Pluratívák szintaktikai és szemantikai vizsgálata az északi lappban

D E BRECENI E GYETE M F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T AN SZÉK F OLIA U RALICA D EBRECENIENSIA 18. D EBRECEN , 2011 89 P luratívák szintaktikai és szemantikai vizsgálata az északi lappban 1 K ELE MEN Ivett 1. Bevezeté s A p lu rale tantum ( lat. pluralis ’több szörös’, tantum ’csak’) a világ számos nyelvében megtalálható nyelvi jelenség. Szerkezeti vizsgálata els sorban azokban a nyelvekben t nhet relevánsnak, amelyekben több, ezt a nyelvi formát létrehozó képz is létezik, ilyen pl. a lengyel -iny, -ki, - ta (vö. Friedelówna 1968). Mivel az északi lapp nem rendelkezik ilyen képz kkel, így a szerkezeti elemzés helyett sokkal inkább indokoltnak t nik a szemantikai és a szintaktikai vizsgálat. El bbi a plurale tantumok kutatásának jellemz módszere (vö. Baufeld 1979; Palo 1999), szinkrón és diakrón jelleg elemzést egyaránt magában foglalhat: a plurale tantumok jelentés alapján történ osztályozását, valamint a nyelv plurale tantum állományát érint id beli változások feltérképezését. 2. A plurale tantumok kutatása a lappban A lappban a plurale tantumok vizsgálata – annak ellenére, hogy a nyelv szép számmal rendelkezik adatokkal – kevésbé hangsúlyos, els sorban a számhasználattal és a kongruenciával kapcsolatban említik meg ket. Konrad Nielsen 1926-ban megjelent, máig alapm nek számító L ærebok i Lappisk I. Grammatikk cím könyvében a szintaxisról szóló fejezetben tér ki a plurale tantumokra. Legel ször a szubjektum és a predikátum ismertetésekor (302), majd pedig a f nevet bemutató fejezetben, a numerus vizsgálata során taglalja a legismertebb plurale tantum csoportokat (ünnepek, két részbl álló tárgyak, helynevek) (305–307). 1 A publikáció elké szítését a TÁ MOP-4.2.2/ B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. K ELE MEN I VETT 90 Asbjørn Nesheim Der lappische Dualis mit Berücksichtigung finnisch-ugrischer und indogermanischer Verhältnisse cím 1942-es disszertációjában – bár els sorban a lapp dualisra koncentrál – említést tesz a plurale tantumokról, vagy legalábbis olyan formákról, melyek a mai értelemben plurale tantumoknak tekinthet k. Az alany és az állítmány kongruenciájának vizsgálata során a két dolgot jelöl többes számú f neveket (pl. váhnemat ’szül k’, ill. a páros testrésznevek) és az áh iš ’apa és gyerek’ ( > áh ežat ) típusú szerkezeteket mutatja be (Nesheim 1942: 64). Knut Bergsland 1953-as, hosszabb lélegzet Numeral Constructions in Lapp c. tanulmányának egy rövidke fejezetében (35) említést tesz a plurale tantumokról és azok predikátummal való kongruenciájáról. A lapp nyelvészeti szakirodalom jelent s alkotása Klaus Peter Nickel könyve, amely 1990-ban jelent meg Samisk grammatikk 2 címmel. Ez az összefoglaló m szintén a f nevet vizsgáló fejezetben, az egyes és a többes szám használatát tárgyaló részben említi a plurale tantumokat (503–508). A vizsgálat itt is, akárcsak Nielsennél, mindössze arra terjed ki, hogy ezek az alakok a szabályostól eltér en használatosak. Nickel ismerteti