SCHRANZ EDIT
Czibe e Ibolya - Ko ách Im e sze kesz ésében:
Fejlesz éspoli ika – Vidék ejlesz és
Deb eceni Egye em Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess, 2013
Az Eu ópai Unió ejlesz éspoli ikai ö ek ései, az Unióba az elmúl ké é izedben
belépe – így a kele -eu ópai - o szágok lema ad é ségeinek elzá kóz a ásá a e
kísé le ei új meg ilágí ásba helyez ék az EU ago szágok – így Magya o szág –
á sadalmá megha á ozó osz ályai . A ejlesz ési p ojek ekhez kö ődő, a
edisz ibu i i ás el én alapuló o áselosz ás új - a Webe ál al elállí o oglalkozási
hie a chia sze in az „eli hez” a ozó - „p ojek osz ály” (Ko ách 2007) megjelenésé
és mege ősödésé hoz a a ’90-es é ek elejé ől a e senyképessége megha á ozó
„p ojek esí és”, amely a gazdaság – idék ejlesz és – jellemző ámoga ói o májá á
ál . Az elmúl öbb min 20 é azonban az is bizonyí o a, hogy e p ojek osz ály,
amely – ahogy Ko ách Im e ogalmaz - „in ellek uális” udás őkéje nyomán nye
ha alma a ejlesz ési o ások ele , csak akko udja meg a ani előnyé , ha
olyama osan legi imizálja az , s amely legi imi ás újabb és újabb in ellek uális őkéje
biz osí . A p ojek osz ály így sajá os á sadalmi helyze be ke ül , amelye az
iskolázo ság melle (amelybe beleé jük a udás udományos, in ellek uális,
menedzse i és más o mái ) a szak udáson kí ül a megsze eze udás meg elelő
kon e álása is e ősí (beleé e az in o mációsze zés és kommunikáció képességé is).
Azon kí ül, hogy a p ojek osz ály, min „osz ály” lé é alá ámasz andó, Ma x, Webe ,
C omp on, Bou dieu elméle ein á a Szelényi I án eze e 2002-es ku a ásig eze i le
Ko ách Im e észle esen az új osz ály ogalmá , a anulmány lényege mégsem annak
elemzése, hogy mikén alakul ki ez az új, eu ópai „ udás-eli ”. Ez egyébkén egyben
egy aj a gazdasági „közössége ” is alko , hiszen a p ojek ekhez kö he ő pénz o ások, s
ezek megsze zése az, amely „össze a ja – el a ja” a p ojek osz ály . Annak
elisme ése, hogy miközben az egész „p ojek esí és” működ e ésének konzisz enciája
a a i ányul, hogy az EU a é ségen belüli e üle i - anyagi, udásbeli, gazdasági –
egyenlő lenségeke , lema adásoka ö id á ú, kiigazí ó ámoga ásokkal kiegyenlí se,
épp a p ojek esí e o áselosz ás az, amely a á sadalmi egyenlő lenségek egyik
megha á ozó e dőjé é ál . A p ojek osz ály maga az e idencia a a, hogy az új
edisz ibu í - piaci iszony e em e e meg az új aj a á sadalmi egyenlő lenségeke ,
hiszen az e kö ben égze ku a ások1 egyé elműen az jelzik, hogy a á sadalmon
1 Csu gó Be nade – Ko ach Im e – Megyesi Boldizsá : Helyi hálóza ok Eu ópában és Magya o szágon,
anulmány - MTA Poli ika udományok In éze e;
h p://www.pol udszemle.hu/szamok/2009_2szam/2009_2_csu go.pd - le öl e 2014.02.01.
Sch anz Edi – Fejlesz éspoli ika – Vidék ejlesz és 385
belül nem egyenlőek a p ojek ekhez aló hozzá é ési esélyek, amely ény o ább
nö elhe i a ki ekesz és és o ása lehe a szegénységnek.2 Ugyanakko e
anulmánykö e sze kesz ői, Czibe e Ibolya és Ko ách Im e nem eléged ek meg azzal,
hogy a „p ojek esí e Eu ópa” kö e kezményei , kizá ólag a p ojek osz ály
megjelenésé el elinduló, ha almi ál ozások so oza ainak elemzései el oglalják össze.
