Té és Tá sadalom / Space and Socie y 26. é ., 4. szám, 2012
Ko ács Te éz: Vidék ejlesz ési poli ika
(Második, bő í e és ja í o kiadás, Dialóg
Campus Kiadó, Budapes – Pécs, 2012, 204 o.)
LUDESCHER GABRIELLA
AVidék ejlesz ési poli ika című köny első megjelenése ó a nyolc é el el, azó a
Magya o szág az Eu ópai Unió agja le . Ez idő ala apasz ala oka sze ez ünk
az EU ámoga áspoli ikájának endsze é ől, a o ások lehí ásá ól, alamin
elhasználásuk ól. A második, jelen ősen á dolgozo , bő í e kiadás a apasz-
ala ok bemu a ása melle el ázolja a megoldás a á ó elada oka is, így eszi
igazán eljessé a köny e . A kö e amelle , hogy mind az elméle i, ogalmi,
mind a gyako la i ejlesz ési ké désekkel észle esen oglalkozik, nem hagyja i-
gyelmen kí ül a p oblémák á sadalmi megközelí ésé . A sze ző a idék ejlesz-
ési poli ika eu ópai és hazai iszonyai a s a isz ikai ada ok alapján és
á sadalmi szempon ok sze in izsgálja, ezál al azok számá a is é he ő é eszi
a köny e , akik nem já asak a idék ejlesz ési és eu ópai uniós poli ikákban.
A köny ol asása so án é ezhe ő a sze ző ke ős célja; egy ész , hogy á o-
gó munka szülessék a idék ejlesz és ől, más ész , hogy az e e üle en dolgozó
szakembe ek számá a á ekin és adjon az elmúl é ek, é izedek ö énésé ől
és i ány mu asson a idék ejlődésé elősegí ő elada ok el égzéséhez. E céljai-
nak Ko ács Te éz oly mé ékben elege e , hogy hiánypó ló mű e sike ül
megalko nia a szakma számá a, s ez élhe őleg azé é he e el, me é izedek
ó a ku a ja a alusi á sadalom á alakulásá , az egyéni gazdálkodás e üle i o-
lyama ai és szociokul u ális beágyazódásá . A idék ejlesz ési poli ika ké ész-
e agolódik, az ol asó az elsőben megisme he i a idék ejlesz és alapjai , a
másodikban a idék ejlesz és é in ő poli ikákba nye be ekin és . A sze ző
mind az Eu ópai Unió égi ago szágai , mind a 2004 ó a csa lakozo államok
iszonyai isme e i, ám ezen belül kiemelkedő igyelemmel o dul a hazai álla-
po ok elemzése elé.
A köny első ejeze é a sze ző há om al ejeze e agolja: ogalmi megha-
á ozások; a második ilághábo ú u án lezajlo é beli- elepülési ejlődés; a i-
dék ejlesz ési poli ika alap e ő ké dései. Az első ejeze al ejeze ei szo osan
egymás a épülnek, lehe ő é eszik az ol asó számá a a szakki ejezések mélyebb,
pon osabb megisme ésé . Ko ács Te éz munkájának jelen őségé mu a ja az a
ény, hogy e köny első kiadása ó a a szakma a idék, a magya o szági u ális
é ségek megha á ozása és leha á olása ese ében az ő ogalmai használja.
2Ludesche Gab iella
A sajá szakmai é deklődésemből e edően – alán kissé el ogul an – „A i-
dékku a ás” című al ejeze e a om a legé dek eszí őbbnek. Aká csak Eu ópá-
ban, a idékku a ás Magya o szágon is megelőz e a aluku a ás. A aluku a ás
az első ilághábo ú u án kibon akozó népi i ányza hoz kö ődő alumozgalom-
ból nő ki, jellemzően a nép ajz és szociológia kép iselői mű el ék. „Az 1980-as
é ekben a aluku a ási ábo okban ész e szociológusok jelen ős észe az
1990-es é ek égén má a idék ejlesz és émakö ben jelen e e meg anulmá-
nyoka ” – í ja a sze ző a 35. oldalon, s udjuk, hogy ő is ezekhez a szociológu-
sokhoz a ozik.
