90
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Ac a Medicinae e Sociologica (2022)
Vol. 13. No. 34. (90-111)
doi:
h ps://doi.o g/10.19055/ams.2022.05/31/5
UNIVERSITY OF
DEBRECEN
FACULTY OF
HEALTH
NYÍREGYHÁZA
Roma oglalkoz a ás - há ányos helyze –
munkae őpiaci bizony alanság
R. Fedo Ani a1, Zako -B oda Ri a2, V. Balla Pe a3
1 őiskolai aná , DE Egészségügyi Ka , 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0002-7837-
7006
2 aná segéd, DE Egészségügyi Ka , 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0001-8664-1375
3 aná segéd, DE Egészségügyi Ka , 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4.; ORCID: 0000-0003-1299-2652
INFO
ABSTRACT
R. Fedo Ani a
edo [email p o ec ed]b.hu
Abs ac . Roma employmen – disad an aged si ua ion -
labou ma ke insecu i y. The p oblems aced by
disad an aged social g oups a e complex and equi e a
mul idimensional, in e disciplina y app oach. In ou s udy,
we p esen he employmen - ela ed esul s o a 2021 su ey
o a p edominan ly Roma local communi y li ing in a
se lemen condi ions ac oss se e al dimensions o quali y o
li e. In addi ion o he employmen cha ac e is ics o he a ge
g oup, we explo e hei employmen a i udes, wo k alue
p e e ences and ela ed gende and social oles. Ou esul s
show a posi i e change in he employmen si ua ion o he
local socie y, al hough gene al labou ma ke insecu i y
emains o be seen.
Keywo ds
employmen si ua ion,
labou ma ke insecu i y,
people li ing in se lemen
condi ions,
Roma social g oup
Kulcssza ak
oglalkoz a ási helyze ,
munkae őpiaci
bizony alanság,
elepi kö ülmények közö
élők,
oma á sadalmi csopo
Absz ak
A há ányos helyze ű á sadalmi csopo ok p oblémái igen
össze e ek, izsgála uk öbbdimenziós, in e diszcipliná is
megközelí és igényel. Tanulmányunkban egy 2021-ben az
éle minőség öbb dimenziójában lebonyolí o elepi
kö ülmények közö élő, elsőso ban oma helyi á sadalom
oglalkoz a ással össze üggő e edményei mu a juk be. Az
é in e célcsopo oglalkoz a ási jellemzők melle a
munka állalási a i űdöke , a munkaé ék p e e enciáka és
ehhez kapcsolódóan a nemi és á sadalmi sze epekhez aló
iszonyuka á uk el. E edményeink ked ező ál ozás
mu a nak a helyi á sadalom oglalkoz a ási helyze ében, bá
az ál alános munkae őpiaci bizony alanság o ább a is e en
é he ő.
91
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Be eze és
A á sadalmi ki ekesz ődés, és az ezzel szo osan össze üggő a szegénység
mé séklésé e és leküzdésé e aló ö ek és elősegí ésének alap e ő el é ele a
oglalkoz a áshoz aló egyenlő hozzá é és. A oglalkoz a ási el é elek
ja í ásának on ossága össz á sadalmi szin en é elmezendő, de különösen
on os a há ányos helyze ű, alamilyen okból a á sadalom pe i é iájá a
szo uló munka állalói csopo ok számá a. A nők, a mig ánsok, a oma
munka állalók oglalkoz a ásának előmozdí ása ké egymás ól
el álasz ha a lan ényező ügg énye. Az egyik, hogy az ado á sadalmi
csopo agjai endelkeznek-e a munkae őpiaci ész é elhez szükséges
készségekkel, képességekkel, kompe enciákkal, mo i áció al. A másik, pedig,
hogy mennyi e be ogadó és el ogadó ( ole áns) a á sadalmi kö nyeze , mely
segí he i, ille e ellenkező ese ben gá já állha ja ezen csopo ok sike es
munkae őpiaci in eg ációjának. Elemző munkánkban nem izsgáljuk a
á sadalmi kö nyeze jellemzői (pl. előí éle essége ), nem é ünk ki minden
há ányos munka állalói csopo bemu a ásá a, jelen es e ben a omák
munkae őpiaci helyze é e koncen álunk.
A omáka é in ő p oblémák igen össze e ek, hiszen éle kö ülményeik,
lakha ási iszonyaik, jö edelmi helyze ük, iskolázo ságuk, szakképze ségük
jellemzői el é és mu a nak a öbbségi á sadalomhoz képes (Fónai és m sai,
2007). A jö edelmi szegénység melle a dep i áció, a sok ényezős
meg osz o ság jellemzi őke , mely egysze e an jelen az ok a ásukban, a
oglalkoz a ásukban és gyű űződik be az éle minősége megha á ozó, számos
más dimenzióba, min például az egészségmaga a ás-egészségi állapo
kölcsönha ásába. Az é in e célcsopo lakha ási jellemzőinek, jö edelmi
helyze ének, iskolázo sági mu a óinak, egészségi állapo ának,
izikómaga a ásának elemzésé jelen olyói a számban Szoboszlai, 2022;
Fábián, 2022; Mó é és m sai, 2022; Já o né E dei, Mo a csik-Ko nyicki és R.
Fedo , 2022; alamin Libicki és R. Fedo , 2022 cikkében ol asha ó.