Egy, szin e az alapok ól (mi a p ojek ) elinduló, a szó legnemesebb é elmében e
aní ás /ú mu a ás állalnak a sze kesz ők azzal, hogy hazai és kül öldi ku a ók
anulmányai3 segí ségé el komple en és p ecízen iszik égig az ol asó Eu ópa
„p ojek ö éne én” és elméle ein, egészen a 2014-2020-as időszak á ha ó, ál ozó
endenciái al oglakozó elemzésig, középpon ba állí a, pon osabban inkább közös
jellemzőkén aposz o ál a az EU o szágok idék ejlesz ésében, az Eu ópai Bizo ság
Mezőgazdasági és Vidék ejlesz ési Főigazga ósága ál al 1991-ben be eze e LEADER
p og amo , annak előzményei is é in e e mésze esen, hiszen e p og am
apasz ala ai/ha ásai megjelen ek az EU ago szágok 2000-es é einek ejlesz éspoli ikai
jellemzőiben.
Miközben Czibe e Ibolya és Ko ách Im e a p ojek dilemmákkal oglalkozó be eze ő
anulmányban a a ke esi a álasz , hogy a különböző p ojek ek e edményessége
szempon jából mi a baj, a pályáza ok sike ességé el é elező p ojek e ezéssel
(pénzügy, ha á idők, a kimene el be olyásoló, nem á á sadalmi ál ozások
humani á ius p ojek ek ese én). Czibe e és Ko ách az is meg ogalmazzák, hogy
milyennek kellene lennie a jö ő p ojek jei e ona kozó szabályozásnak, amely jobban
képes alkalmazkodni a alódi e i o iális, humán –és szociális gondok igényeihez, az
egyenlő lenségek eloldásához. „S a égiai szempon ból a p ojek a szimbolikus
poli izálás, a kon lik uscsökken és eszköze, a káosz leküzdésének udománya és az
inno áció elsődleges ka alizá o a.” – í ja Czibe e és Ko ách. Annak ük ében, hogy
issza ekin e az elmúl é izedek e, gazdasági, á sadalmi, ha almi unkcióin ke esz ül
a p ojek esedés milyen á endeződéseke indí o el minden e üle en – úgy, min
e ezés, menedzselés, inanszí ozás, új ípusú szak udás, szemléle ál ás a
o áselosz ásban – egészen ilágosan lá szik, hogy e senyképesség és a enn a ha ó
ejlődés szempon jából ez az ú a o ábbiakban igen on os az EU ago szágok
számá a. Czibe e és Ko ách sze in azonban az is elengedhe e len: pon osan lássuk,
hogyan kellene „új a e ezni” a ejlesz éspoli iká . Sok más, gyako la i udásgya apí ás
melle , ehhez nyúj segí sége a anulmánykö e .
Az endogén összeu ópai endsze nek ki alál – az imén má emlí e – LEADER
p og am ókuszában az sze epel , hogy ne csak az alul ól jö ő, helyi szin ű
kísé le ezéseke működ esse, hanem - Ray meg ogalmazásában - segí se egyes e üle ek
közö is a kapcsola ok lé ejö é . Vagyis nemze közi együ működésekkel új piacok
lé ehozásá á ák – a beszűkül - Eu ópán belül a p og am kezdeményezői. Azonban
a e üle i egyenlő lenségek kiegyenlí ésének eó iájá megza a ha ja az az „ellenha ás”,
ami akko jelenik meg, amiko a különböző o szágok helyi közösségei egyenlő len
a ányban esznek ész a p og amban, ami „aláásha ja az eu ópai egionális,
2 Ma k Shucksmi h: Sociologia Ru alis, 2004. januá p. 43–59,
3 A kö e ben sze eplő kül öldi sze zők: Ch is ophe Ray,S e an Sjöblom, Kjell Ande sson
386 METSZETEK 2014/1. szám
á sadalmi-gazdasági kon e gencia céljá .”4 Vagyis - Ray sze in - a neoendogén
ejlődési olyama ok dinamikájá be olyásolja, „az aki előbb é , az a ki ály” el e sze in
kialakuló hie a chia. Amelyik közösség később csa lakozik, az kény elen „beállni a
so ba”, jóllehe , el ileg a nyíl endsze olyama ában a minőségi pályáza ok él eznek
előny , agyis azok a idéki pályáza ok a nye ők, amelyek képesek az önsze eződés
u án jó pályáza oka beadni.
