Té és Tá sadalom / Space and Socie y 26. é ., 2. szám, 2012
A kö nyeze i ha ások é ékelésének lehe ősége
ökoszisz éma-szolgál a ások alapján
En i onmen al impac alua ion using
ecosys em se ices
DOMBI MIHÁLY
KULCSSZAVAK: kö nyeze poli ika, kö nyeze i ha ások, kö nyeze i izsgála , ökoszisz éma-
szolgál a ások, megújuló ene gia o ások
ABSZTRAKT: A kö nyeze poli ika egyik elsődleges célja az embe i e ékenység nega í
kö nyeze i ha ásainak minimalizálása. Tanulmányom célja a mak oszin ű e ezéshez
aló hozzájá ulás a kö nyeze i ha ások elemzésének az ökoszisz éma-szolgál a ások el-
méle é e alapozo módsze ani ke e é el. Rö iden elemzem a kö nyeze poli ikai dön-
éseke megnehezí ő ényezőke , majd el ázolom az elemzés módsze é , amelynek
gyako la i alkalmazásá is bemu a om a megújuló ene gia o ások a alapozo echno-
lógiák ká os kö nyeze i ha ásainak alapján ö énő összehasonlí ás é én. A anulmány
leg on osabb e edménye maga a kö nyeze i izsgála o ámoga ó módsze , amely –
ko lá ai igyelembe é e – alkalmazha ó ejlesz ési e ek és p og amok megelőző (ex
an e) é ékelésé e, alamin különböző egionális agy o szágos szin ű, kö nyeze i ha ás-
sal endelkező agy kö nyeze édelmi célú szabályozások ( ö ények, endele ek, ha á-
oza ok) előze es ha ás izsgála á a. Az ese anulmány so án kapo e edmények is
on os in o máció al szolgálnak az ökoszisz áma-szolgál a ások é éké el és a megújuló
ene gia o ások kö nyeze i ha ásai al kapcsola ban. Magya o szágon az ökoszisz éma-
szolgál a ások é éke 2011-ben 1640,18x1010 HUF ol , ami a 2010-es GDP (2674 x1010
HUF) 61,3%-a. A megújuló ene gia o ásokhoz kö he ő nega í kö nyeze i ha ások ekin-
e ében a legelőnyösebbek a szél- és a napene gia (10,2, ill. 11,8%), közepesen kö nye-
ze e helő a geo e mikus ene gia hasznosí ása (22,6%), a legjelen ősebb mé ékű ká os
kö nyeze i ha ás pedig a biomassza és a ízene gia-hasznosí ás ese én (63,5, ill. 54,7%)
igyelhe ő meg.
KEYWORDS: en i onmen al policy, en i onmen al impac s, en i onmen al app aisal,
ecosys em se ices, enewable ene gy sou ces
ABSTRACT: The ha m ul impac s o ci ilisa ion a e obse able in e e y ac i i y nowadays.
One o he main goals o en i onmen al policy is o minimise ha m ul en i onmen al
impac s o human ac i i y. The con ibu ion o his s udy o mac o-scale planning
consis s o a me hodical ame o en i onmen al app aisal based on he heo y o
ecosys em se ices, i. e. he mul i ude o bene i s de i ed om esou ces and p ocesses
supplied by na u al ecosys ems.
A kö nyeze i ha ások é ékelésének lehe ősége... 41
Di icul ies connec ed wi h decision making in en i onmen al poli ics a e b ie ly
analysed. The weaknesses o a ious en i onmen al alua ion me hods a e discussed,
i. e. he numbe and s uc u e o s akeholde s, he hie a chy o impac s, he
delibe a ion p ocesses and he complexi y o assessmen s. Fo me me hods o
en i onmen al app aisal o mac o-scale de elopmen policies and planning a e
p esen ed and he heo y o ecosys em se ices as well as hei alua ion me hods a e
desc ibed.
In he nex pa , a me hod is p oposed and i s po en ial applica ion is
demons a ed by a case s udy o enewable-ene gy-based echnologies ega ding
hei ela i e en i onmen al impac s. The impac s o RES echnologies we e collec ed
om pe inen li e a u e.
The mos impo an esul o he s udy is a po en ially new me hod o
en i onmen al assessmen [ epe i ion]. I migh be a use ul ool o ex an e alua ion o
de elopmen plans and p og ammes as well as o p io en i onmen al audi s o
a ious egional o na ional egula ion pu poses aiming a en i onmen al p o ec ion o
de e mining en i onmen al impac s. Na u ally, limi s o he me hod ha e o be aken
in o accoun
The esul s o he case s udy p o ide use ul in o ma ion abou he alue o he
ecosys em se ices and he ha m ul en i onmen al impac s o some enewable
ene gy sou ces. In 2011, he alue o ecosys em se ices in Hunga y was 1640.18x1010
HUF, which is 61.3 pe cen o Hunga ian GDP (2674 x1010 HUF in 2011). The u ilisa ion o
he ene gy o wind and sun is he mos bene icial (10.2% and 11.8%, espec i ely)
ega ding en i onmen al impac s connec ed wi h enewable ene gy sou ces. The
u ilisa ion o geo he mal ene gy is cha ac e ised by a medium-le el o en i onmen al
p essu e (22.6%), while he mos nega i e impac s a e obse ed in he case o
bioene gy and wa e ene gy u ilisa ion (63.5% and 54.7%).
