DEBRECENI EGYETEM
FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK
FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 20.
DEBRECEN, 2013
49
A manysi i odalmi nyel á í ásának ké dései1
ENDRESZ B igi a
Munkám émája a manysi á í ás izsgála a, ezen belül is a szosz ai nyel -
já ással oglalkozom. Ko ábban a manysik is la in be űs ábécé használ ak,
később azonban ál oz a niuk kelle : 1937- ől kö elező é e ék a ci ill ábécé
használa á a Szo je unió minden kisebbsége számá a. Ebben a anulmány-
ban igyekszem égigkö e ni, ki, milyen á í ási endsze alkalmazo , s ho-
gyan ál ozo a gyako la az idő múlásá al. Elsőso ban a magánhangzók je-
lölésé e koncen álok, mi el ez a ész p oblema ikusabb, min a mássalhang-
zók jelölése. Sokszo bonyolul jelölésekkel alálkozha unk, ezé alán é de-
mes á gondolni, nem lehe ne-e egysze űsí eni ez a endsze .
A anulmány elején a udós ku a ók í ásmódjá al oglalkozom, majd az
i odalmi nyel el. Ezen belül elő e eszem a la in be űs o ásoka , majd a
ci ill be űseke . A ci ill o ások közö elő e ke ülnek azok, amelyek még
nem jelölik a magánhangzók hosszúságá , majd ez kö e ik azok a mű ek,
amelyekben má igen. Végül apasz ala aima össze e em Má k e angéliu-
mának V. Sz. I ano a ál al készí e o dí ásá al, majd le onom sajá kö e -
kez e éseime és ja asla aima .
1. A kezde ek: a udós ku a ók í ásmódjá ól
A jelenlegi ogul (manysi) i odalmi nyel az északi nyel já ásokon ala-
pul. Ezeke a dialek usoka beszélik a leg öbben (min egy 3000 embe ), a
Szosz a és a Szig a olyók men én, egészen az Ob- idékig. A 19. században
és a század o dulón magya (Reguly An al, Munkácsi Be ná ) és inn (A u i
Kannis o) ku a ók gyűj ö ek é ékes olkló anyago az északi ogulok kö é-
1 A ku a ás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosí ó számú Nemze i Ki álóság
P og am – Hazai hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidol-
gozása és működ e ése kon e gencia p og am című kiemel p og am ke e ében zajlo .
A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozá-
sá al alósul meg.
ENDRESZ BRIGITTA
50
ben. Reguly önmaga alakí o ki a helyszínen (1843–44) á í ási me ódus , de
haza é én a gyűj ésé má nem ud a le o dí ani és kiadni. E kézi a os anyag
meg ej ésé e Hun al y Pál biz a ásá a Munkácsi Be ná állalkozo . Az ő
expedíciója idején (1888–89) a Szosz á ól kissé délebb e, a Loz a első o-
lyásánál is e nyel já áscsopo ba a ozó ogul népesség lako . Munkácsi ez
a csopo o északi (É) és első-loz ai (FL) né el ille e. Munkácsi maga is
kidolgozo egy one ikus á í ási endsze . Kannis o gyűj őú ja (1901–05) elő
iszon má megszüle e a Se älä- éle egységes innugo anszk ipció,
amely mellékjelek segí ségé el a beszél nyel igen ap ólékos, one ikus leí ásá
e e lehe ő é. (Vö. pl. Kálmán 1976: 14–15; Munkácsi – Kálmán 1986: 15–18.)
A későbbi ku a ók (Wol gang S eini z 1944, Kálmán 1976, Hon i 1982) má
e onémaelméle alapján ázol ák el a ogul nyel hang endsze é .
A manysi onémák endsze e ki ajzolódik a udományos á í ások alapján,
azonban az i odalmi nyel kialakí ása gyako la i p oblémák megoldásá a sa -
kall a és sa kallja ma is a nyel észeke . Ma má sze encsé e ogul anyanyel-
ű ku a ók és o dí ók is ész esznek a munkála okban.
1.1. Munkácsi Be ná szó á i anyaga, Kálmán Béla sze kesz ői munkája
é én égül 1986-ban lá o nap ilágo . Kálmán a Wogulisches Wö e buch
elősza ában észle esen leí ja Munkácsi á í ásának jellemzői (1986: 16–18).