A szaki odalom ál al soka emlí e há ányos helyze gene áció ól-
gene áció a á ö ökí ődik, a oma ia alok helyze e, á sadalmi mobili ásuk
előmozdí ása hosszú idő a amú, államilag ámoga o men o p og amok
nélkül szin e kilá ás alan. Ez ámasz ja alá, hogy nagyon magas kö ükben a
ko ai iskolaelhagyók és az ún. NEET- ia alok (nem anuló és nem dolgozó
ia alok) a ánya. A munkae őpiaci sze ep állalás sike elenségé elő ejelző
ko ai iskolaelhagyás sok ese ben a so oza os iskolai kuda cok kö e kezménye,
92
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
mely a köz e e és köz e len családi miliőben, a gene ációkon á í elő
á sadalmi há e ében megmu a kozó hiá usok e edménye. Az alacsony,
leg eljebb ál alános iskolai égze séggel endelkezők a ánya az Észak-al öldi
égióban (empi ikus izsgála unk helyszínén) alálha ó Szabolcs-Sza má -
Be eg megyében a legnagyobb a 25-50 é esek kö ében. Nagy alószínűséggel
ezzel jelen ős mé ékben össze ügg, hogy a szülők ko csopo jában szin én
ebben a megyében a leg öbb a munkanélküli és a köz oglalkoz a o (Hajdu és
m sai, 2019).
A omák munkae őpiaci in eg ációjá a családon belül elhalmozódo
há ányok, az aluliskolázo ság és ko ai iskolaelhagyás melle a s uk u ális
okokhoz so ol há ányos megkülönböz e és és a é beli szeg egáció is
akadályozza (R. Fedo és Balla, 2019). A há ányos megkülönböz e és az
inkluzí , előí éle ek ől men es munkahelyi kö nyeze , a be ogadó á sadalom
előmozdí ása segí he i. A é beli szeg egáció ügye nehéz ké dés, mi el a
lakóhely o szágon, ille e elepülésen belüli elhelyezkedése egy aj a ado ság,
az egyénen kí ül álló előnyöke , ille e há ányoka indukálha . A
Magya o szágon jól isme nyuga -kele lej ő a kele i elepülések há ányá ól
szól, mely a szolgál a ások, munkalehe őségek csökkenő mennyiségé el já
együ , s különösen igaz ez a ha á men i ap ó al as elepülések e (Láczay és
R. Fedo , 2021). A oma lakosság elepülésen belüli é beli elkülönülése igen
jellemző hazánkban, ami az jelen i, hogy a omák öbbsége nem szé szó ód a
él az ado elepülésen, hanem egymás közelében, elepsze űen.
Í ásunkban az Észak-al öldi égió egy á osában elepsze ű kö ülmények
közö élő 223 ház a ásban lebonyolí o izsgála uk e edményei mu a juk be,
a oglalkoz a ási helyze e ókuszál a. Tanulmányunk elméle i há e ében a
munkae őpiaci ki ekesz ődés e, a diszk imináció elméle ek e ámaszkodunk,
külön kiemel e a p eka iá us jelenségé , min a munkae őpiaci bizony alanság
egy égi, de új é elmezésben nem olyan égen megjelenő elméle é .
Tanulmányunk kö e kező szakaszában a ku a ási émánk ak uali ásá
alá ámasz ó szakpoli ikai nemze közi, hazai és egionális szin ű s a égiai
koncepciók ól eszünk emlí és . Ezeke ekin jük az elemző munkánka
megalapozó elméle i bázisának. E e épül a elepi kö ülmények közö élők
oglalkoz a ási helyze é bemu a ó elemzésünk, melyben az ál alános
munkae őpiaci jellemzők melle a há ányos megkülönböz e és e és a
célcsopo kö ében meg igyel munkaa i űd jellemzők e, alamin a
munkaelégede ség e koncen álunk.
93
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Elméle i/szaki odalmi há é
A diszk imináció e minusához nagy ész a megkülönböz e és ogalmá
pá osí juk, de a mindennapokban nega í é elemben használjuk a
leggyak abban, mely elsődlegesen alamilyen előí éle ből, ese leg
sz e eo ípiából akad. Hazánkban ál alában alamely olyan á sadalmi
csopo o é há ányos megkülönböz e és, min a nők, a omák, agy a
ogya ékkal élők. Magya o szág Alko mánya a almazza a diszk imináció
ilalmá és Az egyenlő bánásmód ól szóló 2003. é i CXXV. ö ény
( o ábbiakban Ebk .) endelkezik a há ányos megkülönböz e és ilalmá ól,
alamin a almazza az esélyegyenlőség e i ányuló i ányel eke .
Az Ebk . a diszk imináció ö o májá ne esí i az Eu ópai Unió
el á ásainak meg elelően, melyek a kö e kezőek: köz e len és köz e e
há ányos megkülönböz e és, zakla ás, jogellenes elkülöní és (szeg egáció),
meg o lás és e e ado u así ás. Diszk iminációnak minősül az úgyne eze
„ éde ulajdonságok” megsé ése, min egy személy agy csopo alós agy
él a) neme, b) aji ho a a ozása, c) bő színe, d) nemze isége, e)
nemze iséghez aló a ozása, ) anyanyel e, g) ogya ékossága, h) egészségi
állapo a, i) allási agy ilágnéze i meggyőződése, j) poli ikai agy más
éleménye, k) családi állapo a, 1) anyasága ( e hessége) agy apasága, m)
szexuális i ányul sága, n) nemi iden i ása, o) éle ko a, p) á sadalmi
szá mazása, q) agyoni helyze e, ) oglalkoz a ási jog iszonyá a agy
munka égzés e i ányuló egyéb jog iszonyának észmunkaidős jellege, ille e
ha á ozo idő a ama, s) é dekkép isele hez aló a ozása, ) egyéb helyze e,
ulajdonsága agy jellemzője (Dajnoki és Balázs-Földi, 2016).
Közgazdasági é elemben diszk imináció ala az egyének agy
demog á iailag elkülöní he ő csopo ok el é ő bánásmódjá é ik a
e melékenység ől el é ő okok mia , amelye ele áns k i é iumnak ekin enek
a el é eli, bé megállapí ási, előlép e ési és elbocsá ási dön ések so án. A
diszk imináció ehá olyan jellemzők alapján ö énő bánásmódo jelen ,
amelyeke nem ekin enek ele ánsnak, min például a á sadalmi szá mazás,
nem, éle ko , e nikai szá mazás, allás és szexuális i ányul ság (Veenman,
2010; Lo ász, 2012).
