NAGY PÉTER
Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”?
Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a nyilas
ha alomá é elig1
A munkás-é dek édelem ől, agy ha úgy e szik, a munkásmozgalom ól a szocializmus
időszaka ala számos kiad ány szüle e hazánkban, amely alól az ózdi á amla ok
isme e ése sem ol ki é el. Önálló monog á ia jelen meg az 1919-ig bekö e kező
ózdi ö énések ől, (Szalon ai 1988) emelle az ózdi gyá ól készül monog á iában is
jelen őségéhez képes elül ep ezen ál a éma. (Be end ősze k. 1980) Emelle
számos anulmány is szüle e . Ezek a munkák azonban csak jelen ős o ásk i iká al
kezelhe ők, mi el a ma xis a ö éne í ás jegyében lá ak nap ilágo , így számos
megállapí ásaik napjainkban má nem állják meg a helyüke , egyes ényezőknek,
eseményeknek pedig úlzo an nagy jelen ősége anúsí anak, agy éppen leé ékelnek.
Úgy élem azonban, hogy szükséges a émának egy más szempon ú megközelí ésből
ö énő bemu a ása, ahol az é dek édelem ö éne é jelen őségének meg elelően
kezeljük, mi el ez is az ózdi mindennapok észe ol , s öbbé-ke ésbé o mál a a helyi
közéle e , megha á oz a a lokális á sadalma . Tanulmányomban e jedelmi okok mia
csak a szociáldemok a a sze eződések e é ek ki, má csak abból a szempon ból is,
me a ke esz ényszocialis a egyesüle ek ugyan jelen ol ak, s bizonyos időszakokban
el is lángol ak, sze epük a 20. század első é izedé ki é e csekély ol időszakunkban.
Ha Ózd, min ipa elep szemünk elő el illan, alán a nagy számú munkás é eg ju
eszünkbe, amiből ese leg a a is gondolha unk, ajon a lé számához képes sze eze
ol -e a helyi izikai dolgozók é ege? Az ózdi gyá - mely 1881- ől a Rimamu ány-
Salgó a jáni Vasmű R . ( ö iden Rima, RMST) elephelye ol - széles kö ű jólé i és
kul u ális in ézmény endsze e (lásd bő ebben: Nagy 2012) lehe őségeinek ényében –
amelynek pozi í ha ásai még a szociáldemok a ák ózdi eze ője is elisme e 2 -
mennyi e lehe ek elégede lenek az ózdi munkások? Hogyan él ék meg a álságoka a
„Rima ózdi abszolgái”3, ahogy a Népsza a ne ezi őke ? Tanulmányomban ezek e a
ké dések e ke esem a álasz .
1 A ku a ás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosí ó számú Nemze i Ki álóság P og am – Hazai
hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidolgozása és működ e ése
kon e gencia p og am című kiemel p ojek ke e ében zajlo . A p ojek az Eu ópai Unió
ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul meg.
2 PIL 658. ond 6/270 é el.
3 Népsza a, 1928. ok óbe 7.: 9.
166 METSZETEK 2014/2. szám
A munkás-é dek édelem csí ái má nagyon hama megjelen ek Ózdon. A
gyá alapí ás ól még húsz é sem el el, miko 1864. május 4-én – még a imai időszak
elő – az ózdi ka a óüzem segédjei sz ájkba lép ek a gazdasági nehézségek mia
e eze bé csökken és ellen. A munkabeszün e és e edménnyel já , a jö edelem
leszállí ása elma ad , azonban az esemény é elmi sze zői május 14-én elbocsá o ák.
Ez az esemény ol hazánk első asipa i sz ájkja.4 A munkabeszün e ések azonban
később i kán ol ak a állala elepein, ső azoka sem az ózdi helyi munkások, hanem
ideiglenesen o dolgozó gyá épí ők, más ipa állala ok o e ékenykedő dolgozói
sze ez ék, akik má előzőleg közelebb ke ül ek a munkásmozgalomhoz. A kohásza i
üzemek ö éne é eldolgozó monog á ia emlí és esz még az 1878. é i
henge észsz ájk ól is a Rima elő i időszakból. (Be end ősze k. 1980: 174.)
