D
E
BRECENI
E
GYETE
M
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
AN
SZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
19.
D
EBRECEN
, 2012
3
A ma
ny
si
u
g amma ikalizációja
1
E
NDR
E
SZ
B igi a
1.
Be eze é
s
Tanu
l
mányomban a manysi
u
eleme izsgálom meg észle esebben ab-
ból a szempon ból, hogy ajon össze é eli u ó ag ól, képz l, agy á mene i
ka egó iakén képz sze u ó ag ól beszélhe ünk-e. Ahhoz, hogy az u ó ag
képz é álásának, g amma ikalizálódásának a olyama á leí hassam, ö i-
den szólnom kell a képz sülés k i é iumai ól.
Mi el manysi eleme izsgá-
lok, szükségesnek a o am a manysi í ásbeliség ö id, á ogó bemu a ásá is,
ille e el kí án am hí ni a igyelme a manysi biblia o dí ások jelen ségé e
a nyel észe i ku a ások, köz ük a g amma ikalizáció-ku a ás szempon jából.
A anulmány égén egy 2000-es szosz ai biblia o dí ás alapul é e mu a-
om be az
u
el o dulásai , majd ennek alapján igyekszem de iniálni ennek
az elemnek a s á usá .
2. A ma
nysi í ásbeliség kezde ei, a biblia o dí ások sze epe
Az els manysi sza ak képp személyne ek ol ak, amelyek a 16–17.
századi o osz k ónikákban jelen ek meg. Emlí és é demel a Gulya János ál-
al köz eado , 1736-ból szá mazó szójegyzék, amely b ségesen a almaz
közne eke (Gulya 1958). Kés bb magá ól a nyel l különböz nemze isé-
g ku a ók ú jai, munkái, eljegyzései ál al udha o meg öbbe a udomá-
nyos közönség. Helyszíni gy j éseke égez ek, majd össze oglal ák ku a ási
e edményeike , amelyek leginkább szójegyzékek o májában lá ak nap ilá-
go . Az els manysi nyel nyom a o szö egek a 19. század közepén jelen-
ek meg, s a ko szokásainak meg elel en egyházi jelleg ek ol ak. Legin-
kább az Újszö e ség o dí ásá al oglalkoz ak: 1868-ban Londonban megje-
len Má é e angéliumának kondai o dí ása ké sze ze esnek, a Popo es é-
1
A publikáció elké
szí ésé a TÁ
MOP-4.2.2/
B-10/1-2010-0024
számú p ojek ámoga a.
A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozá-
sá al alósul meg.
E
ND
RE
SZ
B
RIGITTA
4
eknek („Ge gelynek és Gyö gynek”) köszönhe en ci ill be s lejegyzéssel,
majd ez a m e Hun al y a Nyel udományi Közlemények 9. számában la-
in be s á í ással közöl e 1872-ben. Ennek hí é e An on Schie ne és Johann
Fe dinand Wiedemann Szen pé e á o lemásol a a ci ill be s Má k e angé-
liumo is, és el i ék Hun al ynak Pes e. Ez a másola má maga is egy
Sjög én ál al készí e kópia alapján szüle e . Az e ede i a szen pé e á i zsi-
na köny á ában iz ék, ez is a Popo sze ze esek o dí o ák le kondai
manysi a. Hun al y ez is megjelen e e 1873-ban, a Nyel udományi Közle-
mények 10. számában, la in be s á í ásban. Kés bb Augus Ahlq is új a ki-
ad a mindké e angéliumo la in be kkel 1894-ben, Helsinkiben. Ahlq is -
nak lehe sége ol a helyszínen, kondai manysik ól anyago gy j eni, így á -
í ása el é Hun al yé ól, hiszen Popo ék ci ill be s szö egé az él nyel i
kiej és alapján ud a ko igálni. (Részle esebben ld. Kálmán 1976: 14–18, 27;
Ke esz es 2004: 73–86; 2005: 47–57; Sá osi 2006: 95–102).