a legf bb szemantikai kategóriákat: ünnepek, két részb l álló tárgyak, helynevek. Külön kitér azokra a szavakra, melyek egyes és többes számban is állhatnak, ám jelentésük különbözik; ezek els sorban anyagnevek, növénynevek, ill. helyhatározók. A nyelvészeti terminológiai szótárak a plurale tantumok (és ugyanígy a singulare tantumok) definícióját jobbára egy mondatban határozzák meg (vö. Glück 1993: 472; 3 Bussmann 1996: 369 4 ). Sammallahti 2007-ben megjelent lapp nyelvészeti terminológiai szótára szerint „azokat a névszókat, amelyek többes számban használatosak, például: buvssat ’nadrág’, Várggát ’Vardø (város Norvégia északkeleti részén)’, plurale tantumnak nevezik”. 5 Ez a meghatározás (és vele együtt maga az elnevezés) azonban igencsak sz k, és 2 Az említett munka revideált, b vített változata 2011-ben jelent meg immár N o rdsam isk grammatikk címmel, azonban az általam vizsgált részek nem változtak a korábbi kiadáshoz képest, ezért tanulmányomban az 1990-es munkára hivatkozom. 3 „Substantiv, das nur im Plural vorkommt, etwa als geograph. Eigenname (z.B. die Alpen, die Antillen ), Zeitbez. (z.B. die Ferien, Weinachten ), Krankheitsbez. (z.B. die Masern, die Poken ), Kollektivbez. ( die Eltern, die Geschwister ).” 4 „Noun which can only occur in the plural. In the English there are a number of such nouns: scissors, glasses, measles, the Alps, shorts .” 5 „Nomen mii geavahuvvo má ggaidlogus, omd. buvssat , Várggát ; goh oduvvo maiddái plurale tantum” (Sammallahti 2007: 108). P LU RATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN 91 semmiképpen sem érvényes az összes plurale tantumként használatos szóra. Ebb l kiindulva indokoltnak és szükségesnek tartok egy újabb megnevezést és a hozzá tartozó definíció megalkotását. Így – átvéve a finn pluratiivi (vö. Ingo 1978: 40) és a lapp pluratiiva (Sammallahti 2007: 108) terminusokat – az általam vizsgált jelenséget a továbbiakban pluratíva ként használom és az alábbiak szerint definiálom: a pluratívák olyan szavak, melyekben az egyes vagy kollektív jelentés többes számú formában valósul vagy valósulhat meg (vö. Ingo 1978: 42). 3. Pluratívák a szintaktikai szerkezetekben A pluratíva kongruál az igével, vö. pl. ang. the trousers were/*was torn ’a nadrág el volt szakadva’. Ez abban az esetben érvényes, ha alaki egyeztetésr l beszélünk. Ilyenkor ugyanis a forma a meghatározó, vagyis a pluratívához többes számú ige kapcsolódik. A többes forma és az egyes jelentés következtében viszont az alaki egyeztetés mellett megfigyelhet az értelmi egyeztetés is: ném. die Masern sind e ine (!) durch das Masernvirus hervorgerufene, hoch ansteckende Infektionskrankheit ’a kanyaró az egyike a kanyaró-vírus által okozott rendkívül fert z betegségnek’, Weihnachten i st das zweitwich - tigste Fest in der Christenheit nach Ostern ’a karácsony a második legfontosabb keresztény ünnep a húsvét után’; fi. häät peruuntui vat (Vx3Pl) ’az esküv meghiúsult’, de häät on (Vx3Sg) yksi elämän merkittävimmistä juhlista. ’az esküv az élet legjelent sebb ünnepeinek egyike’. Ezekben