A manysi irodalmi nyelv átírásának kérdései

DEBRECENI EGYETEM FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 20. DEBRECEN, 2013 49 A manysi i odalmi nyel á í ásának ké dései1 ENDRESZ B igi a Munkám émája a manysi á í ás izsgála a, ezen belül is a szosz ai nyel - já ással oglalkozom. Ko ábban a manysik is la in be űs ábécé használ ak, később azonban ál oz a niuk kelle : 1937- ől kö elező é e ék a ci ill ábécé használa á a Szo je unió minden kisebbsége számá a. Ebben a anulmány- ban igyekszem égigkö e ni, ki, milyen á í ási endsze alkalmazo , s ho- gyan ál ozo a gyako la az idő múlásá al. Elsőso ban a magánhangzók je- lölésé e koncen álok, mi el ez a ész p oblema ikusabb, min a mássalhang- zók jelölése. Sokszo bonyolul jelölésekkel alálkozha unk, ezé alán é de- mes á gondolni, nem lehe ne-e egysze űsí eni ez a endsze . A anulmány elején a udós ku a ók í ásmódjá al oglalkozom, majd az i odalmi nyel el. Ezen belül elő e eszem a la in be űs o ásoka , majd a ci ill be űseke . A ci ill o ások közö elő e ke ülnek azok, amelyek még nem jelölik a magánhangzók hosszúságá , majd ez kö e ik azok a mű ek, amelyekben má igen. Végül apasz ala aima össze e em Má k e angéliu- mának V. Sz. I ano a ál al készí e o dí ásá al, majd le onom sajá kö e - kez e éseime és ja asla aima . 1. A kezde ek: a udós ku a ók í ásmódjá ól A jelenlegi ogul (manysi) i odalmi nyel az északi nyel já ásokon ala- pul. Ezeke a dialek usoka beszélik a leg öbben (min egy 3000 embe ), a Szosz a és a Szig a olyók men én, egészen az Ob- idékig. A 19. században és a század o dulón magya (Reguly An al, Munkácsi Be ná ) és inn (A u i Kannis o) ku a ók gyűj ö ek é ékes olkló anyago az északi ogulok kö é- 1 A ku a ás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosí ó számú Nemze i Ki álóság P og am – Hazai hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidol- gozása és működ e ése kon e gencia p og am című kiemel p og am ke e ében zajlo . A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozá- sá al alósul meg. ENDRESZ BRIGITTA 50 ben. Reguly önmaga alakí o ki a helyszínen (1843–44) á í ási me ódus , de haza é én a gyűj ésé má nem ud a le o dí ani és kiadni. E kézi a os anyag meg ej ésé e Hun al y Pál biz a ásá a Munkácsi Be ná állalkozo . Az ő expedíciója idején (1888–89) a Szosz á ól kissé délebb e, a Loz a első o- lyásánál is e nyel já áscsopo ba a ozó ogul népesség lako . Munkácsi ez a csopo o északi (É) és első-loz ai (FL) né el ille e. Munkácsi maga is kidolgozo egy one ikus á í ási endsze . Kannis o gyűj őú ja (1901–05) elő iszon má megszüle e a Se älä- éle egységes innugo anszk ipció, amely mellékjelek segí ségé el a beszél nyel igen ap ólékos, one ikus leí ásá e e lehe ő é. (Vö. pl. Kálmán 1976: 14–15; Munkácsi – Kálmán 1986: 15–18.) A későbbi ku a ók (Wol gang S eini z 1944, Kálmán 1976, Hon i 1982) má e onémaelméle alapján ázol ák el a ogul nyel hang endsze é . A manysi onémák endsze e ki ajzolódik a udományos á í ások alapján, azonban az i odalmi nyel kialakí ása gyako la i p oblémák megoldásá a sa - kall a és sa kallja ma is a nyel észeke . Ma má sze encsé e ogul anyanyel- ű ku a ók és o dí ók is ész esznek a munkála okban. 