Kovács Teréz: Vidékfejlesztési politika

Té és Tá sadalom / Space and Socie y 26. é ., 4. szám, 2012 Ko ács Te éz: Vidék ejlesz ési poli ika (Második, bő í e és ja í o kiadás, Dialóg Campus Kiadó, Budapes – Pécs, 2012, 204 o.) LUDESCHER GABRIELLA AVidék ejlesz ési poli ika című köny első megjelenése ó a nyolc é el el, azó a Magya o szág az Eu ópai Unió agja le . Ez idő ala apasz ala oka sze ez ünk az EU ámoga áspoli ikájának endsze é ől, a o ások lehí ásá ól, alamin elhasználásuk ól. A második, jelen ősen á dolgozo , bő í e kiadás a apasz- ala ok bemu a ása melle el ázolja a megoldás a á ó elada oka is, így eszi igazán eljessé a köny e . A kö e amelle , hogy mind az elméle i, ogalmi, mind a gyako la i ejlesz ési ké désekkel észle esen oglalkozik, nem hagyja i- gyelmen kí ül a p oblémák á sadalmi megközelí ésé . A sze ző a idék ejlesz- ési poli ika eu ópai és hazai iszonyai a s a isz ikai ada ok alapján és á sadalmi szempon ok sze in izsgálja, ezál al azok számá a is é he ő é eszi a köny e , akik nem já asak a idék ejlesz ési és eu ópai uniós poli ikákban. A köny ol asása so án é ezhe ő a sze ző ke ős célja; egy ész , hogy á o- gó munka szülessék a idék ejlesz és ől, más ész , hogy az e e üle en dolgozó szakembe ek számá a á ekin és adjon az elmúl é ek, é izedek ö énésé ől és i ány mu asson a idék ejlődésé elősegí ő elada ok el égzéséhez. E céljai- nak Ko ács Te éz oly mé ékben elege e , hogy hiánypó ló mű e sike ül megalko nia a szakma számá a, s ez élhe őleg azé é he e el, me é izedek ó a ku a ja a alusi á sadalom á alakulásá , az egyéni gazdálkodás e üle i o- lyama ai és szociokul u ális beágyazódásá . A idék ejlesz ési poli ika ké ész- e agolódik, az ol asó az elsőben megisme he i a idék ejlesz és alapjai , a másodikban a idék ejlesz és é in ő poli ikákba nye be ekin és . A sze ző mind az Eu ópai Unió égi ago szágai , mind a 2004 ó a csa lakozo államok iszonyai isme e i, ám ezen belül kiemelkedő igyelemmel o dul a hazai álla- po ok elemzése elé. A köny első ejeze é a sze ző há om al ejeze e agolja: ogalmi megha- á ozások; a második ilághábo ú u án lezajlo é beli- elepülési ejlődés; a i- dék ejlesz ési poli ika alap e ő ké dései. Az első ejeze al ejeze ei szo osan egymás a épülnek, lehe ő é eszik az ol asó számá a a szakki ejezések mélyebb, pon osabb megisme ésé . Ko ács Te éz munkájának jelen őségé mu a ja az a ény, hogy e köny első kiadása ó a a szakma a idék, a magya o szági u ális é ségek megha á ozása és leha á olása ese ében az ő ogalmai használja. 2Ludesche Gab iella A sajá szakmai é deklődésemből e edően – alán kissé el ogul an – „A i- dékku a ás” című al ejeze e a om a legé dek eszí őbbnek. Aká csak Eu ópá- ban, a idékku a ás Magya o szágon is megelőz e a aluku a ás. A aluku a ás az első ilághábo ú u án kibon akozó népi i ányza hoz kö ődő alumozgalom- ból nő ki, jellemzően a nép ajz és szociológia kép iselői mű el ék. „Az 1980-as é ekben a aluku a ási ábo okban ész e szociológusok jelen ős észe az 1990-es é ek égén má a idék ejlesz és émakö ben jelen e e meg anulmá- nyoka ” – í ja a sze ző a 35. oldalon, s