A második ilághábo ú u án lezajlo é beli- elepülési ejlődés a sze ző
öbb szempon ból közelí i meg. Tisz ázza az u banizáció és a u alizáció ogal-
mai , és bemu a ja a on osabb elméle eke . Az u banizáció egyes sze zők sze in
szakada lan olyama , mások, min például Enyedi Gyö gy (1988), szakaszosnak
a ják. A u ali ás há om, oglalkozási, szociokul u ális, ökológiai dimenziójá
ázolja el a sze ző S a os a (1994) munkája alapján. Ko ács Te éz a a a kö e -
kez e és e ju , hogy „az ez ed o dulón Nyuga -Eu ópa az ökológiai, a posz szo-
cialis a o szágok egyes államai pedig a oglalkoz a ási u alizáció elé a o ak.
Ez egymás ól ké me őben el é ő o ga óköny mag alósí ásá jelen i” (41. o.).
Mode nizációk el é ő időben és jellemzőkkel jelennek meg különböző égiók-
ban, o szágokban. A sze ző nemze közi ipológiák segí ségé el a hazai ejlődés
kö e i és é elmezi az 1950-es é ek ől napjainkig.
A köny második kiadása öbb új al ejeze e a almaz, a leginkább igye-
lem emél ó „A második gazdaság é nye ése a idéki Magya o szágon” címe
iseli, amelyből megisme he jük a al aink jelen ős észében az 1970-es é ek ől
égbemen gazdasági ál ozásoka . A ház áji kisüzem e alapozo második gaz-
daság kialakulásá al együ já a alusi á sadalom éle módbeli ál ozása, amely
a á sadalmi-gazdasági endsze megszűnésé el együ omlo össze, jóllehe a
alusi á sadalom megújulásának egyik al e na í ája lehe e olna.
A jelen ős é beli á alakuláshoz a posz szocializmus első é izedében hozzá-
já ul a kül öldi őke gyo s beá amlása a közpon i és a nyuga i ha á men i e ü-
le ek e, miközben a mezőgazdaság nemze gazdasági súlya az egész o szágban
d asz ikusan csökken . A sze ző elisme i, hogy Magya o szág a endsze ál ás
u án a mode nizáció ekin e ében jelen ős lépéseke e a piacgazdaság, a de-
mok a ikus poli ikai endsze kialakí ása e üle én, de hiányolja a mode nizáció
közösségi és kul u ális al endsze einek kiépí ésé , amelyeknek nagy sze epe u-
lajdoní . A mode nizáció olyama ai és a é beli ál ozások a elepüléssze keze -
ben új jelenségeke idéz ek elő a ömeges á ossá nyil ání ással, a mig áció al,
ugyanakko Nyuga -Eu ópához képes még mindig magas alusi lakossága ánnyal.
A Magya o szágon lezajlo é beli- elepülési ejlődés á ekin ésé kö e ő-
en a sze ző a idék ejlesz és alap e ő ké dései e ad álasz . A köny a idék ej-
lesz és a ejlesz és és a ejlődés oldalá ól közelí i meg. A sze ző álláspon ja
sze in „ideális állapo ban a idék ejlődik, pozi í i ányba ál ozik, a idék ej-
lesz és e csak akko an szükség, ha a ejlődés olyama á gyo sí ani, agy i á-
Vidék ejlesz ési poli ika 3
nyá ál oz a ni sze e nénk” (64. o.). Az EU-ban és hazánkban a idék ejlesz és
céljakén ogalmazzák meg a u ális é ségek népességmeg a ó e ejének oko-
zásá , a mezőgazdaság di e zi ikál ejlesz ésé és a idéki é ékek megő zésé .
Magya o szágon őkén a jö edelmek nö elésé és az in as uk ú a ejlesz ésé
helyezik elő é be. Egy sokak ál al i a o émá is á gyal a sze ző, éspedig a
idék ejlesz és kapcsolódásá az ag á gazdaság ejlesz éséhez, alamin a e ü-
le ejlesz éshez. A idék ejlesz és nem szűkí he ő le ag á ejlesz és e, ahogy a
idék ejlesz és nem azonos a e üle ejlesz éssel, hanem az u óbbinak sajá os
e üle e. A sze ző megkülönböz e i egymás ól a á osiak, ille e alusiak é de-
ké szolgáló idékpoli iká is.
