Az őszi búza ágazat versenyképességének javítási lehetőségei a Nyugat-dunántúli Régióban

D O K T O R I ( P h D ) É R T E K E Z É S
KARÁCSON Y PÉTE R
MOSONMAG YARÓ VÁR
2008.
2
NYUGA T-MAGYARORSZ ÁGI EGYETEM
MEZ İ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI
KAR
MOSONMAGYARÓVÁR
VEZETÉS- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET
„Precíziós növénytermesztési m ódszerek” alkalmazott
Növénytudomán yi Doktori Iskola
Doktori I skola vezet ı :
Pr of. Dr. Neményi Miklós
egyetemi tanár, az MT A dokt ora
A precíziós nö vény kezelési mód szerekkel ter mesztett növ ények
üzemgazda sági kér dései pro gra m
Pro gramvezet ı :
Pr of. Dr. hab il. Salamon Lajos
egyetemi tanár, a mez ı g azda s ági tudo mányok kandidát usa
Té m aveze t ı k:
Pr of. Dr. hab il. Salamon Lajos
egyetemi tanár, a mez ı g azda s ági tudo mányok kandidát usa
Dr. Orbán József
egyetemi doc ens, a mez ı gazdasági t udo m á nyok kandid átus a
AZ İ SZI BÚZA ÁGA ZAT VER SENY KÉPESSÉGÉN EK
JAVÍTÁSI L EHET İ S ÉGEI A N YUGAT -DUN ÁNTÚLI
RÉGIÓBAN
Ír t a:
Karácsony Pé ter
Mosonmagyaróvár
2008.
3
AZ İ SZI BÚZA ÁGAZAT VERS ENYKÉP ES SÉGÉNEK
JAVÍTÁSI LEH ET İ SÉGEI A NYUGA T-DUNÁNTÚLI
RÉGIÓBAN
Írta:
Karácson y Péter
Készült a N yugat-ma gyarorsz ági Egyete m Mez ı gazdasá g és
Élelmiszertudo mányi Kar
„Precíz iós növé nyter m esztés i módszere k” al kalmazott Növény tudo m ányi
Doktori Isko la
A precíziós nö vény kezelési mód szerekkel ter mesztett növ ények
üzemgazda sági kér dései pro gra m ja keretében
Témavezet ı k: Dr. habil. Sa la mon Lajo s
Elfogadásra j avaslo m (igen / ne m)
(aláír ás)
Dr. Or bán Jó zsef
Elfogadásra j avaslo m (igen / ne m)
(aláír ás)
A jelölt a do ktori szigorla ton 95, 8 %-ot é rt el,
Moso nmagyaró vár, 2007. nove m ber 9.
.………………… ……… …….
a Szigo rlati Bizo ttság Elnö ke
Az érte kezést bíráló ként elfo gadá sra java slom (igen/nem)
Els ı bíráló igen/ne m
(aláír ás)
Máso dik bíráló igen/ne m
(aláír ás)
A jelölt az é rtekezés nyilvá nos vitá ján …………… %-ot ért el.
Moso nmagyaró vár, ……………
A Bírá lóbizot tság e lnöke
Doktori (P hD) oklev él min ı sít ése……………
Az EDT elnö ke
4
AZ İ SZI BÚZA ÁGAZAT VERS ENYKÉP ES SÉGÉNEK
JAVÍTÁSI LEH ET İ SÉGEI A NYUGA T-DUNÁNTÚLI
RÉGIÓBAN
KIVONAT
A tudományos munkában az ı szi búza ág azat
versenyképességének elemzésére vállalkoztam. A kutatási
témám aktualitását a z adta, hogy Ma gyarország Európai Uniós
csatlakozásával ol ya n m eghatározó esemén y re ke rült sor, amel y
alapvet ı en új ve rsen y köz eg kialakulásához vezetett a hazai
agrárpiaci szerepl ı k számára.
A dolgozatom elkészítése során nag y han gsúlyt fektettem a
hazai búzaága zat versen y képessé gét meg h atározó tén y ez ı k
azonosítására és elemz ésére. A kutatásom során ny ert a datok
alapján javaslatokat kívánok tenni a Nyugat-dunántúli Régió
ı szi búza ágazat termelési színvonalának javítási lehet ı ségeire
és általuk a versen y képess ég fokoz ására.
5
IMPROVEMENT POSSIB ILITIES OF
COMPETITIVENESS O F THE WINTER WHEAT
SECTOR IN TH E WEST-TRANSDANUBIAN REG ION
ABSTRACT
In m y s cientific disserta tion I have undertaken to anal y ze the
competitiveness of t he win ter wheat sector. Th e actualit y of the
research theme w as g ive n b y the fa ct that Hungary ’s a ccession
to the European Union m eant a signi ficant event, which has l ead
to basically new competiti veness sit uation for the p articipants of
the national agrarian market.
During t he pr eparation of t he diss ertation much emphasis was
put on the identification and an alysis o f factors that determine
the competitiveness of the national wheat s ector. Based on the
data obtained durin g t he course of m y res earch proposals are
made for the improveme nt possibilit ies of the production level
of the wheat se ctor in the W est-Transdanubian re gion, and to
help to increase its competitiveness.

6
TARTALOMJEGYZÉK
1. B evezetés, a z érte kezés célkit ő zései és hipotézisei ................................. 8
2. Szaki rodalmi áttekin tés ......................................................................... 1 1
2.1. Az ı szi búza ágazat ne mzetközi j elle mz ı i........................................ 11
2.2. A gabona ter melés szabál yozása az E urópai Unióban ..... ...... ...... ..... 24
2.3. Az Európai Uniós csatlak ozás hatása a magyar gab onaá gazatra .... .. 32
2.4. A magyar mez ı gazdaság szer epe a nemzetgazdaságo n belül ........ ... 36
2.5. Az ı szi búza ágazat ne mzetgazda sági szerep e ..... ..... ...... ...... ...... ...... 39
2.6. A versenyképessé g fogal ma, mérési módszerei ....... ...... ...... ...... ...... . 4 7
2.6. 1. A magyar mez ı gazdaság verse nyképessé gének értéke lése .... .. 60
3. Anyag és m ódszer .................................................................................. 63
4. Saját vizsgálat ok és azok eredményei .................................................. 6 6
4.1. A hazai gabonaá gazat nemzet közi verse nyképessége ..... ...... ...... ...... ... 66
4.1. 1. A magyar gabo naágazat külkeres kedel mi versenyképe ssége ...... .. 66
4.1. 2. A magyar gabonafélék külkeresked elmének megnyil vánuló
komparatí v el ı nyei .................................................................................. 70
4.1. 3. Versenyképessé g elemz ése az OE CD mutató k segítsé gével ..... .... 78
4.1. 4. A magyar ı szi búza ár-vers enyképessége ...................................... 85
4.1. 5. Nemzetközi ver senyképe sségi számításo k össze hasonl ítása ..... .... 88
4.2. A Nyugat-duná ntúli Régi ó ı szi búza ágazatának ver senyképessé ge ... . 9 0
4.2. 1. A Nyugat-dunánt úli Ré gió általáno s be mutatása ...... ...... ...... ...... ... 90
4.2. 2. A Nyugat-dunánt úli Ré gió m ez ı gazda ságána k ismert etése ....... ... 91
4.2. 3. A N yugat-dunántúli Régió b úzater m e sztéséne k hozam-költsé g-
jövedelem helyzetének el emzése ............................................................. 97
7
4.3. Üzemi szint ő vizsgálatok ered m ényei ................................................ 110
4.3. 1. A kérd ı íves felmérés értékelés e .................................................. 1 10
4.3. 2. A Nyugat-dunánt úli Ré gió búzaágazatá nak SW OT ele m zése .... . 1 19
5. Követke ztetések, javaslatok ................................................................ 1 21
6. Új és újszer ő kutatási eredmén ye k .................................................... 123
7. Összefoglalás ........................................................................................ 125
8. Summary .............................................................................................. 128
9. Felhasznált i rodalom ........................................................................... 13 2
Mellék letek ........................................................................................... 1 56
8
1. BEVEZETÉS , AZ ÉR TEKEZÉS CÉLKIT Ő ZÉSEI ÉS
HIPOTÉZISEI
Az 1990-es évek elején végbement rendszerváltás
hatására mez ı gazdaságunk nemz etga zdaságon belüli szerepe
csökkent. A rendszervál tás el ı tt a növén ytermesztés és az
állattenyésztés a ha gyományos kis- és n ag y üzem i gazdálkodási
formákban eg y mással össz hang ban lév ı , eg ymá sra épül ı
tevékenységek voltak. Mára a növénytermesztés és az
állattenyésztés korábbi (üz emi- és gazdasági) e gyensúlya
felbomlott ennek eredmén y eképpen a mez ı gazdasági
termelésünkben a növén y t ermesztés lett a domináló. Az utóbbi
években a növén y termes ztésen belül a gabonafélék t ermesztése
kiemelked ı szerepet kapott, íg y a hazai vetésterület 70 – 80
százalékán ı szi búzát és kukoricát termesztettek. Ennek
következményeként a gabonaágazat eredmén y essé ge v ag y
kudarca a jöv ı ben is je lent ı sen bef ol yásolhatja a szántóföldi
növénytermesztésünk sikerét, versen y képességét.
Egy termék versen yképességé nek viz sgála t a – a
versenyképesség fogal mának sokféle m eghatározása és
tartalmának sz ámtalan kutatási módszere miatt – már
önmagában is bon y olul t feladat, de különösen igaz ez a
mez ı gazdasági termék ekre vonatkozóan. A t udományos
munkámban az ı s zi búza ágazat verse nyképességének
elemzésére vállalkoz tam. A téma aktualit ását az adta , hogy
Magyarország Európai Uniós csatlakozásával olyan
9
meghatározó esemén y re került sor, amely alapvet ı en új
versenyközeg kiala kulás ához vezetett a hazai agrárpiaci
szerepl ı k számára, mivel:
a) Mag ya rország is tagja lett az Európai Unió közel 400
milliós bels ı piacá nak, ahol a kereskedelempoliti kai feltételek,
árviszon y ok stb. jelent ı sen eltérnek a hazaitól, va lamint
b) megsz ő nt egy es te rmékek (állati erede t ő éle lmi szerek)
komparatív el ı n y e, más t ermén ye k (gabonafélék)
versenyképességi feltételei azonban jelent ı sen javultak.
A fentiekb ı l kiindulva a dissz ertáció cé lkit ő z ései a következ ı k:
1. A gabonaágaz at s zerepének, h elyzetének és jöv ı beni
kilátásainak lén yegre tö r ı bemutatása a hazai és a nemz etközi
szakirodalom felhasználásával.
2. A versen y képesség fogalmának meghatározása, kutatási és
mérési módszereinek rövid ismertetése.
3. A mag y ar g abonaágaz at versenyképességének nemzetköz i
összehasonlítása, a z ı szi búza ága zat vers eny k épességét
befolyásoló tén y ez ı k körülhatárolása és elemzése.
4. A N yugat-dunántúli Régió h azai mez ı ga zdas ágban betöltött
szerepének bemutatása.
16
22
10
8
12
48
20
10
8
13
49
0 10 2 0 30 4 0 5 0 60
EU - 25
U SA
Oros z ors z ág
Ind ia
Egy é b
Sz ázalé k
201 4
200 4
F orrás: FA O 2006 , FAPRI 20 06
2. ábra: A világ búzatermesz tésének ország ok sz erinti
megoszlása (2004-ben és várhatóan 2014-ben, száz alékban)
A 2. ábra adatai alapj án m egállapítható, hogy 2 004-ben a
világ búz a te rmelésének 22 százalékát az Európai Unió, 12
százalékát India , 10 sz ázalékát az USA, 8 százalékát, pedig
Oroszország adta. Az Európai Unió annak ellenére m e g ı rzi
vezet ı poz ícióját a világ bú zatermelésében, ho gy a FAO és
FAPRI el ı re j elzések szerint 2014-re 2 száz alékkal visszaesik az
Unió búzatermelése (Erdész F.-né et al., 2005).
Az Európai Unió gabona termesztésének f ı bb j ellemz ı it
az 1. és a 2. táblázat mutatja be részletesen.

17
Gabonafélék vetésterülete az EU-25-ben 2001-20 06. években
(ezer hektár)
1. táblázat
2001/ 20 05
átlaga
2005 2006 Százalékos
változás
2006/2005
Százalékos
változás
2006/2001-
2005
Búza 18 882 19 245 19 157 - 0,5 1,5
Durumbúza 3 876 3 636 3 483 - 4,2 - 10,1
Rozs 2 835 2 453 2 473 0,8 - 1 2,8
Árpa 13 254 13 071 12 887 - 1,4 - 2,8
Kukorica 6 244 6 074 5 916 - 2,6 - 5,3
Triticale 2 311 2 554 2 348 - 8,1 1,6
Összesen 47 402 47 033 46 264 - 1,6 - 0,8
F orrás: Eu ropean Comission, 200 6a
A termesztett gabona félék vetésterületét tekint ve a 2006-
os évben kismérték ő (1,6 s zázalék) volt a csökkenés. A két
legf ontos abb gabonafélé t kiemelve a következ ı m eg állapítás
vonható le az 1. táblázat adatai al apján: 2006-b an az EU-25-ben
termesztett ı sz i búz a vetésterülete meghaladt a a 19 milli ó
hektárt, míg a kukoricáé nem érte el a 6 millió hektárt sem. A
kukorica vetésterül etének csökkenésében nag y valósz ín ő séggel
közrejátszott az a tény , hog y a korábbi évek kedvez ı
id ı járásának kösz önhet ı en elé rt nagy term ésmennyiségek
értékesítése nehézkessé vált. Ez a gazdákat arra kén y szerítette,
hogy a kukorica területük egy részét feláldozva kedve z ı bben
értékesíthet ı növén y ek (pl. olajnövények) t ermesztésére
használják fel.
18
Gabonafélék termésmenn y isége az EU-25-b en 2001-2006.
években (ezer tonna)
2. táblázat
2001-2005
átlaga
2005 2006 Százalékos
változás
2006/2005
Százalékos
változás
2006/2001-
2005
Búza 111 751 1 15 238 116 237 1,1 0, 6
Durumbúza 9 672 8 969 10 746 19,8 1 1,1
Rozs 9 094 7 619 7 899 3 ,7 - 1 3,1
Árpa 56 514 52 465 57 914 10,4 2 ,5
Kukorica 49 664 50 603 46 812 - 7,5 - 5,7
Triticale 9 480 10 328 9 586 - 7 ,2 1 ,1
Összesen 246 175 24 5 220 249 194 1 ,6 1,2
F orrás: Eu ropean Comission, 200 6a
Az 2. táblázat adatai sze rint 2006-ban 116 mil lió t onna
búzát takarítottak be az U nióban, ez a mennyiség a 2005-ös
évben elért 115 millió tonna menn y iséggel összehasonlítva 1,1
százalékos növekedést jel entett. A 2006-os év kö zepesen jónak
mondható termés eredmén ye in ek kösz önhet ı en az Európai Unió
búza-önellátottsági szintje 103 száz alék volt.
A kukorica eset ében a 2 006-ban betakarított menn y iség
7,5 százalékkal (46 millió tonna) elmaradt a 2005 -ös évben elér t
50 millió t onnához képest.
Az OECD a v ilág ı s zi búz a termelésének évi 1, 2 – 1,3
százalékn y i emelkedését prognosztizálja, így 2010 -re eléri a 64 9
millió tonnát. Az USDA 2007-es jelentése sz erint a vi lág búza
felhasználása az elkövetkez ı évtizedben évi 1,4 sz ázalékkal n ı
19
majd, íg y 2010-re m egközelíti a 630 m illió tonnát. Az
el ı rejelzések szerint az elkövetkez ı években a búza
takarmánycélú felhasznál ása a volt Sz ovjetunió tag államaiban és
a fejl ı d ı országokban (India, Kína) növekszik er ı t eljesebben.
0
1
2
3
4
5
6
7
8
T onna/he ktár
A da ts or 1 5, 85 3 ,1 7 3 ,1 8 4, 48 7, 92 4 ,05
Bú za Dur um bú za Ro zs Ár p a K uk or ic a Tritic a le
Forrás: E uropean Comission, 2006
3. ábra: Gabona termésátlagok az EU-25-ben 2006-ban
(tonna/hektár)
A 3. á bra sz emlélteti az egyes gabonafélék h ektáronkénti
termésátlagait az EU tagállamaiban elért hoz amok átlagában. A
2006-os év kedvez ı id ı j árása me gmutatkozott a t ermésátlagok
nagyságában is. A kukorica hektáronkénti ho zama
megközelítette a 8 tonnát, míg a b úza te rmésátlaga 6 tonna k örül
alakult.
20
Az EUROSTAT és a FAPR I adatait (mel y a világ
búzaterm ı országaiban elért termésátlagokat t artalmazza, 4.
ábra) összehasonlítva kijelenthet ı , hogy az Unió gazdái által
elért ı szi búza termésátlagok közel kétszeresei a világátlagénak.
2,45
2,50
2,55
2,60
2,65
2,70
2,75
2,80
2,85
2,90
2,95
3,00
00/01 01/ 02 02/03 03/04 04/ 05 05/06 06/07 07/08 08/ 09 09/10 10/11
Év
Tonn a/hek tár
Forrás: F APRI, 2006
4. ábra: İ szi búz a termésátlag ok alakulása a vilá gon
2000-2010. években (tonna/hektár)
A vizsgált évek t ermésátlagai köz ötti eltérést a környe zeti
ténye z ı k v áltozékon y sága okoz ta. A FAPRI el ı r ejelzései szerint
a t ermésátlagok – a gépekben és a termelési technoló giákban
történ ı változás, a m ő t rágy a felh asználás és a vet ı mag
min ı ségének ja vulása következményeként – az évtized vég i g
fokozatosan emelkedni fognak (4. ábra).
21
A búza világ piaci ára az ezredfordulótól foly a matosan
emelkedik, a 20 08-as év els ı negyedében m eghaladta a 300
USD/tonnánkénti árat.
0, 00
40,00
80,00
120,00
160,00
200,00
240,00
280,00
320,00
360,00
400,00
2000
2001
2002
2003
2004
200 5
2 00 6
2 00 7
2 00 8
Év
USD/t
U.S. F O B G u lf
Ca na d ia n Wh eat
Bo a rd
A WB Lim ited
Expo r t Q u ote
Euro p ean Un ion
Mar k et
Forrás: F APRI, 2008
5. ábra: A búza világpiaci árak alakulása, 2000-2008. években
(USD/tonna)
Az 5. ábra több nemz etközi ár típus alapján is merteti a
búza világpiaci árak változ ásait a 2000-20 08. id ı szakra
vonatkozóan. A FAPRI prognózisa sz erint a búz a ára (FO B
Mexikói-öböl paritáson) 2008-ben elérheti akár a 320
USD/tonna árat is , ami majdnem háromsz orosa a 2000. évi 117
USD/tonna búza áraknak.

