Szerveződtek-e a „Rima ózdi rabszolgái”? Munkás-érdekvédelem Ózdon a kezdetektől a nyilas hatalomátvételig

NAGY PÉTER Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a nyilas ha alomá é elig1 A munkás-é dek édelem ől, agy ha úgy e szik, a munkásmozgalom ól a szocializmus időszaka ala számos kiad ány szüle e hazánkban, amely alól az ózdi á amla ok isme e ése sem ol ki é el. Önálló monog á ia jelen meg az 1919-ig bekö e kező ózdi ö énések ől, (Szalon ai 1988) emelle az ózdi gyá ól készül monog á iában is jelen őségéhez képes elül ep ezen ál a éma. (Be end ősze k. 1980) Emelle számos anulmány is szüle e . Ezek a munkák azonban csak jelen ős o ásk i iká al kezelhe ők, mi el a ma xis a ö éne í ás jegyében lá ak nap ilágo , így számos megállapí ásaik napjainkban má nem állják meg a helyüke , egyes ényezőknek, eseményeknek pedig úlzo an nagy jelen ősége anúsí anak, agy éppen leé ékelnek. Úgy élem azonban, hogy szükséges a émának egy más szempon ú megközelí ésből ö énő bemu a ása, ahol az é dek édelem ö éne é jelen őségének meg elelően kezeljük, mi el ez is az ózdi mindennapok észe ol , s öbbé-ke ésbé o mál a a helyi közéle e , megha á oz a a lokális á sadalma . Tanulmányomban e jedelmi okok mia csak a szociáldemok a a sze eződések e é ek ki, má csak abból a szempon ból is, me a ke esz ényszocialis a egyesüle ek ugyan jelen ol ak, s bizonyos időszakokban el is lángol ak, sze epük a 20. század első é izedé ki é e csekély ol időszakunkban. Ha Ózd, min ipa elep szemünk elő el illan, alán a nagy számú munkás é eg ju eszünkbe, amiből ese leg a a is gondolha unk, ajon a lé számához képes sze eze ol -e a helyi izikai dolgozók é ege? Az ózdi gyá - mely 1881- ől a Rimamu ány- Salgó a jáni Vasmű R . ( ö iden Rima, RMST) elephelye ol - széles kö ű jólé i és kul u ális in ézmény endsze e (lásd bő ebben: Nagy 2012) lehe őségeinek ényében – amelynek pozi í ha ásai még a szociáldemok a ák ózdi eze ője is elisme e 2 - mennyi e lehe ek elégede lenek az ózdi munkások? Hogyan él ék meg a álságoka a „Rima ózdi abszolgái”3, ahogy a Népsza a ne ezi őke ? Tanulmányomban ezek e a ké dések e ke esem a álasz . 1 A ku a ás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosí ó számú Nemze i Ki álóság P og am – Hazai hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidolgozása és működ e ése kon e gencia p og am című kiemel p ojek ke e ében zajlo . A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul meg. 2 PIL 658. ond 6/270 é el. 3 Népsza a, 1928. ok óbe 7.: 9. 166 METSZETEK 2014/2. szám A munkás-é dek édelem csí ái má nagyon hama megjelen ek Ózdon. A gyá alapí ás ól még húsz é sem el el, miko 1864. május 4-én – még a imai időszak elő – az ózdi ka a óüzem segédjei sz ájkba lép ek a gazdasági nehézségek mia e eze bé csökken és ellen. A munkabeszün e és e edménnyel já , a jö edelem leszállí ása elma ad , azonban az esemény é elmi sze zői május 14-én elbocsá o ák. Ez az esemény ol hazánk első asipa i sz ájkja.4 A munkabeszün e ések azonban később i kán ol ak a állala elepein, ső azoka sem az ózdi helyi munkások, hanem ideiglenesen o dolgozó gyá épí ők, más ipa állala ok o e ékenykedő dolgozói sze ez ék, akik má előzőleg közelebb ke ül ek a munkásmozgalomhoz. A kohásza i üzemek ö éne é eldolgozó monog á ia emlí és