D
E
BRECENI
E
GYETE
M
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
AN
SZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
18.
D
EBRECEN
, 2011
89
P
lu a í ák
szin ak ikai és szeman ikai izsgála a
az északi lappban
1
K
ELE
MEN
I e
1.
Be eze é
s
A p
lu
ale an um
(
la .
plu alis
’ öbb
szö ös’, an um ’csak’) a ilág számos
nyel ében meg alálha ó nyel i jelenség. Sze keze i izsgála a els so ban
azokban a nyel ekben nhe ele ánsnak, amelyekben öbb, ez a nyel i o -
má lé ehozó képz is lé ezik, ilyen pl. a lengyel -iny, -ki, - a ( ö. F iede-
lówna 1968).
Mi el az északi lapp nem endelkezik ilyen képz kkel, így a
sze keze i elemzés helye sokkal inkább indokol nak nik a szeman ikai és
a szin ak ikai izsgála . El bbi a plu ale an umok ku a ásának jellemz mód-
sze e ( ö.
Bau eld 1979; Palo 1999), szink ón és diak ón jelleg elemzés
egya án magában oglalha : a plu ale an umok jelen és alapján ö én
osz ályozásá , alamin a nyel plu ale an um állományá é in id beli ál-
ozások el é képezésé .
2. A
plu ale an umok ku a ása a lappban
A lappban a plu ale an umok izsgála a – annak ellené e, hogy a nyel
szép számmal endelkezik ada okkal – ke ésbé hangsúlyos, els so ban a
számhasznála al és a kong uenciá al kapcsola ban emlí ik meg ke . Kon ad
Nielsen 1926-ban megjelen , máig alapm nek számí ó
L
æ ebok i Lappisk I.
G amma ikk cím köny ében a szin axis ól szóló ejeze ben é ki a plu ale
an umok a. Legel szö a szubjek um és a p ediká um isme e éseko (302),
majd pedig a ne e bemu a ó ejeze ben, a nume us izsgála a so án aglal-
ja a legisme ebb plu ale an um csopo oka (ünnepek, ké észbl álló á -
gyak, helyne ek) (305–307).
1
A publikáció elké
szí ésé a TÁ
MOP-4.2.2/
B-10/1-2010-0024
számú p ojek ámoga a.
A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozá-
sá al alósul meg.
K
ELE
MEN
I
VETT
90
Asbjø n Nesheim De lappische Dualis mi Be ücksich igung innisch-ug-
ische und indoge manische Ve häl nisse cím 1942-es dissze ációjában –
bá els so ban a lapp dualis a koncen ál – emlí és esz a plu ale an umok-
ól, agy legalábbis olyan o mák ól, melyek a mai é elemben plu ale an u-
moknak ekin he k. Az alany és az állí mány kong uenciájának izsgála a
so án a ké dolgo jelöl öbbes számú ne eke (pl. áhnema ’szül k’, ill.
a pá os es észne ek) és az áh iš ’apa és gye ek’ (
>
áh eža
) ípusú sze ke-
ze eke mu a ja be (Nesheim 1942: 64).
Knu Be gsland 1953-as, hosszabb lélegze
Nume al Cons uc ions in
Lapp
c. anulmányának egy ö idke ejeze ében (35) emlí és esz a plu ale
an umok ól és azok p ediká ummal aló kong uenciájá ól.
A lapp nyel észe i szaki odalom jelen s alko ása Klaus Pe e Nickel
köny e, amely 1990-ban jelen meg
Samisk g amma ikk
2
címmel. Ez az
össze oglaló m szin én a ne e izsgáló ejeze ben, az egyes és a öbbes
szám használa á á gyaló észben emlí i a plu ale an umoka (503–508). A
izsgála i is, aká csak Nielsennél, mindössze a a e jed ki, hogy ezek az
alakok a szabályos ól el é en használa osak. Nickel isme e i a leg bb sze-
man ikai ka egó iáka : ünnepek, ké észb l álló á gyak, helyne ek. Külön
ki é azok a a sza ak a, melyek egyes és öbbes számban is állha nak, ám je-
len ésük különbözik; ezek els so ban anyagne ek, nö ényne ek, ill. helyha-
á ozók.