udjuk, hogy ő is ezekhez a szociológu- sokhoz a ozik. A második ilághábo ú u án lezajlo é beli- elepülési ejlődés a sze ző öbb szempon ból közelí i meg. Tisz ázza az u banizáció és a u alizáció ogal- mai , és bemu a ja a on osabb elméle eke . Az u banizáció egyes sze zők sze in szakada lan olyama , mások, min például Enyedi Gyö gy (1988), szakaszosnak a ják. A u ali ás há om, oglalkozási, szociokul u ális, ökológiai dimenziójá ázolja el a sze ző S a os a (1994) munkája alapján. Ko ács Te éz a a a kö e - kez e és e ju , hogy „az ez ed o dulón Nyuga -Eu ópa az ökológiai, a posz szo- cialis a o szágok egyes államai pedig a oglalkoz a ási u alizáció elé a o ak. Ez egymás ól ké me őben el é ő o ga óköny mag alósí ásá jelen i” (41. o.). Mode nizációk el é ő időben és jellemzőkkel jelennek meg különböző égiók- ban, o szágokban. A sze ző nemze közi ipológiák segí ségé el a hazai ejlődés kö e i és é elmezi az 1950-es é ek ől napjainkig. A köny második kiadása öbb új al ejeze e a almaz, a leginkább igye- lem emél ó „A második gazdaság é nye ése a idéki Magya o szágon” címe iseli, amelyből megisme he jük a al aink jelen ős észében az 1970-es é ek ől égbemen gazdasági ál ozásoka . A ház áji kisüzem e alapozo második gaz- daság kialakulásá al együ já a alusi á sadalom éle módbeli ál ozása, amely a á sadalmi-gazdasági endsze megszűnésé el együ omlo össze, jóllehe a alusi á sadalom megújulásának egyik al e na í ája lehe e olna. A jelen ős é beli á alakuláshoz a posz szocializmus első é izedében hozzá- já ul a kül öldi őke gyo s beá amlása a közpon i és a nyuga i ha á men i e ü- le ek e, miközben a mezőgazdaság nemze gazdasági súlya az egész o szágban d asz ikusan csökken . A sze ző elisme i, hogy Magya o szág a endsze ál ás u án a mode nizáció ekin e ében jelen ős lépéseke e a piacgazdaság, a de- mok a ikus poli ikai endsze kialakí ása e üle én, de hiányolja a mode nizáció közösségi és kul u ális al endsze einek kiépí ésé , amelyeknek nagy sze epe u- lajdoní . A mode nizáció olyama ai és a é beli ál ozások a elepüléssze keze - ben új jelenségeke idéz ek elő a ömeges á ossá nyil ání ással, a mig áció al, ugyanakko Nyuga -Eu ópához képes még mindig magas alusi lakossága ánnyal. A Magya o szágon lezajlo é beli- elepülési ejlődés á ekin ésé kö e ő- en a sze ző a idék ejlesz és alap e ő ké dései e ad álasz . A köny a idék ej- lesz és a ejlesz és és a ejlődés oldalá ól közelí i meg. A sze ző álláspon ja sze in „ideális állapo ban a idék ejlődik, pozi í i ányba ál ozik, a idék ej- lesz és e csak akko an szükség, ha a ejlődés olyama á gyo sí ani, agy i á- Vidék ejlesz ési poli ika 3 nyá ál oz a ni sze e nénk” (64. o.). Az EU-ban és hazánkban a idék ejlesz és céljakén ogalmazzák meg a u ális é ségek népességmeg a ó e ejének oko- zásá , a mezőgazdaság di e zi ikál ejlesz ésé és a idéki é ékek megő zésé . Magya o szágon őkén a jö edelmek nö elésé és az in as uk ú a ejlesz ésé helyezik elő é be. Egy sokak ál al i a o émá is á gyal a sze ző, éspedig a idék ejlesz és kapcsolódásá az ag á gazdaság ejlesz éséhez, alamin a e ü- le ejlesz éshez. A idék