A munkae őpiaci diszk imináció ku a ása öbb é izedes múl a ekin
issza, amelyek elsőso ban a diszk imináció é zékelésén nyugszanak.
Elsőkén egy eg esszión alapuló „dekompozíciós” megközelí éssel kezdődö ,
amelyben az ké dez ék, hogy a csopo ok közö i nye sbé - agy ke ese i
94
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
különbségek – amelyek a diszk imináció elsődleges bizonyí éká jelen he ik –
alójában más e melékenységgel kapcsola os ényezőknek ulajdoní ha ók-e.
A későbbi ku a ások – amelyek nagy ész ezen megközelí és ko lá ai a
eagál ak – más megközelí ések e é ek á , min például a állala i szin ű
ada ok elhasználása a ha á e melékenység és a bé különbségek becslésé e.
Az elmúl é ekben azonban jelen ős nö ekedés apasz alha ó a munkae őpiaci
diszk imináció kísé le i ku a ásában – bá a legko ábbi kísé le eke
é izedekkel ezelő égez ék (Neuma k, 2018).
A omákkal szembeni munkae őpiaci diszk imináció elsőso ban az
elbocsá ások és el é elek so án é zékelhe ő, min sem a bé ezés ekin e ében.
Ke esi (2005) anulmányából kide ül, hogy a munkaadók különböző
szelekciós eljá ásoka alkalmaz a szű ik meg munkae őállományuka . A
munkaadók leginkább s a isz ikai szű ők alkalmazásá al észesí ik
egyenlő len elbánásban és má ele e kizá ják a oglalkoz a ásból a oma
munka állalóka e nikai ho a a ozásuk alapján. A oglalkoz a ási szeg egáció
e mésze esen kölcsönha ásban an a nem meg elelő lakókö ülményekkel. A
diszk imináció okán a munka állalók gyak an álnak a szü ke agy eke e
gazdaság észé é, amely egy önmagá ge jesz ő olyama kén szab gá a a
legális oglalkoz a ásba aló isszake ülés elé.
A Wo ld Bank (2017) meg ogalmazásában a munkanélküliek, inak í ak
agy bizony alan munka iszonyban álló embe ek munkae őpiaci szempon ból
„sebezhe őnek” ne ezhe ők. Ezek az egyének gyak an nagyon különbözőek,
sok éle éle helyze e él ek á . A munkanélküliek közé a oznak a középko ú
ko engedményes nyugdíjasok, agy olyan ia al elnő ek, akik nem já nak
iskolába és nem dolgoznak. Vannak, akik ideiglenes agy bizony alan
oglalkoz a ási o má állalnak, ke esebb ó á dolgoznak, agy nagyon
alacsony jö edelme é nek el annak ellené e, hogy eljes munkaidőben
dolgoznak.
A munkae őpiaci szegmen áció elméle e alapján a munkae őpiac nem
oly onos, hanem szakadásos, ehá jól elkülöní he ő észek e osz ha ó, melyek
nem já ha óak á (Huszá és Sik, 2017). Galasi és Sík (1979) elméle e alapján
a munkae őpiac ké ész e osz ha ó: a p ime és a szekunde szegmens e. Az
előbbihez a oznak azok a munka állalók, akik jobb, ke ésbé bizony alan
munkakö ülmények közö és magasabb jö edelemmel annak oglalkoz a a
a munkae őpiacon. Mindemelle a szekunde csopo ba so olha ók azok a
munka állalók, akik há ányos megkülönböz e és szen ednek el. A szekunde
csopo ba a ozó munkae őpiaci ész e ők helyze e jó al bizony alanabb,

95
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
nehezebben alálnak állás és e e ha ás gyako ol a munkae őpiaci
diszk imináció (Sík és Szei l, 2016).
Ezen szekunde csopo ba a ozó munka állalók speciális, bizony alan
helyze é ne ezzük p eka iá usnak. A p eka iá usba a ozó munka állalók a
jellemző, hogy gyak an ál anak munkahelye , ál alános bizony alanság ö ezi
a munka állalásuk aspek usai és a jö edelmi helyze üke egya án , o ábbá
nem bí nak oglalkozási iden i ással agy éle pálya modellel. Mindez az
inga ag oglalkoz a ás jö edelmi bizony alanságba sodo ja és e ezhe e len
jö őkép elé állí ja őke . (S anding, 2012; R. Fedo , 2021). Jellemzően
alamilyen bé munká égeznek, ha á ozo idejű sze ződéssel. S anding
(2012) sze in a p eká csopo jelen ős észé az ún. segélyigénylők,
ámoga ás a szo ulók eszik ki, min ami a sajá izsgála unk alanyi a is
ál alában jellemző. Mi el egy e öbb el é elhez kö ö a segélyezés, így egy e
öbben sod ódnak szegénységbe és a p eká bizony alanságo leginkább
jellemző munkanélküliségbe.
A oma munka állalás elősegí ő nemze közi és hazai s a égiai
koncepciók
Az Eu ópában élő oma népesség nap, min nap szembesül a elük szembeni
ole ancia hiányá al, há ányos megkülönböz e éssel és a á sadalmi
ki ekesz ődéssel. A omák alko ják Eu ópa legnagyobb e nikai kisebbségé . A
leg öbb Uniós o szágban ezen á sadalmi csopo ok igen ossz á sadalmi és
gazdasági kö ülmények közö kény elenek élni, a á sadalom pe emé e
szo ul a. Ez igen jelen ős kihí ás jelen a agállamok számá a is, hiszen a
oma á sadalom in eg ációja mind gazdasági, mind pedig á sadalmi szin en
egy ké i ányú olyama o jelen . Gazdasági szempon ból elada uk, hogy
megelőzzék a gene ációk közö i szegénység állapo ának új a e melődésé ,
á sadalmi aspek usból a há ányos megkülönböz e és ilalmának biz osí ása.