az esetekben már nem grammatikai, hanem logikai/értelmi egyeztetésr l beszélhetünk, ugyanis a forma helyett az egyeztetés során a jelentés kerül el térbe. (Az egyeztetésre ld. Peneva 2010: 55–68.) A lappban igen nehéz az értelmi egyeztetésre példát találni. Az általam gy jtött adatokat felhasználva, az internetes keresés eredményeképpen elmondható, hogy ez a fajta egyeztetés a lappra csak nagyon kevéssé jellemz , mivel a pluratívák esetén az állítmány mindig többes számban áll: Dávggát leat [Vx3Pl] nástegovva ’a Nagymedve csillagkép’, heajat leat [Vx3Pl] feasta ’az esküv ünnep’. Az északi lapp pluratívák, szintaktikai szerkezetben jobbára többes számú alakokként viselkednek. Lássuk mindezt részletesebben! 3.1. Predikatív szintagma A) Igei állítmányú szerkezetek A pluratívák esetén, akárcsak a logikus többes szám esetén, a többes számban álló alany mellett többes számú állítmány használatos, még akkor is, ha jelentését tekintve egyetlen dolgot jelöl: K ELEMEN I VETT 92 Logikus többes Pluratíva Biilat [NomPl] leat [Vx3Pl] šilljus. ’Az autók az udvaron vannak.’ Skierat [NomPl] eai baste [Vx3Pl] . ’Az olló nem vág.’ ’Az ollók nem vágnak.’ B) Összetett állítmányú szerkezetek A pluratíva és a logikus többes esetén is az összetett állítmány névszói része többes szám nominativusban áll: Logikus többes Pluratíva Mánát [NomPl] leat [Vx3Pl] nuorat [NomPl] . ’A gyerekek fiatalok.’ Diet skierat [NomPl] leat [Vx3Pl] várala at [NomPl]. ’Ez az olló veszélyes.’ ’Ezek az ollók veszélyesek.’ 3.2. Attributív szintagma A) Min ségjelz s szerkezetek A lappban a min ségjelz i funkcióban álló melléknév esetén ún. félkongruenciával számolhatunk, ugyanis a melléknév általában – függetlenül a jelzett szó számától – egyes számban áll, viszont a buorre ’jó’ melléknév jelz i pozícióban kongruál: Logikus többes Pluratíva Doppe leat din áhppes [NomSg] beatnagat [NomPl]. ’Ott vannak kettejük fekete kutyái.’ Mus leat alit [NomSg] buvssat [NomPl]. ’Kék nadrágom van.’ buorit guolit ’jó halak’ [= *jók halak] Buriid [Gen/AccPl] juovllaid [Gen/AccPl]! ’Kellemes karácsonyt!’ [= *jókat karácsonyokat] B) Mennyiségjelz s szerkezetek Mennyiségjelz után a jelzett szó mindig egyes számban használatos. A pluratíva esetén viszont a számnév is többes számban áll: ’Több dolog’ Pluratíva Mu vihtta [NomSg] beana [NomSg] lea boaris. ’Az öt kutyám öreg.’ Vi at [NomPl] heajat [NomPl] ledje somát. ’Az öt esküv szép volt.’ [= *ötök esküv k] P LURATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN 93 4. A pluratívák diakrón jelleg vizsgálata A nyomtatott szótárak tanúsága szerint a pluratíva általános az északi lappban. A kétnyelv szótárak mindenkori feladata egy adott nyelv szókincsének szinkrón leírása. Két, korban távolabb es szótár lehet séget biztosít diakrón vizsgálódásokra, a szókincsben bekövetkez változások megfigyelésére is. A vizsgálathoz ugyannak a szerz nek, Pekka Sammallahtinak két szótárát használtam: az 1989-es lapp–finn szótárt (Sámi–suoma sátnegirji) és a 2006-os Klaus Peter Nickellel közösen megjelentetett lapp–német szótárt (Sámi–duiská sátnegirji). Habár ez a két szótár id ben nem esik nagyon távol egymástól, mennyiségi mutatóik alapján mégis alkalmasak egyfajta diakrón elemzésre. A szótárválasztás azért is el nyös, mert ugyanannak a szerz nek, a lapp nyelvtudomány meghatározó alakjának m vér l van szó. Míg az 1989-es szótárban 611 pluratíva található, addig a legújabb szótárban már 945-öt találtam. Az alábbiakban azt vizsgálom meg, hogy a két szótár adatai alapján milyen irányú változások figyelhet k meg. 6 1) Ø PT Ebbe a csoportba olyan szavak tartoznak, amelyek a 1989-es szótárban még nem, de 2006-os szótárban már pluratívaként szerepelnek, pl. alfasuotnjarat ’Alphastrahlen | alfa-sugárzás’; bassaladdanbulvarat ~ bassaladdanpulvarat ’Waschpulver | mosópor’; bálkášiehtadallamat ’Tarifrunde, Tarif - verhandlung | bértárgyalás’; állinbiergasat ’Schreibzeug, Schreibwaren | irodaszer’; dearvvašvuo aeiseválddit ’Gesundheitsamt | egészségügyi hivatal’; fágadie ut ’Fachkenntnisse | szaktudás’; hávvarrievnnat ~ hávvarievnnit ’Haferflocken | zabpehely’; jorggáldatjagit ’Wechseljahre | klimax’; lágas - tangolut ’Prozesskosten | perköltség, el állítási költség’; máksineavttut ’Zahlungsbedingungen | fizetési feltételek’; ortnetnjuolggadusat ’die ordnungsbehörlichen Verordnungen | hatósági rendeletek’; riekt gie ahallamat ’Gerichtsverhandlung | bírósági tárgyalások’; rul 'laráhpat ~ rul'laráhpát ’Rolltreppe | mozgólépcs ’; sanitárarusttegat ’die sanitären Anlagen | szaniterek’; tuol'l mearrádusat ’Zollbestimmungen | vámszabályozások’; vuo vuoi - gatvuo at ’Grundrechte | alapvet jogok’. 2) Ø sg + PT A második csoportba olyan új szavak kerültek, melyek a korábbi szótárban nem szerepeltek, viszont teljes paradigmájúak, vagyis megvan az egyes és a többes számú alakjuk is, pl. atta ’Daten | adat’ > addagat ’Daten | 6 A vizsgálat szempontjából nem relevánsak azok a pluratívák, melyek mindkét szótárban megtalálhatók, így az azonos formák bemutatásától jelen dolgozatban eltekintek. K ELEMEN I VETT 94 adat(ok)’; brošteaddji ’Interessent | érdekl dés’ > brošteaddjit ’Publikum | publikum’; gáhta uovga ’Strassenlaterne | utcalámpa’ > gáhta uovggat ’Strassenbeleuchtung | utcai világítás’; journalista ’Journalist(in) | újságíró’ > journalisstat ’Redaktion | szerkeszt ség’; stohp gálvu ’Möbelstück | bútordarab’ > stohp gálvvut ’Möbel, Wohnungseinrichtung | bútorzat, lakásberendezés’; váruhan uovga ’Warnlicht | jelz lámpa’ > váruhan uovggat ’Warnlichtanlage | jelz lámpa-rendszer’. 3) sg PT Az egyik legjellemz bb változás, amikor a korábbi egyes számú forma mellett a többes számú alak pluratívaként t nik fel: pl. attáldat ’Geschenk, Gabe, Spende | ajándék’ > attáldagat ’Talent | tehetség’; balva ’Wolke, Schwarm | felh ’ > balvvat ’Bewölkerung | felh zet’; uovga ’Licht, Lichtschein, Beleuchtung | fény’ > uovggat ’Beleuchtung | világítás’; eal'li ’Lebewesen, Tier | él lény, állat’ > eal'lit ’Tierreich | állatvilág’; gárvu ’Kleidungstück | ruhadarab’ > gárvvut ’Kleidung | ruházat’; koalla ’Kohle | szén’ > koalat ’Kohle (zum Verbrauch) | szén (felhasználásra)’; miestta ’Busch | bokor’ > miestagat ’Gebüsche | cserjés’; orgána ’Organ | szerv’ > orgánat ’Organismus | szervezet’; suolu ’Insel | sziget’ > sul'lot ’Inselgruppe | szigetvilág’; váttis ’schwer, schwierig | nehéz’ > váddásat ’Schwierigkeiten | nehézségek’. 