A nyel észe i e minológiai szó á ak a plu ale an umok (és ugyanígy a
singula e an umok) de iníciójá jobbá a egy monda ban ha á ozzák meg ( ö.
Glück 1993: 472;
3
Bussmann 1996: 369
4
). Sammallah i 2007-ben megjelen
lapp nyel észe i e minológiai szó á a sze in „azoka a né szóka , amelyek
öbbes számban használa osak, például:
bu ssa
’nad ág’,
Vá ggá
’Va dø
( á os No égia északkele i észén)’, plu ale an umnak ne ezik”.
5
Ez a
megha á ozás (és ele együ maga az elne ezés) azonban igencsak sz k, és
2
Az emlí e munka e ideál , b í e ál oza a 2011-ben jelen meg immá N
o
dsam
isk
g amma ikk
címmel, azonban az ál alam izsgál észek nem ál oz ak a ko ábbi ki-
adáshoz képes , ezé anulmányomban az 1990-es munká a hi a kozom.
3
„Subs an i , das nu im Plu al o komm , e wa als geog aph. Eigenname (z.B.
die Al-
pen, die An illen
), Zei bez. (z.B.
die Fe ien, Weinach en
), K ankhei sbez. (z.B.
die Ma-
se n, die Poken
), Kollek i bez. (
die El e n, die Geschwis e
).”
4
„Noun which can only occu in he plu al. In he English he e a e a numbe o such
nouns:
scisso s, glasses, measles, he Alps, sho s
.”
5
„Nomen mii gea ahu o má ggaidlogus, omd.
bu ssa
,
Vá ggá
; goh odu o maiddái
plu ale an um” (Sammallah i 2007: 108).
P
LU
RATÍVÁK
SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN
91
semmiképpen sem é ényes az összes plu ale an umkén használa os szó a.
Ebb l kiindul a indokol nak és szükségesnek a ok egy újabb megne ezés
és a hozzá a ozó de iníció megalko ásá . Így – á é e a inn
plu a ii i
( ö.
Ingo 1978: 40) és a lapp
plu a ii a
(Sammallah i 2007: 108) e minusoka – az
ál alam izsgál jelensége a o ábbiakban
plu a í a
kén használom és az alábbi-
ak sze in de iniálom: a plu a í ák olyan sza ak, melyekben az egyes agy
kollek í jelen és öbbes számú o mában alósul agy alósulha meg ( ö.
Ingo 1978: 42).
3. Plu a í ák a szin ak ikai sze keze ekben
A plu a í a kong uál az igé el, ö. pl. ang.
he ouse s we e/*was o n
’a
nad ág el ol szakad a’. Ez abban az ese ben é ényes, ha alaki egyez e és l
beszélünk. Ilyenko ugyanis a o ma a megha á ozó, agyis a plu a í ához
öbbes számú ige kapcsolódik. A öbbes o ma és az egyes jelen és kö e kez-
ében iszon az alaki egyez e és melle meg igyelhe az é elmi egyez e és
is: ném.
die
Mase n
sind
e
ine
(!) du ch das Mase n i us he o ge u ene,
hoch ans eckende In ek ionsk ankhei
’a kanya ó az egyike a kanya ó- í us
ál al okozo endkí ül e z be egségnek’,
Weihnach en
i
s
das zwei wich
-
igs e Fes in de Ch is enhei nach Os e n
’a ka ácsony a második leg on o-
sabb ke esz ény ünnep a hús é u án’; i.
hää pe uun ui
a
(Vx3Pl) ’az eskü-
meghiúsul ’, de
hää
on
(Vx3Sg)
yksi elämän me ki ä immis ä juhlis a.
’az eskü az éle legjelen sebb ünnepeinek egyike’. Ezekben az ese ekben
má nem g amma ikai, hanem logikai/é elmi egyez e és l beszélhe ünk,
ugyanis a o ma helye az egyez e és so án a jelen és ke ül el é be. (Az
egyez e és e ld. Pene a 2010: 55–68.)