Sjöblom más oldal ól, a közigazga ás éle ébe, min egy hal ány másodi ányí ókén
megjelenő p ojek esí ési olyama oldalá ól í , min a szoka lan helyze ek e aló
eagálás egy aj a magasabb endű módjá ól. A közigazga ás, min alóban hie a chikus
– lineá is – sze eze , be ogadja ugyan a p ojek eke , amelyek elada a - i ányí ási
szempon ból e – ö id á ú célokkal helyze eke megoldani - belül elkezde , agy
kí ül ől jö ő p ojek ekkel. Ám az is megjegyzi, hogy bá el ileg a közigazga ás „nem
e mésze es közege” a p ojek eknek, Anell és Wilson 2002-es anulmányá a hi a koz a
mégis é demesnek a ja megemlí eni, hogy mindeközben ha nak egymás a. A
közigazga ás – min u insze űen működő sze eze – egy e inkább p ojek i ikálódik,
az ideiglenes sze eződések pedig egy e u insze űbben működnek, min egy á eszik a
u insze űen működő sze eze ek jellegze ességei . Ennek ellené e a közigazga ás
ese én a o ás elhasználás „á lá ha óságá ”, az elszámol a ás és az e edmények
ellenő zésé ille ően, még a oga a endsze kihí ásoka . Egysze űen azé , me a
dön éshoza al kö ülményei sokszo az á mene ek mia ke és álá ás engednek a
kí ülállók számá a. Czibe e Ibolya a p ojek e , min „ideiglenes sze eze ” emlege i,
amely a u insze űen működő sze eze eknek „ elhí ás ke ingő e” az elke ülhe e len
ál ozásokhoz. Elemez e a piaci és közsz é a közö i alap e ő különbsége , Czibe e
sze in az ál lá ha ó á, hogy amíg a p ojek esí e szemléle el nem lazí o a a
adicionálisan lineá is, közigazga ási s uk ú á , addig nem jöhe e szóba a e ikális
és ho izon ális működési s uk ú ák összekapcsolása, amely kialakí o a az új ípusú
sze eze i működés és szaké elem i án i igény kialakulásá . Czibe e e logika men én
ju el oda, hogy ha ásmechanizmusá ekin e a köz- és a magánsz é a p ojek jei olyan
e ős azonosságo mu a nak - különösen a gazdasági oldalá ekin e -, hogy nem
é demes az elemzések szempon jából elkülönül en kezelni. A p ojek ípusok -
be uházási, ku a ás- ejlesz ési, sze eze ejlesz ési p ojek ek – bemu a ása, alamin a
inanszí ozás jellemzőinek isme e ése szükséges el eze ése a p ojek sze eze i
modellek s uk u ális jellemzőinek leí ásához. E nélkül nem lenne képünk a ól, hogy
milyen ha ásai annak - a p ojek ek sike essége szempon jából - a
p ojek menedzsmen nek, alamin az ado szakmai e üle nek a sze eze en belüli
eze ő(k) közö kialakuló/le ek e e ha áskö megoszlásoknak. Czibe e sze in a ól
üggően, hogy lineá is – unkcionális s uk ú án alapuló, a p ojek e o ien ál 5 és a
4 Ch is ophe Ray: Nemze közi együ működés a idéki e üle ek közö : az EU idék ejlesz ésének
poli ikai gazdasági elemei1, in: Fejlesz éspoli ika – idék ejlesz és, sze k.: Czibe e Ibolya - Ko ách Im e,
Deb eceni Egye em Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess 2013.; p. 35.