Be eze és
A öldi biosz é a állapo a egy e ége őbb, össze e globális k ízissel jellemezhe-
ő, amelye egyé elműen az embe i e ékenység okozo . Az embe iségnek
meg kell ál oz a nia éle módjá , á kell é ékelnie a szükségle ei , azok kielégí-
ésének módjá . Az elő ünk álló elada megoldása komplex megközelí és igé-
nyel, ezé a kö nyeze i p oblémák megoldásá célzó e ékenység – a
kö nyeze poli ika – szükségsze űen á ogó, in e diszcipliná is e üle .
A kö nyeze poli ika nem ágaza i, hanem ho izon ális poli ika: mi el a kö -
nyeze poli ikai célok á ogóak, ezé minden, az ado á sadalom és é ség jö-
őjé é in ő olyama o kö nyeze i szempon ok sze in is é ékelni kell. A
kö nyeze poli ika célja a megelőzés, a kö nyeze i állapo ja í ása, égső ese ben
pedig a á ha ó nega í ha ások minimalizálása. A kö nyeze i ha ások alós é é-
kelésének lehe őségé azonban éleményem sze in egyes ényezők ki ejeze -
en o zí ha ják, ezek e később észle esen ki é ek:
1. A á sadalom be onása a kö nyeze i ha ások é ékelésébe hely elen kö-
e kez e ések e eze he az ado csopo é in e sége mia . A helyi kö-
zösségek é dekeinek, éleményének igyelembe é elé el pá huzamosan
ö ekedni kell az objek í ebb é ékelési módsze ek alkalmazásá a is.
42 Dombi Mihály
2. A szám alan lehe séges kö nyeze i ha ás nem egyen angú. Az ökológiai
p oblémák ese ében a globális–lokális össze e ség men én alamilyen
hie a chiasze ű elépí és , p io i ás , súlyozás kellene é ényesí eni.
3. A p oblémák össze e sége, a po enciális ha ások száma és mé éke a
helyi szin ől a mak oszin elé nö ekszik.
Tanulmányom célja, hogy a mak oszin ű e ezéshez já uljon hozzá a ha ások
elemzésének egy új lehe őségé el. Bemu a ok egy lehe séges, az ökoszisz éma-szol-
gál a ások elméle é e alapozo , kö nyeze poli ikai dön ések kompe enciájának
nö elésé elősegí ő módsze ani ke e e . Ez kö e ően isme e em gyako la i alkal-
mazásá a megújuló ene gia o ások a alapozo echnológiák ká os kö nyeze i ha-
ásainak összehasonlí ása ese én.
A kö nyeze i é ékelés alap e ő ké dései
A kö nyeze poli ika egyik alap e ő eleme az egyes ágaza ok, e ek és p og a-
mok, alamin bea a kozások kö nyeze i ha ásának izsgála a. Tanulmányom-
ban azon kö nyeze poli ikai izsgála i eszközök e koncen álok, amelyeknek
célja a kö nyeze i ha ások ele áns é ékelése, a különböző bea a kozások kö -
nyeze i szempon ú izsgála a.
„A kö nyeze i é ékelés ogalomkö ébe minden olyan e ékenység beleé endő,
amely a kö nyeze ben lejá szódó an opogén agy e mésze i e ede ű olyama , jelenség
agy kö nyeze i elemben és endsze ben bekö e kező állapo ál ozás meg igyelésé , a
ál ozások i ányának és mé ékének ögzí ésé (mé ésé ) […] és enn a ó e ezési e é-
kenységek és bea a kozások ha ékonyságá és ha ásosságá izsgálja” (Czi a 2003, 11.).
Ennek meg elelően célom éppen a ál ozások, ha ások i ányának és mé ékének
minél pon osabb és megalapozo abb megha á ozásához, azok összehasonlí ha-
óságához aló hozzájá ulás.
A kö nyeze i é ékelés célja sok é ű, a éma szempon jából kiemelkedő az
in o mációszolgál a ás, a e ezés ámoga ása és a dön és-előkészí és. E cél a
számos módsze és módsze -kombináció alkalmazha ó, Czi a Tamás (2003) a
eljesség igénye nélkül 15 ilyen módsze so ol el, öbbek közö : kö nyeze i
ha ás izsgála , s a égiai kö nyeze i izsgála , kö nyeze i kon lik usé ékelés,
enn a ha ósági é ékelés.
Bela Gyö gyi és munka á sai (2003) „a kö nyeze poli ikában alkalmazha ó dön-
és ámoga ó modellek ől és é ékelési eljá ások ól” (7. old.) ado á ekin ésükben ke-
esebb lehe séges módsze emlí enek, bá ezek csak észben kö nyeze é ékelési
módsze ek, alkalmazásuk ennél szélesebb kö ű lehe . A bemu a o módsze ek:
– köl ség–haszon-elemzés (Cos –bene i Analysis – CBA);
– öbbszempon ú dön és ámoga ás (Mul i-C i e ia Decision Aid – MCDA);
– állampolgá i anácsok (Ci izens’ Ju y – CJ);
– kö nyeze i ha ás izsgála (En i onmen al Impac Assessmen – EIA);
A kö nyeze i ha ások é ékelésének lehe ősége... 43
– alkalmazkodó kö nyeze é ékelés és kö nyeze gazdálkodás (Adap i e
En i onmen al Assessmen and Managemen – AEAM);
– kons uk í echnológiaé ékelés(Cons uc i eTechnologyAssessmen –CTA);
– ész é elen alapuló idéké ékelés (Pa icipa o y Ru al App aisal – PRA);
A elso ol módsze ek mindegyiké bizonyos o zí ások e helik, amelyek
éleményem sze in a á sadalmi ész é el okozása és a isz a szaké ői mód-
sze ek alkalmazása köz i ellen é e, a be eze ésben emlí e „ha áshie a chia”,
ille e a mak oszin ű é ékelés nehézségei e eze he ők issza.