22
A 90-es évek végén a b úzát a 15. hel y re sorolták be a
nemzetközi kereskede lemben részt vev ı agrártermékek között.
1996-ban a részesedése a világ élelmi szerkereskedelméb ı l 20
százalék volt, megel ı zve az o lyan str atégiailag fo ntos termékek
kereskedelmét, min t pé ldául a tejtermékek, a ba romfihús, a
sertéshús vagy akár a marhahús (Jenicek, 2003).
Napjainkban az ı szi búza kereske d elem fellendül ı b en
van, mel y els ı sorban az Európai Uniónak kedvez. A
legdinamikusabban az okban a z országokban (Afrika, Közel-
kelet) emelkedik a beh ozatal, mel y ekben ugrássz er ő en n ı a
népesség száma, és ezzel eg y ütt a búza felhasz nálása is (6. ábra).
2
Az 5. és 6. ábrán található angol nyelv ő kifejez ések és rövidítések mag yarázata.
F orrás: US DA, 200 6
6. ábra: A legjelent ı sebb búza import ı rök arán yának a lakulása
1990-2015. években (millió tonnában)
2
Other – Egyéb, F SU-CEE – volt Szovjetunió és a Kö zép-kelet európai államok,
European Union – 2 005-t ı l EU-25, Ch ina – Kína, Africa-Middle East – Afrikai és
Közel-keleti országok, N AFTA – É szak-am erikai S zabadkereskedelmi Államok,
Latin Am erica – L atin-a merikai álla mok, East A sia – Kelet-ázsiai o rszágok,
Argentina – Argentína, Australia – Ausztrália, Canada – Kanada, United States –USA
23
A világ ı sz i búza ex portját vizsgálva kijelenthet ı , hogy a
legnag y obb ex port ı rök közé tartoznak az Amerikai Eg y esült
Államok, az Európai Unió, Ausztrália, Kanada és Argentína
(Carter, 2003 ) . A f ent felsorolt országok adj ák a vilá g búz a
exportjának 75 százalékát (7. ábra).
Forrás: US DA, 2 006
7. ábra: A legjelent ı sebb búza exp ort ı rök ará n yának alakulása
1990-2015. években (millió tonnában)
A leír tak alapján összességében elmondható, hogy a
gabonafélék kereslete várhatóa n er ı teljesen növekedni fog a
jöv ı ben. El ı reláth atólag a n épességnövekedés, a fog y asztói
jövedelmek emelkedésével eg yütt j áró fo g y aszt ói szokások
változása, a takarmány felhasználás emelkedése és a világ
növekv ı bioüzemanyag igén y e lesznek a leg fontosabb
piacalakító tényez ı k.
24
2. 2. A gabona termelés szabályozása az Európai Unióban
Az Európai Unió tagállamaiban a szántóföldi
növénytermesztés szerkezete Mag yarországéhoz hasonló, a
növénytermesztésben általában a gabonatermesztés túlsúl ya a
jellemz ı .
Az Európai Unióban a Köz ös Agrárpolitika (KAP)
keretében szabál y ozzák a mez ı gazdasági ter melést, amel y et
eredetileg azért hozták létre, ho gy a II. világháború alatt
kialakult élelmisz erhián yt követ ı en biz tosítsák Európa számára
a kell ı menny iség ő és a megfelel ı min ı ség ő élel miszerellátást.
A KAP általános célj ait az 1957-es Róm ai S zerz ı désben
határozták me g. A célok között gazdasági és társ adalmi jell eg ő
követelmén y eket találunk (Nagy, 2006 ). Gazdasá gi követelmén y
a mez ı gazdasági t ermel és hatékon yságának fokoz ása, a pi acok
stabilizálása, a nemzetköz i m unkamegosztásban történ ı fokozo tt
részvétel. A társadal mi célok közül ki kell emelni a
mez ı gazdaságból él ı k méltán y os jövedelméne k bi ztosít ását,
valamint a lakossá g biz tonságos élelmiszerellátását ( Nagy,
2003).
Az agrárpolitika részét képezik a pi aci rendtartások,
amelyek az eg y es termé kpályák (például gabona, sertéshús, tej,
cukor stb.) termelésé n ek és kereskedelmének szabályozásait
foglalják magukba. Szabál yozzák többek köz ött a termék
el ı állítást, meghatározzák a termel ı knek n yújtható támogatások
25
formáit és mértékét, va lamint rendelkeznek az agrá rtermékek
kereskedelmér ı l (Bori, 2003).
Az Európai Unió agrárpolitikai intézk edéseinek
finanszírozására az Európai Mez ı gazdasági Orientációs és
Garanciális Alap (EMO GA) sz olgál. Az Alapnak két osz tál y a
van, a Garancia Oszt ál y és az O rientációs Osz tály , m el y
szolgálja az ag rárstruktú ra-politika finanszí rozását. A rendtartá s
megfelel ı m ő ködéséhez elen gedhe t etlen az I nte grált Igazgatási
és El len ı rzési Rendszer ( IIER) m ő ködtetés e, v alamint a gazdák
adat- és információ szolgáltatása (Kiss, 2002 ).
A gabonaféléket (ter m elését – forgalmazását, vag y
kereskedelmét) a sz ántóföldi növén y ek piacszabál yozása
el ı írásaival rendezi az Európai Unió. A szántóföldi növények
rendtartása alá sorolt növ ény ek közé t artoznak a gabonafélék, az
olajnövények, a fehérjen övények és a rostnövén y ek
3
(Jellen et
al., 2003, Kovács et al., 2003).
A piaci rendtartások által átfog ott szab ályozási
intézkedések három típusra oszthatók fel:
1. köz vetlen termel ı i támog atások (term ı föld alapján
folyósítható támogatások, például a területalapú támogatás),
2. intervenció (piaci feleslegek Közösség általi felvásárlása),
3. bel- és külpiaci intézkedések, szabál y ozások.
3
A hazai sza kiroda lomban gya kran GOFR -növén yek néven s zerep elnek.
32
tárgyalások) kén yszerít ı ténye z ı k hatása miatt állandó
átalakításra szorul. Az agrárpolitika alakulás át pr óbálja az Unió
úgy irán yítani, ho gy i g yekszik a nemz etközi kötelezettségeknek
megfelelni, miközben a rend elkezésre álló
kereskedelempolitikai eszköz ök segítségéve l törekszi k
nemzetközi verseny képe sségének er ı sítésére. A fenti okok mi att
az uniós ag rárpolitika folyamatos reformokra kényszerül. A
2003-as ag rárreformban javaslat szül etett a gabonafélék pi aci
szabályozásának átalakítására is. A reform al apján a területalapú
támogatás mértéke n ı tt, felér tékel ı dött a támogatás
függetlenítése a ter melést ı l, javasolták az intervenc iós alapár
csökkentését, v alamint szó esett az intervenciós ár h avi
növekmén y ének megsz ő ntetésér ı l is (Popp, 2003).
A 2003-as reform során fogalmazódott meg a kö zvetlen
támogatási rendsz er át alakítása és a kifiz etések vidékfejlesztési
célokra tö rtén ı át csoportosítása. A jöv ı ben mindi nkább el ı térbe
kerül az élelmisz ermin ı ség, állatjól ét és a kör nyezetvédelem
szerepe.
2. 3. Az Európai Uniós csatlakozás hatása a magyar
gabonaágazatra
A Koppenhá ga i Megállapodásban felkínált leh et ı séget
elfogadva Mag y arorszá g 2004. május 1.-t ı l, háro méves átmeneti
id ı szakra a brüsszeli f orrásból finansz írozott közvetlen
agrártámogatások egy sz er ő sített kifiz etése, – valamint anna k

33
nemzeti költségvetésb ı l történ ı ki egészítése mellett – döntött
(Udovecz et al., 2003). Az e gy szer ő sít ett ter ületalapú
támogatásnak két rés ze van, (1.) brüsszeli forrásból
finanszírozott közvetlen agrártámogatások eg y szer ő sített
kifizetése (SAP S), (2.) ez ek nemzeti költsé gvetésb ı l történ ı
kiegészítése (TOP UP), évente max imum 30 sz ázalékkal. A
közvetlen támogatások fokozatosan kerülnek bevezetésre (3.
táblázat) (Márton, 2005).
A közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti id ı szakban a régi
tagállamoknak járó teljes támogatás százalékában
3. táblázat
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
EU forrá s 2 5 30 35 40 50 60 70
EU + ne mzeti
forrás 55 60 65 70 80 90 100
Forrás: Csatla kozási S zerz ı dés, 2 004
Magyarország 2004-2006-os közösségi agrártámogatási keretei
(milliárd Forint)
4. táblázat
Tá m ogatá si formák 200 4 20 05 20 06 Összesen
Közvetlen
kifizetések - 62,3 74, 3 136 ,5 1.
pillér Piaci tám o gatások 14,9 35,7 35,7 86,4
2.
pillér
Vidékfejleszté si
támogatás 38,6 42,2 44,8 125,6
M indösszesen 53,5 1 40,2 15 4.8 348, 5
Forrás: Áng yán et al. , 2003
34
Az 4. táblázat a köz össég i források értékét mutatja be, a
termeléshez, menn y isége khez kötött ún. 1. pilléres, ré gi típusú
közösségi agrártámo ga t ási keret a zöm ében gabonatermel ı
nagyüzemek versen y poz ícióit hi vatott javítani. A 2. pilléres
vidékfejlesztési agrártámogatások a kev ésbé jó adottság ú,
egyúttal jelent ı s mu nkanélküliséggel küz d ı területeken
gazdálkodóknak nyújt segítséget.
Magyarország várhatóan 2009. január 1.-t ı l tér át az
Unió által el ı írt össz evont területalapú támogatási (S PS)
rendszerre.
11
A SPS rendszer lényege, hog y a termelést ı l
függetlenített támogatások az egy es üz emek számára
megállapított ún. jogosultságokkal hívhatók maj d le, amel yek
forgalomképes vag y oni érték ő jogokat testesít enek meg.
Lé n yegi változ ást jelen t, hogy az SPS rends zer els ı dl eges
kezdeménye z ettei az uniós jog szerint a földhasz nálók (nem a
földtulajdonosok) l esznek. A támogatás i gény bevételén ek
feltétele a kereszt-megfeleltetés el ı írásainak betartása.
Magyarország természeti és köz gazdasági adottságai az
EU-átlagnál kedvez ı bb mez ı gazdasági termelést tesznek
lehet ı vé. Az uniós csatlakozást követ ı en megsz ő ntek a vám és
más eg y éb jelle g ő (pl. kvóták) korlátoz ások, ezáltal a hazánkba n
termelt mez ı gazdasági és élelmiszeripari termékek jelent ı s
része sz abadon áramolhat egy ik t agállamból a másikba, ahol az
uniós gazdák termékeinek versen y társaként lépnek fel (Bielik,
2003, Podolak – Serences, 2003).
11
Single pa yment syste m angol elnevezésb ı l ered a rendszer SPS r övidítése.
35
A számos termék esetében túltermeléssel küsz köd ı uniós
piacon si kerekre csak az számíthat, aki teljes mértékben
megfelel a fol y amatosan koncentrálódó feldolgozóipar, illetve
kereskedelem által tá masztott szigorú min ı ségi, sz állítási,
pénzügyi és eg y éb f eltételeknek. Ug y anakkor a m a gyar
termel ı knek a haz ai piacon er ı söd ı kon kurenciára kell
számítaniuk az Unió tagállamaiból ideáramló import termékek
miatt. Az uni ós csatlakozásunkkal a gabonapiac k eresleti
oldalán a legnag y obb változást az intervenciós rendszer
bevezetése jelentette (Horváth, 2007).
Magyarország esetében az intervenc iós sz abál y ozás
jelent ı sége több t ény ez ı vel igazolható, m ég p edig az
intervencióra felajánlott gabona menn y iségév el (1.) és a
felajánlások számaival (2.), arán y aival (3.) (napjainkig a hazai
összes kukorica és búzatermés egy neg ye de került
intervencióba). A 4. t én ye z ı az int ervenc iós árszint árstabilizáló
és áralakító h atásával mag y arázható. A csatlako zás után életb e
lép ı i ntervenciós árszint magasabb volt, mint a hazai t ermel ı i
árak, éppen ezért soka n éltek az int ervenciós l ehet ı séggel
(Rieger 2006). Az intervenciós ár az e xportárakra is hatással
volt, ugya nis az a termel ı , aki ele gend ı ra ktárkapacitással
rendelkezett, eldönthette, hog y az exportár vag y az i ntervencióra
felajánlott term én y ért fizetett ár volt kedvez ı bb a számá ra
(Keményné, 2007).
Összességében m egállapítható, hog y az intervenciós
rendszer a gabonaterm el ı k sz ámára új lehet ı séget é s kedve z ı bb
36
árakat n yújt (els ı sorban azok ban az években, amikor az elért
nagyobb termésmenn yiség miatt az ár alacson y), ugyanakkor a
felvásárlói old alon az i ntervenciós rendsz er és a raktározási
díjak emelkedése drágább piaci árakat eredmén yez.
Véleményem sz erint a köz eljöv ı ben az intervenciós
rendszer, mint lehet ı ség h áttérbe szo rul, ug y anis az
el ı rejelzések sz erint a hazai gabonapiaci árak – a
megnövekedett keresletnek kö szönhet ı en – j óva l meghaladják
majd az intervenciós árakat. Az Agrárkamara jelentése szerint a
2007-es gazdasági évbe n az ös szes hazai intervenciós kész letb ı l
az értékesített kukoricamenn y iség 1 682 ezer tonnát, míg az
eladott búz amennyiség, pedig 97 ez er tonn amenn y iséget tett ki.
A 2008 -as év elejére m ár csak 422 ezer tonn a kukorica és 26
ezer tonna búz a maradt intervenciós raktáron, ellentétben a
2004-es évvel, amikor a piaci túlkínálat végül oda vez etett, hogy
a termel ı k több 3 920 mill ió tonna gabonát ajánlottak fel
intervenciós felvásárlásra.
2. 4. A magyar mez ı gazdaság szerepe a nemzetgazdaságon
belül
A rendszerváltás el ı tti mag y ar mez ı gazdaságra jellemz ı
magas technikai, technol ógia színvonal, és az ezzel együtt j áró
termelési paraméterek növekedése vil ágszínvonalúvá tette a
hazai ag rárgaz daságot. Ezt a foly amatot seg ítette a
mez ı gazdasági n ag y üzemek méret e, benne a föld centrali zációja
37
és a t ı ke koncentr ációja, valamint az ún. korszer ő
nagytechnológiák alkal mazhatósága. A 90-es évek poli tikai
rendszerváltásával, a k elet-európai pi acok elvesztésével er ı sen
visszaesett a magyar mez ı gazdaság ös szteljesítmén y e
(Fogarassy – Villányi, 2004).
A pol itikai rendszervált ás el ı tt Ma gyarországon a
mez ı gazdaság j elent ı s súll y al rendelkezett a nemzetgazdaságon
belül. Összehasonlítva a hasonló szint en lév ı körn y ez ı
országokkal, h azánk a grárgazdaságában a fo glalkoztatottak,
illetve a mez ı g azdasági ex port ará n ya jóval magasabb volt
(Fert ı , 2006, Kató, 2006) . 1990-ben a mez ı g azdaság – az
erd ı g azdasággal és a h alászattal együtt – a megtermelt bruttó
hazai termékb ı l 15,3 százalékkal részesedett, a
mez ı gazdaságban foglalkoztatottak száma a teljes
foglalkoztatottak számának 18 sz ázaléka volt, a mez ı gazdasági
és élelmiszeripari export az ország össz exportjának 23,1
százalékát adta (Veress et al., 200 4) .
Az 5. táblázat sz emlélteti a mag y ar mez ı gazdasá g súl y át
a nemzetgazdasá gban a 2000 – 2006. köz ötti id ı szakra
vonatkozóan. Az utóbbi években folytatódott a tendencia, hog y
csökken a mez ı gaz daság foglalkoztatásban és GDP -termelésben
betöltött sz erepe. A m ez ı gazdaság jelent ı sé ge a
foglalkoztatásban, a brut tó hozz áadott érték el ı állításban és a
beruházásokban eg y aránt 4-5 százalék köz ött alakult 2006-ban.

