Fizikos leidiniai – terminų žodynų pagrindas

Eglė MAKARIŪNIENĖ FIZIKAI KIADVÁNYOK – A TERMINOLÓGIAI SZÓTÁRAK ALAPJA A fizikai könyvek litván nyelven való kiadása megkezdődött a XIX. a. század végén, a nemzeti újjászületés kibontakozásakor. E könyvek kiadásával párhuzamosan kibővült a természettudományok, különösen a fizika tudományos nyelve, valamint a litván terminusok megalkotása. Minden tudományterület terminológiájának sajátos fejlődése van. Az első műszaki és fizikai terminusokkal már a XIX. a. század második felében találkozunk J. Zavadskis és L. Jakimavičius kalendáriumaiban [1], a technikai kérdésekről szóló, a „Keleivisben” [2] kinyomtatott cikkecskékben, valamint a litván nemzeti újjászületés jeles alakjának, P. Vileišisnek a természettudományi füzeteiben. Ő írta és P. Neris álnéven adta ki az első litván nyelvű fizikakönyvet is [3]. A kiadni kezdett fizikakönyvekkel együtt alakultak ki a fizikai szakkifejezések, és kezdett létrejönni a fizika tudományának nyelve is (a litván fizikai terminológia fejlődéséről P. Brazdžiūnas professzor írt [4]). Ezért érdekes lenne áttekinteni a fizikakönyvek kiadását időrendi sorrendben. Ennek megállapításához a „Lietuvos fizikų ir astronomų sąvade” [5] című kiadványban közölt, az 1899–1992 között publikált fizikai kiadványok jegyzékére támaszkodtunk. Ez nem a fizikával foglalkozó irodalom teljes jegyzéke. Mindenekelőtt azokat a litván szerzők által litvánul írt és litvániai kiadók által kiadott könyveket tartalmazza. Kivételt képez a monográfiák fejezete. E jegyzék egyáltalán nem tükrözi sem a tudományos, sem a tudománynépszerűsítő cikkeket, amelyeknek – különösen az utóbbiaknak – litván nyelven íródva kétségtelenül hatásuk volt a fizika tudományos nyelvének fejlődésére. Valamennyi kiadvány hisztogramokon (ábra) van bemutatva, nyolc csoportba sorolva. Mindegyiküket röviden megtárgyaljuk. Az első hisztogram első kiadványa a már említett P. Vileišis-féle fizikakönyv [3]. Pontozott vonallal van jelölve az 1919-ben nyomtatásra előkészített, de ki nem adott I. Končius-féle fizikakönyv. El lehet képzelni, milyen fizikai szakkifejezés-hiánnyal szembesült e tankönyv szerzője. A tankönyv elkészítésének sürgőssége miatt I. Končius a tankönyv kéziratában található, Veróból keltezett (1917.VIII.4) levélben ezt írta: “<...> a fizikakönyvet ilyen gyorsan nem írtam volna meg —magam is alaposan tovább tanultam volna, és vártam volna, amíg a terminusokat megalkotják" [6], de a tankönyv20 re égető szükség ir volt. Ebben a tankönyvben használt megalkotott terminusok, valamint az első I. A Končius által összeállított fizikai terminológiai szótár [7]. Po to már K. megvitatásra került volna (1920), Šakenis fizikakönyve öt P. kiadást ért meg, Mašiotas tankönyvének (1922) du kiadásai, az első Litvániában kiadott, meteorológiának szentelt I. Končius tankönyve, amelyet a szerző alkalmazott fizikának nevezett (1924), J. Dragašius tankönyve az általános iskola számára (1925). 