1.1. Munkácsi Be ná szó á i anyaga, Kálmán Béla sze kesz ői munkája é én égül 1986-ban lá o nap ilágo . Kálmán a Wogulisches Wö e buch elősza ában észle esen leí ja Munkácsi á í ásának jellemzői (1986: 16–18). Munkácsi idején a onéma ogalma még isme e len ol és a one ikus í ás sem ejlődö ki, így gyűj ései so án még Se älä innugo á í ási endsze é sem isme he e. Népköl ési gyűj eményének szö egei a helyszíni leí ásnak meg elelően e e közzé, me u ólag má nem állal a az egységes one ikus á í ás alkalmazásá . Kannis o endsze éhez képes alán egysze űnek űnhe lejegyzési módsze e, azonban sajá ko ában ez ol a legpon osabb és legko - sze űbb eljá ás. A magánhangzó- endsze kapcsán megemlí endő, hogy Munkácsi jelöl e a hangsúlyoka , alamin a akul a í és kombina o ikus a- iánsoka is. Különbsége e a hosszú– ö id magánhangzók közö , olyko azonban ingadozások apasz alha ók (például a ’hal’ jelen ésű szó néhol χul, máshol χūl alakú). A zá abb e és a edukál ü hango egya án ė be ű el jelöl e. A labializál pala o elá isoka χw ~ khw, ille e kw be űkapcsola al í a le. A γ jelölése kezde ben ingadozo nála: használ γ, gh és g be ű is. A j- olyko i- el jelöl e. Az l melle pedig el ün e e egy há ább képze la e- ális is (л) ( ö. Munkácsi – Kálmán 1986). 1.2. Kannis o ö é e öl he e Vogul öldön 1901 és 1906 közö . Mun- kácsinál sokkal já asabb ol a one ikában, endsze e ezé má lényegesen pon osabb és ap ólékosabb. A Zu Geschich e des Vokalismus de e s en Sil- be című munkájának be eze őjében elkülöní i az egyes nyel já ásoka , ille e A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI 51 el ázolja a magán- és mássalhangzók endsze é . Részle es jelölési módjá ól anúskodik, hogy összesen 44 mássalhangzó és 41 magánhangzó különí el, és ezekhez pe sze számos diak i ikus jele használ (Kannis o 1919: IX–XIII). 1.3. S eini z endsze e egysze űbb. 1944-ben megjelen Geschich e des innisch-ug ischen Vokalismus c. mű ében észle esen jellemez e az egyes innugo nyel ek magánhangzó- endsze ei , köz ük a manysié is. Megha á- oz a az egyes manysi nyel já ások okálisai . Anyagá ábláza sze űen e- e e össze Kannis óé al. É dekességkén megemlí he ő, hogy külön ün e e el a be űke és a onémáka (ezek a be űk melle zá ójelben alálha ók). Az északi nyel já ásokban az ő csopo osí ása sze in 19 be ű és 11 onéma jele- nik meg. S eini z – sok diak i ikus jele használ a – jelöl e a hosszúságo és a képzés helyé is (S eini z 1944: 78–79). 1.4. Kálmán Béla első manysi anköny ében (1955) Munkácsi Be ná északi szö egei alapján „lel á oz a” a szosz ai magánhangzóka és mással- hangzóka (Kálmán 1955: 13–14). Kálmán a kö e kező magánhangzókkal számol: a) hosszú magánhangzók (8): ā (ālmi ’emel’), Á (Áp ’köd, pá a’), ē (ēlüm-χålüs ’embe ’), ; ( ;ľ ’a c’), Ë ( Ëli ’ epül’), p ( p üm ’ég’), ō (χōl i ’ o- gyasz ’), ū (ūnli ’ül’); b) ö id és edukál magánhangzók (7): a (ali ’öl’), ä (åjkä ’ö eg’), ü (ūnlüs ’ül ’), i (mini ’megy’), å (åji ’elalszik’), o (oj i ’ ize ’), u (χul ’hal’). Megjegyzi o ábbá, hogy az p és ō, å és o, alamin az a és ä gyak an ál akoznak egymás köz az északi nyel já áson belül is. Hosszú hangok, az ā ki é elé el csak az első szó agban o dulnak elő, alán azé , me a szosz ai nyel já ásban a szóhangsúly mindig az első szó agon an. Redukál