38
A mez ı gazdaság helye a nemzetgazdaságban
(százalékban)
5. táblázat
A mez ı gazdasá g résza ránya
Brutt ó
hazai
ter m ék
Brutt ó
hozzáa dott
érték
Fogla lkoz-
tatá sban
ter m elésében
Beruház ásban
Év
folyó áron
200 0 6,6 4,6 5,4 4,7
200 1 6,3 4,5 5,2 5,5
200 2 6,2 4 4,6 5,5
200 3 5,5 3,7 4,3 6,1
200 4 5,3 4,1 4,8 4,3
200 5 5 3,7 4 ,3 4,5
200 6 4,9 3,7 4,3 4,2
Forrás: KS H, 20 07
Varga (2004) szerint a magyar mez ı gazdaság
teljesítmény-csökkenése mögött els ı sorb an az állatállom án y
létszámának vissz aesése, a romló közgazdasági feltételek, a
piaci válság és a kül kereskedelmi cserearán yok romlása állnak.
Az átlaghozamok a növén y termelésb en romlottak, az elégtelen
tápan y agellátás és a gyenge technoló giai szint miatt a termelési
eredmények szint e kiszámít hatatlanná váltak. E negatív irán yú
mez ı gazdasági változ ások n y omán az ország kedvez ı
természeti és társadalmi adottságainak kihasz náltsága is
fokozatosan csökkent, ami a nemz etgazdaságban a
versenyképesség romlását i dézte el ı .
39
2. 5. Az ı szi búza ágazat ne mz etgazdasági sze repe
A búz atermesztés a mag y ar mez ı gazdaság e gy ik
legjelent ı sebb ágazata, amel y a ráépül ı s ertés- és
baromfiten y észtéssel a jöv ı agrártermelését jelent ı sen
befolyásolja (Buzás, 2001). A hazánkban termett búzát humán
élelmezésre, abrak-takarmányok el ı állítására, vet ı m ag n ak,
valamint bioüz emanyag ok el ı állítására használják fel (Borszéki,
1992). Az étkez ési (hu mán) célú búz a- f elhasználás jellegé t
annak min ı sége határozza m eg , ol ya n búz ából süthet ı nagy
térfogatú és jó bélsz erkezet ő kenyér, amel y iknek nag y a
hektolitersúlya, magas a fehérje és sikértartalma. Míg nálunk
ugyanabból a búz ából ké szül nek a tészt afélék és a ken y ér, addi g
t ı lünk n y ugatra úg y nevezett lágy búzából készül a kenyér, a
tésztaféléket, pedi g duru mbúzából állít ják el ı (Csillag, 1998). A
magyarországi hel y telen g y akorlat az, ho g y taka rmánybúzának
azt a bú zát tekinti k, ami nem felel meg az étkezési búzára
vonatkozó m in ı ségi el ı írásoknak, hol ott a takarm ánybúzáknál
más fehérjemin ı ségre van sz ükség, mint az ét kezési búzánál
(Laczó, 1989).
Magyarország te rülete 9 303 000 hektár, mel y b ı l a
mez ı gazdaságilag m ő velt terület 5 817 00 0 hektár, vag y is a
mez ı gazdaságilag h asznosított t erület arán y a (62 százalék),
amely érték lén yegesen ma gasa bb, mint a l e gtöbb európai
országban (KSH, 2007 ). Hazánkban a mez ı gazdasági m ő velésre
alkalmas területeket ala posan kihasználjuk, mert az alkalmas
40
területek több m int 80 százalékát megm ő veljük. Az Unió ban ez
az arány mindössze 60 százalék körüli (Botos – Botos, 2003).
Hazánk agroökológiai adottságaiból fakadóan a
szántóföldi növén y termesz tést a gabona terme sztés t úlsúlya
jellemzi. A mez ı gazdaságilag m ő velt terület 60 – 70 százalékán
búzát és ku koricát termesztenek (Hingyi, 2005 ). A vetésterületet
tekintve a 90-es évek végét ı l ingadozások figyelhet ı k meg a két
növény egymáshoz v iszony ított arán yában. A 2000-es évt ı l
kezd ı d ı en a kukorica v etésterülete m eghaladja az ı sz i búzáét
(Magda – Gergely, 2006 ). A búz a vetésterületében a mélypontot
az 1999-es év j elentette, amikor is az orsz ág os ter ület lecsökkent
800 000 hektár alá (8. ábra).
0
200 000
400 000
600 000
800 000
1 000 000
1 200 000
1 400 000
Hektár
199 6 1998 20 00 20 02 200 4 2006
Év
Búza
K uk orica
Forrás: KSH, 20 07
8. ábra: Búza és kukorica vetésterülete 1996-200 6. években
(hektár)
41
A viz sgált id ı sz akon belül 2000 -ben emelkedett a
legnag y obb mértékben (15 sz ázalékkal) a gabonafélék
term ı területe. Így megtörtént a vissza rendez ı dés a
vetésszerkezetben, u gyanis az ı szi búza és a k ukorica
vetésterülete is n ı tt ebben az évben (8. ábra).
Hazánkban a kalás zos gabonafélék köz ül a
búzatermesztés foglalja el az els ı hely et. A terme sztett kalászos
gabonaféléknek 67 sz ázaléka búz a, az árpa (tavaszi, ı szi
együttesen) 19 s zázalék, a triti kálé, a z ab és a rozs részesedése,
pedig 14 százalékn y i mindössz esen (9. ábr a).
Búza
67%
İ szi ár pa
11%
Rozs
2%
Z a b
4%
Ta v aszi á r pa
8%
Tr i ti kál é
8%
Forrás: Ma gyar Agrá rkamara, 2007
9. ábra: Kalászos gabonafélék vetésszerkezete 2007-ben
(százalékban)
48
A pontos fogalmi me ghatározás nehézségei ellenére
szükséges a vers en y képesség tartalmi és fogalmi kereteinek
körülhatárolása (Salamon, 1996).
A versenyképesség n apjaink talán eg yik le ggyakrabban
megjelen ı gazdasági sz akirodalmi szava. A szakirodalomban
elforduló hi án y osságok köz ül kiemelném, ho g y a sz erz ı k
gyakorta nem határ ozzák meg, hog y mi t értenek
versenyképesség alatt, valamint hogy melyik szintjével kívánnak
foglalkozni. Módos, 2004-ben a ver senyképességnek
nemzetközi, regionális, ágazati, vállalati és t ermék értelmezési
szintj eit különbözteti meg . Lakatos (2005) értel mezése szerint
egy orsz ág akkor verseny képes, ha t ermékeit sikerrel t udja
értékesíteni a vilá gpiacon. Ezz el ellentétben Élt et ı (2003)
szerint egy orszá g verse nyképessége önm agában meg lehet ı sen
megfoghatatlan kategória. Nehezebb értelmezni, mint a vállalati
versenyképességet, mel y els ı sorban arra vez ethet ı vi ssza, hog y
a versen y képessé g ered etileg mikroökonómiai fogalom, a mit
nehéz nemz etgazdasági szi ntre alkalmazni . Find rik – Szilá rd
(2000) nemzet gazdasági versen yké pessé g alatt a nemzetnek azt
a képessé gét érti, amivel ol y an társadalmi-gazdasá gi körn y ez etet
teremt, amel ybe n a sz erepl ı k a leginkább és tartósan képesek a
világpiacon is elismert hozzáadott értéket képezni.
Lengyel (2004) a regionális v ersenyképességet
meghatározó tén yez ı ket p iramismodellbe rend ezt e, amelynek
három eg ymá s ra épül ı szintjét adta me g: alapkategóriák
(jövedelem, munkatermelékenység, foglalkoztatottság),

49
alaptényez ı k (az a lapkategóriákat köz vetlenül m eghatározzák)
és a sikeresség faktorai (az alapkategóriákat és alaptén y ez ı ket
közvetetten befolyásolják).
Kerek et al. (2006) sz erint a regionális ve rsen y képessé g
alapja a hálóz atok és a klaszterek létrejötte. A társadalmon
belüli bi zalom és az egy üttm ő ködés a versen y képessé g
javításának alapvet ı t én y ez ı i. A fejlett ré giókra jellemz ı
hálózati gazdaság is a bizalomra épül.
Marselek (2005 ) szerint a klaszterek növelik a re gionális
versenyképességet, mégpedig úg y , ho gy j a vítják a régió
kapcsolódó és kiszolgáló iparágainak szol gá ltatási min ı ségét.
Erdész F.-né et al. (2004) a versen yképességet a
vállalkozás szin tjén értelmezik, az eltartóképesség-életképessé g-
versenyképesség hárm as fogalomrendszerében. Versenyképes a
szabad, nyílt és komp etitív piacon, a társadalom sz ámára
elfogadható, sz okván y osnál maga sabb hasz onra sz ert t enni
képes vállalkozás.
Brüll által 1987-ben sz erkesztett Közgazdasági
Kislexikon alapján a ve rsen y képesség bels ı pia ci és nemzetközi
versenyközegben való hel y tállást jelent.
Juhász et al. (2002) által szerkesztett Magy ar Ért elmez ı
Kéziszótárban található me gfogalmazás szerint versen y képes
„az vag y ami sikerrel vesz részt valamil y en versenyben”.
50
Módos 200 3-ban a versen yké p ességet, me ghatározó
ténye z ı ket az alábbi csoportokba fo glalta:
a) komparatív el ı nyök (t echnológiai-, termeléke nységi
különbségek, természeti adottságok),
b) kompetitív képességek (vezetési és szervezeti
képességek, költség-, hozam-, jövedelemmutatók),
c) állami szerepvállalás (ok tatás, kutatás, makrokörn y ezet,
infrastruktúra, szabályozások).
Sz ő cs (2003) a globális gazdaságban a versen yké pessé get
a komparatív el ı n y ök, val amint a kompetit ív képességek mellett
a piacra jutás infrastruktúrája (szállí tás, logisztika) e gyüttesen
határozzák meg, de a komparatív el ı n y ök súlya a fejl ı dés
el ı rehaladásával fokozatosan csökken.
Bakács (2003) sz erint a v ersenyképesség úgy is
felfogható, mint egy absz trakt, észrevétlen fo galom, amelye t eg y
sor mérhet ı változ ó egy ütt határoz meg. E gy-egy v áltozó
kiragadása eg y tökéletle n, félrevezet ı képet adhat magáról a
versenyképességr ı l.
Marselek (2008) tanul mán y ában kiemeli, hog y az
agrártermékek versen yképességé t a vállalati stratégiák
önmagukban nem t udják biztos ítani. A gazdaságpolitikai
eszközrendszer kihasz nálása, az állam s eg ít ı és
51
gazdaságszervez ı szerepe nélkül a versen yképesség javítása
elképzelhetetlen.
A versen y képesség elm életi mag y arázata két oldalról
közelíthet ı meg: az egy ik megközelítés a t ermelés-e lméleten, a
másik pedig a kereskedelem-elméleten alapszik.
Cockburn et al. (1998) termelés elmélete sz erint a
vállalatok, vag y ágazatok addig növelik termelésüket, amíg
jövedelmez ı üzleti lehet ı sége ik lesznek a p iacon. Így a
jövedelmez ı vállalatok versen y képessége ja vul, míg a
veszteségeseké romlik. A termelés elméletb ı l ismerjük, hogy a
vállalatok akkor képesek jövedelmez ı en termelni, ha az
el ı állított t ermékeik e gységköltségeit a pia ci ársz int alatt t artják.
Ennek megfelel ı en a t er melési költ sége k alapv et ı meghatározói
a versenyképességnek.
A kereskedelem elmélet szerint a nemz etközi
versenyképességet a kereskedelemben való részvétel
intenzitásával fejezhetjük ki (Módos, 2004).
Módos a 2 005-ös évben megjelent tanulmán yában a
versenyképesség és a fennta rth atóság között m eg húzódó
konfliktussal foglalkozik. Vélemén ye szerint hazánk kedvez ı
agroökológiai adottságait leginkább az intenzí v termeléssel
tudjuk kihasználni, amely visz ont er ı sen terheli a természetet.
A 6. t áblázat rendsze rbe fo glalja versen y k épességi
mérési móds zereket, m ely ek b ı vebb ismertetésére a disszertáció
irodalmazásában és a saját vizsgálatok m ódsz ertanána k
bemutatásakor kerül sor.
52
Versenyképességi mérési móds zerek
6. táblázat
Csoporto sítás Módszere k M utatók megnevezé se
Hagyomá nyos mutatók
Naturális (ár, költség,
jö vedelem, terület, stb. )
m ód szere k
Te rületi hatékonyság,
ár-versen yképessé g,
jö vedelemtermel ı -
képesség,
egységkölt ség mutató
Kereskedel mi mutató k
Konstans piaci
részesedés,
megnyilvánuló
komparatí v el ı nyök,
szektor-spec ializáció,
Grubel-Llo yd index
CMS, RC A, RTA,
lnRXA, R C, SSI, G L
Er ı forrá s-k ölt ség
mutatók
Er ı forrá s-k ölt ség
mutatók,
támogatottsá gi
mutatók, m ő ködési
versen yképesség
DRC, BRC, PCR, P SE,
CSE, OCR A
Forrás: Já mbo r – Mód os – Tóth, 20 08
A versen y képesség d efiniálásakor a szakir odalmi
hivatkozásokban m ikro- és m akroszint ő , keresleti és kínálati,
statikus és dinamikus megközelítéseket találhatunk.
Az 1992-es OECD t anulmány mikro-, makr oszint ő
(nemzetgazdasági), valamint strukturális versenyképességet
különböztet meg. A vers enyképesség annak a fo kmér ı je, ho g y
szabadpiaci körülmén y ek köz ött menn y ire kép es eg y orszá g
nemzetközi pia cokra eladható árukat és s zolgáltatásokat
termelni, miközb en h osszabb távon fenntartj a és növeli
lakossága életszínvonalát.
A versenyképesség meghatározásának másik
megközelítési módja l ehet a ker esleti és kínálati oldal
53
versenyképességének vizsgálata. Molnár (2002) az
értekezésében kiemeli, hog y a keresleti és kínálati oldal
versenyképességét kül ön kell kezelni az eltér ı mikrostruktúra, a
piacra l épési korlátok na gysága és a vers en y inte nzitás eltérése
miatt.
Török (1996) véleménye, hog y a versen yképesség
kínálati (termelési) oldalának m ér ı számai arra a feltevésre
épülnek, hog y a ve rsen y társakhoz viszon y ítva alacson yabb
fajlagos költségek a nyereség, vagy a piaci részesedés növelését
teszik lehet ı vé. A kí nálati oldal verseny képessé gének mérésére
szolgál az Egységnyi Munkaer ı költsé g (Unit Labor Cost, ULC)
mutató, amely az egy sé gnyi munkaer ı költséget az adott
szektorban képz ı dött ho zzáadott értékr e es ı bérek, é s közterhek
arányával fejezi ki.
A versen y képesség k eresleti (piaci) oldalának a hasonló
és e gyaránt ma ga s fejlettsé g ő gazdaságok közötti
kereskedelemben, az úgynevezett „intraindusztriális ”
munkamegosztás kibont akozásában van jel ent ı sége. Eszerint a
kínálat differenciálása a ker eslethez való alkalm azkodásnak a
legf ontos abb eszköz e, az ár-versen y képességnek már csak
másodlagos szerep jut ( Török, 1996). A keresleti ol dal
versenyképességének kifejezésére az ún. Ex port Relatív
Egységérték Index (Unit Value I ndex , UVI) muta tót használja a
szakirodalom. Az UVI mutató az adott orsz ág feldolgozóipari
exportjának eg y ségérté k változását a konkurens orsz ágok