A kisebb innugo nyel ek í ásbeliségének kialakulásában jelen s sze e-
pe öl ö ek be a biblia o dí ások. Ezek nem csupán a allási éle gyako lásá
szolgál ák, hanem észben azzal a szándékkal is szüle ek, hogy éle ben a -
sák, és egyben ejlesszék a kisebb nyel eke . Az önálló, anyanyel i odalmi
nyel kialakí ása minden nép számá a endkí ül on os, még inkább igaz ez a
eszélyez e e helyze ben le nyel ek e, amilyen a manysi is. Az önálló
i odalmi nyel biz osí ha ja a nép nyel ének, lé ének, iden i ásának meg zé-
sé . A biblia o dí óka ehá ezek a célok is mo i ál ák munkájuk so án. Al-
kalmassá kí án ák enni a nyel e a a, hogy bá mi ki lehessen ejezni ál ala;
hogy a jog, a közigazga ás, a e mésze udományok s b. e én is megállja a
helyé .
Ahogy Hun al y (1872: 10) is megemlí i, a Popo es é ek igyekez ek az
o osz e minológia használa a helye manysi meg elel ke alálni, hiszen így
az o oszul nem udó manysi anyanyel ek számá a is é he bbé ál a o dí-
ás. Ez a ö ek és a kés bbi biblia o dí ók is meg iz ék, így a bibliai ogal-
mak a, események e, helyek e igyekez ek manysi e minológiá alko ni.
Ilyen el eke kö e például a Má k e angélium 2000-ben északi (szosz ai)
manysi nyel en megjelen p óba o dí ása V. Sz. I ano a ál al. Jó al ke e-
sebb o osz e ede eleme a almaz ez a o dí ás, min a 19. századiak.
Má k e angéliumának újabb han i p óba o dí ása is 2000-ben jelen meg.
Ebben is enge eg neologizmussal alálkozha unk. É dekes ké dés, ajon mi-
é is Má k e angéliuma áll leginkább az obi-ugo nyel biblia o dí ások
készí i igyelmének középpon jában? Widme lehe séges álaszokkén az
emlí i meg, hogy egy ész Má k e angéliuma a K isz us u áni els é század
ha anas é eiben í ódo , és öbb Újszö e ség-ku a ó ez a ja a leg égebbi
A
MANYSI
U
T
GRAMMAT
I
K
A
L
I
ZÁC
I
Ó
J
A
5
e angéliumnak, agyis ez ha ha o leginkább a öbbi e. Más ész didak ikai
unkciója is an: Má k, alószín leg Pé e apos ol aní ánya ol , aki olyan
embe eknek szán a ez a ész , akik nem isme ik az Ószö e sége , így Má k
e angéliuma ele an u alásokkal és magya áza okkal, amelyek megkönnyí-
ik a megé és . És égül egy gyako la i é : ez a leg ö idebb e angélium,
így könnyen p óba o dí ások anyagául szolgálha (Widme 2004: 128–129).
Mié alkalmasak a különböz biblia o dí ások a kisebb innugo nyel ek
izsgála á a? Amelle , hogy els nyom a o szö egekkén endkí ül é ékes
nyel ö éne i in o mációka ho doznak, azé is, me az újszö e ségi í ások
alapján készül különböz innugo nyel i anyagok pá huzamos ko pusz al-
ko nak, amelyeke összehasonlí ha unk egymással. A o dí ások nyel újí ás a
kész e nek, ezzel együ pedig a szókincs ejlesz ésé e. A neologizmusoknak
köszönhe en ki álóan izsgálha ók a különböz ko okban kele keze szö-
eghelyek össze e ésé el az egyes nyel ál ozási olyama ok, köz ük a dol-
goza omban izsgál g amma ikalizáció is (Ke esz es 2009: 62).