4) PT sg Olyan esetekre is találunk példát, amikor a korábban pluratívaként használt szót újabban már csak egyes formában használják, pl. bálddalas iegat ’Nebenwinkels | mellékszögek’ > bálddalas iehka ’Nebenwinkel | mellékszög’; mágažat ’Schwäger (unteinander) | sógorok (együtt)’ > máhka ’Schwager | sógor’; noaid goansttat ’Hexerei | boszorkányság’ > noaid - goansta ’Hexenkunst | boszorkányság’. 5) PT Ø El fordulnak olyan esetek is, melyek során a korábbi pluratíva teljességgel elt nik, 7 pl. áh ežat ’isä ja lapsi | apa és fia, apa és lánya’; eavráruovddit ’saukonraudat | vidrafogó-vas’; diibm láhkkit ’kellonperä | óralánc’; gáim - mežat ’kaimakset | névrokonok’; leaipput ’ritilä | rács’; ma ibut ’jälkeiset | hozzászólások’; oahppása at ’tuttavukset | ismer sök’; riidensálat ’ratsastussatula | lovaglónyereg’; šloagit ~ šloagut ’perkeet | forgács’. 7 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez a fajta változás nem jelenti feltétlenül azt, hogy adott szavak már nem használatosak a nyelvben, csupán annyit, hogy a szótáríró nem tartotta szükségszer nek ezeknek a szavaknak szótárba történ felvételét. P LURATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN 95 A fentebb leírt változások gyakoriságát mutatja az alábbi összefoglaló táblázat: PLURATÍVÁK VÁLTOZÁSA Ø PT Ø sg + PT sg PT PT sg PT Ø 403 9 133 30 135 A legtöbb esetben tehát új pluratívák születtek (403). Ezt a változást semmi esetre sem tekinthetjük a nyelvben „önmagától”, csak a meglév pluratívák mintájára végbemen , analóg folyamatnak: a háttérben tudatos nyelvészeti tevékenységet kell feltételezni. Mindezek mellett meglehetsen kevés az olyan új, teljes számparadigmájú szavak száma, melyek rendelkeznek pluratív jelentéssel (9). Jellemz viszont, hogy a már meglév teljes számparadigmájú szavak pluratív jelentéssel egészülnek ki (133), míg számos pluratíva (135) elt nt az új szótárból. 5. A pluratívák szinkrón vizsgálata 8 5.1. Abszolút pluratíva. Olyan többes alakok tartoznak ebbe a csoportba, amelyeknek nincs meg az egyes számú paradigmája. Ezek alkotják a klasszikus értelemben vett plurale tantumok csoportját, pl. beas'sážat ’Ostern | húsvét’; heajat ’Hochzeit | esküv ’; juovllat ’Weihnachten | karácsony’; vuoig - ašat ’Gehirn | agy’. Ezeknek a szavaknak az egyes számú alakja csak bizonyos összetett szavak el tagjaként jelenhet meg, pl. beas'sáš|njoammil ’Osterhase | húsvéti nyúl’; headja|mátki ’Hochzeitsreise | nászút’; juovla | beahci ’Weihnachtsbaum | karácsonyfa’; vuoi aš | cuozza ’agyhártya’. 