54
világimporton belüli részarán y ával súl y ozott haso nló mutatói nak
összes adatához visz ony ítj a.
A közgazdasá gi elméletek történetéb en a
versenyképesség s tatikus meg közelítésén ek els ı képvisel ı i
Adam Smith és David Ricardo voltak.
Heckser és Ohlin (1981) vélemén ye, h og y a kom paratív
el ı nyök országok köz ötti különbségei az eltér ı er ı forrás va g y
ténye z ı ellátottsá gból erednek. A Heckser- Ohlin modell szerint
egy orsz ág az okat az ár ukat exportálja, amel y ek el ı állításához
intenzíven használja fel azokat a termelési ténye z ı ket,
amelyekb ı l relatíve jól ellátott.
A versenyképesség dinamik us felfogá sa a technol ógiai
fejl ı déshez alkalmazkodó, a komparatív el ı n y ök kialakulását
el ı segít ı adaptív és innovatív gazdasági körn yezet fontosságá t
jelenti (Majoros, 1997).
Scheule (1999) a versen yképe ssé g mérésének
eszközrendszerét kvantitatív és kvalitatív módszere k csoportjára
osztott a fel. A szakirodalmi hi vatkozásokban a mez ı gazdasági
és élelmiszeripari v ersen y képesség elemzésére leginkább a
kvantitatív módsz ereket hasz nálják. A kvantitatív m ódszerek
közé tartoznak az ár-öss zehasonlítás, jövedelmez ı ség-számít ás,
ár- és költségstruktúra v izsgálat, piaci részesedések vizsgálata,
egységköltség mutató, és a kere skedelmi részesedést
összehasonlító mut atók.
55
A versen yké p esség kval itatív mérési m ódszerei közül a
Porter-féle, ún. g y émán t modell (12. ábra) a legismertebb.
Porter (1991) szerint a versenyképesség fo galma többértelm ő ,
dinamikusan fe jl ı d ı körn y ezetet feltételez, ahol a kompetití v
el ı nyöket nég y tén y ez ı csoport (tén yez ı ellátottság , keresleti
viszon y ok, kapcsolódó és beszállít ó iparágak, ill. v állalati
struktúra és versen y ) határoz m eg. A modell nég y bels ı
ténye z ı je kie gészíthet ı két küls ı tén ye z ı vel (kormán y z at,
véletlen szerepe) (Lloyd-Reason – Wall, 2000 ).
Forrás: P orter, 19 91
12. ábra: Porter g y émánt modell
A gy émánt model lt e ls ı sorban diverzi fikált
termékportfolióval rendelkez ı ágazatok ele mzésére használják
Kapcs olódó és bes zállító
iparágak
Keresleti
viszony ok
Tényez ı ellátottság
Vállalati s tratégia,
struktúra é s ver seny
Kormány zati
intézkedés ek
Véletle nszer ő
lehet ı sége k
56
(Tímár, 2004), de alkalmas lehet tömegtermékeket el ı állító
mez ı gazdasági vag y éle lmisz eripari ágazatok vizs gá latára is
(Csillag, 2005). Több haz ai szakember is alkalmaz ta Porter
modelljét a gabonaszektor versen y képességének elemzésére
(Mohácsi, 1996, Lehota, 2003, L ehota, 2003a).
A g y émánt modellt a ki lencvenes év ekben több támadás
érte, mert túlságosan belterjesnek tartották, m ivel csupán
háttértényez ı kre konc entrál, ezért közv etve veszi fi g y elembe a
világgazdaság e gyre meghatározóbb össz efüggéseit. Rugman –
D’Cruz (1993) „kett ı s gyémánttal” javasolta felváltani a
modellt, mel y ben fi gyelembe vették két orszá g kapcsolatát a
felhasználás-fogyasztás, a gazdasági szabál yozás, valamint az
áruforgalom területén. Hoványi (1999) tovább fejlesztv e P orter
modelljét háromszintes modellben veszi s zámba a
makrogazdasági és a globális háttér f ı bb t én y ez ı it, majd
beilleszti a mikrog azdasá gi m odellbe azokat a legújabb
menedzsmentmódsz ereke t, amel yekkel a sike res vállalatok
növelhetik a versen y képességüket.
A külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók a
nemzetgazdasági export-import m értéke alapján vizsgá lják a
komparatív el ı n y öket (Módos, 2004). A ma gyar mez ı ga zdas ág
nemzetközi versenyképességének m egállapítására Balas sa
(1965) mutatói köz ül le ginkább az ún. megnyilvánuló
komparatív el ı n y ök
14
(Revealed Comparative Advantage,
14
A megnyilvá nuló komparatív e l ı nyök (RCA) mutatót ré szletesebbe n a
saját vizsgála taim sorá n ismerte tem (4. fej ezet).
57
RCA), valamint e mutató Vollrat h (1991) általi továbbfe jleszt ett
változatát használta Fe rt ı – Hubbard (2001), Fert ı (2002) a
vizsgálatai során.
Török (1996) szerint a megn y ilvánuló kom paratív el ı n y
alapgondolata az, h ogy a l átszólagos komparatív el ı ny és
hátrány az adott termékc soport nemzetköz i kereskedelmében az
országok között kiegyenlít ı dik.
Grubel és Lloyd (1975 ) a saját index üket (Grubel- Llo y d-
index) használták az ág az aton belüli kereskedelem viz sgálatá ra,
melynek eredmén y ei alapj án Magyar o rszág és az Európai Unió
közötti gazdaság i inte gráció és fejl ı dés ma gas fokát állapították
meg. Az index érték e 0 és 1 közé esik asz erint, hog y az ágazatok
közötti vagy ága zaton bel üli kereskede lemr ı l van szó. Az index
hiányossága az, ho gy so kkal i nkább a kereskedele m jellegére, és
nem a versen y képességre lehet következtetni bel ı le.
Major (1999) értekezésében az ún. haz ai er ı forrás-
költség (Domestic Resource Costs, DRC) mutatót használta fel a
magyar mez ı gazdaság nemzetközi versenyképességének
elemzésére. Bruno (1965), ill etve t ı le függetlenül Krueger
(1966) által kifejlesztett DRC mutatót, többek között a
Világbank, az OECD és a FAO gazdaságpolitikai elemzéseinél
használják. A DRC mutató, valamely t ermék el ı állításához
szükséges termelési tén yez ı k és inputok – a haszonáldozatot is
figyelembe vev ı – összes költ ségé t hasonlítja össze a kül piaci
árakon számítot t hozz áadott értékkel. Ha a mu tató értéke 1
alatti, akkor az adott t ermék a nemz etközi kereskedelemben
64
A sz ekunder kutatások végén a Piaci Árinfo rmációs
Rendszer (PÁIR) adatainak se gítségével ár-versen y képessé gi
összehasonlító elemz ésekre került sor.
A szekunder vizsgá lato k jelent ı s ré sze foglalkoz ik a
Nyugat-dunántúli R égió mez ı gazdaságának r észletes
elemzésével. A Köz ponti Statisztikai Hivatal adatbázis ára
támaszkodva össz ehasonlító elemzések készültek a R égió
termelési sz ínvonalának vonatkoz ásában. A reg ionális
vizsgálatok r észét képezték az A grárgazdasági Kutató Intézet
tesztüz emi rendszerének er edmén y ei alapján kés zített ága zati
költség- és jövedelemhely z et vizsgálatok is.
A saját vizsgálatok prim er kutatásait a kérd ı íves
adatg y ő jtés
20
során nyer t adatok elemezése és értékelése adja. A
kérd ı íves felmér ést megel ı zte a Régió mez ı ga zdasági
vállalkozásainak vezet ı i vel fol y tatott interjúja, m ely s egítségül
szolgált a kérd ı ív megszerkesztéséhez, illetve a minél teljesebb
– kérd ı ívvel me g nem szerezhet ı – információk gy ő jtéséhez. A
felméréshez a vállalatokat véletlenszer ő en választ attuk ki a
Régió gazdálkodói köréb ı l. A 150 kiküldött kérd ı ívb ı l 78
kérd ı ív érkezett vi ssza, melyb ı l 73 volt értékelhet ı . A kérd ı ív
felépítését tekintve az els ı ré sz a vállalat l eg f ı bb adatairól
(gazdálkodási forma, f oglalkoztatási adatok, ágazati adatok
stb.), illetve a gazdálkodó versen y k épességr ı l alkotott
elképzeléseir ı l é rdekl ı dik. A második rész a mez ı gazdasági
üzem növény termesz tésére, ki emelve a gabonatermesztési
20
A kiküldött kérd ı ív for máját lásd I . szá mú mellé kletbe n.

65
adatokra kérdez rá. A harmadik, leghosszabb rész fog lalkozik a
vállalat ı szi búza t ermesztésére vonatkozó információinak
megkérdezésével, valamint a váll alkozás költség- és
jövedelemhel y z etével. A kérd ı ív utolsó része a vállalkozás
jöv ı beni terveir ı l, a z Unió intervenciós rendszerének
tájékozottságáról, val amint a precíziós gazdálkodásról alkotott
vélemén y ekr ı l kérdez.
A saját viz sgálatok végén S WOT elemzés segíts égével,
mintegy sz intetizálva a többi vizs gá lati eredményt értékeltem a
Nyugat-dunántúli Régió gabona termesz t ı gazdaságaink
versenyképességét.
Az adatok feldol gozásában, az eredmén yek statisz tikai
értékelésében, v alamint a dia gramok és ábrák elkész ítésében a
Microsoft cég által ki fejlesztett Microsoft Office Excel program
volt segítségemre.
66
4. SAJÁT VIZSGÁLATOK ÉS AZOK EREDMÉNYEI
4. 1. A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyk épessége
A „gabonaágazatunk nemz etközi verseny képessége”
cím ő fejezetben alkalmazot t versenyképességi sz ámítási
módszerek kiválasztásánál alapvet ı szempont vo lt a felhasznált
mutatórendszerek nemzetköz i szakirodalomban való
elfogadottsága, valamint a vizsgálat elvé gzéséhez
elengedhetetlen adatok e lérhet ı sége. Az elvé gzett értékelések a
gabonatermékek nemzetközi versenyhelyzetének minél több
oldalról történ ı megközelítését célozták meg.
4. 1. 1. A magyar gabo naágazat külkereskedel mi
versenyképessége
A nemz etközi versenyké pességi ös szehasonlításokban
fontos g y akorlati szempont, hogy az alkalma zott számítási
módszer egyszer ő le gy en, és lehet ı le g csak exp ort- és
importadatok alkossák az adatbázist. A dolgozat a hazai
gabonaágazat külkere skedelmi versenyképessé gé n ek
értékelésére a megny ilv ánuló komparatív el ı nyök-, illetve a
Szektorális Specializációs mutatót használja fel. M indkét mut ató
hátránya, ho gy az agrárpolitika torzí tó hatásai jelent ı sen
befolyásolhatják a k ülkereskedelem na gyságát, íg y a
külkereskedelmi versenyképesség mérési eredmén y ei
67
megtéveszt ı k lehetnek. A hátrán yok ellenére a nemzetköz i
versenyképességi sz ámításokban a legelfo gadottabb számítások
közé tartozik a két mutató.
Török (1996) az R CA mutató analógiájára, ol y an
versenyképességi mutató nak írja le a Sz ektorális S pecializációs
Indexet
21
, amel y csak adott export ı r orsz ág adatair a épül, és az
átlagos nemz eti versen yké pességi szintet az ös szexporton belül
valamel y célpiacon (pl. EU, OECD, esetle g Világ) elért
részaránya jelenti. Ehhez viszon y í tjuk valamel y termékcsoport
exportján belül ug y anannak a célpiacnak a részarán y át.
A mutató képlete a következ ı :
a
an
ai
ain
ai
X
X
X
X
SSI =
X
ain
– a ország exportja i termékb ı l n piacra,
X
ai
– a ország teljes exportja i termékb ı l (minden piacra),
X
an
– a ország teljes (minden termékb ı l) e xportja n piacra,
X
a
– a ország összexportja.
A SS I mutató értelmez ése s zerint ott beszélhetünk
versenyképes exportt ermékr ı l, ahol a mutató értéke közelít az 1-
hez, illetve meghaladja azt.
21
Az angol Secto r Specia lizatio n Index me gnevezésb ı l er ed az SSI rövidítés.
68
Az SSI mutató értékei a Magyarország Európai Unióba irán yuló
élelmiszer-exportjára vetítve
7. táblázat
2004
2005
2006
Élelmiszer és él ı állat 0,92 3
0,902
0,940
Él ı állat (kivé ve a 03 f ı csoportba tar tozókat) 0,86 2
0,910
0,941
Hús és hús készít m é ny 0,95 1
0,932
0,987
Tej termék é s toj ás 0,65 3
0,526
0,880
Hal, rák, p uhatest ő állat és eze kb ı l készítmé ny 1, 137
1,060
1,148
Gabona é s gabonakészít mén y 1,00 1
0,882
0,907
Zöldségféle é s gyümölc s 0,82 1
0,875
0,892
Cukor, cukorké szítmé ny és méz 0,98 7
1,011
1,056
Kávé, tea, ka kaó, f ő szer 1,07 2
1,040
1,133
Állati takar mány (gab ona nélk ül) 0,96 3
0,968
0,906
Egyéb, táplálkoz ásra al kalmas ter m ék és
készítmén y 0,858
0,873
0,782
Forrás: S aját szám ítás a KSH ada tai alapján, 2007
Az Európai Unió tagállamaival fo l y tatott
külkereskedelemben vers eny k épesnek bizon yultak a hal, rák és
a bel ı lük kész ült élelmisz erek, a cukor, cukor készítmén y és
méz, valamint a kávé, f ő szer termékek. A viz sgált id ı szakban
ezeknek a termékeknek a mutatója haladta meg a 1-es értéket,
míg a t ej, tejtermékek, zöldségféle és g y ümölcs esetében az
uniós piacokon jelenlev ı versen y képességi h átrányok
állapíthatók meg a 7. t áblázat eredmén y ei alapján. 2005-ben a
gabonafélék külkereskedelmi versen yké pessé gének SSI ér t éke
visszaesett 1-es érték alá. Ug y anakkor az utób bi évek
tendenciáit fi g y elembe v éve fokoz atosan j avul a gabonafélék és
az abból készült termékek nemzetközi verseny képessége.
69
Az alábbiakban az e g y es gabonafélék SS I m utatójának
részletes elemzését vé geztem el, figyelmen kívül hagyva a rizs,
köles, hajdina és a cirok termékeket, mel y növény ekb ı l készült
termékek külkereskedelme Mag y arorszá g esetében elen y ész ı
jelent ı ség ő .
Egyes gabonafélék SSI mut atója
8. táblázat
2004
2005
2006
Búza 0,83 0
0,862
0,591
Rozs 0,74 1
1,047
1,015
Árpa 0,8 04
0,926
0,655
Zab 0,31 6
0,763
0,682
Kukorica 0,91 4
1,162
1,145
Forrás: S aját szám ítás a KSH ada tai alapján, 2007
A 8. táblázat adatai sz erint a vizsgált id ı sz akban a roz s
és a kukorica külker eskedelmi versen yképességi mutatói
meghaladták a búza, az árpa és a zab mutatóit.
A SS I számít ásaim eredménye i alapján ö sszes ségében
megállapítható, hog y a mag y ar élelmi szeripari termékek, köz tük
az eg y es gabonafélék és a bel ı lük készült termékek
külkereskedelmi verse nyké p essége jónak mondható, s ı t
fokozatosan javuló tendenciát prognoszti zál.

70
4. 1. 2. A magyar gabonafélék külkereskedelmének
megnyilvánul ó komparatív el ı nyei
A hagy om án y os kereskedelemelmélet szerint az egye s
országok ol y an terméke k el ı állítására specializ álódnak, illetve
azon termékekb ı l lesz nek export ı rök, amelyekb ı l komparatív
el ı nye ik vannak. Az empirikus kereske delem- elemzésekben a
megnyilvánuló kompara tív el ı ny ök (R CA) koncepciója v ált
népszer ő vé. A RCA mutatónak számos módo sított,
továbbfejlesztett változata terjedt el a versen y képessé gi
kutatások g yakorlatában. A saját vizs gálataimban a
megnyilvánuló kompara tív el ı ny öket ki fejez ı index ek köz ül
Balassa (1965) által ki dolgozott mutató re ndsz ert, va lamint
annak Vollrath (1991 ) által továbbfejleszt ett változ atait
alkalmaztam.
Balassa által kialakított B-index
22
a külke reskedelemre
vonatkoztatva végez összehasonlításokat.
A B-index képlete a következ ı :
nt
nj
it
ij
X
X
X
X
RCA =
ahol X jelöli az exportot, i eg y adott or szágot, j eg y
meghatározott terméket, t a termékek eg y csoportját, az n pedig
az országok egy adott csoportját (pl. EU 27, Világ).
22
A B-index rö vidítés B alassa n evének rö vidítéséb ı l ere d.
71
A Balassa index eg y meghatározott termék arán yát a
teljes hazai ex portban ve ti össze ugy anennek a terméknek eg y
meghatározott ország-csoport kereskedelmében betöltött
részesedésével. Ha a mutató értéke nag y obb mint 1, akkor a
vizsgált országnak megnyilvánuló komparatív el ı nye , ellenk ez ı
esetben megnyilvánuló komparatív hátrán y a van.
A klasszikus Balassa i ndex et számos ok miatt kritizálták
a szakirodalomban. Fert ı és Hubbard (2001) sz erint a B-
indexnek a l egf ı bb probl émája, ho g y a ténylegesen meg valósult
kereskedelmet na gy v aló szín ő séggel eltorzít ja a kormán y zati
politika, ezért a mutató értékei félrevezet ı k lehetnek.
Szabó (1997) tanulmá nyában a komparatív el ı nyök
mutatóit azért kifogá solt a, mert vélemén y e szerint a világ fe jlett
gazdasági térségeiben j elenlev ı támogatási versen y miatt a
komparatív el ı n y ök szerepe elen y ész ı .
A m ez ı gazdaság n emzetköz i verseny képességének
vizsgálatára a fenti oko kból kifol y ólag Vol lrath (1991) három
alternatív megoldást dol gozott ki . Vollrath els ı index e az ún.
Relatív Kereskedelmi El ı n y (Relative Trade Adv antage, RTA ),
amely fi g y elembe veszi m ind az export, mind az import oldal
alakulását. A relatív kere skedelmi el ı n y t Vollr ath úgy definiálta,
hogy az nem más, mi nt a relatív ex port el ı n y (Relative Ex port
Advantage, RXA) és a relatív import e l ı n y (Relative I mport
Advantage, RMA) különbsége.
72
A relatív kereskedelmi el ı n y képlete:
RTA = RXA – RMA
ahol, RXA megeg y ezik Balassa indexével (B = RXA),
RMA = (m
ij
/m
it
)/(m
nj
/m
nt
), ahol m reprezentálja az importot.
A fentiek alapján Vollrath els ı index ének a ké plet e:
nt
nj
it
ij
X
X
X
X
RTA = –
nt
nj
it
ij
m
m
m
m
Vollrath a második indexét a relatív ex port el ı n yök
logaritmusának (lnRXA), a harmadikat, pedig r elatív
versenyképességnek (Revealed Com petitiveness, RC) nevezte
el. A RC mutatót a következ ı képlete fejezi ki:
RC = lnRXA – lnRM A
Mindhárom index esetében elmondható, hogy a vi zsgálatok
értékelése során n yer t poz itív el ı jel ő értéke k esetében
komparatív el ı n yöket, m íg ne ga tív el ı jel ő értékek ese tében
komparatív hátrányokat jeleznek.
Az RCA számításaimhoz az adatokat az Egy esült
Nemzetek Sz ervezetének (ENS Z) COMTRAD E kereskedelmi
adatbázisából nyertem S ITC rendszer szerinti két számjegy ő
73
(gabona) és h árom számjeg y ő (búz a, árpa, kukorica) bontásba n
2000 és 2005 közötti id ı szakra vonatkoztatva.
A meg n y ilvánuló komparatív el ı ny ök fent említett
mutatói közül a Balassa B-indexét, a kereskedelem
megnyilvánuló komparat ív el ı n y ének va gy hátrán y ának i ndexét
(RTA), a lnRXA és a megnyilvánuló v ersen y képességet (RC)
számoltam ki M agy arország és az Európ ai Uni ó, valamint a
legf ontos abb gabonakereskedelmi versen y társak
vonatkozásában.
A magyar gabona megn yilvánuló komparatív el ı ny e v ag y
hátránya az EU-15 kereskedelméhez visz ony ítv a
9. táblázat
Átlag, 2000-2 005 Szórás, 2000-2005
Megnevezés B RTA lnRXA RC B RTA lnRXA RC
Ko mparatí v
el ı n y van, ha >1 >0 >0 >0
Ausz tria 1,88
1,43
0,63
1,45
0,20
0,27
0,10
0,29
Belg ium 1 ,29
0,95
0,25
1,36
0,15
0,21
0,12
0,35
Dánia 1,05
0,72
0,04
1,17
0,18
0,14
0,16
0,16
Egye sült
Király ság 1,84
1,34
0,60
1,31
0,37
0,41
0,19
0,32
Finnország 4,11
3,55
1,40
2,02
0,65
0,69
0,15
0,36
Fr anci aország 0,64
0,17
-0,45
0,32
0,08
0,17
0,13
0,32
Görö gország 0,80
0,56
-0,23
1,21
0,14
0,17
0,18
0,35
Hollandia 2,31
2,00
0,83
2,03
0,22
0,19
0,09
0,24
Írors zág 4,05
3,76
1,39
2,65
0,52
0,50
0,14
0,19
L uxemburg 3,20
2,80
1,15
2,09
0,50
0,55
0,15
0,32
Néme tország 2 ,15
1,48
0,76
1,18
0,17
0,26
0,08
0,27
Olasz ország 1,26
0,89
0,22
1,26
0,13
0,20
0,10
0,31
Portugália 3,13
2,96
1,10
2,89
0,95
0,982
0,30
0,50
Spany olország 1 ,91
1,64
0,64
1,95
0,21
0,24
0,11
0,28
Své dország 2,46
1,84
0,90
1,40
0,24
0,32
0,10
0,28
Forrás: S aját szám ítás a CO MTRADE ada tai ala pján, 2007
80
A PSE mutatók alakulása az OECD egyes tagállamaiban 1998-
2006. években (százalék)
14. táblázat
19 98
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Ausztrália 6
6
5
4
6
4
4
4
6
Kanada 17
18
20
16
21
25
21
22
23
Csehország 26
23
17
23
25
29
-
23
-
-
Európai Unió 37
40
34
32
37
37
36
33
32
Magyarország 25
24
22
22
33
28
-
-
-
Izland 70
72
67
63
67
66
65
67
66
Korea 56
65
66
61
64
61
63
63
63
Japán 58
60
60
57
57
58
56
55
53
Norvégia 71
72
67
66
75
72
67
66
65
Lengyelország 29
27
12
15
19
8
-
-
-
Svájc 72
76
70
68
71
69
68
67
63
USA 22
26
24
22
18
15
16
16
11
OECD átlag 33
35
33
29
32
31
30
29
27
Forrás: Sajá t vizsgálato k az OECD ad atai a lapján, 2008
A 13. ábra ismerteti a PSE mutató összetev ı inek
százalékos megoszlását a 2006-os évben az OECD t agá llamok
átlagában. A piaci ártám ogatá s m értéke a 2006 -os évben az
OECD tagországokban á tlagosan 62 százalék volt, mel y érték a
nyolcvanas évek adataih oz (77 sz ázalék) visz ony ítv a minteg y 15
százalékos csökkenést jelentett.
23
2 004 -t ı l az újo nnan csatla kozott országok (közt ük Ma gyaro rszág) esetébe n
az OECD támogatás b ecslés mutatóinak a datait k ülön ne m közlik, hanem
azokat eg y ada tké nt kezelik az Európ ai Unió egészére vonat koztatva.