Málo ics és Bajmócy (2009) a klasszikus kö nyeze -gazdaság an é ékelési
eljá ásai állí ja szembe az ökológiai gazdaság an ál al szo galmazo delibe a í
eljá ásokkal. A mone a izáción alapuló kö nyeze i é ékelésnek alóban meg-
annak a há ányai:
1. a használa al nem össze üggő é ék észek megha á ozásá a ke ésbé
alkalmasak;
2. lineá is kapcsola oka el é eleznek;
3. á é eles kapcsola áll enn az é ékel jószág és az é in e e mésze i
e ő o ás közö ( alós piacok hiánya, ille e hipo e ikus piacok képzé-
sének nehézségei).
Az ide a ózó me ódusok előnye ugyanakko , hogy könnyen hozzá é he ő
ada ok alapján é ékelnek nehezen á gyiasí ha ó, é ékelhe ő e ő o ásoka ,
így a dön éshozók számá a könnyen é elmezhe ő i ánymu a ással szolgálnak
(Ma jainé 2005).
Az ökológiai közgazdaság an el ei sze in a kö nyeze i dön ések so án oko-
zo an ügyelni kell a á sadalmi ész é el e. Az ökológiai gazdaság ani megközelí és
sze in az állampolgá i maga a ás gyako lása so án az egyének eljesen más
p e e enciákkal jellemezhe ők, min a ogyasz ás so án: jellemző ájuk az al uiz-
mus. Az embe ek ehá „mul i acionálisak”, és az ado szi uációban dől el, hogy
dön éseikben melyik „énjüke ” kö e ik (Málo ics, Bajmócy 2009). Az egyének
p e e enciái ezek sze in nem mindig ugyanúgy és ugyanolyan mé ékben é é-
nyesülnek, a helyze e pedig o ább bonyolí ja, hogy a p e e enciák ál ozéko-
nyak és endogének (Málo ics, Bajmócy 2009, Cos anza 2003). Ez egy ész azon
mone á is é ékelési eljá ások gyengeségé mu a ja, amelyek a p e e enciák a
alapozzák egyes ja ak é ékelésé ( el á és kinyil ání o p e e enciaeljá ások),
más ész iszon megké dőjelezik a á sadalmi ész é el megalapozo ságá , hi-
szen a p e e enciák ezek sze in aká osszindula úan is ál oz a ha ók.
Szin én a á sadalmi ész é el melle é el Málo ics és Bajmócy (2009,
478.), amiko az állí ja, hogy „ha még a e mésze pénzbeli é ékelése pusz án a dön-
és be olyásoló ényezők egyike, (…) akko sem lé eznek „objek í ” szaké ők, csak el é ő,
e sengő udományos álláspon ok”. A á sadalmi ész é elben azonban szin úgy
nem igyelhe ő meg az egységes ellépés: egy delibe a í olyama számos
ész e őjé is jellemzi bizonyos egyéni, ille e csopo é dek men én é énye-
sülő megosz o ság – pe sze azon csopo ok közö , amelyek nem ma ad ak ki az
egyez e ésből gyengébb é deké ényesí ő képességük mia (Szi mai e al. 2005).
44 Dombi Mihály
Bela Gyö gyi és munka á sai (2003) sze in a kö nyeze poli ikai dön ések-
ben aló á sadalmi ész é el előnye a lakosság helyisme e e, a poli ikai kocká-
za csökken ése és a á sadalmi, közösségi anulási olyama maga; míg há ánya
az el ogul ság, az idő- és köl ségigényesség, a szakmaiság hiánya és a ossz dön-
ések eszélye.
A kö nyeze édelem kibon akozásá a ejle államokban a á sadalomnak a
gazdaság a és az állam a gyako ol nyomása biz osí o a, ugyanakko a kö nye-
ze i p oblémák megí élése nem a ká ok mé éke alapján, és nem objek í en, ha-
nem „é dekkö ö módon” ö énik. Ezen é dekeke különböző á sadalmi
szükségle ek és igények mozga ják (Szi mai 1999). Éppen ezé szükségsze ű a
különböző é dekek okoz a szubjek i i ás szin jének csökken ése, még akko is, ha
elméle ileg a e mésze é dekeinek édelmé egyes á sadalmi csopo ok állal-
ják, állalha ják, hiszen ezek nem el é lenül egyeznek meg a helyi lakossággal.
Kisebb-nagyobb kö nyeze i ha ása minden embe i e ékenységnek an, és
ezek ha álya nem ha á olha ó le elég egyé elműen é ben és időben, az egyes
dön ések nem csak a helyi á sadalom a annak ha ással. Joguk olna a delibe á-
ciós olyama ban ész enni a jö ő nemzedékeknek, de azon jelenben élőknek is,
akik e aká csak kismé ékben is ha az ado bea a kozás. Az ÜHT-gázok kibocsá-
ásá é in ő ese ekben például ez a 7 milliá d embe – és u ódaika – jelen ené.