Munkácsi idején a onéma ogalma még isme e len ol és a one ikus í ás
sem ejlődö ki, így gyűj ései so án még Se älä innugo á í ási endsze é
sem isme he e. Népköl ési gyűj eményének szö egei a helyszíni leí ásnak
meg elelően e e közzé, me u ólag má nem állal a az egységes one ikus
á í ás alkalmazásá . Kannis o endsze éhez képes alán egysze űnek űnhe
lejegyzési módsze e, azonban sajá ko ában ez ol a legpon osabb és legko -
sze űbb eljá ás. A magánhangzó- endsze kapcsán megemlí endő, hogy
Munkácsi jelöl e a hangsúlyoka , alamin a akul a í és kombina o ikus a-
iánsoka is. Különbsége e a hosszú– ö id magánhangzók közö , olyko
azonban ingadozások apasz alha ók (például a ’hal’ jelen ésű szó néhol χul,
máshol χūl alakú). A zá abb e és a edukál ü hango egya án ė be ű el
jelöl e. A labializál pala o elá isoka χw ~ khw, ille e kw be űkapcsola al
í a le. A γ jelölése kezde ben ingadozo nála: használ γ, gh és g be ű is. A
j- olyko i- el jelöl e. Az l melle pedig el ün e e egy há ább képze la e-
ális is (л) ( ö. Munkácsi – Kálmán 1986).
1.2. Kannis o ö é e öl he e Vogul öldön 1901 és 1906 közö . Mun-
kácsinál sokkal já asabb ol a one ikában, endsze e ezé má lényegesen
pon osabb és ap ólékosabb. A Zu Geschich e des Vokalismus de e s en Sil-
be című munkájának be eze őjében elkülöní i az egyes nyel já ásoka , ille e
A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI
51
el ázolja a magán- és mássalhangzók endsze é . Részle es jelölési módjá ól
anúskodik, hogy összesen 44 mássalhangzó és 41 magánhangzó különí el,
és ezekhez pe sze számos diak i ikus jele használ (Kannis o 1919: IX–XIII).
1.3. S eini z endsze e egysze űbb. 1944-ben megjelen Geschich e des
innisch-ug ischen Vokalismus c. mű ében észle esen jellemez e az egyes
innugo nyel ek magánhangzó- endsze ei , köz ük a manysié is. Megha á-
oz a az egyes manysi nyel já ások okálisai . Anyagá ábláza sze űen e-
e e össze Kannis óé al. É dekességkén megemlí he ő, hogy külön ün e e
el a be űke és a onémáka (ezek a be űk melle zá ójelben alálha ók). Az
északi nyel já ásokban az ő csopo osí ása sze in 19 be ű és 11 onéma jele-
nik meg. S eini z – sok diak i ikus jele használ a – jelöl e a hosszúságo és a
képzés helyé is (S eini z 1944: 78–79).
1.4. Kálmán Béla első manysi anköny ében (1955) Munkácsi Be ná
északi szö egei alapján „lel á oz a” a szosz ai magánhangzóka és mással-
hangzóka (Kálmán 1955: 13–14). Kálmán a kö e kező magánhangzókkal
számol: a) hosszú magánhangzók (8): ā (ālmi ’emel’), Á (Áp ’köd, pá a’), ē
(ēlüm-χålüs ’embe ’), ; ( ;ľ ’a c’), Ë ( Ëli ’ epül’), p ( p üm ’ég’), ō (χōl i ’ o-
gyasz ’), ū (ūnli ’ül’); b) ö id és edukál magánhangzók (7): a (ali ’öl’), ä
(åjkä ’ö eg’), ü (ūnlüs ’ül ’), i (mini ’megy’), å (åji ’elalszik’), o (oj i ’ ize ’),
u (χul ’hal’). Megjegyzi o ábbá, hogy az p és ō, å és o, alamin az a és ä
gyak an ál akoznak egymás köz az északi nyel já áson belül is. Hosszú
hangok, az ā ki é elé el csak az első szó agban o dulnak elő, alán azé ,
me a szosz ai nyel já ásban a szóhangsúly mindig az első szó agon an.
Redukál ü hang nincs első szó agban. Kálmán ehá – Munkácsihoz hason-
lóan – számol a magánhangzó-hosszúság ele áns ol á al.