esz még az 1878. é i henge észsz ájk ól is a Rima elő i időszakból. (Be end ősze k. 1980: 174.) Má a Rimamu ány-Salgó a jáni Vasmű R . égisze ala a század o dulón ö id idő e megszapo od ak a munkabeszün e ések. 1898-ban kazán ű ő-, 1904-ben o asz ósz ájk ö ki, amely egész üzem észek e e jed ki. 1906. áp ilis 17-én azonban a ka a ógyá i kemencesegédek, négy á suk ki é elé el szün e ék be a munká , ami azonban nem ol e edményes. A munkások bé é nem emel ék, ha minchá om munkás pedig elbocsá o ak. 1907. szep embe 23-24-én a kohómunkások kö e el ek 50%-os bé emelés , mely szin én e edmény elenül égződö . (lásd bő ebben: Nagy 2013) A inom – és gyo sso i dolgozók 1908-ban, a asgyá száz munkása pedig 1909-ben lépe sz ájkba. 1914. januá 9-15 közö pedig a o asz ó négyszáz munkása nem e e el a munká , melyben a bí ságpénzek le onása ellen lép ek el, amelye mos má sike ko onázo . A megmozdulás jelen őségé mu a ja, hogy maga Bí ó Á min ke eskedelmi igazga ó u azo le Ózd a, hogy ígé e e egyen a helyze endezésé e. (Szalon ai 1988: 86-87.) A ellépések csekély számában alószínűleg a munkások – különösen a máshol sze eze ségben élen já ó szakképze dolgozók – iszonylagos szociális elégede sége áll . Emelle a Rima eze ése a ka onai és közigazga ási sze ekkel együ működ e meg aka a akadályozni a szociáldemok ácia megjelenésé , majd később be olyásának nö ekedésé a gyá i munkások kö ében. Szabó Zol án sze in a cég i ányí ói „a omizál á sadalma ” hoz ak lé e, ahol az egyes munkás é egek „kasz onkén ” különül ek el egymás ól abból a célból, hogy a munkás é eg ne legyen egységes. (Szabó 1937) Habá a á sadalmi csopo ok közö i zá ságo Szabó jelen ősen el úlozza, a szak – és segédmunkások közö i jö edelem - és men ali ásbeli különbségek ényleg apasz alha óak. A szocializmus ko ában í ódo munkák poli ikai jellegű magya áza á al szemben úgy élem, hogy a állala eze és acionális szempon ok alapján mé legel . Az egységbe sze eződö munkás é eg könnyebben léphe e sz ájkba, alamin ellenséges hangula o ge jesz he e a állala eze és ellen, ami ellen a gyá i ányí óinak elemi é deke ol küzdeni. A sze ezkedés e ő lenségé mu a ja a szociáldemok a ák ál al sze eze 1903. no embe 15-i népgyűlés kuda ca is, amelye eljes é dek elenség ö eze . Ső , ennek ellensúlyozásá a elő e – ami nyil án az ózdi gyá eze és gene ál - ha száz gyá i 4 Észak-Magya o szág, 1956. szep embe 16.: 4. Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a nyilas ha alomá é elig 167 munkás gyűl össze az ózdi Ol asó Egyle helyiségében, ahol elha á oz ák, hogy a gyűlésen ész nem esznek és maguk közö meg e éssel súj ják az , aki a gyűlésen e ha á oza ellené e megjelenne.5 A baloldali á amla ok gyengeségé jól jelzi, hogy a munkások álasz ójogának kiha colásá sem ők, hanem a gyá eze ői kezdeményez ék, mely 1892- ől ál on os émá á. A kohásza i monog á ia sze in ennek „a á sula ál al ámoga o munkások” le ek a nye esei, alószínűleg ez ala a megbecsül szakmunkásságo é he jük. A gyá i eze és ámoga a kiemel ize ésű szakmunkásai abban, hogy sza aza i jogo kaphassanak. Az 1903. é i álasz ói né jegyzéke például Ózdon, Sajó á konyon és Bo sodnádasdon kiegészí e ék azon gyá i alkalmazo akkal, akiknek az é i 1400 ko onán elüli jö edelmük u án IV. osz ályú ke ese i adó kelle ize