A nemze i omain eg ációs s a égiák uniós ke e endsze e 2020 dokumen um
é elmében az Eu ópai Unió agállamaiban biz osí ani kell, hogy a öbbségi
á sadalomhoz hasonló, egyenlő bánásmódban észesüljenek a célcsopo
agjai.
Az Eu ópai Unió alapjogi cha ája a almazza azon alap e ő embe i
jogoka , amelye a agállamok sokszínű nemze iségének, hagyományainak és
kul ú ájának isz ele ben a ása melle biz osí , köz ük a oma népesség
számá a is.
96
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Az EU oma ke e s a égia az egyenlőség, a be ogadás és a ész é el
meg alósulásáé 2020-2030 című dokumen um középpon jában hé
kulcs on osságú e üle áll: az egyenlőség, a be ogadás, a ész é el, az ok a ás,
a oglalkoz a ás, az egészség és a lakha ás. Köz udo , hogy Magya o szágon
igen magas a omák közö i jö edelmi szegények a ánya, amely a
munkanélküliség e és az alacsony iskolázo ság a eze he ő issza. Éppen
ezé a ja kiemel céljának A Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási
S a égia 2030 a oma népesség elzá kóz a ásá és a szegénység elleni
küzdelme . Ezen s a égia célja, hogy összhangban az EU ejlesz ési el ei el,
olyan i ány onalaka jelöljön ki a jö ő e néz e, melyek segí ségé el
csökken he őek a oma népessége é in ő á sadalmi há ányok.
A munkae őpiaci szempon ból há ányos helyze ű csopo ok közé a ozik
a oma nemze iségű lakosság. Gyak an é i őke há ányos megkülönböz e és
e nikai különbözőségük mia , mi el kul ú ájuk, jö őképük, a öbbségi
á sadalom el á ásaihoz aló alkalmazkodóképességük, jelenl ős el é éseke
mu a , amely a munkae őpiaci a i űdökben is megjelenik (Messing, 2014).
A jö edelem iszonyok jól ep ezen álják a munkae őpiacon é zékelhe ő
oglalkoz a ási p oblémáka . Olyan mé ékű különbségek apsz alha óak a
oma és a öbbségi á sadalom egzisz enciális helyze e közö , amely
megmu a kozik a jö edelmi angso ban el oglal alacsony pozíciójukban is,
ké ha maduk az alsó jö edelmi decilisben helyezkedik el (Fábián és Takács,
2019; Janky, 2004).
Jelen anulmányunka egy, az Észak-al öldi égióban elhelyezkedő,
elepsze ű kö ülmények közö élőkkel oly a o izsgála alapozza meg, ezé
kiemel en on os, hogy ki é jünk ezen megyék e üle ejlesz ési p og amjának
azon cél ö ek ései e, amelyek a mélyszegénysége kí ánják elszámolni a
leszakadó é ségek ezá kóz a ásá al. Ezen é ségben olyama osan nö ek ő
p oblémá jelen a mélyszegénységben élők helyze e, akik kö ében jelen ős
a ány kép isel a oma populáció. Ezen megoldás a á ó á sadalmi-gazdasági
p oblémák komplex, oglalkoz a ási, lakha ási, ok a ási, szociális és
in eg ációs e üle ek e ki e jedő álaszoka igényelnek. Számos olyan
in ézkedés kapcsolódik ezekhez a p obléma e üle ekhez, amelyek kezelése
megyei szin en égezhe ő el a legha ékonyabban. Többek közö szükség an
a mélyszegénység elszámolásá a, munkahelyek e em ésé e, az
alulképze ség, az alacsony munkae őpiaci ak i i ás ja í ásá a. Ezen
ö ek ések elepülési szin en is megjelennek a helyi p oblémák a eagál a.
Kiemele en on os a p oblémákhoz legközelebbi é ségi, elepülési szin ű
97
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
bea a kozások meg alósí ása a á sadalmi elzá kózás é dekében. A
á sadalmi és munkae őpiaci elzá kózás egy olyan közösségi, á sadalmi
é dek, amely az egész á sadalom ja á szolgálja azzal, hogy a oma
nemze iségű csopo oka is segí i in eg ációjuk előmozdí ásában.
Ezen olyama ok meg alósí ásában segí enek a helyi esélyegyenlőségi
p og amok, amelyek a helyi szin ű elemzések e épí e lehe ő é eszik a
bea a kozások észle es e ezésé az esélyegyenlőségi csopo ok helyze ének
ja í ása céljából. A célok elé ése é dekében nélkülözhe e len a bea a kozások
sike es meg alósí ásá szolgáló együ működési endsze ek elállí ása,
amelyek biz osí ják a meg alósí ás, nyomonkö e és, ellenő zés és é ékelés
mechanizmusai .
Összességében ehá jól kö onalazódik, hogy a elzá kózási s a égiák
nemze közi és hazai koncepciók közös célja, hogy elősegí sék a omák
munka állalási esélyeinek nö ekedésé és a elük szembeni munkae őpiaci
diszk imináció csökken ésé .
A elepi kö ülmények közö élők kö ében lebonyolí o izsgála
Ál alános oglalkoz a ási jellemzők
Vizsgála unk ókuszában egy Észak-al öldi égió elepsze ű kö ülmények
közö élők kö ében lebonyolí o munka állalási a i űdöke középpon ba
helyező empi ikus ku a ás áll.