Később maga Kálmán Béla is gyűj he e anyanyel i beszélők ől, de csak
az akko i Lening ádban. Sajnála os módon később sem nyíl lehe ősége hely-
színi gyűj és e. Ennek ényében módosí o a ko ábbi jelölési, á í ási endsze-
é , hiszen má nem csupán Munkácsi szö egei e ámaszkodha o , hanem
hallo , beszél nyel i ada ok a is. Lássuk, milyen ál ozás hozo mindez a
magánhangzók endsze ében a anköny második, á dolgozo kiadása, a
Ch es oma hia Vogulica alapján (Kálmán 1976: 32–36)!
Ebben a mű ében különbsége esz a) az idő a am alapján hosszú és ö id,
b) nyílás ok alapján nyíl , középső és zá , alamin c) a nyel ízszin es moz-
gása alapján elá is és pala ális magánhangzók közö (a, ā, o, ō, u, ū, ē, i, ī).
Bá elsőso ban onema ikus á í ás a ö ekszik, gyako la i szempon ból in-
dokol nak a o a ké magánhangzó-allo ón be eze ésé : az egyik az i oné-
ma allo ónja (Ï), amely γ elő és χ u án elá is hangzású; a másik a edukál u,
ENDRESZ BRIGITTA
52
amely bilabiális mássalhangzók (m és p) elő lesz labiális színeze ű. Meg-
jegyzi, hogy a szosz aiban az ī hang igen i ka. Az e és a edukál ü nem o -
dul elő első szó agban. Második és o ábbi szó agokban pedig őleg a, i, e és
ü jelenik meg. Szó égén csak a, e és i o dulha elő. Az u szabályosan csak
w elő , alamin az in ini i us -uŋkwe képzőjében an meg.
Össze oglal a: Kálmán ehá jelöl e a magánhangzók hosszúságá ; há om-
éle nyíl sági oko és elá is–pala ális szembenállás különí e el. Ko ábbi,
lening ádi anulmányú ja elő , í o szö egek alapján készí e endsze ében
izenö éle magánhangzó e el az északi manysiban. Később azonban má
csak izenke ő (a ké allo ónnal és a edukál ü hanggal együ ). Tehá egy-
sze űsí e a endsze en, mi el má akko ő maga is szükségé é ez e ennek.
Az újabb ábláza ból hiányzik ehá : Á, ;, p, ä, å.
Ké dés, mennyi e indokol az ál ala be eze e ké magánhangzó-allo ón?
A γ elá is zöngés spi áns, a χ pedig elá is zöngé len spi áns, így mi el
mindke ő elá is színeze ű, éleményem sze in nincs szükség külön Ï allo-
ón és be ű be eze ésé e, mi el az i mindig elá is színeze ű lesz γ elő és χ
u án. Hasonló a helyze az u allo ón kapcsán is: mi el az m és a p labiális
mássalhangzók, és az u is labiális magánhangzó, nem olna szükséges ehá
mindez külön allo ónnal jelölni. Ha elhagyjuk az u- és u- használunk he-
lye e, az az állí ás is é ényé esz i, hogy az u szabályosan csak w elő ,
alamin az in ini i us -uŋkwe képzőjében an meg. A w és a ŋkw is labiális
mássalhangzó(kapcsola ), így az u gyako i elő ük – igaz, más okális (pl. a)
is megelőzhe i: po ü aŋkwe ’beszélni’, pinawe ’ é e ik’. A leí ak alapján ez
a ké allo ón ehá aká el is hagyha ó a magánhangzó- endsze ből.
Ami az e- éle magánhangzók elő o dulásá ille i: az e i kán ugyan, de meg-
jelenhe első szó agban (pl. ness ’hadd, csak’). Kálmán ezzel nem számol .
1.5. Gulya János a innugo nyel ek á í ásá al oglalkozó kö e ben (1973:
112–118) ja asla o e a one ikus jelek é elmezésé e és a magánhangzó-
á í ási gyako la egysze űsí ésé e. Ő is igyekeze onema ikus el eke é é-
nyesí eni munkája so án, min ahogy a későbbi ku a ók is. Az első szó agban
nyolc éle magánhangzó é elez el a szosz ai nyel já ásban, ezek: a, ā, ē, i,
o, „, u, ū. Nem első szó agban ö magánhangzó ün e el: a, e, ü, (o), (u).
U óbbi ke ő csak másodlagosan ke ül be a nyel be, ille e kései jö e ény-
sza akban o dulnak elő. Az ál ala ázol magánhangzó- endsze ben az első
szó agi „ helyze e bizony alan. Ez igazából egy nyíl labiális a-nak ekin he-
ő, így a elá is, hosszú, nyíl ka egó iába ehe jük.