niük.6 Az így jogo sze ze ek a gyá i lé szám 10%-á e ék ki. Ők a állala é dekeinek meg elelően nem a baloldal a, hanem a ko mánypá a sza az ak a isz iselőkhöz hasonlóan. Ahol pedig a á sula komoly ingó és inga lan agyonnal endelkeze , isz iselői bíz a meg azzal, hogy a községi i ilis ák közö meg elelő módon kép iseljék a állala é dekei 7Ez azonban csak észleges győzelme jelen e , mi el a sza aza i jog meg onása gyak an elő é be ke ül . A Függe lenségi és 48-as pá i Heb ony Józse és más helyi poli ikusok ez azzal indokol ák, hogy „a munkásszemélyze jö -men népből áll.” (Be end ősze k. 1980: 175.) Más ese ben az ki ogásol ák, hogy a nádasdi gyá dolgozói „még csak magya ul sem udnak. Az ózdi é dek édelem ö éne ében ha á kö e jelen e , hogy 1907-ben i okban ha minc-negy en munkás belépe a szociáldemok a a pá ba, akiknek azonban, ha udomás sze ez ek e ékenységük ől, elmond ak az üzemben. Így egy é izeden á nem ud ak olyama osan e ékenykedni, habá kisebb-nagyobb éle jeleke mu a a, az egyesüle ennma ad . (Szalon ai 1988: 85.) A baloldali sze eze ek bázisa csak – min o szágosan is – az 1910-es é ek égén kezde e ősödni Ózdon. Az első ilághábo ú kö e ő gazdasági nehézségek ha ásá a egy komolyabb sz ájkhullám söpö égig az o szágon, ami azonban Ózdo még nem é in e e. Ez az az elképzelés e ősí i, hogy az o szágos á laghoz képes a dolgozók éle szín onala még a álság idején sem ol annyi a ké ségbeej ő, hogy a dolgozók szükségé é ezzék a ellépésnek. A Rima elephelyein a gazdasági nehézségek ha ásá a az 1910-es é ek második elében kezd ek éledni a ömegmozgalmak, amely Ózdo is elé e. A szociáldemok a ák ózdi sze eze e okoza osan kilépe a élillegali ásból.. Hama osan megjelen Ózdon a Vasasszaksze eze helyi csopo ja is – 1916 decembe ében má lé ejö , de hi a alosan csak 1917. június 24-én alakul meg -, amelynek hama osan ha -nyolcszáz agja le . I ányí ói az idősebb gene ációhoz a ozó szociáldemok a a eze ők közül álasz o ák, a mozgalom alapí ói amúgy is nagy á edésben ol ak a baloldali pá agságá al. Ugyanezen é ben a szin én Rima é dekkö ébe a ozó közeli Bo sodnádasdon is megalakul a Vas- és Fémmunkások Szö e sége. 5 Munka, 1903. decembe 15.: 6-7. 6 MOL Z 366. 60. cs. 1812. sz. 7 MOL Z 366. 65. cs. 1963. sz. 168 METSZETEK 2014/2. szám Egy hónappal az ózdi egyesüle megalakulása u án, 1917. július 24-én jelen ős megmozdulás a ke ül so Ózdon és a közeli Bo sodnádasdon is. Mindké szaksze eze 60%-os bé emelés kö e el , amelynek eljesí ésé e 48 ó ás ul imá umo ad ak. A gyá eze ők ez isszau así o ák, ennek kö e kez ében július 26-án délelő a dolgozók sz ájkba lép ek. A bé kö e elés a ka onai pa ancsnok ja asla á a a panaszbizo ság elé u al ák, így a dolgozók éj élko új a el e ék a munká . A munkások kí ánalmának azonban csak hónapok múl án le ogana ja. A kö e kező munkabeszün e és e 1918. januá 21-én eggel 8 ó ako ke ül so , majd délu án 2- ől a sz ájkoló ömeg a gyá melle i u ballpályán, a későbbi Velence- elep helyén a o demons áció . (Szalon ai 1988: 84-91.) Az ózdi őszolgabí ó jelen ése sze in a kö nyéken a munkások elégede lenségi mozgalmához kö he ő andál cselekmények is elő o dul ak. A szénhiány mia nem oglalkoz a ha ó munkásoka a bánya asú épí ésé e endel ék ki, ahol nagy pusz í ás égez ek az oda eze ő e dőben. Tölgy- és