81
62%
5%
15%
5%
9% 4 %
Pi aci ár támo gatás
Outp u t támo gatás
Földal apú támo gatás, ál l at
teny észtési p rémi um o k
T örténel m i jogosu l tságokért já ró
támo gatás
Inpu t tám ogatás
Eg yéb
Forrás: S aját szám ítás OECD ada tok alap ján, 2007
13. ábra: A PSE mutató össz etev ı i 2006-ban (százalék)
Az input felhasználás (pl. m ő trá gya , s zaktanácsadás)
támogatása az OECD tagállamokban 9 s zázalék körüli értéket
mutatott.
Összehasonlítva az OEC D átlag értékeket az Európai
Unió tagállamaiban elért értékekkel, elmondható, hog y a
term ı terület és állat létsz ám alapján kifiz etett tám ogatá sok az
Európai Unió tagállamaiban jelent ı s sz erepet töl tenek be még
napjainkban is, i ga z értékük folyamatosan c sök ken. A z Unió
százalékos PSE mut atóján belül 2004. és 2006. között a termelés
alapján n y újtott támogatások 32 sz ázalékról 23 százalékra
esettek vissz a, de még íg y is 8 száz alékkal meghaladták az
OECD tagállamok hasonló mut atójának érté keit.
82
A sz ázalékos P SE mutató termékszint ő elemzésénél
elmondható, hogy M agyarországon az Európai Uniós
csatlakozásig a búza PS E mut atója -13-ról 24 sz ázalékra n ı tt. A
növekedését els ı sorban a piaci ártámogatások emelkedé se
idézte el ı . Ugy anakkor a hazai búza PSE mut ató értéke
nemzetközi (OECD tagország ok átlag a 4 0 – 45 sz ázalék volt a
vizsgált id ı szakban) összehasonlításban alacson y an alakult.
2000. és 2004. között, haz ánkban a kuko rica P SE értéke
-35 sz ázalékról 26 s zázalékra emelkedett. A kukorica
támogatottsága a piaci ártámogatás nag ymérték ő relatív
növekedésének volt köszönhet ı . A jelent ı s javulás ellenére
nemzetközi összehasonlításban a haz ai kukorica PSE mutató
értéke alacsonynak számított.
A viz sgált id ı sz akban az árpa mutatóit ele mezve negatív
piaci ártámogatásról bes zélhetünk, 2000 . és 2004. között -3 és -
19 sz ázalék volt . A neg atív „ százalékos PSE mutató” érték
tulajdonképpen a termel ı i elvonással mag y arázható.
A 2004-es uniós cs atlakoz ásunk után a magyar
agrártermékek (köztü k a z e g y es ga bonafélék) százalékos P SE
mutatójának értékei a b ı vül ı agrártámogatásoknak
köszönhet ı en az Unió régi tagállama ihoz hasonl óan alakulnak.
83
A CSE mutatók alakulása az OECD eg y es tagálla maiban 1998-
2006. években (százalék)
15. táblázat
19 98
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Ausztrália -4
-3
-2
-2
-2
-2
-2
-2
-2
Kanada -1 5
-15
-16
-10
-15
-15
-14
-15
-17
Csehország
-21
-18
-10
-17
-19
-19
-
-
-
Európai Unió -24
-28
-20
-17
-23
-22
-20
-16
-16
Magyarország -15
-18
-16
-21
-22
-17
-
-
-
Izland -60
-63
-53
-45
-52
-47
-45
-48
-46
Korea -53
-62
-63
-56
-62
-58
-57
-60
-61
Japán -56
-57
-50
-46
-50
-50
-48
-49
-46
Norvégia -59
-61
-51
-49
-62
-58
-53
-53
-50
Lengyelország -28
-24
-11
-12
-14
-6
-
-
-
Svájc -61
-65
-61
-55
-59
-56
-55
-54
-47
USA -2
-2
1
1
5
8
7
10
13
OECD átlag -25
-28
-23
-19
-22
-21
-19
-17
-15
Forrás: Sajá t vizsgála tok az OECD ad atai alap ján, 2008
Az OECD hasonlóan a PS E mutató értékekhe z a CS E
mutató értéke ket is cs ak 2004-ig publi kálta a közép-kelet
európai országokra külön, 2004-t ı l Európai Unió név alatt
együtt kezeli ezen országok CS E mutatójának értékeit.
A 15. táblázat ad atai az OECD egyes ta gállamainak
fogyasztói támogatottságának eredmén yeit is merteti, 1998-2006.
évekre vonatkozóan. A vi zsgált id ı sz akban egyedül az Amerikai
Egyesült Államok eseté b en találhatunk pozitív el ı jel ő adatokat,
a többi OECD tagállamban ne ga tív el ı jel ő a száz alékos CSE
mutató értéke. A tábláza t adatai alapján Korea, Izland, J apán és
Norvégia ese t ében a legnagyobb a fog y asz tói elvonás. 1998-
2006. között az Európai Uni óban a sz ázalékos C SE mutató
84
értékek -16 és -28 száza lék között változ tak, mely érték ek nem
tértek el jelent ı s mértékben az OECD tagállamok
átlagértékeit ı l. A mag yar f o gyasztók támogatottsága 1998 és
2004 között -15 és -22 százalék között vált ozott.
A gabonafélékre vonatkozó s zázalékos C SE mutatókat
elemezve elmondható, hog y a búz a e mutatójána k értéke 2000 .
és 2004. köz ött 18 százalékról -8 százalékra esett vissza, vagy is
a fo g y asztóktól növekv ı m érték ő elvonás tört ént. Ugyanakkor
az OECD régió átlagában (a búz a CS E mutató -7 és -16 s zázalék
között mozgott) a fogyasztók a hazainál nagyobb mértékben
támogatták a búzatermelést.
Hazánkban, a viz sgált id ı szakban a ku korica sz ázalékos
CSE mutatójának értéke 11 száz alékról -2 sz ázalékra csökkent.
A csökkenésben els ı sor ban a mag y ar piaci árak és a vi lágpiac i
árak köz eledése játszott szerepet. Az OECD ta gországok
átlagában a kukorica fog y asztói támo gatottsága a hazainál
egyenletesebben (8 és 11 százalék) alakult.
A támo ga tás becslés mu tatókat elemezve össz ességében
kijelenthet ı , hog y M ag yar ország OECD ta gországokhoz képest
alacsonyabb PSE és CSE értékei versenyképes mez ı gazdasági
termelést mutattak a gabonafélék esetébe n. Az uniós
csatlakozásunkat követ ı hazai agrártámogatási rendszer
átalakulásainak, valam int az ártendenciák változ ásainak
köszönhet ı en a korábbi alacson y termel ı i és fo g y asztói
támogatottságunkból adódó versen y el ı n y ünk fokozatosan
csökken.
85
4. 1. 4. A magyar ı szi bú za ár-ve rsenyk épessége
A magyar agrártermékek ár-versenyképességének
vizsgálatát feldolgozó t anulmán y ok els ı sorban a z Európai Unió
tagállamainak áraival történ ı összehasonlítását veszi k
figyelembe ( Molnár, 2 002, He inrich et al., 1999, Orbánné,
1998, Orbánné 2002). A felsorolt sz akirodalmi hivatkozásokhoz
csatlakozva, a s aját vizs gálataimban a h azai ı szi búza termel ı i
árakat hasonlítom össze az Európai Unió eg y es tagállamainak
áraival. Az elemz éseim során felh asznált búz a termel ı i árak az
Agrárgazdasági Kutató I ntézet P iaci Árinformációs
Rendszeréb ı l származnak.
0
1 0 0 0 0
2 0 0 0 0
3 0 0 0 0
4 0 0 0 0
5 0 0 0 0
6 0 0 0 0
7 0 0 0 0
8 0 0 0 0
j a n . 0 4
m á j . 0 4
s z e p t. 0 4
j a n . 0 5
m á j . 0 5
s z e p t. 0 5
j a n . 0 6
m á j . 0 6
s z e p t. 0 6
j a n . 0 7
m á j . 0 7
s z e p t. 0 7
j a n . 0 8
F t/ t
B ú z a
K uk o r ic a
Á r pa
Fo rrás: Sa ját szerkesztés a PÁI R adata i alapján , 2008
14. ábra: Az egyes gabonafélék termel ı i árainak alakulása
hazánkban 2004-2008. években (Forint/tonna)

86
A 14. ábra a haz ai gabona termel ı i árak v áltozásait
mutatja be 2004. és 20 08. év köz ött. A viz sgált i d ı szakban
mindhárom (búza, kuk orica, árpa) gabonaféle termel ı i ára
jelent ı s ingadozásokat mutatott. Az árak ingadozásában
els ı sorban a termelés során felhasznált alapan y agok
költségeinek emelkedés e, valamint a széls ı séges id ı járá sból
adódó hozamkiesések játsz ottak szerepet.
0
1 0 0 0 0
2 0 0 0 0
3 0 0 0 0
4 0 0 0 0
5 0 0 0 0
6 0 0 0 0
7 0 0 0 0
8 0 0 0 0
j a n .0 4
m á j .0 4
s z e p t . 0 4
j a n .0 5
m á j .0 5
s z e p t . 0 5
j a n .0 6
m á j .0 6
s z e p t . 0 6
j a n .0 7
m á j .0 7
s z e p t . 0 7
j a n .0 8
F t / t
N é m e tor sz á g L e ng y e l o r sz á g
S z lo vá k ia M a g y a r o r sz á g
Forrás: S aját szerkesz tés a PÁ IR a datai alapjá n, 2008
15. ábra: Az ı szi búza termel ı i ár ak alakulása az Európai Unió
egyes tagállamaiban 2004-2008. években (Forint/t onna)
Nemzetközi összehasonlításában (15. á b ra) a magy ar
árak követték a regionális versen y társak (leng y el, szlovák,
német) t ermel ı i árainak ingadozását. A vizsgált id ı sz akban, az
87
uniós árakhoz való köz eledésünk ellenére a m agyar búz a
termel ı i ára átla gosan 20 százalékkal volt alacson y abb a
versenytársaink áránál.
Az ár-versen y képessé gi eredmén ye k et összefoglalva
megállapítható, ho gy az utóbbi években a haza i gabona árak
valamel y est közeledtek az uni ós árakhoz, ug ya nakkor a
lemaradásunk a többi ta gállamban elért termel ı i árakhoz képest
még mi ndig sz ámottev ı . Az elkövetkezend ı id ı sz akban a
magyar gabona termel ı i árak várhatóan tovább emelkednek a
megváltozott piaci igényeknek (fo gyasztói szokások változ ása,
bioüzeman y agok iránti igén y emelkedése) köszönhet ı en.
4. 1. 5. Nemzetközi versenyk épességi számítások
összehasonlítása
A hazai gabonaágazat nemzetköz i verseny képe sségére
kiterjed ı vizsgálataim célj a az, hogy a különböz ı megközelítési
módszerek segítségével minél tár gyilagosabb képet kapj ak a
magyar gabonafélék ve rsen y képességének hel y zetér ı l. A
számítások sokféleségét azért választottam, illetve alkalmazt am,
hogy az eg y es ese tekben t orzító eredmények
24
mellett
megközelít ı en reális képet alkossak.
Összefoglalva és értékelve a sz ámított eredményeket a
következ ı f ı bb megállapításokra jutottam:
1. A Sz ektorális Specializációs Mu tató ere dményei alapján
a ma g y ar élelmiszeripari alapan y agok, köztük az e gye s
gabonafélék és a bel ı lük készült t ermékek
külkereskedelmi v erseny kép essége fokoz atosan javuló
tendenciát pro gnosztizál. A viz sgált id ı sz akban a rozs és
a kukorica kül kereskedelmi versen y ké pessége
meghaladta a búza, az árpa és a zab versen yké p ességét.
24
Péld ául a megnyilvánuló komparatí v el ı nyök vizsgál ata ne m veszi
figyelembe a kormán yzati bea vatkozás hatá sait.
89
2. A sz ámításaim szerint Magyarországnak m egnyilvánuló
kompar atív el ı nye volt az Európai Unió tagországaival
szemben búz a és kukoric a kereskedelemben, mí g az árpa
esetében m egnyilvánul ó kompar atív hátrányt mutattak a
kapott eredmén y ek. A regionális versen y t ársakkal
(Oroszország, Uk rajna) össz ehasonlítva a kisz ámolt
indexek változatos képet mut atnak e g y szer ( a búza
esetében) m eg n yilvánuló komparatív el ı nye, máskor (az
árpánál) hátránya volt hazánknak.
3. A tám ogatás b ecslés m utatókat eleme zve összességé ben
megállapítható, hog y a vizsgált id ı sz akban az OECD
tagországokhoz kép est Mag y arorszá g ala csonyabb PSE
és CSE értékei ve rsen y képes és pi acorientált
mez ı gazdasági termelést m utattak a gabonafé lék
vonatkozásában.
4. A haz ai gabona t ermel ı i árak az utóbbi évek folyamatos
árnövekedése ellenére még mindi g a legalacso nyabbak
közé tartoznak az Európai Unió tagállamaiban.
Mindezek alapján a m agyar gabo nafélék nemzetközi
versenyképessége a f ı bb kereskedelmi versenytársakhoz
viszonyítva kedvez ı nek m ondható.
96
míg a gabonafélék 56 száz aléka volt az eg y é ni ga zdas ágok
területén.
Noha a d isszertáció a növén y t ermesztési terméke k köz ül
a gabona félék versen yképességér ı l szól, pár mondat erejéig
érdemes sz ót ejteni a Rég ió állatten yésztésének hel y zetér ı l is.
Hegyi (2005 ) dissz ertációjában megállapította, h og y a N y ugat-
dunántúli Rég ió mez ı gazdaságána k sz erkezetéb ı l adódóan –
takarmányterm ı és gyepterülete al apján – az ország m ás
régióihoz viszon y ítva az eg y sé gny i t erü letre vetített
szarvasmarha állomány nagysága a legnag y obb.
0% 10 % 20 % 30 % 40% 5 0% 6 0% 70% 8 0 % 90 % 10 0 %
Sza rv a sm a rh a
Sert és
Ju h
Ty ú kf éle
G y ı r- Mos on -S op ro n Va s Za la
Forrás: Sajá t szerkesztés a K SH a data i alapján, 20 07
19. ábra: Az állatállomány megyénkénti megoszlása 2005-ben
(százalék)
A Régió állatállomán yána k meg yé nkénti megosz lását
(19. á bra) tekintve a szarvasmar h a 51 százaléka, a ser tés 58