ü hang nincs első szó agban. Kálmán ehá – Munkácsihoz hason- lóan – számol a magánhangzó-hosszúság ele áns ol á al. Később maga Kálmán Béla is gyűj he e anyanyel i beszélők ől, de csak az akko i Lening ádban. Sajnála os módon később sem nyíl lehe ősége hely- színi gyűj és e. Ennek ényében módosí o a ko ábbi jelölési, á í ási endsze- é , hiszen má nem csupán Munkácsi szö egei e ámaszkodha o , hanem hallo , beszél nyel i ada ok a is. Lássuk, milyen ál ozás hozo mindez a magánhangzók endsze ében a anköny második, á dolgozo kiadása, a Ch es oma hia Vogulica alapján (Kálmán 1976: 32–36)! Ebben a mű ében különbsége esz a) az idő a am alapján hosszú és ö id, b) nyílás ok alapján nyíl , középső és zá , alamin c) a nyel ízszin es moz- gása alapján elá is és pala ális magánhangzók közö (a, ā, o, ō, u, ū, ē, i, ī). Bá elsőso ban onema ikus á í ás a ö ekszik, gyako la i szempon ból in- dokol nak a o a ké magánhangzó-allo ón be eze ésé : az egyik az i oné- ma allo ónja (Ï), amely γ elő és χ u án elá is hangzású; a másik a edukál u, ENDRESZ BRIGITTA 52 amely bilabiális mássalhangzók (m és p) elő lesz labiális színeze ű. Meg- jegyzi, hogy a szosz aiban az ī hang igen i ka. Az e és a edukál ü nem o - dul elő első szó agban. Második és o ábbi szó agokban pedig őleg a, i, e és ü jelenik meg. Szó égén csak a, e és i o dulha elő. Az u szabályosan csak w elő , alamin az in ini i us -uŋkwe képzőjében an meg. Össze oglal a: Kálmán ehá jelöl e a magánhangzók hosszúságá ; há om- éle nyíl sági oko és elá is–pala ális szembenállás különí e el. Ko ábbi, lening ádi anulmányú ja elő , í o szö egek alapján készí e endsze ében izenö éle magánhangzó e el az északi manysiban. Később azonban má csak izenke ő (a ké allo ónnal és a edukál ü hanggal együ ). Tehá egy- sze űsí e a endsze en, mi el má akko ő maga is szükségé é ez e ennek. Az újabb ábláza ból hiányzik ehá : Á, ;, p, ä, å. Ké dés, mennyi e indokol az ál ala be eze e ké magánhangzó-allo ón? A γ elá is zöngés spi áns, a χ pedig elá is zöngé len spi áns, így mi el mindke ő elá is színeze ű, éleményem sze in nincs szükség külön Ï allo- ón és be ű be eze ésé e, mi el az i mindig elá is színeze ű lesz γ elő és χ u án. Hasonló a helyze az u allo ón kapcsán is: mi el az m és a p labiális mássalhangzók, és az u is labiális magánhangzó, nem olna szükséges ehá mindez külön allo ónnal jelölni. Ha elhagyjuk az u- és u- használunk he- lye e, az az állí ás is é ényé esz i, hogy az u szabályosan csak w elő , alamin az in ini i us -uŋkwe képzőjében an meg. A w és a ŋkw is labiális mássalhangzó(kapcsola ), így az u gyako i elő ük – igaz, más okális (pl. a) is megelőzhe i: po ü aŋkwe ’beszélni’, pinawe ’ é e ik’. A leí ak alapján ez a ké allo ón ehá aká el is hagyha ó a magánhangzó- endsze ből. Ami az e- éle magánhangzók elő o dulásá ille i: az e i kán ugyan, de meg- jelenhe első szó agban (pl. ness ’hadd, csak’). Kálmán ezzel nem számol . 