Má a Rimamu ány-Salgó a jáni Vasmű R . égisze ala a század o dulón ö id idő e
megszapo od ak a munkabeszün e ések. 1898-ban kazán ű ő-, 1904-ben
o asz ósz ájk ö ki, amely egész üzem észek e e jed ki. 1906. áp ilis 17-én
azonban a ka a ógyá i kemencesegédek, négy á suk ki é elé el szün e ék be a
munká , ami azonban nem ol e edményes. A munkások bé é nem emel ék,
ha minchá om munkás pedig elbocsá o ak. 1907. szep embe 23-24-én a
kohómunkások kö e el ek 50%-os bé emelés , mely szin én e edmény elenül
égződö . (lásd bő ebben: Nagy 2013) A inom – és gyo sso i dolgozók 1908-ban, a
asgyá száz munkása pedig 1909-ben lépe sz ájkba. 1914. januá 9-15 közö pedig
a o asz ó négyszáz munkása nem e e el a munká , melyben a bí ságpénzek
le onása ellen lép ek el, amelye mos má sike ko onázo . A megmozdulás
jelen őségé mu a ja, hogy maga Bí ó Á min ke eskedelmi igazga ó u azo le Ózd a,
hogy ígé e e egyen a helyze endezésé e. (Szalon ai 1988: 86-87.)
A ellépések csekély számában alószínűleg a munkások – különösen a máshol
sze eze ségben élen já ó szakképze dolgozók – iszonylagos szociális elégede sége
áll . Emelle a Rima eze ése a ka onai és közigazga ási sze ekkel együ működ e
meg aka a akadályozni a szociáldemok ácia megjelenésé , majd később be olyásának
nö ekedésé a gyá i munkások kö ében. Szabó Zol án sze in a cég i ányí ói
„a omizál á sadalma ” hoz ak lé e, ahol az egyes munkás é egek „kasz onkén ”
különül ek el egymás ól abból a célból, hogy a munkás é eg ne legyen egységes. (Szabó
1937) Habá a á sadalmi csopo ok közö i zá ságo Szabó jelen ősen el úlozza, a
szak – és segédmunkások közö i jö edelem - és men ali ásbeli különbségek ényleg
apasz alha óak.
A szocializmus ko ában í ódo munkák poli ikai jellegű magya áza á al szemben úgy
élem, hogy a állala eze és acionális szempon ok alapján mé legel . Az egységbe
sze eződö munkás é eg könnyebben léphe e sz ájkba, alamin ellenséges
hangula o ge jesz he e a állala eze és ellen, ami ellen a gyá i ányí óinak elemi
é deke ol küzdeni.
A sze ezkedés e ő lenségé mu a ja a szociáldemok a ák ál al sze eze 1903.
no embe 15-i népgyűlés kuda ca is, amelye eljes é dek elenség ö eze . Ső , ennek
ellensúlyozásá a elő e – ami nyil án az ózdi gyá eze és gene ál - ha száz gyá i
4 Észak-Magya o szág, 1956. szep embe 16.: 4.
Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a
nyilas ha alomá é elig 167
munkás gyűl össze az ózdi Ol asó Egyle helyiségében, ahol elha á oz ák, hogy a
gyűlésen ész nem esznek és maguk közö meg e éssel súj ják az , aki a gyűlésen e
ha á oza ellené e megjelenne.5
A baloldali á amla ok gyengeségé jól jelzi, hogy a munkások álasz ójogának
kiha colásá sem ők, hanem a gyá eze ői kezdeményez ék, mely 1892- ől ál on os
émá á. A kohásza i monog á ia sze in ennek „a á sula ál al ámoga o munkások”
le ek a nye esei, alószínűleg ez ala a megbecsül szakmunkásságo é he jük. A
gyá i eze és ámoga a kiemel ize ésű szakmunkásai abban, hogy sza aza i jogo
kaphassanak. Az 1903. é i álasz ói né jegyzéke például Ózdon, Sajó á konyon és
Bo sodnádasdon kiegészí e ék azon gyá i alkalmazo akkal, akiknek az é i 1400
ko onán elüli jö edelmük u án IV. osz ályú ke ese i adó kelle ize niük.6 Az így
jogo sze ze ek a gyá i lé szám 10%-á e ék ki. Ők a állala é dekeinek meg elelően
nem a baloldal a, hanem a ko mánypá a sza az ak a isz iselőkhöz hasonlóan. Ahol
pedig a á sula komoly ingó és inga lan agyonnal endelkeze , isz iselői bíz a meg
azzal, hogy a községi i ilis ák közö meg elelő módon kép iseljék a állala
é dekei 7Ez azonban csak észleges győzelme jelen e , mi el a sza aza i jog
meg onása gyak an elő é be ke ül . A Függe lenségi és 48-as pá i Heb ony Józse és
más helyi poli ikusok ez azzal indokol ák, hogy „a munkásszemélyze jö -men
népből áll.” (Be end ősze k. 1980: 175.) Más ese ben az ki ogásol ák, hogy a nádasdi
gyá dolgozói „még csak magya ul sem udnak.
