Kaip nereikia rengti žodynų

együttműködéssel, longitudinális kutatás — folytatódó, ar tovább zajló kutatással, szukcesszivitás (az egyidejűség ellentéte) sorrenddel, — egymásutániságar gal, validálás (a kísérletek ir pszichológiai mérőeszközei minőségének kritériuma: megbízhatós- — jų ág, adekvátság) — megfelelőséggel. Be e megjegyzések kapcsán ir megemlíthető bizonyos következetlenséghiány. A terminusok į rendszerszerű ar jų használatának és a következetesség problémáiba való belemerülés nélkül elegendő annyit mondani, hogy a szótár szerkesztői ar sehogy sem tudnak dönteni: a Szovjetunió ar pszichológusai még léteznek-e vagy sem. Ugyanez A. Luriját az egyik helyen a Szovjetuo nió pszichológusának nevezik, máshol (az egyik esetben még ugyanazon az oldalon is) — Orosz pszichológusok. Az ilyen egyenetlenségek azonban nagyon könnyen kijavíthatók. Feltételezhető, hogy a szótár szerkesztői új kiadások készítésekor sok mindent kijavítanak majd, így az említett egyenetlenségeket is. Talán komolyabban fognak foglalkozni a litván terminológia megalkotásával is. Annál is inkább, mert amint a bemutatott példákból látható, a litván terminusok gyakran egyértelműbbek és rövidebbek is. Hiszen a pszichológusok kétségtelenül azt szeretnék, hogy minél több ember megértse őket és olvassa munkáikat. Birutė LENKTYTĖ HOGYAN NEM KELL SZÓTÁRAKAT KÉSZÍTENI Mostanában számos különféle szótár, különösen kisszótár jelenik meg. A számokat látva akár lelkesedésünknek is hangot adhatnánk, mind a munka méretei, mind a szótárírók, szótárszerkesztők és kiadók ilyen nagy létszámú csoportja miatt. Hiszen ősidők óta ismert, hogy minden iš nyelvészeti munka közül a szótárírás a legnehezebb. O tick sokan dolgoznak! Micsoda nagy nyelvészeti lendületek, valóságos repülések! A szótárírás igazi aranykora. Sajnos, sajnos... Egyik új ne szótárírási erőfeszítésünk gyümölcsét lapozgatva igen hamar csalódnunk kell: sok szerkesztő és kiadó túl könnyen — reméli, hogy gazdagíthatja ir a litván lexikográfiát. Sok a kapkodva végzett munka, az összeállítás és a gyűjtés ir rendkívüli furcsasága, valóságos fércmunka. Ne Egy szerkesztir őről és kiadóról kiderül, nė hogy a leghalványabb fogalma sincs ri arról, hogyan ir kellene a szótárakat megírni és kiadni. A litván nyelv egyik iš legfontosabb, legtermékenyebb ir és legtekintélyesebb munkaterületét a lexikográfia üzletévé, a nyelvészet sajátos Gariūnaijává alakítják át. Mert az első į helyre a litván lexikográfia 106 gazdagítását ne és a munka minőségét helyezték, de ne maguk a szerkesztők és kiadók anyagilag is meggazdagodnak. Hát mennyi limlomot vásárolnak össze az ko emberek, és ha tanulnak iš tų szótárakból, mennyi valótlanságot tanulnak meg! Igaz, ezzel a „biznisszel” mindenekelőtt egy általános ne kétnyelvű szótárak, társalgási zsebkönyvek, valamint gazdasági, üzleti és hasonló ir szótárak ar és szótárfüar zetek szerkesztője és fordítója foglalkozik. Iš Más területek szótáraival nem lehet vagyont felhalmozni. Ne ilyen erőteljesen ir támadják őket előkészítésük és kiadásuk miatt. Az állami könyvkiadás megszűnésir ével, miközben folyamatosan terjeszkedik a költséges, gyors és láthatóan nagy haszonra törekvő magánkönyvkiadás, hamarosan eljönnek azok az idők, amikor ar egy tudományos könyvet vagy valamilyen szakszótáiš rt legfeljebb