Ahogy ilágsze e úgy hazánkban is kiemel sze epe an a egionali ásnak,
hiszen egy égió ejlődése jól kö ülha á olha ó gazdasági mu a ói al, ille e
ál aluk a endenciák is megha á ozha óak. A e üle i különbségek számos
ényező együ es megjelenésének kö e kez ében hosszabb á on alakulnak ki.
A oglalkoz a ási iszonyok és a munkanélküliség közö szo os kapcsola
áll enn. A leg issebb ada ok sze in a munkanélküliség ekin e ében a izsgál
Észak-al öldi égió az o szágosan mé 4,1%-os munkanélküliségi á ához
képes 6,7%-os e edményé el elma adás mu a az o szágos á laghoz
iszonyí a. Az Észak-al öldi égióba a ozó megyék izsgála a
ona kozásában megállapí ha ó, hogy Szabolcs-Sza má -Be eg megyében
öbb, min ké sze es a munkanélküliségi á a (9,2%). O szágos iszonyla ban
i a legmagasabb a munkanélküliségi á a, o ábbá maga a égió is a
legelma ado abb égiókén azonosí ha ó. Ezen endenciák é ek e
isszamenően, kons ans módon ennálló há ányok halmozódásá jelení ik
meg. Az elmúl é ekben meg igyelhe ő omló mu a ókban sze epe já szo a
98
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
2020-ban hazánkban is megjelenő Co id-19 ilágjá ány gazdasági ha ása.
Az Észak-al öldi égióban 2019-ben mé 5,6%-os égiós munkanélküliségi
á a 2020 é égé e 7,2% - a nö ekede . Ja ulás csak 2021. III. negyedé ében
új ainduló gazdaság ha ásá a igyelhe ő meg. A 2021-ben be eze e
munkahelyek megő zésé és meg édésé célzó ágaza i bé ámoga ási
p og amok o ább e ősí e ék a gazdasági mu a ók emelkedésé (KSH, 2021b).
Az Észak-al öldi égióban az állás alanok a ánya é izedek ó a osszabb
mu a ókkal szolgál, min az o szágos á lag. Az elma ado ság össze e
ényezőinek egyik igen jelen ős kö e kezménye, hogy a é ség e jellemző
há ányok a óssága álik megha á ozó á.
Ku a ási e edményeinkből kide ül, hogy a megké deze ek kö ében a
munkae őpiacon be öl ö s á uszukban pozi í i ányú elmozdulás ö én . Míg
2019-ben a álaszadók öbb min egyha mada (37,2%), addig 2021-ben 50,9%
nyila kozo a ól, hogy ak í an ész esz a munkae őpiacon. Ez az o szágos
oglalkoz a ási á a ada aiban is megjelenik, hiszen 2019-ben még 72,2% ol
a oglalkoza o ak a ánya, ez 2021- e 73,1%- a nő . Az Észak-al öldi égióban
az o szágos á laghoz képes 13,7%-kal elma ad a oglalkoz a o ak száma a
népességhez iszonyí o a ány ekin e ében (KSH, 2021a).
Ada gyűj ésünk időpon jában a álaszadók jelen ős öbbsége (70,4%) nem
ke ese munká . Ezen ada össze üggés mu a azzal, hogy a megké deze ek
közel ele (45,2%) azé nem ke es munká , mi el jelenleg is olyan munká al
endelkezik, amellyel elégede , o ábbá a álaszadók 22,2%-a egyéb alkalmi,
bejelen e oglalkoz a ási jog iszonnyal endelkezik. A leg öbbek ál al
megjelöl egyéb okok csopo jában a leg ele ánsabb ényezők közö a
nyugdíjas s á usz melle az egészségi állapo uk a aló hi a kozás, alamin a
gye mekgondozási ámoga ások igénybe é ele sze epel .
Az ak í munkake esők kö ében az elhelyezkedés idő a amá izsgáló
ké dés e ado álaszok ekin e ében megállapí ha ó, hogy a elepen élő
álláske esők közel ele úgy élekedik, hogy maximum él é en belül el ud
helyezkedni. Azonban a álaszadók 42%-a nem udja megha á ozni ennek
idő a amá .
A megké deze ek 88,8%-a he i 40 ó ás oglalkoz a ási jog iszony ke e ében
dolgozik. A úló ák ekin e ében elmondha ó, hogy a álaszadók 60,2% nem
szoko úló ázni, azonban akik igennel álaszol ak, kö ükben a he i á lagos 8-
10 ó a öbble munká al öl ö idő a am a legjellemzőbb.
A észmunkaidős oglalkoz a ás elemző ké désünk ekin e ében, amely
a a ke esi a álasz , hogy milyen okból ki olyólag dolgoznak he i 40 ó ánál
105
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
(54,2%) állí o a, hogy jelenleg „nagyon igaz”, ille e „igaz” á, hogy biz os
állással endelkezik. 33,7% é ez e úgy, hogy á „igaz is, meg nem is” ez az állí ás
és mindösszesen 12% é zi bizony alannak a jelenlegi állásá .
Vizsgál uk o ábbá, hogy az elmúl há om é ben ész e ek-e a
megké deze ek olyan an olyamon, amely ja í o a a munka állalási esélyeike .