gyümölcs áka öbb százas nagyság endben ág ak ki, agy az ál aluk ellopo dinami al azoka el obban o ák és elége ék. Az e dő- és mezőő , alamin a cselekményük il o ol á a igyelmez e ő bánya őmé nökö súlyosan meg enyege ék, így a bün e és megúsz ák. A őszolgabí ó szociáldemok a a kö ődésüke azzal bizonyí o a, hogy kihallga ásuk a szaksze eze i bizalmiakkal men ek el, alamin csak akko ol ak hajlandók nyila koza o enni, ha ők ben ma ad ak. 1918-ban a baloldal és a munkásmozgalom gyo san nö el e ábo á Ózdon és a kö nyéken. Egy e öbben e ek ész a megmozdulásokon és a ün e éseken, a munkásság nap ól nap a sze eze ebbé ál . Az ózdi őszolgabí ó egyenesen úgy ogalmaz, hogy a gyá i munkások közül „a őmes e eke és néhány jobb é zésű komolyabb előmunkás ki é e, el é e akad olyan”, aki a Szociáldemok a a Pá égisze ala e ékenykedő szaksze eze eknek ne lenne agja. A ko ábban ál ala békésnek leí munkásság hangula a eljesen meg ál ozo , ezé szükségesnek lá a a csendő ök számának nö elésé az ő sökön.8 1918 a aszán az ózdi gyá a kőszénnel ellá ó asüzem melle i bányászkolóniákon - má ciusban Somsály elepen, májusban Bánszálláson és a közeli Ki áldon - alakul meg a bányászszaksze eze . A ka onai és polgá i sze ek má egy e komolyabban oda igyel az egy e nö ek ő e ejű á saságok a, a sze ezés , ahol ud ák, akadályoz ák. A eszül ség különösen ezeken a bánya elepeken okozódo . (Szalon ai 1988: 84-91.) 1918 áp ilisában a somsályi bányában leáll a munka, amelye a ha óságok keményen meg o ol ak. A dolgozók iszon ellenszegül ek a bün e ő in ézkedéseknek. Az egyik bebö önzö sz ájkoló kiszabadí o ák, melynek so án az o lé ő ka onáka és a ki endel csendő öke is bán almaz ák. Ezu án es e hé ó ako egy komolyabb összecsapás a ke ül so a bányászok és a ka ha alom közö . A ka onák közül egy éle eszélyesen, ke ő pedig súlyosan megsebesül , a ámadólag ellépő bányamunkások közül ké személy meghal , egy éle eszélyesen, izenegy személy pedig súlyosan megsebesül . Az események u án az „izga óka ” le a óz a ák, különös 8 Az ózdi já ási őszolgabí ó a őispán ól a csendő ő sök csendő einek nö elésé ké i. Ózdi Vá osi Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 100-80. Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a nyilas ha alomá é elig 169 ekin e el az asszonyok a, akik e elbuj ókén ekin e ek. A endkí üli állapo ok ha ásá a Miskolc ól és Losonc ól há om század ka onaságo , Kassá ól ö en csendő ezényel ek ki, alamin az ózdi állomány is be onul Somsály a.9 A Vasasszaksze eze helyi csopo jának kezdeményezésé e május elsejé e egy ünnepség és egy ün e ő el onulás meg a ásá ké ényez ék az ille ékes sze eknél. A őszolgabí ó a endez ény meg il o a az eddigi szokásjog a hi a koz a. Le ele alapján a o őle, hogy az é dek édelem má nagy ömege képes mozgósí ani, és esély lá o a endbon ás a is. Nagy lé számú ka ha almi e őke ké a megyei ha óság ól, amelye később issza on . A izikai alkalmazo ak a kö ülmények dacá a ismé sz ájkba lép ek, és a januá i helyszínen, a Kis aludi é en meg a o ák nagygyűlésüke . Az esemény u án a gyá elepen és a községen el onul a ün e ek a mos oha kö ülmények ellen, majd a kö e len p og am a Mogyo ós ölgyben oly a ódo . A nap a élelmek ellené e minden za a ó incidens nélkül zajlo le10 (1. kép). 