A biblia o dí ásokban az egyes innugo nyel ekkel kapcsola ban meg i-
gyelhe , hogy a nagyobb, égebbi í ásos hagyománnyal endelkez innugo
nyel ek ömö ki ejezéseke használnak, és gyak an élnek a szóképzés
lehe ségé el. Ezekben a nyel ekben sokkal ke esebb szóössze é ellel alál-
kozha unk, kö ülí ásos szósze keze ek pedig alig o dulnak el . Ezzel szem-
ben az i odalmi í ásos hagyomány híján le kisebb innugo nyel ek biblia-
o dí ásaiban gyako iak a kö ülí ások, az igene es sze keze ek, amelyek hí-
en ük özik a o dí ók kemény munkájá , mely so án az idegen (ál alában
o osz) sza ak a, ki ejezések e igyekez ek meg elel ke alálni (Ke esz es
2009: 73).
A öbbi innugo nyel hez hasonlóan a manysi biblia o dí ók is szí esen
élnek munkájuk so án a kö e kez eszközökkel ( ö. Ke esz es 2009: 70–72,
2011: 28–35).
a) Má megle sza aka új jelen éssel, jelen ésá nyala al uháznak el:
’ép; szen (pogány sze a ás sze in )’
> ’szen ’,
’lélegze , lélek,
éle ’ > ’Szen lélek’.
b) Ri kábban o dul el égi sza ak elele ení ése:
’szellem’.
c) A innugo nyel ek agglu ina í ol ából akad, hogy a biblia o dí ók
neologizmusok e em éseko a szóképzés, ille e a szóössze é el eszközé is
alkalmazzák. Példa szóképzés e:
’Mes e , Taní ó, Rabbi’ (<
’ aní ’),
’magasz al’ (<
’nagy’). Találkozha unk
kopula í (össze oglaló, mellé endel ) össze é elekkel:
-
’ öld + íz’ >
’ ilág’; alamin egyéb, alkalmi szóössze é elekkel is:
-
’ki ály + i-
E
NDRESZ
B
RIGITTA
6
dék’ > ’ki ályság’,
y -
’pap + bácsi’ > ’zsidó pap’,
-
’mus-
á + szem’ > ’mus á mag’,
a -
’kenyé + ’ > ’gabona’.
d) Önálló sza ak agglu inálód ak, ille e agglu inálódnak képz é:
’hi ’ (< ’hí dolog’),
a
’áldoza ’ (< ’áldozó do
-
log’),
o -
’ el ámadás’ (< ’ elemelked esemény’),
a
’csoda’ (< ’nem le esemény’). Ez a olyama még nem zá ul le, hiá-
nyoznak az ellip ikus megoldások.
Dolgoza omban ez u óbbi jelenséggel oglalkozom észle esebben.
3. A g amma ikalizációs olyama
Mai napig i a an a udományos közösség agjai közö azzal kapcsola -
ban, hogy a g amma ikalizáció szink onikus agy diak onikus olyama -e?
Hogyan é demes izsgálni? A nyel észe ben bekö e kez p agma ikai o du-
la ól kezd e má nem csupán diak ón szempon ból izsgál ák a g amma ika-
lizáció , hanem szink ón szempon ból is, amely els so ban a p agma ikai je-
len ések izsgála á a koncen ál, be on a a nyel használa i min áka (Dé
2005: 37). A ancia An oine Meille
sze in a g amma ikalizáció egysze e
kon inuum és ázisok a bon ha ó jelenség (idézi: Dé 2005: 10–11). Lea Lai-
inen az í ja a g amma ikalizáció ól, hogy a szink ón és diak ón szempon
egyesül a ku a ásban; a nyel észek egye é enek abban, hogy a
langue
és a
pa
ole
ha á án mozognak, és igyekeznek a nyel sze keze , ille e a nyel -
használa közö i iszony izsgálni (Lai inen 1993: 149–158). Jómagam úgy
élem, ha egye é ünk Meille gondola á al, és a g amma ikalizáció olya-
ma nak ekin jük, akko a diak ónia eszközé alkalmaz a égigkísé he jük
egy-egy elem ese ében a g amma ikalizáció egyes ész olyama ai a különbö-
z ko okban. Az ilyen ípusú izsgála ok alán legjobb o ásai az új a és új a
kiado anyanyel i biblia o dí ások. A ko abeli nyel használa o ük öz e
újí ják, ál oz a ják meg a szö egeke , és a pá huzamos szö eghelyeknek kö-
szönhe en könny ezeke az el é éseke meg alálni és kimu a ni.