Ez iszon még mindig nem eszi ki az é in e ség és é dekel ség eljes kö é .
Az embe csupán egy kis észe a számos kölcsönha ással jellemezhe ő, nagy
komplexi ású ökoszisz émának: a kö nyeze poli ikai e ezésbe ugyanolyan jo-
gon é demelne beleszólás a eljes öldi ló a és auna (Lányi 2007), bá ez a el-
e és úlidealizál , e ősen elméle i. A helyi közösségek ehá úl ep ezen ál ak
lehe nek a dön ések és a e ezés so án az ökoszisz éma más elemeihez képes .
Az é in e ség ké dése o ább bonyolódik, amin lokális szin ől a egioná-
lis, majd a globális szin elé á olodunk. Ké elkedem az egyének állampolgá i,
al uis a p e e encia- endsze ében olyan ese ben, amiko a sajá maguk a
isszaha ó és az ál aluk köz e lenül nem é zékelhe ő ha ásoka kell össze e ni-
ük. A helyze a köl ségek iselése ese én ugyanilyen, csak o dí o előjellel. Ez a
p obléma a delibe a í és a mone a izáción alapuló kö nyeze i é ékelés is e -
heli a lokális szin ől á olod a – a kö nyeze poli ikai e ezés szín e e dön ő
észben azonban ennél ál alánosabb.
Te mésze esen nem sze e ném kö e kez e éskén le onni a delibe a í el-
já ások alkalma lanságá , hiszen a kö nyeze i p oblémák és ha ások isme e e,
egzak megisme ése nélkülözhe e len bá milyen é ékelési eljá ás so án. A kö -
nyeze i e ezés olyan eszközök és módsze ek alkalmazásá igényli, amelyek a
lehe ő legobjek í abban leí ják és é ékelik a kö nyeze ben bekö e kező ál o-
zásoka . A anulmányomban bemu a o módsze segí ségé el ezen objek i i ás
ejlesz he ő.

A kö nyeze i ha ások é ékelésének lehe ősége... 45
A mak oszin ű kö nyeze i é ékelés egyes ese ei a magya
ejlesz éspoli ikában
A ejlesz éspoli ikai e ek kö nyeze i ha ásainak é ékelésé e szolgáló mód-
sze ek lehe nek egysze ű é ékelési eljá ások, ha áso ien ál é ékelési mód-
sze ek és é ék endalapú é ékelési módsze ek. Ezek közül csak az u óbbi
alkalmas a szine gikus ha ások és a e üle i ha ások kimu a ásá a. Ennek eszkö-
zei a má ixmódsze , a pon ozási módsze ek és az al e na í ák kidolgozása
(Czi a 2003).
Magya o szágon az o szágos és egionális szin ű ejlesz ési e ek kö nyeze-
i é ékelései öbbnyi e a s a égiai kö nyeze i izsgála i (SKV) módsze segí sé-
gé el készül ek. Az SKV-módsze a enn a ha ósági é ékelés e is alkalmas,
ebben az ese ben a p og amoka egy enn a ha ósági é ék enddel e ik össze
(Pál ölgyi, Cse e 2011); az alábbiakban bemu a o SKV-k öbbsége a almaz
ilyen izsgála oka . „A s a égiai kö nyeze i izsgála alkalmas a a, hogy a ejlesz és-
poli ikában, a e üle i e ezésben és a e üle ejlesz ésben é ényesí se a kö nyeze é-
delem, a kö nyeze i poli ika é dekei ” (László, Va jú 2010). Az SKV a e el
pá huzamosan készül, így elméle ileg „mene közben ju nak é ény e a kö nyeze i
é dekek” (Va jú 2009).
A Nemze i ejlesz ési e Regionális ope a í p og amjához (ROP) készül
s a égiai kö nyeze i izsgála (Tombácz e al. 2003) magas szín onalú szaké ői
elemzés, amely p ecízen azonosí ja az összes kö nyeze i ha ás . Az OP in ézke-
dései enn a ha ósági é ék enddel e i össze, és ennek alapján esz ja asla-
oka . Az Új Magya o szág idék ejlesz ési s a égiai e és p og am (ÚMVP)
kö nyeze i izsgála a (Czi a e al. 2006) jelen ős á sadalmi ész é ellel zajlo .
Az é ékelés a á ha ó kö nyeze i ha ásoka szin én enn a ha ósági é ék end
ekin e ében izsgálja, de i má a izsgála o égzők „ enn a ha ósági é ékelő
má ixban” pon ozással (–2/+2 skálán) é ékel ék a ha ásoka . A izsgála készí-
ői jelzik, hogy ez csupán „anali ikus ja asla e ő eszköz”.
A „Tanulmányok a Duna hajózha óságának ja í ásá ól” p og am inkább
lokális skálán é ékelhe ő p og am (VITUKI 2009). Az igen hosszú szakmai
elemzés kö nyeze i é ékelésének módsze e is súlyozás nélküli pon ozás é é-
kelő má ix alapján, szin én –2/+2 skálán.