maga a szerző adhat ki központi fizetéséből. Ahelyett, hogy munkája gyümölcseiért legalább valamit kapna, neki magának kell majd lehetővé tennie, hogy a kiadók, nyomdászok és árusok hasznot húzzanak belőle, ahogyan ez a háború előtt már megtörtént prof. L. Vailionisszal, a „Litván botanikai szótár” szerkesztőinek vezetőjével. És teljes mértékben beigazolódik a régi népi bölcsesség — tudományból nem gazdagszol meg, csak púpos leszel. Ezért, miután megismertem a Vilniusi Állami Pedagógiai Intézet (ma Vilniusi Pedagógiai Egyetem) által kiadott Stasė Janonienė-féle „Növényanatómiai és -morfológiai terminusok szójegyzékét”, nem azért támadt kedvem írni róla, mintha a szerző itt meg akart volna gazdagodni (nem ilyen céllal készült és jelent meg ez a szójegyzék- ), hanem azért, mert nagy vágya volt segíteni a leendő biológiatanároknak, hogy jobban megértsék tudományuk terminusait, ahogyan ő maga írja a szójegyzék előszavában: „segíteni a terminusok tudatosítását, a növényanatómiai és -morfológiai fogalmak rendszerezését és értelmezését, felkészíteni a hallgatókat a szakirodalom használatára stb. " (1—2. o.). Ezek nagyon komoly és üdvözlendő célok. A felsőfokú pedagógiai iskola, a tanárok iskolája kétségtelenül nem tűzhet és nem is tűzhet ki nagyobb célokat, mint hogy jó, sőt nagyon jó tanárokat képezzen. A jó tanárnak pedig mindenekelőtt jónak, egyszerűen kiválóan képzettnek kell lennie az általa oktatott tantárgyakban. A tanítás tárgyának elégtelenül szilárd ismeretét semmiképpen sem pótolja még a tanítás módjának példás ismerete sem. A szójegyzék rendeltetése — hogy segítse a hallga- *Janonienė S. A növényanatóir miai és -morfológiai terminusok szójegyzéke. Vilnius, 1990. 40 p. 107 tókat a tanítás jobb ko elsajátításában. o Azt, hogy a szójegyzék mennyire alkalmas ne magának a botanikának a tanítására, a botanikusnak ir nincs módjában megítélni, de a botanika nyelvének tanításában és fejlesztésében sajnos kevés segítséget nyújt. A szótár olvasója számára először is egyáltalán nem világos, miért szentel az előszó legalább fele (több mint egy oldal) annak, ahogy írják, hogy „a latin szavak írására, kiejtésére és hangsúlyozására vonatkozó alapvető ismereteket nyújtson” (2. o.). Hiszen ebbe a szótárba nem latin, hanem más nyelvekből kölcsönzött és litvánosított szavak kerültek. Igaz, a litvánul megadott címszavak eredetének magyarázatai is helyet kaptak benne (például dorsalinis — lat. dorsum — hát, 12. o.; bár itt sem mindig pontosak, mint ebben az esetben sem — miért nem szerepel a lat. dorsalis melléknév), de e szavak vagy morfémáik nagy részének elsődleges forrása a görög nyelv (az eredetmagyarázatokban egyszerűsítve, latin betűkkel megadva). A latin hangsúlyozás nagyon tömör (néhány szabályból álló) ismertetését olvasva (3. o.) kiderült, hogy a szótár szerzője ezeket a nyelvünkbe került kölcsönszavakat latin szavaknak tekinti, és a latin nyelv szabályai szerint hangsúlyozza - ji írja: “1. A több szótagú szavakban hangsúlyos: 1.1. Az utolsó előtti szótag, ha hosszú (aleuronas). 