A g amma ikalizáció mibenlé é l, a olyama jellemz i l ö iden má
í am ko ábban ( ö. End esz 2011: 61–63). Egy ado lexéma önálló szóból
szu ixummá alakul, miközben szeman ikai e eje csökken; a égs ázisban a
szu ixum má semmilyen kapcsola o sem mu a e ede i alapsza á al
(például a magya
-ság/-ség
képz ben ma má nem é ezzük az e ede i ’domb,
e d s magasla , e d ’ jelen és ). Ugyanakko a képz agglu inációjának nem
el é ele a eljes kiü esedés. A olyama o gyak an hang- és alak ani ál ozá-
sok kísé ik (például a inn
y ä
’lánya alakinek’ >
- a /- ä
képz illeszke-
d ál oza ának kialakulása). Az önálló szóból kele keze elem agkén , kép-
zkén sokkal szabadabban kapcsolódha más lexikai egységekhez, min ön-
A
MANYSI
UT
GRAMMAT
I
K
A
L
I
ZÁC
I
Ó
J
A
7
álló szókén , így p oduk i i ása n . A p oduk i i ás egyik okmé je, hogy az
ado szu ixum mennyi e kapcsolódik idegen elemekhez (például mo d in
’ ehé í anyag’ < o osz ’ ehé ’, ö. Ma icsák 2006: 47–
48). A másik okmé az el o dulási gyako iság izsgála a lehe égi és új
szö egekben. E e ki álóan alkalmasak a biblia o dí ások a pá huzamos szö-
eghelyek izsgála a ál al. A mo d in -
i
képz izsgál a Ma icsák (2005:
69) megállapí ja, hogy Lukács e angéliumának 1996-os o dí ásában há-
omszo annyi lexéma o dul el , közel ké sze annyi helyen, min az 1889-
es ál oza ban. Ez mu a ja, hogy az önálló szóból kialakul képz egy e öbb
lexémához kapcsolódik, egy e p oduk í abb.
Az önálló szóból alakul képz k (Riese e minológiájá al: de i ációs
szu ixumok) g amma ikalizációs olyama a ál alában ez a so ende kö e i:
önálló szó > össze é el u ó agja > képz . Az els ázisban az ado szó az
össze é el második elemekén még meg a ja e ede i jelen ésé , a második á-
zisban a szó kezdi el eszí i szeman ikai önállóságá , és g amma ikai unkció-
ka esz el. A ha madik ázisban má eljesen el eszí e önállóságá nem
egyedül bukkan el, hanem különböz né szókhoz kapcsol a szu ixumkén .
I má nem egy ké né szóból álló össze é el l an szó, hanem egy szu i-
xummal kib í e né szó ól. A képz é álás k i é iumainak egyike, hogy
az e ede i össze é el el agjának alapszókén is él szónak, e imológiailag
á lá ha ónak kell lennie. A o mánssá alakuló agnak minél öbb össze é el-
ben meg kell jelennie. A lé ejö új szónak el on jelen és nek kell lennie.
Az agglu inálódo képz és e ede i alapsza ának hangalakja és jelen ése le-
he leg áljon szé egymás ól (ugyanakko a ké alak egymás melle is élhe
o ább). Amíg a izsgál elem nem eszí i el az e ede i jelen ésé , öbbé-ke-
ésbé u ó agnak kell ekin enünk (Ma icsák 2010: 35–36; Riese 2011: 141–
142).