Az ózdi é dek édelem ö éne ében ha á kö e jelen e , hogy 1907-ben i okban
ha minc-negy en munkás belépe a szociáldemok a a pá ba, akiknek azonban, ha
udomás sze ez ek e ékenységük ől, elmond ak az üzemben. Így egy é izeden á
nem ud ak olyama osan e ékenykedni, habá kisebb-nagyobb éle jeleke mu a a, az
egyesüle ennma ad . (Szalon ai 1988: 85.)
A baloldali sze eze ek bázisa csak – min o szágosan is – az 1910-es é ek égén
kezde e ősödni Ózdon. Az első ilághábo ú kö e ő gazdasági nehézségek ha ásá a
egy komolyabb sz ájkhullám söpö égig az o szágon, ami azonban Ózdo még nem
é in e e. Ez az az elképzelés e ősí i, hogy az o szágos á laghoz képes a dolgozók
éle szín onala még a álság idején sem ol annyi a ké ségbeej ő, hogy a dolgozók
szükségé é ezzék a ellépésnek.
A Rima elephelyein a gazdasági nehézségek ha ásá a az 1910-es é ek második elében
kezd ek éledni a ömegmozgalmak, amely Ózdo is elé e. A szociáldemok a ák ózdi
sze eze e okoza osan kilépe a élillegali ásból.. Hama osan megjelen Ózdon a
Vasasszaksze eze helyi csopo ja is – 1916 decembe ében má lé ejö , de
hi a alosan csak 1917. június 24-én alakul meg -, amelynek hama osan ha -nyolcszáz
agja le . I ányí ói az idősebb gene ációhoz a ozó szociáldemok a a eze ők közül
álasz o ák, a mozgalom alapí ói amúgy is nagy á edésben ol ak a baloldali pá
agságá al. Ugyanezen é ben a szin én Rima é dekkö ébe a ozó közeli
Bo sodnádasdon is megalakul a Vas- és Fémmunkások Szö e sége.
5 Munka, 1903. decembe 15.: 6-7.
6 MOL Z 366. 60. cs. 1812. sz.
7 MOL Z 366. 65. cs. 1963. sz.
168 METSZETEK 2014/2. szám
Egy hónappal az ózdi egyesüle megalakulása u án, 1917. július 24-én jelen ős
megmozdulás a ke ül so Ózdon és a közeli Bo sodnádasdon is. Mindké
szaksze eze 60%-os bé emelés kö e el , amelynek eljesí ésé e 48 ó ás ul imá umo
ad ak. A gyá eze ők ez isszau así o ák, ennek kö e kez ében július 26-án délelő a
dolgozók sz ájkba lép ek. A bé kö e elés a ka onai pa ancsnok ja asla á a a
panaszbizo ság elé u al ák, így a dolgozók éj élko új a el e ék a munká . A
munkások kí ánalmának azonban csak hónapok múl án le ogana ja. A kö e kező
munkabeszün e és e 1918. januá 21-én eggel 8 ó ako ke ül so , majd délu án 2- ől a
sz ájkoló ömeg a gyá melle i u ballpályán, a későbbi Velence- elep helyén a o
demons áció . (Szalon ai 1988: 84-91.)