97
százaléka G y ı r-Moson- Sopron megy ében található. Mivel a
Régió le gel ı és a g y ep területének n ag y része Zala me gyében
található, így e megyére össz pontosul a j uhtartás közel 60
százaléka is. Tyúkfélék t artását tekintve Gy ı r- Mos on-Sopron és
Za l a me gye közel azonos (38 – 40 száz alék) aránnyal sz erepelt a
vizsgált id ı sz akban. Mindezek a m utatók azért font osak, mert a
növénytermesztési ágazat súl y át, szerkezetének al akulását még
napjainkban – a bi rtokszerkezetek és birtokvisz ony ok
megváltozását követ ı en – is nag y mértékben b efoly ásolj ák.
4. 2. 3. A Nyugat-dunántúli Régió b úzaterme szt ésének
hozam-költség-jövedelem helyzetének ele mzése
A KSH szerint 20 05-ben a N y ugat-dunántúli Régió
szántóterületének 71,4 száz alékán, 352 e zer h ektár te rületen
termesztettek gabonaféléket. Gy ı r-Moson-So pron és Vas
megyében ennél valami vel a lacson y abb (67 – 69 százalék),
Za l ában magasabb (75,5 száz alék) volt az arány . Orszá gos
összehasonlításban ez az arán y magasnak m ondható, ug y anis
2005-ben Magyarország haszn osított sz ántóterüle tén belül a
gabonafélék részesedése mindösszesen 66 sz ázalék (2 millió 933
ezer hektár) volt.
A Régió ı szi búz a termesztésének e lemzése során a
legf ontos abb naturális m utatók (betakarított terület, t ermésátlag,
termésmenn y iség) se gítségével hasonlít ottam össz e a Régió
98
gazdái által elért eredmén y eket az országos adatokkal. Az
elemzéshez felhasznált adatok a KSH adatbázisából sz ármaznak.
A 20. ábra az ı sz i búza betakarított területeinek 2000 és
2006-os évek közötti re gionális alakulásait mutatja be. A
betakarított területet t ekintve a Ny ugat-dunántúli Régió a 117 –
127 ezer hektár köz ötti területével, az orsz ágban betakarított
összes terület 11 sz áza lékával cs ak 6. a mag y ar régiók
rangsorában. Hazánk legnag y obb ı sz i búz a term ı területei a Dél-
Alföld (245 – 288 ezer hektár) és az Ész ak-Alföld (192 – 252
ezer hektár) Régiókban t alálhatók. A vizsgált id ı szakban, e két
Régióban betakarított búz a terület az országos terül etnek 42 – 43
százalékát adta.
0
50 000
100 000
150 000
200 000
250 000
300 000
350 000
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Közép-Mag yarország K özép -Dun ánt ú l Ny ug at-Dun án tú l
Dél-Dunán t úl É szak -Mag y arország Észak -Alf öl d
Dél-Alf öl d
Forrás: S aját szerkesz tés a KSH ada tai alapjá n, 2007
20. ábra: Az ı szi búza betaka rított területének régiónkénti
alakulása 2000-2006. években (hektár)
99
A termésátlagok a lakul ását ismertet ı 21. számú ábra
segítségével hasonlítottam öss ze az egy es ré giók eredmén ye it. A
vizsgált id ı sz akban elért termésátlagok alapján a N y ugat-
dunántúli Régió a haz ai rangsorban Dél-Dunántúl, Közép-
Dunántúl és a Dél-Alföld Régiók után a 4. hel yet foglalja el.
0
1 0 0 0
2 0 0 0
3 0 0 0
4 0 0 0
5 0 0 0
6 0 0 0
2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3 2 0 0 4 2 0 0 5 2 0 0 6
K ö z é p - M a g y a r o r s z á g K ö z é p - D u n á n tú l N y u g a t- D u n á n tú l
D é l - D u n á n tú l É s z a k - M a g y a r o r s z á g É s z a k - A l f ö ld
D é l - A l f ö ld
Forrás: S aját szerkesz tés a KSH ada tai alapjá n, 2007
21. ábra: Az ı szi búza termésá tlagok régiónkénti alakulása
2000-2006. években (kg/hektár)
A KSH adatai ala pján s zámított é rtékeim szerint a
vizsgált id ı sz akban, a Ny ugat-du nántúli R égió megyéiben elért
ı szi búza termésátlag ok a 2001-es és 2004-es éveket leszámít va
az országos te rmésátlagok feletti értékeket mut attak (22. áb ra).
S ı t vol t ol y an év (200 3) a vizsgált i d ı szakon belül, amikor
Gy ı r -Moson-Sopron meg y e gazdái által elért 3,1 tonna/hektár
100
termésátlag Baran ya, T olna és Somog y m e gyék után a 4.
legjobb termésátlag volt Magyarország 19 megyéje közül.
0
1 00 0
2 00 0
3 00 0
4 00 0
5 00 0
6 00 0
Gy ı r-Moso n-So pro n 3 75 0 3 8 10 3 75 0 3 10 0 5 0 10 4 3 70 4 18 0
Vas 3 38 0 3 93 0 3 4 90 2 84 0 4 3 90 4 07 0 4 17 0
Z al a 3 8 40 4 17 0 4 19 0 2 97 0 4 6 70 4 55 0 4 14 0
Ország os átl ag 3 60 0 4 3 1 0 3 5 10 2 64 0 5 1 20 4 50 0 4 07 0
20 00 2 00 1 2 00 2 20 03 200 4 20 05 2 00 6
Forrás: Sa ját szerkesztés a KSH ad atai alap ján, 2007
22. ábra: Az ı szi búza termésá tlagok alakulása a N y ugat-
dunántúli Régió meg y éiben 2000-2006. években (kg/hektár)
A növényterme sztés s ajátosságából adódik, hogy a
hozamok alakulásába n a természeti adotts ág ok nak, id ı járási
ténye z ı knek na gy a befol y ásoló szerepük. Sajno s az utóbbi
évtizedek széls ı séges h ı mérséklet ingadozásai és
csapadékviszon y ai j elent ı s mértékben rontották a búz aágazat
produktumát. A ré giónként elért termésmenn y iségek jól tükrözik
a termésátlagok sz ezonális ingadozását, m ely ek e g y részt
kiszámíthatatlanná teszik az ágazat er edmén y ességét, másrészt
sok ese tben a g azdálkodók tervkészítéseinek bizony talanságát
101
okozzák, ezáltal hozzájárulnak a vesztesé geik alak ulásához is. A
vizsgált id ı s zak elért termésmenn y isé gei (23. ábra) sz erint a
Nyugat-dunántúli R égió az 5. hel y en sz erepel a magyar r égiók
sorában.
0%
20 %
40 %
60 %
80 %
10 0%
20 00 2 00 1 2 00 2 20 03 200 4 20 05 2 00 6
Dél-A lföld
Észa k- A lf öld
Észa k- Ma g y ar o rs zág
Dél-Du ná n túl
Ny u g at- Dun á ntú l
K özép -Du ná n túl
K özép -Ma g y a r or szá g
Forrás: Sajá t szerkesztés a K SH a data i alapján, 20 07
23. ábra: Az ı szi búza termésme nn y isé gek a l akulása régiónként
2000-2006. években (száz alékban)
A KS H ad atbázisa alapján elvé gzett el emzéseimet
összefoglalva a követk ez ı megá llapítás ra jut ottam: i gaz a
Nyugat-dunánt úli Régió nem tar tozik h azánk h agyományosan
gabonaterm eszt ı régiói közé, azonban a vizsg ált id ı szakban
elért term ésátlagok, termésmennyiségek alapj án nem s zabad
figyelmen kívül h agyni a gabonatermesztésében r ejl ı
potenciáljait.

102
Az Európai Unió s csatl akozásunk során került kiépítésre
az Agrárga zdas ági Kuta tó Intézet (AK I) tesz tüzemi rendsz ere,
mely a sz ámos hazai és EU-s feladata m ellett az ágazati költs ég-
jövedelem viz sgálatok ad atbázisának alapját is képezi . Az ı sz i
búza termesztés költ ség- és jövedelmez ı sé g trendjeinek
elemzéséhez az ad atbázist az AK I bocsátotta a ren delkezésemre.
A munkám során els ı sorban regionális összehasonlít ásokat
végeztem a 2005-2006. évekre von atkozóan. Az eml ített id ı szak
kiválasztását az indokolt a, hog y a viz sgála t aimhoz sz üksége s
részletességben és az össz ehasonlíthatóságot megbízható
formában tartalmazó ada tok ez en id ı szakra álltak
rendelkezésemre.
A 24. és a 25. ábr a hazánk 7 ré giójának búza
termesztésének költségei közül az an y agkölts égeket, a munkabér
költségeket, a gépköltségeket és a földbérleti dí jat emeli ki és
hasonlítja össze.
A régiók búz a termes ztésének költségeit elemezve
elmondható, hogy 2005-ben az an yagköltségek 34 679 forint/ha
(Észak-alföldi R égió) valamint 49 927 forint/ ha (Dél-dunántúli
Régió) között alakultak. 2005-ös évben a N yug at-dunántúli
Régió a 40 100 forint/hektár anyagköltség értéké vel a 3. hel y en
szerepelt a haz ai régiók sorában. 2006-os év re a Dél-dunántúli
Régió és a Közé p-magy arorszá gi Régió kivételével
mindenegyes régióban m integy 3 – 4 ezer forinttal emelkedtek
az anyag költsé gek. Az anyagköltségek növekedés ében az input
103
anyagok (m ő trág y a, vet ı mag) árainak 10 – 20 sz ázalékos
növekedésének volt kiemelked ı szerepe.
N y u g a t -
D u n á n tú l
K ö z é p -
D u n á n tú l
D é l - D u n á n t ú l
K ö z é p -
M a g y a ro r s z á g
É s z a k - A l f ö l d
D é l - A l fö l d
É s z a k -
M a g y a ro rs z á g
0
1 0 0 0 0
2 0 0 0 0
3 0 0 0 0
4 0 0 0 0
5 0 0 0 0
6 0 0 0 0
F t / h a
A n y a g k ö lts é g ös s z e se n M u n k a b é r k ö ltsé g e k
F öld bé r le ti d íj G é p k ö lts é g e k ( v á ltoz ó)
Forrás: S aját szerkesz tés az A KI tesztüze mi ad atai a lapján, 20 08
24. ábra: Az ı szi búza termesztés f ı bb költség einek értéke a
hazai Régiókban, 2005-ben (Forint/ha)
Az any agkölts égek mell ett a gépköltségek is jelent ı s
mértékben növek edtek a viz sgált id ı szakban. Míg 2005-ben
átlagosan hektáronként 18 676 (Dé l-alföld Régió) és 29 173
forint (Észak-magyarországi Régió) voltak a gépköltségek,
addigra 2006-ra hektáronként 21 150 (Dél-alföld Régió) és
27 831 forint (Észak-m agy arorszá gi Régió) köz ötti értékekre
változtak. A Nyugat-dunántúli R égióban az orsz ágos tendenciát
követve 21 942 forintról 24 646 forintra (12 százalékos
104
emelkedés) n ı tt hektáronként a gépköltség a vizs gált
id ı szakban. A gépköltségek emelkedésében els ı sorban a
megdrágult üzemanyagárak játsz ottak szerepet.
És z ak - Al f öld
Dél- Alf öld
És z ak -
Magy arors z ág
K öz é p-
Magy arors z ág
Dél- Du nántúl
K öz é p- Dunántúl
Nyugat- Dunántúl
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
Ft/ ha
G épk ölts ég ek (vá lto zó) A ny a g k ölts ég ö ss zesen
Mun ka b ér k ö ltség ek Föld b érleti d íj
Forrás: S aját szerkesz tés az A KI tesztüze mi ad atai a lapján, 20 08
25. ábra: Az ı szi búza termesztés f ı bb költség einek értéke a
hazai Régiókban, 2006-ban (Forint/ha)
A földbérleti díjak és a munkabér költsé gek tekintetében
a N yuga t-dunántúl i Régió a hazai r égiók sorában a
középmez ı n y ben hel y e zkedik el. Hasonlóan a fent leírt
költségekhez hasonlóan e két kö ltségnem esetében is emelkedés
volt tapasztalható a vizsgált id ı sz akban.
105
10%
17%
10%
21%
7%
10%
25%
10%
15%
9%
20%
8%
10%
28%
V et ı m agkölts é g
M ő trágy ak ölt s é g
Növ én yv é d ı sz e r-költs ég
Gép költs é ge k (v áltoz ó)
Munkabér költs ége k
Fö ldb é rlet i d íj
Egy é b köl ts ég
Forrás: S aját szerkesz tés az A KI tesztüze mi ad atai a lapján, 20 08
26. ábra: Az ı szi búza termesztés költségszerke ze te a Nyugat-
dunántúli Régióban
28
és Magyarországon, 2006-ban (száz alék)
A 26. ábra az ı szi búza terme szt és költség szerkezetét
ismerteti a N y ugat-dunántúl i Régió értékeinek a hazai rég iók
átlagos értékeivel történ ı össz ehasonlításában. A fenti ábrán jól
látható, hog y a vet ı mag köl tségek (10 száz alék) a vizsgált R égió
esetében az országos ért ékeknek megfelel ı en alakultak. Ez zel
ellentétben a m ő trág ya köl tsége k 2 százalékkal m eghaladták az
országos értékeket, ami azt j elenti, hogy a N yug at-dunántúli
Régió gazdálkodói a biztons ág os és kisz ámítható hozamok
elérése érdekében magasabb össz egeke t fordított ak a m ő trágyá k
28
A perec b els ı köre mutatja a N yugat-dunántúli Ré gióra, míg a küls ı része
az or szágos átlagadatokra von atkozó in formációkat.
112
gazdálkodtak. A term ı terület nag ysága jól tükröz i, hog y a
kérd ı ívet kitölt ı k legnagy obb hán yada a nagy gaz daságok
(1000 hektár felett gazdálkodók) körébe tartozot t. Ezt támasz tja
alá az a tén y i s, ho g y a megkérdezett gazdaságok 80 száz aléka
gazdasági társaság vag y sz övetkezet volt.
Arra a k érdésemre, hog y vé gez e szolgáltató
tevékenységet a megkérdezett gazdaságok 87 száz aléka
válaszolt ige nnel. Az i gennel válaszolók 57 százaléka csak b ér-
aratást, 34 százaléka bér-aratást, bér-szántást és talaj-el ı készít ési
munkákat, a maradék 9 százalék a fenti tevékeny sé gek mellett
még növén y védelmi munkákat is vé gez szolgáltatás gyanánt.
A megkérdezett mez ı gazdasági üzemek dolgozóinak
megoszlása iskolai végzettséget tekintve (f ı )
19. táblázat
Átlag Szórás
Képzettség nélküli 25
15
Szakmunkás 20
18
Közép iskolai 7
5
Gimnáziu mi 5
3
F ı iskolai/egyete mi 8
6
Forrás: Saját vizsgálatok, 2007
A gazdaságok munkaer ı inek iskolai végzettsé g szerinti
(19. tábláz at) me goszlásában a k épzettség n élküliek és a
szakmunkások tették ki a legnagy obb hán y adot. A
foglalkoztatottak között átlag ban 7 – 8 f ı iskolai vagy eg y etemi
végzettség ő alkalmazott volt, a sz órás magas értéke azonban jól

