scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Keletas pastabų apie medikų kalbą

Gina Kavaliūnaitė

Full text

Gina KAVALIŪNAITĖ NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ORVOSI NYELVRŐL Miért helytelen a szülés utáni időszak? A litvánban vannak olyan, vegyes szóalkotási módú melléknevek, amelyeket képzőkkel és előtagokkal alkotnak. A dolgok fajtáját jelölik, és megkülönböztetik őket más dolgoktól. Az ilyen mellékneveknek leggyakrabban -inis képzőjük és valamilyen előtagjuk van, például: délutáni ülés, óvodáskor. Úgy tűnik, e tendencia alapján a szülés utáni időszak orvosi szakkifejezésként is megfelelő volna. Az -inis képzővel azonban nem szokás absztrakt, képzővel ellátott igei főnevekből mellékneveket alkotni. A pogimdyminis a gimd-ymas szóból, a po- előtag és az -inis képző hozzáadásával jött létre. Ezért azt kell mondani: a szülés utáni időszak. Hogyan fordítsuk angolról a diseas due to the other disorder? Helyesebb így fordítani: más rendellenesség miatt kialakult betegség, vagy más rendellenesség okozta betegség. Az orvosi szakirodalomban a betegség okának megjelölésekor gyakran nyelvhelyességi hibákat vétenek, például: pszichés és viselkedési zavarok, amelyek szomatikus betegségből, alkoholfogyasztásból erednek (=amelyek szomatikus betegség, alkoholfogyasztás következtében alakulnak ki; amelyeket szomatikus betegség, alkoholfogyasztás okoz). A „okozni” jelentésében az alábbi igék sem használhatók: adni, előidézni, például: a vérzést egy súlyos zúzódás adta (=okozta) (másképp is mondhatjuk, például: a vérzés egy súlyos zúzódás miatt kezdődött, a vérzés egy súlyos zúzódás következtében jelentkezett (alakult ki, kezdődött)); a fertőzés előidézte (=okozta) a gyulladást (vagy: a fertőzés a gyulladás miatt alakult ki (keletkezett, kezdődött).) Ezek más nyelvekből vett tükörfordítások, például: сильный ушиб дал кровотечение, инфекция вызвала воспаление; a zúzódás vérzést eredményezett, a fertőzés gyulladást eredményezett. 47 Szorongásos vagy szorongó depresszió? A főnevekből képzett, -ingas képzőjű melléknevek többnyire az alapszóval kapcsolatos tulajdonság bőségét fejezik ki, például: esős ősz, értelmes ember, aggódó tekintet. Sokkal ritkábban jelölik e képző származékai nem a tulajdonság bőségét, hanem annak egyszerű meglétét vagy az alapszó által megnevezett dologhoz való kapcsolódást, például: adós ember, szükséges papírok. Ezért ha azt mondjuk, hogy aggódó hangulat, nem követünk el különösebben nagy hibát; depresszióról beszélve és a szókapcsolatot terminológiai értelemben használva azonban itt jobb a minőséget kifejező jelzős birtokos szerkezet: szorongásos depresszió (vö. hangulatzavar, poszttraumás stressz zavar). A minőséget kifejező birtokos jelző a szókapcsolatban mindig jelzett szóként szerepel, és megmutatja, mi jellemző a jelzett szóval kifejezett dologra, illetve miben különbözik az azonos kategória többi elemétől. Ezenkívül a nerimastingas a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” szerint „izgatott”, „aggódó” jelentésű. Mondhatnánk-e vajon azt, hogy izgatott depresszió? 48