1.2. A szó végétől számított harmadik szótag, ha rövid (aktinomėorfinisY" stb. ir Ezért lepett meg ez a Szójegyzék mindenekelőtt a hangsúlyozás rendellenességeivel: itt kizárólag a jobb oldali hangsúlyjelet ir használják, és — meglehetősen sok olyan szó szerepel benne, amelyet a köznyelv szabályai szerint megítélve o zsargonjellegűnek kell tekinteni. Úgy tűnik, a szerző nem tudta, hogy a litvánosított jövevényszavakat a litván nyelv szabályai szerint hangsúlyozzák! O Talán ez az akcentológia új Szava? Mindazonáltal a nyelvészek, kétségtelen, be egyelőre nem fogják követni “ a Növényanatómiai ir morfológiai terminusok szójegyzékéir t", amely a hangsúlyos szótagok hanglejtését jelöli (azaz csak a jobb ne oldali hangsúlyjelet fogják használni), és hallás után javítják, ha ar valahol helytelen hangsúlyozáir st találnak; nem fogják megtanítani 4, hangsúlyozni: 7, aerenchima 8, atmosfėra 9, biosféra 9, chalūza 10, chlorenchima 10, chondriosėma 10, chromomėra 10, chromonėma 11, chromosoma 11, citoplazma 11, diafrūgma 12, didstra 13, diktiosoma 15, egzina epiblėma epitėma 15, floéma 17, flora 17, gamėta 18, grūna 19 ir stb. — iš összesen több mint félszáz ilyen, szabálytalanul hangsúlyozott, a második hangsúlyozási típushoz tartozó, második ragozású főnév. Az egyes jų szám minden alakjában a 108 as hangsúlynak a toldalékon kell lennie, azaz aerent hichlorenchima, diafragma, diastra... hialoplazma, intina, kaliptra, karioplazma, kolenchima, koleoriza, komisiira, ksilema, leptonema, lizosoma, membrana, meristemd stb. ir egészen az ilyen típusú utolsó terminusig, a zoospóráig. Sajnos ebben a Kis szótárban csak egy terminus (ekosistema) van a toldalékon hangsúlyozva, mégpedig ezzel a hangsúlyjellel ir ne (bal oldali szükséges). O íme, hányféle hangsúlyozási hiba található a kis szótár terminusaiban: fitohérmonai 17 (=fitohormonok- ), fotoszintézis 17 (=fotoszintézis), periféria 31 (=periféria), politómia 32 (=politómia), protogínia 33 (=protogínia), tetraéder 37 (=tetraéder), zoofília 39 (=zoofília) ir stb. Be ennek ellenére az összetett terminusokban valamiért csak az első tag van hangsúlyozva, pl.: akromatikus orsó 4 (=achromatikus orsó), amfifloémás szifonosztélé 5 (=amfifloémás szifonosztélé) egészen a vegetatív szaporodásig 38 (=vegetatív burjánzás). Így világos, hogy a recenzált Szójegyzék egyáltalán nem alkalmas a hangsúlyozás megtanulására. A leendő tanárokat itt helytelen hangsúlyozásra tanítják, ami súlyos vétség a nyelvoktatás általános, mind a felsőoktatásban, mind a o középiskolában érvényes követelményeivel szemben. A szótárak használói kétségtelenül hozzászoktak ahhoz, hogy a mai szótárak teljes szövege a hatályos helyesírással van megírva be — ir a közölt terminusok (nem ritkán jų į az általános nyelvi szótárakba nė nem kerülnek be, ezért a ir terminusok más szakmai szótárai az egyetlen források, amelyekben a normatív írásmódot közlik), a jų magyarázair tok, végül pedig más ir nyelvek megfelelői bų összhangban állnak su tų más nyelvek helyesírási szabályaival. Így kellene lennie. Legalábbis a kissé jobban összeállított, gondosan ir kiadott szótárakban így van. ir Sajnos a “ Növényanatómiai ir morfológiai terminológiai ny szótárban" különféle helyesírási (nem csupán nyomdahibák!) hibák találhatók —hibásan írnak néhány címszóként szereplő terminust, pl.: androcejus 5 (=androcėjus), emdemai 14 (=endemai), empyrinis 14 (=empirinis), genaratyvinis 18 (=generatyvinis), genecejus 18 (=ginecéjus), partenogenézé 31 (=partenogenezé), plasmolizé 32 (=plazmolizé- ), trachejos 38 (=trachéjos- ), helyesírási hibák a magyarázatokban is vannak, pl.: abecelé (=abécélé; a sigma szócikknél 35), iSsiskirimas (=iSsiskyrimas; a gutáció szócikknél 19), išskirimas (=iSskyrimas; az ekszkreció szócikknél 13), kurinys (= kiirinys; a reproduktív szócikknél 34), molékulé (=molekulé; a chromomera szócikknél 10), netoks dininkas jnaginink ma, atmosfera, biosfera, chalaza, anizotropija žiūželiai žiuželiai; a ir zoospora szócikknél 39) stb. Számos helyesírási 109 (=nem ilyen; vö. hemicellulóz 19), narancssárga (=narancsszínű; vö. karotin átfordulás 23), átfordulás; (= vö. és átírási 6), hiba (= található a terminusok eredetének magyarázataiban említett latin és görög szavakban is. Ezért ir helyesírási be szempontból nem lehet megbízni az említett szójegyzne ékben, mivel helyenként a szavak nem normatív kiejtése türemkedik elő. A szójegyzékben ar előfordulnak nem kellően, szokatlan módon litvánosított terminusok, pl.: dichasis (lat. dichasium 11; =dichazis=kétágú virágzat funikulusz BŽ 455), (lat. funiculus 18; = funiculus =magháznyél BZ, 374), perpendicularis (lat. perpendicularis 31; =perpendikuláris =merőleges), szinézis (gr. sinezezis 36, synizesis BZ. 379; =sinizezė), sora (gr. Soros 36; =soras BŽ 391, TŽŽ 458) ir kt. A szójegyzékben elsősorban idegen eredetű terminusokat magyaráznak. Mivel mindenütt ne meg vannak adva a kölcsönszavak meglévő tų litván megfelelői, a o ir megadott kölcsönszavak nincsenek iš kiemelve, és nem különülnek el a szöveg többi részétől, ezért a szótár használója csupán a kölcsönszavak megértését mų tanulja meg, de úgyszólván nem tanul meg litván terminusokat használni. Pl. : anafázis 5 (BZ 24 ir további fázis), androécium 5 (de BŽ 219 erre a célra csak a porzógyűjtő szerepel), asszimiláció 7 (BŽ 40 ir asszimiláció), bazális 8 (alapvető), bivalens 9 (BŽ lásd a 87 bivalenseket ikrek, geminák), dermatogén 11 (BŽ az 300 odapradis fő terminusa- — ), hipoderma 21 (BŽ 179 ir bőralja), merisztéma 26 (BŽ 275 ir (szövőszövet) stb. ir Igaz, a botanika terminológiája még túlságosan kevéssé lett litvánosítva, e tekintetką ben túl keveset nyújtott ir 1965 m. a kiadott „Botanikai terminológiai szótár”. Ezért legalább a megszokott litván terminusokat nagyon óvni kellene, ha nem merik nagyobb mértékben litvánosítani. Ezért nehéz to megérteni, miért került a recenzált į szójegyzékbe a celė „ląstelė” 9 (hét évtizeddel ezelőtt vita után megállapodtir ak a /ąstelėnél), amelynek į jį a normatív művekben nem szereplő štatyvas 37 (= állvány, tartó), miért került az epikotil 15 terminus magyarázatába az antskiltė szó, amikor BŽ 31 ennek a szónak a fő terminusként kezelt változata az antskiltis (ez a változat a TŽŽ-ben is, 141). Egyébként a szóban forgó szójegyzékben több más, szokatlan terminusvir áltozat is található, pl.: alkoloidas 5 (vö. alkaloidai BŽ 20, TŽŽ 23), libriformos 26 (vö. farostrostok, libriform rost BZ. 328, 262, TŽŽ 288), nitrofilek 28 (vö. nitrofiták, nitrogénkedvelők BZ, nitrofil 298, nö110 vények, nitrofiták UTE VIII 208, nitrofilek lásd nitrofiták TZ.7. 