1. kép. Az első május elsejei ünnepség Ózdon 1918-ban Fo ás: Ózdi Vá osi Múzeum, Fo óa chí um 9Bo lik őispán á i a i jelen ése a belügyminisz e nek a somsályi so űz ől. Ózdi Vá osi Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 102-80. 10Az ózdi já ási őszolgabí ó le ele az alispánhoz a május elsejei ün e ő el onulás ügyében. Ózdi Vá osi Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 103-80. 170 METSZETEK 2014/2. szám 1918 a aszán elma ad az élelmisze készle bő í ése, amely a Rima üzemeinél é ek ó a szokás ol . Az ellá ás súlyosságá hangsúlyoz a az asszonyok május 16-án a bánya- á spénz á i i oda elő gyülekez ek. A csendő ség szé aka a oszla ni a ömege . Ennek ha ásá a más él eze é imunkás onul ki a gyá ból meg éd e eleségeike , anyjuka . A ün e és e edményes le , a gyá eze és elege e a ké éseiknek. A budapes i MÁV Gépgyá ban június 20-án eldö dülő so űz ha ásá a a Szociáldemok a a Pá o szágos sz ájko hi de e , amelyhez június 22-án Ózdon 3300 dolgozó csa lakozo . A munkabeszün e és ha madik napján a ka onai ha óság a munka el é elé e u así o a őke . A munkásság azonban csak később, június 30-án szün e e be a sz ájko . A szaksze eze i sze ezők közül öbbe le a óz a ak és hadbí óság elé állí o ak, közülük u olsókén izenö en ok óbe 29-én szabadul ak ki. A eze ők bebö önzése mia á mene ileg meg o pan a munkásmozgalom Ózdon, a ka ha alom e élyes ellépése el án o í o a a izikai alkalmazo aka a sze ezkedés ől. A Vasasszaksze eze iszon szep embe 22-én új elnöksége álasz o .11 1918. ok óbe 31- én az őszi ózsás o adalom hí e késő es e ju o el Ózd a, majd ö id idő ala má ízez es ömeg gyűl össze a Tisz i Kaszinó elő . A sze ezés má iszonylag könnyen men , a asasok má 3272 aggal endelkez ek ekko iban. E őszakos összecsapás nem ö én . Másnap eggel iszon ismé leáll a munka a gyá ban és a ő é en nagygyűlés sze ez ek a o adalom megünneplésé e. (Vass 1978: 2-4.) A Rimamu ányi eze ése a megmozdulásoka a budapes i sze ezkedés kö e kezményeinek ud a be, alamin annak, hogy a helyi ka onai eze és azonosul a munkásság kö e elései el és engede a szaksze eze nyomásának. (Ré i 1977: 145- 146.) A hábo ús ká ok melle az alap e ő élelmezési cikkek (ma ha- és se éshús, zsí , kenyé , bu gonya, cuko ) á a 1918 ok óbe e és 1920 no embe e közö 400, 600, 620, 500, 400, ille e 1000%-kal nő . Az á ak és a bé ek egy e nö ek ő különbsége a munkásság szociális helyze é e ka asz o álisan ha o , amelye o ább mélyí e ek a közélelmezés és a szükséges á ucikkek besze zésének nehézségei. A munkások közhangula a nagyo omlo , s egy e öbben szimpa izál ak a baloldali eszmékkel. (Be end ősze k. 1980: 220.) 1918. no embe 1-jén a gyá - és bánya elep munkássága egy népgyűlésen alakí o a meg az ózdi Nemze i Tanácso . Elnöke Misz ik Is án, jegyzői Cza an Alajos, Kelemen János és Szme ana F igyes le ek. A ko abeli beszámolók sze in hé eze dolgozó e ész ezen a megmozduláson, ami jól mu a ja, hogy a ossz éle kö ülmények a izikai alkalmazo ak nagy észé egységbe ko ácsol ák.12 Ez az állapo azonban nagyon ö id ideig a o . A Tanácsköz á saság idején még s agnál a munkásmozgalom. A Kommunis ák Magya o szági Pá jának kiad ányai, öplapjai és a Vö ös Újság is elju o ak Ózd a. Pá sze eze e nem jö lé e a elepülésen, ámoga ói bázisá az SZDP baloldali szá nyához a ozó adikális 11A őszolgabí ó á i a a az alispánnak. Ózdi Vá osi Múzeum, Tö éne i Ada á . Lel á i szám: 105-80. 