5.2. Részleges pluratíva. Olyan lexémák, amelyeknek van egyes és többes számú alakjuk is, de azok jelentése kisebb vagy nagyobb mértékben különbözik egymástól. Az ilyen típusú szavak esetén nem kaphatunk egyértelm információt a numerusról, vagyis a jor'ri szó jelentése ’kerék’, míg a jor'rit ’több kerék’, ’egy járm ’, ’több járm ’ jelentésekkel rendelkezhet. Ez a kategória további alcsoportokra bontható: a) Általánosító többes szám. Itt az egyes számú alak jelöl egy határozott dolgot, miközben a pluratíva az ’olyan dolgok, mint’ jelentést hordozza. Vagyis az egyes számú alakhoz tartozó logikus többes szám mellett számolni kell egy pluratív jelentéssel is: báhppa ’Pastor, Pfarrer | lelkész, pap’ > báh - pat ’Geistlichkeit | klérus’; borgár ’Bürger(in) | polgár’ > borgárat ’Bürgerschaft | polgárság’; bos'su ’(hetula) valas | bálna, cet’ > bos'sut ’hetulavalaat | szilás cetfélék’; uovga ’Licht, Lichtschein | fény’ > uovggat ’Beleuchtung | 8 A kategóriák megnevezéseit Wilhelm Saas Pluralia tantum c. munkájából vettem át, azonban sok esetben eltér funkcióban, a lapp nyelv pluratíváihoz igazítva használom. K ELEMEN I VETT 96 világítás’; deahkki ’Muskel | izom’ > deahkit ’Muskulatur | izomzat’; eal'li ’Lebewesen, Tier | él lény, állat’ > eal'lit ’Tierreich | állatvilág’; fanas ’Boot, Schiff | csónak, hajó’ > fatnasat ’Flotte | flotta’; gáhta uovga ’Strassenlaterne | utcalámpa’ > gáhta uovggat ’Strassenbeleuchtung | utcai világítás’; gár - vu ’Kleidungstück | ruhadarab’ > gárvvut ’Kleidung | ruházat’; mie ušteaddji ’Begleiter(in) | kísér ’ > mie ušteaddjit ’Gefolge | kíséret’; njálggis ’Bonbon | bonbon’ > njálgát ’Süssigkeiten | édességek’; oahpaheaddji ’Lehrer(in) | tanár’ > oahpaheaddjit ’Lehrerschaft | tanári kar’. b) Konkretizáló többes szám. Egy általános jelentés egyes számú f név mellett használatos egy pontosító, konkretizáló többes számú alak, pl. b roš - teaddji ’Interessent | érdekl dés’ > brošteaddjit ’Publikum | publikum, közönség’; beahtus ’Betrug, Schwindel | csalás, árulás’ > behttosat ’Mikado (Stäbchenspiel) | Mikado (játék)’; ik adi ga ’Schmuckgegenstand | dísztárgy’ > ik adi ggat ’Nippsachen | nippek’; glássa ~ klássa ~ lássa ~ lásse ’Glass | üveg’ > glásat ~ klásat ~ lásat ~ láset ’Brille | szemüveg’; guohpa ’Schimmel | penész (ált.)’ > guohppagat ’Schimmel | penész (konkr.)’; jáfu ~ jáf'fu ’Mehl | liszt (ált.)’ > jáfut ~ jáf'fut ’Mehl | liszt (konkr.)’; nagir ’Schlaf | alvás (ált.)’ > nahkárat ’Schlaf | alvás (konkr.)’. c) Átvitt (jelentés ) többes szám. Ebben az esetben az alapés a mellékjelentésnek csak kevés közös vonása van (vagy egyáltalán nincs is). A mellékjelentés (vagyis a pluratív jelentés) az alapjelentésb l vagy amellett alakult ki, olykor önkényes módon. Mindezek ellenére a két jelentés között található valamilyen kapcsolódási pont, pl. bátn ruovdi ’Nagelklaue | karom’ > bátn ruovddit ’Zahnspange | fogszabályozó’; boahkku ’Pocken | bárányhiml’ > boahkut ’Impfung | oltás’; gah ahat ’Fall, Absatz, Wasserfall | vízesés’ > gah ahagat ’Schuppenfleche | pikkelysömör’; heahpat ’Schande | szégyen’ > heahpadat ’Genitalien | nemi szervek’. d) Absztraháló többes szám. Ebben az esetben egy konkrét f név mellett jelenik meg egy absztrakt alak: aviissa ’Zeitung | újság’ > aviissat ’Presse | sajtó’; bustávva ’Buchstabe | bet ’ > bustávat ’Schrift | írás’; ier'rá ’Heulsuse | b gmasina’ > ierrát ’Weinen | sírás’; ivga ’Junge, Gör | fiú, poronty’ > ivggat ’Wurf | ellés’; eaiggát ’Eigentümer(in), Besitzer(in) | tulajdonos’ > eaiggádat ’Herrschaften | uralom, hatalom’; girk biel'lu ’Kirchenglocke | templomharang’ > girk biellut ’Geläut | harangozás’. 