5 A isz án p ojek sze eze ben a p ojek menedzse nek dön ési ha áskö e egyensúlyban an a p ojek
eljesí ésé e ona kozó elelősé el. Ez így egy igen ha ékony működési o má el é elez.
Sch anz Edi – Fejlesz éspoli ika – Vidék ejlesz és 387
ke ő kombinációjakén előáll , má ix- s uk ú án alapuló p ojek sze eze ől6
beszélünk-e, é demes kialakí ani a sze eze nek, a állal (pályázo ) p ojek ek ípusá .
Egye len példá al illusz ál a az imén i monda oka : o , ahol a p ojek eze ő a
sze eze be beágyazód a közép eze őkén unkcionál – ilyen a lineá is- unkcionális
p ojek sze eze (közigazga ás) - s a égiai jellegű p ojek ek nem alkalmazha óak, me
ebben az ese ben a p ojek eze őnek a állala i/sze eze i első eze ésben an a
helye. Czibe e emlí ésében a p ojek ek, en ebb má emlí e sike es kimene ele
azonban jó néhány ényező ől ügghe még. Ilyen a eze ési s ílus, a eze ési
képességek endsze e, amelyeknek mind-mind meg an a maga i odalma, s amelynek
észle ezésé e e anulmány sze zője el is hí ja a igyelme .
Lebon a a közigazga ás o mái és közel ke ül e a helyi legjobb gyako la ok
önko mányza i szin jeihez, igyelembe é e azoka a elepülések e ma jellemző
ado ságoka , hogy a kö nyeze ük szoka lan módon igen gyo san ál ozik, alamin
az , hogy működ e ésük igen össze e , nem beszél e a helyi é dekek
„sokszínűségé ől”, az „élhe ő elepülésmodell” nem ke és alada o ad a
menedzsmen nek. Ba abás Esz e – Kézy Béla - Komádi Mónika – azon kí ül, hogy
észle esen elemzi a p ojek ek kapcsola á a köl ség e és op imalizálása és a helyi
igazga ás sze eze i s uk ú aá alakí ása közö , ki ej ően í a olyama os
ha ás izsgála ok jelen őségé ől (ou pon o ien ál kon olling), éppen ezen a pon on
nem mulasz el igen plasz ikus be ekin és adni az önko mányza i p ojek eke á ha ó
poli ikai célki űzések lényegé ől sem. „A apasz ala ok az mu a ják, hogy a haszon
kiszámí ása annál könnyebb, minél közelebb e ékenykedik a közigazga ás az
ügy élhez (..) a különböző kon olling-számí ások isme e ében egyé elműen
ki ajzolódik az e ő o ások és a haszon közö i kapcsola ” (71). A p ojek ek
o ás elhasználási lehe őségeinél ugyanakko on osnak a ják a sze zők öbbszö is
hangsúlyozni, hogy az ou pu o ien ál kon olling sike k i é iumai közö első helyen
sze epel a köl ség e ési, személyze i, szolgál a ási elada ok és elelősség meg elelő
decen alizációjának és allokációjának szükségessége, azzal a ki é ellel, hogy ha a
p ojek hez megnye o ások elhasználásánál alkalmazha nák a globális köl ség e és
be eze ésé 7, sokkal ha ékonyabban köl he nék el a endelkezés e álló összegeke . A
anulmány sze zői igen észle esen í nak az „élhe ő” á os modell buk a ói ól is,
amiko s a égia hiányában semmi nem működik, a pályáza i lehe őség sem, de maga a
elepülés sem, ami a jö ő szempon jából e mésze en nem a ha ó állapo , ezé a
anulmány bő elkedik a kézzel ogha ó, gyako la i anácsokban, ami ké ség elenül olyan
i ka kincs, ami nem hagyha unk emlí és nélkül. Ilyen elgondolkod a ó gyako la i
6 A má ix –s uk ú án alapuló p ojek sze eze a lineá is sze eze i s uk ú ában akko alkalmazzák, ha a
p ojek ek nem ese i jelleggel, hanem endsze esen alósulnak meg –például időben egysze e öbb is -,
ille e, ha a sze eze maga is má ix - sze űen működik.