Az ÚMFT s a égiai kö nyeze i izsgála ai (Szil ácsku 2007a, 2007b) má
egységes módsze an alapján készül ek. A módsze a S a égiai é ékelő mód-
sze ani alap e és né e hallga (SÉMA), és ko sze ű DPSIR1-modell e épül. A
kö nyeze i ha ások mé ékének el á ása szempon jából azonban isszalépés
jelen , hogy i má a pon ozás sem jelenik meg, hanem csak szö eges é ékelés,
bizonyos enn a ha ósági szempon ok alapján. A 2030-ig szóló Nemze i ene -
gias a égia kö nyeze i izsgála a az ÚMVP- el megegyező, ehá pon ozásos
módsze el készül .
46 Dombi Mihály
Ökoszisz éma-szolgál a ások
Az egyes kö nyeze i szempon ú é ékelések so án az eddigiekben mindig el-
me ül alamilyen ényező, amely há ál a a a ha ás izsgála o . Az eddigi
módsze ek ke éssé alkalmasak a kö nyeze i ha ások objek í össze e ésé e,
ezé a o am on osnak, hogy olyan i ányban ke essek megoldás , ahol az é -
ékelés egzak , ügge len, k an i a í alapja biz osí o .
A kö e kező ejeze ekben az ökoszisz éma-szolgál a ások elméle é mu a-
om be, majd leí om, hogyan alkalmazha ó azok é ékelése a kö nyeze i izsgá-
la céljai a. Robe Cos anza és munka á sai (1997) anulmányá a alapoz a
alakí o am ki egy lehe séges é ékelési ke e e , amelye minden ko lá já i-
gyelembe é e is hasznos, újsze ű megközelí ésnek a ok.
Az ökoszisz éma-szolgál a ások ogalma a 20. század égén jelen meg e ő el-
jesen a e mésze - és á sadalom udományok ha á e üle ein. Az ökoszisz éma-
szolgál a ás „az embe iség haszná jelen i az ökoszisz émákból, azaz azon ja aka és
szolgál a ásoka , amelyeke az embe éle e so án köz e lenül agy köz e e elhasznál”.
A e mésze ől „kapo ”, gyak an esszenciális ja aka és szolgál a ásoka é jük
ökoszisz éma-szolgál a ásokon (Báldi 2011). A későbbiekben az ökoszisz éma-
szolgál a ásoka és -ja aka együ , szolgál a ásokkén á gyalom.
Az ökoszisz éma-szolgál a ások és -ja ak alap e ően a négy ökoszisz éma-
unkció a eze he ők issza: szabályozás, élőhely, p odukció és in o máció (de G oo
e al. 2002), ezek a különböző ökoszisz éma-szolgál a ások o ásai. Alap e ően
há om csopo o különböz e he ünk meg: ellá ó/ e melő (pl. élelmisze , nye s-
anyag, gene ikai bázis), szabályozó (pl. klíma-, egyedszám-, e óziószabályozás;
bepo zás) és kul u ális (pl. ek eáció, áj) szolgál a ásoka (Kelemen 2009).
Az ökoszisz éma-szolgál a ások izsgála á al egy ész becsülhe jük a kü-
lönböző bea a kozások ha ásá az ökoszisz émá a, más ész iszon az öko-
szisz éma-szolgál a ások ogalomkö e a á sadalom udományok eszköz á á is
bő í he i (Ko ács e al. 2011). Ezen szolgál a ások pénzben é ékelhe ők, ami
lehe ő é eszi egyes olyama ok ha ásainak gazdasági é ékelésé , így é ékük –
agy é ékcsökkenésük – dön éshoza ali endsze be illesz he ő, és segí i a kö -
nyeze poli ikai e ezés (Báldi 2011, Czúcz e al. 2011). Tanulmányomban ezzel
a lehe őséggel élek, hiszen célom a kö nyeze i ha ások é ékelése az ökoszisz é-
ma-szolgál a ások segí ségé el.
Az ökoszisz éma-szolgál a ások é ékelése
Az egyes ökoszisz éma-szolgál a ások é ékelésé e számos, a kö nyeze gazda-
ság an ál al megalko o és elisme módsze , alamin delibe a í (k ali a í )
é ékelési eljá ás is alkalmazha ó (de G oo e al. 2002). A kö nyeze gazdaság-
ban alkalmazo k an i a í módsze ek alapján a szolgál a ások pénzben é é-
kelhe ők. A mone a izáció ö énhe a ejlesz ési köl ségek alapján, ille e az
A kö nyeze i ha ások é ékelésének lehe ősége... 47
egyéni p e e enciák segí ségé el, ke esle i gö be segí ségé el. Ma jainé (2011)
sze in ez u óbbiak az elméle ileg helyes eljá ások.
Hein és munka á sai (2006) sze in az ökoszisz éma-szolgál a ások é éke a
szolgál a ások és az é in e ek dinamikus kapcsola á ól ügg. A sze zők az
összehasonlí ha óságo a ják elsődlegesnek, így az ál aluk ja asol módsze a-
ni ke e ben megengede a pénzbeli és a nem mone á is é ékelés egyidejű
használa a. A sze zők ál al bemu a o ese anulmány ennek ellené e csak mo-
ne á is é ékeléseke a almaz az egyes szolgál a ások a ona kozóan, amelyek
külön éle kö nyeze é ékelési módsze ek k ea í alkalmazásai.