1.5. Gulya János a innugo nyel ek á í ásá al oglalkozó kö e ben (1973: 112–118) ja asla o e a one ikus jelek é elmezésé e és a magánhangzó- á í ási gyako la egysze űsí ésé e. Ő is igyekeze onema ikus el eke é é- nyesí eni munkája so án, min ahogy a későbbi ku a ók is. Az első szó agban nyolc éle magánhangzó é elez el a szosz ai nyel já ásban, ezek: a, ā, ē, i, o, „, u, ū. Nem első szó agban ö magánhangzó ün e el: a, e, ü, (o), (u). U óbbi ke ő csak másodlagosan ke ül be a nyel be, ille e kései jö e ény- sza akban o dulnak elő. Az ál ala ázol magánhangzó- endsze ben az első szó agi „ helyze e bizony alan. Ez igazából egy nyíl labiális a-nak ekin he- ő, így a elá is, hosszú, nyíl ka egó iába ehe jük. Mi el a hangsúly a szosz aiban az első szó ag a esik, Gulya – sok más nyel észhez hasonlóan – i ele ánsnak a ja és nem jelöli. A nem első szó- A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI 53 agban a magánhangzók k an i ása szin én i ele áns. Ezek az ü és észben az i ki é elé el ( one ikailag) hosszúak ( élhosszúak). K an i ásuka külön jellel nem jelöli. Ugyanakko Kálmánhoz hasonlóan há om nyíl sági oko , pala ális– elá is, ille e hosszú– ö id pá oka különí el. Gulya endsze é el kapcsola ban megjegyezhe jük, hogy az i- a nem első szó agi magánhangzók elso olásából (1973: 115) kihagyja, míg az összegző ábláza ban (1973: 118) sze epel e i. Rendsze é Kannis o jelölésé e alapoz a épí i el. A di ongusoka nem a ja on osnak. Csupán ősza akkal dolgozik, azonban oldalékos alakoka is é demes lenne izsgálni, hiszen például az i gyak an o dul elő oldalékokban. Mi el a nyel i ész endsze ek ál alában szimme iá a ö ekednek, alán így egészí he nénk ki Gulya endsze é (az ál alam beí kiegészí ések szögle es zá ójelben sze epelnek a ábláza ban; az ü nem o dul elő első szó agban): Velá is Pala ális Hosszú Rö id Hosszú Rö id Zá ū u [£] i Középső [#] o ē ü, e Nyíl „ (?), ā [ƒ], a [ó] [ó] 1.6. Szin én 1973-ban jelen meg Je. I. Rombangyeje a Мансийский (во- гульский) язык című köny e. Ő a kö e kező magánhangzóka eszi el (1973: 26): ū, u, ō, o, ā, a, £, i, C, ē, ü, e. Ez a endsze , má alig a almaz „ü es helyeke ”. Rombangyeje a szükségesnek é zi behozni az C eleme is. Ebben a műben is ele ánsnak minősül a hosszú– ö id oppozíció. 1.7. Hon i László 1982-es Geschich e des obug ischen Vokalismus de e s en Silbe című köny ében sze eplő példaanyag alapján (1982: 123–206) a kö e kező magánhangzó- endsze ajzolódik ki a szosz aiban: a) első (hang- súlyos) szó agban: a (alpi ’bő , es ’), o ( ow ’ág’), u (u i ’ ész’), „ („η il ’bo da, szele ’), ā (ālm- ’emel, meg agad’), ū (χūl ’hal’), ē (nēn ’ i ke en’), i ( i - ’e e , áplál’); b) nem első szó agban: i (āwi ’aj ó’), e (χuľ ne ’ma adó’), a (χ„ al ’nap’), o (ńololow ’nyolc’), ü (χū üm ’há om’), ā (sil āl- ’ ágni, me - szeni’). Ezeke ábláza ba oglal a (az ü nem o dul elő első szó agban): Velá is Pala ális Hosszú Rö id Hosszú Rö id Zá ū u i Középső #o ē ü, e Nyíl „ (?), ā a ENDRESZ BRIGITTA 54 Első szó agban ehá nincs e és ü. Az egész endsze ben nincs ī és ƒ, ami aszimme ikus endsze e edményez, de mégis pon osabb, min a ko ábbi je- lölési endsze ek ese ében. Hon i jelöli a hosszúságo és – Gulyához hason- lóan – csak ősza aka izsgál. 