Az ózdi őszolgabí ó jelen ése sze in a kö nyéken a munkások elégede lenségi
mozgalmához kö he ő andál cselekmények is elő o dul ak. A szénhiány mia nem
oglalkoz a ha ó munkásoka a bánya asú épí ésé e endel ék ki, ahol nagy pusz í ás
égez ek az oda eze ő e dőben. Tölgy- és gyümölcs áka öbb százas nagyság endben
ág ak ki, agy az ál aluk ellopo dinami al azoka el obban o ák és elége ék. Az
e dő- és mezőő , alamin a cselekményük il o ol á a igyelmez e ő
bánya őmé nökö súlyosan meg enyege ék, így a bün e és megúsz ák. A őszolgabí ó
szociáldemok a a kö ődésüke azzal bizonyí o a, hogy kihallga ásuk a szaksze eze i
bizalmiakkal men ek el, alamin csak akko ol ak hajlandók nyila koza o enni, ha
ők ben ma ad ak.
1918-ban a baloldal és a munkásmozgalom gyo san nö el e ábo á Ózdon és a
kö nyéken. Egy e öbben e ek ész a megmozdulásokon és a ün e éseken, a
munkásság nap ól nap a sze eze ebbé ál . Az ózdi őszolgabí ó egyenesen úgy
ogalmaz, hogy a gyá i munkások közül „a őmes e eke és néhány jobb é zésű
komolyabb előmunkás ki é e, el é e akad olyan”, aki a Szociáldemok a a Pá égisze
ala e ékenykedő szaksze eze eknek ne lenne agja. A ko ábban ál ala békésnek leí
munkásság hangula a eljesen meg ál ozo , ezé szükségesnek lá a a csendő ök
számának nö elésé az ő sökön.8
1918 a aszán az ózdi gyá a kőszénnel ellá ó asüzem melle i bányászkolóniákon -
má ciusban Somsály elepen, májusban Bánszálláson és a közeli Ki áldon - alakul meg
a bányászszaksze eze . A ka onai és polgá i sze ek má egy e komolyabban
oda igyel az egy e nö ek ő e ejű á saságok a, a sze ezés , ahol ud ák, akadályoz ák.
A eszül ség különösen ezeken a bánya elepeken okozódo . (Szalon ai 1988: 84-91.)
1918 áp ilisában a somsályi bányában leáll a munka, amelye a ha óságok keményen
meg o ol ak. A dolgozók iszon ellenszegül ek a bün e ő in ézkedéseknek. Az egyik
bebö önzö sz ájkoló kiszabadí o ák, melynek so án az o lé ő ka onáka és a
ki endel csendő öke is bán almaz ák. Ezu án es e hé ó ako egy komolyabb
összecsapás a ke ül so a bányászok és a ka ha alom közö . A ka onák közül egy
éle eszélyesen, ke ő pedig súlyosan megsebesül , a ámadólag ellépő
bányamunkások közül ké személy meghal , egy éle eszélyesen, izenegy személy
pedig súlyosan megsebesül . Az események u án az „izga óka ” le a óz a ák, különös
8 Az ózdi já ási őszolgabí ó a őispán ól a csendő ő sök csendő einek nö elésé ké i. Ózdi Vá osi
Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 100-80.
Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a
nyilas ha alomá é elig 169
ekin e el az asszonyok a, akik e elbuj ókén ekin e ek. A endkí üli állapo ok
ha ásá a Miskolc ól és Losonc ól há om század ka onaságo , Kassá ól ö en csendő
ezényel ek ki, alamin az ózdi állomány is be onul Somsály a.9
A Vasasszaksze eze helyi csopo jának kezdeményezésé e május elsejé e egy
ünnepség és egy ün e ő el onulás meg a ásá ké ényez ék az ille ékes sze eknél. A
őszolgabí ó a endez ény meg il o a az eddigi szokásjog a hi a koz a. Le ele
alapján a o őle, hogy az é dek édelem má nagy ömege képes mozgósí ani, és
esély lá o a endbon ás a is. Nagy lé számú ka ha almi e őke ké a megyei
ha óság ól, amelye később issza on . A izikai alkalmazo ak a kö ülmények dacá a
ismé sz ájkba lép ek, és a januá i helyszínen, a Kis aludi é en meg a o ák
nagygyűlésüke . Az esemény u án a gyá elepen és a községen el onul a ün e ek a
mos oha kö ülmények ellen, majd a kö e len p og am a Mogyo ós ölgyben
oly a ódo . A nap a élelmek ellené e minden za a ó incidens nélkül zajlo le10 (1.
kép).
1. kép. Az első május elsejei ünnepség Ózdon 1918-ban
Fo ás: Ózdi Vá osi Múzeum, Fo óa chí um
9Bo lik őispán á i a i jelen ése a belügyminisz e nek a somsályi so űz ől. Ózdi Vá osi Múzeum,
Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 102-80.