A köny második észe á ekin i az Eu ópai Unió idék ejlesz és é in ő
poli ikájá mind a égi, mind a 2004 ó a csa lakozo államokban. A második
ész első ejeze e isme e i az eu ópai in eg áció ö éne é , az Eu ópai Tanács
sze eze é , az Eu ópai Unió működésé , a közösségi dön éshoza al eljá ási
endjé , alamin a Ru ális Té ségek Eu ópai Cha ájának alapel é és a Co ki
nyila koza o . Ennek so án a sze ző bemu a ja a közös ag á poli ika alapel ei ,
ejlődési szakaszai , működésé . Ez a poli ika olyama osan ál ozik annak é de-
kében, hogy mind a posz szocialis a, mind a égi agállamok megkapják a szá-
muk a leginkább szükséges ámoga ás .
A második észben is alálkozha unk ké új al ejeze el az első kiadáshoz
képes . Az egyikben nap akész isme e eke sze ezhe ünk az Eu ópai Unió köl -
ség e ési be é elei ől és kiadásai ól. A másikban a sze ző az a ké dés eszi el,
hogy „Mié ámoga ja az Eu ópai Unió a mezőgazdaságo ?” A álaszoka nem
csupán a gazdasági, jó al inkább szociokul u ális okokban ke esi. Az ol asó
megisme he i a közös ag á poli ika e o mjának kibon akozásá is négy al eje-
ze en ke esz ül. Elsőkén a GATT/WTO- o duló ha ásá , az 1992-es és 2003-as
ja asla oka , amelyek nyomán a 2003. é i e o min ézkedések megnö el ék a
idék ejlesz ési ámoga ások összegé . Az 1992-es e o m e edményekén az ag-
á -kö nyeze édelem beépül a közös ag á poli ikába. Megisme he jük o áb-
bá a öbb unkciós mezőgazdaság modelljé , amelyben a idék ejlesz és „második
pillé ekén ” jelennek meg az ag á -kö nyeze édelmi in ézkedések.
A sze ző külön ejeze e szán az eu ópai egionális poli ikának, észle esen
bemu a ja kialakulásá , 1988-as e o mjá , a 2007–2013 közö i é ek kohéziós
poli ikájának el ei és s a égiai megközelí ésé , ezen belül a ámoga ások alap-
el ei , a p og amok i ányí ási és ellenő zési endsze é . A köny á gyalja az EU
egionális poli ikája elő i kihí ásoka is, amelyek közül a sze ző a enn a ha ó
és kiegyensúlyozo abb ejlődés meg e em ésé a ja a leg on osabbnak.
Az ol asó megisme he i a Magya o szágon a endsze ál ás u án égbe-
men egionalizáció és e üle ejlesz és , ez u óbbi in ézmény endsze é . A
sze ző észle esen á gyalja a posz szocialis a o szágok idék ejlesz ési poli iká-
já és eszközei az EU-csa lakozás elő , alamin a agságunk első é ei . Így el-
ma adha a lan a Nemze i Fejlesz ési Te I. és II. (Új Széchenyi Te ), alamin a
idék ejlesz ési ámoga ások (2007–2013) bemu a ása.
4Ludesche Gab iella
A sze ző égeze ül a idék ejlesz és á mene i szakaszá ól í , és annak ké
o ga óköny é mu a ja be. Az egyik a mezőgazdasághoz kapcsolódik, a másika
a mezőgazdaságon kí ül ázolja el. A idék ejlesz és komplex elada nak e-
kin i, amelyhez „szükséges a ko mány jó idékpoli ikája, a idékku a ók p ob-
léma el á ó, elemző és jö őképe el ázoló munkája, alamin az é in e ek, a
u ális é ségekben élők enni aka ása és össze ogása” (204. o.).