1.8. Ke esz es László 1998-as össze oglaló mű ében a kö e kező magán- hangzóka e e el az északi nyel já ásokban: i, ii, e, ee, a, aa, u, uu, o, oo, ü. A magánhangzók hosszúságá – Daniel Abondolo o dí ó-sze kesz ő „jó ol ából” – be űke őzéssel jelöli. Megjegyzi, hogy a ö id u és o i kán o dul elő; szó égi helyze ben csak a, e, i áll; a edukál ü pedig csakis hangsúly alan szó agban alálha ó meg. A mássalhangzók ese ében a kö e kezőke so olja el: m, n, nj, η, p, , j, k, kw, s, sj, χ, w, j, γ, l, lj. A pala alizáció a o dí ó-sze - kesz ő egy első indexbe e j jellel jelzi. A kw olyan sza akban o dul elő, me- lyekben ez a hango labiális elá is magánhangzó kö e i (pl. eekwa ’asszony’). A γ és az η szókezdő helyze ben nem o dul elő (Ke esz es 1998: 392–395). 2. I odalmi nyel i á í ási kísé le ek 1917 u án a közpon i di ek í ák sze in megindul ak a kísé le ek, hogy az O osz Föde áció kisebbségi nyel ei számá a i odalmi nyel eke hozzanak lé e. Kezde ben a sze zők la in be űke használ ak, ekko áj elsőso ban is- kolai ol asóköny ek szüle ek. A la in be űs anszk ipció, az o oszban meg- le ő, de a manysiban nem isme hangok jelölése jö e énysza ak ese ében sokszo nagy ej ö és okozo az á í ónak 1937-ben iszon á kelle é ni a ci ill be űk használa á a. Ezek az á í á- sok elsőso ban a magánhangzók hosszúságának isszaadása mia okoz ak sok gondo , hiszen az o oszban a k an i ás nem onema ikus é ékű, a ogul- ban iszon igen. Elein e nem jelöl ék a magánhangzók hosszúságá , később azonban ájö ek, hogy nagyon on os ez aa különbség, hiszen a hosszúság- nak jelen ésmegkülönböz e ő sze epe an a manysiban (hasonlóan például a magya hoz, innhez). Főkén nyomdai okok mia a mellékjelek egysze űsí é- sé e is ö ekedni kelle , lehe e len le olna például Kannis o eljes jelölési endsze é elhasználni (a ól nem is szól a, hogy akko áj a Szo je unióban a udományos á í ás sem nagyon isme he ék). A e sek ese ében pedig sok- szo még a kí án ü em, a e s i mus elé ésének is alá endelődik a nyel ani, jelölési helyesség szigo ú be a ása. A me um ól üggően hangsúlyos szó- agban a ö id magánhangzó is hosszabban ej ődik, hangsúly alan szó agban pedig a hosszú magánhangzó is ej he ő ö iden. Ebben a ejeze ben elsőkén egy 1933-ban kiado la in be űs ol asóköny- e anulmányozok. Ez kö e i néhány ci ill be űs kiad ány: k onologikus A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI 55 so endben halad a előszö azoka mu a om be, amelyek még nem jelölik a magánhangzók hosszúságá , majd azokkal oglalkozom, amelyek má meg- különböz e ik az idő a amo . 2.1. Egy la in be űkkel lejegyze mű Előszö egy 1933-as, la in be űkkel í o manysi anköny e mu a ok be. Ennek címe: Lo in an ma,ьs kniga (oul lom ) [Ol asóköny (első ész)]. Az egyes ol asmányok a almán, émáján (pl. Vö öshadse eg, Lenin s b.) é ez- he ő a közpon i i ányí ás (és a ko szellem), nagy alószínűséggel o osz szö- egek szolgál ak a o dí ások alapjául. Emia nem igazán kapunk hi eles ké- pe a manysi nép ől, a manysi embe ek hé köznapjai ól. A címlapon P. N. Zuļo sze epel sze zőkén , belül azonban kide ül, hogy a ogul szö egek „mögö ” V. I. Cse neco áll. Az egyes hangok jelölésében gyako iak a kö e keze lenségek. A magán- hangzók hosszúságá nem jelölik, pl. mine, (Kálmán Béla á í ásában minēγ ) ’mennek’, pine,ьn = pinēγün ’ eszel, aksz’; ole,ьn = ōlēγün ’ agy’; ole,um = ōlēγum ’ agyok’; ha e, = χa ēγü ’húznak’, en = ēn ’ők ke en’. Fel űnő, hogy gyak an sze epel a ci ill ábécéből kölcsönzö ь be ű (lágy- jel, m/gkij znak). Ennek hangé éke igen ál oza os. Sokszo