Mi el a hangsúly a szosz aiban az első szó ag a esik, Gulya – sok más
nyel észhez hasonlóan – i ele ánsnak a ja és nem jelöli. A nem első szó-
A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI
53
agban a magánhangzók k an i ása szin én i ele áns. Ezek az ü és észben
az i ki é elé el ( one ikailag) hosszúak ( élhosszúak). K an i ásuka külön
jellel nem jelöli. Ugyanakko Kálmánhoz hasonlóan há om nyíl sági oko ,
pala ális– elá is, ille e hosszú– ö id pá oka különí el.
Gulya endsze é el kapcsola ban megjegyezhe jük, hogy az i- a nem első
szó agi magánhangzók elso olásából (1973: 115) kihagyja, míg az összegző
ábláza ban (1973: 118) sze epel e i. Rendsze é Kannis o jelölésé e alapoz a
épí i el. A di ongusoka nem a ja on osnak. Csupán ősza akkal dolgozik,
azonban oldalékos alakoka is é demes lenne izsgálni, hiszen például az i
gyak an o dul elő oldalékokban. Mi el a nyel i ész endsze ek ál alában
szimme iá a ö ekednek, alán így egészí he nénk ki Gulya endsze é (az
ál alam beí kiegészí ések szögle es zá ójelben sze epelnek a ábláza ban; az
ü nem o dul elő első szó agban):
Velá is Pala ális
Hosszú Rö id Hosszú Rö id
Zá ū u [£] i
Középső [#] o ē ü, e
Nyíl „ (?), ā [ƒ], a [ó] [ó]
1.6. Szin én 1973-ban jelen meg Je. I. Rombangyeje a Мансийский (во-
гульский) язык című köny e. Ő a kö e kező magánhangzóka eszi el
(1973: 26): ū, u, ō, o, ā, a, £, i, C, ē, ü, e. Ez a endsze , má alig a almaz
„ü es helyeke ”. Rombangyeje a szükségesnek é zi behozni az C eleme is.
Ebben a műben is ele ánsnak minősül a hosszú– ö id oppozíció.
1.7. Hon i László 1982-es Geschich e des obug ischen Vokalismus de
e s en Silbe című köny ében sze eplő példaanyag alapján (1982: 123–206) a
kö e kező magánhangzó- endsze ajzolódik ki a szosz aiban: a) első (hang-
súlyos) szó agban: a (alpi ’bő , es ’), o ( ow ’ág’), u (u i ’ ész’), „ („η il
’bo da, szele ’), ā (ālm- ’emel, meg agad’), ū (χūl ’hal’), ē (nēn ’ i ke en’), i
( i - ’e e , áplál’); b) nem első szó agban: i (āwi ’aj ó’), e (χuľ ne ’ma adó’),
a (χ„ al ’nap’), o (ńololow ’nyolc’), ü (χū üm ’há om’), ā (sil āl- ’ ágni, me -
szeni’). Ezeke ábláza ba oglal a (az ü nem o dul elő első szó agban):
Velá is Pala ális
Hosszú Rö id Hosszú Rö id
Zá ū u i
Középső #o ē ü, e
Nyíl „ (?), ā a

ENDRESZ BRIGITTA
54
Első szó agban ehá nincs e és ü. Az egész endsze ben nincs ī és ƒ, ami
aszimme ikus endsze e edményez, de mégis pon osabb, min a ko ábbi je-
lölési endsze ek ese ében. Hon i jelöli a hosszúságo és – Gulyához hason-
lóan – csak ősza aka izsgál.
1.8. Ke esz es László 1998-as össze oglaló mű ében a kö e kező magán-
hangzóka e e el az északi nyel já ásokban: i, ii, e, ee, a, aa, u, uu, o, oo, ü. A
magánhangzók hosszúságá – Daniel Abondolo o dí ó-sze kesz ő „jó ol ából”
– be űke őzéssel jelöli. Megjegyzi, hogy a ö id u és o i kán o dul elő;
szó égi helyze ben csak a, e, i áll; a edukál ü pedig csakis hangsúly alan
szó agban alálha ó meg. A mássalhangzók ese ében a kö e kezőke so olja
el: m, n, nj, η, p, , j, k, kw, s, sj, χ, w, j, γ, l, lj. A pala alizáció a o dí ó-sze -
kesz ő egy első indexbe e j jellel jelzi. A kw olyan sza akban o dul elő, me-
lyekben ez a hango labiális elá is magánhangzó kö e i (pl. eekwa ’asszony’).