10Az ózdi já ási őszolgabí ó le ele az alispánhoz a május elsejei ün e ő el onulás ügyében. Ózdi Vá osi
Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 103-80.

170 METSZETEK 2014/2. szám
1918 a aszán elma ad az élelmisze készle bő í ése, amely a Rima üzemeinél é ek
ó a szokás ol . Az ellá ás súlyosságá hangsúlyoz a az asszonyok május 16-án a
bánya- á spénz á i i oda elő gyülekez ek. A csendő ség szé aka a oszla ni a
ömege . Ennek ha ásá a más él eze é imunkás onul ki a gyá ból meg éd e
eleségeike , anyjuka . A ün e és e edményes le , a gyá eze és elege e a
ké éseiknek.
A budapes i MÁV Gépgyá ban június 20-án eldö dülő so űz ha ásá a a
Szociáldemok a a Pá o szágos sz ájko hi de e , amelyhez június 22-án Ózdon
3300 dolgozó csa lakozo . A munkabeszün e és ha madik napján a ka onai ha óság a
munka el é elé e u así o a őke . A munkásság azonban csak később, június 30-án
szün e e be a sz ájko . A szaksze eze i sze ezők közül öbbe le a óz a ak és
hadbí óság elé állí o ak, közülük u olsókén izenö en ok óbe 29-én szabadul ak ki. A
eze ők bebö önzése mia á mene ileg meg o pan a munkásmozgalom Ózdon, a
ka ha alom e élyes ellépése el án o í o a a izikai alkalmazo aka a sze ezkedés ől.
A Vasasszaksze eze iszon szep embe 22-én új elnöksége álasz o .11
1918. ok óbe 31-
én az őszi ózsás o adalom hí e késő es e ju o el Ózd a, majd
ö id idő ala má ízez es ömeg gyűl össze a Tisz i Kaszinó elő . A sze ezés má
iszonylag könnyen men , a asasok má 3272 aggal endelkez ek ekko iban.
E őszakos összecsapás nem ö én . Másnap eggel iszon ismé leáll a munka a
gyá ban és a ő é en nagygyűlés sze ez ek a o adalom megünneplésé e. (Vass 1978:
2-4.) A Rimamu ányi eze ése a megmozdulásoka a budapes i sze ezkedés
kö e kezményeinek ud a be, alamin annak, hogy a helyi ka onai eze és azonosul a
munkásság kö e elései el és engede a szaksze eze nyomásának. (Ré i 1977: 145-
146.)
A hábo ús ká ok melle az alap e ő élelmezési cikkek (ma ha- és se éshús, zsí ,
kenyé , bu gonya, cuko ) á a 1918 ok óbe e és 1920 no embe e közö 400, 600, 620,
500, 400, ille e 1000%-kal nő . Az á ak és a bé ek egy e nö ek ő különbsége a
munkásság szociális helyze é e ka asz o álisan ha o , amelye o ább mélyí e ek a
közélelmezés és a szükséges á ucikkek besze zésének nehézségei. A munkások
közhangula a nagyo omlo , s egy e öbben szimpa izál ak a baloldali eszmékkel.
(Be end ősze k. 1980: 220.)
1918. no embe 1-jén a gyá - és bánya elep munkássága egy népgyűlésen alakí o a
meg az ózdi Nemze i Tanácso . Elnöke Misz ik Is án, jegyzői Cza an Alajos,
Kelemen János és Szme ana F igyes le ek. A ko abeli beszámolók sze in hé eze
dolgozó e ész ezen a megmozduláson, ami jól mu a ja, hogy a ossz
éle kö ülmények a izikai alkalmazo ak nagy észé egységbe ko ácsol ák.12
Ez az állapo azonban nagyon ö id ideig a o . A Tanácsköz á saság idején még
s agnál a munkásmozgalom. A Kommunis ák Magya o szági Pá jának kiad ányai,
öplapjai és a Vö ös Újság is elju o ak Ózd a. Pá sze eze e nem jö lé e a
elepülésen, ámoga ói bázisá az SZDP baloldali szá nyához a ozó adikális
11A őszolgabí ó á i a a az alispánnak. Ózdi Vá osi Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 105-80.