4. Né szóképz k g amma ikalizálódása az obi-ugo ban
A öbbi innugo nyel hez hasonlóan a manysiban és a han iban is el o -
dulnak önálló sza akból ki ejl dö de i ációs szu ixumok. Nem mindig
egysze eldön eni, mi í élhe szu ixumnak, és mi össze é eli elemnek, a
ha á ok ugyanis nem élesek e ka egó iák közö . Ez a ejl dési olyama o-
ne ikai ál ozásokkal já együ . Példa e e a manysi
- i /-
deminu í
(kicsinyí ) képz , amely e ede ileg önálló szóból szá mazik (< FU *
ä
’da ab, ész’). A manysi nyel egy ko ábbi szakaszában képz sze u ó aggá
alakulha o , majd eljesen el eszí e önállóságá , má csak szu ixumkén je-
len meg. (Fel ehe jük, hogy öbb u áli képz is hasonló olyama ú ján
kele kezhe e .) Riese sze in a égebbi manysi nyel anokból gyak an hiány-

E
NDRESZ
B
RIGITTA
8
zik azoknak az elemeknek a elso olása, amelyek önálló sza akból képz sze-
u ó aggá, képz é ál ak, hiszen sok ese ben nehéz eldön eni, alóban ez a
olyama já szódik le éppen, agy egysze en össze é eli u ó agnak kell e-
kin eni ke . Riese észle esen oglalkozo azokkal az elemekkel, amelyek
önálló sza akból ejl d ek ki, de még nem képz k, iszon má nem is csu-
pán össze é eli u ó agok (Riese 2001: 141–142).
Riese jelen és és használa ekin e ében há om csopo ba so olja a de i á-
ciós szu ixumsze elemeke : né i sza ak; deminu í (kicsinyí ) sza ak;
augmen a í (kiegészí , b í ) sza ak. Az azonos csopo hoz a ozó ele-
mek öbbnyi e szinonímák, de lehe nek el é jelen ésá nyala úak, ille e al-
kalmazási kö ük is különbözhe .
Az els csopo ba, a né i sza ak közé (azaz az önálló szóból kele keze
képz k, képz sze u ó agok kö ébe) so olha ó az obi-ugo nyel ekben pél-
dául a manysi
s
u
p
’da ab, ész, él’:
p
’csónak’ >
psup
’kis csónak’,
man
’lapá ’ >
man sup
’kis lapá ’;
w ma
’dolog, ügy’:
a ne
w ma
’hi ’
( kp. ’hí dolog’),
ji a new ma
’áldoza ’ ( kp. ’áldozó dolog’);
nak
’ese-
mény, kö ülmény’:
njal nenak
’ el ámadás’ ( kp. ’ elemelked esemény’),
li la lnak
’csoda’ ( kp. ’nem lé ez esemény’); osz ják
we
’dolog, mun-
ka’ (DEWOS 1613 kk):
a mwe
’ é ek’ ( kp. ’ ossz dolog’),
awe
’ i ok’
( kp. ’ i kos dolog’),
’dolog, á gy’ (UEW 20; DEWOS 205 kk.):
em
’szen ség’ ( kp. ’szen dolog’),
ju
’ha alom’ ( kp. ’e s dolog’) (Ke-
esz es 2004: 78; Riese 2001: 149; Widme 2004: 132).
A manysi
u
( edukál alakja:
) szin én az els csopo ba a ozik, önálló
szókén jelen ése ’ alami, holmi, izé’ (WgWb 709), ’dolog, holmi’ (VNGy
II: 720). A szó alószín leg a innugo alapnyel i
*a
’dolog’ lexémá a
eze he issza, okona az el bb emlí e osz j.
,
alán a m.
izé,
a i.
asia
és
a lp.
â
(UEW 20).