7 A globális köl ség e és egy globális ne ó összeg hozzá endelésé jelen i egy megha á ozo
elada kö höz, agy sze eze i egységhez. Így a köl ség e ésben sze eplő összegeknél magasabb
kiadások a is lehe őség nyílik, me azok a plusz be é elekből inanszí ozha óak, ille e, hogy nincs
inpu ka egó iák sze in i eszközlekö és. A sze eze es eze ésének nagyobb a dön ési mozgás e e,
könnyebben csopo osí á összegeke , amelyek a b u ó összegha á el ö lése mia a kö e kező é e is
á ihe őek aká . Így csökken az é es e jelen ősége. Ez kiszámí ha óbbá eszi a sze eze i egység
működésé .
388 METSZETEK 2014/1. szám
apasz ala monda a ki a kö e ben sze eplő másik ké anulmány sze zői el
ugyanakko az is, hogy a öbb é izede igénylő, össze e á sadalmi p oblémák
eloldásá segí ő humán p og amok – min amilyen például a gye mekszegénység elleni
p og am, amely gene ációkon á í elő (példa a Szécsényi kis é ség) - p ojek alapon
nem, agy csak igen nehezen é elmezhe ő. Részlegesen beépí he őek ugyan a
p ojek ek a olyama ba, azonban azok alódi szine giája nehezen ki i elezhe ő a
p ojek eke megha á ozó o mák ük ében. Az időha á ok, a cél, min egyedi újdonság,
a e mék agy szolgál a ás, a olyama ok és köl ségek e ezése, ille e az e edmények
mé he ősége, indiká o ai olyan ha á oka szabnak az időigényes össze e p og amok
számá a, amelyek épp az nem eszik lehe ő é, hogy a mene közben meg ál ozo
(például á sadalmi) kö ülményekhez igazodjon a p ojek . Da as Ágnes és Fe ge
Zsuzsa ebben lá ja a különböző gye ekszegénység elleni p ojek ek kuda cá : „Még ha
komplex is egy p og am, akko is csak az elő e de iniál p ojek elemekkel ud oglalkozni ( .i. a
p ojek eze és – a sze k.), de nem ö ődhe azon kí ül, aká alap e ő hiányokkal agy mene
közben elme ülő, alkalmasin lé on osságú szükségle ekkel” (185). Egy egysze ű példá al
illusz ál a a helyze e , ha a gye meke sike ül beí a ni a meg elelő középiskolába, de
annak megközelí ése köl séges, agy épp a ömegközlekedés hiányá al szembesül a
p ojek eam, a gye ek gyo s lemo zsolódása ga an ál . A hiányosságok ehá új
megközelí ésű el ek és módsze ek modelljének igényé e ik el a szakembe ek
észé ől, a á sadalmi bea a kozás jelen ő p ojek ek ese én. Különben a hasonló
humán p og amok kimene ele nemcsak kiszámí ha a lansággal pá osul, de
csalódo ságo , eszül sége is indukál az ado kis é ségben, ahelye , hogy alódi
p oblémamegoldó sze epe öl ene be. Különösen hangsúlyos ez u óbbi megállapí ás
annak ük ében, ha igyelembe esszük, hogy az emlí e Szécsényi Kísé le működése
so án hama kide ül : maga a p og am, amelyben min egy ö en munka á s dolgozo ,
jó ész helyi munkae ő oglalkoz a a, a kis é ség egyik legnagyobb (!)
oglalkoz a ójának számí o (260).
Az Eu ópai Unió más o szágainak ejlesz ési gyako la ai kö e e, a Chis ophe Ray
ál al egysze űen csak „ idék ejlesz ési labo a ó iumnak” ne eze , má emlí e
LEADER p og amo elemez e, a kö e kezőke lá juk. Egy ész , a Helyi Akció
Csopo ok (HACS) pa ne ségé e épülő LEADER p og am, amely a idék piacai a
hie a chikus ól el é ő k ázi-piacok i ányába ol hi a o el olni, abban megoldo a a
helyze e , hogy a s a égiai pa ne ek mind nagyobb kapaci ással ud ak jelen lenni, ám
az olaszo szági LEADER p og am anulmányozása az is megmu a a, hogy ez a
k ázi-piac könnyen endelődik alá helyi agy egionális gazdasági é dekeknek.