12 PIL 658. ond 6/122. é el
Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a
nyilas ha alomá é elig 171
el ogású munkásság, alamin a hadi ogságból haza é ő ka onák alko ák. É zékelhe ő
ja ulás a szélsőbaloldali o dula azonban nem hozo számuk a. A ö id ideig egnáló
endsze ózdi eze ői le a óz a ák, sze eze ei eloszla ák az 1920-as é ek elején,
így a o adalmi baloldal is el esz e e jelen őségé az ipa i e ikum e üle én. (Vass
1978: 4.)
Lehoczky Al éd az akko i munkás eze őkkel in e júka készí e , amelyek alapján
beszámol a o adalmak u áni leszámolás ól. A omán csapa ok a be onulás u án
köz e lenül, 1919. augusz us 16-án összehí ák a gyá elep 16 é en elüli é i
lakosságá . Egy omán isz u así o a a jelenlé őke a ka onai ha alommal szembeni
engedelmesség e, alamin kijá ási és gyülekezési ilalma endel ek el. A gyűlés égén
elol as ák a munkássze eze ek eze őinek né so á , akike e ős kísé e el az Ol asó
Egyle be e el ek. Az el ogo ak közö ol Misz ik Is án, a szaksze eze és a
munkás anács elnöke, Munka Alajos, a munkás anács elnökhelye ese, Bá sony János,
Cza an Alajos, Szabó Lajos, Pia János, Szme ana F igyes és Szkladán János
őbizalmiak. Összesen húsz embe bö önöz ek be. Bech E nő Gyulá , ol á sula i
aní ó , a baloldali mozgalom egyik ősze ezőjé eközben Fa agó Gyula ezé igazga ó
szobájában alla ni kezd ék, ahol b u álisan bán almaz ák. Ezu án a gyá i i oda elő i
é en nyil ánosan megbo oz ák, majd a e és az ol asókö ben oly a ák. A kö nyező
Bánszállás ól, Somsály ól és Fa kaslyuk ól is öbb sze ező előállí o ak aznap.
Az elkö e kezendő he ekben az egysze ű, baloldali é zelmű munkásoka is e egésben
a o ák külön éle eszközökkel. A bí ósági ügyeke a állala sajá ha áskö ében
égez e el, nem bíz a a községi igazságszolgál a ás a. Az események u án a
csendő sége jelen ősen mege ősí e ék az ipa medencében, hogy a hasonló, kisebb
in enzi ású eseményeknek is elejé ehessék. Az üldöz e ésekben ehá a
ezé igazga óság is jelen ős ész állal , azonban nyil ánosan agad a az . 1920 őszé e
a kemény ellépéseknek köszönhe ően a ko ábbi o adalmi iszonyok eljes
mé ékben megnyugod ak. (Lehoczky 1965: 112-114.)
A ezé igazga óság a helyi közigazga ási és endő ségi sze ekkel ka öl e minden
meg e a munkásság ese leges sze eződése ellen. Az 1920. é i május elsejei ünnepség
meg a ásá is meg agad ák, mi el akko még a o ak a baloldal e ejé ől. (Vass 1978:
12.) A szolgála i szabályza alapján a munkás azonnal elbocsá ha ák, ha alaki hango
ado a eljebb alói al ellen é es néze einek, alamin ész e sz ájkokban és
é dek édelmi mozgalmakban.13
A '20-as é ek elején a ko ábban bebö önzö munkás eze ők kiszabadul ak, iszon
nagy észük a meg o lás ól a a elmenekül Ózd ól. A kül öldi szá mazásúak, köz ük
Misz ik Is án, a munkás anács ol elnöke, a baloldal helyi ezé egyénisége,
Csehszlo ákiába elepül ek á . Másik észük, mi el Ózdon nem kap ak munká ,
Csepel e men ek dolgozni. Közö ük ol Gazda Géza, Szme ana F igyes és Babusák
Pál is. Az Ózdon ma ad aka , min Ma ho e Is án , eljesen ellehe e lení e ék. A
baloldali é elmiségieke is elbocsá o ák Ózd ól, köz ük Lázá Is án mé nökö és
Bech E nő Gyula aní ó , akinek ko ábban elisme ék, hogy ok a ási munkájá
13 A imamu ány-salgó a jáni asmű ész ény- á saság asgyá ai és bányáinak munkás- endszabályai 1905
172 METSZETEK 2014/2. szám
becsüle el égez e. A elük aló kapcsola o eljesen elszige el ék, őkén a különösen
eszélyesnek a o kül öld e emig ál akkal.