341), perispermium 31 (vö. perispermium BŽ 320, LTE VIII 560, TŽŽ 376) stb. A szójegyzék szokatlan alakjai közé kell sorolni az értelmezésekben használt kiaušaląstė 6, 7, 31, 35 kifejezést is (=kiaušialąstė BZ 203, DZ, 337 és másutt). A szójegyzékben szereplő velamenas 39 terminus (egyébként a BZ 431 erre a célra a šaknų apvalktis, latinul velamen terminust adja) egy másik terminus értelmezésében talán nem velenuvá változik (lásd: korpusas 24). A tanítási szójegyzékben helyénvaló a szakirodalomban előforduló különféle terminusokat és változataikat értelmezni, ugyanakkor az ilyen kiadvány használójával világosan közölni kell, hogy melyik változat használata ajánlott. És természetesen magának a szójegyzék összeállítójának is példát kell mutatnia a hallgatónak a terminusok használatára. A szójegyzék terminusainak jelentését értelmezik. Lehetséges, hogy az értelmezésekhez a füzet végén közölt lexikográfiai forrásjegyzék (összesen 9 kiadvány) adataira támaszkodtak. Csak az a furcsa, hogy ebbe a jegyzékbe nem került be a „Botanikos terminų žodynas" (V., 1965), valamint a litván enciklopédiák. Talán emiatt, talán nem, meglehetősen sok pontatlan értelmezés található benne, egy részük pedig egyszerűen téves. Egy szó vagy szakkifejezés jelentésének pontos, világos és tömör megmagyarázása nagy tudást és hozzáértést igénylő feladat. Ehhez nemcsak a szakterület, hanem a lexikográfia alapjainak kiváló ismerete is szükséges. Ahogyan nem elég elolvasni a belgyógyászati tankönyvet ahhoz, hogy embereket gyógyíthassunk, úgy nem elegendő átlapozni vagy akár elolvasni egy szótárt ahhoz, hogy magunk vállalkozhassunk ar szótárak írására. Sajnos a szótárak és ir szótáracskák szerzői, összeállítói ezt a dolgot meglehetősen gyakran még csak nem is ismerik, sőt nem is értékelik. Ne Már a jelentések magyarázatát is tudni kell. Ahogyan minden munkának, ir ennek is megvannak a maga titkai, megvan a maga elmélete és gyakorlata. Ahhoz, hogy ir lexikográfussá váljunk, valamivel kevesebb időt kell ráfordítanunė nk, mint a ne botanika elsajátítására. ir Sajnos ez a A „smulkmenélés” fogalmát nyilvánvalóan nem értette az ir „Augalų anatomijos morfologijos terminų žodynėlio” szerzője. Most pedig maguknak a szójegyzék terminusmagyarázatainak kérdéséről. Először is, a szójegyzékben szereplő szinte valamennyi, meglehetősen nagy számban előforduló melléknév magyarázata teljesen helytelen. Ezeket itt többnyire főnevekként, nemegyszer konkrét jelentésű főnevekként ne magyarázzák, azaz mintha valódi tárgynevek lennének (a melléknevek tulajdonságokat jelölnek, a belőlük képzett iš jų főnevek pedig a tulajdonságok tų nevei), pl.: achlamidinis „sziromtakaró nélküli virág”, aciklinis „a virág bizonyos 4, tulajdonsága111 „spirális virág, részei jo spirálisan illeszkednek” 4 (ezeket a du terminusokat a virág fajtáiként magyarázzák, o ne ”, akropetalinis „a növény csúcsi növekedése. A csúcs elágazása” 4 (az igei állapot megnevezéseként magyarázva), ar autochton „helyi eredetű keményítő, amely a jelenlegi helyén képződött” 7 (tehát ezzel a szóval a szótár szerzője szerint egy keményítőfajtát neveznek meg!), ciklikus „kör alakú gyűrű, részei jo körökben helyezkednek el (=helyezkednek el)” 10 (itt a „ciklikus ne gyűrű” o tulajdonságát, fogalmát magyarázzák), edafikus „a talaj növényekre hatással 12, lévő tényezői” mitológiai „az istenekről szóló 26, monda” optikai „a fény terjedésének törvényein alapuló (=alapuló) készülék” 29 ir stb. be vége. Igaz, e betegségben szenved ir e rész A „Botanikai terminusok szótára” magyarázatainak