ejlesz és nem szűkí he ő le ag á ejlesz és e, ahogy a idék ejlesz és nem azonos a e üle ejlesz éssel, hanem az u óbbinak sajá os e üle e. A sze ző megkülönböz e i egymás ól a á osiak, ille e alusiak é de- ké szolgáló idékpoli iká is. A köny második észe á ekin i az Eu ópai Unió idék ejlesz és é in ő poli ikájá mind a égi, mind a 2004 ó a csa lakozo államokban. A második ész első ejeze e isme e i az eu ópai in eg áció ö éne é , az Eu ópai Tanács sze eze é , az Eu ópai Unió működésé , a közösségi dön éshoza al eljá ási endjé , alamin a Ru ális Té ségek Eu ópai Cha ájának alapel é és a Co ki nyila koza o . Ennek so án a sze ző bemu a ja a közös ag á poli ika alapel ei , ejlődési szakaszai , működésé . Ez a poli ika olyama osan ál ozik annak é de- kében, hogy mind a posz szocialis a, mind a égi agállamok megkapják a szá- muk a leginkább szükséges ámoga ás . A második észben is alálkozha unk ké új al ejeze el az első kiadáshoz képes . Az egyikben nap akész isme e eke sze ezhe ünk az Eu ópai Unió köl - ség e ési be é elei ől és kiadásai ól. A másikban a sze ző az a ké dés eszi el, hogy „Mié ámoga ja az Eu ópai Unió a mezőgazdaságo ?” A álaszoka nem csupán a gazdasági, jó al inkább szociokul u ális okokban ke esi. Az ol asó megisme he i a közös ag á poli ika e o mjának kibon akozásá is négy al eje- ze en ke esz ül. Elsőkén a GATT/WTO- o duló ha ásá , az 1992-es és 2003-as ja asla oka , amelyek nyomán a 2003. é i e o min ézkedések megnö el ék a idék ejlesz ési ámoga ások összegé . Az 1992-es e o m e edményekén az ag- á -kö nyeze édelem beépül a közös ag á poli ikába. Megisme he jük o áb- bá a öbb unkciós mezőgazdaság modelljé , amelyben a idék ejlesz és „második pillé ekén ” jelennek meg az ag á -kö nyeze édelmi in ézkedések. A sze ző külön ejeze e szán az eu ópai egionális poli ikának, észle esen bemu a ja kialakulásá , 1988-as e o mjá , a 2007–2013 közö i é ek kohéziós poli ikájának el ei és s a égiai megközelí ésé , ezen belül a ámoga ások alap- el ei , a p og amok i ányí ási és ellenő zési endsze é . A köny á gyalja az EU egionális poli ikája elő i kihí ásoka is, amelyek közül a sze ző a enn a ha ó és kiegyensúlyozo abb ejlődés meg e em ésé a ja a leg on osabbnak. Az ol asó megisme he i a Magya o szágon a endsze ál ás u án égbe- men egionalizáció és e üle ejlesz és , ez u óbbi in ézmény endsze é . A sze ző észle esen á gyalja a posz szocialis a o szágok idék ejlesz ési poli iká- já és eszközei az EU-csa lakozás elő , alamin a agságunk első é ei . Így el- ma adha a lan a Nemze i Fejlesz ési Te I. és II. (Új Széchenyi Te ), alamin a idék ejlesz ési ámoga ások (2007–2013) bemu a ása. 4Ludesche Gab iella A sze ző égeze ül a idék ejlesz és á mene i szakaszá ól í , és annak ké o ga óköny é mu a ja be. Az egyik a mezőgazdasághoz kapcsolódik, a másika a mezőgazdaságon kí ül ázolja el. A idék ejlesz és komplex elada nak e- kin i, amelyhez „szükséges a ko mány jó idékpoli ikája, a idékku a ók p ob- léma el á ó, elemző és jö őképe el ázoló munkája, alamin az é in e ek, a u ális é ségekben élők enni aka ása és össze ogása” (204. o.).