A lappban igen nehéz az é elmi egyez e és e példá alálni. Az ál alam gy j-
ö ada oka elhasznál a, az in e ne es ke esés e edményeképpen elmond-
ha ó, hogy ez a aj a egyez e és a lapp a csak nagyon ke éssé jellemz , mi-
el a plu a í ák ese én az állí mány mindig öbbes számban áll:
Dá ggá
lea
[Vx3Pl]
nás ego a
’a Nagymed e csillagkép’,
heaja lea
[Vx3Pl]
eas a
’az
eskü ünnep’. Az északi lapp plu a í ák, szin ak ikai sze keze ben jobbá a
öbbes számú alakokkén iselkednek. Lássuk mindez észle esebben!
3.1. P edika í szin agma
A) Igei állí mányú sze keze ek
A plu a í ák ese én, aká csak a logikus öbbes szám ese én, a öbbes
számban álló alany melle öbbes számú állí mány használa os, még akko
is, ha jelen ésé ekin e egye len dolgo jelöl:
K
ELEMEN
I
VETT
92
Logikus öbbes Plu a í a
Biila
[NomPl]
lea
[Vx3Pl]
šilljus.
’Az au ók az ud a on annak.’
Skie a
[NomPl]
eai bas e
[Vx3Pl]
.
’Az olló nem ág.’
’Az ollók nem ágnak.’
B) Össze e állí mányú sze keze ek
A plu a í a és a logikus öbbes ese én is az össze e állí mány né szói é-
sze öbbes szám nomina i usban áll:
Logikus öbbes Plu a í a
Máná
[NomPl]
lea
[Vx3Pl]
nuo a
[NomPl]
.
’A gye ekek ia alok.’
Die skie a
[NomPl]
lea
[Vx3Pl]
á ala a
[NomPl].
’Ez az olló eszélyes.’
’Ezek az ollók eszélyesek.’
3.2. A ibu í szin agma
A) Min ségjelz s sze keze ek
A lappban a min ségjelz i unkcióban álló mellékné ese én ún. élkong-
uenciá al számolha unk, ugyanis a mellékné ál alában – ügge lenül a jel-
ze szó számá ól – egyes számban áll, iszon a
buo e
’jó’ mellékné jelz i
pozícióban kong uál:
Logikus öbbes Plu a í a
Doppe lea din áhppes
[NomSg]
bea naga
[NomPl].
’O annak ke ejük eke e ku yái.’
Mus lea ali
[NomSg]
bu ssa
[NomPl].
’Kék nad ágom an.’
buo i guoli
’jó halak’
[= *jók halak]
Bu iid
[Gen/AccPl]
juo llaid
[Gen/AccPl]!
’Kellemes ka ácsony !’
[= *jóka ka ácsonyoka ]
B) Mennyiségjelz s sze keze ek
Mennyiségjelz u án a jelze szó mindig egyes számban használa os. A
plu a í a ese én iszon a számné is öbbes számban áll:
’Több dolog’ Plu a í a
Mu ih a
[NomSg]
beana
[NomSg]
lea boa is.
’Az ö ku yám ö eg.’
Vi a
[NomPl]
heaja
[NomPl]
ledje somá .
’Az ö eskü szép ol .’
[= *ö ök eskü k]
P
LURATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN
93
4. A plu a í ák diak ón jelleg izsgála a
A nyom a o szó á ak anúsága sze in a plu a í a ál alános az északi
lappban. A ké nyel szó á ak mindenko i elada a egy ado nyel szókin-
csének szink ón leí ása. Ké , ko ban á olabb es szó á lehe sége biz osí
diak ón izsgálódások a, a szókincsben bekö e kez ál ozások meg igyelé-
sé e is. A izsgála hoz ugyannak a sze z nek, Pekka Sammallah inak ké
szó á á használ am: az 1989-es lapp– inn szó á
(Sámi–suoma sá negi ji)
és
a 2006-os Klaus Pe e Nickellel közösen megjelen e e lapp–néme szó á
(Sámi–duiská sá negi ji).
Habá ez a ké szó á id ben nem esik nagyon á ol
egymás ól, mennyiségi mu a óik alapján mégis alkalmasak egy aj a diak ón
elemzés e. A szó á álasz ás azé is el nyös, me ugyanannak a sze z nek,
a lapp nyel udomány megha á ozó alakjának m é l an szó.
Míg az 1989-es szó á ban 611 plu a í a alálha ó, addig a legújabb szó á -
ban má 945-ö alál am. Az alábbiakban az izsgálom meg, hogy a ké
szó á ada ai alapján milyen i ányú ál ozások igyelhe k meg.