Az ökoszisz éma-szolgál a ások é éke megközelí he ő az egyik alap e ő
szolgál a ás kiemelésé el is. Xie és munka á sai (in: Zang e al. 2011) az ag á i-
um élelmisze - e melése min ellá ó ípusú ökoszisz éma-szolgál a ás alapján
eze ék le az összes öbbi szolgál a ás é éké .
A delibe a í eljá ások az ökoszisz éma-szolgál a ások közösségi jólé hez
aló hozzájá ulásá é ékelik; nagy előnyük, hogy ez ese ben a szolgál a ások
é ékelése és a kö nyeze i dön ések előkészí ése egy időben ö énhe . A hazai
szaki odalomban a módsze Kelemen és munka á sai (2009) az Alpá i-öblöze
példáján mu a ák be. A anulmány k ali a í , mélyin e jús módsze ana azon-
ban nem eszi lehe ő é a ál ozások k an i a í össze e ésé .
Az ökoszisz éma-szolgál a ások jelen ős észe nem é ékelhe ő gazdasági
é elemben köz e lenül, piaci á uk alapján. Ezek a szolgál a ások ehá a gazda-
sági eljesí mény mé ésének ha ályán kí ül esnek, így a b u ó hazai e méknek
sem képezik észé . Az ökoszisz éma-szolgál a ások igyelembe é elé el kiala-
kí ha ó a eálisabb, kö nyeze i é ékeke is a almazó „zöld GDP” (Alexande e
al. 1998). A sze zők azonban el ekin e ek a szolgál a ások é ékének jelen ős
össze e ői ől: a használa al nem össze üggő é ék észek és a nem é ékesí e
e mékek előállí ásá szolgáló ökoszisz éma-szolgál a ások ól. A sze zők célja a
eljes öldi ökoszisz éma é ékének megha á ozása ol , ezé nem különböz-
e ek meg el é ő ípusú szolgál a ásoka – anulmányom céljá ekin e ehá
ez a módsze nem alkalmazha ó. A globális ökoszisz éma é éke a sze zők kü-
lönböző modellek e alapozo számí ásai alapján 8 és 16,2 billió dollá (1012,
1987-es USD) közö i, ami az 1987. é i globális GDP 44–88%-a.
Az ál alam alkalmazo ha ásé ékelési módsze alapjául szolgáló ökoszisz-
éma-szolgál a ások é ékeléssel szemben ámasz o k i é iuma a szolgál a á-
sok eljes agy legalább ela í , egymáshoz iszonyí o é ékének megha á ozásá a
aló alkalmasság ol . Céljaimnak az egyes ökoszisz éma-szolgál a ások pon os
é ékelése mia a kö e kező anulmány ál al bemu a o e edmények jelen e -
ék a kiindulópon o .
Cos anza és munka á sai (1997) a Na u e-ben publikál ák anulmányuka
az ökoszisz éma-szolgál a ások globális é éké ől, amelye é i 33 billió USD á -
lagé ék e becsül ek. Ez a globális GNI majdnem ké sze ese (18 billió USD). A
sze zők 17 szolgál a ás de iniál ak, és ezek é éké 16 biom ekin e ében külön-
külön megha á oz ák USD/ha/é dimenzióban (ökoszisz éma-szolgál a ási ko-
48 Dombi Mihály
e iciensek). A cikk öbb min 100 anulmány e edményeinek szin ézise. Az 1.
ábláza ban az ökoszisz éma-szolgál a ások é ékének globális é éké lá ha juk
az egyes ő biomokban. Az e ede i anulmányban ezek o ábbi csopo osí ása is
meg igyelhe ő. Az ada oka 17 ökoszisz éma-szolgál a ás sze in é ékel e a
biomok összességében a sze zők megállapí o ák, hogy a legjelen ősebb szolgál a ás
a ápanyag o galom (51%) é éke, amelyben kimagasló sze epe an a pa idé-
keknek, különösen az algáknak. Magas o ábbá a kul u ális szolgál a ások (9%),
ille e a hulladékasszimiláció (6,8%) a ánya, a öbbi szolgál a ás 1–5% közö i
é ékekkel jellemezhe ő (Cons anza e al. 1997).
A sze zők észle esen elemez ék a számí ás gyengeségei és a módsze
ko lá ai , amelyek közül a leg on osabbak a kö e kezők:
– egyes ökoszisz éma-szolgál a ások é ékelése hiányos;
– az ökoszisz éma-szolgál a ások é éké el á ó anulmányok öbbsége
WTP2-számí ás a alapozo , ami időben ál ozha ;
– lineá is ke esle i ügg ényeke el é eleznek;
– az ex apoláció hibája: kis e üle ek ökoszisz éma-szolgál a ási é éké-
nek globális ona koz a ása;
– s ock-é ékek low-é ék e ál ása 5%-os diszkon á a használa á al;
– „pillana el é el”-sze ű s a ikus modell alkalmaznak a dinamikus öko-
szisz éma-szolgál a ások a.