egy ir része, azonban ott megfelelő magyarázatok is találhatók, vö.: aciklikus — 1) rec. Zod. p. 4: „spirális gyűrű, a jo részek spirálisan kapcsolódnak hozzá”; 2) BŽ 12: „nem alkot kört, spirális”; 3) TŽŽ 10: „nyílt (folytonos vagy elágazó) szénatomlánccal rendelkező” apokarp — 1) rec. szó. p. 6: „a virág termőleveleinek iš összessége, amely össze nem nőtt termőlevelekből áll”; 2) BŽ 35: „össze nem iš nőtt termőlevelekből áll.” Másodszor, egyes magyarázatok nem egyértelműek, pl.: parakarp „egylokulusú magház fali placentációir val (lásd) „vaislapyna30, s” staminódium „a virág porzója steril, nem — termel pollent” 36, zigóta „a gaméták egyesülésekor létrejövő sejt, amely egy új szervezet kezdetét adja” 39 ir stb. Itt azért nem egyértelmű, mert leíró mondatok vannak megfogalmazva. Mi az a staminódium: állapot — vagy tulajdonság? A zigóta ta folyamat, — amelynek során a gaméták egyesülésekor létrejön egy új szervezet kezdetét adó sejt? BŽ ugyanezekkel a szavakkal állítja egy ką másik — staminódium „kinőtt steril porzó, amely nem be termel pollent” 404 (vagyis a porzó egy fajtája), o zigóta „az ivarsejtek egyesülésével létrejött sejt, amely általában új szervezet kialakulásának kezdetét jelenti” 485 (vagyis maga a ta sejt). A gondolat pontatlan kifejezésével nagy furcsaságoir kat lehet leírni, pl.: evolúció „a világ, a társadalom változásának fejlődése” 15 (az evolúció maga a változás, vagyis a fejlődés, o ne „a változás fejlődése”), funikulusz „a 112 magkezdemény kocsányát scklasaiciu-nak nevezik” 18 (hiszen itt azt magyarázzák el, mi az a sėklasaitis! Igaz, ha fellapozza, BZ 374,70dynėlio vartotojas megtudja, ka hogy az a dolog, latinul. funiculus vagy funiculus umbilicalis, köldökzsinór. comm ma, ymucymoc, lietuviškai tevadinamas Ir sėklasaičiu „Taigi ši kirtis paimtas iš lotynų arba galbūt iš rusų kalbos), genecejus „Žiedo vaislapelių visuma vadinama vaislapynu“ 18 (ta pati istorija, tokio 137 termino visai nėra, no yra tik vaislapynas lot. — gynacceum, pinaecium, gynoe ceum, rus. eunenen, taigi čia jau rusybė iškelta antraštiniu žodžiu, o vietoj aiškinimo įdėtas vaislapyno apibrėžimas) ir kt. ir Studentui bus neaišku, ar dėstytoja, ar 137 turi tikėti, kai terminų aiškinimai skiriasi, plg. akrogamija „dulkiadaigis į sėklapradžio vidų patenka pro mikropilę (žr.)“ 4 ir „a pollencső behatolása a į magkezdeménybe a csúcson keresztül, a jo szövetek roncsolásával, amikor a mikropile a burkok teljes összenövése miatt zártTM akrotonia BZ 16-17; „a csúcsi anyahajtáshoz közelebb elhelyezkedő csúcsi — ágak fejlődnek” 4 ir „a rügyek oldalhajtásair inak ilyen elhelyezkedése a főtengelyen, amikor a rügyek és hajtások fokozatosan növekednek a ir csúcs irányában, ily módon a legnagyobb rügyek és a ir legerősebben fejlett hajtások a főtengely felső részén ar vannak. iš jų <...>”BŽ 17; anemofília „a szél a növények beporzásának közvetítője” 6 ir „a virágok beporzása su szél segítségével” BZ 26 ir stb. Számos, ezt nyilvánvalóan bemutató példát lehetne felhozni. hogy a szójegyzék szerzője St. Janonienė nem tudja megmagyarázni a terminusokat. Ezt már a bemutatovo tt iš példákból is látni lehet, és ezt sok másik is megerősítir ené. pl. : kommenzalizmus „növekedés közben a növények nem ártanak egymásnak“ 24 (vö. „a szervezetek fajok közötti együttélésének egyik formája: az egyik faj egyedei (kommenzálisok) állandóan vagy ideiglenesen egy másik faj rovására élnek, anélkül hogy annak ártanának” TŽŽ maceráció 254); „a sejtközötti lemezek feloldódása után a szövetben a sejtek felszabadulnak” 26 (vö. „az egyes sejtek felszabadulása a szövetben, a köztes lemezek feloldódása után. <...