6
1) Ø PT
Ebbe a csopo ba olyan sza ak a oznak, amelyek a 1989-es szó á ban
még nem, de 2006-os szó á ban má plu a í akén sze epelnek, pl.
al asuo n-
ja a
’Alphas ahlen | al a-sugá zás’;
bassaladdanbul a a ~ bassaladdan-
pul a a
’Waschpul e | mosópo ’;
bálkášieh adallama
’Ta i unde, Ta i
-
e handlung | bé á gyalás’;
állinbie gasa
’Sch eibzeug, Sch eibwa en |
i odasze ’;
dea aš uo aeise álddi
’Gesundhei sam | egészségügyi hi a-
al’;
ágadie u
’Fachkenn nisse | szak udás’;
há a ie nna ~ há a ie nni
’Ha e locken | zabpehely’;
jo ggálda jagi
’Wechseljah e | klimax’;
lágas
-
angolu
’P ozesskos en | pe köl ség, el állí ási köl ség’;
máksinea u
’Zah-
lungsbedingungen | ize ési el é elek’;
o ne njuolggadusa
’die o dnungsbe-
hö lichen Ve o dnungen | ha ósági endele ek’;
iek gie ahallama
’Ge-
ich s e handlung | bí ósági á gyalások’;
ul
'la áhpa ~ ul'la áhpá
’Roll-
eppe | mozgólépcs ’;
sani á a us ega
’die sani ä en Anlagen | szani e ek’;
uol'l mea ádusa
’Zollbes immungen | ámszabályozások’;
uo uoi
-
ga uo a
’G und ech e | alap e jogok’.
2) Ø sg
+ PT
A második csopo ba olyan új sza ak ke ül ek, melyek a ko ábbi szó á -
ban nem sze epel ek, iszon eljes pa adigmájúak, agyis meg an az egyes
és a öbbes számú alakjuk is, pl.
a a
’Da en | ada ’ >
addaga
’Da en |
6
A izsgála szempon jából nem ele ánsak azok a plu a í ák, melyek mindké szó á ban
meg alálha ók, így az azonos o mák bemu a ásá ól jelen dolgoza ban el ekin ek.

K
ELEMEN
I
VETT
94
ada (ok)’;
b oš eaddji
’In e essen | é dekl dés’ >
b oš eaddji
’Publikum |
publikum’;
gáh a uo ga
’S assenla e ne | u calámpa’ >
gáh a uo gga
’S assenbeleuch ung | u cai ilágí ás’;
jou nalis a
’Jou nalis (in) | újságí ó’
>
jou naliss a
’Redak ion | sze kesz ség’;
s ohp gál u
’Möbels ück | bú o -
da ab’ >
s ohp gál u
’Möbel, Wohnungsein ich ung | bú o za , lakásbe en-
dezés’;
á uhan uo ga
’Wa nlich | jelz lámpa’ >
á uhan uo gga
’Wa n-
lich anlage | jelz lámpa- endsze ’.
3) sg PT
Az egyik legjellemz bb ál ozás, amiko a ko ábbi egyes számú o ma
melle a öbbes számú alak plu a í akén nik el: pl.
a álda
’Geschenk,
Gabe, Spende | ajándék’ >
a áldaga
’Talen | ehe ség’;
bal a
’Wolke,
Schwa m | elh ’ >
bal a
’Bewölke ung | elh ze ’;
uo ga
’Lich , Lich s-
chein, Beleuch ung | ény’ >
uo gga
’Beleuch ung | ilágí ás’;
eal'li
’Lebe-
wesen, Tie | él lény, álla ’ >
eal'li
’Tie eich | álla ilág’;
gá u
’Kleidungs-
ück | uhada ab’ >
gá u
’Kleidung | uháza ’;
koalla
’Kohle | szén’ >
koala
’Kohle (zum Ve b auch) | szén ( elhasználás a)’;
mies a
’Busch | boko ’ >
mies aga
’Gebüsche | cse jés’;
o gána
’O gan | sze ’ >
o gána
’O ganis-
mus | sze eze ’;
suolu
’Insel | szige ’ >
sul'lo
’Inselg uppe | szige ilág’;
á is
’schwe , schwie ig | nehéz’ >
áddása
’Schwie igkei en | nehézségek’.