Da id Pea ce 1998-ban publikál cikkében komoly bí ála oka ogalmaz
meg az 1997-es anulmánnyal szemben: „Cos anza és sze ző á sainak cikke mélysé-
gesen elhibázo ” (28. old.). A leginkább ki ogásol pon ok: a WTP alkalmazása, a
ma ginális WTP eljes Föld e aló ona koz a ása, a globális ökoszisz éma-szol-
1. ábláza : Az ökoszisz éma-szolgál a ások é éke az egyes biomokban,
1994-es USD-é ékben
Global alue o he ecosys em se ices in ce ain biomes
A sö é í e cella az ökoszisz éma-szolgál a ások é ékének elhanyagolha óságá jelzi, az
ü es cellák pedig az ada ok hiányá mu a ják.
Fo ás: Cos anza e al., 1997, 256. p. alapján.
Biom É ék, 10
9
USD
Nyíl óceán 8 381
Tenge pa 12 568
T ópusi e dők 3 813
Mé sékel ö i e dők 894
Gyepek, legelők 906
Mocsa ak, lápok 4 879
Folyók, a ak 1 700
Si a ag
Tund a
Jég/szikla
Szán ó (mezőgazdaság) 128
Beépí e
Összesen 33 26
8
A kö nyeze i ha ások é ékelésének lehe ősége... 55
and u u e challenges. Bio esou ce Technology, 3., 437–451.
Cos anza, R. (2003): Social goals and he alua ion o na u al capi al. En i onmen al Moni o ing and
Assessmen , 86., 19–28.
Cos anza, R., d’A ge, R., de G oo , R., Fa be , S., G asso, M., Hannon, B., Limbu g, K., Naeem, S., O’Neill,
R. V., Pa uelo, J., Raskin, R. G., Su on, P., an de Bel , M. (1997): The alue o he wo ld’s
ecosys em se ices and na u al capi al. Na u e 387., 253–260.
Cos anza, R., d’A ge, R., de G oo , R., Fa be , S., G asso, M., Hannon, B., Limbu g, K., Naeem, S., O’Neill,
R. V., Pa uelo, J., Raskin, R. G., Su on, P., an de Bel , M. (1998): The alue o ecosys em
se ices: pu ing he issues in pe spec i e. Ecological Economics, 1., 67–72.
Czi a T. (2003): A e üle ejlesz ési e ezés ámoga ó e üle i kö nyeze i é ékelés elméle i ké dései és mód-
sze ana Magya o szágon. ELTE TTK, Budapes (Dok o i dissze áció)
Czi a T., Fa kas I., Ho obágyi A., Máye Z., Pál ölgyi T., Pé i M., Szabó É., Szenci K., Vajna T.
(2006): Új Magya o szág Vidék ejlesz ési S a égiai P og am és Te S a égiai kö nyeze i izsgála a.
Budapes
Czúcz B., K öel-Dulay Gy., Tö ök K. (2011): Az ökoszisz éma-szolgál a ások sze epe és lehe őségei az
éghajla ál ozás elleni küzdelemben. Magya Tudomány, 7., 795–801.
Dinya L. (2010): Biomassza-alapú ene gia e melés és enn a ha ó ene giagazdálkodás. Magya Tu-
domány, 8., 912–925.
de G oo , R., Wilson, M. A., Boumans, R. M. J. (2002): A ypology o he classi ica ion, desc ip ion
and alua ion o ecosys em unc ions, goods and se ices. Ecological Economics, 3., 393–408.
Hein, L., an Koppen, K., de G oo , R. S., an Ie land, E. C. (2006): Spa ial scales, s akeholde s and he
alua ion o ecosys em se ices. Ecological Economics, 2., 209–228.
Josimo ic, B., Puca , M. (2010): The s a egic en i onmen al impac assessmen o elec ic wind
ene gy plan s: Case s udy ‘Ba aniš e’ (Se bia). Renewable Ene gy, 1509–1519.
Kelemen E., Málo ics Gy., Ma góczi K. (2009): Ökoszisz éma-szolgál a ások so án el á kö nyeze i
kon lik usok az Alpá i-öblöze ben. Te mésze édelmi Közlemények, 15. kö e , 119–133.
Ko ács E., Pa aki Gy., Kelemen E., Kalóczkai Á. (2011): Az ökoszisz éma-szolgál a ások ogalma a á -
sadalomku a ó szemszögéből. Magya Tudomány, 7., 780–787.
K is mannsdó i , H., Á mannsson, H. (2003): En i onmen al aspec s o geo e mal u iliza ion. Geo e mics,
4–6., 451–461.
Lányi A. (2007): A enn a ha ó á sadalom. L’Ha ma an, Budapes
László M., Va jú V. (2010): Te üle i sajá osságok Magya o szágon a s a égiai kö nyeze i izsgála
készí ése so án. Te üle ejlesz és és Inno áció, 2., 10–19.
Lei, K., Wang, Z. (2003): The alue o he ecosys em se ices and me hod. Jou nal o Geog aphical Sciences,
3., 339–347.
Málo ics Gy., Bajmócy Z. (2009): A enn a ha óság közgazdaság ani é elmezései. Közgazdasági
Szemle, 5., 464–483.
Ma jainé Sze ényi Zs. (2005): A e mésze édelemben alkalmazha ó közgazdasági é ékelési módsze ek.
KV M, Budapes
Ma jainé Sze ényi Zs. (2011): Az ökoszisz éma-szolgál a ások közgazdaság- udományi megközelí é-
se. Magya Tudomány, 7., 788–794.