12 PIL 658. ond 6/122. é el Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a nyilas ha alomá é elig 171 el ogású munkásság, alamin a hadi ogságból haza é ő ka onák alko ák. É zékelhe ő ja ulás a szélsőbaloldali o dula azonban nem hozo számuk a. A ö id ideig egnáló endsze ózdi eze ői le a óz a ák, sze eze ei eloszla ák az 1920-as é ek elején, így a o adalmi baloldal is el esz e e jelen őségé az ipa i e ikum e üle én. (Vass 1978: 4.) Lehoczky Al éd az akko i munkás eze őkkel in e júka készí e , amelyek alapján beszámol a o adalmak u áni leszámolás ól. A omán csapa ok a be onulás u án köz e lenül, 1919. augusz us 16-án összehí ák a gyá elep 16 é en elüli é i lakosságá . Egy omán isz u así o a a jelenlé őke a ka onai ha alommal szembeni engedelmesség e, alamin kijá ási és gyülekezési ilalma endel ek el. A gyűlés égén elol as ák a munkássze eze ek eze őinek né so á , akike e ős kísé e el az Ol asó Egyle be e el ek. Az el ogo ak közö ol Misz ik Is án, a szaksze eze és a munkás anács elnöke, Munka Alajos, a munkás anács elnökhelye ese, Bá sony János, Cza an Alajos, Szabó Lajos, Pia János, Szme ana F igyes és Szkladán János őbizalmiak. Összesen húsz embe bö önöz ek be. Bech E nő Gyulá , ol á sula i aní ó , a baloldali mozgalom egyik ősze ezőjé eközben Fa agó Gyula ezé igazga ó szobájában alla ni kezd ék, ahol b u álisan bán almaz ák. Ezu án a gyá i i oda elő i é en nyil ánosan megbo oz ák, majd a e és az ol asókö ben oly a ák. A kö nyező Bánszállás ól, Somsály ól és Fa kaslyuk ól is öbb sze ező előállí o ak aznap. Az elkö e kezendő he ekben az egysze ű, baloldali é zelmű munkásoka is e egésben a o ák külön éle eszközökkel. A bí ósági ügyeke a állala sajá ha áskö ében égez e el, nem bíz a a községi igazságszolgál a ás a. Az események u án a csendő sége jelen ősen mege ősí e ék az ipa medencében, hogy a hasonló, kisebb in enzi ású eseményeknek is elejé ehessék. Az üldöz e ésekben ehá a ezé igazga óság is jelen ős ész állal , azonban nyil ánosan agad a az . 1920 őszé e a kemény ellépéseknek köszönhe ően a ko ábbi o adalmi iszonyok eljes mé ékben megnyugod ak. (Lehoczky 1965: 112-114.) A ezé igazga óság a helyi közigazga ási és endő ségi sze ekkel ka öl e minden meg e a munkásság ese leges sze eződése ellen. Az 1920. é i május elsejei ünnepség meg a ásá is meg agad ák, mi el akko még a o ak a baloldal e ejé ől. (Vass 1978: 12.) A szolgála i szabályza alapján a munkás azonnal elbocsá ha ák, ha alaki hango ado a eljebb alói al ellen é es néze einek, alamin ész e sz ájkokban és é dek édelmi mozgalmakban.13 A '20-as é ek elején a ko ábban bebö önzö munkás eze ők kiszabadul ak, iszon nagy észük a meg o lás ól a a elmenekül Ózd ól. A kül öldi szá mazásúak, köz ük Misz ik Is án, a munkás anács ol elnöke, a baloldal helyi ezé egyénisége, Csehszlo ákiába elepül ek á . Másik észük, mi el Ózdon nem kap ak munká , Csepel e men ek dolgozni. Közö ük ol Gazda Géza, Szme ana F igyes és Babusák Pál is. Az Ózdon ma ad aka , min Ma ho e Is án , eljesen ellehe e lení e ék. A baloldali é elmiségieke is elbocsá o ák Ózd ól, köz ük Lázá Is án mé nökö és Bech E nő Gyula aní ó , akinek ko ábban elisme ék, hogy