Az
u
a manysi nyel já ások közül az északiban és a má a má kihal kö-
zép-loz aiban ( ol ) ada olha ó. F ne eke hoz lé e, els so ban mellékne-
ekhez és igene ekhez kapcsolódik. Mellékné b l:
as al-u
’ alami, ami el
alaki nem ud megbi kóni’ <
as
- ’kész lesz’ + -
al
osz óképz ,
jan u
’ö eg, aggas yán’ <
jan
’nagy’,
lili u
’él lény’ <
lili
’él , ele en’; olya-
ma os mellékné i igené b l:
ajnu
’inni aló’ <
ajne
- ’i ó’, <
aj
- ’iszik’,
ali
-
ln-u
’ adászzsákmány’ <<
alil
- ’üldöz’,
u nu e
’ma adék’ <<
u
- ’ma-
ad, isszama ad’,
jon nu
’já ék’ <<
jon
- ’já szik’,
kis nu
’síp, ü y’ <<
kis
- ’sípol, ü yül’,
masnu
’ uha’ <<
mas
- ’ elöl öz e , magá a öl ’,
i ala
-
nu
’ abló’ <<
i ala
- ’ ablással oglalkozik’,
nu
’é el’ <<
- ’eszik’,
A
MANYSI
UT
GRAMMAT
I
K
A
L
I
ZÁC
I
Ó
J
A
9
wa nu
’e edmény’ <<
wa
- ’ esz, csinál’ (Riese 2001: 143); ld. o ábbá:
i-
u
’ez a alami’,
m-u
’kicsi alami’ (VNGy II: 720).
Az obi-ugo népek kö ében a med é szen álla kén isz el ék, és nem ne-
ez ék ne én, mi el ez abunak számí o . Helye e gyak an kö ülí ásoka al-
kalmaz ak, ezek közö elbukkan az
u
is:
w - ln-u
’med e, kp. e d ben
le alami’ (Kálmán 1976: 117). Gyak an sze epel a med éhez agy a med-
e o hoz kapcsolódó ki ejezésekben:
a jn-u
’med eo ’ <
a ji
’szagol’,
nu i -u
’üs (med e o on)’ <
nu i
’í es, ogó al ellá o ’,
pujin åln u kw
’med e’ <
pujin
’ á ol a olyó ól, enn’,
ali
’ adászik, halászik’,
p jiw m
n-u
’a med e há a’ <
p
’üs ’,
jiw
’ a’,
i
’szed, eszik’,
i -ajn-u
’ ö -
l o gács (med e o on)’ <
i
’ íz’,
aji
’iszik’ (WgWb 26, 33, 54, 159, 217,
347, 472, 485, 495, 709, 722, 727).
Az
u
bi okos személy aggal is ellá ha ó:
am u m
’enyém’,
na u n
’ ied’,
aw u ä
’ö é’ (WgWb 709).
5. Az
u
a biblia o dí ásokban
A o ábbiakban a a ke esem a álasz , ajon kimu a ha ó-e az
u
g am-
ma ikalizálódása a mai bibli o dí ások szö egei segí ségé el? Ehhez Má k
e angéliumának 2000-es északi (szosz ai) manysi p óba o dí ásá izsgál am
meg, amelye V. Sz. I ano a készí e el. Els kén az alapalako ün e em el
jelen ésé el együ , u ána kö e keznek a oldalékos alakok, amelyeke pon o-
san meg is ha á ozok. A magya ál oza lem szá mazó, szó sze in i o dí-
ás (magya osabb o dí ás meg ekin éséhez ki áló o ás a Szen Is án Tá -
sula Ka olikus Bibliája, amely in e ne en ke esz ül is elé he ). A példa
szempon jából ke ésbé jelen s észeke elhagy am az idéze helyekb l.
1.
M
’ uha, öl özék’
T
-
c
. // Az
lábbelijének [sa ujának] szíjá kioldani sem agyok mél ó.