Más ész iszon a e üle alapú idék ejlesz és el é len pozi í ha ása, hogy a helyi
közösségek jólé ének ja í ásá a allokál anyagi ámoga ás, a á sadalmi és kul u ális
é elemben ma ginalizálódo csopo ok számá a elé he ő segí sége jelen . Kjell
Ande sson anulmánya inno szági példákon ke esz ül ennél is é zékenyebb me sze é
á ja elénk a idéki pályáza ok és p ojek ek kul ú ájának. A pályáza i el é elek
kénysze ében szen edő pályázók idéken gyak an u nak bele az EU inno ációs
alapel e sze in i igénybe, amely inno a í pályáza ok beadásá ké i a pályázók ól. A ól
a közösség ől, amely egy ész épphogy híján an az inno a í ö le eknek, más ész a
mindennapjaihoz nagy alószínűséggel nagyobb szükség lenne alap e ő hiányosságok

Sch anz Edi – Fejlesz éspoli ika – Vidék ejlesz és 389
be ol ozásá a, min a „lyuk a épülő” inno áció a. Ez a pa adoxon nem könnyű
eloldani. Ande sson egy inn szige en élő közösség példájá hozza, amelynek
kép iselője az nehezményez e, hogy az EU „ő ül ö le eke ” ámoga , „míg a súlyosan
ászo uló hé köznapi embe ek – például egy híd megja í ásá a - egyál alán nem kapnak
pénz ” (236). Ez az éles kon lik ushelyze pe sze Ande sson sze in is inkább i ka, de
mindenképpen mu a ja az é deké ényesí és képességéből e edő szelek i i ás , ill. ha
pon osak aka unk lenni, az a hiányosságo , amely alap e ően a egionális ejlesz ési
hi a alnokok és a p o i p ojek menedzse ek kon lik usá a épül, akike épp egy új
kul u ális gazdaság kialakí ása ége „hí o éle e” a p ojek esedés olyama a.
Ande sson a kö e kez e ésekből ké jelenség e hí ja el a igyelme . Egy ész a
kisp ojek ek elnőiesedő i ányí ásá a – amely az elemzések sze in azé lehe így, me a
nők inkább endelkeznek azokkal a készségekkel, képességekkel, ( á sadalmi kapcsola i
hálók), amelyeke például az iskolák, a szociális háló agy az egészségügy e üle én a
p ojek ek megkö e elnek. Másik jelenségkén a sze ző a p ojek munka
p o esszionalizációjá emlí i, amely a képze szakembe ek, p ojek ek e szakosodo
„eli ” csapa á – anulmányunk elejé e u al a, Ko ách Im e ál al hosszan elemze –
osz ályá jelöli.
Végül ha az nézzük, hogy az EU a munkahely e em és, a e senyképesség, a gazdasági
nö ekedés és az éle minőség ja í ásáé ogo kohéziós poli ikájának zálogakén
elzá kóz a ási p ojek ekbe, s ezen ke esz ül a e üle i egyenlő lenségek elszámolásába,
lá nunk kell, hogy a anulmányokban elemze apasz ala oka összegez e, új el eken
működő s a égiáik elállí ásá el é elezi a jö ő „be ek e ési poli ikájának” ne eze
egionális ejlesz ési igény. A anulmánykö e , zá ó „gondola kén ” ez , a 2014-2020-as
p og amozási időszak a ona kozó el i, köl ség e ési, együ működési i ány ázolja
el, jelez e ezzel, egy kö e kező, á ogó, a pán-eu ópai s uk ú ák működésé elemző
anulmány szükségességé .
390 METSZETEK 2014/1. szám
Felhasznál i odalom
Ko ách Im e: A ejlesz éspoli ika p ojek esí ése és a p ojek osz ály, Szociológiai
Szemle 2007/3–4, p. 214–222.
h p://www.szociologia.hu/dynamic/070304ko ach.pd - le öl e: 2014. januá 31.