4) PT sg
Olyan ese ek e is alálunk példá , amiko a ko ábban plu a í akén hasz-
nál szó újabban má csak egyes o mában használják, pl.
bálddalas iega
’Nebenwinkels | mellékszögek’ >
bálddalas iehka
’Nebenwinkel | mellék-
szög’;
mágaža
’Schwäge (un einande ) | sógo ok (együ )’ >
máhka
’Schwage | sógo ’;
noaid goans a
’Hexe ei | boszo kányság’ >
noaid
-
goans a
’Hexenkuns | boszo kányság’.
5) PT Ø
El o dulnak olyan ese ek is, melyek so án a ko ábbi plu a í a eljesség-
gel el nik,
7
pl.
áh eža
’isä ja lapsi | apa és ia, apa és lánya’;
ea á uo ddi
’saukon auda | id a ogó- as’;
diibm láhkki
’kellonpe ä | ó alánc’;
gáim
-
meža
’kaimakse | né okonok’;
leaippu
’ i ilä | ács’;
ma ibu
’jälkeise |
hozzászólások’;
oahppása a
’ u a ukse | isme sök’;
iidensála
’ a sas-
ussa ula | lo aglónye eg’;
šloagi ~ šloagu
’pe kee | o gács’.
7
Fon osnak a om megjegyezni, hogy ez a aj a ál ozás nem jelen i el é lenül az , hogy
ado sza ak má nem használa osak a nyel ben, csupán annyi , hogy a szó á í ó nem
a o a szükségsze nek ezeknek a sza aknak szó á ba ö én el é elé .
P
LURATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN
95
A en ebb leí ál ozások gyako iságá mu a ja az alábbi össze oglaló ábláza :
PLURATÍVÁK VÁLTOZÁSA
Ø PT Ø sg + PT sg PT PT sg PT Ø
403 9 133 30 135
A leg öbb ese ben ehá új plu a í ák szüle ek (403). Ez a ál ozás sem-
mi ese e sem ekin he jük a nyel ben „önmagá ól”, csak a meglé plu a í-
ák min ájá a égbemen , analóg olyama nak: a há é ben uda os nyel é-
sze i e ékenysége kell el é elezni. Mindezek melle meglehe sen ke és
az olyan új, eljes számpa adigmájú sza ak száma, melyek endelkeznek plu-
a í jelen éssel (9). Jellemz iszon , hogy a má meglé eljes számpa a-
digmájú sza ak plu a í jelen éssel egészülnek ki (133), míg számos plu a í-
a (135) el n az új szó á ból.
5. A plu a í ák szink ón izsgála a
8
5.1. Abszolú plu a í a.
Olyan öbbes alakok a oznak ebbe a csopo ba,
amelyeknek nincs meg az egyes számú pa adigmája. Ezek alko ják a klasszi-
kus é elemben e plu ale an umok csopo já , pl.
beas'sáža
’Os e n | hús-
é ’;
heaja
’Hochzei | eskü ’;
juo lla
’Weihnach en | ka ácsony’;
uoig
-
aša
’Gehi n | agy’. Ezeknek a sza aknak az egyes számú alakja csak bizo-
nyos össze e sza ak el agjakén jelenhe meg, pl.
beas'sáš|njoammil
’Os-
e hase | hús é i nyúl’;
headja|má ki
’Hochzei s eise | nászú ’;
juo la
|
beahci
’Weihnach sbaum | ka ácsony a’;
uoi aš
|
cuozza
’agyhá ya’.
5.2. Részleges plu a í a.
Olyan lexémák, amelyeknek an egyes és öbbes
számú alakjuk is, de azok jelen ése kisebb agy nagyobb mé ékben különbö-
zik egymás ól. Az ilyen ípusú sza ak ese én nem kapha unk egyé elm in-
o máció a nume us ól, agyis a
jo ' i
szó jelen ése ’ke ék’, míg a
jo ' i
’ öbb ke ék’, ’egy já m ’, ’ öbb já m ’ jelen ésekkel endelkezhe . Ez a ka e-
gó ia o ábbi alcsopo ok a bon ha ó:
a)
Ál alánosí ó öbbes szám.