ok a ási munkájá 13 A imamu ány-salgó a jáni asmű ész ény- á saság asgyá ai és bányáinak munkás- endszabályai 1905 172 METSZETEK 2014/2. szám becsüle el égez e. A elük aló kapcsola o eljesen elszige el ék, őkén a különösen eszélyesnek a o kül öld e emig ál akkal. A eze őik ől ismé meg osz o munkássze eze ek a komoly sokk u án csak nagyon nehezen áll ak alp a. A mozgalom legelőszö a szaksze eze ben indul új a Ózdon. A miskolci szociáldemok a ák nagy be olyás gyako ol ak ájuk, akik ideológiailag is egyé elműen a mé sékel baloldalhoz áll ak közel. Ennek ha ásá a az egyesüle ben a szélsőbaloldali elemeke eljesen mellőz ék. A omán ka onai ha óságok ko ábban be il o ák működésüke , azonban ez ki onulásuk u án a magya közigazga ási sze ek megszün e ék. Az újjásze ezés 1920 a aszán kezd ék meg, amiko új elnöksége álasz o ak. Az ózdi sze eze ő mozga ó ugója az o szágosan is be olyásos Vanczák János le . A eze őségben őkén idősebb munkások, így Hullász Pál, id. Holló János, Demén János és mások kép isel e ék maguka . Te ékenységüke nem lá ha ák el sokáig, mi el őke a csendő ség le a óz a a és Miskolcon bebö önöz e. A sze ezőmunka ezu án új a meg o pan , mi el senki nem me e állalni a eze és a meg o lás ól aló élelem mia . A sze eze gyako la ilag nem ej e ki nyil ános e ékenysége , működésük csak a agdíjak beszedésé el, alamin a be egsegélyezéssel és a munkanélküliek ellá ásá al oglalkozo . Há ányuk a ál , hogy az 1920-as é ek ől kezd e csak az üzemeken kí ül e ékenykedhe ek, o ább a is az ózdi őszolgabí ó akadályozó poli ikája melle . (Lehoczky 1965: 118-126.) Az első nyil ános gyűlés a hábo ú u án 1921. má cius 19-én a o ák meg. A D ó os- éle endéglőben eze őség álasz ás a o ak, de a kocsmá csendő ök og ák kö ül, és csak az enged ék be, akinél agsági köny ol . Ennek ellené e ké száz munkás jelen meg a endez ényen, amelye ké közpon i küldö is meg isz el . A ész e ők Szán ó Gyö gyö , No ák Ba ná , I acs Be alan , Si ák Pál és Bagyinszky János bíz ák meg a sze ezési elada okkal.14 Az ózdi spo pályá a e eze nagygyűlés azonban a ha óságok má nem enged ék meg. Az elnökség agjai közül iszon má másnap öbbe le a óz a ak, akike há om napig ü legel ek. Néhányan az e őszak ól aló élelem mia elmenekül ek a elepülés ől. Munkahelyük ől mindegyiküke elbocsá o ák. Az egyik miskolci küldö e , mi el nem ud a oglalkozásá igazolni, kiu así o ák az ózdi já ás e üle é ől. Az ülésen jelenle ő Nemes An al ellen is hadjá a indul , aki pá nap múl a ennek ha ásá a kilépe a sze eze ből. Az o szágos eze ők a kialakul helyze mia 1921- ől sű űn meg o dul ak a é ségben. Egy júniusi gyűlésen Csapó Sámuel jelen meg. Augusz usban ismé endez ény a o ak, mely e 250-300 embe men el. A sze eze működése a nehézségek dacá a élénkülni kezde . A agok és eze őik nagy észe azonban munkanélküli agy nem gyá i alkalmazo ol . Ennek oka az üzemben oglalkoz a o ak nyíl meg élemlí ése lehe e . Gyako i ese ol , hogy a mű eze ő agy a mes e a a u así o a beosz o já , hogy agsági köny é munka á sai szeme lá á a égesse el. 1921 no embe ében számos izikai dolgozó , őleg 18-20 é es ia al szakmunkásoka á olí o ak el a asgyá ból munkameg agadás és izga ás ádjá al. Diósgyő ben egy Ózd ól szá mazó és o megzenésí e lelkesí ő e se og ak el a end édelmi sze ek. 14 