alap e ően különbözően é ékel ék. Elég i Dózsa, Kossu h, Széchenyi
agy Deák sze epé e, a közelmúl ból pedig Nagy Im e agy Kádá János sze epé e
u alni. De a ianoni esz eség, a Ho hy-ko , a Rákosi-ko szak, a Kádá -ko szak agy
az olyan o dulópon ok, min 1945, ille e 1956 megí élésében is adikális különbségek
ol ak. A különböző nemzedékek így az iskolai ö énelemok a ásban sokszo
egymásnak ellen mondó é ékelésekkel alálkoz ak. A ö énelmi emlékeze szálai a

38 METSZETEK 2013/2-3. szám
gyako i endsze - és ha alom ál ások el ág ák, a magán ö énelmek o ábbadásának
csa o nái blokkol ák. A e olu í á sadalom ejlődési modell b u ális szakadásokkal
já a ö énelmi emlékezésben is, a ö énelmi iden i ásban is, ugyanakko a nem
o mális szocializációban o ább él ek a ej e olyama osságok is, amelyek az án egy
újabb ko szakban mege ősöd e ö ek a elszín e. Magya o szágon az együ élő
nemzedékek közös apasz ala a, hogy egy-egy ko szak ál ás kö e ően a ö énelem
szimbolikus ep ezen ációja időnkén lecse élődik (címe , u cane ek, ünnepek,
ünneplések). A nemze i szimbólumok in eg a í e ejé el sokszo isszaél ek. Talán a
ö énelem poli ikai legi imációs e ejének kihasználásá al és a ö énelmi kánon
öbbszö i á í ásá al magya ázha ó, hogy a nemze i ünnepek in eg a í e eje gyenge,
á sadalmiasulásuk alacsony okú, ak uálpoli ikai kihasználásuk azonban
hagyományosan e ős.
Konklúziók
A magya poli ikai szociológia on os ké dése, hogy a pá állami endsze ben kialakul
állampolgá i és ezen belül a poli ikai kul ú a hogyan ál ozo a endsze ál ás u án
á mene i néhány é e kö e ő elmúl ké é izedben. Ennek a ké désnek a jelen őségé
az adja, hogy a demok a ikus jogállam akko működőképes, ha az állampolgá ok
megé ik alapel ei , azonosulnak ezekkel és köz eműködnek ennma adásában és
olyama os megújulásában. Az állampolgá i kul ú a a á sadalmi endsze ek
működésének on os ényezője. Köz eműködhe az ado poli ikai endsze
s abilizációjában és olyama os megújulásában, de a endsze e óziójában és
dekons ukciójában is. A demok a ikus á sadalmi endsze ek mode nizációjának egyik
ga anciája éppen állampolgá aiknak a demok a ikus já ékszabályok melle biz osí o
belső önállósága, a demok a ikus iszonyoka enn a ó és biz osí ó mechanizmusok
„önműködése”, alamin az állam és az állampolgá ok közö i egye é és a á sadalom
alap e ő é ékeiben.
A á sadalom hely eállí ha ja a poli ikai kul ú ában a kon inui ás , különösen,
ha a poli ikai ha alom nem isme i el a demok a ikus poli ikai szocializáció
jelen őségé , ille e, ha a poli ikai ha alom maga is a ko ábbi poli ikai ko szakok
ha alomgyako lási és u almi módoza ai al kon inuus szálaka kö özge i.
A mai magya á sadalomban gyenge az állampolgá i közösséghez a ozás
uda a, gyenge az állampolgá i kohézió, a szolida i ás. Ennek magya áza á öbbek
közö abban lá om, hogy a ö énelmi diszkon inui ások, a ha alomgyako lási módok
adikális ál ozásai nagyon megnehezí e ék a á sadalom nagy szimbolikus és
alóságos közösségeibe: a nemze be és az állampolgá i közösségbe.
Ralph Dah endo nak minden bizonnyal igaza an. A endsze ál ás nem,
hogy nem hoz a el au oma ikusan a jog end, az in ézmény endsze , a
ha alomgyako lási mód, a gazdasági endsze meg ál ozásá al a demok a ikus poli ikai
szocializáció modelljé , hanem huszonké é sem ol elég ahhoz, hogy ez a modell
kialakuljon. A poli ikai szocializáció agmen ál , a demok a ikus alapé ékekkel
Szabó Ildikó – Folyama osság a ál ozásban: kon inui ások a endsze ál ás u áni poli ikai szocializáció
min áiban 39
ke éssé számoló modellje pedig maga is akadálya le a demok a ikus endsze
s abilizálódásának.
I odalom
Csákó Mihály, Mu ányi Is án, Sik Domonkos, Szabó Ildikó (2010): A családi poli ikai
szocializáció ól. Tá sadalomku a ás 28. kö e 4. 419–446. oldal
Csanádi Má ia (1995): Honnan o ább? A pá állam és az á alakulás. Budapes , T–
Twins Kiadó, MTA Közgazdaság udományi In éze
Ka ácsony Ge gely (2005): A ö énelem ogságában. Gene ációk, éle u ak és poli ikai
p e e enciák Magya o szágon In (Angelusz Róbe és Ta dos Róbe sze k.):
Tö ések, hálók, hidak. Válasz ói maga a ás és poli ikai agolódás Magya o szágon.
Budapes , Demok ácia Ku a ások Magya o szági Közpon ja Alapí ány 161–205.
oldal
Ka ácsony Ge gely (2006): Á kok és lég á ak. A álasz ói iselkedés s abilizálódása
Magya o szágon. In (Ka ácsony Ge gely sze k.): Pa lamen i álasz ás 2006.
Elemzések és ada ok. Budapes , Demok ácia Ku a ások Magya o szági Közpon ja
Alapí ány 59–103. oldal
Ka ácsony Ge gely (2009): Az előéle u óéle e. Az egyko i MSZMP agság a
ona kozó ada ok megbízha ósága. In (Somlai Pé e , Su ányi Bálin , Ta dos Róbe ,
Vásá helyi Má ia sze k.): Lá ás- iszonyok. Tanulmányok Angelusz Róbe 70.
szüle ésnapjá a. Budapes , Pallas 328–341. oldal
Nagy Lajos Géza (1989): A ke északad á sadalom. A lakosság, az é elmiség és sajá
agságának képe az MSZMP- ől. Jel–Kép 4. 52–64.
Szabó Ildikó ([1991] 2000): A pá állam gye mekei. Tanulmányok a magya poli ikai
szocializáció ól. Budapes , Új Mandá um Köny kiadó 235 oldal
Szabó Ildikó (2009): Nemze és szocializáció. A poli ika sze epe az iden i ások
o málódásában Magya o szágon 1867–2006. Budapes , L’Ha ma an
Tóka Gábo (2006): Vezé ek csodálói. A magya álasz ói maga a ás nemze közi
összehasonlí ásban. In (Ka ácsony Ge gely sze k.): Pa lamen i álasz ás 2006.
Elemzések és ada ok. Budapes , Demok ácia Ku a ások Magya o szági Közpon ja
Alapí ány 17–58. oldal