I az egyes számú alak jelöl egy ha á ozo
dolgo , miközben a plu a í a az ’olyan dolgok, min ’ jelen és ho dozza. Va-
gyis az egyes számú alakhoz a ozó logikus öbbes szám melle számolni
kell egy plu a í jelen éssel is:
báhppa
’Pas o , P a e | lelkész, pap’ >
báh
-
pa
’Geis lichkei | klé us’;
bo gá
’Bü ge (in) | polgá ’ >
bo gá a
’Bü ge -
scha | polgá ság’;
bos'su
’(he ula) alas | bálna, ce ’ >
bos'su
’he ula alaa |
szilás ce élék’;
uo ga
’Lich , Lich schein | ény’ >
uo gga
’Beleuch ung |
8
A ka egó iák megne ezései Wilhelm Saas
Plu alia an um
c. munkájából e em á ,
azonban sok ese ben el é unkcióban, a lapp nyel plu a í áihoz igazí a használom.
K
ELEMEN
I
VETT
96
ilágí ás’;
deahkki
’Muskel | izom’ >
deahki
’Muskula u | izomza ’;
eal'li
’Lebewesen, Tie | él lény, álla ’ >
eal'li
’Tie eich | álla ilág’;
anas
’Boo ,
Schi | csónak, hajó’ >
a nasa
’Flo e | lo a’;
gáh a uo ga
’S assenla e -
ne | u calámpa’ >
gáh a uo gga
’S assenbeleuch ung | u cai ilágí ás’;
gá
-
u
’Kleidungs ück | uhada ab’ >
gá u
’Kleidung | uháza ’;
mie uš eaddji
’Beglei e (in) | kísé ’ >
mie uš eaddji
’Ge olge | kísé e ’;
njálggis
’Bonbon |
bonbon’ >
njálgá
’Süssigkei en | édességek’;
oahpaheaddji
’Leh e (in) | a-
ná ’ >
oahpaheaddji
’Leh e scha | aná i ka ’.
b) Konk e izáló öbbes szám.
Egy ál alános jelen és egyes számú né
melle használa os egy pon osí ó, konk e izáló öbbes számú alak, pl.
b oš
-
eaddji
’In e essen | é dekl dés’ >
b oš eaddji
’Publikum | publikum, kö-
zönség’;
beah us
’Be ug, Schwindel | csalás, á ulás’ >
beh osa
’Mikado
(S äbchenspiel) | Mikado (já ék)’;
ik adi ga
’Schmuckgegens and | dísz-
á gy’ >
ik adi gga
’Nippsachen | nippek’;
glássa ~ klássa ~ lássa ~ lásse
’Glass | ü eg’ >
glása ~ klása ~ lása ~ láse
’B ille | szemü eg’;
guohpa
’Schimmel | penész (ál .)’ >
guohppaga
’Schimmel | penész (konk .)’;
já u ~
já ' u
’Mehl | lisz (ál .)’ >
já u ~ já ' u
’Mehl | lisz (konk .)’;
nagi
’Schla |
al ás (ál .)’ >
nahká a
’Schla | al ás (konk .)’.
c) Á i (jelen és ) öbbes szám.
Ebben az ese ben az alap- és a mellék-
jelen ésnek csak ke és közös onása an ( agy egyál alán nincs is). A mel-
lékjelen és ( agyis a plu a í jelen és) az alapjelen ésb l agy amelle ala-
kul ki, olyko önkényes módon. Mindezek ellené e a ké jelen és közö a-
lálha ó alamilyen kapcsolódási pon , pl.
bá n uo di
’Nagelklaue | ka om’ >
bá n uo ddi
’Zahnspange | ogszabályozó’;
boahkku
’Pocken | bá ányhim-
l’ >
boahku
’Imp ung | ol ás’;
gah aha
’Fall, Absa z, Wasse all | ízesés’
>
gah ahaga
’Schuppen leche | pikkelysömö ’;
heahpa
’Schande | szégyen’
>
heahpada
’Geni alien | nemi sze ek’.
d) Absz aháló öbbes szám.