113
mutatja, hog y volt ol y an gazdaság, ahol csak 1 vag y 2 f ı a
magasabb vé gzettség ő foglalkoztatott , de volt olyan gazdasá g is ,
ahol több mint 10 f ı a magasan kvalifikált dolgozók sz áma.
Arra k érdésre, hogy „ Folytat Ön ökológiai
gazdálkodást?” a válaszolók köz ül 3 igennel, 63 pedig nemmel
válaszolt, heten pedig nem adtak választ.
„Ön szerint mivel lehet ve rsenyk épes a magyar
mez ı gazdaság az Eur ópai Unióban?” kérdésemre k apott
válaszok jól mutatták, hogy a R égió ga zdái tuda tában vannak a
magyar agrárium hián yosságaiva l, s ı t mi több, arról i s va n
elképzelésük, hog y lehetne a ma gyar mez ı gazdaság
versenyképességén javítani. Az alábbiakban kiemelek néhán y
érdekesebb megállapítást a kérdésemre kapott válasz ok közül:
a) „birtokkoncentrációval, magasabb támogatásokkal”
b) „jobb min ı ség ő fajták termesztésével”
c) „a magyar sajátosságoknak megfelel ı , jó min ı ség ő termékek
el ı állításával”
d) „eg yenl ı feltételek, min ı ség, kiszámítható
kereskedelempolitika”
e) „termel ı k - keresked ı k – feldolgozók közti szo rosabb bizalmi
együttm ő ködéssel”
f) „ha tékony költségga zdálkodással, fol yamatos technológiai
fejlesztéssel”
A kapott válaszokat ér t ékelve kit ő nik, ho gy a Régió
gazdái a versenyképesség javítását a min ı ségi termelésben, a
114
termékpálya résztvev ı inek szorosabb együttm ő ködésében,
valamint a költségtakarékos termelési folyamatokban l átják.
A kérd ı ívem második része a gabonatermesztésre, é s
azon b elül is az ı szi búza ter mesztés adataira kér dez rá 2003. és
2006. köz ötti id ı szakra vonatkoz óan. A vizsgálati adatok közül
a l egfontosabbakat kiemelve a 20. táblázatban és a 28. ábrán
mutatom be.
A megkérdezett mez ı gazdasági üzemek átlag-vet ésterületei
2003-2006. években (hektár)
20. táblázat
2003 20 04 2005 20 06
Átlag Szórás
Átlag Szórás
Átlag Szórás
Átlag Szórás
İ szi búza 396,54
231,02
412,32
189,52
364,54
194,42
325,75
211,12
Árpa 177,75
159,91
189,35
173,83
163,17
151,42
167,58
143,21
Rozs 37, 50
35,96
42,57
38,54
27,50
21,26
35,23
22,06
Zab 14, 66
11,54
19,87
18,54
11,21
17,72
17,16
13,54
Kukorica 210,63
126,80
189,45
136,60
206,63
113,41
201,11
138,10
Forrás: Sajá t vizsgálato k, 2007
A 20. táblázatban ismertete tt sz órások nagy értékei
egészen széls ı séges é rtékekre utalnak. Van oly a n gazdaság a
Régióban mel y tí zhekt áros nag y ságrendb en termeszt csak
gabonafélét, de akad ol yan is, amel y több ezer hektáron. A
megkérdezett gazdaságok vetésszerkezetében az ı sz i búz a,
kukorica és az árpa domi náns szerepet töltött be. A rozs és a zab
kisebb területen volt jelen, f ı leg azokban a ga zdaságokban
vetettek zabot, ahol lótartás is jelen volt.
115
A kérd ı ívben külön választottam a saját és a bérelt
terület nagyságát. Általános következt etésként vontam le, ho gy a
szövetkezetek (csak bérelt területen gazdálkodhatnak) és a
gazdasági t ársasá gok is a saját földterületeik m ellett na gy
területeket bérelnek. A f öldterületek bérlésének hátrán ya , ho g y
gyakran kisz ámíthatatlanná teszi a hosszú távú tervezést,
valamint kiszol gá ltatottá válhatnak a gazdálkodók.
Vizsgálataim szerint kulcsszerepe van a versenyké pesség
javításában a föld területek hosszú t ávú bérelésének a
biztonságos, kiszámítható, el ı re-tervezhet ı termelés el ı segítése
révén.
0
1
2
3
4
5
6
20 02 2 00 3 20 0 4 2 00 5 20 06
Saját fel em érés ada tai Ksh ada tai
Forrás: Sajá t szerkesztés kér d ı íves felmérés és a KSH a dato k ala pján, 200 7
28. ábra: İ szi búz a termésátlagok a lakulása (tonn a/hektár)
A termésátlagok alakulásában hasonló tendencia
figyelhet ı meg a kérd ı íves felmérés adataina k és a KSH
116
regionális adatainak ö sszehasonlítására készül t 28. ábrán.
Mindkét adat sz erint a 2004-es év klimatikus t énye z ı inek
kedvez ı alakulása kiu gróan m agas, 5 tonna/hek tár feletti ı sz i
búza termésátlagokat eredmén y ezett.
Az ı szi búz a felhasználásra és ért ékesítésre vonatkoz ó
információkat a köv etkez ı képpen érték elem. A Régió
gazdálkodói a megtermelt ı sz i búza 15 – 80 száz alékát saját
célra (v et ı mag, takarmán y) hasz nálták fel, attól függ ı en, hog y
növénytermeszt ı gazdaságokról vag y veg y es gazdaságokról volt
szó. A növén y termesztés mellett állatten y észtést is fol y tató
vegyes g azdasá gok a saját termelés ő gabona akár 80 százalékát
is felhasználhatják takarmányozásra.
A növén y termeszt ı gazdaságok a saját vet ı ma g
felhasználáson kívül, a m egtermelt gabona legnag y obb hán y adát
értékesítik, a m in ı ségt ı l függ ı en étkezési vagy t akarmán y ozási
célra, eg y es kiv ételes esetekben, pedi g v et ı magké nt. A
kérd ı íves felmérés során kapott eredmény eim szerint a Régió
gazdái által termelt ı sz i búza közel 67 százalé kát ér tékesítik
étkezési min ı ségben. A min ı ség további fokozásával, és ezáltal
a piacon az értéke sített termény után kapott 20 – 30 százalékkal
magasabb árral a Régió gazdáinak verseny képessége
hosszútávon javítható lehetne.
A vizsgált id ı szak ada tai alapján a Régió gazdái a
belföldi értékesítést rés zesítették el ı n y ben. Ta lán ez annak
tudható be, ho g y a g azdák mé g nem isme rték fel az Európai
Uniós csatlakozás n y új totta lehet ı ségeket. 200 4 óta hazánk
117
számára is m eg n yíltak az uniós piacok. S ı t 2007. decembe r 21 -
t ı l már a határok s e m jelenthetnek akadályokat, amel y ek
formálisan is elt ő ntek, miut án Magyarország i s csatlakozott a
Schengen-i E g y ezmén yhez. M eg ítélés em s zerint a határok
elt ő nésének pozití v és ne gatív h atásai e gyaránt le hetnek a Régió
gazdáira nézve. P ozití v hatása, ho gy a hazai gazdák az os ztrák
oldalon akár 30 – 40 s zázalékkal is magasabb áro n értékesíthetik
a ga bon áikat, valamint a határ menti régiókban a nyugati
határszél közelsége mi att feltehet ı leg emelkednek majd a piaci
árak. Negatív h atás, am ir ı l a Régió gazdáival t örtént interjúk
során é rtesültem, hog y a n y ugat-európai f elvásárlók, els ı sorban
a „ spekulánsok” al acsony áron felvásárolj ák a h azai termel ı k
által termelt gabonát és pár kilométerrel odébb, Ausztriában
borsos áron viszontértékesítik .
A határok elt ő nésének és a Nyugat-dunántúli Régió
kedvez ı földrajzi fek vésének köszönhet ı en nagy le het ı ségeket
látok az idehaza termelt, és belföl di felhasználásra nem kerül ı
gabonafeleslegek kü lföldi értékesítésében, amihez
elengedhetetlenül fontos a nyugat-európai piac által elvárt
min ı ség biztosítása i s.
A kérd ı ívre kapott válaszok szerint l eg in kább a
gazdasági társaságok és a szövetkez etek rendelkeznek saját
tárolókapacitással. A bértárolás még ennél i s ki sebb, a
megkérdezetteknek mi ndössz esen 15 – 20 százaléka foglalkozik
bértárolással. A saját raktárkapacitás s egíthet a piac kedv ez ı tlen
id ı szakainak átvészelésében, saját raktá r híj án a ga zdák na g y

118
része kén y telen a b etarkított gabonát sokszor áron alul, a
kombájn mell ı l értékesíteni.
A versenyképesség fokozható l ehet azáltal, hogy nem
csak term elésre és értékesítésre, hanem tárolásra is
szövetkeznének a Régió gazdái , továbbá b ı víteni és
modernizálni kellene a Régió gabonatároló kapacitásai t.
Arra kérdésre, hogy „k ívánja-e a búzatermesztésének
volumenét növelni az elkövetkez ı id ı sz akban” , a
megkérdezettek 76 szá zaléka válaszolt i gennel, amib ı l arra
következtetek, hog y a Régió gazdái az ı szi búza termesztést
perspektivikus ágazatnak tartják. Az igennel válasz olók 84
százaléka a volumennövelés okaként a búzatermesztés
jövedelmez ı ségét, v alamint vetéssz erkezetbe jól i llesz thet ı ségé t
jelölték meg.
A válaszadók 63 sz ázaléka szerint az intervenciós
rendszer adminisz trációja bon y olult. A megkérdezetteknek csak
37 százaléka nem emelt kifogást, az intervenciós rendszert
illet ı en.
A precíziós gazdálkodást a válaszadók 56 százaléka
ismeri, és csak 12 száz aléka kívánja bevezetni a köz eljöv ı ben.
A precíziós gazdálkodás el ı nye it a válasz adók a költség ek
megtakarításában látják.
A kérd ı ívek ki értékelése s orán n yert megállapít ásokat
összefoglalva: a Ré gió gazdálkodóinak hel yzete – a haz ai
Régiók összehasonlítás ában – jónak ítélhet ı , ugya n akkor
vannak rejtett lehet ı ségeik (pl. min ı s égi terme l és ösztönzése,
119
külföldi értékesítés, táro lókapacitás b ı vítése, szövetkezés st b.
területén), melyek kihasználásával a Ré gió ı sz i búza ágazatának
versenyképessége tovább növelhet ı .
4. 3. 2. A Nyugat-dunán túli Régió b úzaágazatának SWOT
elemzése
A dinamikusan változ ó piaci körülm ények arra
késztetnek m inden gazdálkodót, hog y fokoz ott figye lemmel
kövessék mindazokat a tén y ez ı k et, amel y ek érinthetik a
vállalkozások/ágazatok versen yké pessé gét. A S WOT
30
elemzést
els ı sorban a marketing sz akemberek használják, de alkalmas
lehet akár a mez ı gazdas ág e gyes ágazatinak, íg y az ı sz i búza
ágazat hel y z etének az ért ékelésére is.
A saját vizsgálataim utols ó részében, minteg y
szintetizálva a f ent leír takat elvégezt em a Ré gió ı szi búza
ágazatának SWOT elemzését. Az elemz éseim f ı bb
megállapításait a 21. számú, négy „ablakra” osz tott SWOT
táblázatban ismertetem.
30
SWOT el nevezés a kö vetkez ı a ngol nyelv ő szavak kezd ı be t ő ib ı l ered :
S trenghts – er ı sségek, W eaknesses – gyenge ségek, O p portunities –
lehet ı ségek, T hreats – veszél yek. Ma gyaro rszágon a szaki roda lom gyakran
GYELV-mátri xként használja a SWOT e lem zést.
120
A Nyugat-dunántúli Régió ı sz i búza ágazatának
SWOT elemzése
21. táblázat
ER İ SSÉGEK GYENGE SSÉGEK
Kedvez ı éghaj lati és ter mészeti
adottságok.
A Régió kedvez ı földra jzi
elhelyezkedése.
A gazdálkod ók szakt udása.
A termelésbe vo nt fajták bi oló giai
potenciálj a.
A Ré gió gazdáina k kedvez ı
t ı keellátottsága.
Szövetkezése k és eg yüttm ő ködések
alacsony szi ntje.
Egyes gazdasá gok t echnikai
lemaradása, tec hno lógiai
hiányosságai.
Tá rolókapacitások hiánya, tároló k
elavultsága.
LEHET İ SÉ GEK VES ZÉLYEK
B ı vül ı Európ ai Uniós tá mogatások
által er ı söd ı jövedele m poz íció .
Uniós határok megsz ő néséb ı l ad ódó
külföldi értéke sítés növelé se.
Gabonater mékek iránti kereslet
(els ı sorba n e nergeti kai célú
felhasználásra) várható növek edése.
A min ı ségi ter melés ösztö nzése.
Az utób bi éve k id ı jár ásának
széls ı séges in gadozásai.
Az e gyre szigoro dó
(környezetvéd elmi, min ı ségi)
el ı írásainak való megfelelé s.
Földb érleti díj ak emelkedése,
szerz ı dések ki számíthatatla nsága.
Külföldi gabona spekulációk Régiós
el ı fordulása.
Forrás: S aját v izsgálatok , 2008
121
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Az ı szi bú za ág azat versenyké pessé gének el emzésével
igyekeztem rámutatni azokra a kedvez ı t ény ez ı kre vag y aká r
hiányságokra a N yugat-dunántúli Régióban lefol ytatott
vizsgálataim alapján, amelyek kihatáss al lehetnek a Régió
gazdáinak eredmén y ességére.
Az értekezésem elkészítése során n y ert le gfontosabb
következtetéseim és ja vaslataim segíthetnek a bban, hog y a
Nyugat-dunántúli Régió gabonatermeszt ı g azdasá gai növelni
tudják a hazai és a külföldi piacokon elért versenyképességüket,
illetve az utóbbi évek lemaradói is felz árkózhassanak
vetélytársaikhoz.
1. A választot t téma sz akirodalmi feldolgozása s orán is
bebizon y osodott sz ámomra, hog y a versen yképesség napjaink
egyik le ggyakrabban ha sznált szakkifejezése és legfontosabb
gazdálkodói feladat ennek növelése.
2. A m agy ar gabon a terméke k külkereskedelmi
versenyképessége az elvégzett sz ámítások (Szektorális
Specializációs Index, megnyilvánuló komp aratív el ı nyök
mutatói, támogatás becslés, ár-versenyképesség) eredmén y ei
alapján – nemzetközi összevetés s zerint i s – j ónak mondható, s ı t
fokozatosan javuló tendenciát prognoszti zál.
3. A saját vi zsgálatok má sodik részét a N yuga t-dunántúli
Régió ı sz i búza ágazatának elemzése képezte. A Központ i
Statisztikai Hivatal adatai alapján l efol y t atott elemz éseim sz erint
128
8. SUMMARY
The examination of the competitiveness abilit y of a
particular p roduct is a c omplex task in it self due t o the various
definitions of competitiveness and due to th e several rese arch
methods of its contents, but this is especially tru e in regards to
agricultural produ cts. Th e aim of thi s dissertation is to anal y ze
the competitiveness of the wheat sector. The actualit y o f the
theme was provided b y the fact that Hungar y ’s a ccession to the
EU was a significant event which resulted in a fundamentall y
new comp etitiveness sit uation for the participants of the national
agrarian market.
Based on the d ata publ ished b y national and int ernational
institutes it can be stated that th e wheat branch has an
outstanding place i n both the national and the world economies.
According to t he data p ublished in th e 2006 Yearbook o f the
FAO nearl y 60 % of the grain t ypes produced in the world were
made up of t hree t ypes of grain (corn, winter wheat, rice).
Wheat production is primaril y concentrated to the EU (140
million ton), the USA (58 mi llion to n), the Russian Federation
(45 mi llion ton) and I ndia (72 million ton). As regar ds the
international trade 75% of the world 's wh eat export is provided
by t he US A, the EU, Australia, Canada, a nd Ar ge ntina .
Amongst the greatest i mporters of wheat we find the sub-
Saharan t erritories of Africa, and the count ries of the Middle
East.

129
Due to the a gro-ecological conditions in Hungar y, plant
production is characterized b y an excess of grain production. On
60-70% of t he cultivated fields wheat and corn a re produced in
Hungary. 47% of th e p roduced grain is winter wheat, with a
sowing area var y ing bet ween 1.1 to 1.2 million hec tares. W heat
production is one of the most si gnifica nt sectors of Hungarian
agriculture, which can have a significant i nfluence on the
agricultural production of the futur e as pig and poult ry f arming
are built on it.
In order to define t he content and conceptual f ramework
of competitiveness I have tried to collect definitions for
competitiveness available i n nati onal and international
professional literature. When de fining competitiveness I have
come across mi cro and macro level, demand an d suppl y , stati c
and d y namic approaches to i t i n the professional literature. The
theoretical expl anation of competitiveness can be approached
from t wo si des: one approach is bas ed on p roduct ion theor y ; the
other is based on trade theor y.
The r esearch wo rk on w hich this scientific disse rtatio n i s
based o n was c arried o ut at the Universit y of West-Hungary
Faculty of Agriculture and Food Sci ences, at i ts Institute of
Management and Soci al Sciences and Econ omic S ciences
between 2005-2008.
During the preparation of t he dissertation I have tried t o
approach the chosen theme from di fferent si des. Based on t he
research results I hav e come to the conclusion that in
130
international context the competitiveness of Hungarian gra in
products can b e desc ribed as satisfactor y . I t is apparent f rom the
regional research that alt hough it is not the West- Transdanubian
region which is th e mos t im portant grain producing area of our
country, but we cannot ignore the results achieved b y the
farmers of this re gion, because th e y p rovide 11% of the
country's wh eat production. However, at the same time we
cannot be satis fied with t hese r esults eit her, we m ust continue to
promote co-operation am ong the farmers, the upgrade of th e
out-of-date ma chine parks, the eli mination of the
incompleteness of prod uction te chnolog y, and wha t's pe rhaps
the most important, the production of qu ality produce which
meets the r equirements of the current m arket d em ands, because
only when we tak e i nto account all of the abov e, then we have a
chance to prov e ourselv es and achieve good results i n the EU
competitiveness situation.
131
KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS
Szeretném hálás és ı szint e köszönetemet kifejezni
mindazoknak, akik segítettek a disszertációm elkész ítésében.
Konzulenseimnek Dr. habil S alamon L ajos és Dr. Orbán József
Tanár Ur aknak, köszönöm hogy sz abadidejük nag y részét
feláldozva, tanácsaikkal segítették a kutatásaimat.
Köszönettel tartozom D r. Módos Gyula Tanár Úrnak, aki a
versenyképesség mérési módszereinek kidolgozásához n yújtott
nagy s e gítséget. Köszönetet mondok az NYME Vez etés- és
Társadalomtudományi, valamint a Gaz daságtudomán y i
Inté zetek m unkatársainak, akik formálták szeml életem és
támogattak doktori tanulmányaim elvégzésében.
Hálásan kös zönöm a gy a ko rlati szakembereknek, els ı sorban
Holzinger István Elnö k Úrnak, ho g y tanácsaival, szakértelmével
hozzájárult a tudomán y os kut atásaim sikeréhez.
Végül, de nem utols ó sorba n köszönett el tartoz om családomnak,
barátaimnak, tudomán yos diákköri és diplomadolgozatos
hallgatóimnak, akik min dvégig mellettem álltak a dissz ertációm
megírása során.
132
9. FELHASZNÁLT IRODALO M
1. Almási J. – Deák A. – Kovács A. – Si mon V. (2003):
Gabonaintervenció. FV M Képzési é s Szaktanácsadási I ntézet,
Budapest
2. Alvincz J. – Bognár I. – Erdész F.-n é – Kam arásné H. N.
– Kapronc zai I. – K artali J. – Kertész R. – Rad óczné K. T. –
Stauder M. – Tóth E. (2003): A magyar a grárgazdaság a
rendszerváltástól az Európai Unióig. S zaktudás Kiadó Ház,
Budapest
3. Ángyán J. – Ónodi G. – Podmaniczky L . (2003): A z
európai agrárfinanszíroz ás új útja: az a grá r-
környe zet gazdálkodás és vidékfejlesztés. Gödöll ı
4. Bakács A. (2003): Vers enyképesség kon cepciók. MTA
Világgazdasági kut atások M ő hel y tanulmán y o k, 57. füzet,
Budapest
5. Balassa B. (1965): Trade L iberaliz ation and „Revealed”
Comparative Advantage. The Manchester School . UK, Volume
33., 99 – 123 p.
133
6. Banse, M. – Gorton, M. – Hartel, J. – Hug hes, G. –
Köckler, J . – Möll man, T. – Münch, W . (2000): The evoluti on
of competiti veness in H ungarian a griculture: from transition to
accession. Kluwer A cademic Publi shers, The Netherlands,
MOCT-MOST, Volume 9., 307 –  318 p.
7. Banse, M. – Guba, W . – Münch, W . (1999):
Auswirkungen des EU-B eitritt auf die W ettbewerbsfähig keit der
La nd wirtschaft un Ernä hrungsindustrie in Polen und Un garn.
Agrarwirtschaft, Volume 47., 304 – 313 p.
8. Beard, N. – Swinbank, A. (2001): Decoupl ed pa y ments
to facilitate CAP reform. Food Policy, Volume 26, 121 – 145 p.
9. Berger, G. – Ka echle, H. – Pfeffer, H. (2006): The
greening of the European common agricultural pol icy b y linkin g
the European-wide obligation of set aside with volunt ary agri-
environmental measures on a re gional scale. Environmental
Sciences and Polic y , Volume 9 (6), 509 – 524 p.
10. Bielik, P . (2004): Konkurencieschopnost slovenskych
producentov. Acta oeconomica et info rmatica 2., Slovaca
Universitas Agriculturae Nitriae, Nitra, Slovakia, 32 – 35 p.