A γ és az η szókezdő helyze ben nem o dul elő (Ke esz es 1998: 392–395).
2. I odalmi nyel i á í ási kísé le ek
1917 u án a közpon i di ek í ák sze in megindul ak a kísé le ek, hogy az
O osz Föde áció kisebbségi nyel ei számá a i odalmi nyel eke hozzanak
lé e. Kezde ben a sze zők la in be űke használ ak, ekko áj elsőso ban is-
kolai ol asóköny ek szüle ek. A la in be űs anszk ipció, az o oszban meg-
le ő, de a manysiban nem isme hangok jelölése jö e énysza ak ese ében
sokszo nagy ej ö és okozo az á í ónak
1937-ben iszon á kelle é ni a ci ill be űk használa á a. Ezek az á í á-
sok elsőso ban a magánhangzók hosszúságának isszaadása mia okoz ak
sok gondo , hiszen az o oszban a k an i ás nem onema ikus é ékű, a ogul-
ban iszon igen. Elein e nem jelöl ék a magánhangzók hosszúságá , később
azonban ájö ek, hogy nagyon on os ez aa különbség, hiszen a hosszúság-
nak jelen ésmegkülönböz e ő sze epe an a manysiban (hasonlóan például a
magya hoz, innhez). Főkén nyomdai okok mia a mellékjelek egysze űsí é-
sé e is ö ekedni kelle , lehe e len le olna például Kannis o eljes jelölési
endsze é elhasználni (a ól nem is szól a, hogy akko áj a Szo je unióban
a udományos á í ás sem nagyon isme he ék). A e sek ese ében pedig sok-
szo még a kí án ü em, a e s i mus elé ésének is alá endelődik a nyel ani,
jelölési helyesség szigo ú be a ása. A me um ól üggően hangsúlyos szó-
agban a ö id magánhangzó is hosszabban ej ődik, hangsúly alan szó agban
pedig a hosszú magánhangzó is ej he ő ö iden.
Ebben a ejeze ben elsőkén egy 1933-ban kiado la in be űs ol asóköny-
e anulmányozok. Ez kö e i néhány ci ill be űs kiad ány: k onologikus
A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI
55
so endben halad a előszö azoka mu a om be, amelyek még nem jelölik a
magánhangzók hosszúságá , majd azokkal oglalkozom, amelyek má meg-
különböz e ik az idő a amo .
2.1. Egy la in be űkkel lejegyze mű
Előszö egy 1933-as, la in be űkkel í o manysi anköny e mu a ok be.
Ennek címe: Lo in an ma,ьs kniga (oul lom ) [Ol asóköny (első ész)]. Az
egyes ol asmányok a almán, émáján (pl. Vö öshadse eg, Lenin s b.) é ez-
he ő a közpon i i ányí ás (és a ko szellem), nagy alószínűséggel o osz szö-
egek szolgál ak a o dí ások alapjául. Emia nem igazán kapunk hi eles ké-
pe a manysi nép ől, a manysi embe ek hé köznapjai ól. A címlapon P. N.
Zuļo sze epel sze zőkén , belül azonban kide ül, hogy a ogul szö egek
„mögö ” V. I. Cse neco áll.
Az egyes hangok jelölésében gyako iak a kö e keze lenségek. A magán-
hangzók hosszúságá nem jelölik, pl. mine, (Kálmán Béla á í ásában minēγ )
’mennek’, pine,ьn = pinēγün ’ eszel, aksz’; ole,ьn = ōlēγün ’ agy’; ole,um
= ōlēγum ’ agyok’; ha e, = χa ēγü ’húznak’, en = ēn ’ők ke en’.