ь sze epel o , ahol ma i áll (konь pal = koni-pāl ’kí ül’, sь ep = si ep ’da a’). De ez jelöl- he i a elá is Ï- is (janь, = janÏγ ’nagy’). A mь, (mai o mában: miγ ’ad’) szóban is ez a be ű használja a sze ző, az sugall a, hogy edukál magán- hangzónak a ja. Ez azonban nemigen lehe igaz, min hogy hangsúlyos szó- agban szoka lan lenne egy edukál hang jelenlé e. Szin én ugyanez a „ edu- kál ” magánhangzó ün e i el a χ u án is, akko is, ha első szó ag ól an szó (hьluηk e = χiluηkwe ’ásni’). A alь, = āliγ ’ él’ szó ese ében is az sugallja a leí ó, hogy a γ elő nem eljes hang an, hanem ese leg elá is Ï, ami one- ma ikusan ālüγ o mában lehe ne á í ni. Speciális ese eknek számí anak azok a sza ak, amelyekben hangsúlyos és hangsúly alan szó agban egya án ь- használ a o dí ó, pl. ь,ь = wiγü ’ ö ös’, pь, ь- = piγ iś ’kis iú’, és an- nak olyanok is, melyekből hiányzik a ь o , ahol ma jelölik a edukál hango (la s = lāwüs ’mond a, szól ’). A edukál hang e mésze éből akadóan meg- elelő one ikai helyze ben eljesen el űnhe . Össze oglal a ehá : az ь elem ebben az á í ásban jelölhe elá is Ï- , pala ális i- és „igazi” edukál hango (ü) is. Meg igyelhe ő o ábbá, hogy a hosszú magánhangzók ese ében sok- szo alami di ongus élé jelöl a sze ző az eь hangkapcsola al (haj eь, = χaj ēγ ’ u ’, ju -mineь, = juw-minēγ ’ők ke en hazamennek’). A mássalhangzók jelölésében is öbb kö e keze lenség mu a kozik, őleg a pala alizáció ké désében. A pala alizáció ebben a köny ben a mássalhang- ENDRESZ BRIGITTA 56 zók alá e essző el jelölik, pl. oņ-i = ōńśi ’ an neki’. Sokszo iszon csak n sze epel o , ahol ņ-nek kellene lennie (ni nьl = ńi ’boko , cse je’, nila = ńila ’négy’). Úgy űnik, hogy az i elő i pala alizál n hango ölöslegesnek a o ák a sze zők külön mellékjellel ellá ni. Csak o használnak ehá mel- lékjele , ahol a hangkö nyeze ből au oma ikusan nem kö e kez e he ő ki a mássalhangzó lágy ol a. A pala alizál ť jelölése ţ ( aţa ’ ö id’ = wāťa), ám ez sem mindig jelölik o , ahol á ha ó agy logikus lenne (ez egyébkén meglehe ősen i ka hang a manysiban). A ļ a pala alizál ľ jelölésé e haszná- la os (Vasiļ ’Vaszil’, ļoηh = ľōηχ ’ú ’), azonban ez sem kö e keze es: például a ju le (~ juwľe) ’há a, issza’ ese ében sem esznek a kiad ányban az l alá essző , min hogy az e elő pala alizálódha a mássalhangzó, így a mellékje- le ölöslegesnek í él ék. Sajnos, az anyagban nem ol ak olyan sza ak, ame- lyek -le-, -li- szek enciáka a almaz ak olna, s nem alál am -ńe- szek en- ciá sem, így nem de ül ki, hogy ilyen ese ekben használ ak olna-e mellék- jeles n-be ű (a köny beli példákban csak kemény hangok sze epelnek: ne = nē ’nő’, nema ь = nēma ü ’semmi’). – A köny a pala alizáció nyomda- echnikai jelölésében kö e keze len, me az ś jelölésé e az á húzo - be ű használja (oņ-i = ōńśi ’ an neki’). Lássuk példákkal illusz ál a, a kö e kező hangkapcsola ok elő o dulásá a köny ben: -ni mini = mini ’megy’; ani = āni ’csésze’ -ńi haņi- ah uŋk e = χańiś aχ uηkwe ’ aní ani’,2 haņi- an hum = χańiś an χum ’ aní ó’ -li ali-laŋk e = aliślaŋkwe ’ adászni’; unli = ūnli ’ül’ -ľi ļuli = ľūľi ’áll’ -le pu len = puwlen ’ ü ödj!’ -ľe u le = uwľe ’oda elé’ A öbbi mássalhangzó jelölése a kö e kezőképpen alakul: a bilabiális w- - el jelölik: ji (= jiw) ’ a’, ju (= juw) ’be-, le-, issza-, haza-’. Ugyancsak jelenik meg az in ini í usz képzőjében is (minuηk e = minuηkwe ’menni’). Ám olyko elő o dul, őképp szó agzá ó helyze ben, hogy a helyén u áll ( au = aw ’ő’, oul = owl ’első’). A γ- ,- el í ja a sze ző ( alь, = āliγ ’ él’), iszon g is elő o dul, például a címlapon (kniga ’köny ’), holo ez eljesen idegen a manysi ól. Ké dés, ajon mi ej enek a ogulok e szóban? Nagy a- lószínűséggel γ- agy k- . A χ helyén h- alálunk (noηh = nōηχ ’ öl’). Jelen ős p oblémá jelen e a anköny összeállí ója számá a az o oszban megle ő, a manysiban iszon idegen hangok jelölése. Ezek e igyekeze a- 2 Ez azonban a szö egben elő o dul pala alizál ņ mellékjel nélkül is: hani- ah uŋk e. A MANYSI IRODALMI NYELV ÁTÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI 57 lami éle megoldás alálni: pl. a címlapon az Uçpedgiz ’Állami Pedagógiai Köny kiadó’ ö idí és (< o . Учпедгиз kb. ’Állami anköny kiadó’); bu zuj (< o . буржуй ’bu zsuj’); Kabi , Vladimi (személyne ek). Lening ád ne e elő o dul Lening a és Lening ad o mában is. Habá az o oszban a szó é- gén nem ele áns a zöngés–zöngé len oppozíció, mégis sze encsésebb le olna kö e keze esen jelölni ez a á osne e . Össze oglal a: lá ha ó, hogy bá sok a kö e keze lenség, mégis ígé e es kísé le nek számí ez a anköny és „ko á sai” is az i odalmi á í ás kialakí á- sában. Ká , hogy a e o m élbeszakad . 2.2. Ci ill be űs kiad ányok 1937 u án 2.2.1. A magánhangzók hosszúsága jelöle len A manysiban a hosszúságnak jelen és megkülönböz e ő sze epe an. Ba- langyin és Vah use a 1957-es Мансийский язык című munkájukban meg o- galmaz a, hogy komolyabb nyel észe i szö egekben szükséges lenne a ma- gánhangzók ö id–hosszú megkülönböz e ése; ennek bizonyí ásá a még mi- nimálpá oka is elso ol ak: сав ’lige ’ ~ сāв ’sok’; mур ’ ó’ ~ mûр ’ o ok, hang’. Az iszon má nem állalha ák el, hogy í ás endsze ükben is megje- len essék őke . Pá hosszú magánhangzó elő o dul ugyan a ábláza ukban (1957: 20), de csak zá ójelben: y (û), o (ō), a (ā), и, э. (A endsze észe még a ы, ami ők első nyel állásúkén ün e nek el, alahol a pala ális és elá is magán- hangzók közö .) 1958-as szó á ukban szin én csak ö id be űk sze epelnek. Nem lehe ehá csodálkozni azon, hogy a nagy ogul köl ő, Ju an Sesz a- lo 1958-as Mākem a [Макем ат] ’Földem illa a’ című e seskö e ében még nem jelöl e a magánhangzók hosszúságá , pl. kacынг = kāsüŋ ’minden’, moли = ōli ’ol ad’, эрыг = ē Ïγ ’ének’, mэг = ēγ ’eszik’. 2.2.2. A magánhangzók hosszúságának jelölése Miu án belá ák a magánhangzó-hosszúság jelölésének on osságá és nél- külözhe e len ol á , elkezd ék ez í ásban is alkalmazni. Ez a gyako la las- san, okoza osan e jed el az i odalmi nyel ben. Sesz alo , aki – min lá uk – 1958-as e seskö e ében még nem jelöl e a hosszúságo , 1984-es eposzában (Нюлы ]рыг ’Eskü ének’) má igen. Az ál ala használ magánhangzók end- sze e így kibő ül : a (/), ā (/), o ( ), o ( ), u ([), u ([), ] (]), e (e), i (i), y (y). Ahol e imológiailag ü sze epelne, ál alában ы (лāтыâ = lā üη ’szó, be- széd’), a (мāал = māül ’ ölddel’), и (pala ális j u án: ûйил = ūjül ’álla al’) agy у (labiális mássalhangzók elő : (Тōрум = Tō üm ’Is en’) áll helye e.