Ezek alapján minden álaszadó (n=215) ész e alamilyen képzésben ebben az
időszakban. 90%-uk él é e meghaladó an olyamon e ész , ehá jelen ős
mé ékben igyekez ek munkae őpiaci helyze üke ja í ani. Ennek ellené e, mégis
csupán 33,3%-uk já sike el a munkae őpiacion aló elhelyezkedésben és
66,7%-uk így sem alál állás . E e jelen ős ha ás gyako olha a há ányos
megkülönböz e és, ami e szin én áké dez ünk ké dőí ünkben. A álaszadók
(n=212) egyha mada (27,8%) apasz al má há ányos megkülönböz e és
álláske esés alkalmá al, agy ize ésemeléssel, előlép e éssel kapcsola osan. Ha
ez össze e jük a 2015-ös ISSP munkaa i űd Magya o szág a ona kozó
ada ai al az lá ha juk, hogy az o szágos á laghoz képes (7,7% é ez e a há ányos
megkülönböz e és a munka ilágában) igen ked ező len helyze ben annak az
ál alunk egy Észak-al öldi nagy á osban izsgál elepi lakosok (ISSP 2015). Az
é in e ek leginkább az e nikai ho a a ozásuk és a nemze iségük mia kelle ,
hogy á éljék a há ányos megkülönböz e és (82,6%). Ke esebben a
megkülönböz e és okakén még az éle ko és a nemi ho a a ozás jelöl ék meg
(11,1%). A há ányos megkülönböz e és és a oglalkoz a ási mód közö is jelen ős
szigni ikáns kapcsola o apasz al unk (p=0,002). Nem alál unk szigni ikáns
kapcsola o a há ányos megkülönböz e és és nemi ho a a ozás közö , amely
pozi í e edménykén é elmezhe ő a másik gyak an diszk iminál á sadalmi
csopo a, a nők e néz e.
Az 2. ábláza a 2021-es elepi kö ülmények közö élők, a 2015-ös ISSP
munkaa i űd Magya o szág a ona kozó ada ai és a 2013-ban a kisgye meke
ne elő nők kö ében lebonyolí o izsgála ok e edményei a almazza.
Megjegyezzük, hogy az összehasonlí ó ada oka csak iszonyí áskén ün e jük
el, nem mondjuk az , hogy ezeknek az ada oknak az össze e ésé el
ál alánosí ha ó kö e kez e éseke ona unk le, de mégis az gondoljuk, hogy
segí he ik a 2021-es ada ok é elmezésé .
A ábláza ban el ün e e álaszadói megoszlások egy igen e ősen
munkaé é kek men én elkö eleződő elepi lakosság képé es i elénk. Ez
ekin he jük meglepő ada nak, is, de a izsgála ok közö el ele ha -nyolc é
magya ázha ja a jelene ős különbsége , agy aká az is, hogy a elepi célcsopo a
izsgála o köz e lenül megelőző há om é ben egy olyan in eg ációs p og am

106
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
észese ol , amely e ősí e e a munka on osságá , a munkához kapcsolódó
é ékek magasabb a becsülésé . E e u al, hogy a álaszadók közel há omnegyede
a munká a nem csak pénzke ese i lehe őségkén ekin és az „akko is sze e nék
dolgozni, ha nem enne szükségem a pénz e” kijelen éssel aló nagya ányú
egye é és (74,3%). Ez u óbbi a ány a 2015-ös ISSP ku a ásban 40,5% ol . A
munka hozzá a ozik az embe éle éhez kijelen éssel a megké deze ek majdnem
mindegyike eljes mé ékben azonosul . Á nyalja a helyze e , hogy mindemelle
a elepi álaszadók mindössze 36,7%-a nyila kozo úgy, hogy megalázónak a ja,
ha alaki úgy kap pénz , hogy nem dolgozo meg é e.
2. ábláza : A munkához kö ődő a i űdök 2013, 2015, 2021
A munka öné ékkén agy
jö edelem o áskén aló
é ékelése
Telepi
kö ülmények
közö élők kö ében
lebonyolí o
izsgála (2021)
N=223
Kisgye meke
ne elő nők
kö ében
lebonyolí o
izsgála (2013)
N=415
Munkaa i űd
Magya o szág
ISSP
(2015)
N=1003
Teljesen egy é és egye é
A munka csak pénzke ese i
lehe őség – semmi öbb
74,3
57,5
53,2
Akko is sze e nék dolgozni, ha
nem lenne szükségem a pénz e
70,4
na.
40,5
A munka hozzá a ozik az embe
éle éhez
93,0
na.
na.
Megalázó dolog pénz kapni, ha
az embe nem dolgozo meg é e
36,7
na.
na.
Akik nem dolgoznak, ellus ulnak
81,3
na.
na.
A munka a á sadalommal
szembeni kö elesség
80,4
na.
na.
Aki keményen dolgozik, az biz os
lehe abban, hogy előbb-u óbb
elé i mindaz , ami aka
89,3
na.
na.
A munkához és nemi
sze epekhez kö ődő a i űdök
é ékelése
Teljesen egye é és egye é
Az lenne jó, ha a é iak annyi
ke esnének, hogy el udják a ani
a családo egyedül is
76,8
60,0
na.
A é i dolga az anyagi biz onság
meg e em ése, a nőnek pedig a
családi éle ől kell gondoskodnia
60,4
52,8
na.
A szülőknek nagyjából azonos
a ányban kell ész állalniuk a
házi munkában
57,6
61,4
na.
Egy nő nem lehe jó munkahelyi
eze ő
10,2
na.
na.
Fo ás: Telepi ku a ás 2021, ISSP 2015, Ke ős kö ődés 2013.
107
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
A munkához és nemi sze epekhez kö ődő a i űdö mé ő ké dések álaszaiból
meglehe ősen adicionális é ék end ük öződik. E e u al a é iak
kenyé ke esőkén ö énő megjelení ésének e ő eljes el ogadása. Az é in e ek
76,8%-a ejez e ki egyé elmű szimpá iájá az „az lenne a jó, ha a é iak
annyi ke esnének, hogy el udják a ani a családo egyedül is” kijelen éssel,
mellyel a kisgye meke ne elő anyák (2013) - akik a leginkább é in e ek a
munka ilágából aló ki onulással és ezál al számuk a igen on os a pa ne
munkából szá mazó jö edelme - 60%-a é e egye .
Meg izsgál uk, hogy a en i állí ásokkal aló egye é és hogyan
be olyásolja a nem és a családban ne elkedő 0-17 é es ko ú gye mekek száma.