Fel űnő, hogy gyak an sze epel a ci ill ábécéből kölcsönzö ь be ű (lágy-
jel, m/gkij znak). Ennek hangé éke igen ál oza os. Sokszo ь sze epel o ,
ahol ma i áll (konь pal = koni-pāl ’kí ül’, sь ep = si ep ’da a’). De ez jelöl-
he i a elá is Ï- is (janь, = janÏγ ’nagy’). A mь, (mai o mában: miγ ’ad’)
szóban is ez a be ű használja a sze ző, az sugall a, hogy edukál magán-
hangzónak a ja. Ez azonban nemigen lehe igaz, min hogy hangsúlyos szó-
agban szoka lan lenne egy edukál hang jelenlé e. Szin én ugyanez a „ edu-
kál ” magánhangzó ün e i el a χ u án is, akko is, ha első szó ag ól an szó
(hьluηk e = χiluηkwe ’ásni’). A alь, = āliγ ’ él’ szó ese ében is az sugallja
a leí ó, hogy a γ elő nem eljes hang an, hanem ese leg elá is Ï, ami one-
ma ikusan ālüγ o mában lehe ne á í ni. Speciális ese eknek számí anak azok
a sza ak, amelyekben hangsúlyos és hangsúly alan szó agban egya án ь-
használ a o dí ó, pl. ь,ь = wiγü ’ ö ös’, pь, ь- = piγ iś ’kis iú’, és an-
nak olyanok is, melyekből hiányzik a ь o , ahol ma jelölik a edukál hango
(la s = lāwüs ’mond a, szól ’). A edukál hang e mésze éből akadóan meg-
elelő one ikai helyze ben eljesen el űnhe . Össze oglal a ehá : az ь elem
ebben az á í ásban jelölhe elá is Ï- , pala ális i- és „igazi” edukál hango
(ü) is. Meg igyelhe ő o ábbá, hogy a hosszú magánhangzók ese ében sok-
szo alami di ongus élé jelöl a sze ző az eь hangkapcsola al (haj eь, =
χaj ēγ ’ u ’, ju -mineь, = juw-minēγ ’ők ke en hazamennek’).
A mássalhangzók jelölésében is öbb kö e keze lenség mu a kozik, őleg
a pala alizáció ké désében. A pala alizáció ebben a köny ben a mássalhang-
ENDRESZ BRIGITTA
56
zók alá e essző el jelölik, pl. oņ-i = ōńśi ’ an neki’. Sokszo iszon csak
n sze epel o , ahol ņ-nek kellene lennie (ni nьl = ńi ’boko , cse je’, nila =
ńila ’négy’). Úgy űnik, hogy az i elő i pala alizál n hango ölöslegesnek
a o ák a sze zők külön mellékjellel ellá ni. Csak o használnak ehá mel-
lékjele , ahol a hangkö nyeze ből au oma ikusan nem kö e kez e he ő ki a
mássalhangzó lágy ol a. A pala alizál ť jelölése ţ ( aţa ’ ö id’ = wāťa), ám
ez sem mindig jelölik o , ahol á ha ó agy logikus lenne (ez egyébkén
meglehe ősen i ka hang a manysiban). A ļ a pala alizál ľ jelölésé e haszná-
la os (Vasiļ ’Vaszil’, ļoηh = ľōηχ ’ú ’), azonban ez sem kö e keze es: például
a ju le (~ juwľe) ’há a, issza’ ese ében sem esznek a kiad ányban az l alá
essző , min hogy az e elő pala alizálódha a mássalhangzó, így a mellékje-
le ölöslegesnek í él ék. Sajnos, az anyagban nem ol ak olyan sza ak, ame-
lyek -le-, -li- szek enciáka a almaz ak olna, s nem alál am -ńe- szek en-
ciá sem, így nem de ül ki, hogy ilyen ese ekben használ ak olna-e mellék-
jeles n-be ű (a köny beli példákban csak kemény hangok sze epelnek: ne =
nē ’nő’, nema ь = nēma ü ’semmi’). – A köny a pala alizáció nyomda-
echnikai jelölésében kö e keze len, me az ś jelölésé e az á húzo - be ű
használja (oņ-i = ōńśi ’ an neki’). Lássuk példákkal illusz ál a, a kö e kező
hangkapcsola ok elő o dulásá a köny ben:
-ni mini = mini ’megy’; ani = āni ’csésze’
-ńi haņi- ah uŋk e = χańiś aχ uηkwe ’ aní ani’,2 haņi- an hum =
χańiś an χum ’ aní ó’
-li ali-laŋk e = aliślaŋkwe ’ adászni’; unli = ūnli ’ül’
-ľi ļuli = ľūľi ’áll’
-le pu len = puwlen ’ ü ödj!’
-ľe u le = uwľe ’oda elé’
A öbbi mássalhangzó jelölése a kö e kezőképpen alakul: a bilabiális w-
- el jelölik: ji (= jiw) ’ a’, ju (= juw) ’be-, le-, issza-, haza-’. Ugyancsak
jelenik meg az in ini í usz képzőjében is (minuηk e = minuηkwe ’menni’).