(1:07)
- . // Lábbelin
[sa un] és ingen kí ül semmi se igye ek.
(6:09)
, e
. // A öldön nincs olyan embe , aki a uhá ilyen
ehé é udja enni.
(9:03)
1.1.
M
(INSTR)
. // János
e esz b l sz uhába öl özö .
(1:06)
E
NDRESZ
B
RIGITTA
10
C x
… // Sokan
Jézus jö e ele mia az ú a e í e ék uhájuka …
(11:08)
. // k bíbo uhába
[ uhá al] öl öz e ék .
(15:17)
1.2.
M
(LOC)
A
. // Régi, lyukas uhá a új ol o senki sem a .
(2:21)
1.3.
M
(Px1Sg)
? // Ki é in e e
meg a uháma ?
(5:30)
1.4.
M a
(Px3Sg – ACC/PL POSS)
T . //
…ezé meg aka a é in eni Jézus uhájá .
(5:27)
A - // Ha csak a uhájá
é in em is…
(5:28)
T , . // Ruhája
hóhoz hasonló ehé le …
(9:03)
m a - , -,
. // Ba imeus eldob a els uhájá [kön ösé ], elug o , és
odasie e Jézushoz.
(10:50)
1.5.
M a
(Px3Du – ACC/PL POSS)
T … // [ k ke en]
le e í e ék uhájuka [ke ejük uhái = uháika ] a n s ény
szamá a…
(11:07)
1.6.
M a
(Px3Sg – LAT/PL POSS)
T
, –
. // Amely be egnek (Jézus) hagyja, hogy uhájá
megé in se, az megé in e e az , és meggyógyul .
(6:56) [ kp.
uháihoz
é jenek
]
1.7.
M
(ADJ)
! //
Tö ényhozó hosszú uhás é iak ól él e legye ek!
(12:38)
- : ,
. // Amin bemen ek a sí ba,
jobb ól egy ehé uhába öl özö i jú lá ak, amin o ül .
(16:05)
A
MANYSI
UT
GRAMMAT
I
K
A
L
I
ZÁC
I
Ó
J
A
11
2.
T
’é el, enni aló’
M - , ,
. // Engedd haza a népe , hogy elmehessenek a
közeli al akba enni aló enni.
(6:36)
H ,
? // Valóban az gondolod, hogy
ezé a ké száz déná nyi ezüs é é el udunk enni nekik?
(6:37)
T - . //
A ma adék é elb l még izenké kosá nyi ma ad .
(6:43)
K . // Minden é el isz a.
(7:19)
T . // Nem ol enni alójuk.
(8:01)
T . // Nem ol [nincs] enni alójuk.
(8:02)
- ! // …azu án
hé kosá nyi é el ma ad .
(8:08 )
// A hús é i acso a
(14:12, cím)
2.1
T
(ABL)
. //
Böj ölhe a násznép, míg ele a legény…
(2:19) [ kp.
A lakoma
idején a legény ba á ai é elb l nem ogyha nak ki.
]
2.2
T
(TRSLAT)
- . // A magok nem hoz ak
é el [ e més ].
(4:07)
[ kp. Ezek a gabonamagok é ellé nem n ek.]
2.3
T
(INSTR)
- „ ” . // Kí ül l az
embe be a mege e é elb l nem ke ül piszok.
(7:15) [ kp.
Az embe a
mege e é ellel nem álik „ko mossá” = piszkossá.
]
2.4
T
ym
(Px3Sg – PL POSS Sg/3)
T ma m . // Enni aló áplálékaik a
hasukba lépnek.
(7:19)
3.
A
’i al, inni aló’
: -
a . //
Bizony mondom nek ek, hogy nem iszom öbbé a sz l e méséb l addig,
amíg majd az úja nem iszom az Is en o szágában.
(14:25) [ kp.
…az
Is en o szágában új bo i ó napig én sz lszemb l csinál i al nem
ogok inni.
]