1940-től mindannyian a K. Baršauskas és társszerzői által készített fizikatankönyvekből tanultunk, amelyeket hosszú ideig adtak ki (az utolsót — 1960-ban). Később, egészen 1992-ig, a fizikát orosz nyelvből lefordított tankönyvekből tanulták (fordítók: L. Kulviecas, E. Juškienė és mások). Igaz, számos (S. Jakutis, V. Valentinavičius és mások által készített) „oktatási segédanyag” is készült, azaz a tanárok és tanulók ir számára kiadott, a fizika tantervét kiegészítő kiadványok. És csak három évtizeddel később adták ki ismét V. Valentinavičius eredeti fizikatankönyvét a VIII. osztály számára (1992). A második hisztogram a felsőoktatási intézmények számára készült fizikatankönyveket mutatja be. Kiadásuk a Kaunasban alapított Litván Egyetem létrehozásához kapcsolódik. Az első kiadványok hallgatók számára készült előadásjegyzetek voltak. Valószínűleg 1923–1928 között jelent meg belőlük a legtöbb. Ezek K. Šliūpas, V. Čepinskis, A. Žvironas és I. Končius előadásjegyzetei, valamint laboratóriumi munkák leírásai. 1934-től kétévente megjelentek P. Brazdžiūnas előadásjegyzetei. E munkák sorozatát P. Brazdžiūnas modern fizikáról szóló könyve, az „Új fizika: Sugárzás és anyag” (1941) zárta le. A háború utáni évek első fizikakönyve — P. Brazdžiūnas által szerkesztett „Fizikai gyakorlati munkák” (1948, 2. kiadás) volt. Nyomtatásra előkészítették A. Žvironas általános fizikáról szóló tankönyvét felsőoktatási intézmények számára, róla azonban csak A. Žvironas leveleiből [8] és a VU Matematikai-Természettudományi Karának üléseiről készült jegyzőkönyvekből [9] tudunk. A kézirat Žvironas letartóztatásakor eltűnt. A. A hisztogramon pontozott vonallal van jelölve. A háború utáni években a hallgatók az oktatók jegyzeteiből és orosz nyelvű fizikakönyvekből tanultak, amelyek közül néhányat később lefordítottjų ak litván nyelvre. ir į Egyik 1960 m. a másik po után születtek ir a felsőoktatási intézmények (VVU, VPI, LŽŪA, KPI) oktatói által írt eredeti tankönyvek. Megjelentek az egyes fizikai kurzusok jegyzetei, az úgynevezett „oktatási segédanyagok”. Ezeknek csak egy része szerepel a hisztogramon. 21 Be a tankönyvkiadás mellett a fizikaoktatás ir módszertani kérdéseivel is foglalkozni kezdtek. A harmadik hisztogramon láthatók H. Jonaitis, Jakutis S. és V. Valentinavičius ir jų társszerzős kiadványai. A fizikát népszerűsítő könyvecskéket (a negyedik hisztogram) szinte egy időben kezdték kiadni su K. Šakenis fizikakönyvével. Ez P. Mašiotas könyvecskéi, amelyeket ő „könnyed tudományos elbeszéléseknek” nevez (1922, 1923). -tól 1936 m. kiadásra kerültek S. Dabušis elektromosságról, Franklinról ir Edisonról, a fizikáról beszélgetésir ekben stb. szóló, a nyugati irodalmat követve összeállított könyvei. A háború utáni első években kevés fizikai ismeretterjesztő könyvecske jelent meg. Ezeket írta K. Baršauskas (1946, 1947), G. Lechemas (1955, 1957) ir u.o. Orosz nyelvből fordítoiš tt füzetek jelentek meg. -ig 1973 m. sorozatokat adtak ki „Tudni akarok”, „A „Zinijos” társaság “Į segítsége az előadónak” című brosúrákat. Ezeket felsőoktatási intézmények oktatói, intézeti tudományos munkatársak írták. Ezek a hisztogramon nincsenek feltüntetve. -tól 1973 m. megkezdődött a „Fizikai iskola” című sorozat kiadása. „Fizikai iskola”. Eddig 1990 m. füzet 16 jelent meg. Ezek ir fordításoir k, valamint litván tudósok eredeti füzetei. Jų szerzők — K. Konstantinavičius, R. Karazija, Matulionis, A. Baltramiejūnas, R. Ažusienis, Valacka. A. K. Számos tudományos ismeretterjesztő könyvet adott ki L. Klimka su társszerzőségével (1975-77), R. Karazija (1977, 1982, 1984, 1988, 1992). A kiadványok tematikája igen