134
11. Bogenfürst F. – Erdész F.-né – Fórián Z. – Gub a M. –
Ráki Z. – Széles G y. – Udovecz G. – Viss y né T akács M. (1998):
A f ı bb mez ı gazdasági terméke k natur ális versen yképessége
nemzetközi összehasonlításban. I SM M ő helytanulmány,
Budapest
12. Botos K. – Botos J . (2003): Mag y arország hel yzete az
EU c satlakozás é vében. In. Hell er Farka s F üz etek, Tarsol y
Kiadó, Budapest, 5 – 16 p.
13. Bori T. (2003 ): A szántóföldi nö vény ek
piacszabályozása az Európai Unióban. Európai Füzetek 47.
Szakmai összefog laló a mag y ar csatlakozási tárgyalások l ezárt
fejezeteib ı l. Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai
Elemz ı Köz pont és a Külügyminisztérium közös kiadvány a,
Budapest, 1 – 36 p.
14. Borszéki É. (1992): A ga bon avertikum hel y zete és
szabályozása. Gaz dálkodás, Gyöngyös, XXX V I. Évf., 3.sz ám, 1
– 17 p.
15. Buzás G y. (2001): A gabonatermeszt és sz ervezése,
ökonómiája. In.: Pfau E. – Sz éles Gy. sz erk. (2001):
Mez ı gazdasági Üzemtan I I. Mez ı gazdasági S zaktudás Kiadó,
Budapest, 132 – 160 p.
135
16. Bruno, M. (1965): The optimal se lection of export-
promoting and impo rt-substituting projects. P lanning th e
external sector: techniqu es, problems and poli cies. Report on the
first inter-regional semi nar on d evelopment pl anning. United
Nations, New York
17. Brüll, M. (1987): Köz gazdasági Kislexikon. Kossuth
Kiadó, Budapest
18. Carter, C. (2003): Grain Exports, Production and
Subsidies: Canada and the rest of the World. In. P roceedings of
the Conference on The A gric ultural Industry after Weste rn
Grain Tra nsportatio n Reform: The Good, the Bad, and th e
Unexpected. Universit y of Manitoba, W innipeg, 7 – 25 p.
19. Cockburn, J . – S igg el, E. – Coul ibaly , M. – Vézina, S.
(1998): Measuring Co mpetitiveness and its S ources. African
Economic Policy Research Report.
20. Coleman, D. W. – Tan germann S. (1999): Th e 1992
CAP R eform, the Uruguay Round and t he C ommission:
Conceptualizing L inked Pol icy Games. Journal of Common
Market Studies, Volume 37 (3), 385 – 405 p.
136
21. Csáki Cs . (1991): Agricultural Changes in Eastern
Europe at the Beginning of the 1990s. I n.: American J ournal of
Agricultural Economics. I owa State Universit y , Ames, USA,
Volume 72., 5. number, 1234 – 1242 p.
22. Csillag I. (1998): A gabonavertikum m ő ködése,
növekedési tende nciái és a válto zás irány ai. Agrárgazdasági
Kutató és Informatikai Intézet, Budapest
23. Csillag P . (2005): A magy ar cukorágazat hel yzete és
versenyképessége a szabál y ozáspolit ikai változ ások tü krében.
PhD értekezés, Budapesti Corvinus Eg ye tem
24. Döbrönte K. – Vida Sz . (2004): A regionális politika és
intézmén y rendszer szerepe Magyarországon. Tér és Társadalom,
XVIII. Évf. 4. szám, 1 – 28 p.
25. European Com ission ( 2006): Prospal for a Council
Regulation amendin g R egulation (EC) No 178 4/2003 on the
common or ga nisation o f the market in c ereals. EC , Brussels, 1 –
9 p.
26. European Comissi on (2006a): S tatistics in focus.
Agriculture and Fisheries. 2006 Harvest in EU-25. EC , Brussels,
1 – 4 p.
137
27. Erdész F.-né – Fogarasi J. – Hingyi H. – N yá rs L. – P app
G. – Potori N. – Spit álszky M. – V ı neki É. (2004): A f ı bb
mez ı gazdasági ágazatok élet- és versenyképességének
követelmén y ei. Agrárgazdasá gi Kutató Intézet, B u dapest
28. Erdész F.-né – Hi ng y i H. – P opp J . – Potori N. –
Radóczné Kocsis T. – Udovecz G. (2005): Nemz etközi
Agrárpiaci kilátások 2005. Agrárgazdasági Kutató I ntézet,
Budapest
29. Elekes A. (2001): Agrárgazdasági ve rsen y képesség és a
CAP bels ı piaci sz abál y ozásának átvétel e. S ZIE Európa
Tanulmányok Központja, Gödöll ı
30. Éltet ı A. (2003): Ve rsenyképesség a közép -kelet-európai
külkereskedelemben. Közgazdasági Szemle L . évf. , 269 – 281 p.
31. FAO S tatistical Yearbooks 2005/ 2006 issue 1 and iss ue
2. FAO - Food and A griculture O rganization of the Unite d
Nations S tatistics Division, Viale delle Ter me di C arac alla,
Rome, Italy
32. Fert ı I. – Mohá csi K. (1996): Az élelmis zer-gazdaság
versenyképességét be foly ásoló tén ye z ı k. Vers enyben a világgal,
M ő helytanulmányok 11., BKE Vállalat gazdaságtan Tanszék,
Budapest
144
69. Krueger, A. O. (1966): S ome economic costs of
exchange control: the Turkish case. In.: J ournal of Political
Economy. Volume 74, 466 – 480 p.
70. Laczó F. (1989): A b úz a-termékpá l ya közgaz dasági
elemzése. MTA Közgazdaságtudomán y i Intézet, Budapest
71. La k atos G. (2005): Magyarország külk ereskedelmi
versenyképessége az Uni ós csatlakozás els ı évéb en. Társadalom
és Gazdaság 27., 209 – 224 p.
72. Lá n g I. (2005 ): B evezet ı gondolatok a kl ímaváltozás
kockázatához. Magyar Tudomány, 2005/7., 786 p.
73. Leetmaa, S. – Bernst ein, J . (1999): An analy s is o f
AGENDA 2000, Europe : I nternational Agricultural and Tr ade
Report. USDA, USA, WRS Volume 2.
74. Le hot a J. (2003): A mag y ar gabonaszektor
versenyképességi potenciáljának elemzése. In: Agrárgazdaság,
vidékfejlesztés és a grárinformatika az évezred k üsz öbén. AVA
konferencia kiadván y a, Debrecen
75. Le hot a J . (2003a): A gabonaszektor piacel emzése.
Agroinform Kiadó, Budapest

145
76. Le n gyel I. (2004): The p yramid m odel: enhanc in g
regional competitivene ss in Hungar y . Acta Oeconomica,
Akadémiai Kiadó, Vol. 54 (3), 323 – 342 p.
77. Lloyd-Reason, L. – W all, S . (2000): Dimension of
Competitiveness; I ssues and Poli cies. Cheltenham, UK
78. Nag y F. (2003): Az Európai Unió élelmiszergazdasá ga .
FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budape st, 5 – 44 p.
79. Nag y F. (2006 ): Tudni valók az Európai Unióról fia tal
gazdálkodóknak. N y ugat-Ma gyarországi Egyete m
Mez ı gazdaság- és Élelmisz ertudomány i Kar Agrárgaz dasági
Inté zet EU Oktatási Köz pont oktatási s eg édan yaga , A gráruniv.
Bt., Mosonmag y aróvár, 38 – 60 p.
80. Magda S. – Gergel y S. (2006): A mag yarország i
term ı föld hasznosí tás átalakítási l ehet ı ségei. Gazdálkodás,
Gyöngyös, 50. évf., 3. szám, 13 – 27 p.
81. Magda S. – Marselek S. (2001): A m ag y ar agrárt ermelés
versenyképessége. X LIII. Georgikon Napok, Keszt hely, CD-
kiadván y
146
82. Major L. (1999 ): Nemzetközi verseny képesség
vizsgálata a ma gyar me z ı gazdaságban. PhD é rtekezés, Sz ent
István Egyetem, Gödöll ı
83. Majoros P. (1997): A k ülgazdasági t eljesítmény, mint a
nemzetközi versenyképessé g közvetlen mérc éje, illetve a
technikai színvonal közvetett jelz ı j e. M ő hely tanulmán y,
Versenyben a vilá ggal – kutatási program, BKE
Vállalatgazdaságtan Tansz ék, Budape st
84. Marselek S . (2008): Alkalmazkodó technológiai
rendszerek. In: S z ő cs I . sz erk. (2008): Hatékon yság a
mez ı gazdaságban. Kön yvfejezet kézirata, 1 – 42 p., megjelenés
alatt
85. Marselek S . (2005): Klaszt erek a regionális
versenyképesség s zol gálatában. Tudom án y os Közlemények
Gyöngyös, 1 – 10 p.
86. Márton A. (2005): Az Európa i Unió agrár- és
támogatáspolitikájának alakulása. FVM Képzési és
Szaktanácsadási Intézet, Budapest
147
87. Mohácsi K. (1996): A gabonaágaz at vers en y képességét
befolyásoló tén yez ı k. M ő hel y tanulmán y , V erseny b en a vi lággal
– kutatási pro gra m, BKE Vállalatgazdaságtan Tanszék,
Budapest
88. Mohácsi K. (1996a): A húsá gazat versen y képességét
meghatározó t én y ez ı k. M ő hely tanulmán y , Versenyben a
világgal – kut atási p rogram, BKE Vállalat gazdaságtan Tanszék,
Budapest
89. Molnár A. ( 2002): Versenyképesség é s –straté giák a
magyar él elmiszeriparban az Uniós csatlakozás tükrében. PhD
értekezés, Budapesti Corvinus Eg y etem
90. Módos Gy . (2003): A versenyképesség össz etev ı i és
mérése. In: Agrárgazdaság, vid ékfejlesztés és agrárinformatika
az évezred küszöbén. AVA konferencia kiadván ya, Debrecen
91. Módos Gy . (2004): A versenyképesség össz etev ı i és
mérési módsz erei a hús-termékpál y án. Agroinform Kiadó,
Budapest
92. Módos G y . (2005): A versen yképesség és
fenntarthatóság konfliktu sai a mez ı gazdaságban. El ı adás vázlat,
Budapesti Corvinus Eg y etem
148
93. Orbánné N. M. (1996): A baromfiipar versen yképességé t
motiváló tényez ı k. M ő hel y tanulmán y , Vers en y ben a világgal –
kutatási program, BKE Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest
94. Orbánné N. M . (1998): A f ı bb agrártermékek
árversen y képessége az EU viszonylatá b an. Eu rópai Tükör, 3.
szám, 45 – 60 p.
95. Orbánné N. M. (2002): A ma g y ar agrárgazdaság
termel ı i és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében.
Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest
96. Organisation for E conomic Co-operation and
Development (1992): Technolog y and the E conom y: The Ke y
Relationships. Paris
97. Organisation for E conomic Co-operation and
Development (2005 ): OEC D-FAO A gricultural Outl ook 2005 –
2014. Paris
98. Pepó P. (2005): Néhány szakmai gondolat az ı sz i búza
vetése el ı tt. AgrárUnió, Agrár-Média Bt., Debr ecen, V I. évf.,
6.szám, 10 – 12 p.
149
99. Pepó P . – Zsombik L . – Sz abó A. – Á goston T. (2005):
Technológiafejlesztési feladatok és leh et ı ségek a h azai
búzatermesztésben. Mez ı hír 2005/2. sz ám
100. Podolák, A. – Serences, R. (2003): V y plyv rozsír enia EÚ
na strukturalizáciu agro-potravinárskych dovozov kra jín V 4 .
Acta oeconomica et informatica 2., Slovac a Universitas
Agriculturae Nitriae, Nitra, Slovakia, 49 – 51 p.
101. Podruzsik Sz. (2000): M agy ar búza a világpiacon a
kilencvenes években. Gazdálkodás, Gyöngyös, XLIV. Évf., 5.
szám, 47 – 54 p.
102. Popp J. (2003): KAP-reform és a többf unkciós
mez ı gazdaság. G azdálkodás, G yöngyös, X LVII. Évf., 4. szám,
48 – 70 p.
103. Popp J . – Udovecz G. (2007): Hungarian A gric ult ure and
EU Accession. 104th EAAE S eminar, Corvinus Universit y of
Budapest
104. Popp J. – Potori N. (2006) : A bioetanol-gyártás és
alapanyag-termelés dile mmái Magyarországon. Agrárgazdasá gi
Kutató Intézet tanulmánya

150
105. Porter, M. E. (1991): The Comp etitive Advantage of
Nations. Macmillan Press L td., London, UK
106. Potori N. – Varga E. (2008): A m agyar gabonaágazat
középtávú kilátásai. Gazdálkodás, G yöng y ös, 52. Évf., 2. s zám,
130 – 137 p.
107. Rieger L. (2006): A 2004 – 2005. évi gabonainte rvenció
jellemz ı i Magy arorszá gon. Európai Tükör, 1 1. évf., 2. szám, 64
– 78 p.
108. Rugman, A. – D’Cruz , J . R. (1993): The „Double
Diamond” Model of International Competitiveness: The
Canadian Ex perience . Management Inter na tional Review,
Special Issue 2.
109. Udovecz G. – Popp J . – Pot ori N. (2003): A
mez ı gazdaság t ámogatás és a f ı bb á gazatok várhatói
jövedelmei. In.: Bérci Gy. S zerk. EU családi kézikön y v. El s ı
Magyar Önkormán y zati és Vag y onkezel ı Rt., Bu dapest
110. Udovecz G. (2007): Az európai a grárpolitika eszményei
és realitásai. Gazdálkodás, G y öng y ös, 51. évf., 2. szám,
111. United States Department of A gric ulture (2006): USDA
Agricultural Baseline Projections to 2015. W ashing ton DC.
151
112. United S tates Department of Agriculture (2008) : Grain:
World Markets and Trade. Washington DC.
113. United S tates Department of Agriculture (2007) : World
Agricultural Supply and Demand Estimates. W ashington DC.
114. Salamon L . (1996): A versen y képesség foko zásának
lehet ı ségei Ész akn yug at-Dunántúl agrárgazdaságában.
Gazdálkodás, G y öng y ös, XL. Évfol y am, 5. szám
115. Salamon L. (2004): A jövedelmez ı ség-versen y képessé g
ökonómiai feltételei a búza- és kukoricatermesz tésben. Agro
Napló, Zsigmond Kft., Pécs, 2004/7. szám, 22 – 23 p.
116. Scheule, H. (1999): An alyse der Wettbewerbsf ähigkeit
der Landwirtschaft ausgewählter L änder Mi ttel- und
Osteuropeas. In.: Agrarwirtschaft, Band, Heft 8/9,  290 – 294 p .
117. Simo, D. (2003): Produkcia obilnín Slovenskej
Republik y v Spolocnej Organizácii trhu. Acta oe conomica et
informatica 2., S lovaca Universitas Agriculturae Nitriae, Nit ra,
Slovakia, 29 – 31 p.
152
118. Simo, D. (2004): Komparácia v y bran y ch natu ráln y ch a
hodnotov y ch ukazovate lov produkcie psenice v Slovenskej
Republike s niektor y mi krajinami EÚ. Acta oeconomica e t
informatica 2., S lovaca Universitas Agriculturae Nitriae, Nit ra,
Slovakia, 29 – 32 p.
119. Segre, A – S winenn, J . F. M. (1999): Agricultural
Transition and European Inte gra tion. Kluwer Academic
Publishers, The Netherla nds, MOCT-MOST, Volume 9., 215 –
225 p.
120. Swinbank, A. (199 6): C apping t he CAP?
Implementation of the Uruguay R ound A greement b y th e
European Union. Food Policy, Volume 21. (4/5) 393 – 407 p.
121. Szabó G. (2001): Az Európai Unió a grárpolitikája
egyetemi jeg y z et. Debr ecen-Kaposvár, 34 p.
122. Szabó J. (1997): Agrárgazdasági versen yképesség.
Bankszemle, XLI. évf., 5-6. szám
123. Szabó M. (1996): A m agyar tejipar ve rsenyképességét
befolyásoló tén y ez ı k. Versen yben a világgal,
M ő helytanulmányok 3., BKE Vállalat gazdaságtan Tanszék,
Budapest
153
124. Sz ı ke G y. – Laczkó A. (2000): Az AGENDA 2000
hatása az EU és a magyar gabona pi acszabál y ozásra.
Agrárgazdasági Kutató és I nformatikai Intézet, Budapest
125. Sz ő cs I. (2003): A mez ı ga zdasá gunk nem zetközi
versenyképessége sz ervezési, pi aci, regionális és környe zeti
ténye z ı i vizsgálatának módsz ere. I n: Agrárgazdaság,
vidékfejlesztés és a grárinformatika az évezred k üsz öbén. AVA
konferencia kiadván y a, Debrecen
126. Tímár I. (2004): Versenyképesség a tejá gazatban. P hD
értekezés, Budapesti Corvinus Eg y etem
127. Török Á. (1996): A versen y képesség-elemzés egyes
módszertani kérdései. M ő hel y tanulmán y, 8. sz ám, BKE,
Vállalatgazdaságtan Tansz ék
128. Tsakok, I. (1990): Agricultural P rice P olicy: A
Practitioner’s Guide to P artial-Equilibrium Analysis. Cornell
University Press, Ithaca
129. Varga G y . (2004): A mag y ar mez ı gazdaság az id ı k
sodrásában. Hel y zetkép az EU-hoz való csatlakozás
id ı szakában. Európai Füzetek különkiadván y a, Gr afika Press,
Budapest