A elso akoz a o állí ások ( üggő ál ozók) közül „A munka a á sadalommal
szembeni kö elesség” mu a o szigni ikánshoz közeli össze üggés a nemmel
(p=0,066), alamin „A szülőknek nagyjából azonos a ányban kell ész
állalniuk a házi munkában” állí ás (p=0,111). Mindké ese ben a nők
egye é őbben ol ak, min a é iak.
A gye ekszámo be on a ügge len ál ozókén az lá uk, hogy csak „A
szülőknek nagyjából azonos a ányban kell ész állalniuk a házi munkában”
kijelen éssel aló azonosulás ügg s a isz ikailag ele áns módon a nem ől.
Ebben az ese ben az apasz al uk, hogy a magasabb gye mekszám a
ha á ozo abb el ogadás elé mozdí ja el a éleményeke (p=0,028).
Össze oglalás
Ku a ásunk alapján megállapí ha ó, hogy a izsgála unk cél e üle é képező
elepsze ű kö ülmények közö élő omák munkae őpiaci helyze e az elmúl
é ekben e ősödő endenciá mu a . A munka állalók száma nő , azonban
öbbszö i munkahely ál ás jellemzi őke , amely a ha á ozo idő a amú
oglalkoz a ási o mák, és a köz oglalkoz a ás ke e ein belüli alkalmazás
kö e kezménye. Ezen oglalkoz a ási ípusok azonban ked ező lenebb
helyze e e em enek a no mál, olyama os oglalkoz a ásúakhoz képes ,
hiszen idő a ami kö ö sége mia kiszámí ha a lan, bizony alan jö őképe
e edményeznek.
A izsgála unkba be on elepi kö ülmények közö élő leginkább oma
szá mazású álaszadók ke ésbé elégede ek ize ésükkel, különös ekin e el a
nők e, alamin a közmunkában dolgozók a. A munka égzés kö ülményei el
aló elégede ség pedig az mu a ja, hogy az alacsony iskolai égze séggel
endelkezők jelen ős mé ékben elégede lenebbek. Mindez issza eze he ő a
108
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
p eka iá us jelenség e, hiszen az alacsony iskolázo ságú és piacképes udással
nem endelkezők azok, akik e leginkább jellemző a munkae őpiaci
bizony alanság, s ez a oma célcsopo a okozo an igaz. Számos ese ben ők
azok, akik alacsony p esz ízsű szakmában u in elada oka ellá a, aká
nehezebb izikai munká égeznek munkájuk olyamán, amely ha ással an
elégede ségük e. A munkae őpiaci esélyeke ja í ó an olyamokon aló
ész é el ked ező alakulásá magya ázha ja a célcsopo a ókuszáló o szágos
ki e jed ségű komplex elepp og am, amely a izsgál e üle en is égbemen .
Az ok a ásban aló ész é el ellené e elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek
a álaszadók, mely e ha ás gyako ol a jelenlegi ké a cú munkae őpiac,
alamin a há ányos megkülönböz e és, amely az o szágos ada okhoz képes
lényegesen ked ező lenebbül alakul az ál alunk izsgál elepen élők kö ében.
Hasonló jelensége apasz al unk a munkához űződő é ékek izsgála ako .
A munka öné ékkén , alamin ál alános á sadalmi é ékkén aló el ogadása
jelen ősen meghaladja a ko ábbi é ekben a kisgye meke ne elő nők, és az
á lagpopuláció kö ében készül ku a ásokban apasz ala e edményeke . Ebben
a éleménynyil ání ásban észben a á sadalmi el á ásoknak aló meg elelés
ük öződik issza, észben pedig szin én a komplex elepp og am ha ásakén
azonosí juk.
Összességében ehá megállapí ha juk, hogy az ál alunk izsgál elepi
kö ülmények közö élők munkae őpiaci helyze e bizonyos szempon ok
sze in ja ul az elmúl néhány é ben, azonban a bizony alanság o ább a is
é zékelhe ő. A munkae őpiaci elhelyezkedés elősegí ő an olyamokon aló
magas ész é el, alamin a munka é ékkén aló el ogadása élhe ően
e ősí e ék ez a endenciá , de meglá ásunk sze in a ked ező ál ozás
há e ében leginkább az Eu ópai Unió elmúl ké p og amozási ciklusának
ókuszában lé ő, a hazai elzá kózási s a égiák célki űzései magába oglaló
szeg egál éle helyze ek elszámolásá megcélzó p og amok munkae őpiaci
in eg áció elősegí ő elemeinek ha ása mu a kozik meg.
109
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
Felhasznál i odalom
1. A Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2030
h ps://ec.eu opa.eu/in o/si es/de aul / iles/mn s2030.pd (Le öl és ideje:
2022.04.05.)
2. A Magya o szág helyi önko mányza ai ól szóló 2011. é i CLXXXIX.
ö ény h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a1100189. (Le öl és
ideje: 2022.04.06.)
3. A nemze i omain eg ációs s a égiák uniós ke e endsze e 2020
h ps://eu -lex.eu opa.eu/legal-
con en /HU/TXT/?u i=celex%3A52011DC0173 (Le öl és ideje:
2022.04.05.)
4. Dajnoki K isz ina, Balázs-Földi Emese (2016): Diszk imináció a
munkae őpiacon. Közép-Eu ópai Közlemények, 9(3), 150-165.
5. EU Roma s a egic amewo k o equali y, inclusion and pa icipa ion o
2020 – 2030 h ps://ec.eu opa.eu/in o/policies/jus ice-and- undamen al-
igh s/comba ing-disc imina ion/ oma-eu/ oma-equali y-inclusion-and-
pa icipa ion-eu_hu (Le öl és ideje: 2022.04.05.)