változatos: félvezetők, lézerek — és alkalmazásaik, ir mikroszámológépeir k, atomenergia, radioaktivitás, valamint a fizika ir tudományának ir egyéb legaktuálisabb ir kérdései. Az ötödik hisztogram a ir tudományos műveket, monográfiákat mutatja be. — Ez prof. A. Jucis, B. Styra ir jų munkatársainak és tanítványainak könyvei, a Félvezetőfizikai Intézet egyes szerzőinek könyvei, tematikus ir tudóskollektívák szerkesztett munkagyűjteményei, amelyeket szerkesztett J. Požela ir „Elektronok a ti félvezetőkben” című sorozatában, valamint a KPI tudományos munkatársainak az ultrahang és a ir felületi jelenségek fizikájáról szóló művei. Mindezek a könyvek orosz nyelven íródtak, néhányukat angolra fordították, így a į litván fizika tudományos nyelvében a to terminusok fejlődésére közvetlen hatással nem voltak. ir A fizikatörténet ir életrajzi művei (a hatodik hisztogram) nagyobb számban attól az évtől kezdtek 1976 megjelenni, amikor kiadták a Vilniusi Egyetem történetét, amelyet a mi Alma Mater 400 évfordulójának szenteltek. Három kötetében 22 részletes fejezetek találhatók a Vilniusi Egyetem fizikatudományáról. A hisztogram két meglehetősen terjedelmes, 1930–1940 között megjelent tanulmányt is bemutat — I. Končius K. Šliūpnak szentelt írását (1934), valamint A. Zvironas T. von Grotthusnak és az általa végzett Smardonė-forráskutatásoknak szentelt tanulmányát (1938). A hatvanas évek végén egyes tudósoknak szentelt könyvek kezdenek megjelenni — K. Baršauskasról (1969), T. Žebrauskasról (1986), P. Brazdžiūnasról (1990, 1992), I. Končisról (1992), V. Čepinskisről (1992), P. Vileišisről (1992, 1993), A. Žvironasról (1992). A litvániai fizikatörténet fejlődésének egyes szakaszait I. Šenavičienė, H. Jonaitis, A. Piročkinas és A. Sidlauskas, valamint L. Klimka könyvei tekintik át. Ezek nemcsak a fizikatörténet, hanem a fizikaoktatás fejlődését is vizsgálják a legrégibb időktől napjainkig. A hatodik hisztogramot a hetedik egészíti ki — ezek a szakirodalmi mutatók. Egyesekben bizonyos kiválasztott szempont szerint közölt tudományos publikációk szerepelnek („Litván tudósok disszertációi: 1945–1968” (1971), „A természettudományok és a technikatörténet kiadványainak bibliográfiája: 1940—1971” (1973), mások személyi jellegűek. Számos ilyen szakirodalmi mutatót adott ki a Tudományos Akadémia központi könyvtára, az akadémiai intézetek és a felsőoktatási intézmények.‌ ]} nå.encuentre</translation_batch> K. Baršausko (1969), A. Jucio (1981), B. Styros (1983), P. Slavėno (1983), A. Bolotino (1985), J. Poželos (1985, 1987), P. Brazdžiūno (1987), II. Jonaičio (1988), A. Žvirono (1988), K. Šopausko (1989), I. Končiaus (1990), H. Horodničiaus (1990), V. Čepinskio (1992) és mások irodalomjegyzékei. A fizikai szakszótárak utolsó, nyolcadik hisztogramja. Szakszótárakat akkor kezdenek készíteni, amikor már létrejött a tudomány nyelve, és fejlődésének egy bizonyos szakaszát elérte, amikor szükséges- — sé válik a tudományos nyelvben használt terminusok rendszerezése. Ilyen szükséglet merült fel I. Končius számára, amikor a fizikai, valamivel később pedig a meteorológiai tankönyv megírása során elegendő számú terminus gyűlt össze. I. Končius szójegyzéke kétnyelvű (litván–orosz), apic terminust tartalmaz. 