Ózdi Nemze i Újság, 1921. má cius 27.: 4. Nagy Pé e : Sze eződ ek-e a „Rima ózdi abszolgái”? Munkás-é dek édelem Ózdon a kezde ek ől a nyilas ha alomá é elig 173 1921-ben a Be hlen - Peye pak um megenged e a mé sékel ellenzéki pá ok működésé a endsze alapos ellenő zése melle , gyak an a ka ha alma is igénybe é e. A szaksze eze ekkel e ő eljes személyi és hálóza i á edésben a Szociáldemok a a Pá is egy e inkább ak i izál a magá . A baloldal á sadalmi bázisa Ózdon a megp óbál a ások ellené e o ább a is számo e ő ol . Az 1922-es nemze gyűlési álasz ásokon a szaksze eze i mozgalomban e ékenykedő Vanczák Jánosnak le a jelöl jük. A állala i ányí ás, a ka ha alom és az ellenő zésük ala álló helyi saj ó élénk p opagandába kezde a Be hlen-pá i Bí ó Pál ezé igazga ó melle . A munkásoka állásuk el esz ésé el enyege ék, ha Vanczáko jelölik kép iselőnek. Csi maz Ká oly , Kiss János és Néme h János meg e ék, elbocsá o ák munkahelyük ől, majd kilakol a ák lakásukból, mi el nem ol ak hajlandók Bí ó jelölőí é aláí ni. A kampány pénzügyi helyze e is a cég eze őnek ol ked ezőbb, aki az Ol asó Egyle köny á ának 10 000, az I júsági Egyle sza aló e senyé e 1000 ko oná ajánlo el. A nagy há ányból induló szociáldemok a a jelöl így is a oksok 26%-á sze ez e meg, de alulma ad a küzdelemben. Figyelem e mél ó, hogy a á olma adók a ánya is nagy, 25%-os ol . Köz ük alószínűleg, olyanok is lehe ek, akik a e o ziók ól aló élelem mia nem men ek el sza azni a baloldal ál al ja asol személy e, iszon az ellenoldal sem aka ák ámoga ni. Az ózdi ke üle kép iselői mandá umá 49%-kal D . Bí ó Pál ezé igazga ó sze ez e meg, aki győzelmé öbbszö megismé el e, és 1938-ig ő ma ad a ke üle kép iselője. (Lehoczky 1965: 127-130.) A baloldal számá a az 1922-es e edmények biz a ónak űn ek. Habá sok szociáldemok a a szimpa izáns elbocsá o ak az üzemből, mégis észben isszaigazolni lá ák e ékenykedésük sike é . Ha esz e ek is, nyil án aló á ál , hogy a szocdemeke még mindig iszonylag nagy bázis ámoga a. A szaksze eze i mozgalom a ez pezsdí ően ha o . A bánya elepeken a kezde ben élillegali ásban működő alapsze eze ek 1923-1924-ben okoza osan el űn ek, munkabeszün e ésekben ak i izál a maguka . Elsőso ban a ke ésbé üggő helyze ben lé ő gyá i kisipa osoka gyűj ö ék össze, alamin e mésze esen azoka , akik el állal ák munkaadójuk ese leges e o ziói . A szociáldemok a a sze ezkedés a kezde i lelkesedés u án hama osan a olyama os akadályoz a ások mia Ózdon egy e gyengülni kezde . A közisme en baloldali é zelműek közül soka leszámol ak munkahelyük ől, alamin öbb ese ben meg on ák őlük a e mésze beli ked ezményeke , agy nem küld ék el nekik a szénju a ás . A Népsza a sze in aki ől a kó ház őo osa ud a, hogy szocialis a é zelmű, nem enged e be be eg hozzá a ozójá meglá oga ni. A szociáldemok a ák gyűlései is külön éle ükkökkel p óbál ák lehe e lenné enni. 1925. decembe 16-án például a ké es i időpon helye a szolgabí ó a küldö álasz ási összejö e el délu án a engedélyez e. Ekko iszon a munkások öbbsége dolgozo és nem ol lehe ősége elmenni a endez ény e. Ha asá nap a sze e ék olna sze ezni a alálkozó , a ha óság azzal a ki ogással, hogy ünnepnapokon pihenniük kell, az csak alamelyik hé köznap a engedélyez e. A megyegyűlésen Zsó y alispán ö ömmel jelen e e be,