6. Fábián Ge gely, Takács Pé e (2019): Jö edelmi helyze , jö edelmi
iszonyok a elepi lakosok kö ében. Ac a Medicinae E Sociologica,
10(29), 45–54.
7. Fábián Ge gely (2022): Jö edelmi helyze , jö edelmi iszonyok és
jö edelmi egyenlő lenségek a elepi lakosok kö ében. Ac a Medicinae E
Sociologica 13(34), 63-75.
8. Fónai, M., Fábián, G., Filepné, N.É., & Pénzes, M. (2007): Szegénység,
egészség és e nici ás: Északkele -magya o szági ku a ások empi ikus
apasz ala ai. Szociológiai Szemle 3-4. 53-81.
9. Huszá Ákos, Sík End e (2017): Ré egződés, szegmen áció, p eka iá us.
In: Tá sadalmi in eg áció: az egyenlő lenségek, az együ működés, az
új aelosz ás és a ha alom sze keze e a magya á sadalomban. pp. 239-
264. Szeged-Budapes , MTA Tá sadalom udományi Ku a óközpon ,
Bel ede e Me idionale
10. Ke esi Gábo (2005): A á sadalom pe emén: Romák a munkae őpiacon
és az iskolában. Osi is Kiadó, Budapes .
110
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
11. M. Ko nyicki Ágo a – J. E dei Rená a – R. Fedo Ani a (2022):
Rizikómaga a ás elő o dulási gyako isága és min áza a, egy elepi
kö ülmények közö élő min acsopo ban. Ac a Medicinae E Sociologica
13(34), 163-188.
12. KSH (2021a): A munkae őpiac leg on osabb é es ada ai.
h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0001.h ml (Le öl és ideje:
2022.04.09.)
13. KSH (2021b): Munkanélküliségi á a, megye és égió sze in ,
negyedé en e. h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0171.h ml
(Le öl és ideje: 2022.04.09.)
14. KSH (2021c): Köz oglalkoz a ásban oglalkoz a o ak őbb ke ese i
ada ai, ha on a alamin ha i és negyedé en e kumulál .
h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0148.h ml (Le öl és ideje:
2022.04.09.)
15. Janky Béla (2004): The income si ua ion o Gypsy amilies. In: Kolosi
Tamás – Vuko ich Gyö gy – Tó h Is án Gyö gy (sze k.): Social Repo
2004. TÁRKI, Budapes
16. Libicki É a, R. Fedo Ani a (2022): A elepi kö ülmények közö élők
egészségi állapo ának és egészségmű el ségének jellemzői. Ac a
Medicinae E Sociologica 13(34), 138-162.
17. Lo ász Anna. (2012): A bé alkalmazkodás elősegí ése. Munkae őpiaci
diszk imináció. In: (sze k. Fazekas K. – Scha le Á.) (2012): Nyugdíj,
segély, közmunka. A magya oglalkoz a áspoli ikai ké é izede, 1990-
2010. O szágos Foglalkoz a ási Közalapí ány, Budapes . pp. 156-168.
18. Mó é Ma ianna, S omp Ágnes, R. Fedo Ani a (2022): Ok a ási
helyze kép elepsze ű kö ülmények közö élő oma lakosok ól. Ac a
Medicinae E Sociologica 13(34), 112-137.
19. Messing Ve a (2014): Hogyan álaszolnak a oglalkoz a ási p og amok a
oma munkanélküliség mögö álló okok a? In: A omák magya o szági
in eg ációjának p oblémái. And ássy Egye em, Budapes , pp. 1-22.
20. Neuma k, D. (2018): Expe imen al Resea ch on Labo Ma ke
Disc imina ion. Jou nal o Economic Li e a u e, 56 (3): 799-866. DOI:
10.1257/jel.20161309
21. R. Fedo Ani a (2021): Regional cha ac e is ics o he p eca ia on he
labou ma ke . Deb ecen, Magya o szág: Deb ecen Uni e si y P ess,178 p.

111
Ac a Medicinae e Sociologica Vol. 13. No. 34. 2022
22. R. Fedo Ani a, Láczay Magdolna (2021). Ha á men iség – há ányos
helyze – munkae őpiaci bizony alanság. Ac a Medicinae E
Sociologica,12(33), 44–62. h ps://doi.o g/10.19055/ams.2021.11/30/3
23. R. Fedo Ani a, Balla Pe a. (2019). Foglalkoz a ási helyze kép a elepi
kö ülmények közö élő nyí egyházi omák kö ében. Ac a Medicinae e
Sociologica. 10. 32-44. DOI: 10.19055/ams.2019.10/29/3.
24. Sík End e, Szei l Blanka (2016): A p eka iá us min munkae őpiaci
csopo . METSZETEK, 5 (3): 3-40. DOI 10.18392/METSZ/2016/3/1
25. S anding, G. (2012): P eka iá us: lakosokból állampolgá ok? Fo dula , 19
(3): 22– 50. h p:// o dula .ne /pd /19/F19_S anding.pd
26. Szabolcs-Sza má -Be eg Megyei Te üle ejlesz ési Koncepció II. Kö e
h ps://www.szszbmo.hu/ e ezes-2021-2027 (Le öl és ideje:
2022.04.06.)
27. Szoboszlai Ka alin (2022): Lakáshelyze egy szeg egá umban. Ac a
Medicinae E Sociologica 13(34), 76-89.
28. Veenman, J. (2010): Measu ing Labo Ma ke Disc imina ion: An
O e iew o Me hods and Thei Cha ac e is ics. Ame ican Beha io al
Scien is , 53(12), 1806–1823. doi:10.1177/0002764210368098
29. Wo ld Bank (2017): Po ai s o Labo Ma ke Exclusion 2.0.
h ps://www.wo ldbank.o g/en/ egion/eca/publica ion/labo -exclusion-
po ai s (Le öl és ideje: 2022.04.03.)