A eze őik ől ismé meg osz o munkássze eze ek a komoly sokk u án csak nagyon
nehezen áll ak alp a. A mozgalom legelőszö a szaksze eze ben indul új a Ózdon. A
miskolci szociáldemok a ák nagy be olyás gyako ol ak ájuk, akik ideológiailag is
egyé elműen a mé sékel baloldalhoz áll ak közel. Ennek ha ásá a az egyesüle ben a
szélsőbaloldali elemeke eljesen mellőz ék. A omán ka onai ha óságok ko ábban
be il o ák működésüke , azonban ez ki onulásuk u án a magya közigazga ási sze ek
megszün e ék. Az újjásze ezés 1920 a aszán kezd ék meg, amiko új elnöksége
álasz o ak. Az ózdi sze eze ő mozga ó ugója az o szágosan is be olyásos Vanczák
János le . A eze őségben őkén idősebb munkások, így Hullász Pál, id. Holló János,
Demén János és mások kép isel e ék maguka . Te ékenységüke nem lá ha ák el
sokáig, mi el őke a csendő ség le a óz a a és Miskolcon bebö önöz e.
A sze ezőmunka ezu án új a meg o pan , mi el senki nem me e állalni a eze és a
meg o lás ól aló élelem mia . A sze eze gyako la ilag nem ej e ki nyil ános
e ékenysége , működésük csak a agdíjak beszedésé el, alamin a be egsegélyezéssel
és a munkanélküliek ellá ásá al oglalkozo . Há ányuk a ál , hogy az 1920-as é ek ől
kezd e csak az üzemeken kí ül e ékenykedhe ek, o ább a is az ózdi őszolgabí ó
akadályozó poli ikája melle . (Lehoczky 1965: 118-126.)
Az első nyil ános gyűlés a hábo ú u án 1921. má cius 19-én a o ák meg. A D ó os-
éle endéglőben eze őség álasz ás a o ak, de a kocsmá csendő ök og ák kö ül,
és csak az enged ék be, akinél agsági köny ol . Ennek ellené e ké száz munkás
jelen meg a endez ényen, amelye ké közpon i küldö is meg isz el . A ész e ők
Szán ó Gyö gyö , No ák Ba ná , I acs Be alan , Si ák Pál és Bagyinszky János
bíz ák meg a sze ezési elada okkal.14 Az ózdi spo pályá a e eze nagygyűlés
azonban a ha óságok má nem enged ék meg. Az elnökség agjai közül iszon má
másnap öbbe le a óz a ak, akike há om napig ü legel ek. Néhányan az e őszak ól
aló élelem mia elmenekül ek a elepülés ől. Munkahelyük ől mindegyiküke
elbocsá o ák. Az egyik miskolci küldö e , mi el nem ud a oglalkozásá igazolni,
kiu así o ák az ózdi já ás e üle é ől. Az ülésen jelenle ő Nemes An al ellen is hadjá a
indul , aki pá nap múl a ennek ha ásá a kilépe a sze eze ből.
Az o szágos eze ők a kialakul helyze mia 1921- ől sű űn meg o dul ak a é ségben.
Egy júniusi gyűlésen Csapó Sámuel jelen meg. Augusz usban ismé endez ény
a o ak, mely e 250-300 embe men el. A sze eze működése a nehézségek dacá a
élénkülni kezde . A agok és eze őik nagy észe azonban munkanélküli agy nem
gyá i alkalmazo ol . Ennek oka az üzemben oglalkoz a o ak nyíl meg élemlí ése
lehe e . Gyako i ese ol , hogy a mű eze ő agy a mes e a a u así o a beosz o já ,
hogy agsági köny é munka á sai szeme lá á a égesse el. 1921 no embe ében számos
izikai dolgozó , őleg 18-20 é es ia al szakmunkásoka á olí o ak el a asgyá ból
munkameg agadás és izga ás ádjá al. Diósgyő ben egy Ózd ól szá mazó és o
megzenésí e lelkesí ő e se og ak el a end édelmi sze ek.