Ám olyko elő o dul, őképp szó agzá ó helyze ben, hogy a helyén u áll
( au = aw ’ő’, oul = owl ’első’). A γ- ,- el í ja a sze ző ( alь, = āliγ ’ él’),
iszon g is elő o dul, például a címlapon (kniga ’köny ’), holo ez eljesen
idegen a manysi ól. Ké dés, ajon mi ej enek a ogulok e szóban? Nagy a-
lószínűséggel γ- agy k- . A χ helyén h- alálunk (noηh = nōηχ ’ öl’).
Jelen ős p oblémá jelen e a anköny összeállí ója számá a az o oszban
megle ő, a manysiban iszon idegen hangok jelölése. Ezek e igyekeze a-
2 Ez azonban a szö egben elő o dul pala alizál ņ mellékjel nélkül is: hani- ah uŋk e.
A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI
57
lami éle megoldás alálni: pl. a címlapon az Uçpedgiz ’Állami Pedagógiai
Köny kiadó’ ö idí és (< o . Учпедгиз kb. ’Állami anköny kiadó’); bu zuj
(< o . буржуй ’bu zsuj’); Kabi , Vladimi (személyne ek). Lening ád ne e
elő o dul Lening a és Lening ad o mában is. Habá az o oszban a szó é-
gén nem ele áns a zöngés–zöngé len oppozíció, mégis sze encsésebb le
olna kö e keze esen jelölni ez a á osne e .
Össze oglal a: lá ha ó, hogy bá sok a kö e keze lenség, mégis ígé e es
kísé le nek számí ez a anköny és „ko á sai” is az i odalmi á í ás kialakí á-
sában. Ká , hogy a e o m élbeszakad .
2.2. Ci ill be űs kiad ányok 1937 u án
2.2.1. A magánhangzók hosszúsága jelöle len
A manysiban a hosszúságnak jelen és megkülönböz e ő sze epe an. Ba-
langyin és Vah use a 1957-es Мансийский язык című munkájukban meg o-
galmaz a, hogy komolyabb nyel észe i szö egekben szükséges lenne a ma-
gánhangzók ö id–hosszú megkülönböz e ése; ennek bizonyí ásá a még mi-
nimálpá oka is elso ol ak: сав ’lige ’ ~ сāв ’sok’; mур ’ ó’ ~ mûр ’ o ok,
hang’. Az iszon má nem állalha ák el, hogy í ás endsze ükben is megje-
len essék őke . Pá hosszú magánhangzó elő o dul ugyan a ábláza ukban (1957:
20), de csak zá ójelben: y (û), o (ō), a (ā), и, э. (A endsze észe még a ы, ami
ők első nyel állásúkén ün e nek el, alahol a pala ális és elá is magán-
hangzók közö .) 1958-as szó á ukban szin én csak ö id be űk sze epelnek.
Nem lehe ehá csodálkozni azon, hogy a nagy ogul köl ő, Ju an Sesz a-
lo 1958-as Mākem a [Макем ат] ’Földem illa a’ című e seskö e ében még
nem jelöl e a magánhangzók hosszúságá , pl. kacынг = kāsüŋ ’minden’,
moли = ōli ’ol ad’, эрыг = ē Ïγ ’ének’, mэг = ēγ ’eszik’.
2.2.2. A magánhangzók hosszúságának jelölése
Miu án belá ák a magánhangzó-hosszúság jelölésének on osságá és nél-
külözhe e len ol á , elkezd ék ez í ásban is alkalmazni. Ez a gyako la las-
san, okoza osan e jed el az i odalmi nyel ben. Sesz alo , aki – min lá uk –
1958-as e seskö e ében még nem jelöl e a hosszúságo , 1984-es eposzában
(Нюлы ]рыг ’Eskü ének’) má igen. Az ál ala használ magánhangzók end-
sze e így kibő ül : a (/), ā (/), o ( ), o ( ), u ([), u ([), ] (]), e (e), i (i), y
(y). Ahol e imológiailag ü sze epelne, ál alában ы (лāтыâ = lā üη ’szó, be-
széd’), a (мāал = māül ’ ölddel’), и (pala ális j u án: ûйил = ūjül ’álla al’)
agy у (labiális mássalhangzók elő : (Тōрум = Tō üm ’Is en’) áll helye e.