Keletas taisytinų terminų

Gina KAVALIŪNAITĖ KELETAS TAISYTINŲ TERMINŲ 1. Mit jelent a prezentacija szó? A nemzetközi szavak és idegen szavak használata gyakran homályossá és pontatlanná teszi nyelvünket. A prezentacijos fölösleges használata ennek egyik példája. A Litván Nyelvi Bizottság által megvitatott idegen szavak 66. „Kalbos kultūra” füzetben közzétett jegyzékében ez a szó nem szerepel. Ha vannak jó saját megfelelőink, nincs szükségünk arra, hogy nemzetközi szót kölcsönözzünk. A latin eredetű prezentacija szó (lat. praesento, -are „1. bemutatni; 2. átadni, kézbesíteni”) számos nyelvben megtalálható: angolul presentatio „1. bemutatás, ismertetés; 2. (ajándék) átadása; 3. szính. előadás”; németül Präsentierung „1. ajánlat; 2. bemutatás”; franciául présentation „1. bemutatás, megmutatás; 2. átadás, továbbítás; 3. kialakítás; 4. bemutatás (pl. díjra való jelöléskor).” Ennek a többjelentésű szónak minden egyes jelentésére vannak jó litván megfelelőink, ezért jobb, ha nem használjuk szükségtelenül a prezentacijos szót, hanem litvánul mondjuk – pontosabban és világosabban: kiállítás, szalon, üzlet, cég esetében – nem prezentacija, hanem megnyitó, bemutató; itt azt is mondhatjuk: a kiállítás megnyitóünnepsége; koncerto esetében – nem prezentacija, hanem az első koncert; dalbemutató; könyvbemutató, a könyv ismertetése. Ne feledjük, hogy a prezentas helyett van egy jó litván szavunk: ajándék. Előfordul, hogy – úgy tűnik – a prezentaciją szót az reprezentacija szóval (fr. représentation „képviselet”) összetévesztve azt mondják: prezentációs látogatás (=képviselői látogatás, reprezentációs látogatás), prezentációs csapat (=képviseleti csapat). Ahol a gondolatot pontosabban is ki lehet fejezni litvánul, ott nincs szükség nemzetközi szavakhoz folyamodni. 2. Nevezhető-e rehabilitációs központnak az az egészségügyi központ, amelyben a beteg szervezetének károsodott funkcióit nem állítják helyre, hanem azok állapotát változatlanul megőrzik és fenntartják? 41 Az abilitacija szó rokona a közismert reabilitacija kifejezésnek (lat. rehabilitatio „visszanyerés”). Utóbbi képzése meglehetősen nyilvánvaló: a cselekvés megújulását és ismétlődését jelentő re- előtagból, valamint a lat. habilitas, -atis „alkalmasság, képesség” szóból áll. Mivel ebben a központban a beteg funkciói nem állnak helyre, csupán romlás nélkül fennmaradnak, az abilitacinis centras elnevezés logikusan megfelelő. Még jobb volna azonban magyarul nevezni az ilyen központot: egészségmegőrző központ. 3. Hogyan nevezzük azt a domború felületű, kerek játékot, amelyet fogzó gyermekeknek szánnak, hogy legyen mit rágcsálniuk? Nevezzük ezt a játékot rágókának. 4. Mondhatjuk-e azt, hogy kamatmentes hitel, vízummentes beutazás? Pagal “Lietuvių kalbos gramatiką” (V., 1994, 215 p.) priesagos -inis būdvardžius galima daryti iš prielinksninių konstrukcijų: išankstinis pranešimas, povestuvinė kelionė, tarptautiniai santykiai. Priesaginiai-priešdėliniai būdvardžiai turi nuo abiejų sudedamųjų dalių priklausomą reikšmę ir išskiria pažymėtus daiktus bei žymi jų rūšį: pvz.: tarpžvaigždiniai ūkai. Priesagos -inis vedinių nepatartina terminologiškai vartoti su priešdėliu be-: pvz., besimptominė (= besimptomė) ligos forma (žr.: “Terminologijos taisymai” V., 1992). Tai taisoma ir “Kalbos praktikos patarimuose”. Taigi šiuo atveju geriausiai tiktų priešdėlių vediniai beprocentė paskola, bevizis įvažiavimas. Galime sakyti ir paskolą be procentų, įvažiavimas be vizų. Vietoje beprocentinė paskola “Terminologijos taisymuose” siūloma vartoti terminą nepalūkaninė paskola. 5. Kriminogén, kriminológiai vagy bűnözési állapot, helyzet? A bűnügyi összefoglalókban használják ezeket a szókapcsolatokat, de nem teljesen megfelelőek, noha maguk a szavak egészen jók. Elemezzük mindegyikük jelentését. A kriminogeninis és a kriminologinis a latin crimen, criminis „bűncselekmény”, a görög genos „nemzetség, eredet” és a görög logos „szó, fogalom, tudomány” szavakból ered. A kriminogeninis tehát azt jelenti: „bűnös, megengedett normák megsértésével keletkezett, bűnözői természetű”; vö. autogeninis, kancerogeninis. Bár a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (V., 1993) és a „Tarptautinių žodžių žodynas” (V., 1985) sem tartalmazza a kriminogeninis szót, az teljesen szabályos és használható, csupán ebben a szókapcsolatban nem ajánlott. A Kriminologinis – a -inis képzővel alkotott, kevéssé sikerült származék a 42 -inis képzős származék a kriminologija szóból, amelynek jelentése: „a bűnözést, annak okait vizsgáló, a bűnözés megelőzésére szolgáló intézkedéseket kidolgozó tudomány”. Valamely területhez — ebben az esetben a kriminológia tudományához — való tartozás kifejezésére a -inis képző helyett jobb a jelzős birtokos eset: kriminológiai módszerek, a kriminológia helyzete stb. Ha azt halljuk, hogy bűncselekmény állapota, helyzete, azt értjük rajta, hogy magának az eseménynek a helyzetéről vagy körülményeiről van szó. Az említett esetben tehát, amikor bűnügyi krónikát közölnek, a szókapcsolat felsorolt jellemzői közül egyik sem megfelelő. Itt jobb a bűnözési állapot, helyzet, bűnügyi helyzet kifejezéseket használni. Az nusikalstamumas absztrakt főnév jelentése: „törvény által tiltott, büntetendő, megengedhetetlen”; elvont, absztrakt tulajdonságot jelöl, ezért itt megfelelő. Ebben az esetben a kriminalinis szó is használható, amely a nemzetközi szavak összetett, általánosító -alinis képzőjével alkotott származék. 43