14 Ózdi Nemze i Újság, 1921. má cius 27.: 4.
Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a
nyilas ha alomá é elig 173
1921-ben a Be hlen - Peye pak um megenged e a mé sékel ellenzéki pá ok
működésé a endsze alapos ellenő zése melle , gyak an a ka ha alma is igénybe
é e. A szaksze eze ekkel e ő eljes személyi és hálóza i á edésben a
Szociáldemok a a Pá is egy e inkább ak i izál a magá . A baloldal á sadalmi bázisa
Ózdon a megp óbál a ások ellené e o ább a is számo e ő ol . Az 1922-es
nemze gyűlési álasz ásokon a szaksze eze i mozgalomban e ékenykedő Vanczák
Jánosnak le a jelöl jük. A állala i ányí ás, a ka ha alom és az ellenő zésük ala álló
helyi saj ó élénk p opagandába kezde a Be hlen-pá i Bí ó Pál ezé igazga ó melle .
A munkásoka állásuk el esz ésé el enyege ék, ha Vanczáko jelölik kép iselőnek.
Csi maz Ká oly , Kiss János és Néme h János meg e ék, elbocsá o ák
munkahelyük ől, majd kilakol a ák lakásukból, mi el nem ol ak hajlandók Bí ó
jelölőí é aláí ni.
A kampány pénzügyi helyze e is a cég eze őnek ol ked ezőbb, aki az Ol asó Egyle
köny á ának 10 000, az I júsági Egyle sza aló e senyé e 1000 ko oná ajánlo el. A
nagy há ányból induló szociáldemok a a jelöl így is a oksok 26%-á sze ez e meg, de
alulma ad a küzdelemben. Figyelem e mél ó, hogy a á olma adók a ánya is nagy,
25%-os ol . Köz ük alószínűleg, olyanok is lehe ek, akik a e o ziók ól aló élelem
mia nem men ek el sza azni a baloldal ál al ja asol személy e, iszon az ellenoldal
sem aka ák ámoga ni. Az ózdi ke üle kép iselői mandá umá 49%-kal D . Bí ó Pál
ezé igazga ó sze ez e meg, aki győzelmé öbbszö megismé el e, és 1938-ig ő ma ad
a ke üle kép iselője. (Lehoczky 1965: 127-130.)
A baloldal számá a az 1922-es e edmények biz a ónak űn ek. Habá sok
szociáldemok a a szimpa izáns elbocsá o ak az üzemből, mégis észben
isszaigazolni lá ák e ékenykedésük sike é . Ha esz e ek is, nyil án aló á ál , hogy
a szocdemeke még mindig iszonylag nagy bázis ámoga a. A szaksze eze i
mozgalom a ez pezsdí ően ha o . A bánya elepeken a kezde ben élillegali ásban
működő alapsze eze ek 1923-1924-ben okoza osan el űn ek,
munkabeszün e ésekben ak i izál a maguka . Elsőso ban a ke ésbé üggő helyze ben
lé ő gyá i kisipa osoka gyűj ö ék össze, alamin e mésze esen azoka , akik
el állal ák munkaadójuk ese leges e o ziói .
A szociáldemok a a sze ezkedés a kezde i lelkesedés u án hama osan a olyama os
akadályoz a ások mia Ózdon egy e gyengülni kezde . A közisme en baloldali
é zelműek közül soka leszámol ak munkahelyük ől, alamin öbb ese ben meg on ák
őlük a e mésze beli ked ezményeke , agy nem küld ék el nekik a szénju a ás . A
Népsza a sze in aki ől a kó ház őo osa ud a, hogy szocialis a é zelmű, nem
enged e be be eg hozzá a ozójá meglá oga ni. A szociáldemok a ák gyűlései is
külön éle ükkökkel p óbál ák lehe e lenné enni. 1925. decembe 16-án például a ké
es i időpon helye a szolgabí ó a küldö álasz ási összejö e el délu án a
engedélyez e. Ekko iszon a munkások öbbsége dolgozo és nem ol lehe ősége
elmenni a endez ény e. Ha asá nap a sze e ék olna sze ezni a alálkozó , a
ha óság azzal a ki ogással, hogy ünnepnapokon pihenniük kell, az csak alamelyik
hé köznap a engedélyez e. A megyegyűlésen Zsó y alispán ö ömmel jelen e e be,