1600 A „Lietuva” újságban, a „Švietimo darbas” folyóiratban nyomtatták (1923) ir ki (1924) [7]. A fizikai terminológia fejlődésének egy bizonyos szakaszát feltehetően bemutathatta volna VDU a Fizika Tanszék oktatói által összeállított háromnyelvű (a 2000 terminusokról szóló) fizikai szótár, amely azonban pénzhiány ir miatt nem látott napvilágot. Erről jį csak azt tudjuk iš I. Končius ir A. Žvironas, [10] valamint P. Brazdžiūnas 23 publikációiból. [4] A terminológia szabványosíir tásának munkája a megszállások éveiben a Vilniusi Egyetemen folytatódott. Összegyűjtöttek mintegy 4000 terminust, amelyekről januárban 1954 m. 8 d. Žvironas önéletrajza A. függelékében ezt írta: „Fizikai terminusok. Fizikusok 10 kollektív, éves munkája: több ezer terminust állítottak össze litván, orosz, lengyel, német, francia és angol nyelven. ir 1943 m. a cédulagyűjteményt átadták a Tudományos Akadémiának” [11]. A háború utáni években a į fizikai terminológia munkájába aktívan bekapcsolódtak a felsőoktatási intézmények ir oktatói, professzorai, A. Jucys, A. Puodžiukynas, II. Iorodničius és J. Stanaitis, akik az újonnan megjelenő fizikai tárgyakat oktatva elsőként érezték a fizikai terminusok hiányát. A fizikai terminológia rendezésének fő szervezője hosszú éveken át ir A Fizikai Terminológiai Bizottság elnöke volt P. Brazdžiūnas. Az e területen szerzett érdemeit a könyv ismerteti: “ Akadémikus Povilas Brazdžiūnas“ [12]. Az orosz nyelv agresszív nyomását érzékelve a fizika tudományos nyelvére, a litván fizikusok köztársasági tanácskoz1954 m. ásán felvetették a fizikai terminológiai szótár sürgős elkészítésének és ir kiadásának fontosságát. P. A Brazdžiūnas által összehívott fizikuskollektíva (P. Brazdžiūnas, H. Horodničius, H. Jonaitis. A. Puodžiukynas, J. Zdanys) sürgősen megkezdte a litván–orosz fizikai terminológiai kétnyelvű szótár elkészítését [13]. Jį körülbelül 3500 terminust állított össze. Állítható, hogy a szótár tą elkészítésekor felhasználták a VDU ir VU a fizikai tanszékek oktatói által jóváhagyott terminusok. A szótár kiadása után a fizikai terminológiai munka folytatódott. A nyelvész fizikusból álló nagy ir kollektíva több mint tíz éven át készítette a fizikai terminusok négy nyelvű szótárát. Iš Először egy kétkötetes, rotaprinttel sokszorosított tervezetet adtak ki megvitatásr- [14], o a, később pedig megjelent 19000 egy mintegy terminust tartalmazó, ir kiegészített és javított kiadvány [15]. Ta alkalom A. Puodžiukynas, aki nagyon szívén viselte a terminológiai szótárak ir készítését és kiadását, levelében (1975.VII.18) P. Bradžiūnasnak írta: „Öröm, hogy befejezi a szótár előkészítésének katorgamunkáját. Úgy vélem, jį hogy a technikai terhet nehezebb elviselni, mint a szakmai terhet. Ez meghatározatlan térfogatú „társadalmi munka” <...>. A terminológia nagyon fontos ügy. Be anyanyelvük nem tud fennmaradni az iskolákban. A második lépés egy rövid magyarázó fizikai szótár kiadása lenne” [16]. 24 KIADVÁNYOK SZÁM + DU RU 6 ; ' || a | VIII. FIZIKA KIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA P | i 3r| | | | 2r! į | | | J | i FE | | J Į T Jj T t —r us 5 | i į || dil VII. BIBLIOGRÁFIAI MUTATÓK 2} | bo EE at 1 I ITU 5 | | | ; | a VI. TUDOMÁNY TÖRTÉNETI, ÉLETRAJZI KIADVÁNYOK | 3 i . , į ! 