5.3. Fakultatív pluratíva. Az ebbe a csoportba tartozó szavak teljes paradigmával rendelkeznek, a jelentések között semmiféle különbség nincsen: a beszél maga dönti el, hogy melyik formát kívánja használni: bilda ’teline | állvány, állványzat’ > bilddat ’teline | állvány, álványzat’; dutkan ’For- P LURATÍVÁK SZINTAKTIKAI ÉS SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAKI LAPPBAN 97 schung, Untersuschung | kutatás, vizsgálat’ > dutkamat ’Ermittlungen | kutatás, vizsgálat’; gávnnas ’Lachen | nevetés’ > gávnasat ’Gelächter | nevetés’. 5.4. Potenciális pluratíva. Olyan szavak tartoznak ebbe a kategóriába, melyeknek van egyes és többes számú alakja, de ez utóbbi gy jt fogalom, amelynek az egyes részeit nem nevezi meg külön a nyelv, azaz a részekre ugyanannak a szónak egyes/többes számú alakját kell használni. A lappban – akárcsak a finnben (vö. Vilkuna 2003: 97) – ide sorolhatjuk a páros testrészneveket ( almmit ’szem-plur.’, bealjit ’fül-plur.’ stb.) és a ruhadarabokat is: gáp - magat ’cip -plur.’. Ezeket tehát olyan szavaknak tekinthetjük, amelyek többes alakban egy párt fejeznek ki, míg egyes alakban egy darabot. Az abszolút pluratíváktól viszont abban térnek el, hogy a buorit heajat ’jó esküv ’ két jó esküv jelentéssel, viszont a gáma ’cip ’ szó esetén a buorit gápmagat jelentése ’két jó cip ’ (vö. Koski 1987: 32). 5.5. Korrelatív pluratíva. A pluratívák kategorizálása során szükségesnek találtam egy külön csoportba sorolni azokat a pluratívákat, melyek az ’emberek csoportja’ jelentés -š korrelatív képz vel jöttek létre (ld. Kelemen 2009). Ezeknek a szavaknak az egyes számú alakja képzett szó, de ez az egyes számú forma ma már nem vagy csak ritkán használatos: áh i ’apa’ > áh eš 1. ’fiú és apa, lány és apa, ’2. ’az apjával’ > áh ežat ’apa és gyerek’; guoibmi ’barát, haver’ > gimeš ’társak, bajtársak, pajtások’ > gimmežat ’társak, bajtársak, pajtások’; lávvi ’barát’ > lveš- ’barátok, cimborák’ > lávežat ’barátok, cimborák’; viellja ’fiútestvér’ > vieljaš 1. ’fiútestvérek’, 2. ’a fiútestvérével’ > vieljaža(ga)t ’fiútestvérek’. Irodalom Baufeld, Christa 1979: Semantische Beschreibung der Pluraliatantum im Deutschen. Greifswald. Bergsland, Knut 1953: Numeral Constructions in Lapp. In: Studia Septentrionalia. V. H. Aschehoug & Co (W. Nygaard). Oslo. 31–68. Bussmann, Hadumod 1996: Routledge Dictionary of Language and Linguistics. London and New York. Friedelówna, Teresa 1968: Kategoria plurale tantum w jezyku polskim. Toru . Glück, Helmut (szerk.) 1993: Metzler Lexikon Sprache. Verlag J. B. Metzler. Stuttgart-Weimar. Ingo, Rune 1978: Suomen kielen pluratiivit eli monikkosanat. Numeeris-semanttinen tutkimus I. Väenkokouksia ja teknisiä laitteita tarkoittavat sanat. Åbo Akademi, Turku.