>" BZ 267): poliploidia „a sejtmag osztódása során a kromoszómák száma megsokszorozódik” tu 92 (vö. „a kromoszómák számának több mint kétszeres növekedése a növényi sejtek du magvaiban, az adott fajra su jellemző haploid kromoszómaszámhoz viszonyítva" zoochoria BŽ 334); „az állatok terjesztik a terméseket" 39 (vö. „a magvak 113 madarak su vagy állatok általi elterjesztése" BŽ 485) ir stb. Előfordulnak olyan esetek, amikor az általános biológiai terminusokat a szójegyzékben kizárólag botanikai terminusként magyarázzák, pl.: biocönózis „növényközösség” 8 (vö. „a növényés állatvilágot egy bizonyos termőhelyen ir magában foglaló mą szervezeti közösség” BZ, oktatási 86). kiadványokban, csak azokban, ir ne mindazonáltal a terminus jelentéstartalmának egészét be kell mutatni. Jobb, kényelmesebb lenne a terminusok használóit egyszerre, ir iš o ne több alkalommal megismertetni a su terminus valódi jelentésével. Nos, ir nyelvi dolgok. Nyilvánvalóan túl kevés figyelmet fordított a nyelvre A szójegyzék szerzője. Be a már említett hangsúlyozási és helyesírási ir rendellenességekből, számos össze nem egyeztetett dolog is van, mintha egyik helyen a iš terminus, máshol pedig a magyarázat szerepelne, pl.: iš asztroszklerid jo „sugárirányú nyúlványokkal rendelkező kősejtek (=kősejt)" extraflorális nektárium „nektárium su 7, (lásd), amelyek a virágban ne helyezkednek el, de pl. a levélnyélen (=nektárium, amely a virágban, de például a ne levélnyélen található)", geofiton „szárazföldi növények (=növény), amelyeknek (=amelynek) megújulási rügyei rejtőznek (=el vannak rejtve) a 18, földben" velamen „orinė šaknų apvalkalė, sudaryta (=sudarytas) iš negyvų iš ląstelių. <...>" 39 ir stb. A magyarázatokban helytelen szavakat használnak, pl.: a kutikula terminus magyarázatában a 25 bestruktūrinis (=bestruktūris- ), a tanidai terminus magyarázatában a beazotinis 37 (=beazotis) szót; helytelen megfogalmazások is előfordulnak, pl.: fiksavimas „a sejtek, szövetek, ar szervek különféle anyagokkal való kezelése, amelyek bizonyos ideig változatlanul megőrzik azokat” (=változatlan)”-i 16, központozási hibák. Hozzáfűzve, hogy a szójegyzékben különféle ir egyéb, lexikográfiai szerkesztési hiányosságokkal az ábécé sorrendjében — ne elhelyezett terminusok is vannak, pl.: bazipetális heterogén oxilofiták 8, 20, 29 ir stb., meg nem magyarázott terminusok, pl.: heterotípus12, os 20, dominancia, 24, koagulálni, 29 ir objektum stb.; hiányzik jelentős számú magyarázat, su a hivatkozásnál lásd. beillesztett terminusok, pl.: sejtmag (str. homogén 21), földrajzi (str. endemik14), us mikroba (str. fitoncid17), ok nektarinás (str. extraflorális nektáris 13), poliszacharid (str. hemicellulóz 19), protoplaszt (str. ergasztik15), us vegetáció (str. efemera stb., 12) ir nem lehet kétséges, hogy a recenzált iš szójegyzékből kevés hasznuk lesz a felhasználóknak, káruk annál több lehet. o Nem fogja elvégezni „a biológia oktatásának segédeszközei” 114