McB ide, A. C., Dale, V. H., Baska an, L. M., Downing, M. E., Ea on, L. M., E oymson, R. A., Ga en J .,
C. T., Kline, K. L., Jage , H. I., Mulholland, P. J., Pa ish, E. S., Schweize , P. E., S o ey, J. M.
(2011): Indica o s o suppo en i onmen al sus ainabili y o biomass ene gy sys ems. Ecological
Indica o s, 1277–1289.
Pál ölgyi T., Cse e M. (2011): A enn a ha óság elé aló á mene lehe őségei Magya o szágon. Gaz-
dálkodás, 5., 467–478.
Pea ce, D. (1998): Audi ing he Ea h. En i onmen , 2., 23–28.
Phillips, J. (2010): E alua ing he le el and na u e o sus ainable de elopmen o a geo he mal powe
plan . Renewable and sus ainable ene gy e iews, 8., 2412–2425.
Rybach, L. (2003): Geo he mal ene gy: sus ainabili y and he en i onmen . Geo e mics, 4–6., 463–470.
Saidu , R., Rahim, N. A., Islam, M. R., Solangi, K. H. (2011): En i onmen al impac o wind ene gy.
Renewable and Sus ainable Ene gy Re iews, 5., 2423–2430.

56 Dombi Mihály
Seidl, A. F., Mo aes, A. S. (2000): Global alua ion o ecosys em se ices: applica ion o he Pan anal
da Nhecolandia, B azil. Ecological Economics, 1., 1–6.
Sembe y P., Tó h L. (2004): Hagyományos és megújuló ene giák. Szak udás Kiadó Ház, Budapes
S ekue o á, V., Sú o , J., Nagy, V. (2008): A alajned esség alakulása a Csallóközben – össze üggések a kö -
nyeze i és klima ikus ál ozással. MTA RKK, Pécs
Szalai S., Gács I., Ta K., Tó h P. (2010): A szélene gia helyze e Magya o szágon. Magya Tudomány,
8., 947–958.
Sza ka L. (2010): Szempon ok az ene ge ika és kö nyeze kapcsola ához. Magya Tudomány, 8.,
979–989.
Sze edi I., Al öldi L., Csom Gy., Mészá os Cs. (2010): A ízene gia-hasznosí ás sze epe, helyze e, ha ásai.
Magya Tudomány, 8., 959–978.
Szil ácsku Zs., Ka acs L., Va ga Cs., Ma jainé Sze ényi Zs., Kollányi L., Ve ie M. (2007a): A Gazdaság-
ejlesz ési és Közlekedési Ope a í P og am kö nyeze i izsgála a. Budapes
Szil ácsku Zs., Va ga Cs., Ma jainé Sze ényi Zs., Csu o a M., Nemcsicsné Zsóka Á., Kiss K., Kiss G.,
Ha angozó G., Tó h G., Vá i A. (2007b): A Kö nyeze és Ene gia Ope a í P og am kö nyeze i izsgá-
la a. Budapes
Szi mai V. (1999): A kö nyeze i é dekek Magya o szágon. Pallas S údió, Budapes
Szi mai V., Ba á h G., Molná B., Szép ölgyi Á. (2005): Kinek az é deke a á sadalmi ész é el kö -
nyeze édelmi ügyekben? ÖKO, 1–2., 46–64.
Yu, S., Shang, J., Guo, H. (2004): E alua ion o ecological se ices in Jilin p o ince, No heas China.
Chinese Geog aphical Science, 3., 215–220.
Va jú V. (2009): A e üle i e ezés legújabb kö nyeze é ékelési me ódusa – a s a égiai kö nyeze i
izsgála in eg ációja a dön éshozásba. Té és Tá sadalom, 1., 55–65.
VITUKI (2009): S a égiai Kö nyeze i Vizsgála „Tanulmányok a Duna hajózha óságának ja í ásá ól” p og am.
Budapes
Wang, S., Liu, J., Wang, R., Ni, Z., Xu, S., Sun, Y. (2011): Impac o socioeconomic de elopmen on
ecosys em se ices and i s conse a ion s a egies: a case s udy o Shandong P o ince, China.
En i onmen al Moni o ing Assessmen , published online: 2011. 06. 29.
Wang, Z., Zhang, B., Zhang, S., Song, K., Duan, H. (2005): Es ima es o loss in ecosys em alues o
Songnen Plain om 1980 o 2000. Jou nal o Geog aphical Sciences, 1., 80–86.
Tombácz E., Magya E., Mozsgai K., Pál ölgyi T., Fleishe T., Gyulai I., Szil ácsku Zs. (2003): S a égiai
Kö nyeze i Vizsgála a Regionális Ope a í P og am kö nyeze i szempon ú ex an e é ékelésének meg-
alapozásához. Budapes
Tsou sos, T., F an seskaki, N., Gekas, V. (2005): En i onmen al impac s om sola ene gy echnologies.
Ene gy Policy, 3., 289–296.
Zang, S., Wu, C., Liu, H., Na, X. (2011): Impac o u baniza ion on na u al ecosys em se ice alues: a
compa a i e s udy. En i onmen al Moni o ing Assessmen , 179., 575–588.
Zhao, B., Li, B., Zhong, J., Nakagoshi, N., Chen, J. (2005): Es ima ion o ecological se ice alues o
we lands in Shanghai, China. Chinese Geog aphical Science, 2., 151–156.