1 i INS [SRN E11 5 | : | | | į 4 V. MONOGRÁFIÁK | BY 2 I Ta 2 ; : ! se a TU K L y Li X I oi T SNWEO - DU UV : |! , : III. FIZIKA OKTATÁSA MÓDSZERTAN KIADVÁNYOK ' | ! T t T T | ~ II. TANKÖNYVEK [ TI. TANKÖNYVEK KÖZÉPSŐK ISKOLÁKNAK i L MI I | L ls 1890 1900 1910 1920 193C :940 "950 "960 1970 1980 1990 ÉV 1899-1993 m. a fizikai kiadványok hisztogram- jai Jelenleg, mintha P. Brazdžiūnas azon álláspontját követnénk, miszerint „A minden egyes tudomány alapvető terminusainak szótárai mellett el kell készíteni annak legújabb ágai kis szótárait is, amelyekben fel lennének sorolva a legújabb, még kevéssé használatos terminusok <...>. A fizika legújabb ágait Litvániában kutatják <...>. E fizikai területek szakembereinek kis szótárakat kellene készíteniük a legújabb terminusokról. Nagyon szükség van az egyes tudományterületek kis értelmező szótáraira, amelyeket nemcsak a tudomány, hanem <...> a széles közönség is használhatna” [4], az egyes fizikuscsoportok pedig kiadták a lézerfizika, a képcsőgyártás és a híradástechnika szótárait, valamint többnyelvű radiofizikai és rádióelektronikai szótárakat készítenek. Úgy tűnik, már megvan az alapunk ahhoz, hogy megkezdjük a fizikai terminusok értelmező szótárának összeállítását, és így folytassuk a minket elhagyott fizikus professzorok által ápolt, a litván fizikai tudomány nyelvének fejlesztésére, valamint a fizikai terminológia szabványosítására irányuló munkát. Irodalom 1. A fizika története Litvániában (1579–1940) /Szerző kollektíva, felelős szerkesztő H. Jonaitis. V.: Tudomány, 1988. P. 98. 2. Kaulakienė A. A tudományos nyelv kezdeményei a „Keleivis” című kiadványban //A litván lexika és terminológia problémái: A litván nyelvészet kérdései. V., 1991. T. 29. P. 80-91. 3. Neris P. A fizika népszerű kézikönyve. Šenandoras: Dirva, 1899. 99 p. 4. Brazdžiūnas P. A fizika litván terminológiájának megalkotása //Kalbos kultūra. 1983. 44. sz. 4–8. o. 5. Makariūnienė E., Klimka L. Litván fizikusok és csillagászok névjegyzéke. V.: FI, 1994. 146 o. 6. Končius I. Fizika // VUBR FI-FI039. L. 114. 7. Kaulakiené A. Alapul a litván terminusokat helyezzük. I. Končius „A fizikai használt terminusok” // A fizikusok ismeretei. 1992. sz. 2. P. 23-25; ugyanaz A litván fizikai terminográfia alapjai / /Lituanistica, 1993. sz. 1(13). P. 32— 43; ugyanaz Egy száz iš professzora I. Končius érdemei // Fizikusi ismeretek. 1994. 6. sz. 28–31. o. 8. Antanas Žvironas. A vilniusi börtönökben ir Pecsorában / Összeáll. S. Žvironaitė. 1992. 103 p. 9. Antanas Žvironas: Irodalmi mutató / Összeáll. E. Makariūnienė. V.: FI, 1988. D. 2. P 21-22. 10 Kon¢ius I. Fizikai szakkifejezések // Természet. 1938. T. 3. Sz. 4. P. 258-260; A. Žvironas. A szerkesztő megjegyzése //Ugyanott. 260–261. o. 11 Antanas Žvironas: Irodalmi mutató / Összeáll. E. Makariūnienė. V.: FI, 1988. 25 D. 1. P9. 12 Keinys S. Akadémikus P. Brazdžiūnas a ir mi terminológiánk // Akadémikus Pavilas Brazdžiūnas. V.: Academia, 1992. P. 95-101. 13 Fizikai szakszótár / Szerzők kollektívája; Szerk. P. B polit. ir tud. irod. I. kiad., 1958. 123 p. 14 Fizikai terminológiai szótár / Szerzők kollektíva; Szerk. P. Brazdžiūnas. V.: 1971— 1973. D. 1. A–L. 419 o.; D. 2. M–Zs. 588 p. 15 Fizikai szakkifejezések szótára / Szerz. kollektíva; 1979. 680 o. 16Naruševičienė B. Antanas Puodžiukynas // Fizikusok Zi P. 24-26. razdžiūnas. V.: Állami Szerk. P. Brazdžiūnas. V.: Tudomány, nios. 1993. Sz. 4. 26