Ebben az ese ben egy konk é né melle
jelenik meg egy absz ak alak:
a iissa
’Zei ung | újság’ >
a iissa
’P esse |
saj ó’;
bus á a
’Buchs abe | be ’
> bus á a
’Sch i | í ás’;
ie ' á
’Heul-
suse | b gmasina’ >
ie á
’Weinen | sí ás’;
i ga
’Junge, Gö | iú, po-
on y’ >
i gga
’Wu | ellés’;
eaiggá
’Eigen üme (in), Besi ze (in) | ulaj-
donos’ >
eaiggáda
’He scha en | u alom, ha alom’;
gi k biel'lu
’Ki chen-
glocke | emplomha ang’ >
gi k biellu
’Geläu | ha angozás’.
5.3. Fakul a í plu a í a.
Az ebbe a csopo ba a ozó sza ak eljes pa a-
digmá al endelkeznek, a jelen ések közö semmi éle különbség nincsen: a
beszél maga dön i el, hogy melyik o má kí ánja használni:
bilda
’ eline |
áll ány, áll ányza ’ >
bildda
’ eline | áll ány, ál ányza ’;
du kan
’Fo -
P
LURATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN
97
schung, Un e suschung | ku a ás, izsgála ’ >
du kama
’E mi lungen | ku a-
ás, izsgála ’;
gá nnas
’Lachen | ne e és’ >
gá nasa
’Geläch e | ne e és’.
5.4. Po enciális plu a í a.
Olyan sza ak a oznak ebbe a ka egó iába,
melyeknek an egyes és öbbes számú alakja, de ez u óbbi gy j ogalom,
amelynek az egyes észei nem ne ezi meg külön a nyel , azaz a észek e
ugyanannak a szónak egyes/ öbbes számú alakjá kell használni. A lappban –
aká csak a innben ( ö. Vilkuna 2003: 97) – ide so olha juk a pá os es észne-
eke (
almmi
’szem-plu .’,
bealji
’ ül-plu .’ s b.) és a uhada aboka is:
gáp
-
maga
’cip -plu .’. Ezeke ehá olyan sza aknak ekin he jük, amelyek öbbes
alakban egy pá ejeznek ki, míg egyes alakban egy da abo . Az abszolú plu-
a í ák ól iszon abban é nek el, hogy a
buo i
heaja
’jó eskü ’ ké jó
eskü jelen éssel, iszon a
gáma
’cip ’ szó ese én a
buo i gápmaga
jelen-
ése ’ké jó cip ’ ( ö. Koski 1987: 32).
5.5. Ko ela í plu a í a.
A plu a í ák ka ego izálása so án szükséges-
nek alál am egy külön csopo ba so olni azoka a plu a í áka , melyek az
’embe ek csopo ja’ jelen és
-š
ko ela í képz el jö ek lé e (ld. Kelemen
2009). Ezeknek a sza aknak az egyes számú alakja képze szó, de ez az
egyes számú o ma ma má nem agy csak i kán használa os:
áh i
’apa’
>
áh eš
1. ’ iú és apa, lány és apa,
’2.
’az apjá al’ >
áh eža
’apa és gye ek’;
guoibmi
’ba á , ha e ’ >
gimeš
’ á sak, baj á sak, paj ások’ >
gimmeža
’ á sak, baj á sak, paj ások’;
lá i
’ba á ’ >
l eš-
’ba á ok, cimbo ák’ >
lá eža
’ba á ok, cimbo ák’;
iellja
’ iú es é ’ >
ieljaš
1. ’ iú es é ek’, 2.
’a iú es é é el’ >
ieljaža(ga)
’ iú es é ek’.
I odalom
Bau eld, Ch is a 1979: Seman ische Besch eibung de Plu alia an um im
Deu schen. G ei swald.
Be gsland, Knu 1953: Nume al Cons uc ions in Lapp. In: S udia Sep en -
ionalia. V. H. Aschehoug & Co (W. Nygaa d). Oslo. 31–68.
Bussmann, Hadumod 1996: Rou ledge Dic iona y o Language and Linguis-
ics. London and New Yo k.
F iedelówna, Te esa 1968: Ka ego ia plu ale an um w jezyku polskim. To u .
Glück, Helmu (sze k.) 1993: Me zle Lexikon Sp ache. Ve lag J. B. Me zle .
S u ga -Weima .
Ingo, Rune 1978: Suomen kielen plu a ii i eli monikkosana . Numee is-se-
man inen u kimus I. Väenkokouksia ja eknisiä lai ei a a koi a a sa-
na . Åbo Akademi, Tu ku.